a)

K+F projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben a kutatási projekt támogatott része az alapkutatások és alkalmazott kutatások kategóriáiba tartozik, melyek közül az utóbbi ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre osztható (18). Az ilyen támogatás elsősorban a pozitív externáliákkal (a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival) kapcsolatos piaci hiányosságokra irányul, de szolgálhatja a tökéletlen vagy aszimmetrikus információ vagy (főként együttműködési projektek esetében) a koordinációs hiányosságok által előidézett piaci hiányosságok orvosolását is;

b)

a K+F projektekkel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, amely elsősorban a nem tökéletes és aszimmetrikus információhoz kapcsolódó piaci hiányosságok leküzdését segíti;

c)

a kutatási infrastruktúra megépítéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás, amely elsősorban a koordinációs nehézségekből, valamint a nem tökéletes és aszimmetrikus információból fakadó piaci hiányosságok orvoslását célozza. Egyre nagyobb szükség van a magas színvonalú kutatási infrastruktúrára az úttörő kutatáshoz, mivel ezek vonzzák a világ tehetségeit, valamint lényegesek például az információs és kommunikációs technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák számára (19). Az elsősorban a tudományos közösség által használt legkorszerűbb tudományos létesítmények és felszerelések beszerzésével járó magas kezdeti beruházási költségek gyakran lehetetlenné teszik a szükséges finanszírozás megtalálását a piacon;

d)

a tesztelési és kísérleti infrastruktúra megépítéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás, amely elsősorban a nem tökéletes és aszimmetrikus információból vagy a koordinációs nehézségekből fakadó piaci hiányosságok orvoslását célozza. A legkorszerűbb tesztelési és kísérleti infrastruktúra kiépítése vagy korszerűsítése magas kezdeti beruházási költségekkel jár, ami a bizonytalan ügyfélkörrel együtt megnehezítheti a magánfinanszírozáshoz való hozzáférést. A közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett, több felhasználó számára kell hozzáférést biztosítani. A felhasználók tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a felhasználói díjakat e keretrendszer, a 651/2014/EU rendelet (20) vagy a de minimis rendelet (21) egyéb rendelkezéseinek megfelelően lehet csökkenteni;

e)

innovációs tevékenységekhez nyújtott támogatás, amely elsősorban a pozitív externáliákkal (a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival), a koordinációs nehézségekkel és – kisebb mértékben – az aszimmetrikus információkkal kapcsolatos piaci hiányosságok orvosolására irányul. Tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv-k), ilyen innovációs támogatás szabadalmak és más immateriális eszközök megszerzése, validálása és védelme, magasan képzett személyzet kirendelése, valamint innovációs tanácsadási és támogatási szolgáltatások – például a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatások – céljára nyújtható;

f)

eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás, amely elsősorban a pozitív externáliákkal (a tudás szervezetek közötti átszivárgásaival), a koordinációs nehézségekkel és – kisebb mértékben – az aszimmetrikus információkkal kapcsolatos piaci hiányosságok orvosolására irányul. Ezek a támogatási intézkedések túlnyomórészt kkv-knak ítélhetők oda. A nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás csak akkor minősül összeegyeztethetőnek, ha azok ténylegesen együttműködnek legalább egy kkv-val a támogatott tevékenységben.

g)

az innovációs klaszterek támogatása, amelynek célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek akadályozzák a klaszterek kialakulását, vagy korlátozzák a klaszterek közötti és az azokon belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást. Az állami támogatás hozzájárulhat e probléma megoldásához, egyrészt az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházás támogatásával, másrészt pedig a klaszterek működésének támogatásával, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. A klasztereknek nyújtott működési támogatást a tagállamnak megfelelően indokolnia kell, különösen akkor, ha az meghaladja a tíz évet. Az innovációs klaszter létesítményeinek használatáért és az innovációs klaszter tevékenységeiben való részvételért felszámított díjaknak meg kell felelniük a piaci árnak vagy tükrözniük kell a költségeiket (egy észszerű árrést is beleértve). Az innovációs klaszter létesítményeihez való hozzáférés vagy az innovációs klaszter tevékenységeiben való részvétel megkönnyítése érdekében a hozzáférést csökkentett áron lehet biztosítani az e keretrendszernek, a 651/2014/EU rendeletnek (22) vagy a de minimis rendeletnek (23) az innovációs klaszter által nyújtott szolgáltatások felhasználóira alkalmazandó, egyéb rendelkezéseinek megfelelően.

