EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.30.

COM(2022) 686 final

2022/0414(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 686 final}

2022/0414 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Magyarország gazdaságára. 2019-ben Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 48 %-ának felelt meg. Magyarország reál-GDP-je 2020-ban 4,5 %-kal csökkent, a 2020. és a 2021. évet együtt tekintve pedig 2,3 %-kal nőtt. A középtávú gazdasági teljesítményre hatást gyakorló hosszú távú kihívások között a termelékenység növekedése, a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a humántőke-beruházás és az intézményi színvonal említhető.

(2)A Tanács 2019. július 9-én, 2020. július 20-án és 2022. július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Magyarországhoz. A Tanács különösen azt ajánlotta Magyarországnak, hogy folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési ellátások megfelelőségét, javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok részvételét a minőségi többségi oktatásban. A Tanács azt is ajánlotta, hogy az ország növelje az egészségügyi rendszer rezilienciáját, és javítsa a minőségi megelőző és alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Tanács továbbá azt ajánlotta Magyarországnak, hogy erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása révén, erősítse meg a bírói függetlenséget, biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba, és javítsa a versenyt a közbeszerzések terén. Azt is ajánlotta Magyarországnak, hogy folytassa az adórendszer egyszerűsítését, és erősítse meg azt az agresszív adótervezés kockázatával szemben, valamint javítsa a verseny feltételeit és tegye kiszámíthatóbbá a szabályozást a szolgáltatási ágazatban, továbbá a vállalati tranzakciók kapcsán szisztematikusan alkalmazza a versenyfelügyeleti szabályokat. A Tanács annak biztosítását is ajánlotta Magyarországnak, hogy a vészhelyzeti intézkedések szigorúan arányosak legyenek, és ne befolyásolják az üzleti tevékenységet. Ezenkívül a Tanács azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a járvánnyal összefüggésben biztosítson likviditási támogatást a kis- és középvállalkozások számára, ütemezze előre a közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. A Tanács azt is ajánlotta Magyarországnak, hogy javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, ugyanakkor – elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelésével – őrizze meg annak megfelelőségét. Azt ajánlotta Magyarországnak, hogy helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést, valamint az iskolák digitális infrastruktúráját, továbbá mozdítsa elő a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodással, a gazdaság körforgásos jellegével, a vállalkozások digitalizációjával, a zöld és digitális készségekkel, valamint a kutatással és innovációval kapcsolatos reformokat és beruházásokat. Végül Magyarország azt az ajánlást kapta, hogy összességében véve csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése által, diverzifikálja a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát, többek között – más országok részvételével – az összeköttetések megerősítésén keresztül, valamint az épületek és a közlekedés terén csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést azáltal, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz a mindenki számára elérhető energiahatékonysági intézkedések tekintetében, különösen a lakóépületekben, továbbá a közlekedés villamosítása tekintetében.

(3)A 2020. július 20-án Magyarországnak címzett ajánlások a Covid19-világjárvány leküzdésére irányuló konkrétabb szakpolitikai iránymutatást tartalmaztak. A Bizottság az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv (a továbbiakban: terv) benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján megállapítja, hogy Magyarország teljes mértékben végrehajtotta a Covid19-világjárvány hatékony kezeléséhez, a gazdaság működőképességének fenntartásához és az elkövetkező helyreállítás támogatásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó ajánlást. Jelentős előrelépés történt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó likviditási támogatásra és a magánberuházások előmozdítására vonatkozó ajánlás kapcsán.

(4)Magyarország 2021. május 11-én az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A 2021 májusában benyújtott tervet Magyarország az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiegészítette és aktualizálta, a konszolidált változatot 2022. november 3-án nyújtotta be a Bizottságnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 2 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt erőfeszítéseket igényel, amelyek reformokat és beruházásokat egyaránt magukban foglalnak. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, továbbá figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(8)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv számos komponense egyszerre több pillért is érint. A terv intézkedések széles körét foglalja magában, különös hangsúlyt helyezve a zöld átállásra, a digitális transzformációra, a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia kiépítésére, és a következő generációt célzó szakpolitikákra. A terv a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió támogatására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, összhangban az európai iparstratégiával.

(9)A terv jelentős mértékben hozzájárul a zöld átálláshoz és a digitális transzformációhoz. A zöld átállást különösen a fenntartható közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság területét érintő reformok és beruházások támogatják. A kulcsfontosságú intézkedések közé tartoznak a kibocsátásmentes tömegközlekedésre, az energiahálózatok fejlesztésére és a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházások. Több komponens tartalmaz a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának javítására irányuló intézkedéseket. A digitális transzformációt különösen az oktatás és a közigazgatás digitalizálására, az egészségügyi, az energetikai és a közlekedési ágazat digitalizálására, valamint a digitális készségek fejlesztésére irányuló intézkedések támogatják.

(10)A terv számos reformja és beruházása célozza az egészségügy, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia javítását. Az egészségügyi ágazatban hozott intézkedések várhatóan javítani fogják a hatékonyságot és az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférést. Az intézkedések közé tartozik a legszegényebb településeken élők lakhatási körülményeinek javítása is. A kulcsfontosságú intézményi reformok a korrupció elleni küzdelem és a bírói függetlenség megerősítése révén várhatóan javítják a gazdaság rezilienciáját. Az előirányzott reformok célja, hogy egyszerűsítsék és az agresszív adótervezés kockázatával szemben megerősítsék az adórendszert, valamint a szabályozás minőségének és kiszámíthatóságának javítása érdekében növeljék a nyilvános konzultációk és hatásvizsgálatok szerepét a jogalkotási folyamatban. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés várhatóan olyan különböző intézkedések révén valósul meg, amelyek a közbeszerzési verseny növelésére, többek között célzottan a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítésére, valamint a kutatás és az innováció előmozdítására irányulnak.

(11)A társadalmi és területi kohéziót várhatóan a terv intézkedéseinek széles köre mozdítja elő, különösen a képzett és versenyképes munkaerő fejlesztését támogató reformok és beruházások, amelyek többek között a digitális és szakmai készségek fejlesztésére, valamint az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányulnak. Emellett több intézkedés irányul a leghátrányosabb helyzetű települések egyedi kihívásainak kezelésére, az egészségügy terén hozott intézkedések pedig hozzájárulnak az alapellátási szolgáltatások bővítéséhez, és javítják a minőségi kórházi ellátáshoz való hozzáférést. Végül a terv jelentős része a következő generációt érintő szakpolitikákra irányul, különösen az oktatás digitalizálására, a minőségi és inkluzív oktatáshoz való hozzáférés javítására, valamint a koragyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének javítására.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(12)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a terv várhatóan hozzájárul a Magyarországnak címzett releváns országspecifikus ajánlásokban – beleértve azok költségvetési vonatkozásait is –, valamint a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés).

(13)A terv számos olyan, egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amely hozzájárul a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez, különösen a zöld és digitális átállás, az oktatás, a munkaerőpiac, a szociálpolitika, az egészségügy, a korrupcióellenes keret, a bírói függetlenség, a közbeszerzési verseny, a döntéshozatal minősége és átláthatósága, az adózás és az agresszív adótervezés, valamint a nyugdíjrendszer tekintetében.

(14)A terv számos releváns intézkedést tartalmaz a zöld átállással kapcsolatos kihívások kezelésére. Ami az energiatermelést és az energiahatékonyságot illeti, a terv reformokat tartalmaz a megújulóenergia-termelés engedélyezési eljárásainak javítására, a kis megújulóenergia-erőművek hálózati csatlakozásának egyszerűsítésére, valamint a szélenergia fejlesztése előtt álló akadályok felszámolására. Magyarország vállalta, hogy 2026-ig legalább 10 000 MW-ra növeli a hálózathoz csatlakoztatható megújulóenergia-termelés teljes kapacitását. A terv olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek célja a napenergia-termelés elterjedésének fokozása, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energia biztonságos integrálásának lehetővé tétele érdekében a villamosenergia-hálózat javítása. A terv továbbá számos beruházást irányoz elő a középületek, különösen az oktatási és az egészségügyi létesítmények, valamint a lakóépületek energiahatékonysági felújítására. Ami a fenntartható közlekedést illeti, a terv beruházásokat irányoz elő az elővárosi vasúti hálózat, a TEN-T folyosókhoz kötődő vasúti hálózat, a kibocsátásmentes autóbuszos közlekedés és a TEN-T vasutakhoz kötődő központi forgalomirányítás fejlesztésére. Ezen túlmenően Magyarország be fogja vezetni az autóbusz- és vasútközlekedés egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszerét. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a körforgásos gazdasággal és a fenntartható hulladékgazdálkodással, valamint a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos reformokra és beruházásokra, többek között a természetalapú vízmegtartás előmozdítására irányulnak.

(15)A terv számos releváns intézkedést tartalmaz a digitális transzformációval kapcsolatos kihívások kezelésére is. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a közoktatásban tanítók és tanulók részére notebookok és megfelelő képzés biztosítása, az általános és középiskolák (köztük szakképzési intézmények), valamint az egyetemek és felnőttoktatási intézmények információs és kommunikációs technológiai (IKT-) eszközökkel való felszerelése, továbbá az egészségügyi és közlekedési ágazat digitalizációjának fokozása. A terv emellett tartalmaz néhány intézkedést a közigazgatás digitalizálásának fokozására, különösen az elektronikus adóbevallási platformok és az elektronikus közbeszerzési rendszer továbbfejlesztésére és az ügyészség iratkezelési rendszerének javítására.

(16)A terv számos intézkedést tartalmaz az oktatással kapcsolatos kihívások kezelésére. Reformokat irányoz elő a tanári szakma vonzerejének növelésére – egy olyan mechanizmus révén, amely a tanári béreket fokozatosan közelíti a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 %-ához –, az iskolai szegregáció csökkentésére, valamint a minőségi iskolai oktatáshoz való hozzáférés biztosítására, amit különösen a tanulók és a tanárok modern digitális oktatási eszközökkel való ellátásával, valamint digitális készségeik fejlesztésével kíván megvalósítani. A terv egyéb idetartozó beruházásainak célja, hogy átképzési lehetőségeket biztosítsanak a tanároknak, speciális vezetői képzéseket nyújtsanak az iskolavezetőknek és helyetteseiknek, támogassák a sajátos nevelési igényű diákok többségi oktatásba való integrációját, valamint az oktatás hatékonyságának és minőségének javítása érdekében elindítsák azt a folyamatot, amely az alulteljesítő kisebb általános iskolák felső tagozatainak nagyobb iskolákban való összevonására irányul. Továbbá a kutatással és innovációval kapcsolatos kihívásokat a tudományos és innovációs ökoszisztéma javítását szolgáló nemzeti laboratóriumok létrehozásával kezelik.

(17)A legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjára vonatkozó országspecifikus ajánlást további bölcsődei helyek létrehozásával, a leghátrányosabb helyzetű településeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek előmozdításával, valamint digitális oktatási eszközökre, digitális tananyagokra, felnőttképzési tanfolyamokra, továbbá szakképzési intézmények és egyetemek tanulási környezetének korszerűsítésére irányuló beruházásokkal kezelik.

(18)A terv a konkrét szociálpolitikai kihívások kezelésére több olyan intézkedést tartalmaz, amely átfogó támogatást nyújt a 300 leghátrányosabb helyzetű település lakosainak. Ezen intézkedések célja a helyi sajátosságokon alapuló foglalkoztatás és készségfejlesztés előmozdítása, a közösségorientált pedagógia révén jobb tanulási eredmények elérése, szociális lakások építése és felújítása, valamint szociális naperőművek telepítése.

(19)A terv a gondozási szolgáltatások legkritikusabb kihívásainak kezelését célzó reformok és beruházások széles körét vázolja fel. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt a kórházi infrastruktúrák és berendezések korszerűsítésére irányuló beruházások, a kórházi hálózat optimalizálása, továbbá – integrált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó háziorvosi praxisközösségek létrehozása révén – az alap- és megelőző ellátás fejlesztése. Ezt a digitális egészségügyi ellátásba történő beruházások egészítik ki, például digitalizációs programok formájában és a távfelügyeletnek az idősgondozásban való alkalmazása terén. Egy másik intézkedés az egészségügyben fizetett hálapénzek teljes megszüntetésére irányul.

