Vezetői összefoglaló

Hatásvizsgálat az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések kikapcsolt, készenléti és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztására vonatkozó, a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti környezetbarát tervezési követelményekről, valamint az 1275/2008/EK rendelet 1 és a 107/2009/EK bizottsági rendelet 2 hatályon kívül helyezéséről szóló rendelethez

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség a fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A háztartásokban és irodákban használt sokféle elektromos és elektronikus termék az idő nagy részét alacsony energiaigényű üzemmódokban tölti, miközben csatlakoztatva van az elektromos hálózathoz. Ezek az üzemmódok a kikapcsolt, a készenléti és a hálózatvezérelt készenléti üzemmód. E működési módok egy kis mennyiségű villamos energiát fogyasztanak a következő okok miatt: A készenléti és a hálózatvezérelt készenléti módban lévő eszközök azonnal aktiválhatók, pl. távvezérléssel (készenlét esetében) vagy okostelefonról wifihálózaton keresztül küldött jellel (hálózatvezérelt készenléti üzemmód esetében). Kikapcsolt üzemmódban a termékek jelezhetik (például egy LED-kijelzővel), hogy kikapcsolták őket. Gondoskodni kell arról, hogy ezen üzemmódok energiafelhasználása nagyon alacsony legyen, különben jelentős hatást gyakorolhat a teljes háztartási és irodai energiafogyasztásra, hiszen napjainkban rendkívül sok készülék van használatban (évente mintegy 800 millió elektromos és elektronikus terméket értékesítenek az EU-ban, a becslések szerint 5 milliárd van belőlük). Emellett védeni kell a felhasználók érdekeit is, akik nem mindig vannak tisztában a termékeik alacsony energiaigényű üzemmódokban történő energiafogyasztásával, és nem is figyelnek arra.

A jelenleg hatályos 1275/2008/EK rendelet rendkívül hatékonynak bizonyult az alacsony energiafogyasztású üzemmódok energiafogyasztásának csökkentésében. (Hatszor módosították, legjelentősebben a hálózatvezérelt készenléti üzemmódot bevezető 801/2013/EU rendelettel.) A becslések szerint a 2020-ra elért villamosenergia-megtakarítás körülbelül 33 TWh/év. E rendelet hatékonyságát azonban mára valószínűleg aláássák a következők: i. hatálya elavult, ii. a mentességek, amelyek egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, elavultak, iii. az alacsony energiafogyasztású üzemmódok maximális fogyasztására vonatkozó követelmények elavultak, valamint iv. hiányoznak a könnyen hozzáférhető információk.

Mi e kezdeményezés kívánt eredménye?

A rendelet felülvizsgálata következtében:

˗a rendelet hatálya kibővül a növekvő számban piacra kerülő új terméktípusokkal, megszűnnek az esetleges joghézagok és az összes gyártó számára egyenlő versenyfeltételek biztosíthatók;

˗az alacsony energiaigényű üzemmódokra vonatkozó követelmények a technológiai fejlődéssel összhangban aktualizálásra kerülnek;

˗fel lehet hívni a felhasználók figyelmét arra, hogy az alacsony energiaigényű üzemmódok mennyi energiát fogyasztanak;

˗a rendelet jobban összhangba kerül a környezettudatos tervezésről szóló egyéb rendeletekkel.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A minimális energiahatékonysági szintek uniós szintű előírása egyértelmű hozzáadott értéket képvisel. Az egész EU-ra kiterjedő harmonizált követelmények hiányában a tagállamok nemzeti energia- és környezetvédelmi politikáik részeként saját maguk határoznának meg termékspecifikus energiahatékonysági követelményeket. Ez korlátozná az áruk szabad mozgását. A környezettudatos tervezéssel és az energiacímkézéssel kapcsolatos intézkedések végrehajtása előtt ez sok termék esetében valóban így is történt.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

Öt szakpolitikai alternatívát vizsgáltak meg:

˗1. lehetőség – változatlan helyzet. Marad az alaphelyzet, a rendelet nem változik.

˗2. lehetőség – enyhébb intézkedés. A jelenlegi rendelettel biztosított egyik mentesség részben megszűnik, így a rendelet hatálya kiterjedne az alacsony feszültségű külső tápegységgel (LV EPS) felszerelt, helyhez kötött termékekre (melyek egyelőre mind mentességet élveznek). Az alacsony feszültségű külső tápegységgel ellátott (akkumulátorral működő) hordozható termékek továbbra is mentességet élveznének.