a)

„ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

b)

„támogatás”: a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak megfelelő intézkedés;

c)

„támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege megegyezik a vissza nem térítendő támogatás bruttó egyenértékével. A több részletben kifizetendő támogatást a nyújtásakor érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb (26). A támogatási intenzitást kedvezményezettenként számítják ki;

d)

„támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára odaítélhető;

e)

„alkalmazott kutatás”: ipari kutatás, kísérleti fejlesztés vagy a kettő bármilyen kombinációja;

f)

„szokásos piaci feltételek”: azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti ügylet feltételei nem térnek el a független vállalkozások között létrejövő ügyletek szokásos feltételeitől, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

g)

„a támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

h)

„hatékony együttműködés”: tudás- vagy technológiacsere vagy közös cél munkamegosztással történő elérésére irányuló együttműködés legalább két független fél között; a felek közösen határozzák meg az együttműködésen alapuló projekt hatókörét, hozzájárulnak a projekt végrehajtásához, valamint osztoznak a kockázaton és az együttműködés eredményén. A projekt teljes költségét viselheti egy vagy több fél, így mentesítve a többi felet a pénzügyi kockázatoktól. A szerződéses kutatás és a kutatási szolgáltatások nyújtása nem tekinthető együttműködési formának;

i)

„értékelési terv”: egy vagy több támogatási programot lefedő dokumentum, amely legalább a következő minimális szempontokat tartalmazza: az értékelendő célkitűzések, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszer, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve az időközi és a végső értékelő jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés közzétételét biztosító szabályok;

j)

„kizárólagos fejlesztés”: olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatások közbeszerzése, amelyek teljes haszna kizárólag az ajánlatkérő szervnél vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő teljes mértékben megfizeti;

k)

„kísérleti fejlesztés”: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, ide tartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák). Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is. A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás technikai továbbfejlesztése. Idetartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen. A kísérleti fejlesztésbe nem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken eszközölnek, még akkor sem, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek;

l)

„megvalósíthatósági tanulmány”: egy projekt potenciáljának értékelése és elemzése, melynek célja, hogy a projekt erősségeinek és hiányosságainak, az azzal járó lehetőségeknek és veszélyeknek objektív és észszerű módon történő feltárása révén segítse a döntéshozatali folyamatot, valamint a végrehajtáshoz szükséges források azonosítását és végső soron a siker kilátásainak mérlegelését;

m)

„kizárólagos odaítélés”: a kutatóhely, kutatási infrastruktúra vagy közbeszerző a szellemitulajdon-jogok valamennyi gazdasági előnyét élvezi azáltal, hogy azok – főként a tulajdonjog és a használatba adáshoz való jog – korlátlan mértékben a rendelkezésére állnak. A fogalom jelentheti azt a kutatóhelyet vagy kutatási infrastruktúrát (nevezetesen a közbeszerzőt) is, amely úgy dönt, hogy további szerződéseket köt e jogokra vonatkozóan, ideértve azoknak egy adott együttműködési partner (nevezetesen vállalkozások) felé történő használatba adását is;

n)

„alapkutatás”: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;

o)

„bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege, ha az támogatás formájában valósul meg, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

p)

„magasan képzett munkaerő”: felsőoktatásban szerzett oklevéllel és – a doktori képzést is beleértve – legalább ötéves szakirányú tapasztalattal rendelkező munkaerő;

q)

„egyedi támogatás”: olyan támogatás, amelyet nem egy támogatási program alapján ítéltek oda, és azon támogatás, amely támogatási program alapján kötelező bejelentés alá tartozik;

r)

„alkalmazott kutatás”: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák). Az alkalmazott kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;

s)

„innovációs tanácsadó szolgáltatások”: a tudástranszferrel, az immateriális javak beszerzésével, védelmével vagy kiaknázásával, a szabványhasználattal vagy a szabványokra vonatkozó jogszabályokkal, valamint az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások bevezetésével vagy használatával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás vagy képzés;

t)