(20)A terv számos intézkedést tartalmaz a korrupcióellenes keret megerősítésére. Ezek közé tartozik az Integritás Hatóság létrehozása a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció, valamint az uniós támogatás magyarországi végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, felderítésének és korrekciójának érdemi megerősítése érdekében, különös tekintettel a közbeszerzésre és a vagyonnyilatkozatok érvényességének biztosítására. A terv szerint az Integritás Hatóságnak széles körű hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy beavatkozzon minden olyan esetben, amikor véleménye szerint az illetékes nemzeti hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő vagy fenyegető csalás, összeférhetetlenség, korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében. Biztosítani kell az Integritás Hatóság teljes függetlenségét, többek között személyzetének és vezetőségének kiválasztási folyamata és a költségvetését megállapító folyamat révén. Egy másik intézkedés a független nem kormányzati szervezetek jelentős bevonásával működő Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása, amelynek feladata a meglévő korrupcióellenes intézkedések folyamatos vizsgálata, valamint javaslatok kidolgozása a korrupció és más hasonló jelenségek, például a nepotizmus, a favoritizmus vagy az állami és a magánszektor közötti „forgóajtó-jelenség” felderítésének, kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának és szankcionálásának javítására vonatkozóan. A terv szerint a munkacsoport elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnökének kell betöltenie, de a munkacsoportnak e hatóságtól függetlenül kell működnie. A terv emellett intézkedéseket tartalmaz az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való megerősített együttműködés támogatására, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztésére, valamint az azzal kapcsolatos felügyelet és átláthatóság megerősítésére, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek hogyan használhatnak fel uniós támogatást. A terv számos olyan reformot is tartalmaz, amelyek célja, hogy az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb jogsértések hatékonyabb megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében megerősítsék a jogalkotási, intézményi és gyakorlati struktúrákat. A terv egy olyan reformot is magában foglal, amely a korrupcióellenes keret megerősítésére irányul: lehetővé teszi az ügyészség vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására vagy büntetőeljárás megszüntetésére irányuló határozatainak bírói felülvizsgálatát. Egy másik intézkedés előirányozza továbbá Magyarország jelenlegi nemzeti korrupcióellenes stratégiájának és cselekvési tervének teljes körű végrehajtását, valamint egy új nemzeti korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv kidolgozását. A terv több intézkedése hozzájárul a közérdekű adatok átláthatóságának és hozzáférhetőségének növeléséhez, többek között azzal a céllal, hogy a független felügyelet megkönnyítése révén megerősítse a korrupcióellenes keretet. Ezen intézkedések közé tartozik a közpénzek felhasználására vonatkozó lekérhető információk központi nyilvántartásának létrehozása és működtetése, a közérdekű információk iránti kérelmekkel kapcsolatos költségek megszüntetése vagy mérséklése, a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben folytatott bírósági eljárások lerövidítése, valamint az összes közjogi szerv rendszeres ellenőrzése annak értékelése céljából, hogy megfelelnek-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó követelményeknek.

(21)A bírói függetlenség megerősítésére vonatkozó országspecifikus ajánlással a terv számos reformja foglalkozik, amelyek megerősítik a bíróságoknak és a bíráknak az EUSZ 19. cikkével és a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban törvényben megállapított függetlenségét és pártatlanságát, ezáltal növelik a bírói jogvédelem színvonalát, és javítják a beruházási környezetet Magyarországon. A terv intézkedéseket irányoz elő az Országos Bírói Tanács relatív szerepének és hatásköreinek megerősítésére az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreivel kapcsolatban. Az Országos Bírói Tanács által az Országos Bírósági Hivatal elnöke felett gyakorolt érdemi ellenőrzés várhatóan csökkenteni fogja a bíróságok központi igazgatása által hozott önkényes döntések lehetőségét, többek között a bírói kinevezések tekintetében is, és ezáltal meg fogja erősíteni a bírói függetlenséget. A terv szerint ezt leginkább azzal kell megvalósítani, hogy bevezetik az Országos Bírói Tanács indokolással ellátott kötelező érvényű véleményére vonatkozó követelményt az olyan egyedi ügyekben hozandó határozatok esetében, mint például az Országos Bírósági Hivatal elnöki és alelnöki tisztségére pályázók alkalmassági kritériumok alapján értékelt alkalmassága; a bírói és a bírósági vezetői pozíciókra vonatkozó kinevezési eljárások megsemmisítése; a bírák áthelyezése; valamint a bírák eltávolítása a különleges – többek között közigazgatási – ügyeket tárgyaló bírák köréből. Az Országos Bírói Tanácsnak indokolással ellátott kötelező érvényű véleményt kell adnia az olyan témákat érintő szabályozásokról is, mint a bírói állások betöltésénél alkalmazott pontrendszer, a jutalmak odaítélésének feltételei, a bírák képzése, az országos munkateher és a bírói álláshelyek száma. Végül, az Országos Bírói Tanács bíró tagjainak újraválaszthatóknak kell lenniük a következő hivatali időszakra, az Országos Bírói Tanácsnak pedig hozzáféréssel kell rendelkeznie minden dokumentumhoz, jogképességgel kell rendelkeznie és költségvetési autonómiát kell élveznie, továbbá előjogainak védelme érdekében jogosult lesz az illetékes bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordulni. Továbbá megkülönböztetésmentes szabályokat kell bevezetni az ideiglenes bírósági elnökök kinevezése kapcsán, valamint megbízatásukat követően a bírákat tilos lesz felsőbb szintű bíróságokhoz beosztani. Egy másik reform várhatóan meg fogja erősíteni a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) bírói függetlenségét, mivel módosítani fogja a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat: legalább ötéves bírói tapasztalatot fog előírni, és meg fogja szüntetni az újraválasztás lehetőségét. Az Országos Bírói Tanácsnak indokolással ellátott, kötelező érvényű véleményt kell nyilvánítania a Kúria elnök- és alelnökjelöltjeinek alkalmasságáról. A reformnak továbbá meg kell szüntetnie azt a lehetőséget is, hogy az Alkotmánybíróság tagjait a rendes pályázati eljáráson kívül nevezzék ki a Kúriához, valamint javítania kell az ügyelosztási rendszert, és erősebb hatásköröket kell biztosítania a Kúria bírói tanácsa számára. A további reformok várhatóan megszüntetik az akadályokat az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek Európai Unió Bíróságához való benyújtása előtt, és – annak biztosítása érdekében, hogy a jogerős ítéleteket az illetékes független bíróságok hozzák meg – megszüntetik azt a 2019-ben bevezetett lehetőséget, hogy a hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák a jogerős bírósági határozatokat.

(22)A terv számos intézkedést irányoz elő továbbá a közbeszerzési versennyel kapcsolatos kihívások kezelésére, többek között a közbeszerzési eljárások integritásának megerősítése révén. Az egyik reform az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát és okait feltáró monitoringeszköz kidolgozását és folyamatos használatát foglalja magában. Egy másik reform egy olyan teljesítménymérési keret kidolgozására irányul, amely rendszeresen értékelni fogja a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát, valamint a korlátozott verseny okait a leginkább érintett ágazatokban. A közbeszerzési verseny szintjének növelése érdekében a bevált nemzetközi gyakorlatok alapján cselekvési tervet kell kidolgozni és végrehajtani. E reformokra építve Magyarország a tervben vállalja, hogy 15 % alá fogja csökkenteni és e szint alatt fogja tartani az egyajánlatos közbeszerzések arányát mind a részben vagy egészben uniós támogatásból finanszírozott eljárások, mind a kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott eljárások esetében. A terv e reformok támogatása érdekében képzési lehetőségeket és egy olyan támogatási programot tartalmaz, amely megkönnyíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban, továbbá olyan intézkedéseket irányoz elő az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztésére, amelyek megkönnyítik a közbeszerzési verseny független felügyeletét és elemzését.

(23)A terv reformjai hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása, valamint rendszeres hatásvizsgálatok révén a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítására irányulnak. Kapcsolódó intézkedései azt a célt szolgálják, hogy a kormány az általa készített jogszabálytervezeteket – amennyiben ez ellen nem szólnak megfelelő indokok – megfelelő időtartamú nyilvános konzultációra bocsássa, és hogy minden jogszabálytervezethez következetesen készítsen hatásvizsgálatokat, és azokat tegye nyilvánosan elérhetővé. Emellett a terv számos intézkedése előfeltételül szabja a szociális partnerek és az érdekelt felek döntéshozatalba való érdemi bevonását. Az érdekelt feleket magának a tervnek a végrehajtásába és felügyeletébe is be kívánják vonni, egy monitoringbizottság létrehozása és működtetése révén. E bizottság tagjainak legalább felét a hatóságoktól teljes mértékben független civil társadalmi szervezeteknek kell delegálnia.

(24)A terv az üzleti környezetre, különösen az adórendszer javítására vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz. Vonatkozó reformjainak célja az agresszív adótervezés hatékonyabb kezelése; ilyen reform például a transzferárazásra vonatkozó adatszolgáltatás fokozása, a fedőcégek társasági adózására vonatkozó minimumkövetelmények bevezetése, valamint a levonhatósági tilalom hatályának kiterjesztése az alacsony vagy nulla százalékos adót kivető joghatóságokba átutalt összegekre. Ami az adózás egyszerűsítését illeti, a terv intézkedéseket irányoz elő az adónemek számának csökkentésére és az adózási eljárások digitális transzformációjára.

(25)A terv reformütemtervet tartalmaz a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságának oly módon való javításához, amely megőrzi az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok járadékainak megfelelőségét. A terv a kiadások felülvizsgálatának végrehajtása révén várhatóan hozzájárul az államháztartás fenntarthatóságához is.

(26)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a magyar terv nem foglalkozik, mindazonáltal Magyarország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(27)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a terv várhatóan jelentős hatást („A” minősítés) gyakorol a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Magyarország gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(28)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációk azt mutatják, hogy a terv az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz többi intézkedésével együtt alkalmas arra, hogy Magyarország GDP-jét 2025-ig 1,0–1,4 %-kal növelje (figyelmen kívül hagyva a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet). A terv várhatóan előmozdítja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, az olyan beruházásokhoz való jelentős hozzájárulásával, amelyek támogatják a sikeres zöld és digitális átállást, elősegítik az innovációt, digitalizálják a közigazgatást és a közszolgáltatásokat, és erősítik a versenyt a közbeszerzések terén. Az intézkedések a tervek szerint javítják a középületek energiahatékonyságát, és növelik a megújulóenergia-termelés arányát. Várhatóan fejlesztik a digitális készségeket és javítják az egészségügyi eredményeket is.

(29)A terv a közoktatásba, a szakképzésbe és a felsőoktatásba történő reformok és beruházások révén közép- és hosszú távon várhatóan növelni fogja a szakképzett munkaerő kínálatát. A digitális eszközök és megoldások oktatásban és egészségügyben való felhasználásának növelésével a terv várhatóan jelentős mértékben hozzá fog járulni a digitális készségek fejlesztéséhez. Az egészségügyi reformok és beruházások a munkaerő-kínálatot is javíthatják. A gazdaság innovációs potenciálját várhatóan fel fogják lendíteni azok a beruházások, amelyek a különböző kutatási és fejlesztési szereplők együttműködését segítik elő számos stratégiai jelentőségű területen. A közbeszerzési verseny javítására, a korrupció elleni küzdelemre, a bírói függetlenség megerősítésére, valamint a jogalkotás minőségének és a közkiadások minőségének javítására irányuló intézkedések a beruházások színvonalának javítása révén a potenciális kibocsátást is ösztönözhetik, különösen a közszektorban.

(30)A terv várhatóan támogatja a zöld átállást, és csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőséget. A megújuló energiával kapcsolatos reformok és beruházások, valamint a több megújuló energiaforrás befogadását célzó villamosenergia-hálózati beruházások várhatóan jelentősen növelik a kibocsátásmentes villamosenergia-termelés részarányát. Emellett a köz- és lakóépületek energiahatékonysági beruházásai várhatóan csökkentik a fosszilisenergia-fogyasztást és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A fenntartható mobilitásra vonatkozó intézkedések – többek között a külvárosi vasútvonalak fejlesztése és az elektromos buszok bevezetése – a várakozások szerint javítják a tömegközlekedés minőségét és hatékonyságát, csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és javítják a levegőminőséget, ami pozitív hatást gyakorol az egészségügyi eredményekre és a termelékenységre.