˗3. lehetőség – kiegyensúlyozott uniós intézkedés, amely legfeljebb 0,8 W-ra csökkenti a készenléti üzemmódban lévő termékek energiafogyasztási követelményét. A hatály kiterjedne vagy csak a helyhez kötött, alacsony feszültségű külső tápegységgel ellátott termékekre, vagy minden ilyen termékre. Az utóbbi lehetőség kedvezőbb, mivel több előnnyel jár (az energia- és pénz-megtakarításokat illetően a végfelhasználók számára) és a lehető legköltséghatékonyabb (a hatály alá tartozó termékek túlnyomó többsége esetében a legalacsonyabb életciklus-költségeket biztosítja);

˗4. lehetőség – a 3. lehetőséghez hasonló alternatív kiegyensúlyozott uniós intézkedés (beleértve a hatály két lehetséges kiterjesztését), de a kikapcsolt üzemmódban mért energiafogyasztást is legfeljebb 0,3 W-ra csökkentené;

˗5. lehetőség – szigorú uniós intézkedés a jelenlegi mentesség teljes körű megszüntetésével, így a hatály kiterjedne valamennyi alacsony feszültségű külső tápegységgel felszerelt termékre. Az energiafogyasztást az állapotkijelzéssel rendelkező termékek esetében készenléti üzemmódban 0,8 W-ra, az összes többi termék esetében készenléti üzemmódban és kikapcsolt üzemmódban is 0,3 W-ra korlátozná.

A fent vázolt különbségeken kívül az 1. lehetőség kivételével valamennyi lehetőség magában foglal néhány standard követelményt: i. a hatály kiterjesztése az állítható bútorokra és a motorral működtetett épületelemekre; ii. a hálózatvezérelt készenléti, a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó információk nyújtása nyilvánosan hozzáférhető weboldalakon és felhasználói kézikönyvekben; iii. új fogalommeghatározás beillesztése és egyes használt fogalmak és kifejezések további pontosítása.

Az előnyben részesített alternatíva 

A 3. lehetőség, amely valamennyi alacsony feszültségű külső tápegységgel ellátott termékre kiterjed (a legtöbb előnyt biztosítja a legköltséghatékonyabb módon).

Ki melyik alternatívát támogatja? 

˗A standard követelményeket a tagállamok és a nem kormányzati szervezetek, valamint nagyrészt az ágazat képviselői támogatják;

˗a 2. lehetőséget főként az ágazat támogatja;

˗a 3. és a 4. lehetőség az érdekelt felekkel a 2017. decemberi konzultációs fórumon folytatott megbeszéléseken, valamint az érdekelt felektől az előkészítő folyamat során kapott visszajelzéseken (többek között a tagállamok nézetein) alapul;

˗az 5. lehetőséget főként a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatják.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei? 

A becslések szerint az előnyben részesített alternatíva 2030-ra a következő eredményeket hozza:

˗a tipikus háztartások számára a legkisebb életciklus-költséget biztosítja, és 0,53 milliárd EUR éves megtakarítást hoz a végfelhasználók kiadásaiban;

˗4 TWh/év energiamegtakarítást (23 TWh halmozott megtakarítást), és ennek megfelelően 1,36 Mt CO2-egyenérték/év ÜHG-kibocsátáscsökkentést biztosít;

˗a gyártók üzleti forgalmát kb. 180 millió EUR/évvel növeli;

˗a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket aktualizálja a technológiai fejlődéssel összhangban,

˗a rendelet hatálya alá tartozó termékeket gyártó kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) korlátozott hatást gyakorol.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)? 

A megfelelési és adminisztratív közvetlen költségek 2030-ig várhatóan a következők:

˗Gyártók (nagyvállalatok): 52 millió EUR/év megfelelési költség és 20 millió EUR/év adminisztratív költség (vizsgálatok és dokumentáció)

˗Fogyasztók: A termékbeszerzési költségek mintegy 320 millió EUR/év összeggel nőnek. Ezek a költségek teljes mértékben megtérülnek a termék életciklusa során az áramfogyasztás csökkenése révén, és az említett időkereten belül megtakarításokat is eredményeznek.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A javasolt rendelet teljes mértékben alkalmazandó a rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításával foglalkozó mikrovállalkozásokra és kkv-kra. A kkv-k piaci részesedése e szegmensben a feltételezések szerint 30 % körül van. E vállalkozások fő költségei a termékmegfelelőséghez/átalakításhoz és teszteléshez kapcsolódnak (2030-ban összesen mintegy 30 millió EUR/év). Ezek a költségek azonban marginálisak lesznek; például a modellenként kb. 1 300 EUR-s tesztelési költségek átlagosan 0,028 EUR-val növelik az egyes értékesített egységek árát. Ezért feltételezhető, hogy a költségeket teljes mértékben átterhelik a vásárlókra.

Lesz-e ennek jelentős hatása a tagállamok költségvetésére és közigazgatására? 

Nincsenek várható hatások a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra nézve. A tagállamok számára előnyös lesz a piacfelügyelet költséghatékonyságának javulása (a termékek készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményére vonatkozó információkhoz való jobb hozzáférés révén).

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Nincsenek egyéb jelentős vagy negatív várható hatások.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A felülvizsgálati rendelkezés az elfogadását követő öt éven belül javasolja a rendelet felülvizsgálatát.