Előadó:

Panagiotis GKOFAS

Társelőadó:

José Antonio MORENO DÍAZ

Tanácsadó:	Ioannis PAPADIMOS (a III. Csoporthoz tartozó előadó felkérésére) Gemma PINYOL (a II. Csoporthoz tartozó társelőadó felkérésére)
Közgyűlési határozat:	2024.1.18.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2024.10.3.
Elfogadás a plenáris ülésen	2024.12.4.
Plenáris ülésszak száma:	592.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	137/2/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Unió (EU) munkaerő-bevándorlásra vonatkozó átfogó politikájának kialakítása lassan és nehézkesen halad az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta, amely a bevándorlás területén hatáskört ruházott az EU-ra. Az uniós politikát irányelvek szabályozzák, és az általános eredmény az, hogy az uniós irányelvek minimális szintű harmonizációt értek el, jelentős mérlegelési mozgásteret hagyva a tagállamok számára.

1.2.

Az EGSZB rámutat arra, hogy az EU-ban a szervezett munkavállalói mobilitást egy rendkívül széttagolt és túlságosan összetett keret szabályozza, amely több uniós irányelvből és egymással párhuzamosan létező nemzeti jogszabályokból áll. A migráns munkavállalók különböző kategóriáit különböző irányelvek és rendeletek szabályozzák, amelyek mindegyike a migrációs folyamat különböző szempontjaira és szakaszaira terjed ki.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós politika – ahelyett, hogy kiegészítené a nemzeti politikákat – hasonló munkavállalókat céloz. Ez különösen problematikus a magasan képzett munkavállalók számára, akik mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt az EU által vonzani és megtartani kívánt fő munkavállalói kategóriát képviselik. Az EU-nak nem szabad és nem is kell törekednie arra, hogy a nemzeti munkaerő-bevándorlási politikákat uniós politikákkal helyettesítse. Az utóbbinak inkább ki kellene egészítenie az előbbit, és minden uniós beavatkozást gondosan meg kell indokolni a szubszidiaritás elvével összefüggésben.

1.4.

Mivel a munkaerőhiány – amelynek mértéke tagállamonként és a munkaerőpiac különböző szegmensei között eltérő, és kapcsolódhat az ágazatban vagy szakmában adott munkafeltételekhez – közös európai kihívást jelent, közös választ is igényel. Ha ahelyett, hogy 27 különálló munkaerőpiacként működne, az EU kiaknázná az egységes uniós munkaerőpiacban rejlő lehetőségeket, azzal jobb helyzetbe kerülne ahhoz, hogy a tehetségekért folyó globális versenyben a migráns munkavállalókért versenyezzen.

1.5.

Az EGSZB fel kívánja hívni az Európai Bizottság figyelmét a migráns munkaerő EU-ba való integrálásának rövid távú lehetőségére, amely magában foglalhatja a jelenlegi ágazati megközelítésre való támaszkodást, olyan jogszabályokkal, amelyek kifejezetten az uniós iparpolitika szempontjából releváns ágazatokat célozzák meg. Az EU hosszú távú megközelítésének egy olyan közös munkaerő-migrációs politika folytatására és végrehajtására kell irányulnia, amely elkerüli a belső versenyt, egyértelmű közös célkitűzéseket határoz meg, és egy sor eszközt igazít ezekhez a célkitűzésekhez, ezáltal jobb helyzetbe hozva az EU-t a nemzetközi versenyben.

1.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályozást kell előírni a migránsok munkavállalói vízumhoz és munkavállalási engedélyhez való hozzáférésére vonatkozóan, valamint biztosítani kell bizonyítványaik és szakmai képesítéseik elismerését. Ami a migránsok bizonyítványainak elismerésével (1) kapcsolatos problémát illeti, fontos lenne olyan európai képesítési és kompetencianormákat kidolgozni, amelyek megoldhatnák ezt a kérdést.

1.7.

