EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.7.25.

COM(2024) 318 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

35. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2023

{SWD(2024) 187 final} - {SWD(2024) 188 final} - {SWD(2024) 189 final} - {SWD(2024) 190 final} - {SWD(2024) 191 final} - {SWD(2024) 192 final} - {SWD(2024) 193 final}

Tartalom

1.Bevezetés

1.1.Az EU pénzügyi érdekei és azok védelme

1.2.Adatforrások

2.Uniós szintű kulcsfontosságú intézkedések

2.1.A költségvetési rendelet átdolgozása

2.2.A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása

2.3.A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv – az átültetés állapota

2.4.A Bizottság csalás elleni stratégiáját kísérő cselekvési terv felülvizsgálata

2.5.Uniós korrupcióellenes csomag

2.5.1.Irányelv a korrupció ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről

2.5.2.Közlemény a korrupció elleni küzdelemről

2.5.3.A közös kül- és biztonságpolitika szankciós eszköztárának kiterjesztése a súlyos korrupciós cselekményekre

2.6.Csalás elleni uniós program

2.7.A 2022. évi éves jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás

2.8.A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

3.A tagállamok intézkedései az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében

3.1.Csalás elleni nemzeti stratégiák

3.2.Nemzeti szinten elfogadott csalás elleni intézkedések

3.3.A tagállamoknak szóló, 2022. évi bizottsági ajánlások végrehajtása

3.3.1.A csalásgyanús esetek felderítésének, bejelentésének és nyomon követésének javítása

3.3.2.A csalás elleni küzdelem digitalizálása tagállami szinten

3.3.3.A csalás elleni küzdelem irányításának megerősítése a tagállamokban

4.Az uniós költségvetést károsító szabálytalanságok, csalás, korrupció és összeférhetetlenség elleni küzdelem

4.1.Általános áttekintés

4.1.1.Az OLAF vizsgálatai

4.1.2.Az EPPO vizsgálatai

4.2.Bevételek – Tradicionális saját források

4.3.Kiadások

4.3.1.Mezőgazdaság

4.3.2.Kohéziós politika

4.3.3.Egyéb költségvetési területek

4.4.Szervezett bűnözés, korrupció és összeférhetetlenség

5.Következtetések és ajánlások

5.1.A csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek fejlesztése teljes, megbízható és naprakész adatok alapján

5.2.Jobb eszközök: a csalás elleni küzdelem digitalizálásának felgyorsítása

5.3.A csalás elleni architektúra irányításának fejlesztése

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel összhangban az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal együttműködve minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett cikk végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről (az ún. pénzügyi érdekek védelméről szóló jelentés/PIF-jelentés). A jelentés alapján az Európai Parlament elfogadja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló éves állásfoglalásra irányuló indítványát.

A 2023. évi PIF-jelentés kiemeli az EU pénzügyi érdekei védelmének megerősítését célzó uniós és nemzeti szintű intézkedéseket.

2023 végéig politikai megállapodás született a költségvetési rendelet javasolt átdolgozásáról, amelynek célja az EU pénzügyi érdekei védelmének megerősítése. Az elfogadott szöveg kiterjeszti a korai felismerési és kizárási rendszer hatályát a megosztott irányításra is. Bevezeti továbbá a korszerűsített adatbányászati és kockázatértékelési eszköz jogalapját, amely a meglévő Arachne eszközre épül.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásához kapcsolódó kiadások növekedésével a Bizottság fokozza ellenőrzési tevékenységeit a kiadások szabályszerűsége és jogszerűsége, valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében. A nemzeti tervek felülvizsgálata lehetőséget nyújtott arra is, hogy újra lehessen értékelni a tagállamok kontrollrendszereinek megfelelőségét és megbízhatóságát, és szükség esetén további követelményeket is be lehessen építeni.

A Bizottság korrupcióellenes intézkedéscsomagot fogadott el, beleértve a korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatot is. Az ambiciózus javaslat célja a korrupció megelőzésének fokozása valamennyi tagállamban, a korrupciós bűncselekmények és szankciók harmonizálása, valamint annak biztosítása, hogy a bűnüldöző hatóságok és a vádhatóságok rendelkezzenek a korrupció elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel.

Mivel a Bizottság 2019. évi csalás elleni stratégiai cselekvési tervét teljes mértékben végrehajtották, a Bizottság 2023-ban új cselekvési tervet fogadott el, amely hét témára összpontosít, többek között a csalás elleni küzdelem digitalizálására.

Az Unió csalás elleni programja végrehajtásának harmadik éve tart, és olyan kezdeményezéseket finanszíroz Unió-szerte, amelyek célja a csalás elleni küzdelem megerősítése, valamint az informatikai eszközök karbantartásának és fejlesztésének támogatása. Ezek adminisztratív segítséget nyújtanak a vámhatóságoknak, és segítik a szabálytalanságok bejelentését.

2023-ban a 27 tagállamból 21 jelezte, hogy rendelkezik csalás elleni stratégiával az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A 21 tagállam által alkalmazott megközelítés igen eltérő volt: 10 ország fogadott el csalás elleni nemzeti stratégiát, míg mások más típusú (ágazati, regionális, programhoz kapcsolódó) stratégiákra támaszkodtak.

A tagállamok követik a Bizottság arra irányuló ajánlásait is, hogy erősítsék meg csalás elleni irányításukat, és továbbra is kiemelt helyen foglalkozzanak a csalás elleni küzdelem digitalizálásával. A csalás elleni küzdelem e kulcsfontosságú aspektusára a nemzeti szinten elfogadott intézkedések növekvő száma is figyelmet fordít.

A felderített csalásokra és szabálytalanságokra vonatkozó fő mutatók továbbra is összhangban vannak az előző évekkel, csakúgy, mint az azonosított fő problémák, például a csalásgyanús esetek nyomon követésével kapcsolatban. A Bizottság ezért megismétli a 2022. évi PIF-jelentésben megfogalmazott ajánlásokat. Ez biztosítani fogja a csalás elleni irányítás megerősítésével, a csalás elleni küzdelem digitalizálásával kapcsolatban elfogadott intézkedések, valamint a csalásgyanús esetek felderítése, bejelentése és nyomon követése terén tett előrelépések folyamatos nyomon követését is.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

1.Bevezetés

1.1.Az EU pénzügyi érdekei és azok védelme

A 2023. évi uniós költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokban körülbelül 186,6 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 168,6 milliárd EUR-t tett ki. Ez a 2022. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalások tekintetében +1,1 %-os, a kifizetések tekintetében pedig +1 %-os növekedést jelent. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összege 1 074,3 milliárd EUR. További források a NextGeneration EU-ból, az EU Covid utáni gazdasági helyreállítási csomagjából származnak. A csomag 2021 és 2026 között 750 milliárd EUR-t irányoz elő.

E források révén az EU finanszírozza szakpolitikáit, és előmozdítja céljait és értékeit.

Az uniós tagállamok kezelik az uniós kiadások legnagyobb részét, és ők szedik be a héát és a tradicionális saját forrásokat (TOR), elsősorban a vámokat.

Az EU és a tagállamok az EUMSZ 325. cikkével összhangban küzdenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen ( 1 ). Az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság az uniós tagállamokkal együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett cikk végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről. Ez a jelentés, más néven PIF-jelentés 2023-ra teljesíti ezt a kötelezettséget. A jelentést hét munkadokumentum kíséri ( 2 ).

A jelentés 2. szakasza az uniós szintű intézkedésekre, a 3. szakasz pedig a nemzeti szinten hozott intézkedésekre összpontosít. A 4. szakasz az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelemmel kapcsolatos adatokat és az elemzési megállapításokat mutatja be. Az 5. szakasz következtetéseket és ajánlásokat tartalmaz.

1.2.Adatforrások

E jelentés 3. szakasza a tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodik, melyeket külön erre a célra szolgáló kérdőívek segítségével gyűjtöttek össze. A 4. szakasz a tagállamok ( 3 ) (4.2. és 4.3. szakasz), az előcsatlakozási támogatás ( 4 ) kedvezményezett országai (4.4. szakasz) által felderített és bejelentett szabálytalanságokon, valamint a Bizottság számviteli rendszeréből, az ABAC-ból (közvetlen irányítás, 4.4. szakasz) származó beszedési megbízásokon alapul.