(31)A terv azon intézkedései között, amelyek várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a társadalmi kohézióra, és hozzájárulnak a kiszolgáltatott csoportok társadalmi és gazdasági kockázatainak csökkentéséhez, megtalálható a kisgyermekkori nevelési létesítmények fejlesztése, a digitális készségek fejlesztése az iskolákban, a sajátos nevelési igényű diákok minőségi többségi oktatásban való részvételének növelése, az iskolai szegregáció kockázatának csökkentése, valamint egy egészségügyi reformcsomag, amelynek célja, hogy beruházások végrehajtásával és az egészségügyi ágazatban jellemző informális hálapénz megszüntetésével méltányosabb hozzáférést biztosítson az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Átfogó intézkedéscsomagot irányoznak elő a leghátrányosabb helyzetű települések támogatására is, azok sajátos igényeinek megfelelően.

A jelentős károkozás elkerülése

(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a terv várhatóan biztosítja, hogy a tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon az (EU) 2020/852 rendelet 3 17. cikke értelmében vett jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv) („A” minősítés).

(33)Magyarország a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról szóló, bizottsági közlemény formájában megjelent technikai iránymutatással 4 összhangban alátámasztotta, hogy a terv intézkedései nem okoznak jelentős kárt semmilyen környezetvédelmi célkitűzés tekintetében. Ahol szükséges, Magyarország mérséklési intézkedések végrehajtását javasolta a jelentős károkozás elkerülése érdekében, amelyeket a releváns mérföldkövekben és célokban kell rögzíteni.

(34)Magyarország különös figyelmet fordított azokra az intézkedésekre, amelyek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatása szoros ellenőrzést indokol. Konkrétan, a vízellátási infrastruktúrák építését és felújítását magukban foglaló intézkedések esetében a vonatkozó mérföldkövek biztosítják, hogy ne kerüljön sor jelentős környezeti károkozásra, jelesül a környezeti hatásvizsgálatok eredményeinek és feltételeinek az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban történő végrehajtásával, valamint a vonatkozó vízkivételi engedélyek megadásának és a beruházások által érintett felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapotának biztosításával.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 48,1 %-át teszik ki. A rendelet 17. cikkének megfelelően a terv összhangban van a 2021–2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(36)A megújuló energia fokozott használatára, a hálózat javítására és az energiahatékonysági intézkedésekre irányuló reformok és beruházások várhatóan segíteni fogják Magyarországot a 2030-ra kitűzött dekarbonizációs célok elérésében, és támogatják a karbonszegény gazdaságra való átállást. Ezt várhatóan a jogi és igazgatási keretnek a megújuló energiaforrások használatát előmozdító felülvizsgálatával fogja elérni. A szárazföldi szélerőművekre vonatkozó általános korlátozások megszüntetésével és a szélerőművek telepítésének további megkönnyítése érdekében a legszelesebb régiók „célterületeinek” meghatározásával várhatóan lehetőség nyílik új szélenergia-kapacitások létesítésére. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek engedélyezési eljárásainak javítása várhatóan elősegíti a megújuló energia elterjedését. A megújuló energiaforrások fejlesztéséhez várhatóan a vonatkozó hálózati csatlakozási eljárások fokozott átláthatósága, kiszámíthatósága és rendelkezésre állása is hozzá fog járulni – a cél az, hogy 2026-ban 10 000 MW hálózathoz csatlakoztatható megújulóenergia-termelési kapacitás álljon rendelkezésre. A terv szerint ezeket a reformokat ki kell egészíteni az átviteli és elosztóhálózatok, valamint az intelligens hálózatok – köztük az intelligens fogyasztásmérők – fejlesztésére, valamint a napelemek és energiatárolók telepítésére irányuló beruházásokkal. A középületek, különösen az oktatási és az egészségügyi létesítmények, valamint a lakóépületek felújítása – különösen a nyílászárók cseréje és a lakossági fűtés korszerűsítése – hozzá fog járulni az energiahatékonyság növeléséhez.

(37)A közlekedésre irányuló átfogó reform- és beruházáscsomag célja a tömegközlekedés és a vasúti áruszállítás támogatása. Ez várhatóan fejleszti a mobilitási ökoszisztémát, ami azon túl, hogy a gazdaság egészének javát szolgálja, hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához is.

(38)A terv magában foglal a fenntartható vízgazdálkodásra irányuló reformokat és beruházásokat is, amelyek célja – nevezetesen a meglévő vízgazdálkodási rendszer elemeinek újjáépítése, valamint új vízellátási útvonalak létrehozása révén – a vízhiányos területek vízellátásának javítása, természetalapú vízmegtartási megoldások kialakítása, a helyi és országos szintű vízgazdálkodási monitoringrendszer korszerűsítése, valamint a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok mezőgazdasági termelők körében való népszerűsítése. A vízgazdálkodási beruházások várhatóan hozzájárulnak a vízhiányos területek vízmegtartásának javításához és a felszín alatti vízkészletek védelméhez. A vonatkozó mérföldkövek biztosítják a környezeti hatásvizsgálatok eredményeinek és feltételeinek az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban történő végrehajtását, valamint a vonatkozó vízkivételi engedélyek megadását és a beruházások által érintett felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapotát.

(39)A terv a fenntartható hulladékgazdálkodás tekintetében olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak a zöld átálláshoz azáltal, hogy szilárd és támogató jogi környezetet teremtenek a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdításához, valamint támogatják a másodlagos nyersanyagok használatát. Az említett intézkedések várhatóan segíteni fogják Magyarországot a 2025-re és 2030-ra kitűzött uniós hulladékgazdálkodási célok elérésében.

(40)A terv a biológiai sokféleség tekintetében nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, egyes intézkedései azonban hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ami a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is előnyös lehet, mivel a biológiai sokféleség szempontjából az egyik legnagyobb veszélyforrás az éghajlatváltozás. Magyarország szisztematikus értékelést végzett a jelentős károkozás elkerülését célzó elv kapcsán, és azt jelezte, hogy a javasolt intézkedések egyike sem károsítja a biológiai sokféleséget.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(41)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 29,8 %-át teszik ki.

(42)A terv több olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a digitális készségeknek az oktatás minden szintjére kiterjedő fejlesztése, a digitális oktatáshoz való széles körű hozzáférés biztosítsa a tanulók, a diákok és a tanárok számára, valamint a digitális oktatási megoldásoknak a szakképzésbe és a felsőoktatásba való integrálása. E célkitűzésekre tekintettel a terv a tanárok digitális képzésére irányuló támogatást, valamint az iskolák, tanárok és diákok által használt IKT-eszközökre irányuló beruházásokat is tartalmaz, külön hangsúlyt fektetve a leghátrányosabb helyzetű diákokra. A terv a szakképzésben és a felsőoktatásban használt digitális tanulási tartalmak fejlesztését is támogatja.

(43)A terv egyes meghatározott ágazatok, nevezetesen az egészségügy, a közlekedési és az energiaágazat digitalizálására irányuló intézkedéseket tartalmaz. Az egészségügy digitalizációja kezdeményezések széles körét öleli fel, amelybe beletartozik például egy távdiagnosztikai központ létrehozása, egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer bevezetése a mentőszolgálatnál, mobil egészségügyi alkalmazások kifejlesztése és egy távgondozási rendszer kialakítása az idősek ellátásában. A vasútvonalak központi forgalomirányítási rendszerének kiépítése, valamint az autóbusz- és vasútközlekedés egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszerének megvalósítása várhatóan javítani fogja a tömegközlekedés biztonságát, minőségét és vonzerejét. Az intelligens villamosenergia-hálózat fejlesztése révén megvalósulhat az új decentralizált megújulóenergia-termelési kapacitásoknak a meglévő rendszerrel való jobb összekapcsolása, biztosítva ezáltal, hogy a hálózatok megfeleljenek a jövőbeli követelményeknek, és lehetővé váljon az energiatermelés jobb szabályozása.

(44)A kormányzati IKT-megoldások és -szolgáltatások megerősítését célzó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a közigazgatás korszerűsítéséhez és javításához. A tervben többek között az adózási eljárások digitális átalakítására, az elektronikus közbeszerzési rendszer továbbfejlesztésére és az ügyészség iratkezelési rendszerére vonatkozó intézkedések szerepelnek.

Tartós hatás

(45)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban a terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Magyarországra.

(46)A terv tartós hatását számos intézkedés támasztja alá a különböző ágazatokban. A zöld átállást támogató reformok közé tartozik a megújuló energiaforrások alkalmazását előmozdító hatékonyabb közigazgatási és jogi keret, a körforgásos gazdaság új szakpolitikai kerete, a vízkészletek jobb nyomon követése és a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás. Emellett a közszolgáltatások – többek között az egészségügy – terén a digitalizációból eredő hatékonyságjavulás várhatóan szintén hozzájárul majd a terv tartós hatásához. Ugyancsak tartós hatások várhatók a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának, az oktatási eredményeknek, valamint a hátrányos helyzetű csoportok és a legkevésbé fejlett területek oktatásban való részvételének javítására irányuló intézkedésektől is, amelyeket a digitális készségekbe való beruházások egészítenek ki.

(47)A terv várhatóan jelentős mértékben hozzájárul Magyarország intézményi rezilienciájának megerősítéséhez. Ezt a korrupcióellenes keret megerősítésével, a bírói függetlenség megerősítésével, valamint a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javításával tervezik elérni. Az adórendszer javítására, a szabályozás kiszámíthatóságára és a közbeszerzés terén a verseny fokozására irányuló intézkedésektől az üzleti környezet javulása várható. A terv a kiadások felülvizsgálata révén várhatóan fenntarthatóbbá teszi a magyar nyugdíjrendszert és hozzájárul a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodáshoz is.

(48)A terv tartós hatása az egyéb – többek között a kohéziós politikai alapokból finanszírozott – támogatási programok és a terv közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelésén és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdításán keresztül.

Nyomon követés és végrehajtás

(49)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a tervben javasolt intézkedések várhatóan a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását.

(50)Az uniós támogatások végrehajtásáért felelős minisztériumon belül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság (a továbbiakban: nemzeti hatóság) felelős a terv átfogó koordinációjáért, valamint a mérföldkövek és célok elérése érdekében tett előrehaladás nyomon követéséért. A nemzeti hatóság hatáskörébe tartozik továbbá a mérföldkövekre és célokra vonatkozó jelentéstétel koordinálása, beleértve a kapcsolódó mutatókat is, valamint az adatszolgáltatás, például a végső kedvezményezettekre vonatkozóan. A nemzeti hatóság készíti a kifizetési kérelmeket, a vezetői nyilatkozatokat és az ellenőrzések összefoglalóit. E feladatok végrehajtása érdekében a nemzeti hatóság egyértelműen kijelölt hatáskörökkel rendelkezik, és a tervet külön struktúra keretében hajtja végre. A mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése felé tett előrelépést a legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtása előtt létrehozandó monitoring információs rendszerben rendszeresen frissített adatok alapján fogják nyomon követni, és a monitoring információs rendszerben szereplő adatok időszerűségét, megbízhatóságát és valódiságát megfelelő intézkedések révén biztosítják. Emellett olyan egyedi nyomonkövetési intézkedéseket kell bevezetni a különböző intézkedésekre vonatkozóan, amelyek révén a végrehajtási kockázatok és késedelmek kellően korán azonosíthatók, szükség esetén lehetővé téve a beavatkozást, ezáltal biztosítva, hogy a tervben szereplő intézkedések végrehajtása továbbra is jó úton haladjon.

(51)A terv mérföldkövei és céljai megfelelőek a terv végrehajtásának nyomon követéséhez. A mérföldkövek és célok megfelelően tükrözik a terv átfogó ambíciószintjét, továbbá egyértelműek és reálisak. Emellett megfelelő kialakításúak, releváns, elfogadható és megbízható mutatókkal, amelyek a végrehajtás során várhatóan biztosítják a megfelelő nyomon követést. A mérföldkövek és célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(52)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatásról az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban tájékoztatást nyújtsanak és a támogatást elismerjék. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásához az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 5 létrehozott Technikai Támogatási Eszköz keretében technikai támogatást kérhetnek.