Az EGSZB külön felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell könnyíteni a migránsok munkaerőpiacra való bejutását; ennek érdekében olyan politikákat és cselekvési terveket kell kidolgozni, amelyek célja a migránsok munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása (külön rendelkezésekkel a nők számára), valamint szem előtt kell tartani sajátos szükségleteiket, és hatékony együttműködést kell kialakítani a kormányok, a szakszervezetek, a társadalmi szereplők és a munkáltatói szervezetek között a migránsok szakképzésének megtervezése és finanszírozása terén, biztosítva, hogy nyelvi és állampolgársági ismeretekkel foglalkozó tanfolyamok álljanak a menedékkérők és menekültek rendelkezésére.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a migráns közösségek hivatalosan elismert képviselői kapcsolatot tartsanak fenn a magán- és az állami szektor képviselőivel, valamint a szakszervezetekkel. Hangsúlyozza továbbá a migráns közösségek civil életben való részvételének fontosságát. Jó páneurópai kezdeményezés lenne a migránsok és menekültek integrációjával foglalkozó európai tanács (ECIMR) létrehozása, amely összekapcsolja az elismert migránsszervezeteket és -közösségeket a különböző európai fórumokkal.

1.9.

Az informális munkaerőpiacon dolgozó irreguláris migránsokat gyakran alacsony képzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Érvényben van az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó európai jogszabályi keret (2009/52/EK irányelv). Annak elkerülése érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok illegális útvonalakat használva jussanak be Európába, a küldő országokkal kötött kétoldalú megállapodások magukban foglalhatják az irreguláris migránsok legalizálását az alacsony képzettségű vagy idényjellegű munkához való hozzáférésről szóló párhuzamos megállapodásokkal, kötelezve a küldő országot arra, hogy visszafogadja mindazokat, akik illegálisan próbálnak belépni az EU-ba.

1.10.

Az EGSZB külön figyelmet kíván fordítani a menedékkérők és menekültek helyzetére, akik gyakran adminisztratív korlátozásokkal szembesülnek a munkaerőpiacra való belépés és az önfoglalkoztatóvá válás során, mivel csak néhány európai ország biztosít azonnali hozzáférést a munkaerőpiachoz a menedékkérők számára.

1.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos érvényt szerezni az olyan munkaerő-toborzó ügynökségek betiltásának, amelyek etikátlan vagy visszaélésszerű gyakorlatokat folytatnak, valamint hogy fenn kell tartani a korábban kizsákmányolási gyakorlatokat folytató ügynökségek feketelistáit. Szeretné, ha a munkáltatók számára megtiltanák a feketelistán szereplő ügynökségekkel való szerződéskötést, és meg nem felelés esetén szankciókat szabnának ki.

1.12.

Az EGSZB egy európai szintű mechanizmus (megfigyelőközpont) létrehozását javasolja, amely tanácsadó központként szolgálna a jogszabályi keretek kidolgozásához az alábbi területeken: a migrációval kapcsolatos kérdések szabályozása; az interkulturális fejlődést előmozdító projektek támogatása; a kizsákmányolás elleni küzdelem; valamint a migrációs problémákkal foglalkozó kutatók, politikai döntéshozók és civil társadalmi képviselők közötti párbeszéd előmozdítása.

1.13.

Az EGSZB szeretné, ha iskolai oktatási programokat dolgoznának ki a különböző kultúrák, nyelvek és vallások megismerése érdekében, és szorgalmazná a migránsok aktív részvételét a politikai pártok, szakszervezetek, valamint migráns- és diaszpóraszövetségek tevékenységeiben. Ugyanilyen fontos a társadalmi és kulturális különbségek kétoldalú és kölcsönös tudatosítása a befogadó és a migránsközösségek közötti jobb megértés elősegítése érdekében. Ennek kapcsán döntő fontosságú lehet a civil társadalmi szervezetek szerepe, mivel segíthetnek a társadalmak tájékozottságának javításában, és így összekötő szerepet tölthetnek be a befogadó társadalmakban.