A tradicionális saját forrásokra, a megosztott irányítás alá tartozó alapokra és az előcsatlakozási eszközökre vonatkozó ágazati rendeletek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az előcsatlakozási támogatásban részesülő tagállamoknak és kedvezményezett országoknak jelenteniük kell az e területeken felderített szabálytalanságokat. A szabálytalanságok bejelentésére bizonyos korlátozások vonatkoznak ( 5 ).

Ebben a jelentésben a tagállamok és a kedvezményezett országok által jelentett esetekre két tág kategóriát használunk: csalárd szabálytalanságok ( 6 ) és nem csalárd szabálytalanságok ( 7 ).

A 4.1.1. szakasz összefoglalja az Európai Csalás Elleni Hivatal 2023. évi főbb igazgatási vizsgálati eredményeit az éves jelentése alapján. Az OLAF 2023. évi éves jelentése ( 8 ) különösen a jelentéstételi évben lezárt valamennyi vizsgálatra kiterjed.

A 4.1.2. szakasz összefoglalja az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) 2023. évi főbb igazságügyi vizsgálati eredményeit az éves jelentése alapján. Az EPPO 2023. évi éves jelentése ( 9 ) többek között statisztikákat tartalmaz a jelentéstételi évben indított vizsgálatokról ( 10 ), valamint a jelentéstételi év végén folyamatban lévő valamennyi vizsgálatról ( 11 ).

Az adatforrások között jelentős különbségek vannak a jelleg, az alkalmazási kör, a lefedett költségvetési területek és az időszerűség tekintetében ( 12 ).

A PIF-jelentés elsősorban egy évre vonatkozó megközelítést alkalmaz, bemutatva a jelentéstételi évben bejelentett szabálytalanságokat, és a felderített szabálytalanságok pénzügyi vonzataként a tagállamok által kiszámított és bejelentett összegeket tartalmazza ( 13 ).

Az alábbi táblázat összefoglalja a három fő adatforrás közötti főbb különbségeket.

1. ábra: Hasonlóságok és különbségek az e jelentésben használt adatforrások között

2.Uniós szintű kulcsfontosságú intézkedések

E szakasz az EU pénzügyi érdekeinek védelmét célzó kulcsfontosságú uniós szintű szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezésekkel kapcsolatos főbb fejleményekre összpontosít. A felsorolás nem kimerítő jellegű.

2.1.A költségvetési rendelet átdolgozása

A költségvetési rendelet átdolgozásáról szóló, 2023. december 7-i politikai megállapodás megerősítette az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. A korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) módosításai, a kockázatértékelési és adatbányászati eszköz jogalapjának bevezetése, valamint az átláthatósági rendszer módosításainak célja a csalások felderítésének és megelőzésének, valamint a csalás elleni küzdelemnek a kezelése és javítása.

Először is, ami a korai felismerési és kizárási rendszert illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy annak hatályát a legsúlyosabb bűncselekmények (pl. csalás, korrupció, pénzmosási tevékenységek) tekintetében kiterjesztik a megosztott irányítás alá tartozó alapokra és a közvetlen irányítás keretében a tagállamok által kifizetett pénzeszközökre. A módosítás a 2028. január 1-jétől elfogadott vagy finanszírozott programokra vonatkozik. Emellett az új költségvetési rendelet a rendszert javító új elemeket vezet be, beleértve i. az elsődleges kizárt szervezet tényleges tulajdonosainak és kapcsolódó szervezetei kizárásának lehetőségét, ii. az új kizárási okokat (pl. az uniós vizsgálati szervek által végzett vizsgálatokban, ellenőrzésekben vagy auditokban való együttműködés megtagadása), iii. gyorsított eljárás bevezetését a korai felismerési és kizárási rendszerrel foglalkozó testület előtt.

A költségvetési rendelet átdolgozása bevezette továbbá a korszerűsített adatbányászati és kockázatértékelési eszköz jogalapját, amely a meglévő Arachne eszközre épül. A jelenlegi eszközt a Bizottság és számos tagállam önkéntes alapon használja a megosztott irányítás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében. A korszerűsített adatbányászati és kockázatértékelési eszközt minden irányítási mód esetében használni fogják. A következő többéves pénzügyi kerettől kezdődően minden tagállamnak adatokkal kell ellátnia az eszközt. A Bizottságnak 2027-ig értékelnie kell, hogy a felülvizsgált eszköz készen áll-e a más informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás (a jelentéstétel megkettőzésének elkerülése), a felhasználói igényeknek megfelelő kockázati mutatók, az adatok elemzésére és értelmezésére szolgáló mesterséges intelligencia, valamint az adatvédelem tekintetében. Ennek alapján a társjogalkotók újra megvitathatják a kötelező használat lehetőségét.

A tagállamok és az uniós költségvetést végrehajtó valamennyi szervezet adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az átdolgozott költségvetési rendelet egy interoperabilitási elemet is bevezetett, és harmonizálta azokat az adatkategóriákat, amelyeket az adatbányászati és kockázatértékelési eszközből nyernek ki és táplálnak be a Bizottság pénzügyi átláthatósági rendszerébe.

2.2.A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása

2023-ban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása mellett a Bizottság számára további prioritást jelentett a 27 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv felülvizsgálata az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott energiapiaci zavarokból eredő megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében. Azzal, hogy REPowerEU-fejezetekkel egészítik ki a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, az EU célja, hogy a tiszta energiára való átállás felgyorsítása révén gyorsan csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.

2023-ban a Bizottság 22 kifizetés keretében a tagállamoknak összesen 74,4 milliárd EUR-t folyósított (ebből 28,7 milliárd EUR-t hitel formájában). Így 2023 végére a kifizetések teljes összege 220,5 milliárd EUR-ra emelkedik, amely 141,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásból (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 357 milliárd EUR összegű teljes keretösszegének 40 %-a) és 78,9 milliárd EUR hitelből (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 291 milliárd EUR összegű teljes keretösszegének 27 %-a) tevődik össze.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kezdete óta a Bizottság szilárd ellenőrzési és kontrollkeretet hozott létre, amely két pilléren alapul. Az első pillér biztosítja a kiadások szabályszerűségét és jogszerűségét. A második pillér az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozik (PFIU-ellenőrzések). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerint elsősorban a tagállamok felelőssége az EU pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása, hogy a forrásoknak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott intézkedésekkel kapcsolatos felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A Bizottságnak erről megalapozott bizonyossággal kell rendelkeznie.

A Bizottság ellenőreinek (többek között a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak), az Európai Számvevőszéknek és az Európai Parlamentnek a megállapításai és ajánlásai alapján a Bizottság megerősítette ellenőrzési és kontrollkeretét azáltal, hogy ellenőrizte, hogy a tagállamok kontrollrendszerei hogyan biztosítják az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelést. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata lehetőséget nyújtott arra is, hogy újra lehessen értékelni a tagállamok kontrollrendszereinek megfelelőségét és megbízhatóságát, és szükség esetén további követelmények épüljenek be a tervekbe új ellenőrzési és kontrollmérföldkövek formájában. Az uniós források folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha ezeket a mérföldköveket kielégítően teljesítik.

2023-ban a Bizottság 13 PFIU-rendszerellenőrzést végzett ( 14 ). Ezek 12 koordináló szervezetre és 58 végrehajtó szervre, például minisztériumokra, illetve ügynökségekre terjedtek ki. 2023 végéig minden tagállamot legalább egyszer ellenőriztek.

A 2023-ban elvégzett rendszerellenőrzési munka alapján a tagállamok elkezdték végrehajtani az ellenőrzött végrehajtó szerveknél és más érintett szerveknél tett ellenőrzési megállapításokból eredő szükséges javításokat.

2023-ban a Bizottság 15 lehetséges csalási esetről tájékoztatta az OLAF-ot.