„innovációs klaszter”: önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, digitális innovációs központok, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szerveződése, amelyet az innovációs tevékenység és az együttműködés új formáinak – például digitális eszközökkel történő – ösztönzésére hoztak létre, egyrészt a létesítménymegosztás, illetve az ismeret- és tapasztalatcsere gyakorlatának megosztása és/vagy előmozdítása, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti együttműködéshez való hozzájárulás révén (27);

u)

„innovációs támogató szolgáltatások”: irodahelyiség, adatbankok, felhő- és adattárolási szolgáltatások, könyvtárak, piackutatás, laboratóriumhasználat, minőségtanúsítás, tesztelés, kísérletezés és tanúsítás vagy például kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott más kapcsolódó szolgáltatások biztosítása hatékonyabb vagy technológiailag fejlettebb termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztése céljára, beleértve az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások végrehajtását;

v)

„immateriális javak”: fizikai vagy pénzügyi formában nem megjelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

w)

„tudástranszfer”: bármely olyan folyamat, amelynek célja valamely kifejezett vagy hallgatólagos tudás megszerzése, gyűjtése vagy megosztása, ideértve a szakértelmet és kompetenciákat a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek terén egyaránt, például a kutatási együttműködés, tanácsadás, licenciák, spin-off vállalkozások, publikációk, kutatók vagy más, e területen tevékenykedő alkalmazottak mobilitása területén. A tudományos és technológiai tudáson felül egyéb ismereteket is magában foglal, így például a szabványhasználattal és a szabványokra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos ismereteket, valamint a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetet és a szervezési innováció módszereit, továbbá az immateriális javak azonosításával, megszerzésével, védelmével, megóvásával és kiaknázásával kapcsolatos ismeretek igazgatását;

x)

„nagyvállalkozások”: a kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásába nem tartozó vállalkozások;

y)

„nettó többletköltségek”: a támogatott projekt vagy tevékenység várható nettó jelenértéke és egy olyan életképes kontrafaktuális beruházás közötti különbség, amelyet a kedvezményezett a támogatás hiányában valósított volna meg;

z)

„szervezési innováció” (28): új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, például új vagy innovatív digitális technológiák használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá az olyan változtatások, amelyek a vállalkozásnál már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

aa)

„személyi jellegű költségek”: a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet alkalmazásával járó költségek, amennyiben a vonatkozó projekt vagy tevékenység területén foglalkoztatják őket;

bb)

„kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés”: olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatások közbeszerzése, amelyek esetében az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az eredményeket és a hasznot nem használja fel teljes egészében a saját tevékenységéhez, hanem piaci feltételek mellett megosztja azokat a szolgáltatókkal. Az olyan szerződésnek, amelynek tárgya egy vagy több, e keretrendszerben meghatározott kutatási és fejlesztési kategóriába tartozik, korlátozott időtartamra kell szólnia, és az magában foglalhatja a prototípusok vagy az első termékek vagy szolgáltatások korlátozott mennyiségének tesztsorozat formájában történő fejlesztését. Kereskedelmi mennyiségű termék vagy szolgáltatás megvásárlása nem képezheti ugyanazon szerződés tárgyát;

cc)

„eljárási innováció” (29): új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is) a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

dd)

„K+F projekt”: az e keretrendszerben meghatározott kutatási és fejlesztési kategóriák közül egyet vagy többet érintő tevékenységeket magában foglaló olyan művelet, amely egy adott gazdasági, tudományos vagy műszaki jellegű, előre világosan meghatározott céllal rendelkező oszthatatlan feladat végrehajtására irányul. A K+F projekt több munkacsomagból, tevékenységből vagy szolgáltatásból állhat, és tartalmazza az egyértelmű célkitűzéseket, az e célok végrehajtásához szükséges intézkedéseket (ideértve azok várható költségét), valamint a konkrét eredményeket, ami lehetővé teszi az említett tevékenységek kimenetelének azonosítását és összehasonlítását a releváns célkitűzésekkel. Amennyiben két vagy több K+F projekt nem választható el egyértelműen egymástól, és különösen amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektként tekintendők.

