2010. április 30-án benyújtott kereset — IVBN kontra Bizottság

(T-201/10. sz. ügy)

(2010/C 179/85)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felpere: Vereniging van Institutionele Beleggers in Vastgoed, Nederland (IVBN) (Voorburg, Hollandia) (képviselő: M. Meulenbelt ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a Bizottság 2009. december 15-én hozott, az E 2/2005 és N 642/2009. sz. állami támogatásról (Hollandia — létező támogatások és különleges projekttámogatások lakásépítő szövetkezetek részére) szóló C(2009) 9963 végleges határozatának megsemmisítését kéri. A felperes keresetét három jogalapra alapítja.

Először is előadja a felperes, hogy megsértették a 659/1999 rendelet (1) 18. és 19. cikkét, az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdését, a 107. és a 108. cikket, továbbá az indokolási kötelezettséget. A Bizottság a lakásépítő szövetkezeteknek az állam által megállapított ésszerű bérleti díjnál alacsonyabb mértékű bérleti díj felszámítására vonatkozó kötelezettségét illetően tévesen állapította meg a tényállást. Ezenfelül a szociális lakóhelyteremtés célcsoportjának körülhatárolása megalapozatlan és helytelen. Ezen túlmenően a Bizottság — tévesen — nem határozott meg objektív mértéket a támogatással érintett lakások építési költségeit, és e bérlakások jellemző minőségét — ahogyan az a bérleti díjban kifejezésre jut — illetően. Ezenfelül nem kielégítő a túlzott ellentételezéssel szembeni védelem, ezáltal a Bizottság sérti az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat (2) 5. cikkét. Végül a felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a Bizottság nem foglalkozott a Woningsinvesteringsfond (lakásberuházási alap) és a Nederlandse Waterschapsbank szerepére vonatkozó panaszával.

Másodsorban a felperes a 659/1999 rendelet 1. cikke c) pontjának és a 794/2004 rendelet (3) 4. cikke (1) bekezdésének, továbbá az indokolási kötelezettségnek a megsértésére hivatkozik. A Bizottság nem vizsgálta részletesen és nem állapította meg azt, hogy a lakásépítő szövetkezeteknek nyújtott támogatások — ahogyan az az E 2/2005. sz. ügyben ismertetésre került — teljes mértékben vagy legalábbis jelentős részben új támogatásoknak, és nem létező támogatásoknak minősülnek.

Végül a felperes előadja, hogy a Bizottság — mivel a 659/1999 rendelet 4. és 6. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást nem indította meg — megsértette az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdését, a 107. és a 108. cikket, ezáltal egyidejűleg megfosztotta a felperest az e rendelkezésekből eredő eljárási jogaitól.

(1)  Az EK 93. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

(2)  Az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 67. o.).

(3)  Az EK-Szerződés 93. cikkének végrehajtásáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelet (HL L 140., 1. o.).