Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62015CN0117

C-117/15. sz. ügy: A Landgericht Köln (Németország) által 2015. március 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Reha Training Gesellschaft für Sport- und Unfallrehabilitation mbH kontra Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte (GEMA)

HL C 198., 2015.6.15, p. 17–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 198/17

A Landgericht Köln (Németország) által 2015. március 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Reha Training Gesellschaft für Sport- und Unfallrehabilitation mbH kontra Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte (GEMA)

(C-117/15. sz. ügy)

(2015/C 198/23)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperes: Reha Training Gesellschaft für Sport- und Unfallrehabilitation mbH

Alperes: Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte (GEMA)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Minden esetben azonos, mégpedig az alábbi kritériumok alapján kell-e megítélni annak kérdését, hogy a 2001/29 irányelv (1) 3. cikkének (1) bekezdése és/vagy a 2006/115 irányelv (2) 8. cikkének (2) bekezdése értelmében vett nyilvánossághoz közvetítésről van-e szó:

—

a felhasználó magatartása következményeinek teljes tudatában jár el a védelem alatt álló mű harmadik személyek számára történő hozzáférhetővé tételével, amely hozzáféréssel e harmadik személyek e beavatkozás hiányában nem rendelkeznének,

—

a „nyilvánosság” meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és annak ezenkívül viszonylag jelentős számú egyénből kell állnia, minek körében akkor adott a meghatározatlanság, ha „általánosságban meghatározott személyekről”, tehát nem valamely magáncsoporthoz tartozó személyekről van szó, és a „viszonylag jelentős számú egyén” azt jelenti, hogy túl kell lépni egy bizonyos számbeli minimumot, az érintett személyek túlságosan kicsi vagy akár jelentéktelen száma ezért nem tesz eleget a kritériumnak, de ezzel összefüggésben nemcsak annak van jelentősége, hogy egyidejűleg hányan fértek hozzá ugyanahhoz a műhöz, hanem annak is, hogy közülük később hányan fértek hozzá a műhöz,

—

a közönség, amely számára a művet közvetítik, új, tehát olyan közönség, amelyet a mű szerzője nem vett figyelembe akkor, amikor engedélyezte annak nyilvánossághoz közvetítés útján történő felhasználását, kivéve ha a későbbi közvetítés az eredeti közvetítéstől eltérő specifikus technikai módon történik, és

—

nem lényegtelen, hogy az érintett felhasználási cselekmény haszonszerző jelleggel bír-e, ezenkívül a közönség fogékony erre a közvetítésre, és azt nem csak véletlenül „fogták be”, de ez nem szükségszerű feltétele a nyilvánossághoz közvetítésnek?

2.

Az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetekben, amelyekben valamely rehabilitációs központ üzemeltetője a helyiségeiben televíziókészülékeket szerel fel, amelyekhez sugárzott jelet továbbít, és ezáltal észlelhetővé teszi a televíziós műsorokat, a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése vagy a 2006/115 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma alapján kell-e megítélni annak kérdését, hogy nyilvánossághoz közvetítésről van-e szó, ha az észlelhetővé tett televíziós műsorok számos érintett, különösen zeneszerző, szövegíró és zenei kiadó, valamint előadóművész, hangfelvétel-előállító és szövegműszerző, továbbá ezek kiadóinak szerzői és szomszédos jogait érintik?

3.

A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése vagy a 2006/115 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti „nyilvánossághoz közvetítésről” van-e szó az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetekben, amelyekben valamely rehabilitációs központ üzemeltetője a helyiségeiben televíziókészülékeket szerel fel, amelyekhez sugárzott jelet továbbít, és ezáltal vendégei számára észlelhetővé teszi a televíziós műsorokat?

4.

Ha az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetek esetében igenlő választ kell adni az ilyen értelemben vett nyilvánossághoz közvetítés fennállására: fenntartja-e a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a védelemben részesülő hangfelvételeknek rádióműsorok keretében valamely fogorvosi rendelőben a vendégek számára történő sugárzása (lásd a C-135/10. sz. SCF-ügyben 2012. március 15-én hozott ítéletet (3)) vagy a hasonló intézményekben történő sugárzás esetén nem kerül sor nyilvánossághoz közvetítésre?

(1)  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.)

(2)  A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 28. o.).

(3)  EU:C:2012:140.

Top