Költségszámítás

(53)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel az észszerűség és a valószerűség elvének, továbbá összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(54)Magyarország többnyire részletes bontást nyújtott be a beruházásokra és reformokra vonatkozó egyedi költségbecslésekről, a tervben feltüntetve a kapcsolódó költségeket. A költségek értékelése azt mutatja, hogy a tervben közölt legtöbb költség észszerű és valószerű. A költségbecsléseket alátámasztó bizonyítékok észszerű magyarázatot adnak a javasolt intézkedések fő költségtényezőiről, bár a benyújtott bizonyítékok mennyisége és minősége intézkedésenként eltérő. A legtöbb esetben korábbi és aktuális pályázatok adatai vagy a fő költségtényezőkre vonatkozó egyéb összehasonlító költségadatok szolgáltak referenciaértékként a költségbecslésekhez. Egyes esetekben a költségbecslések készítéséhez felhasznált módszerekről és a feltételezésekről kevés részlet áll rendelkezésre, ami miatt a költségbecslések nem kaphatnak teljesen pozitív értékelést. Magyarország emellett a legtöbb intézkedés esetében részletes igazoló dokumentumokkal támasztotta alá a költségbecslések indokolását és bizonyítékait. Magyarország továbbá elegendő információval és bizonyossággal szolgált arról, hogy a terv költségeit más uniós finanszírozás nem fedezi. Végezetül a terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(55)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. kritériumával összhangban a tervben javasolt intézkedések és az e határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és a más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az uniós forrásoknak az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 6 összhangban történő védelme tekintetében.

(56)Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban meg kell határozni az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó mérföldköveket, amelyek – megfelelő kontrollrendszer létrehozása révén – biztosítják a rendelet 22. cikkében foglaltak teljesülését. E mérföldkövek kielégítő teljesítése várhatóan garantálja a belső kontrollrendszernek az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontja szempontjából vett megfelelőségét. Tekintettel arra, hogy a hatékony belső kontrollrendszer működésének előfeltétele a megbízható és hatékony korrupcióellenes keret, az uniós támogatás végrehajtása során a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és más jogsértések hatékony megelőzésére, feltárására és korrekciójára irányuló intézkedések megerősítése, a versenyen alapuló és átlátható közbeszerzési rendszer, valamint a bírói függetlenség, az egyes reformokra vonatkozóan mérföldköveket kell meghatározni, és az eszköz keretében történő kifizetéseket azok teljesítésétől kell függővé tenni. Mivel e mérföldkövek célja, hogy már az eszközből teljesítendő kifizetések Bizottság általi engedélyezése előtt biztosítsák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a megfelelő kontrollrendszer létrehozását, Magyarországnak a kontrollrendszerhez kapcsolódó összes mérföldkövet 7 már első kifizetési kérelmének benyújtása előtt teljesítenie kell, és a mérföldkövek teljesítése előtt az eszköz keretében kifizetés nem teljesíthető. Ez a követelmény összhangban van az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikke szerinti eljárás keretében Magyarország által javasolt korrekciós intézkedésekkel, és nem érinti azokat 8 .

(57)Kiváltképp a megbízható és hatékony korrupcióellenes keret elengedhetetlen a szabálytalanságok, például a csalás, a korrupció vagy az összeférhetetlenség megelőzéséhez, feltárásához és korrekciójához, és ezáltal a tervre vonatkozó hatékony ellenőrzési és kontrollintézkedések biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez. Ezzel összefüggésben a 22. cikknek való megfelelés érdekében a terv részeként számos intézkedést kell végrehajtani. Ezek közé tartozik az Integritás Hatóság létrehozása a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció, valamint az uniós támogatás végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, felderítésének és korrekciójának érdemi megerősítése érdekében, különös tekintettel a közbeszerzésre és a vagyonnyilatkozatok érvényességének biztosítására. Létre kell hozni továbbá egy hiteles és hatékony korrupcióellenes munkacsoportot, amely független nem kormányzati szervezetek jelentős arányú részvételével megvizsgálja a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket, és javaslatokat dolgoz ki a korrupt gyakorlatok és olyan más jelenségek, mint például a nepotizmus, a favoritizmus vagy a köz- és magánszektor közötti „forgóajtó-jelenség” felderítésének, kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának és szankcionálásának javítására vonatkozóan. Emellett szabályokat kell bevezetni a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, valamint az azzal kapcsolatos felügyelet és átláthatóság megerősítése érdekében, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek hogyan használnak fel uniós támogatást. Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által feljelentés elutasításáról vagy a büntetőeljárás megszüntetéséről hozott határozatok hatékony bírósági felülvizsgálatának lehetősége várhatóan szintén hozzájárul a korrupcióellenes keret megerősítéséhez, valamint közvetve a korrupció kezelésére irányuló ügyészi erőfeszítések fokozásához. Meg kell erősíteni továbbá a közadatok átláthatóságát és az azokhoz való hozzáférést, különösen a közkiadások felhasználása tekintetében, mivel ez a független felügyelet elősegítésén keresztül hozzájárulhat a korrupcióellenes keret megerősítéséhez. Ezért hat mérföldkő meghatározásával biztosítani kell, hogy ezen intézkedéseket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végrehajtsák.

(58)Az uniós támogatások végrehajtásával összefüggő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más jogsértések hatékony megelőzését, feltárását és korrekcióját célzó intézkedések megerősítése fontos előfeltétele annak, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervre vonatkozó ellenőrzési és kontrollintézkedések hatékonyak legyenek, és hogy az Unió pénzügyi érdekei a terv végrehajtása során hatékony védelemben részesüljenek. Ezzel összefüggésben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részeként számos intézkedést kell végrehajtani. Az uniós támogatás végrehajtásával összefüggő összeférhetetlenség megelőzésének és ellenőrzésének megerősítése érdekében új szervezetként létre kell hozni a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot az összeférhetetlenségi nyilatkozatok rendszeres és hatékony ellenőrzésének biztosítása és a bejelentett összeférhetetlenségi gyanúk kivizsgálása céljából. A megerősített jogi rendelkezéseknek biztosítaniuk kell a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzésének, felderítésének, korrekciójának és az ezekkel kapcsolatos kockázatkezelésnek a megerősítését; az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó hatékony szabályok, eljárások és kontrollmechanizmusok bevezetését; valamint az érzékeny pozíciókban dolgozó személyzet rendszeres rotációját és hatékony felügyeletét. Megfelelő iránymutatásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az uniós támogatás végrehajtásában és ellenőrzésében bármilyen szinten részt vevő szervek mindegyike ismerje az összeférhetetlenség megelőzésével, felderítésével és korrekciójával kapcsolatos feladatait, felelősségét és kötelezettségeit. Emellett átfogó és hatékony, részletes cselekvési tervvel kiegészített korrupcióellenes és csalás elleni stratégiát kell bevezetni minden uniós támogatással kapcsolatban. Megfelelő eljárásokat kell bevezetni az Arachne adatbányászati és kockázatértékelési eszköz teljes körű és hatékony alkalmazásának és az említett rendszer által azonosított kockázatok hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében is. Végezetül a csalások felderítésének megerősítése érdekében olyan jogszabályi rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy az OLAF hatékonyan végezhesse vizsgálatait és helyszíni ellenőrzéseit. Ezért nyolc mérföldkő meghatározásával biztosítani kell, hogy ezen intézkedéseket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végrehajtsák.

(59)A közbeszerzések terén a szabálytalanságok, többek között a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez elengedhetetlen a fokozott átláthatóság és verseny, így ezek a belső kontrollrendszer hatékony működésének is előfeltételei. Ezzel összefüggésben a terv részeként számos intézkedést kell végrehajtani. Ezek közé tartozik az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások arányát vizsgáló monitoringeszköz kidolgozása, a közbeszerzések hatékonyságának és költséghatékonyságának, valamint az alacsony szintű verseny által leginkább érintett ágazatokban a versenyt korlátozó okok rendszeres értékelésére szolgáló teljesítménymérési keret kidolgozása és bevezetése. Létre kell hozni továbbá egy olyan támogatási rendszert, amely megkönnyíti a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban, továbbá be kell vezetni az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztésére irányuló intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a közbeszerzési verseny független felügyeletét és elemzését. Ezen intézkedések előfeltételei az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentésére és a közbeszerzési rendszer nyilvános felügyeletének megkönnyítésére vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének. Ezért öt mérföldkő meghatározásával biztosítani kell, hogy ezen intézkedéseket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végrehajtsák. E mérföldkövek mellett a tervnek további célokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a terv végrehajtási időszaka alatt nyomon lehessen követni és végre lehessen hajtani az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentését.

(60)Tekintettel arra, hogy a tényleges bírói függetlenség a belső kontrollrendszer működésének előfeltétele, reformokra vonatkozó mérföldköveket kell meghatározni abból a célból, hogy megerősítsék az Országos Bírói Tanácsnak az Országos Bírói Hivatal elnökének hatásköreivel kapcsolatos relatív szerepét és hatáskörét, megerősítsék a Kúria bírói függetlenségét, felszámolják az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek Európai Unió Bíróságához való benyújtása előtt álló akadályokat, valamint megszüntessék a jogerős bírósági határozatoknak a hatóságok általi, az Alkotmánybíróság előtti megtámadhatóságát. Ezek a reformok várhatóan megerősítik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ez a követelmény nem érinti Magyarország azon kötelezettségét, hogy mindenkor megfeleljen az uniós jogból fakadó kötelezettségeinek, különösen pedig az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdéséből az Európai Unió Bírósága által adott értelmezésnek megfelelően fakadó kötelezettségeinek, figyelemmel arra, hogy az EUSZ e rendelkezése alapvető fontosságú alkotóeleme az uniós vívmányoknak. Ezért négy mérföldkő meghatározásával biztosítani kell, hogy ezen intézkedéseket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végrehajtsák.

(61)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt kontrollrendszer és -intézkedések jól kidolgozott folyamatokon és struktúrákon alapulnak, amelyek egyértelműen meghatározzák a terv végrehajtásában, nyomon követésében, kontrolljában és ellenőrzésében részt vevő különböző szervek szerepét és felelősségi köreit, valamint együttműködésüket. Ezek biztosítják a kontroll- és ellenőrzési funkciók és felelősségi körök egyértelmű elkülönítését. A nemzeti hatóság felelős a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinációjáért, a mérföldkövek és célok terén elért haladás nyomon követéséért, a végrehajtó szervek, a támogatást továbbadó szervezetek és a végső kedvezményezettek kontrolljának elvégzéséért, valamint a kifizetési kérelmek és a kapcsolódó vezetői nyilatkozatok elkészítéséért és Bizottsághoz történő benyújtásáért a monitoringrendszerből származó ellenőrzött adatok alapján. A terv ellenőrző hatóságának szerepét az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) látja el, amelynek rendelkeznie kell a szükséges kapacitással és igazgatási tapasztalattal ahhoz, hogy a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően ellássa. Az EUTAF felelős a teljesített mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó rendszerszintű ellenőrzések és tételes vizsgálatok elvégzéséért, amelyek a kifizetési kérelmekkel együtt a Bizottsághoz benyújtott ellenőrzési összefoglalók alapjául szolgálnak. A terv végrehajtásának hatékony ellenőrzése érdekében az EUTAF-nak a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelő hatékony ellenőrzési stratégiával kell rendelkeznie. Megfelelő erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy az EUTAF függetlensége biztosítva legyen, és hogy az EUTAF hatékonyan és kellő időben elláthassa feladatait. A kapcsolódó két mérföldkövet az első kifizetési kérelem benyújtása előtt teljesíteni kell.

(62)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával és koordinálásával megbízott központi szerv, nevezetesen a nemzeti hatóság igazgatási kapacitása várhatóan megfelelő lesz a tervezett szerepek és feladatok ellátásához. A nemzeti hatóság bizonyos végrehajtási feladatok elvégzésével a nevében eljáró végrehajtó szerveket fog megbízni, miután ellenőrizte, hogy azok rendelkeznek az említett feladatok hatékony és időben történő elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A végrehajtó szerveknek és a nemzeti hatóságnak rendszeresen és szisztematikusan ellenőrizniük kell a végső kedvezményezetteket. A nemzeti hatóságnak a végrehajtó szervek munkáját is rendszeresen felügyelnie kell. Emellett az újonnan létrehozott Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságnak a többi ellenőrző szervtől függetlenül rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie az összeférhetetlenségekkel kapcsolatban is. Az első kifizetési kérelem benyújtása előtt teljesíteni kell a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában, illetve végrehajtásának ellenőrzésében és kontrolljában részt vevő szervek jogi felhatalmazását megállapító kormányrendelet hatálybalépésével kapcsolatos mérföldkövet.

(63)Megfelelő eljárásokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a végső kedvezményezettekre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó valamennyi előírt adat gyűjtése, tárolása és rendelkezésre állása biztosított legyen a terv céljaira kifejlesztett monitoring információs rendszerben. Részletes, többrétegű kontrollmechanizmusokat vezettek be a monitoring információs rendszerben szereplő adatok megbízhatóságának és valódiságának biztosítása érdekében. Ezért egy mérföldkő meghatározásával biztosítani kell, hogy a terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszer szükséges funkciói teljes mértékben elérhetőek és működőképesek legyenek, legalább az adatgyűjtés, a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében. A mérföldkövet az első kifizetési kérelem benyújtása előtt teljesíteni kell.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciája

(64)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket képeznek.