ee)

„visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

ff)

„kutató-ismeretterjesztő szervezet” vagy „kutatóhely”: (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (pl. egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációközvetítő, valós és/vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés, és/vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Amennyiben ilyen entitás gazdasági tevékenységet is folytat, e gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit külön kell elszámolni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként döntő befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést az általa elért eredményekhez;

gg)

„kutatási infrastruktúra”: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások (beleértve a tudományos felszerelést és eszköztárat), amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos kutatásához használ; tudásalapú erőforrások, például gyűjtemények, archívumok, strukturált tudományos információk; olyan infokommunikációs technológiai infrastruktúrák, mint a hálózat, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatáshoz szükséges bármilyen más egyedi eszköz. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások) (30);

hh)

„kirendelés”: valamely alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása, ahol az alkalmazott jogosult visszatérni előző munkaadójához;

ii)

„kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a „kisvállalkozások” és „középvállalkozások” olyan vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlásban (31) szereplő feltételeknek;

jj)

„a munkálatok kezdete” vagy „a projekt kezdete”: a K+F+I tevékenységek kezdete, illetve a kedvezményezett és a projekt kivitelezéséért felelős vállalkozók között létrejött első megállapodás időpontja közül a korábbi. Nem tekintendők munkálatok kezdetének az olyan előkészítő munkálatok, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése;

kk)

„tárgyi eszközök”: olyan eszközök, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket;

ll)

„tesztelési és kísérleti infrastruktúra” (32): olyan létesítmények, berendezések, képességek és erőforrások (például próbapadok, kísérleti sorozatok, demonstrátorok, tesztelési létesítmények vagy élő laboratóriumok, valamint a kapcsolódó támogató szolgáltatások), amelyeket elsősorban olyan vállalkozások, különösen kkv-k használnak, amelyek új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztése, valamint technológiák tesztelése és fejlesztése céljából igényelnek támogatást teszteléshez és kísérletezéshez, az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés révén történő előrelépés érdekében. A több felhasználó számára nyitott közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani.

a)

a kutatóhelyek és kutatási infrastruktúrák elsődleges tevékenységei, és különösen:

b)

tudástranszferrel kapcsolatos tevékenységek, amennyiben azokat a kutatóhely vagy kutatási infrastruktúra (ideértve azok részlegeit vagy leányvállalatait) végzi, illetve erre egymással együttműködésben, vagy más hasonló szervezetek nevében kerül sor, és az ilyen tevékenységekből származó összes nyereséget visszaforgatják a kutatási szervezet vagy kutatási infrastruktúra elsődleges tevékenységébe. Az ilyen tevékenységek nem gazdasági jellegét nem sérti az a körülmény, ha a vonatkozó szolgáltatásokat harmadik felek részére nyílt eljárás keretében alvállalkozásba adják.

a)

a közfinanszírozás és a finanszírozás révén szerzett előny számszerűsíthető és kimutatható, és megfelelő mechanizmus áll rendelkezésre annak biztosításához, hogy azokat teljes egészében továbbadták a végső kedvezményezettek felé, például árcsökkentés formájában; valamint

b)

a közvetítő nem részesül további előnyben, mivel vagy nyílt közbeszerzési eljárás útján választották ki, vagy a közfinanszírozás minden olyan entitás számára hozzáférhető, amely megfelel a szükséges objektív feltételeknek, így tehát a fogyasztók mint végső kedvezményezettek hasonló szolgáltatásokat vehetnek igénybe bármely releváns közvetítőtől.

a)

a kutatóhely vagy kutatási infrastruktúra a kutatási szolgáltatását vagy a szerződéses kutatást piaci áron nyújtja (43); vagy

b)

amennyiben piaci ár nem létezik, a kutatóhely vagy a kutatási infrastruktúra olyan áron nyújtja a kutatási szolgáltatást vagy szerződéses kutatást, amely:

a)

a részt vevő vállalkozások viselik a projekt teljes költségét, vagy

b)

a szellemitulajdon-jogokkal nem járó együttműködési eredmények széles körben terjeszthetők, és a kutatóhely vagy kutatási infrastruktúra tevékenységeiből fakadó bármely szellemitulajdon-jog teljes egészében a szóban forgó entitásokat illeti meg, vagy