1.14.

Az EGSZB támogatja az 1231/2010/EU rendelet (2) alkalmazásának előmozdítását annak érdekében, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályokat kiterjesszék az EU-ban jogszerűen tartózkodó és határokon átnyúló helyzetben lévő harmadik országbeli állampolgárokra, ami a migránsok társadalmi befogadásának és integrációjának, valamint a befogadó országok jólétének egyik fő feltétele.

1.15.

Az EGSZB szeretné, ha jobb, zökkenőmentes és közvetlenebb hozzáférést biztosítanának az uniós finanszírozáshoz azáltal, hogy garantálják a két legfontosabb integrációs alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) közötti komplementaritást, például azáltal, hogy nemzeti szinten koordinációs mechanizmusokat hajtanak végre és biztosítják, hogy az ESZA+-programok társadalmi befogadással kapcsolatos komponense hozzáférhető legyen a migránsok és menekültek számára, mivel a tagállamok számára nincs előírva, hogy az elkülönített 25 %-ból bármennyit is a migránsok társadalmi befogadására fordítsanak.

1.16.

Az EGSZB üdvözli a külső dimenzió megerősítését a fejlesztési együttműködés, a migrációs diplomácia és a munkaerő-migrációval kapcsolatos regionális együttműködési keretek támogatása révén az EU közvetlen szomszédságában és azon kívül. A regionális kezdeményezések megkönnyíthetik a származási, tranzit- és célországok közötti párbeszédet, információcserét és szakpolitikai koordinációt, előmozdítva a migrációkezelés harmonizált megközelítéseit és kezelve a közös kihívásokat, beleértve az irreguláris migrációt, az embercsempészést és az emberkereskedelmet.

1.17.

Az EGSZB ösztönzi a körkörös migráció előmozdítását célzó mechanizmusok feltárását. Az ilyen migráció keretében a migránsok ideiglenesen mozognak származási és célországaik között, hogy maximalizálják mind a küldő, mind a fogadó országok számára nyújtott előnyöket, ugyanakkor minimalizálják az esetleges társadalmi és gazdasági kihívásokat.

1.18.

Az EGSZB úgy véli, hogy Európa jövőbeli gazdasági növekedése attól függ, hogy képes-e jobban kiaknázni az emberek készségeit és tehetségét, valamint támogatni az innovatív technológiákat és vállalkozásokat. Ezért kulcsfontosságú prioritás kell, hogy legyen a migránsok munkaerőpiachoz való hozzáférése előtt álló akadályok felszámolása, valamint a készségeik és tehetségük fejlesztésére irányuló lehetőségek biztosítása. E célból, mivel a jelenlegi intézkedések széttagoltak és hiányosak, szélesebb körű reformprogramra van szükség, amelynek célja a gazdasági versenyképesség biztosítása és annak lehetővé tétele, hogy az EU valóban részt vegyen a tehetségekért folyó globális versenyben. Összefoglalva, egyértelmű, hogy jobb európai munkaerő-migrációs politikára van szükség. Átfogó és összehangolt megközelítés elfogadásával az EU kihasználhatja a munkavállalói mobilitásban rejlő lehetőségeket a gazdasági növekedés ösztönzése, a demográfiai kihívások kezelése, a társadalmi befogadás előmozdítása és valamennyi munkavállaló jogainak védelme érdekében.

2.   Az EU-n belüli munkaerő-migráció jelenlegi tendenciáinak áttekintése

2.1.

A menedékkérők tekintetében az új migrációs és menekültügyi paktum szolgál az EU átfogó szabályozási kereteként. Az Európai Parlament és a Tanács között létrejött politikai megállapodás megteremti a hosszú távon várhatóan méltányos, hatékony és fenntartható migrációkezelés feltételeit.

2.2.