(65)A terv konzisztens és egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások kiegyensúlyozott kombinációját jeleníti meg. Biztosított a koherencia a komponenseken belül azáltal, hogy a reformokat hozzájuk kapcsolódó beruházások kísérik, és a tervben foglalt különböző komponensek is koherensen illeszkednek egymáshoz. A több komponensre kiterjedő intézkedések célja az oktatási eredmények javítása, a tanulókra, a tanárokra és az iskolákra irányuló intézkedések révén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetű diákokra és a digitális oktatásra. A terv zöld átállással kapcsolatos intézkedései támogatást nyújtanak mind a lakó-, mind a középületek, különösen az oktatási és egészségügyi létesítmények energiahatékonysági beruházásaihoz. A terv szisztematikusan előmozdítja a digitális átalakulást: digitalizációs kezdeményezések formáját öltő reformokat kombinál az IKT-berendezésekbe és készségfejlesztésbe történő beruházásokkal az egyes ágazatokban, például az oktatás, az egészségügy, az energiaügy, a közlekedés és a közigazgatás területén. A tervben szereplő számos beruházás végrehajtásához jól működő közbeszerzési eljárásokra van szükség, és a terv hatékony intézkedéscsomagot tartalmaz a közbeszerzési rendszer hatékonyságának és átláthatóságának javítása, valamint a közbeszerzési verseny erősítése érdekében. Egyes reformok – például a döntéshozatal minőségének és átláthatóságának javítását célzó intézkedések – várhatóan horizontális hatással lesznek a jogszabályok minőségére és hatékonyságára az összes szakterületen. A komponenseken belül javasolt intézkedések nem mondanak ellent egymásnak, és nem ássák alá egymás hatékonyságát, továbbá nem észlelhetők következetlenségek vagy ellentmondások a komponensek között sem. 

Egyenlőség

(66)A terv számos intézkedést tartalmaz a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség terén jelentkező kihívásokkal kapcsolatban. A kisgyermekkori gondozási létesítmények rendelkezésre állásának javulása várhatóan előre mozdítja az egyenlő munkaerőpiaci részvételt, és a szülők számára könnyebbé teszi a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók oktatásának támogatása várhatóan inkluzívabbá teszi az oktatást. A rászorultsági elvet érvényesítő stratégia kidolgozását követően a tanulók és a tanárok számára biztosított laptopok, valamint az iskolák korszerű táblákkal és egyéb informatikai eszközökkel való felszerelése – amelynek során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák – várhatóan javítani fogják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, és hozzá fognak járulni a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A kis létszámú, alulteljesítő általános iskolák felső tagozatos osztályainak a szomszédos települések nagyobb iskoláiba való integrálása várhatóan javítani fogja az alacsonyan teljesítő és hátrányos helyzetű gyermekek magas színvonalú oktatáshoz való hozzáférését. Az általános iskolákat a hátrányos helyzetű tanulók arányának növelésére ösztönző intézkedésektől a szegregáció csökkenése várható a közoktatási intézményekben. A közlekedési ágazatba – például az alacsony padlós buszokba és a vasútállomások felújításába – történő beruházások várhatóan akadálymentesebbé teszik a hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek számára. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló integrált beavatkozásokat is tartalmaz, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetű településeken élőkre, köztük a romákra összpontosítanak. Az idősgondozás digitalizálására irányuló intézkedések várhatóan hozzájárulnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030) végrehajtásához.

Biztonsági önértékelés

(67)Magyarország nem nyújtott be az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontja szerinti biztonsági önértékelést, mert azt szükségtelennek tartotta.

Konzultációs folyamat

(68)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét 2021. március-áprilisban tették közzé észrevételezés céljából. A magyar hatóságok amellett, hogy az információkat a nyilvánosság rendelkezésére bocsátották, 461 szervezetet, például önkormányzatokat, nem kormányzati szervezeteket, felsőoktatási szervezeteket, szakszervezeteket, tudományos szervezeteket közvetlenül is felkértek véleményük és javaslataik kifejtésére. A felkértek közül 88 nyújtott be észrevételeket, több mint 1 260 különböző javaslattal. Egyes észrevételek nyomán módosították a tervezetet, például a háztartások fenntartható fűtési rendszereit támogató intézkedés hatókörének célzottabbá tétele érdekében. Egyes érdekelt felek azonban bírálták a folyamatot, azzal érvelve, hogy a terv részletes tartalmát nem tették közzé elég korán ahhoz, hogy érdemi észrevételeket tehessenek, és hogy észrevételeiket nem lehetett figyelembe venni. A hivatalos konzultáció mellett 2021-ben több regionális és országos szintű konferenciára is sor került az érdekelt felek részvételével, amelyek keretében különböző témákkal foglalkoztak. Magyarország 2021 augusztusában nyilvánosságra hozta a terv új változatát, de azóta nem tett közzé módosított változatot, és nem folytatott konzultációt a terv 2022-ben eszközölt módosításairól.

(69)A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi kormányzati szervek és érdekeltek, köztük a szociális partnerek részt vegyenek a terv által előirányzott beruházások és reformok végrehajtásának minden szakaszában. E célból a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz egy olyan stratégia kidolgozására irányuló intézkedést, amely biztosítja az érdekelt felek hatékony bevonását a terv végrehajtásába, beleértve egy, független civil társadalmi szervezetek erőteljes részvételével működő monitoringbizottság létrehozását, amely szorosan nyomon követi a terv végrehajtását, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti hatóság számára. Emellett számos intézkedés tartalmaz arra irányuló konkrét kötelezettségvállalásokat, hogy a szociális partnereket és az érdekelt feleket szisztematikusan bevonják a végrehajtási folyamatba.

Pozitív értékelés

(70)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott Magyarország tervéről, és megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(71)Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 2 299 592 927 602 HUF, amely a 2022. április 1. és 2022. szeptember 30. közötti átlagos EKB referenciaárfolyam alapján 5 824 260 891 EUR-nak felel meg. Mivel a terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a terv becsült összköltsége nagyobb a Magyarország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Magyarország terve számára allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Magyarország számára rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(72)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Magyarországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítása 2022. június 30-án aktualizálásra került. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Magyarország számára rendelkezésre kell bocsátani egy, a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely 2022. december 31-ig terhelhető jogi kötelezettségvállalással, valamint egy, a rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint meghatározott aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető jogi kötelezettségvállalással.

(73)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 5. cikke alapján az Unió nevében felvett hitelből kell finanszírozni 9 . A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Magyarország kielégítő módon teljesítette a terv végrehajtásához kapcsolódóan meghatározott releváns mérföldköveket és célokat.

(74)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az eszköztől eltérő uniós programok keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Magyarország tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat – e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 5 811 147 717 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Magyarország rendelkezésére 10 . 4 639 429 967 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. További 1 171 717 750 EUR összeg 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Magyarország rendelkezésére. A részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban arról hozott bizottsági határozattól függ, hogy Magyarország kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat Magyarországnak legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesítenie kell.

3. cikk
Címzett

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(4)    HL C 58., 2021.2.18., 1. o.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 4333. I, 2020.12.22., 1. o.).

(7)    Ilyen mérföldkő a 160., 166., 169., 171., 174., 175., 195., 197., 198., 200., 201., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220., 221., 222., 223., 224., 225., 226., 227. és a 228. mérföldkő.

(8)    Az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslat (COM(2022) 485 final) indokolásához fűzött mellékletben meghatározottak szerint.

(9)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(10)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Magyarországra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, és az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban került meghatározásra.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.30.

COM(2022) 686 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 686 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1.A reformok és beruházások ismertetése

A. 1. KOMPONENS: DEMOGRÁFIA ÉS KÖZNEVELÉS

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a minőségi iskolai oktatáshoz való inkluzív hozzáféréssel, a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci integrációjával, valamint a magyar gazdaságot, államháztartást és társadalmat érintő szélesebb körű demográfiai fejleményekkel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

A komponens fő célkitűzései a következők:

·a minőségi iskolai oktatáshoz való hozzáférés javítása a tanulók és a tanárok számára a modern digitális oktatásban való részvételhez szükséges eszközök biztosítása, valamint digitális készségeik fejlesztése révén;

·a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók részvételének növelése a minőségi többségi oktatásban;

·az iskolai szegregáció kockázatának csökkentése;

·a tanári hivatás vonzerejének növelése, valamint a tanárok és az iskolavezetők készségeinek megerősítése;

·a koragyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének javítása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci integrációjának megkönnyítése érdekében; valamint

·a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságának és a nyugdíjrendszer megfelelőségének előmozdítása.

A komponens olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek tükrözik a szociális jogok európai pillérének az oktatásra, a képzésre és az egész életen át tartó tanulásra, a nemek közötti egyenlőségre, valamint a gyermekgondozásra és a gyermekek támogatására vonatkozó elveit. A közoktatás digitális kapacitásainak növelése, valamint a tanulók és a tanárok digitális készségeinek fejlesztése révén a komponens a digitális átállást is támogatja. Az iskolai szegregáció csökkentésének középpontba helyezése a társadalmi kohézió javítását is szolgálja. A komponens hozzájárul a zöld átálláshoz is, mivel a tervezett infrastrukturális fejlesztések során szigorú energiahatékonysági normákat kell alkalmazni.

A komponens összhangban áll a 2021–2030 közötti időszakra kidolgozott magyar közoktatási stratégiával, Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervével, a 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti energiaügyi stratégiával, valamint a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiával.

A komponens hozzájárul azon országspecifikus ajánlások végrehajtásához, amelyek szerint folytatni kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját – különösen továbbképzés útján –, javítani kell az oktatási eredményeket és növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban (2019. évi 2. országspecifikus ajánlás és 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás), továbbá a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát az energia- és erőforrás-hatékonyságra kell összpontosítani (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), biztosítani kell az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a minőségi oktatást mindenki számára (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás), valamint a beruházásokat a zöld és digitális átállásra – beleértve az iskolák digitális infrastruktúrájának fejlesztését – kell összpontosítani (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Hozzájárul továbbá azon országspecifikus ajánlás végrehajtásához is, amely szerint javítani kell a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén (2022. évi 1. országspecifikus ajánlás).

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.R1: 21. századi technológiai környezetre épülő, versenyképes köznevelés

A reform célja, hogy támogassa a közoktatás digitális átalakulását azáltal, hogy még inkább hozzáférhetővé tegye a pedagógusok és tanulók számára a digitális berendezéseket és eszközöket, illetve előmozdítsa ezek használatát, ezáltal megkönnyítve a digitális tanítási és tanulási módszereknek az oktatási folyamatba való szisztematikus integrálását. A reform célja továbbá, hogy hozzájáruljon az oktatási eredmények inkluzív módon történő javításához, a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez és tágabb értelemben a versenyképes munkaerő jövőbeli rendelkezésre állásának biztosításához.

Ezen intézkedés keretében korszerű digitális eszközöket kell elérhetővé tenni a pedagógusok, a tanulók és az iskolák számára. A 2021/2022-es, a 2022/2023-as, a 2023/2024-es és a 2024/2025-ös tanévben digitális notebookokat (standard, illetve „2 az 1-ben” típusúakat) kell vásárolni a közoktatási intézmények számára, és azokat az ötödikes és kilencedikes tanulók, valamint a tanárok rendelkezésére kell bocsátani, továbbá az iskolák informatikai tantermeinek fejlesztésére kell felhasználni. A négyéves program végéig ezen intézkedés keretében összesen legalább 579 000 digitális notebookot kell beszerezni és rendelkezésre bocsátani, amelyből legalább 55 000-et a pedagógusoknak, legalább 10 000-et pedig az iskoláknak az informatikai osztálytermeik fejlesztéséhez kell biztosítani. Lehetővé kell tenni a tanulók számára, hogy a notebookokat az iskolai tanulmányaik befejezéséig megtartsák, majd azt követően továbbadják azokat az új évfolyamoknak.