2.3.A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv – az átültetés állapota ( 15 )

2023 végéig 24 tagállam ( 16 ) fogadott el nemzeti jogszabályt az irányelv átültetése érdekében, és nyilvánította teljesnek az átültetést.

A Bizottság 2024 júliusában jelentést tett közzé arról, hogy a nemzeti intézkedések megfelelnek-e az irányelvnek, hogy értékelje, hogy az irányelv rendelkezéseit teljes mértékben és helyesen ültették-e át, és kiemeli az azonosított főbb hiányosságokat.

2.4.A Bizottság csalás elleni stratégiáját kísérő cselekvési terv felülvizsgálata

A Bizottság csalás elleni stratégiája (CAFS), melyet 2019-ben fogadtak el, a csalások megelőzésének, felderítésének és szankcionálásának további javítását célozza, és keretet biztosít a Bizottság arra irányuló folyamatos erőfeszítéseihez, hogy csökkentse az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások nagyságrendjét. Mivel a kísérő cselekvési tervet 2022-ig végrehajtották, a Bizottság 2023 júliusában új cselekvési tervet fogadott el ( 20 ).

Az új cselekvési terv hét témakörben 44 intézkedést tartalmaz, amelyek lefedik a Bizottság csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritásait. Mivel a terv első témája a digitalizáció, az intézkedések negyede a csalás elleni informatikai eszközök – például az Arachne, az EDES és a szabálytalanságkezelő rendszer (IMS) – Bizottság és tagállamok általi használatának javítására irányul. A terv előírja továbbá a Bizottságon belüli, valamint a kulcsfontosságú külső partnerekkel és a civil társadalommal való fokozott együttműködést az uniós finanszírozás védelme érdekében. A további témák közé tartozik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a vámcsalás, valamint az etika és a csalás elleni kultúra további erősítése a Bizottságon belül.

A cselekvési terv végrehajtása folyamatban van ( 21 ).

2.5.Uniós korrupcióellenes csomag

2.5.1.Irányelv a korrupció ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről

Az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében a Bizottság elnöke bejelentette, hogy a Bizottság aktualizálni fogja a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályi keretét azáltal, hogy „a legjellemzőbb bűncselekményeken, például a vesztegetésen túlmenően, szigorítani fogjuk az olyan bűncselekményekre vonatkozó normákat is, mint a jogellenes meggazdagodás, a befolyással üzérkedés és a hatalommal való visszaélés”. E kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a Bizottság 2023 májusában korrupcióellenes intézkedéscsomagot fogadott el, beleértve a korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslatot( 22 ) is. Az ambiciózus javaslat célja a korrupció megelőzésének fokozása valamennyi tagállamban, a korrupciós bűncselekmények és szankciók harmonizálása, valamint annak biztosítása, hogy a bűnüldöző hatóságok és a vádhatóságok rendelkezzenek a korrupció elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel.

2.5.2.Közlemény a korrupció elleni küzdelemről

A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy közös közleményben ( 23 ) kimondta, hogy össze kell fogni a meglévő munkát, valamint új irányokat és új eszközöket kell kidolgozni mind uniós, mind tagállami szinten, ami egyben a korrupció globális szintű kezelésére vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalást is nyomatékosítja. Létrehozta az uniós korrupcióellenes hálózatot, amely összefogja a bűnüldöző szerveket, a hatóságokat, a gyakorló szakembereket, a civil társadalmat és más érdekelt feleket, hogy katalizátorként lépjenek fel a korrupció Unió-szerte történő megelőzésében, szinergiákat teremtsenek az együttműködés terén, valamint bevált gyakorlatokat és gyakorlati iránymutatásokat dolgozzanak ki a közös érdeklődésre számot tartó területeken. Az első ülésre 2023 szeptemberében került sor ( 24 ). Az OLAF, az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség (EPPO) mind tagjai a hálózatnak. A hálózat egyik fő feladata, hogy segítsen a Bizottságnak azonosítani azokat a közös területeket, ahol a korrupció kockázata Unió-szerte magas. Ez az eredmény a jövőbeli uniós korrupcióellenes stratégia építőköve lesz.

Az uniós intézményeken belül zéró toleranciát alkalmaznak a korrupcióval szemben. A közlemény részletesen ismerteti az intézményeken belüli korrupció megelőzése érdekében bevezetett etikai, integritási és átláthatósági szabályokat.

2.5.3.A közös kül- és biztonságpolitika szankciós eszköztárának kiterjesztése a súlyos korrupciós cselekményekre

Az uniós szankciók hozzájárulnak a közös kül- és biztonságpolitika olyan kulcsfontosságú célkitűzéseinek eléréséhez, mint a béke megőrzése, a nemzetközi biztonság megerősítése, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása. A javaslattal az EU világszerte felléphet a súlyos korrupciós cselekmények ellen, függetlenül azok helyétől. Ki fogja egészíteni és meg fogja erősíteni az EU korrupció elleni belső és külső eszközeit, és megmutatja az EU az iránti eltökéltségét, hogy bármilyen eszközt – többek között szankciókat – alkalmazzon a korrupció elleni küzdelem érdekében.

2.6.Csalás elleni uniós program

A 2021–2027-es időszakra 181 millió EUR-s költségvetéssel rendelkező csalás elleni uniós program (UAFP) pénzügyi támogatást nyújt i. az EU pénzügyi érdekeinek tagállamok általi védelméhez, ii. a vám- és mezőgazdasági ügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás és együttműködés megszervezéséhez (csalás elleni információs rendszer – AFIS), valamint iii. a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentésére szolgáló IMS fejlesztéséhez és karbantartásához.

A 2023. évi finanszírozási határozat 16,1 millió EUR-t különített el a Herkules-komponensre, 8,4 millió EUR-t az AFIS-komponensre és körülbelül 1 millió EUR-t az IMS-komponensre. A rendelkezésre álló forrásokat 2023-ban sikeresen végrehajtották a különböző rendelkezésre álló finanszírozási eszközök felhasználásával.

Az OLAF 2023-ban kapta meg az első társulási kérelmet egy nem uniós országtól, Ukrajnától az UAFP-vel kapcsolatban. A Bizottság (amelyet az OLAF képvisel) és Ukrajna illetékes hatóságai tárgyalásokat folytattak az Ukrajna programban való részvételére vonatkozó társulási megállapodásról (amelyet 2024 márciusában fogadtak el).

Az OLAF 2023-ban kezdte meg a program időközi értékelését, melyet 2024 végéig kell elvégezni. Az értékelés külső vállalkozó segítségével történik, aki egy független értékelő tanulmányt készít. Az eredmények értékes információkat nyújtanak majd a program hatékonyságáról, eredményességéről és relevanciájáról, és azonosítani fogják azokat a területeket, amelyek a fennmaradó programozási időszakban javításra szorulnak.

2.7.A 2022. évi éves jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás

Az Európai Parlament 2024. január 18-án elfogadta az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 2022. évre vonatkozó állásfoglalását ( 25 ).

A Parlament üdvözölte a Bizottság által 2022-ben indított, az EU pénzügyi érdekeinek védelmét javító intézkedéseket, azonban további éberségre és kiegészítő intézkedésekre szólított fel ezen a területen. Az állásfoglalás fenntartja, hogy a digitalizáció javította a csalás megelőzését és felderítését, egyszerűsítette az adminisztratív eljárásokat, és hogy a digitalizációnak minden csalás elleni stratégia középpontjában kell állnia, beleértve a csalás elleni nemzeti stratégiákat.

Hangsúlyozta, hogy a korai felismerési és kizárási rendszerben óriási lehetőségek rejlenek, hogy megjelöljék az uniós forrásokkal visszaélő személyeket és vállalatokat, és felszólított arra, hogy a rendszert terjesszék ki az irányítási módok valamennyi típusára, különösen a megosztott irányításra.

A Parlament sürgette a Bizottságot, hogy javítsa a jogosulatlanul elköltött források behajtásának arányát, és erősítse meg a Next Generation EU forrásainak felhasználása feletti kontrollját. A Parlament emellett úgy vélte, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa) keretében a nem uniós országok támogatására szánt pénzeszközök és az Ukrajna elleni háborúra adott európai válaszlépésekre elkülönített források nyomon követése és ellenőrzése nem megfelelő.

