29.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 339/2

1)

Úgy kell-e értelmezni az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: 2004/18/EK irányelv) 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy ahol abban az szerepel, hogy a gazdasági szereplő „szükség esetén” egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, ott azt az esetet értik ezalatt, amikor a mindenkori gazdasági szereplő nem rendelkezik az ajánlatkérő szerv által megkövetelt képesítésekkel, és egyéb szervezetek kapacitására kíván támaszkodni? Vagy korlátozásként úgy kell értelmezni ezt a hivatkozást, miszerint a gazdasági szereplő csak „szükség esetén” támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitásaira, hogy a gazdasági szereplő képesítésének közbeszerzési eljárásban való igazolása keretében csak kivételesen és nem főszabály szerint megengedett az ilyen hivatkozás?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy a gazdasági szereplő egyéb szervezetek kapacitásaira való támaszkodása „a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül”, valamint az ezen szervezet „erőforrásainak rendelkezésre állása” azt jelenti, hogy a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során semmilyen vagy csak nagyon laza és meghatározatlan kapcsolatban állhat e szervezettel, azaz a szerződést önállóan (egyéb szervezet részvétele nélkül) teljesíteni tudja, vagy hogy az ilyen részvétel többek között „tanácsadásból”, „konzultációból”, „oktatásból” állhat? Vagy úgy kell értelmezni a 2004/18/EK irányelv 48. cikkének (3) bekezdését, hogy annak a szervezetnek, akinek a kapacitásaira a gazdasági szereplő támaszkodik, valóban és személyesen teljesítenie kell a szerződést olyan mértékben, amilyen mértékben feltüntették kapacitásait?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy az a gazdasági szereplő, aki rendelkezik ugyan saját, bár az ajánlatkérő részére általa feltüntetni kívántnál csekélyebb (például a teljes szerződés teljesítésére irányuló ajánlat benyújtásához nem elegendő) mértékű tapasztalattal, emellett támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitásaira annak érdekében, hogy javítsa a kilátásait a közbeszerzési eljárásban?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározhatja (vagy akár meg kell határoznia) azokat az elveket, amelyek értelmében a gazdasági szereplő egyéb szervezetek kapacitásaira támaszkodhat, például, hogy a másik szervezetnek milyen módon kell részt vennie a szerződés teljesítésében, hogy hogyan kötődhetnek egymáshoz a gazdasági szereplő és a másik szervezet képességei, vagy hogy a másik szervezet egyetemlegesen felel-e a gazdasági szereplővel a szerződés megfelelő teljesítéséért olyan mértékben, amilyenben a gazdasági szereplő a másik szervezet kapacitásaira hivatkozik?

5)

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód 2004/18/EK irányelv 2. cikkében szereplő elve lehetővé teszi-e valamely másik szervezet kapacitásaira való olyan hivatkozást az irányelv 48. cikkének (3) bekezdése szerint, amelynek keretében két vagy több olyan szervezet kapacitásait vonják össze, akik szakértelmük és tapasztalatuk tekintetében nem rendelkeznek az ajánlatkérő által elvárt kapacitásokkal?

6)

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód 2004/18/EK irányelv 2. cikkében szereplő elve ezáltal lehetővé teszi-e a 2004/18/EK irányelv 44. cikkének és 48. cikke (3) bekezdésének olyan értelmezését, hogy az eljárásban való részvétel céljából a gazdasági szereplő valódi képesítéseitől függetlenül csak formálisan kell teljesíteni az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban való részvétel tekintetében felállított feltételeket?

7)

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód 2004/18/EK irányelv 2. cikkében szereplő elve lehetővé teszi-e azt, hogy a gazdasági szereplő, amennyiben a szerződés egy része tekintetében elfogadható az ajánlat benyújtása, az ajánlat benyújtását követően, például a dokumentáció kiegészítése vagy pontosítása keretében adja meg azt, hogy a szerződés mely részére vonatkoznak az általa az eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolására bemutatott kapacitások?

8)

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód 2004/18/EK irányelv 2. cikkében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi-e azt, hogy a megtartott árverést érvénytelennek nyilvánítsák, és megismételjék az elektronikus árverést akkor, ha lényeges tekintetben nem megfelelően alkalmazták azt, ha például nem hívták fel részvételre a szabályszerű ajánlatokat benyújtó valamennyi gazdasági szereplőt?

9)

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmód 2004/18/EK irányelv 2. cikkében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi-e azt, hogy a szerződést olyan gazdasági szereplőnek ítéljék oda, akinek az ajánlatára ilyen árverésen ítélik oda a szerződést anélkül, hogy ezt az árverést megismételnék, ha nem megállapítható az, hogy az elutasított gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna az árverés eredményét?

10)

A 2004/18/EK irányelv rendelkezéseinek értelmezése során – annak ellenére, hogy még nem telt el az átültetésére rendelkezésre álló határidő – lehet-e értelmezési iránymutatásként fordulni a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek és preambulumbekezdéseinek tartalmához, amennyiben az rávilágít az uniós jogalkotó bizonyos feltételezéseire és szándékaira, és nem áll ellentétben a 2004/18/EK irányelv rendelkezéseivel?