A digitális notebookok kiosztása során elsőbbséget kell biztosítani a hátrányos helyzetű tanulóknak és az olyan iskolákban tanító pedagógusoknak, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az átlagot. A digitális notebookok tanulóknak történő kiosztására vonatkozó, rászorultsági tesztelésen alapuló stratégiát kell kidolgozni, és azt közzé kell tenni. A stratégiának többek között meg kell határoznia, hogy a hátrányos helyzetű és a digitális notebookkal nem rendelkező tanulóknak elsőbbséget kell élvezniük az ilyen eszközök kiosztásakor. A hátrányos helyzetű tanulók fogalommeghatározását a gyermekvédelmi törvény (XXXI/1997) 67/A. §-ának (1) bekezdése tartalmazza.

Ezenkívül legalább 3 100 iskolát fel kell szerelni felszerelni megjelenítő eszközökkel és a tanulói kreativitást, problémamegoldó képességet és algoritmikus és programozási kompetenciákat fejlesztő eszközökkel, ideértve a robotikai eszközöket, drogokat és speciális számítógépeket. A hátrányos helyzetű régiókban működő iskoláknak és a hátrányos helyzetű tanulók átlagosnál magasabb arányával rendelkező iskoláknak elsőbbséget kell biztosítani az ilyen információs és kommunikációs technológiai (IKT-) eszközök kiosztása során. A pedagógusok számára célzott képzést kell biztosítani a digitális eszközök használatáról, és informatikai ügyfélszolgálatot (help desk) kell a rendelkezésükre bocsátani.

A reform végrehajtásának eredményeképpen legalább 45 %-ra kell növelni azon tanároknak az arányát, akik az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközöket a tanóráik legalább 40 %-án használják (szemben a 2019. évi 33 %-kal).

A reform végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C1.I1: A minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása az alsó középiskolákban

Az intézkedés célja a diákok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének javítása az alsó középiskolákban, valamint a kistelepülések tanárhiányával kapcsolatos kihívások kezelése.

Az intézkedést lépésről lépésre kell végrehajtani. Első lépésként el kell végezni az iskolahálózat országos szintű feltérképezését azoknak az alacsonyan teljesítő alsó középiskolai osztályoknak az azonosítása és kiválasztása céljából, amelyeket integrálni lehet a szomszédos települések nagyobb iskoláiba. A feltérképezésnek tényadatokon és igényfelmérésen kell alapulnia, és azt az érdekelt felekkel (különösen a diákokkal és szüleikkel, a tanárokkal, az iskolai személyzettel, a közösségekkel és a helyi önkormányzatokkal) konzultálva kell elvégezni. Ennek eredményeképpen legalább 5–10 állami fenntartású alsó középiskolát kell kiválasztani, amelyeket egy kísérleti szakasz keretében nagyobb befogadó iskolákba integrálnak. A feltérképezés során értékelni kell az iskolák integrációjának hatását a tanulók összetételére, a szegregáció kockázatára, a tanárok és a személyzet létszámára, az iskolai teljesítményre, a tanulási eredményekre, a tanulmányok befejezésének arányára, a korai iskolaelhagyás kockázatával küzdő tanulók arányára, az iskolák elhelyezkedésére, az iskolák profiljára és a demográfiai fejlődéssel kapcsolatos várható jövőbeli igényekre. A fogadó iskolák tekintetében többek között figyelembe kell venni az épület fizikai tulajdonságait és infrastruktúráját. A fogadó iskolák nem működhetnek bentlakásos iskolaként az új tanulók számára.

A második lépésben egy kísérleti szakasz keretében legalább 5 állami fenntartású iskola alsó tagozatos osztályait kell integrálni a szomszédos települések nagyobb befogadó iskoláiba. A kiválasztott fogadó iskolák olyan kis létszámú iskolák alsó tagozatos osztályait integrálják, ahol a minőségi oktatás nem biztosítható hatékonyan. A fogadó iskolákban megfelelő létszámú tanárt és személyzetet kell biztosítani az új tanulók befogadásához, és a tanárokat és személyzetet inkluzív pedagógiai képzésben kell részesíteni. Az intézkedéshez kapcsolódó ingázási és lakhatási igényeket megfelelően kezelni kell. Az integrációs folyamat nem vezethet a szegregáció fokozódásához a fogadó iskolákban. A fogadó iskolák nem működhetnek bentlakásos iskolaként az új tanulók számára.

Az utolsó lépésben a kísérleti jellegű intézményi átszervezések eredményeit, valamint a kapcsolódó ajánlásokat és végrehajtási iránymutatásokat egy nyilvánosan hozzáférhető jelentésbe kell foglalni. A jelentés és a feltérképezés alapján legalább 30 iskola további alsó tagozatos osztályait kell hatékonyan integrálni a szomszédos települések nagyobb fogadó iskoláiba.

A beruházás végrehajtásának határideje 2025. szeptember 30.

C1.I2: A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatása

E beruházás célja a sajátos nevelési igényű tanulókat, tartós ápolásban-gondozásban részesülőket és speciális pedagógiai szolgáltatásokat igénylő gyermekeket integráló iskoláknak nyújtott speciális szolgáltatások minőségének javítása. E beruházás végrehajtása tehát várhatóan hozzájárul a diákok tanulmányi eredményeinek javulásához, csökkenti a lemorzsolódás kockázatát, és támogatja a diákokat abban, hogy felnőttkorban könnyebben boldoguljanak és megállják helyüket a munkaerőpiacon.

A beruházás a sajátos nevelési igényű tanulókat, tartós ápolásban-gondozásban részesülőket és olyan gyermekeket integráló iskolákat célozza, akiknek speciális pedagógiai szolgáltatásokra van szükségük saját maguk vagy támogató hálózatuk számára, beleértve a szülőket, a pedagógusokat és az oktatási személyzetet is. Az iskolák egyéni fejlesztési tervei alapján el kell készíteni és közzé kell tenni a felszerelésekre, szolgáltatásokra és a sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató tanárokra vonatkozó igényfelmérést. E felmérés alapján a beruházásnak speciális oktatási szolgáltatásokat kell nyújtania, beleértve a korai fejlesztési támogatást, a szakértői bizottságok általi diagnosztikát, az oktatási tanácsadást és a pályaorientációt, a testnevelést, a beszédterápiát, a konduktív pedagógiát, az óvodai/iskolai pszichológiát és a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását. A támogatásnak az érintett iskolák helyzetének megfelelően a következőkre is ki kell terjednie: i. emelt szintű szolgáltatások mind a tanárok/személyzet, mind a tanulók számára, különösen emelt szintű utazási, eszközbérlési, iskolai szállítási szolgáltatások, képzési, tudásmegosztási és társadalmi elfogadási programok; ii. fizikai és IKT akadálymentesítési eszközök, fejlesztőeszközök, speciális orvosi és technikai eszközök, általános és adaptált elektromos járművek beszerzése a szolgáltatások nyújtásához.

Ezen intézkedés keretében a 2025/2026-os tanévben működő speciális oktatási intézmények (a sajátos nevelési igényű tanulókat, tartós ápolásban-gondozásban részesülőket és speciális pedagógiai szolgáltatásokat igénylő gyermekeket integráló iskolák) legalább 50 %-ának támogatást kell kapnia a sajátos nevelési igényű tanulók, a tartós ápolásban-gondozásban részesülők és a speciális pedagógiai szolgáltatást igénylő gyermekek oktatásához. Ennek eredményeként legalább 45 000 tanulónak kell emelt szintű speciális szolgáltatásokban részesülnie. Ezen túlmenően legalább 5 000 speciális oktatást nyújtó pedagógusnak célzott képzésben kell részesülnie a speciális nevelési igényű, tartós ápolásban-gondozásban részesülő és speciális pedagógiai szolgáltatásokat igénylő gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kompetenciáik fejlesztéséhez és az e célra szolgáló eszközök szakszerű alkalmazásához.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. szeptember 30.

C1.R2: Az iskolai szegregáció kockázatának csökkentése

A reform célja a magas színvonalú iskolai oktatáshoz való egyenlő hozzáférés támogatása és az iskolai szegregáció csökkentése.

Az intézkedés az olyan általános és alsó középiskolák (1–8. osztály) számára nyújtott állami támogatás csökkentésére irányuló jogszabályok elfogadásából áll, ahol alacsony a hátrányos helyzetű diákok aránya. Az új jogszabály szerint a több iskolával rendelkező településeken működő általános és alsó középiskoláknak (mind az állami fenntartású iskoláknak, mind a nem állami fenntartású, de állami támogatásban részesülő iskoláknak) nyújtott állami támogatást 10 %-kal csökkenteni kell, ha ezekben az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók aránya i. a 2023/2024-es és 2024/2025-ös tanév elején több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, és ii. a 2025/2026-os tanév elején és az azt követő években több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az iskola helye szerinti településen az ilyen tanulók átlagos aránya. A jogszabályi rendelkezéseket a 2023/2024-es tanévtől kell alkalmazni, az állami támogatás csökkentése pedig egy teljes naptári évre alkalmazandó.

Jelentést kell közzétenni, amely igazolja azon új jogszabály alkalmazását, melynek értelmében csökkenteni kell az állami támogatást azon általános és alsó középiskolák esetében, ahol alacsony a hátrányos helyzetű diákok aránya. A jelentésben be kell mutatni a végrehajtás kezdeti eredményeit az érintett iskolákban a 2023/2024-es és 2024/2025-ös tanévben, valamint a 2025/2026-os tanév kezdetén, valamint a hátrányos helyzetű tanulók megoszlására gyakorolt hatást az iskolák székhelye szerinti településeken (beleértve a környező településeket is). A jelentés ajánlásokat tartalmazhat a jogi keret javítására és hatékonyságának növelésére a szegregációs kockázat csökkentése érdekében az általános és alsó középiskolákban.

A reform végrehajtásának határideje 2025. december 31.

C1.R3: A tanári hivatás vonzerejének növelése

A reform célja a tanári hivatás vonzerejének növelése és a pedagógushiány csökkentése, hozzájárulva ezáltal a mindenki számára elérhető magas színvonalú iskolai oktatáshoz.

Az intézkedés olyan jogszabályok elfogadását jelenti, amelyek szerint a közoktatási rendszerben a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok átlagbérének (a szakképzés területén oktatók kivételével) 2025-ben fokozatosan el kell érnie a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének legalább 80 %-át, és az így elért átlagbérüket legalább 2030. december 31-ig a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 %-át elérő szinten kell tartani.

Az új jogszabálynak olyan rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek értelmében 2023. január 1-jétől és legalább 2030. december 31-ig legalább 12,5 %-kal magasabbnak kell lennie az olyan iskolákban dolgozó pedagógusok átlagbérének, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya legalább 10 % (és pedagógiai programjaikban speciális pedagógiai módszereket határoznak meg az inkluzív oktatásra), illetve a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok átlagbérének legalább 12,5 %-kal magasabbnak kell lennie az azonos képesítéssel és tapasztalattal rendelkező egyéb pedagógusok átlagbérénél. Emellett a pályakezdő pedagógusok béremelésének 2025-ben 10 százalékponttal magasabbnak kell lennie, mint az adott évben a közoktatási rendszerben részt vevő valamennyi pedagógus átlagos bérnövekedése, míg az éves béremelésüknek meg kell egyeznie a közoktatási rendszerben részt vevő összes pedagógus 2023. január 1. és 2030. december 31. közötti átlagos éves béremelésével.

A pedagógusok bérének növelésére vonatkozó, fent említett megközelítést előíró jogszabálytervezetről érdemi szociális párbeszédet kell folytatni a pedagógusok legnagyobb szakszervezeteivel.

A reform végrehajtásának finanszírozását kizárólag a nemzeti költségvetés és az uniós alapok (ESZA+) biztosítják. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem tartalmaz ezzel az intézkedéssel kapcsolatos költségeket.

A reform végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C1.I3: A pedagógusok átképzése és az intézményvezetők vezetői készségeinek javítása

Az intézkedés kettős célt szolgál: a pedagógusok számának növelése azokon a szakokon, ahol erre a legnagyobb igény mutatkozik, valamint a közoktatási intézmények vezetői és vezetőhelyettesei vezetői készségeinek javítása.