A Parlament javasolta továbbá a költségvetés-támogatás felfüggesztését azokban a nem uniós országokban, beleértve a tagjelölt országokat is, ahol a hatóságok nyilvánvalóan nem tesznek valódi lépéseket a széles körben elterjedt korrupció ellen, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a segítségnyújtás más csatornákon keresztül eljusson a polgári lakossághoz.

2.8.A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

Az uniós költségvetés ellen elkövetett csalás a pénzmosáshoz és a terrorizmus finanszírozásához kapcsolódó alapbűncselekmény lehet és más bűncselekmények előkészítését is szolgálhatja. Ennek értelmében, bár nem kapcsolódik közvetlenül az uniós költségvetés védelméhez, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása (AML) elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogi keret ( 27 ) rendkívül releváns ebben az összefüggésben. Az ambiciózus jogalkotási csomag ( 28 ) nemrégiben történt elfogadásával a Bizottság folytatja a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szakpolitikai keret végrehajtásának megerősítését, és arra törekszik, hogy jó együttműködést és információcserét alakítson ki a jövőbeli Pénzmosás Elleni Hatósággal (AMLA) ( 29 ). Az AMLA várhatóan 2025 közepén kezdi meg működését.

3.A tagállamok intézkedései az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében

3.1.Csalás elleni nemzeti stratégiák

2023-ban a 27 tagállamból 21 jelezte, hogy rendelkezik csalás elleni stratégiával az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ( 30 ). A 21 tagállam által alkalmazott megközelítések rendkívül eltérőek voltak.

Tíz tagállam jelezte, hogy rendelkezik csalás elleni nemzeti stratégiával, amely valamennyi kiadási területre kiterjed ( 31 ). Őket nem kérték fel arra, hogy dolgozzanak ki más, korlátozottabb hatókörű csalás elleni stratégiákat.

2. ábra: Az összes kiadási területre kiterjedő, csalás elleni nemzeti stratégiák áttekintése

Ami a csalás elleni nemzeti stratégia lehetséges elkészítésének kérdését illeti, azon 17 tagállam közül, amelyek nem rendelkeznek az összes kiadási területre kiterjedő stratégiával, 3 tagállam ( 32 ) az elfogadás előzetes szakaszában van, azaz a jogi keret létrehozásánál tart, 1 ( 33 ) az előkészítő szakaszban van, azaz az aktuális helyzet és a csaláskockázat értékelésénél, 4 tagállam ( 34 ) pedig kijelentette, hogy nem rendelkezik csalás elleni nemzeti stratégiával vagy nincs folyamatban ilyen stratégia elfogadása. A többi 9 tagállam ( 35 ) egyéb csalás elleni stratégiával rendelkezik.

3. ábra: Az összes kiadási területre kiterjedő, csalás elleni nemzeti stratégiával nem rendelkező tagállamok által bejelentett egyéb csalás elleni stratégiák áttekintése

3.2.Nemzeti szinten elfogadott csalás elleni intézkedések

A tagállamok összesen 69 intézkedésről számoltak be. Az elfogadott intézkedések közül 49 egyedi intézkedés, a másik 20 pedig egyedi intézkedésekből álló csomag volt. Ezek a csomagok 39 intézkedésből álltak. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok összesen 88 egyedi intézkedésről számoltak be, amelyek közöl 41 új intézkedés és 44 frissítés/módosítás volt. Emellett három csomag új és aktualizált intézkedéseket is tartalmazott.

4. ábra: A tagállamok által 2023-ban bejelentett intézkedések összefoglalása

3.3.A tagállamoknak szóló, 2022. évi bizottsági ajánlások végrehajtása

2022. évi PIF-jelentésében a Bizottság három ajánlást tett a tagállamoknak: a) a csalásgyanús esetek felderítésének, bejelentésének és nyomon követésének javítása; b) a csalás elleni küzdelem digitalizálásának szükségessége; és c) a csalás elleni irányítás megerősítése a tagállamokban ( 36 ).

3.3.1.A csalásgyanús esetek felderítésének, bejelentésének és nyomon követésének javítása

A legtöbb tagállam ( 37 ) úgy értékeli, hogy országukban alacsony a csalás előfordulása. Mivel továbbra is nehéz megállapítani, hogy a bejelentett csalások alacsony száma pontosan tükrözi-e bizonyos csalás elleni intézkedések sikerét, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok továbbra is felderítsék és jelentsék a csalásokat, miközben intézkedéseket és eszközöket dolgoznak ki azok megelőzésére. Több tagállam ( 38 ) jelezte, hogy csaláskockázat-elemzést végzett, hogy felmérje a csalásgyanús esetek alacsony felderítési arányának okait.

Míg a csalás alacsony gyakoriságát elemző tagállamok fele hiányosságokat tárt fel a csalások felderítésében, a legtöbb tagállam azt állította, hogy a csalás megelőzésére irányuló sikeres beavatkozások akkor biztosíthatók, ha több érdekelt felet bevonó és többszintű megközelítés van érvényben. Ez megkönnyíti az együttműködést minden érintett belföldi, nemzeti és nemzetközi érintett között.

Ezen együttműködés keretében fontos, hogy tiszteletben tartsunk bizonyos alapelveket:

·a felelősségi körök egyértelmű megosztása a tagállamok audit- és ellenőrző szervei között,

·rendszeres adminisztratív és helyszíni ellenőrzések a csalások előfordulási gyakoriságának alacsony szinten tartása érdekében,

·az IMS-en keresztül folyamatos jelentéstétel a Bizottságnak, az EPPO-nak, valamint a tagállamok nemzeti audit- és ellenőrző szerveinek; ezek az összehasonlító adatok ezt követően felhasználhatók a csalás előfordulási gyakoriságának értékelésére,

·kezdeményezések, amelyek előmozdítják a tudásmegosztást és a bevált gyakorlatokat, valamint a tagállamok összehasonlító teljesítményértékelését, figyelemmel a különböző méretekre, specifikus helyzetekre stb. (néhány tagállam ( 39 ) jelezte),

·képzések, iránymutatások és munkaértekezletek a teljesítmény és a teljesítmény minőségének magas szinten tartása érdekében,

·a különböző szerveken belül a csalás megelőzését szolgáló belső mechanizmusok biztosítása, például olyan intézkedések révén, mint a négy szem elve valamennyi intézményen belül.

3.3.2.A csalás elleni küzdelem digitalizálása tagállami szinten

A csalás elleni küzdelem digitalizálása a közelmúltban készült PIF-jelentésekben is felmerült, és tagállami szinten előrelépés történt.

A végrehajtott intézkedések között a tagállamok számba vették a meglévő eszközöket, jelezték az ezen eszközök közötti interoperabilitás fenntartását és az informatikai architektúra új eszközeinek kifejlesztését. Számos tagállam továbbra is beruház a meglévő informatikai eszközök, különösen az Arachne adatbányászati és kockázatértékelési eszköz felülvizsgálatába és fejlesztésébe. Mivel számos tagállam nemrég kezdte meg csalás elleni nemzeti stratégiája végrehajtását, ajánlott az informatikai eszközök korai szakaszban történő integrálása.

A jelentések szerint a tagállamok több mint fele ( 40 ) lépéseket tett a digitalizáció terén mutatkozó készséghiányok azonosítása és kezelése érdekében, ami főként a digitalizációval kapcsolatos információk és/vagy adatokhoz való hozzáférés hiányára vezethető vissza. Az említett hiányosságok felszámolását célzó intézkedések gyakran kiterjednek a tudásmegosztásra, a képzésre, a know-how és a készségek bővítésére a digitalizáció területén, valamint a rendelkezésre álló rendszerek folyamatos fejlesztésére.

Az új technológiák terén bekövetkezett fejlemények azonban potenciális veszélyeket is jelentenek a csalás elleni küzdelem szempontjából. Bár a tagállamok több mint fele ( 41 ) elismerte ezt a problémát, még mindig több olyan tagállam ( 42 ) van, amely még nem építette be ezeket a koncepciókat a csalás elleni stratégiájába. Néhány tagállam ( 43 ) már teljeskörűen végrehajtott intézkedéseket az új technológiák jelentette veszélyek azonosítása és kezelése érdekében, de a legtöbb tagállam ( 44 ) csak néhány intézkedést hajtott végre.