c)

a projektből fakadó szellemitulajdon-jogok és az azokkal összefüggő hozzáférési jogok a különböző együttműködő partnereket illetik meg oly módon, hogy az megfelelően tükrözze a munkacsomagjaikat, hozzájárulásaikat és érdekeiket, vagy

d)

a kutatóhelyek vagy kutatási infrastruktúrák piaci árnak megfelelő térítést kapnak a tevékenységeikből fakadó, a részt vevő vállalkozásoknak átadott, vagy a részt vevő vállalkozások számára hozzáférhető szellemitulajdon-jogokért. A részt vevő vállalkozások által a kutatóhelynek vagy kutatási infrastruktúrának az adott szellemitulajdon-jogokat eredményező tevékenysége költségeihez nyújtott – mind pénzügyi, mind nem pénzügyi jellegű – hozzájárulások értékének abszolút összege levonható az említett térítésből.

a)

a térítés összegét nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyalapú értékesítési eljárás keretében állapították meg, vagy

b)

független szakértői értékelés támasztja alá, hogy térítés összege legalább megegyezik a piaci árral, vagy

c)

a kutatóhely vagy kutatási infrastruktúra – mint eladó – bizonyítani tudja, hogy ténylegesen piaci alapon zajló tárgyalásokat folytatott a térítés összegéről annak érdekében, hogy a szerződés megkötésekor legmagasabb gazdasági előnyre tegyen szert, a jogszabályban előírt célkitűzések szem előtt tartása mellett; vagy

d)

olyan esetben, amikor az együttműködési megállapodás elővásárlási jogot biztosít az együttműködő vállalkozásnak a kutatóhellyel vagy kutatási infrastruktúrával való együttműködésből fakadó szellemitulajdon-jogokra, és ezen entitások kölcsönös jogot gyakorolnak, hogy harmadik felektől gazdaságilag előnyösebb ajánlatokat kérjenek be azért, hogy az együttműködő vállalkozás ennek megfelelően kiigazítsa ajánlatát.

a)

a kiválasztási eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes és a pályázati eljárást megelőzően meghatározott, objektív kiválasztási és odaítélési feltételeken alapul;

b)

a felek összes jogát és kötelezettségét – ideértve a szellemitulajdon-jogokat is – ismertető tervezett szerződéses megállapodást már a pályázati eljárást megelőzően az érdekelt pályázók rendelkezésére bocsátják;

c)

a közbeszerzés a részt vevő szolgáltatók egyike számára sem biztosít semmilyen preferenciális elbánást a kereskedelmi mennyiségű végterméknek vagy szolgáltatásnak az érintett tagállamban található közbeszerző felé történő szállítását illetően (49), és

d)

az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

Első feltétel: A K+F+I támogatás elősegíti egy gazdasági tevékenység fejlődését

b)

Második feltétel: A K+F+I támogatás indokolatlanul nem érinti a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

a)

a várt változás pontos meghatározása: pontosítani kell, hogy az állami támogatás eredményeképpen milyen magatartásbeli változás várható, azaz a támogatásból fakadóan számítani lehet-e új projekt elindítására, vagy valamely projekt méretének, alkalmazási körének vagy ütemének növekedésére;

b)

kontrafaktuális elemzés: a magatartásban bekövetkezett változást annak összevetésével kell meghatározni, hogy milyen eredménnyel és szinten valósulna meg a célzott tevékenység támogatással és támogatás nélkül. A két forgatókönyv eltérése mutatja a támogatási intézkedés hatását és az abból következő ösztönző hatást;

c)

a nyereségesség szintje: ha a projekt vagy a beruházás önmagában nem lenne elég jövedelmező ahhoz, hogy egy vállalkozás megvalósítsa, ám a társadalom számára jelentős előnyökkel bírna, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a támogatás ösztönző hatással bír;

d)

a beruházás összege és a pénzforgalom időtartama: az ösztönző hatás értékelésekor pozitív elemként veszik figyelembe a jelentős induló beruházásokat, a megfelelő pénzforgalom alacsony szintjét, valamint a pénzforgalom igen távoli jövőben, igen bizonytalan módon jelentkező jelentős részét;

e)

a jelentkező kockázat szintje: a kockázatértékelés különösen figyelembe veszi a beruházás visszafordíthatatlan jellegét, a kereskedelmi kudarc lehetőségét, annak kockázatát, hogy a projekt a vártnál kevésbé lesz eredményes, annak kockázatát, hogy a projekt visszavetheti a támogatás kedvezményezettjének más tevékenységeit, valamint annak kockázatát, hogy a projekt költségei aláássák a vállalkozás pénzügyi életképességét.