Ezen intézkedés értelmében a középiskolák alsó és felső tagozatain dolgozó 5 000 pedagógus részesül képzésben további szak elsajátítása céljából, majd erről bizonyítványt kapnak, amely feljogosítja őket arra, hogy a leginkább tanárhiánnyal küzdő tantárgyakat (nevezetesen a fizikát, a kémiát, a matematikát és a digitális kultúrát) tanítsák. A képzéseket két- és négyféléves felsőoktatási kurzusok formájában kell megszervezni. Ezen túlmenően a közoktatási intézmények mintegy 3 000 vezetőjét és vezetőhelyettesét az oktatási intézmények vezetésére vonatkozó speciális képzésben kell részesíteni. A pedagógusoknak a munkáltatójukkal képzési szerződést kell kötniük.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C1.I4: Új bölcsődei férőhelyek létrehozása

A beruházás célja, hogy új bölcsődei férőhelyek létrehozásával javítsa a koragyermekkori nevelési szolgáltatások elérhetőségét. Ez az intézkedés várhatóan hozzájárul a szülők – és különösen a nők – foglalkoztatási rátájának javításához, és ezáltal a nemek közötti egyenlőséghez és a társadalmi befogadáshoz. Az intézkedést egy közelmúltbeli felmérés támasztja alá, amely szerint a meglévő és a jelenleg előkészítés alatt álló bölcsődei férőhelyek mellett további 12 000 bölcsődei férőhelyre van szükség.

Ezen intézkedés értelmében Magyarországon legalább 3 593 új bölcsődei férőhelyet kell létrehozni teljesen új épületekben vagy a meglévők bővítésével. A beruházásnak ki kell terjednie a kiegészítő felszerelésekre és infrastruktúrára – például az osztálytermi berendezésekre, a bútorokra, a játszótérre és a kerékpárparkolóra – is. Az újonnan építendő épületek primerenergia-igényének legalább 20 %-kal alacsonyabbnak kell lennie a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél. A beruházásnak köszönhetően legalább 3 593 gyermeket kell felvenni az új intézményekbe.

A beruházás végrehajtásának határideje 2025. december 31. 

C1.R4: A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása

A reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése mellett. A reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat és egyéb parametrikus változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.

A reform a következőkből áll:

a.Független nemzetközi szakértői jelentés a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. A jelentés áttekintést ad a nyugdíjrendszerről és annak pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, amelyek megfelelő bevételi intézkedések és automatikus kiegyenlítő mechanizmusok révén, valamint az utolsó idősödési jelentés előrejelzéseihez képest 2070-re a GDP százalékában kifejezett nyugdíjkiadások előre jelzett növekedésének megfékezésével biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén. 

b.A nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat kidolgozása a kormány által. A kidolgozás során a szakpolitikai javaslatot egyeztetni kell a szociális és gazdasági partnerekkel és más érdekelt felekkel, elő kell terjeszteni és meg kell vitatni a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjában, valamint nyilvános konzultációra kell bocsátani.

c.Egy részletes hatásvizsgálattal kísért, a nyugdíjrendszer módosítására irányuló jogalkotási javaslat kormány általi kidolgozása. A hatásvizsgálat bemutatja, hogy a jogalkotási javaslat hogyan biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát megfelelő intézkedések és esetleges automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusok révén, valamint azáltal, hogy 2070-re visszafogják a GDP százalékában kifejezett nyugdíjkiadások előre jelzett növekedését az idősödésről szóló legutóbbi jelentéshez képest. A hatásvizsgálatnak az idősödésről szóló legutóbbi jelentés makrogazdasági és demográfiai előrejelzéseire vonatkozó közös feltételezéseken kell alapulnia.

d.A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján.

A reform végrehajtásának határideje 2025. március 31.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

B. 2. KOMPONENS: MAGASAN KÉPZETT, VERSENYKÉPES MUNKAERŐ

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szakképzési és felsőoktatási rendszerek korszerűsítéséhez járul hozzá. A zöld és digitális átállás kihívásaival azon keresztül foglalkozik, hogy energiahatékonysági felújítási és digitális felszerelési megoldásokat valósít meg a felsőoktatási intézmények és a szakképző iskolák épületeiben. A komponens emellett a készségfejlesztéssel, valamint a magasabb szintű kutatással és innovációval kapcsolatos kihívásokkal is foglalkozik, ösztönözve a vállalkozások és az egyetemek közös kutatási projektjeit. Az e komponenshez tartozó intézkedések fontosak a gazdaság helyreállítása és a jövőbeli válságokkal szembeni reziliencia fokozása szempontjából.

A komponens központi célkitűzése a munkaerő és a vonatkozó képzési intézmények megerősítése a jelenlegi és esetleges új válságokkal szemben, valamint Magyarország társadalmi-gazdasági környezetének javítása céljából. Ennek érdekében a komponens céljai: i. versenyképes felsőoktatási rendszer létrehozása; ii. a szakképzett munkaerő elérhetőségének növeléséhez való hozzájárulás; valamint iii. a tudomány, az innováció és a képzés ökoszisztémájának támogatása.

A komponens támogatja a kutatással és innovációval, valamint a zöld és digitális készségekkel kapcsolatos beruházások és reformok előmozdításáról szóló országspecifikus ajánlás (2022. évi 5. országspecifikus ajánlás) végrehajtását; a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra, valamint az iskolák digitális infrastruktúrájára való összpontosításáról szóló országspecifikus ajánlás (2020. évi 2. országspecifikus ajánlás) végrehajtását; valamint a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika kutatásra és innovációra való összpontosításáról szóló országspecifikus ajánlás (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás) végrehajtását.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.R1.: A felsőoktatási képzések modernizációja

A reform célja a felsőoktatás korszerűsítése gyakorlatorientáltabb elemek képzési követelményekbe való nagyobb arányú beépítésével. A program bizonyos területeken a szakképzéssel és az innovációs intézményekkel való képzési és infrastrukturális együttműködésre, valamint a felsőoktatás továbbképzési és átképzési rendszerének a munkaerőpiaci követelményekkel összhangban történő megerősítésére összpontosít.

Az intézkedés részeként számos jogszabályt kell felülvizsgálni vagy módosítani, többek között a szellemi tulajdon kezeléséről, a szakképzési törvényben a vizsgaközpontok működési rendjéről, a vizsgaközpontok vizsgáztatási feladatainak ellátásának meghatározásáról, a tanártovábbképzésről, a digitális (e-tanulás, távoktatás, vegyes tanulás) képzésekről, valamint a felnőttképzésről és a felnőttoktatásról szóló jogszabályokat. A képzési területek korszerűsítése és a jogszabályok felülvizsgálata során figyelembe kell venni a zöld és digitális készségekkel kapcsolatos munkaerőpiaci igényeket. A reform várhatóan 15 felsőoktatási képzési terület – például a jog és a közigazgatás, a közgazdaságtan, az orvos- és egészségtudományok, a mezőgazdaság, a művészet, a természettudományok – korszerűsítését eredményezi. A reformnak a felsőoktatási képzési területekre vonatkozó, felülvizsgálandó szabályozásokat meghatározó jelentésen kell alapulnia. A jelentést a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia és az Oktatási Hivatal közösen készíti el, adott esetben a felsőoktatási intézmények bevonásával. A reformnak részét képezi a korszerűsített képzési struktúra elemeinek az érdekelt felek és a célcsoportok körében történő terjesztése is.

A reform végrehajtásának határideje 2023. december 31.

C2.I1.: A felsőoktatás intézményi innovációja és tevékenységeinek erősítése

A beruházás célja távoktatási tartalmak, egy képzésirányítási rendszer, valamint a mikrotanúsítványokat kiállító felsőoktatási intézmények által szervezett felnőttoktatási tanfolyamok fejlesztése. A mikrotanúsítvány a rövid ideig tartó tanulási tapasztalatok során szerzett tanulási eredmények igazolására szolgál, amelyeket átlátható szabványok alapján értékeltek. Az igazolást egy közokirat tartalmazza, amelyben a következők szerepelnek: a jogosult neve, az elért tanulási eredmények, az értékelési módszer, az igazoló szerv és adott esetben a képesítési keretrendszer szintje és a megszerzett kreditek. A mikrotanúsítványok a tanuló tulajdonában vannak, megoszthatók, hordozhatók, nagyobb tanúsítványokká vagy képesítésekké vonhatók össze, és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben (ECTS) biztosítanak krediteket. A mikrotanúsítványokat elfogadott szabványok szerint végzett minőségbiztosítás támasztja alá.

Ezen intézkedés keretében 19 mikrotanúsítványt nyújtó képzést kell kidolgozni és alkalmazni a felsőoktatási intézményekben. Az újonnan kidolgozott mikrotanúsítványoknak figyelembe kell venniük a gazdaság igényeit. A mikrotanúsítványokat az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot szolgáló mikrotanúsítványok európai megközelítéséről szóló, 2022. május 25-i tanácsi ajánlásban szereplő, a mikrotanúsítványok leírására szolgáló meghatározással és állandó európai elemekkel összhangban kell kidolgozni. A beruházás eredményeként egyre több diák/személy fog mikrotanúsítványt szerezni és részt venni a felsőoktatási intézmények digitális készségfejlesztési programjaiban. Az érintett felsőoktatási intézményekben felnőttképzési tevékenységekben részt vevő legalább 600 személynek kreditértékű mikrotanúsítványt kell szereznie ECTS-kreditekkel. Emellett legalább 1 800 digitális oktatási anyagot kell kidolgozni, beleértve az oktatási anyagokat, a szöveges tartalmakat, a podcastokat, a képernyőfelvételeket, a videókat, a kvízeket, a referenciaanyagokat, a számítógépes tartalmakat, a webalapú tartalmakat, a digitális játékokat stb. Az érintett felsőoktatási intézmények legalább 34 000 hallgatójának és dolgozójának (beleértve a tanárokat is) kell részt vennie a digitális készségek, kompetenciák és tudás fejlesztésére irányuló, ezen intézkedés szerinti programokban. A tanárok képzésének különösen a digitális eszközök tanításhoz és digitális oktatási anyag fejlesztéséhez való használatához szükséges készségekre kell összpontosítania.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C2.I2.: A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítése és digitalizációja

A beruházás célja a felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése, valamint a zöld és digitális átállás támogatása modernizált infrastruktúra, digitalizáció és kapacitásfejlesztési tevékenységek révén.

A beruházás a következőkből áll:

i. a felsőoktatási intézmények energiahatékonysági felújítása az átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítás elérése érdekében;

ii. új épületek építése felsőoktatási intézmények számára, amelyek primerenergia-igénye legalább 20 %-kal elmarad a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménytől;

iii. digitális eszközök vásárlása és üzembe helyezése felsőoktatási intézmények számára (például interaktív megjelenítő felületek vagy nagy érintőképernyők, laptopok, notebookok, számítógépek, multimédiás stúdiók, a digitális oktatást/tanulást/tanulásirányítási rendszert támogató multimédiás és/vagy interaktív eszközök, a digitális tananyagok fejlesztéséhez/tartalmak strukturált gyűjtéséhez, tárolásához, kategorizálásához és az online tartalmakhoz a kereshetőségre, hozzáférhetőségre, átjárhatóságra és újrafelhasználhatóságra vonatkozó uniós irányelvnek megfelelő hozzáféréshez szükséges IKT-eszközök, az oktatási tevékenység közvetítéséhez szükséges rendszerek, a digitális oktatást támogató kommunikációs és kollaboratív rendszerek, multimédiás tárolórendszerek, a digitális tartalmak kereshetőségét és hozzáférhetőségét biztosító online katalógus, a digitális oktatási szoftverek licencei, zárt rendszerű távtanulási képzésirányító rendszer és a kapcsolódó tananyagszerkesztési rendszerek lincencei, felhőalapú szolgáltatások rendszerei);

iv. kapacitásfejlesztési tevékenységek, beleértve képzések, konferenciák és készségfejlesztési tevékenységek szervezését; műhelyek és laboratóriumok felszerelése tanulási célokra; alapvető létesítmények, készségfejlesztő laboratóriumok, nyelvtanfolyamok és kompetenciaképzés kidolgozása az egyetemek igényei alapján.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C2.I3.: Digitális tantervek kidolgozása a szakképzés számára

A beruházás célja a képzett munkaerő rendelkezésre állásának elősegítése azáltal, hogy a szakképzésben részt vevő valamennyi diák számára biztosítják a digitális oktatáshoz való hozzáférést.

A beruházás eredményeként legalább 75 digitális tananyagot kell kifejleszteni az egyes szakmákhoz kapcsolódó szakképzéshez, és legalább 13 000, a megfelelő szakmához kapcsolódó szakképzésben vagy felnőttoktatásban részt vevő hallgató (egyéni felhasználó) számára kell hozzáférést biztosítani ezekhez a digitális tananyagokhoz. A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 45. cikkének (1) bekezdése alapján digitális tananyagokat dolgoznak ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium ellenőrzésén kívül eső ágazatokban.

Ezt a beruházást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által közzétett, digitális tantervek kidolgozására irányuló pályázati felhíváson keresztül hajtják végre.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. március 31.