3.3.3.A csalás elleni küzdelem irányításának megerősítése a tagállamokban

A legtöbb tagállam ( 45 ) rendelkezik csalás elleni együttműködési hálózattal vagy az fejlesztés alatt áll. Ezek a hálózatok számos különböző szervből állnak. A felmérés szerint a csalás elleni nemzeti hálózatokban leggyakrabban a következő ügynökségek képviseltetik magukat: az uniós alapok irányító hatóságai, adóhatóságok, vámhatóságok, nemzeti ellenőrző hatóságok és bűnüldöző hatóságok. Az 5. ábra azokat az ügynökségeket tünteti fel, amelyek képviseltetik magukat a csalás elleni nemzeti hálózatban (és azt, hogy milyen gyakran). Emellett szinte valamennyi tagállam aktívan együttműködik az uniós szintű nyomozó, vádhatósági és igazságügyi szervekkel, különösen az OLAF-fal és az EPPO-val.

5. ábra: A csalás elleni hálózatok feltérképezése

A legtöbb tagállam ( 46 ) elegendő számú személyzettel rendelkezik a csalás elleni nemzeti koordinációs struktúrájában. A tagállamok többsége azonban rámutat arra, hogy fejleszteni kell a személyzet szakértelmét.

4.Az uniós költségvetést károsító szabálytalanságok, csalás, korrupció és összeférhetetlenség elleni küzdelem

4.1.Általános áttekintés

Operatív szempontból az EU pénzügyi érdekeinek csalással, szabálytalanságokkal és egyéb tiltott tevékenységekkel szembeni védelmével a nemzeti hatóságok, az OLAF és az EPPO vannak megbízva.

2023-ban összesen 13 563 csalárd és nem csalárd szabálytalanságot jelentettek be, amelyek mintegy 1,90 milliárd EUR-t tettek ki ( 47 ). 2022-höz képest kismértékben nőtt a bejelentett szabálytalanságok száma (+2,3 %), és a szabálytalanságokhoz kapcsolódó összegek is (+4,6 %).

A nemzeti hatóságok által az IMS-en keresztül a Bizottságnak jelentett csalárd szabálytalanságok száma az elmúlt 5 évben viszonylag stabil maradt, 2023-ban ez a szám 1 030 volt (–9,5 % 2022-höz képest). Az említett ügyekhez kapcsolódó pénzösszegek nagyobb eltéréseket mutattak a jelentős pénzügyi hatással járó egyedi esetek korlátozott száma miatt, és 2023-ban 585,8 millió EUR-ra nőttek (+103 % 2022-höz képest).

A bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma és pénzügyi hatása az elmúlt 5 év növekvő tendenciáját követően 2023-ban tetőzött: 12 533 szabálytalanság (+ 3,5 % 2022-höz képest) történt, ezek 1,31 milliárd EUR (–14 %) összegű kárt okoztak.

6. ábra: Bejelentett szabálytalanságok és a kapcsolódó pénzösszegek – 2019–2023; szabálytalanságok és a kapcsolódó pénzösszegek költségvetési területek szerinti bontásban – 2023

4.1.1.Az OLAF vizsgálatai

2023-ban az OLAF 265 ügyben zárt le vizsgálatot, 309 ajánlást bocsátott ki, közöttük 185 pénzügyi ajánlást, melyek összesen 1 043,8 millió EUR visszafizettetésére, valamint 209,4 millió EUR jogosulatlan elköltésének megakadályozására vonatkoztak ( 48 ). Ugyanebben az időszakban 190 új vizsgálatot indított, közülük 26 (14 %) a saját forrásokhoz és 2 (1 %) a tiltott kereskedelemhez, 85 (45 %) a megosztott irányításhoz és az RRF-hez, 23 (12 %) a közvetett irányításhoz, 39 (21 %) pedig a közvetlen irányításhoz kapcsolódott. Belső ügyekkel kapcsolatban 18 (9 %) vizsgálatot indított ( 49 ).

Az OLAF összejátszással, közbeszerzési eljárások manipulálásával, összeférhetetlenséggel, túlárazott számlákkal, vámok kijátszásával, csempészettel és hamisítással kapcsolatos állításokat és eseteket vizsgált. 2023-ban szembetűnően felerősödött a közigazgatási jogsértések alkalmazásának tendenciája, kiváltképpen mesterségesen létrehozott, határokon átnyúló helyzetekben, azzal a céllal, hogy csalást kövessenek el az uniós költségvetés ellen, a felderítés veszélye nélkül. 2023-ban tovább nőtt az online és több joghatóságon átívelő összetett csalások száma.

4.1.2.Az EPPO vizsgálatai

2023-ban az EPPO 1 371 vizsgálatot indított, a vizsgálatok keretében feltárt kár becsült összege 12,28 milliárd EUR volt ( 50 ). 2023 végén az EPPO-nak 1 927 aktív nyomozása volt, az ezek keretében feltárt kár becsült összege 19,27 milliárd EUR volt, amelynek közel 60 %-a (11,50 milliárd EUR) 339, héával összefüggő nyomozáshoz kapcsolódott. Ami az EU veszélyeztetett pénzügyi érdekeit illeti, a héácsalással kapcsolatos kárösszegnek csak kis része (0,3 %) érinti az uniós költségvetést ( 51 ). 1 349 vizsgálat kiadási csalásokra vonatkozott, amelyek esetében a becsült pénzügyi kár 7,24 milliárd EUR volt. Ezek közül 233 vizsgálat a helyreállítási és rezilienciaépítési programokra vonatkozott, amelyek esetében a becsült pénzügyi kár 1,86 milliárd EUR volt.

Az aktív nyomozások során azonosított bűncselekményekből 1 486 (az összes bűncselekmény 33,9 %-a) a nem közbeszerzési kiadásokkal kapcsolatos csaláshoz, 379 (8,6 %) a közbeszerzési kiadásokkal kapcsolatos csaláshoz, 131 (3 %) a korrupcióhoz, 72 (1,6 %) a hűtlen kezeléshez, 226 (5,2 %) a pénzmosáshoz, 405 (9,2 %) a nem héajellegű csaláshoz és 873 (19,9 %) a héacsaláshoz kapcsolódik.

4.2.Bevételek – Tradicionális saját források ( 52 )

2023-ban a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatos csalárd és nem csalárd szabálytalanságok száma (5 118) 10 %-kal volt magasabb, mint az elmúlt öt évben bejelentett szabálytalanságok átlagos száma. A teljes becsült és megállapított érintett összeg azonban 12 %-kal, 478 millió EUR-ra csökkent. A csalárd szabálytalanságok száma 27 %-kal csökkent, a nem csalárd szabálytalanságok száma pedig 15 %-kal nőtt a 2019–2023 közötti öt év átlagához képest. A becsült és megállapított érintett összeg a csalárd ügyek esetében 54 %-kal, a nem csalárd ügyek esetében pedig kevesebb mint 1 %-kal csökkent az ötéves időszakhoz képest.

A csalárd esetek tekintetében az egyik fő elkövetési módszer továbbra is a csempészés, míg a nem csalárd eseteknél a leggyakoribb módszer az áruk helytelen besorolása/téves leírása. Pénzben kifejezve a 2023-ban bejelentett esetek többsége az áruk helytelen értékével kapcsolatos (1 157 ügy, amelyek 165 millió EUR-t érintettek). Az esetek számát és az értéket tekintve továbbra is a textiltermékek és a lábbelik a leginkább érintett áruk. A szabálytalanságok által érintett áruk három legfontosabb származási országa továbbra is Kína, az Egyesült Államok és Vietnam.