a)

pozitív externáliák vagy a tudás szervezetek közötti átszivárgásai: A K+F+I gyakran teremt előnyöket a társadalom számára pozitív továbbgyűrűző hatások – például a tudás szervezetek közötti átszivárgásai vagy más gazdasági szereplők számára a kiegészítő termékek vagy szolgáltatások kifejlesztésére irányuló lehetőségek javítása – formájában. Ugyanakkor a piacra hagyatkozva sok projekt a magánszféra szempontjából kevéssé vonzó megtérülési arányt mutathat, még ha egyébként a projektek társadalmi szempontból előnyösek lennének is, mivel a profitorientált vállalkozások nem képesek kellő mértékben kiaknázni a tevékenységeik előnyeit, amikor az általuk végzett K+F+I mértékéről döntenek. Következésképpen az állami támogatás hozzájárulhat az olyan, társadalmi vagy gazdasági szempontból összességében előnyökkel járó projektek végrehajtásához, amelyek egyébként nem valósulnának meg.

Mindazonáltal sem a K+F+I tevékenységek externáliáiból fakadó valamennyi előny, sem pedig önmagában az externáliák jelenléte nem jelenti azt automatikusan, hogy az állami támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A fogyasztók általában hajlandók megfizetni az új termékek és szolgáltatások közvetlen előnyeit, miközben a cégek más meglévő eszközök – köztük a szellemitulajdon-jogok – révén aknázhatják ki a beruházásaikból fakadó előnyöket. Egyes esetekben azonban ezek az eszközök nem tökéletesek, és olyan fennmaradó piaci hiányosságokat hagyhatnak maguk után, amelyek állami támogatással orvosolhatók. Például – amint amellett gyakran érvelnek az alapkutatásra vonatkozóan – nehezen lehetne megakadályozni, hogy mások hozzáférjenek egyes tevékenységek eredményeihez, ami ezáltal a közjavat szolgálja. Másfelől a termeléssel kapcsolatos konkrétabb ismeretek gyakran hatékonyan védhetők – például szabadalmak által –, lehetővé téve, hogy a feltaláló növelje a találmányával járó hasznot;

b)

tökéletlen és aszimmetrikus információ: a K+F+I tevékenységeket a bizonytalanság magas szintje jellemzi. Bizonyos körülmények között a tökéletlen és aszimmetrikus információ következtében a magánbefektetők vonakodhatnak értékes projektek finanszírozásától, a jól képzett munkavállalók pedig nem biztos, hogy tudatában vannak az innovatív vállalkozásoknál való elhelyezkedés lehetőségeinek. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy nem megfelelő az emberi és pénzügyi erőforrások megoszlása, és lehet, hogy a társadalom és a gazdaság szempontjából értékes projektek sosem valósulnak meg.

Egyes esetekben a tökéletlen és aszimmetrikus információ gátolhatja a finanszírozáshoz jutást is. Mindazonáltal a tökéletlen információ és a kockázat jelenléte nem indokolja automatikusan az állami támogatás szükségességét. Az a tény, ha nem finanszíroznak olyan projekteket, amelyek befektetéseinek egyéni megtérülése alacsonyabb, jelezheti akár a piac hatékony működését is. Továbbá a kockázat minden egyes üzleti tevékenység részét képezi, és önmagában nem tekinthető piaci hiányosságnak. Az aszimmetrikus információval összefüggésben azonban a kockázat súlyosbíthatja a finanszírozási nehézségeket;

c)

koordinációs és hálózati hiányosságok: a vállalkozások azon képességét, hogy egymással összehangolják tevékenységüket vagy interakcióba lépjenek a K+F+I területét érintő eredmények elérése érdekében, számos tényező hátráltathatja, köztük a nagyszámú, adott esetben eltérő érdekektől vezérelt együttműködő partner közötti koordináció nehézségei, a szerződések kidolgozásával kapcsolatos problémák, valamint az együttműködés összehangolásának nehézségei, melyet okozhat például a bizalmas információk megosztása is.