Emellett uniós szinten léteznek legális migrációs lehetőségek is. A legális migrációs lehetőségek több irányelvet foglalnak magukban, például a kékkártya-irányelvet, az idénymunkásokról szóló irányelvet, a vállalaton belüli áthelyezésről szóló irányelvet, a huzamos tartózkodásról szóló irányelvet, az összevont engedélyről szóló irányelvet, valamint a kutatási és oktatási célú irányelveket. Meg kell jegyezni, hogy az EU Tanácsa a 2024. április 12-i zárószavazásán jóváhagyta az összevont engedélyről szóló felülvizsgált irányelvet. Az átdolgozott eszköz célja a kérelmezési folyamatok javítása, a munkaerőpiaci mobilitás növelése és a kizsákmányolás kikerülésének megkönnyítése (3).

2.3.

Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy az uniós áttelepítési programokon keresztül biztonságos és legális beutazási lehetőségeket biztosítson a védelemre szorulók számára. Ezek a programok lehetővé teszik, hogy a legkiszolgáltatottabb menekültek anélkül jussanak el Európába, hogy csempészhálózatokhoz kellene folyamodniuk, vagy kockázatos útvonalakon veszélyeztetnék életüket.

2.4.

Másrészt létezik az uniós tehetségbázis, amelynek célja, hogy megkönnyítse a kereslet és a kínálat összepárosítását. Felismerve, hogy a munkaközvetítés megkönnyítése, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára egyenlő és méltányos munkafeltételek biztosítása segíthet a nem uniós országokból érkező tehetségek vonzásában, a készség- és tehetséggondozási csomag (4) részeként az uniós tehetségbázis (5) célja az, hogy megkönnyítse a nem uniós országokból származó álláskeresők olyan szakmákba való felvételét valamennyi készségszinten, amelyek az egész EU-ban munkaerőhiányt tapasztalnak (6).

2.5.

Az Európai Bizottság a közelmúltban előterjesztette a munkaerő- és szakemberhiányra vonatkozó cselekvési tervet. A terv öt területen határoz meg intézkedéseket (7), amelyeket uniós, nemzeti és szociális partneri szinten gyorsan végre kell hajtani. A következők tartoznak ide: az alulreprezentált személyek munkaerőpiaci aktivizálásának támogatása; a készségek, képzés és oktatás támogatása; valamint bizonyos ágazatokban a munkafeltételek javítása.

2.6.

Az uniós szintű irányelvek és rendeletek mellett minden tagállam saját nemzeti bevándorlási politikával rendelkezik a munkaerő-migrációra vonatkozóan. Ezek a politikák különböző típusú munkavállalási engedélyeket, tartózkodási engedélyeket, valamint a szakképzett munkavállalókra, diákokra, kutatókra és a migránsok egyéb kategóriáira vonatkozó rendszereket foglalhatnak magukban.

2.7.

Egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokat kötöttek nem uniós országokkal a munkaerő-migráció megkönnyítése érdekében. Ezek a megállapodások vonatkozhatnak bizonyos ágazatokra vagy munkavállalói kategóriákra, és egyszerűsített eljárásokat írhatnak elő a munkaerő-felvételre, a munkavállalási engedélyekre és a tartózkodásra vonatkozóan.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy kétségtelenül egy átfogó és kiegyensúlyozott migrációs politika központi elemét kell képeznie annak, hogy munkavállalási lehetőségeket hozzunk létre az EU-ban harmadik országbeli állampolgárok számára. Amint azt az Európai Bizottság elismeri, az Európába irányuló legális munkavállalási lehetőségek kialakítása nemcsak a szabálytalan útvonalakra nehezedő nyomás enyhítését segíti elő, hanem azt is lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy olyan tehetségeket és készségeket vonzzanak, amelyek hozzájárulnak az egész Unió gazdasági jólétéhez.

3.2.