7. ábra: A tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatos, felderített és bejelentett szabálytalanságok, valamint az ellenőrzés típusa szerinti felderítés

Tizenhárom tagállam 87 cigarettacsempészettel kapcsolatos esetről számolt be, amelyek a tradicionális saját források becsült összegéből közel 13 millió EUR-t tettek ki. 2023-ban Litvánia számolt be a legtöbb esetről (23), a tradicionális saját források legnagyobb összegéről pedig Belgium számolt be (összesen 3,8 millió EUR). 2022-höz képest 11 tagállamban ( 53 ) továbbra is vannak csempészettel kapcsolatos esetek, míg a statisztikákban kettő ( 54 ) ismét megjelenik. Ez arra utalhat, hogy a csalások vagy cigarettacsempészeti útvonalak átkerülhettek más tagállamokba.

4.3.Kiadások

Ez a szakasz a megosztott, közvetett és közvetlen irányítás alá tartozó kiadások területét fedi le. Az első kettő az IMS-en keresztül bejelentett csalárd és nem csalárd szabálytalanságok elemzésén, az utóbbi pedig a Bizottság ABAC számviteli rendszeréből származó adatokon alapul.

4.3.1.Mezőgazdaság ( 57 )

A 2019–2023-as időszakban nőtt a tagállamok által a vidékfejlesztés terén bejelentett (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságok száma, főként a 2014–2020-as programozási időszakban történt felderítések növekvő száma miatt. A mezőgazdasági támogatást érintő csalárd szabálytalanságok száma 2022-ben tetőzött, amikor is egy olyan tagállam befolyásolta a számukat, amely számos kisebb, egymással összefüggő esetet jelentett. A nem csalárd szabálytalanságok által érintett szabálytalan pénzösszegek jelentősen ingadoztak, főként a piaci intézkedésekre vonatkozó, nagy összegeket érintő esetek miatt.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos felderítési arányok jóval magasabbak voltak, mint a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatosak. A mezőgazdasági támogatás egy része, a piaci intézkedések esetében azonban a legmagasabb volt a felderítési arány. A szabálytalanságok – különösen a csalás – felderítése néhány tagállamban összpontosult.

A 2019–2023-as időszakban a csalárd szabálytalanságok gyakran a támogatási kérelem vagy az igazoló dokumentumok meghamisítását érintették. A piaci intézkedések és a vidékfejlesztés esetében az intézkedés végrehajtásával kapcsolatos jogsértések is jelentősek voltak, ami megerősíti a korábbi jelentésekben már kiemelt mintákat és kockázatokat ( 58 ).

8. ábra: A közös agrárpolitikát (KAP) érintő, bejelentett szabálytalanságok a kiadások típusa ( 59 ) és a szabálytalanságok időtartama szerint (a szabálytalan magatartás kezdetétől az ügy lezárásáig)

4.3.2.Kohéziós politika ( 60 )

A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma és pénzösszegei sokkal alacsonyabbak a 2007–2013-as programozási időszak végrehajtásának első 10 évében bejelentetteknél. Ez az összes alapot és a legtöbb tagállamot érinti ( 61 ). Ugyan sokkal kisebb, de a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma tekintetében is különbség mutatkozott az utóbbi időben.

9. ábra: A 2014–2020-as programozási időszakra való összpontosítás – bejelentett szabálytalanságok az alapok és tipológia szerinti bontásban

Ami a csalást illeti, a jogsértések leggyakoribb típusa az igazoló dokumentumokra vonatkozott. A csalárd szabálytalanságok terén nagy pénzösszegeket érintett a szerződések rendelkezéseinek/szabályainak megsértése, ami gyakran a finanszírozott intézkedés hiányos végrehajtásában vagy végre nem hajtásában nyilvánult meg.‑ A közbeszerzési szabályok megsértése volt a leggyakrabban bejelentett nem csalárd szabálytalanság.‑ A közbeszerzéssel kapcsolatban felderített jogsértések számához képest a csalárd esetek aránya alacsony (4 %).

Az etikát és a feddhetetlenséget sértő csalárd jogsértések többsége összeférhetetlenséghez kapcsolódott (körülbelül 70 %), míg mintegy 23 %-uk korrupcióval/vesztegetéssel volt kapcsolatos ( 62 ).

4.3.3.Egyéb költségvetési területek ( 65 )

Számos, megosztott irányítás keretében végrehajtott alap más belső szakpolitikákat is támogat, ilyen például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés ( 66 ), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), a Belső Biztonsági Alap, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet érintően 289 szabálytalanságot jelentettek be (ebből 33-at csalárdként), amelyek 52 millió EUR szabálytalan összeget érintettek (ebből 8,2 millió EUR a leginkább a FEAD-ot érintő csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódott). Ezek közül 44 szabálytalanságot jelentettek be 2023-ban, melyek összesen 19,71 millió EUR szabálytalan összeget érintettek.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA) keresztül az EU 2007 óta pénzügyi és technikai segítségnyújtással támogatja a reformokat a bővítési régióban. A 2019–2023-as időszakban a kedvezményezett országok által az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok főként a 2007–2013-as Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA I) és a 2014–2020-as IPA II keretében elosztott forrásokat érintették. 2023-ban a csalárd szabálytalanságok által érintett pénzösszegek mintegy 19 millió EUR-t tettek ki, főként egy Törökország által a regionális fejlesztési komponenssel kapcsolatban bejelentett szabálytalanság miatt. A bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma 2022-ben jelentősen nőtt, 2023-ban pedig magas maradt ( 67 ). A 2019–2023-as időszakban a bejelentett szabálytalanságok fele összesen kevesebb mint 10 000 EUR-t érintett ( 68 ).

A közvetlen irányítás keretében folyósított összegekkel kapcsolatos csalárd és nem csalárd szabálytalanságok száma viszonylag stabil maradt a 2019–2023-as időszakban. A potenciálisan csalárdként azonosított szabálytalanságok több mint 88 %-át az OLAF vizsgálatait követően derítették fel.

4.4.Szervezett bűnözés, korrupció és összeférhetetlenség

Az Unió pénzügyi érdekeit sértő szervezett bűnözési tevékenységre vonatkozó információk az Európai Ügyészség (EPPO) éves jelentésében találhatók. A jelentésben az EPPO rámutatott arra, hogy 2023 végéig az aktív nyomozásai keretében 209 bűncselekményt azonosított olyan bűnszervezetekkel összefüggésben, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek megsértésére összpontosítottak.

A korrupciós esetekkel kapcsolatban az EPPO 2023 végén 131 kivizsgált bűncselekményről ( 69 ) számolt be. A 2019–2023-as időszakban 11 ország 65 esetről számolt be a Bizottságnak az IMS-en keresztül, 6 esetben a mezőgazdasággal, 56 esetben a kohézióval, 3 esetben pedig az előcsatlakozással kapcsolatban. Az ilyen esetekhez kapcsolódóan bejelentett szabálytalan összegek mintegy 50,5 millió EUR-t tesznek ki.

Ugyanebben az időszakban az IMS-en keresztül 419 összeférhetetlenségi esetről számoltak be (85 % a kohézióra, 7 % a mezőgazdaságra és 8 % az előcsatlakozási programra vonatkozott), összesen mintegy 112 millió EUR értékben. Az ilyen szabálytalanságok elemzése azt mutatja, hogy a bejelentett összeférhetetlenségek főként a források kedvezményezettjei, valamint a vállalkozóik és alvállalkozóik közötti kapcsolatokra vonatkoznak és a nemzeti szabályok konkrét megsértésén alapulnak.

5.Következtetések és ajánlások

Az uniós költségvetést az uniós szakpolitikai prioritások finanszírozására és megvalósítására használják fel. Az erőforrások összevonásával és az EU előtt álló közös kihívásokkal szembeni együttes fellépéssel az uniós költségvetés hozzáadott értéket teremt, megerősíti Európa gazdaságát és geopolitikai helyzetét.

Az elmúlt években az uniós költségvetés a szolidaritás még erőteljesebb kifejezésévé vált azáltal, hogy az EU fő válságreagálási eszköze lett. Segít kezelni az EU előtt álló legnagyobb kihívásokat, köztük a koronavírus-világjárványt, az ukrajnai háborút, az éghajlatváltozás kezelését és Európa stratégiai autonómiájának kiépítését, valamint az energiafüggetlenség biztosítását.

E források csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelme biztosítja, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket és elérjék kitűzött céljaikat.