a)

a tudás szervezetek közötti átszivárgásai: a tudásterjesztés tervezett szintje; a létrehozott tudás sajátossága; lehetőségek a szellemitulajdon-jogok védelmére; a más termékekkel és szolgáltatásokkal való komplementaritás foka;

b)

tökéletlen és aszimmetrikus információ: a K+F+I tevékenységek kockázati szintje és összetettsége; a külső finanszírozás szükségessége; a támogatás kedvezményezettjének jellemzői a külső finanszírozáshoz való jutást illetően;

c)

koordinációs hiányosságok: az együttműködő vállalkozások száma; az együttműködés intenzitása; az együttműködő partnerek közötti érdekkülönbségek; a szerződések kidolgozásának problémái; az együttműködés összehangolásával kapcsolatos problémák.

a)

abban az esetben, ha a tevékenység kimenetele sikeres, az intézkedésnek rendelkeznie kell arról, hogy a kölcsönt legalább a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény alkalmazásából eredő, alkalmazandó leszámítolási kamatlábnak megfelelő kamattal növelve fizetik vissza (63);

b)

abban az esetben, ha az eredmény meghaladja a sikeresként meghatározott mértéket, az érintett tagállamnak kérelmeznie kell az alkalmazandó leszámítolási kamatlábnak megfelelő kamatot magában foglaló előleg összegének visszafizetésén felüli kifizetéseket;

c)

amennyiben a projekt nem vezet sikerre, az előleget nem kell teljes egészében visszafizetni. Részleges siker esetén a visszafizetés az elért siker mértékével arányosan történik.

a)

az egyedi támogatás odaítéléséről szóló határozat vagy a jóváhagyott támogatási program teljes szövege és végrehajtási rendelkezései, vagy az arra mutató link;

b)

a következő információk az eseti jelleggel nyújtott vagy az ezen keretrendszer alapján jóváhagyott és 100 000 EUR-t meghaladó támogatási program keretében nyújtott egyedi támogatásokról:

i.

A piac növekedése: minél nagyobb piacnövekedés várható a jövőben, annál kevésbé valószínű, hogy a támogatás negatívan befolyásolja a versenytársak ösztönzőit, mivel bőséges lehetőség áll rendelkezésre a nyereséges tevékenység folytatására;

ii.

Támogatási összeg: azok a támogatási intézkedések, amelyek jelentős támogatási összeget képviselnek, nagyobb valószínűséggel idéznek elő számottevő kiszorító hatást. A támogatás összegének jelentőségét elsősorban a fő piaci szereplők által hasonló típusú projektekre fordított összeg viszonylatában mérik;

iii.

A támogatás piachoz való közelsége/kategóriája: minél inkább irányul a támogatási intézkedés piachoz közeli tevékenységekre, annál valószínűbb, hogy jelentős kiszorító hatást fejt ki;

iv.

Nyílt kiválasztási folyamat: amennyiben a támogatást átlátható, objektív és hátrányos megkülönböztetésmentes kritériumok alapján ítélik oda, a Bizottság azt pozitívabban értékeli;

v.

Kilépési korlátok: a versenytársak nagyobb valószínűséggel tartják fenn – vagy akár növelik – beruházási terveiket, ha az innovációs folyamat kilépési korlátai magasak. Ez történhet akkor, amikor a versenytársak sok korábbi beruházása kötődik egy adott K+F+I pályához;

vi.

A jövőbeni piacért folytatott verseny ösztönzői: a K+F+I-hez nyújtott támogatás olyan helyzet kialakulásához vezethet, amelyben a támogatás kedvezményezettjének versenytársai felhagynak egy, „a győztes mindent visz” elve alapján működő jövőbeni piacért folytatott versennyel, mivel a támogatás által biztosított előnyök – a technológiai fejlődés mértékét, a piacgazdaságosságot, a hálózati hatást vagy az időzítést tekintve – csökkentik azon lehetőségüket, hogy potenciálisan eredményesen lépjenek a jövőbeni piacra;

vii.

