EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0264

T-264/15. sz. ügy: 2015. május 8-án benyújtott kereset – Gameart kontra Bizottság

HL C 254., 2015.8.3, p. 17–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/17


2015. május 8-án benyújtott kereset – Gameart kontra Bizottság

(T-264/15. sz. ügy)

(2015/C 254/21)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Gameart sp. z. o. o. (Bielsko-Biała, Lengyelország) (képviselő: P. Hoffman, ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottság 2015. február 18-i határozatát azon részében, amelyben az megerősítette az uniós jog Lengyel Köztársaság általi, a szerencsejátékokról szóló 2009. november 19-i törvénnyel való megsértésével kapcsolatban folytatott bizottsági eljárásra vonatkozó, a Lengyel Köztársaság által a Bizottságnak küldött leveleknek az e minisztérium birtokában lévő másolataihoz való hozzáférés iránti, a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumához benyújtott kérelem elutasítását;

amennyiben a Törvényszék nem osztja a felperes azon álláspontját, amely szerint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem hatalmazza fel az Európai Bizottságot arra, hogy természetes vagy jogi személy által valamely tagállam szervéhez benyújtott és ezen tagállam által a Bizottsághoz átirányított, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozóan kötelező erejű határozatot hozzon, az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy e rendelet 5. cikkének második bekezdése semmis és így a jelen ügyben nem alkalmazható.

az Európai Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a Bizottság az 1049/2001 rendelet 5. cikkének második bekezdésével kapcsolatos hatáskörének hiányára alapított jogalap

Mivel a kérelmet valamely tagállam szervéhez nyújtották be, és az az e tagállamból származó dokumentumokra vonatkozott, a rendelet 5. cikke nem alkalmazható. A kérelemnek a tagállam által a rendelet 5. cikkének második bekezdése alapján a Bizottsághoz történő egyszerű átirányítása nem alapozza meg a Bizottság hatáskörét akkor, ha a kérelem nem a Bizottságtól származó dokumentumokra vonatkozik. Még ha alkalmazandó is lenne a kérelemre a rendelet 5. cikke, a rendelet 5. cikkének második bekezdését akkor sem lehetne úgy értelmezni, hogy az az uniós intézményt ezen kérelemmel kapcsolatban kötelező erejű határozat meghozatalára hatalmazza fel.

2.

A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) és (5) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

Mivel a Bizottság a Lengyel Köztársaságból származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan határozott, a rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján köteles lett volna ezen állammal egyeztetni, amit nem tett meg. A Lengyel Köztársaságból származó dokumentumokhoz való hozzáférés a rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján kinyilvánított tiltakozás hiányában csak rendkívüli körülmények között lett volna megtagadható, amelyek itt nem álltak fenn.

3.

A harmadik, az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap

A Bizottság a határozat megtámadott részének meghozatalára vonatkozó hatáskörét semmilyen módon sem indokolta, bár a felperes megerősítő kérelmének jelentős részét egyértelműen a Bizottság hatáskörének hiányára vonatkozó kérdésnek szentelte. A megtámadott határozat indokolása nem tér ki erre a kérdésre, ami lehetetlenné teszi azt, hogy a felperes a Törvényszék előtt megfelelően védje jogait.

4.

A negyedik, az EUMSZ 277. cikk szerinti érvénytelenségre alapított jogalap

Amennyiben a Törvényszék az első jogalapban kifejtettekkel ellentétesen úgy határozna, hogy az 1049/2001 rendelet 5. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha valamely tagállam a birtokában lévő dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet valamely uniós intézményhez irányítja át, ez az átirányítás az érintett intézményt felhatalmazza arra, hogy a kérelemmel kapcsolatban kötelező erejű határozatot hozzon, a felperes arra hivatkozik, hogy az 5. cikk ilyen módon értelmezett rendelkezése nem alapítható sem az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésére, sem az EK 255. cikkre mint megfelelő jogalapra, és ezáltal érvénytelen. Ezenkívül az így értelmezett rendelkezés ellentétes az 1049/2001 rendelet indokolásával, ami az EUMSZ 296. cikk (EK 253. cikk) alapján annak érvénytelenségét eredményezi.


Top