E cél elérése érdekében az EU az idők során összetett és kifinomult csalás elleni architektúrát alakított ki, amely nemzeti és uniós szinten több szintű védelmet biztosít. Az ellenőrző és nyomozó szervek folyamatos fellépése mind uniós, mind nemzeti szinten jelentős számú, az uniós költségvetést érintő csalási kísérlet felderítéséhez és büntetőeljárás alá vonásához vezetett. A csalás elleni küzdelem megtorló aspektusa azonban csak az érme egyik oldala, és a Bizottság folyamatosan hangsúlyozta a csalás megelőzésének fontosságát.

Mivel a csalási környezet folyamatosan fejlődik, és új kihívások merülnek fel, a válaszlépéseket folyamatosan ki kell igazítani. E tekintetben három elem kulcsfontosságú: A csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek, eszközök és irányítási struktúrák.

5.1.A csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek fejlesztése teljes, megbízható és naprakész adatok alapján

Korábbi jelentéseiben a Bizottság többször is kiemelte, hogy teljes körű, megbízható és időszerű adatokra van szükség a csalásról és szabálytalanságokról. Ezek az információk képezik a csalás elleni hatékonyabb küzdelemhez és végső soron a csalás megelőzésének, felderítésének, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának javításához szükséges ismeretek alapját. Bár az adatminőség folyamatosan javul, az idén végzett elemzés ismét azt mutatja, hogy további intézkedésekre van szükség. Amint azt az 1.2. szakasz kiemeli, az uniós szervek csalással kapcsolatos nyomozásait csak akkor lehet jelenteni, ha a szükséges információkat megosztják az illetékes nemzeti hatóságokkal. Az EPPO és az OLAF egyes ügyeit már tartalmazzák az e jelentésben részletezett számadatok. A Bizottság azon dolgozik, hogy a jelentéstételi rendszerek megfelelően rögzíthessék az általuk vizsgált ügyek azonosításához szükséges információkat. Amint ezek az információk teljes mértékben rendelkezésre állnak, értékelni lehet, hogy változás történt-e a csalásfelderítéssel kapcsolatos tendenciákban, vagy hogy azok összhangban vannak-e a nemzeti nyomozó hatóságok által az évek során bejelentett csalásellenes eredményekkel.

5.2.Jobb eszközök: a csalás elleni küzdelem digitalizálásának felgyorsítása

A csalás elleni küzdelem digitalizálása a Bizottság csalás elleni stratégiáját kísérő felülvizsgált cselekvési terv egyik fő témája. Ezen és korábbi PIF-jelentések révén a Bizottság tájékoztatást nyújtott a csalás elleni küzdelem digitalizálását célzó uniós és nemzeti intézkedésekről, ami azt mutatja, hogy pozitív lendület van annak biztosítására, hogy a csalás elleni küzdelem lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel.

Ennek ellenére most fel kell gyorsítani ezt a folyamatot, és az új vagy meglévő informatikai eszközök fejlesztését össze kell hangolni azok fokozott használatával, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a csalás ellen a költségvetés tagállamok által végrehajtott valamennyi területén. Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatja a csalás elleni stratégiáját kísérő felülvizsgált cselekvési tervben foglalt célzott intézkedések végrehajtását.

5.3.A csalás elleni architektúra irányításának fejlesztése

A Bizottság üdvözli a valamennyi tagállamban a csalás elleni hatékony irányítás kiépítése és a csalás elleni küzdelem stratégiai megközelítéseinek kidolgozása terén nemzeti, regionális vagy ágazati szinten elért eredményeket. A csalás elleni küzdelem nemzeti szereplőit összefogó speciális hálózatok létrehozása megteremti a bevált gyakorlatok, az ismeretek, a tapasztalatok és a szakértelem leghatékonyabb cseréjének alapjait.

Ezek a hálózatok ideális feltételeket teremtenek a teljes körű csaláskockázat-értékelésen alapuló, erős csalás elleni stratégiák kidolgozásához. Felhasználhatók a hiányosságok és fenyegetések helyes azonosításának, a hatékony enyhítő intézkedések kidolgozásának, a konkrét célkitűzések meghatározásának és a csalás elleni küzdelem terén bekövetkező hirtelen változások esetén a korrekciós intézkedések időben történő meghozatalának elősegítésére.

(1) ()    Az EUMSZ 310. cikkének (6) bekezdése.

(2) ()    E PIF-jelentést hét bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri:

(3) ()    Lásd különösen a 2021. évi PIF-jelentés 2. háttérmagyarázatát, 6.1. szakasz, 31. o.

(4) ()    A szabálytalanságkezelő rendszeren (IMS) keresztül jelentették a Bizottságnak.

(5) ()    E korlátozások leírását lásd a 2021. évi PIF-jelentés  3. háttérmagyarázatában, 6.1. szakasz, 32. o.

(6) ()    A csalárd szabálytalanságok azok, amelyeket a jelentéstevő ország a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos csalásként, a megosztott irányítással és az előcsatlakozással kapcsolatos csalás gyanújaként vagy megállapított csalásként sorolt be.

(7) ()    Minden olyan szabálytalanság, amelyet nem minősítettek csalárdnak, nem minősül csalárdnak.

(8) ()     https://ec.europa.eu/olaf-report/2023/index_en.html

(9) ()     https://www.eppo.europa.eu/sites/default/files/2024-03/EPPO_Annual_Report_2023.pdf .

(10) ()    A vizsgálatok teljes száma és a becsült pénzügyi kár, a héacsalással kapcsolatos vizsgálatok száma és a kapcsolódó becsült pénzügyi kár.

(11) ()    Ezeket a statisztikákat az összes folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozó összesített adatok formájában szolgáltatják, beleértve a korábbi években indított és még le nem zárt vizsgálatokat is. Ezek közé tartozik többek között a vizsgált bűncselekmények száma típus szerinti bontásban, valamint a vizsgálatok száma kiadási programok szerinti bontásban. Az EPPO tevékenységeire vonatkozó egyéb összesített statisztikák az igazságügyi tevékenységekre és a nemzeti hatóságoktól kapott panaszok vagy jelentések számára vonatkoznak.

(12) ()    A tagállamok jelentéstételi munkafolyamata és végső soron az e jelentés elkészítéséhez szükséges teljes körű adatok rendelkezésre állása nagymértékben függ a szabálytalanságot vagy csalást felderítő és kivizsgáló hatóságoktól kapott információktól. A tagállamok jelentéstételi szervei (főleg az irányító hatóságok vagy a kifizető ügynökségek a megosztott irányítás esetében, a vámhatóságok pedig a tradicionális saját források esetében) csak akkor jelenthetnek a nyomozásokról, ha az illetékes igazságügyi vagy bűnüldöző hatóságoktól megkapják erre az engedélyt és a szükséges információkat. Ez azt jelenti, hogy míg az EPPO, az OLAF vagy a nemzeti bűnüldöző hatóságok aktívan vizsgálnak egy ügyet, előfordulhat, hogy a szabálytalanságok és csalások Bizottság felé történő bejelentéséért felelős szervek bizonyos esetekben a vizsgálatok esetleges bizalmas jellege miatt ezt nem tudják megtenni. Ilyen esetekben ezek az információk csak a vizsgálat lezárultával válnak elérhetővé, és ezért addig nem szerepelnek a PIF-jelentésben.

(13) ()    Ezek a pénzösszegek nagyrészt azok, amelyek esetében eredményesen érvényesítik a behajtást.

(14) ()    Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Svédország és Szlovákia.

(15) ()    Az (EU) 2019/1937 irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 17. o.).

(16) ()    Belgium, Észtország és Lengyelország kivételével valamennyi tagállam.

(17) ()    Az öt tagállam – Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország és Románia – által az irányelv átültetésére vonatkozóan bejelentett egyéb intézkedéseket a 2022. évi PIF-jelentéshez csatolt, „A tagállamok által az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében elfogadott intézkedések” című dokumentum ismerteti.

(18) ()    Belgium, Bulgária, Csehország, Lengyelország és Spanyolország.

(19) ()    Lásd: a 2022. évi PIF-jelentés 4.4. szakasz  és a 2017. évi PIF-jelentés  2. ajánlása (28. o.).