Termékdifferenciálás és versenyintenzitás: amennyiben a termékinnováció inkább differenciált termékek kifejlesztéséről szól – például különböző márkákkal, szabványokkal, technológiákkal vagy fogyasztói csoportokkal kapcsolatban –, ez a versenytársakat kisebb valószínűséggel érinti. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a piacon számos tényleges versenytárs van jelen.

i.

A támogatás kedvezményezettjének piaci befolyása és a piac struktúrája: amennyiben a kedvezményezett már erőfölénnyel rendelkezik valamely termékpiacon, a támogatási intézkedés még inkább megerősítheti ezt az erőfölényt azáltal, hogy tovább csökkenti a versenykényszert, amelyet a versenytársak a kedvezményezett vállalkozásra gyakorolhatnak. Hasonlóképpen, az állami támogatási intézkedések jelentős hatással lehetnek az oligopolisztikus piacokra, amelyeken csekély számú aktív szereplő van jelen;

ii.

A belépési korlátok szintje: a K+F+I területén az újonnan érkezők belépését jelentős akadályok nehezíthetik. Ezek közé tartoznak a belépés jogi korlátai (különösen a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása), a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság, a hálózatokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés akadályai, valamint egyéb, a belépés vagy terjeszkedés útjában álló stratégiai korlátok;

iii.

Vásárlóerő: egy vállalkozás piaci befolyását ugyancsak korlátozhatja a vásárlók piaci helyzete. Az erős vevők jelenléte akadályozhatja egy befolyásos piaci pozíció megszerzését, ha valószínűsíthető, hogy a vásárlók a kellő mértékű piaci verseny fenntartására törekszenek;

iv.

Kiválasztási folyamat: azokat a támogatási intézkedések, amelyek lehetővé teszik az erős piaci helyzetben lévő vállalkozások számára, hogy befolyással legyenek a kiválasztási folyamatra – például azáltal, hogy módjukban áll a kiválasztási folyamatban a vállalkozásokra javaslatot tenni, vagy a kutatási pályát oly módon befolyásolni, hogy indokolatlanul juttatják az alternatív pályákat kedvezőtlenebb helyzetbe –, a Bizottság nagyobb valószínűséggel találja aggályosnak.

a)

a projekt méretének növekedése: a projekt összköltségének növekedése (a támogatás kedvezményezettje költségeinek csökkentése nélkül a támogatás nélküli helyzethez viszonyítva); a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számának növekedése;

b)

az alkalmazási kör bővülése: a várható projekteredmények számának növekedése; a projekt ambíciószintjének növekedése, amelyet a nagyobb számú részt vevő partner jellemez; a határokon átnyúló K+I tevékenységek számának növekedése; a tudományos vagy technológiai áttörés nagyobb valószínűsége vagy a kudarc nagyobb kockázata (amely nevezetesen a projekt hosszú távú jellegéhez és az eredményei bizonytalanságához kötődik);

c)

az ütem gyorsulása: a projekt végrehajtása rövidebb időt vesz igénybe egy azonos, de támogatásban nem részesülő projekt végrehajtásához szükséges időhöz viszonyítva;

d)

a teljes ráfordítás összegének növekedése: a támogatás kedvezményezettje által K+F+I-re fordított teljes összeg növelése, abszolút értékben vagy a forgalom arányában; a projekt lekötött költségvetésének változása (más projektek költségvetésének ennek megfelelő csökkenése nélkül).

a)

a támogatási programmal együtt, ha a program állami támogatási költségvetése meghaladja a 150 millió EUR-t bármely évben vagy a 750 millió EUR-t a program teljes időtartama alatt;

b)

30 munkanapon belül olyan jelentős módosítást követően, amely a program költségvetését bármely évben 150 millió EUR fölé vagy a program teljes időtartama alatt 750 millió EUR fölé növeli;

c)

30 munkanapon belül azt követően, hogy bármely évre vonatkozóan a program szerint 150 millió EUR-t meghaladó kiadás kerül be a hivatalos elszámolásba.