EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0056

T-56/16. sz. ügy: 2016. február 10-én benyújtott kereset – Oil Pension Fund Investment Company kontra Tanács

HL C 111., 2016.3.29, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

29.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 111/35


2016. február 10-én benyújtott kereset – Oil Pension Fund Investment Company kontra Tanács

(T-56/16. sz. ügy)

(2016/C 111/42)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Oil Pension Fund Investment Company (Teherán, Irán) (képviselő: K. Kleinschmidt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

azonnali hatállyal semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. november 30-i (KKBP) 2015/2216 tanácsi határozatot és a 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. november 30-i (EU) 2015/2204 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok érintik a felperest;

hozzon pervezető intézkedést a Törvényszék eljárási szabályzata 89. cikkének értelmében, amelynek keretében felhívja az alperest arra, hogy nyújtson be a megtámadott határozattal kapcsolatos minden dokumentumot, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak;

csatolja az eljáráshoz az Oil Pension Fund Investment Company kontra Tanács ügy (T-121/13, ECLI:EU:T:2015:645) iratait;

kötelezze a Tanácsot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az EUMSZ 266. cikk megsértésére alapított első jogalap

A felperes arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Tanács számára az EUMSZ 266. cikk alapján nem megengedett olyan jogi aktusok elfogadása, amelyek tartalma megegyezik a Törvényszék által az Oil Pension Fund Investment Company kontra Tanács ítéletben (T-121/13, ECLI:EU:T:2015:645) megsemmisített, 2012. december 21-i jogi aktusok tartalmával.

2.

A felperes védelemhez való jogának, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogának és az indokolási kötelezettségnek a megsértésére alapított második jogalap

Ezzel összefüggésben a felperes azt kifogásolja, hogy nem megfelelően hallgatták meg, és nem biztosították számára az iratbetekintést. A megtámadott jogi aktusokban megállapított indokolás érthetetlen a felperes számára. Ezen okokból sérült a felperes védelemhez való joga és a hatékony bírói jogvédelemhez való joga. A meghallgatáshoz való jog megsértése is fennáll. Továbbá előadja, hogy az őt érintő körülményeket a Tanács nem megfelelően vizsgálta. A felperes úgy ítéli meg, hogy akadályozták a jogállami alapelveknek megfelelő tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel ismeret hiányában a Tanács megfelelő feltételezéseihez és állítólagos bizonyítékaihoz nem tudta álláspontját konkrétan kifejteni, valamint esetleges ellentétes bizonyítékot sem tudott szolgáltatni a jogvitában.

3.

A nyilvánvaló mérlegelési hibára, a mérlegelési jogkör gyakorlásának hiányára vagy nem megfelelő gyakorlására és az arányosság elvének a megsértésére alapított harmadik jogalap

A felperes állítása szerint a Tanács nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett a megtámadott jogi aktusok meghozatalakor. A Tanács a megtámadott jogi aktusok jogalapjául szolgáló tényállást nem megfelelően és/vagy tévesen állapította meg. Ezzel összefüggésben a felperes többek között arra hivatkozik, hogy a megtámadott jogi aktusokban a felperes tekintetében megjelölt okok a korlátozó intézkedések elfogadásához hiányosak. A megtámadott jogi aktusok ezzel az arányosság elvét sértik.

4.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogok megsértésére alapított negyedik jogalap

A felperes e vonatkozásban azzal érvel, hogy a megtámadott jogi aktusokkal megsértették a számára az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Alapjogi Charta) biztosított alapvető jogait. E tekintetben az Európai Unióban történő vállalkozás szabadságának (Alapjogi Charta 16. cikk) és az Európai Unióban jogszerűen szerzett tulajdonának használatára és különösen az azzal való rendelkezésre (Alapjogi Charta 17. cikk) alapított jogának megsértésére hivatkozik. A felperes továbbá kifogásolja az egyenlő bánásmód elvének (Alapjogi Charta 20. cikk) és a megkülönböztetés tilalma elvének (Alapjogi Charta 21. cikk) megsértését.


Top