Az EGSZB emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a demográfiai nyomás miatt is szükség van munkaerőre, így a demográfia kulcsfontosságú tényező az Európába irányuló migráció szempontjából. Ez az a tényező, amely megváltoztathatja a felfogásokkal kapcsolatos narratívát. A tagállamoknak sürgősen fedezniük kell munkaerő-szükségleteiket, de szociális jóléti és nyugdíjrendszerüket is meg kell erősíteniük. A proaktív migrációs politikák jelentősen javíthatnák az európai demográfiai helyzetet.

3.3.

Az európai munkaerő-állomány csökkenése – amelynek mértéke tagállamonként és a munkaerőpiac különböző szegmensei között eltérő, és kapcsolódhat az ágazatban vagy szakmában adott munkafeltételekhez – jelentős gazdasági következményekkel fog járni, mivel kevesebben járulnak hozzá a nyugdíjfinanszírozáshoz, csökkenni fog a fogyasztás, és korlátozott lesz a szociális védelem. A munkaképes korú népesség csökken, ami számos ágazatban munkaerőhiányhoz vezet, beleértve az egészségügyet, a szociális ellátást, a mezőgazdaságot, az építőipart, a vendéglátást, az étkeztetést, az informatikát és a pénzügyi szolgáltatásokat. Ezért a migráció nagyon előnyös lehet Európa számára, ha végrehajtják a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

3.4.

Az EGSZB megismétli, hogy ellentétben a legtöbb populista bevándorlóellenes retorikával, amely szerint a migránsok súlyos terhet jelentenek a szociális védelmi rendszerre nézve, a migrációnak az összes európai OECD-országra gyakorolt költségvetési hatásáról szóló közelmúltbeli OECD-tanulmány azt mutatta ki, hogy a migránsok adókban és társadalombiztosítási járulékokban kifejezett hozzájárulása nagyobb, mint amennyit egyéni juttatásként kapnak (8).

3.5.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szükségletek elismerése ellenére a migránsok uniós munkaerőpiachoz való hozzáférésének lehetővé tételét célzó válasz számos kihívással néz szembe, nevezetesen jogi, nyelvi és kulturális akadályokkal, hátrányos megkülönböztetéssel és elfogultsággal, problémákkal a készségek elismerése és a képesítések értékelése és elismerése terén, mobilitási korlátozásokkal, a társadalmi kirekesztéssel és az integrációval kapcsolatos kihívásokkal, valamint egyes esetekben a szociális védelemhez való korlátozott hozzáféréssel és kizsákmányoló munkafeltételekkel (9).

3.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil életben való részvétel rendkívül fontos ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgárokban létrejöjjön az összetartozás érzése a befogadó társadalomban, valamint hogy megteremtsük a kölcsönös ismerkedés, a partnerség és az elfogadás feltételeit.

3.7.

Több olyan tagállam bevált gyakorlatát követve, amelyek bizonyos településeken a migránsok és menekültek integrációjával foglalkozó tanácsokat hoztak létre, az elképzelést páneurópai politikaként ki lehetne terjeszteni. A migránsok és menekültek integrációjával foglalkozó európai tanács (ECIMR) tanácsadó jellegű lenne, és az integráció erősítését, valamint a harmadik országbeli állampolgárok uniós struktúrákkal és eljárásokkal való megismertetését célozná.

3.8.

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a migrációt lehetőségnek, nem pedig kockázatnak kell tekinteni. Az európai szintű összehangolt migrációs politika hiánya megnyitotta az utat az európai lakosság körében a megalapozatlan félelmek erősödése előtt, amelyeket később egyes politikai erők és médiaorgánumok kihasználtak arra, hogy a migrációról torz, azt fenyegetésként beállító képet mutassanak.

3.9.

