1.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 292/13

1)

Egy olyan megállapodást, mint a Monitorul Oficial 2009. július 1-jei 455. számában közzétett, az Európai Közösség és Románia között 2009. június 23-án létrejött megállapodás, lehet-e olyan aktusnak, határozatnak, közleménynek stb. tekinteni, amely az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében jogi kötőerővel bír (Flavia Manghera ítélet, 59/75, 1976. február 3.,illetve Franciaország kontra Bizottság ítélet, C-57/95, 1997. március 20.) és az Európai Unió Bíróságának értelmezési hatáskörébe tartozhat-e?

2)

Igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a Monitorul Oficial 2009. július 1-jei 455. számában közzétett, az Európai Közösség és Románia között létrejött 2009. június 23-i Egyetértési Megállapodást, hogy a gazdasági válság hatásainak a személyzeti kiadások csökkentése általi enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatja elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely visszavonja egy személynek a több mint 30 év alatt szerzett, a törvényt megelőzően jogszerűen megállapított és folyósított járulékalapú nyugdíjhoz való jogát, azon tény okán, hogy ez a személy egy munkaszerződés alapján végzett tevékenységért fizetést kap, amely tevékenység különbözik attól a tevékenységtől, amelynek tekintetében nyugállományba helyzeték?

3)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Közösség és Románia között létrejött 2009. június 23-i Egyetértési Megállapodást, hogy a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatja elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely teljes egészében és határozatlan időre megvonja egy személynek a több, mint 30 év alatt szerzett, a törvényt megelőzően jogszerűen megállapított és folyósított járulékalapú nyugdíjhoz való jogát azzal az indokkal, hogy ez a személy egy munkaszerződés alapján végzett tevékenységért fizetést kap, amely tevékenység különbözik attól a tevékenységtől, amelynek tekintetében nyugállományba helyezték?

4)

Úgy kell-e értelmezni a Megállapodás egészét és különösen annak a közigazgatás átalakítására és hatékonyságának javítására vonatkozó 5. pontja d) alpontját, hogy a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében az Európai Bizottság jogszerűen írhatta elő egy olyan nemzeti törvény elfogadását, amely a közintézmények nyugdíjas tisztviselői esetében a nyugdíjnak a fizetéssel való halmozására vonatkozó tilalmat vezet be?

5)

Értelmezhető-e úgy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17., 20., 21. és 47. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 110. cikke, a jogbiztonságnak a közösségi jogban rögzített elve és a Bíróság ítélkezési gyakorlata, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, mint az 554/2204. sz. törvény 21. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályozás, amely az uniós jog elsőbbsége elvének megsértése esetén kizárólag a közigazgatási peres eljárásokban teszi lehetővé a nemzeti bíróság által hozott határozatok vonatkozásában a perújítást, a nemzeti bíróság által a más (polgári, büntető, kereskedelmi) jogterületeken hozott határozatokkal szemben pedig nem teszi lehetővé a perújítást az uniós jog elsőbbsége elvének az ilyen határozatok általi megsértése esetén?

6)

Ellentétes-e az EUSZ 6 cikkel az olyan tagállami szabályozás, amely a hivatásos bírák nyugdíjának – amelyet az általuk a bíróságon több, mint 30 éves szolgálati idő alatt fizetett járulék alapján állapítottak meg – folyósítását az egyetemi jogi oktatásra vonatkozó munkaszerződés megszüntetésének feltételéhez köti?

7)

Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésével és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely annak ellenére fosztja meg a jogosultat az őt megillető nyugdíjhoz való jogától, hogy ezt a nyugdíjat egy több, mint 30 éven át fizetett járulék alapján állapították meg, miközben a bírák az egyetemi tevékenységük után elkülönítetten fizették és fizetik továbbra is a nyugdíjjárulékot?

8)

Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül a személyek közötti egyenlő bánásmódról szóló 2000/78 irányelv (1) 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával valamely tagállam alkotmánybírósága által hozott olyan ítélet, amely a törvény alkotmányossági vizsgálata során megállapítja, hogy a nyugdíjnak a fizetéssel történő halmozásához való jog csak a megbízással kinevezett személyeket illeti meg, és kizárja ezáltal azokat a hivatásos bírákat, akik számára azért tilos a több, mint 30 éven át fizetett egyéni járulék alapján megállapított nyugdíj folyósítása, mert ezek a bírák továbbra is gyakorolják egyetemi jogi oktatói tevékenységüket?

9)

Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely a bírák több, mint 30 éven át fizetett egyéni járulék alapján megállapított nyugdíjának folyósítását határozatlan időre az egyetemi tevékenység megszüntetésének feltételéhez köti?

10)

Ellentétes-e az EUSZ 6. cikkel, illetve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával az olyan szabályozás, amely sérti a személyek tulajdonának védelme és a közérdekű követelmények között fenntartandó igazságos egyensúlyt azáltal, hogy csak a személyek egy meghatározott csoportja esetében írja elő a bírói nyugdíj az okból történő elvesztését, hogy ezek a személyek egyetemi [oktatói] tevékenységet folytatnak?