(20) ()    COM(2023) 405 final és SWD(2023) 245 final.

(21) ()    Az intézkedések végrehajtásának teljes áttekintését lásd az e jelentést kísérő, „A Bizottság csalás elleni stratégiájára vonatkozó cselekvési terv 2024. májusi állása” című dokumentumban.

(22) ()    COM(2023) 234 final.

(23) ()     JOIN(2023) 12 final , 2023. május 3.

(24) ()     Uniós korrupcióellenes hálózat – Európai Bizottság (europa.eu).

(25) ()     2023/2045(INI) eljárási dokumentum.

(26) ()    Lásd a  2.2. szakaszt .

(27) ()    A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szinten – Európai Bizottság (europa.eu). E jelentés készítésekor valamennyi tagállam a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló ötödik pénzmosási irányelv (az (EU) 2018/843 irányelv) teljes körű átültetéséről számolt be.

(28) ()     A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló jogalkotási csomag – Európai Bizottság (europa.eu) .

(29) ()     AMLA – Európai Bizottság (europa.eu) .

(30) ()    Az információkat egy külön erre a célra szolgáló kérdőív segítségével gyűjtötték össze. Lásd az e jelentést kísérő, „A tagállamok által az EUMSZ 325. cikkének végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések” című dokumentumot.

(31) ()    A csalás elleni stratégiák részletes elemzését lásd az e jelentést kísérő „Csalás elleni nemzeti stratégiák: aktuális helyzet és értékelés” című dokumentumban.

(32) ()    Dánia, Hollandia, Litvánia.

(33) ()    Luxemburg.

(34) ()    Horvátország, Írország, Svédország, Szlovénia.

(35) ()    Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Németország és Spanyolország.

(36) ()    Az e szakaszban összefoglalt nyomonkövetési intézkedések teljes áttekintését és részletes leírását lásd „A 2022. évi ajánlások tagállamok általi végrehajtása” című dokumentumban, amely e jelentést kíséri.

(37) ()    Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

(38) ()    Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.

(39) ()    Észtország, Görögország és Olaszország.

(40) ()    Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(41) ()    Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.

(42) ()    Ciprus, Csehország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Románia, Svédország.

(43) ()    Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia.

(44) ()    Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.

(45) ()    Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Fejlesztés alatt: Belgium, Írország, Litvánia és Hollandia.

(46) ()    Megfelelő számú személyzet a szükséges szakértelemmel: Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország és Szlovénia. A személyzet szakértelmét fejleszteni kell: Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

(47) ()    A tagállamok és a nem uniós országok az IMS-ben jelentették a kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat, az OWNRES-ben pedig a TOR-ral kapcsolatosakat. A közvetlen irányítással kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó információk a Bizottság számviteli rendszeréből, az ABAC-ból származnak.

(48) ()    Az ebben a szakaszban bejelentett adatokat az OLAF 2023. évi éves jelentése tartalmazza.

(49) ()    A költségvetési területenként indított vizsgálatok teljes száma meghaladja a 2023-ban indított vizsgálatok teljes számát (190), mivel egy vizsgálat egynél több területre is kiterjedhet.

(50) ()    Az ebben a szakaszban jelentett adatokat az EPPO 2023. évi éves jelentése tartalmazza.

(51) ()    A 2021–2027-es időszakban valamennyi tagállam héaalapjára 0,3 %-os egységes lehívási kulcsot alkalmaznak.

(52) ()    A tagállamok által a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok részletes elemzését lásd az e jelentést kísérő „A saját források, a természeti erőforrások, a kohéziós politika, az előcsatlakozási támogatás és a közvetlen kiadások tekintetében a 2023-ban bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 2. szakaszában.

(53) ()    Belgium, Bulgária, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia.

(54) ()    Szlovákia és Finnország.

(55) ()    A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény alapján.

(56) ()    Lásd az OLAF 2023-as éves jelentését.

(57) ()    A tagállamok által a mezőgazdasággal kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok részletes elemzését lásd az e jelentést kísérő „A saját források, a természeti erőforrások, a kohéziós politika, az előcsatlakozási támogatás és a közvetlen kiadások tekintetében a 2023-ban bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 3. szakaszában.

(58) ()    Lásd a PIF 2022. évi jelentésének 4.3.1. szakaszában   szereplő 3. pillanatképet.

(59) ()    A csalásfelderítési arány (FDR) a csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó szabálytalan pénzösszegeknek az összes kifizetéshez viszonyított százalékos arányaként kerül kiszámításra. A szabálytalanságok felderítésének aránya (IDR) a nem csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó szabálytalan pénzösszegeknek az összes kifizetéshez viszonyított százalékos arányaként kerül kiszámításra.

(60) ()    A tagállamok által a kohéziós politikával kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok részletes elemzését lásd az e jelentést kísérő „A saját források, a természeti erőforrások, a kohéziós politika, az előcsatlakozási támogatás és a közvetlen kiadások tekintetében a 2023-ban bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 4. szakaszában.

(61) ()    E tendencia részletes elemzését a  2021. évi PIF-jelentés  tette közzé, 17. pillanatkép, 38. o.

(62) ()    Lásd még a 4.4. szakaszt .

(63) ()    Lásd a 48. lábjegyzetet.

(64) ()    Lásd a 48. lábjegyzetet.

(65) ()    A tagállamok által az előcsatlakozással és a közvetlen irányítással kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok részletes elemzését lásd az e jelentést kísérő „A saját források, a természeti erőforrások, a kohéziós politika, az előcsatlakozási támogatás és a közvetlen kiadások tekintetében a 2023-ban bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 5. és 6. szakaszában.

(66) ()    A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a kezdeményezés az európai strukturális és beruházási alapok részét képezi.

(67) ()    A 2022. évi PIF-jelentés összesen 79,70 millió EUR-ról számolt be, melyet szabálytalanságok érintettek. Ez az összeg nagyrészt az Albánia által bejelentett szabálytalanságoknak tudható be, a szabálytalan összeg teljes összege 33,53 millió EUR volt. Ez az összeg azonban annak tudható be, hogy az albán hatóságok arra visszavezethető jelentéstételi hibákat követtek el, hogy helytelenül nemzeti valutákat használtak az euro helyett. Az Albánia által 2022-re bejelentett felülvizsgált szabálytalan összeg 2,89 millió EUR.

(68) ()    Míg a megosztott irányítás esetében a jelentéstétel tekintetében meghatározott küszöbérték 10 000 EUR, az előcsatlakozás esetében nincs küszöbérték.

(69) ()    Az EPPO által vizsgált bűncselekmények 3 %-át teszik ki. Lásd a  4.1.2. szakaszt .

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.7.25.

COM(2024) 318 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

35. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2023

{SWD(2024) 187 final} - {SWD(2024) 188 final} - {SWD(2024) 189 final} - {SWD(2024) 190 final} - {SWD(2024) 191 final} - {SWD(2024) 192 final} - {SWD(2024) 193 final}

1. melléklet – A 2023-ban csalárdként bejelentett szabálytalanságok 1

A csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb illegális tevékenységek elleni tagállami erőfeszítések eredményeinek mércéje. Ezért az adatok nem értelmezendők úgy, mintha az adott tagállam területén elkövetett csalások szintjét jeleznék. A PIF-jelentés melléklete nem tartalmazza a harmadik országokat (előcsatlakozás), az Egyesült Királyságot és a közvetlen kiadásokat.

2. melléklet – A 2023-ban nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok 2

A PIF-jelentés melléklete nem tartalmazza a harmadik országokat (előcsatlakozás), az Egyesült Királyságot és a közvetlen kiadásokat.

(1)

A kiadások tekintetében a szabálytalanságkezelő rendszerben (IMS) szereplő 2024. március 4-i adatok alapján, a bevételek tekintetében az OWNRES-alkalmazásban szereplő 2024. március 15-i adatok alapján.

(2)

A kiadások tekintetében a szabálytalanságkezelő rendszerben (IMS) szereplő 2024. március 4-i adatok alapján, a bevételek tekintetében az OWNRES-alkalmazásban szereplő 2024. március 15-i adatok alapján.