Az EGSZB megkérdőjelezi azt a gyakori tévhitet, hogy a migránsok veszélyt jelentenek a helyi lakosságra azáltal, hogy elveszik előlük a munkalehetőségeket és kihasználják a szociális biztonsági rendszereket. Felhívja az Európai Bizottság, valamint a tagállami hatóságok és társadalmak figyelmét a migrációnak az európai gazdasági fejlődésre gyakorolt pozitív hatására, és kéri, hogy az európai politikák járuljanak hozzá a migráció nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázásához.

3.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy az uniós kékkártya-irányelv nemrégiben lezárt felülvizsgálatai, valamint az összevont engedélyről szóló irányelv folyamatban lévő reformjai hozzájárulhatnak ezek működésének javításához. A kékkártya alacsonyabb és rugalmasabb jogosultsági küszöbértékei például kiterjeszthetik annak hatályát. Az összevont engedélyről szóló irányelv javasolt átdolgozása, amelynek célja az irányelv hatályának egyszerűsítése és pontosítása, hatékonyabbá teheti azt, bár nem foglalkozik az alacsonyabb és közepes képzettségű migránsok belépési feltételeivel.

3.11.

Az EGSZB üdvözli, hogy az uniós tehetségbázis (10) segítheti a tagállami szakpolitikák összehangolását. Üdvözli továbbá, hogy a tehetségbázis beépített biztosítékokat tartalmaz a kizsákmányoló és tisztességtelen gyakorlatok elkerülése érdekében, és rámutat arra, hogy az uniós tehetségbázison keresztül toborzott harmadik országbeli állampolgárokat a foglalkoztatásukat követően ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az uniós munkavállalókat, többek között a helyi közösségekbe való zökkenőmentes integráció érdekében az uniós jogszabályok és elvek tiszteletben tartása tekintetében.

3.12.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, hogyan érjék el az irányelv célkitűzéseit, így széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a nemzeti jogba való átültetés során. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jogszabályi keret nagyrészt elkülönül a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területektől. Az, hogy a tagállamok vonakodnak alkalmazni az uniós jogszabályokat, bizonyára annak az eredménye, hogy az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy a nemzeti jogban kedvezőbb rendelkezéseket állapítsanak meg. Ezért a munkaerő-migrációra vonatkozó uniós jogalkotási vívmányok inkább erősítik, semmint megkérdőjelezik vagy kiegészítik a nemzeti preferenciákat. A nemzeti megoldásokra való támaszkodás nem fogja kezelni a kihívást, mivel az EU-n belüli verseny valószínűleg eltéréseket fog előidézni a tekintetben, hogy a tagállamok képesek-e teljesíteni az uniós iparstratégia célkitűzéseit.

---

(1)   HL C, C/2024/4067, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4067/oj, https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/talent-mobility-package.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1231/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről (HL L 344., 2010.12.29., 1. o.).

(3)  Lásd: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2024/04/12/legal-migration-council-gives-green-light-to-single-work-and-stay-permit-for-non-eu-nationals/.

(4)  A Bizottság 2023. november 15-i közleménye a készségek és tehetségek mobilitásáról (COM(2023) 715 final).

(5)  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós tehetségbázis kialakításáról (COM(2023) 716 final).

(6)   HL C, C/2024/4067, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4067/oj

(7)  Az alulreprezentált személyek munkaerőpiaci aktivizálásának támogatása,

—	a készségek, képzés és oktatás támogatása,

—	a munkafeltételek javítása bizonyos ágazatokban,

—	a munkavállalók és a tanulók EU-n belüli méltányos mobilitásának javítása,

—	tehetségek vonzása az EU-n kívülről. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&furtherNews=yes&newsId=10790.

(8)  International Migration Outlook 2021 © OECD 2021, 121. o.

(9)  Lásd még az EGSZB idénymunkásokról szóló tanulmányát: Rossella Soldi és Simona Cavallini, 2023. április 22. – átdolgozva 2023. május 12-én, https://www.eesc.europa.eu/sites/default/files/files/qe-05-23-186-en-n.pdf.

(10)   HL C, C/2024/4067, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4067/oj