C2.I4.: Szakképzési infrastruktúra a 21. században

A beruházás célja az energiahatékonyság előmozdítása, általános infrastruktúra-fejlesztések végrehajtása, valamint a szakképzési centrumok digitalizáltságának javítása. Ugyanakkor a digitális infrastruktúrával rendelkező, korszerűbb iskolaépületeknek köszönhetően a diákok jobb környezetben tanulhatnak, ami várhatóan az oktatási eredményeik javulásában is tükröződik majd.

A beruházás legalább 16 kiválasztott szakképzési centrum energiahatékonysági felújításából és IKT-eszközökkel történő felszereléséből áll. A beruházás egyéb infrastruktúra-fejlesztéseket is magában foglal, például a műhelyek felszerelését, az oktatási területek felújítását, a tananyagok, eszközök és bútorok beszerzését. A centrumok kiválasztásának objektív és átlátható kritériumokon kell alapulnia, mint például az adott gazdasági térség munkaerőpiaci kereslete, a szakképzési centrumok infrastruktúrájának és eszközeinek állapota, a centrumok hátrányos helyzetű régiókban való elhelyezkedése, a hátrányos helyzetű diákok aránya, valamint a korábbi programokkal való kapcsolatok és koherencia. Az energiahatékonysági felújítási programnak átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást vagy a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkentését kell eredményeznie.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. március 31.

C2.I5.: A Központi Vizsgaközpont kialakítása

A beruházás célja egy budapesti központi vizsgaközpont létrehozása annak érdekében, hogy megteremtsék a magas színvonalú szakmai vizsgák feltételeit bizonyos szakmáknál, amelyek esetében a vizsgaközpontok hálózata regionális szinten nem biztosítja a megfelelő területi lefedettséget.

E beruházás része a Központi Vizsgaközpont kialakítása, ahol legalább 30 szakmára és szakmai képesítésre vonatkozóan lehet vizsgát tenni. Az intézkedés magában foglalja a Központ épületének felújítását, beleértve az energiahatékonyság javítását, egyéb épületfelújításokat, valamint az osztálytermek, vizsgatermek, műhelyek és kiszolgálóhelyiségek áttervezését és felszerelését.

Az energiahatékonysági felújításnak átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkentését kell eredményeznie. A vizsgaközpontot a szakképzési központoktól elkülönülő vizsgahelyként kell kialakítani.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. március 31.

C2.I6.: Nemzeti kutatás-fejlesztési laboratóriumok létrehozása

A beruházás célja további nemzeti kutatás-fejlesztési laboratóriumok létrehozása az ország innovációs ökoszisztémájának megerősítése érdekében. Ezeket a nemzeti laboratóriumokat hivatalos kutatási konzorciumban alakítják ki, többek között egyetemek, kutatóintézetek és más közszereplők (mint például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Meteorológiai Szolgálat) által, amelyek az érintett kutatási területeken végzett kutatás és publikáció céljából jönnek létre.

Az intézkedés nemzeti laboratóriumok létrehozására irányul, és magában foglalja a kutatási támogatásokat, a berendezések beszerzését és az infrastrukturális fejlesztést. A nemzeti laboratóriumok a zöld és a digitális átállás és a Magyarország előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások szempontjából releváns kutatási területekkel foglalkoznak, és a biztonságos társadalom és környezet, az egészségügy, az ipar és a digitalizáció tematikus területei köré szerveződnek. E tematikus területek olyan témákat foglalnak magukban, mint például a megújuló energia, az adatvezérelt egészségügy, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, a vízbiztonság, a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek. A laboratóriumok kutatási projektjeinek és az azokhoz kapcsolódó szerződéseknek (beleértve az érintett kutatók és egyéb személyzet munkaszerződéseit is) határozott időtartamra kell szólniuk, amely nem haladhatja meg 2026. június 30-át.

Az intézkedés magában foglalja a nemzeti laboratóriumok teljesítményéről szóló, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által készített jelentés közzétételét. A jelentés tájékoztatást nyújt i. a laboratóriumok tevékenységéről és eredményeiről azon a kutatási területen, amelyen tevékenykedtek, beleértve az általuk nemzeti szinten kezelt globális kihívásokat, ii. a konzorciumok összetételéről (állami és magánpartnerek), valamint iii. arról, hogy ezek a nemzeti laboratóriumok hogyan járultak hozzá a magyar innovációs ökoszisztéma megerősítéséhez.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

B.2.    Mérföldkövek, célok, mutatók és a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésének és végrehajtásának ütemterve

C. 3. KOMPONENS: FELZÁRKOZÓ TELEPÜLÉSEK

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a Covid19-világjárvány által különösen a legszegényebb településeken felerősített társadalmi-gazdasági és területi kihívásokkal foglalkozik, ás olyan problémákat kezel, mint a munkaerőpiachoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát, az alapellátásban dolgozó szakemberek hiányát és általánosságban a szegénységet.

A komponens fő célja, hogy integrált szociálpolitikai beavatkozás révén alapszolgáltatásokat nyújtson Magyarországon a 300 leghátrányosabb helyzetű település lakosainak (az 1404/2019 (VII.05.) Korm. határozat és az 1057/2021. (II.19.) Korm. határozat által meghatározottak szerint). E komponens intézkedéseinek köre a tágabb Felzárkózó települések program szerves részét képezi. A komponsens hozzájárul a szociális jogok európai pillére 19. alapelvének lakhatással kapcsolatos részének és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló 20. alapelvének való megfeleléshez.

E célból a komponens céljai: i. szociális lakások építése és felújítása a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása érdekében; ii. szociális naperőművek létrehozása; iii. a helyi sajátosságokon és a helyi gazdasági kultúra megerősítésén alapuló foglalkoztatás és készségfejlesztés ösztönzése; valamint iv. jobb tanulási eredmények elérése a közösségorientált pedagógia révén.

A komponens hozzájárul a szociális támogatás megfelelőségének javítására, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz, a minőségi oktatáshoz és a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak (2020. évi 2. és 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás), a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának biztosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak (2019. évi 2. és 2022. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a beruházásoknak a zöld átállásra és a digitális átállásra való összpontosítására vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak (2020. évi 3. és 2022. évi 6. országspecifikus ajánlás) való megfeleléshez.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

C.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C3.R1: A leghátrányosabb helyzetű települések hatékony integrált támogatási keretfeltételeinek megteremtése

Az intézkedés célja a leghátrányosabb helyzetű magyarországi települések fejlesztésére és a lakosaikat érintő fő társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére irányuló Felzárkózó települések program hatékony és átlátható végrehajtásának támogatása.

Az intézkedés két, a Felzárkózó települések program végrehajtásának és nyomon követésének a keretfeltételeit meghatározó tevékenységből áll. Először a program különböző elemeit végrehajtó nem kormányzati szervezeteket kell kiválasztani a szakértelemre, a kapacitásra és az érdemekre vonatkozó objektív kritériumokon alapuló átlátható eljárással. Az eljárási szabályzatot közzé kell tenni a program weboldalán. Azután tematikus monitoringbizottságot kell létrehozni a Felzárkózó települések programra vonatkozóan az eredmények áttekintése és a program hatékonyságának további növelésére irányuló ajánlások megfogalmazása céljából. A monitoringbizottság által végzett felülvizsgálatnak ki kell terjednie a 300 leghátrányosabb helyzetű településen a program céljait támogató, nemzeti és uniós forrásból (beleértve az ESZA+ és ERFA elemeit is) finanszírozott vonatkozó beavatkozásokra. E célból a monitoringbizottság tagjai közé tartoznak az illetékes minisztériumok és hatóságok, az önkormányzatok képviselői, a társadalmi felzárkózással és a roma integrációval foglalkozó civil szervezetek. A civil társadalmi szervezeteket szakmai tapasztalat, kapacitás és érdemek alapján kell kiválasztani. A monitoringbizottság rendszeresen, legalább negyedévente ülésezik. Dokumentumait, beleértve a jegyzőkönyveket is, közzé kell tenni a program erre a célra szolgáló honlapján.

A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

C3.I1: Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása

A beruházás célja a Felzárkózó települések program keretében kiválasztott leghátrányosabb településeken élők életminőségének és lakhatási körülményeinek javítása, valamint a lakhatási szegénység enyhítése, összhangban a szociális jogok európai pillérével.

Az intézkedés legalább 1 600 lakás megvásárlását és felújítását, valamint 400 új épület építését és szociális lakásként történő bérbeadását foglalja magában. Az új házak építését lehetőség szerint a településen legközpontibb részén, a romos házak és az üres telkek kihasználásával kell megvalósítani. Elszigetelt területen, illetve a település lakott területén kívül szociális lakást nem lehet biztosítani. Új és felújított szociális lakóépületek az esetek kisebb részében a célzott településeken kívül, nem szegregált, a foglalkoztatáshoz és a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáféréssel rendelkező lakókörnyezetben is elhelyezkedhetnek, de ezekben az esetekben a házakat a 300 célzott településen élő embereknek kell odaítélni, akik a bérlakásokra nyílt pályázat útján jelentkezhetnek és önkéntes alapon költözhetnek a településükön kívüli lakásba.

Az intézkedés részeként beavatkozási tervet kell készíteni és közzétenni. Az említett terv iránymutatást nyújt a felújítandó lakások és a felépítendő új szociális lakások kiválasztásához. A tervnek figyelembe kell vennie az igények feltérképezésére végzett felméréseket, és a projekteket úgy kell kiválasztani, hogy megelőzzék a további szegregációs kockázatokat, valamint kezeljék a meglévőket.

A felújítás részeként lakásonként legalább egy fűthető helyiség és egy fürdőszoba felújításra kerül, valamint biztonságos áramvételi pontok és kerítések kerülnek kialakításra, valamint szolgáltatásként rágcsáló- és rovarirtásra kerül sor. Ezek a felújított és új építésű lakások a Felzárkózó települések programot végrehajtó szervezetek tulajdonába kerülnek legalább 20 évre, és azokat egy szociális lakásügynökség kezeli közszolgáltatási szerződés keretében. A nyílt pályázat útján kiválasztandó szociális lakásügynökség a nyilvános pályázati eljárás keretében kiválasztott jogosult bérlőknek adja bérbe a lakásokat. Az új épületeknek meg kell felelniük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabványnak.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C3.I2: Közösségi megújulóenergia-termelés és -felhasználás a hátrányos helyzetű településeken

A beruházás célja naperőművek létesítése a Felzárkózó települések program keretében kiválasztott leghátrányosabb településeken vagy azok közelében. A termelőkapacitás legalább 20 évre a Felzárkózó Települések programot végrehajtó szervezetek tulajdonába kerül. Az új erőművek által termelt nettó bevételt az energiaszegénység által sújtott háztartásoknak, különösen a három év alatti gyermeket nevelő családoknak nyújtott különböző természetbeni szociális juttatások – például a legalább egy elektromos fűtéssel fűtött helyiség – finanszírozására kell felhasználni. A családokat nyílt pályázat útján kell kiválasztani. A beruházásnak köszönhetően várhatóan javulni fognak az alacsony jövedelmű háztartások életkörülményei. Ezenkívül az új elektromos fűtés felváltja a fosszilis tüzelőanyaggal való fűtést, ezért az intézkedés várhatóan javítani fogja a levegőminőséget is a célzott településeken.

Azokban az esetekben, ahol a hálózati kapacitás nem teszi lehetővé, hogy a beruházásra a célzott települések közigazgatási területén belül kerüljön sor, műszakilag indokolt esetben a célzott településeken kívül is létesíthetők naperőművek, feltéve, hogy az erőművek által termelt bevételt a célzott településeken található háztartások fűtésének támogatására használják.

A beruházásnak legalább 25 000 kWp megújulóenergia-termelési kapacitás telepítését kell megvalósítania, lehetővé téve legalább 5 000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének támogatását.

A beruházás végrehajtásának határideje 2025. december 31.

C3.I3: A helyi sajátosságokon alapuló foglalkoztatás és készségfejlesztés előmozdítása

Az intézkedés célja a helyi gazdaság fejlődésének ösztönzése, és olyan helyi gazdasági struktúrák létrehozása, amelyek a 300 leghátrányosabb település lakosaira összpontosítanak. Az intézkedés várhatóan hozzájárul az érintett településeken élők munkaerőpiaci kiszolgáltatottságának csökkentéséhez azáltal, hogy növeli munkaerőpiaci integrációjukat és javítja a célzott településeken a munkalehetőségeket. Az intézkedés a helyi diagnózisokból származó cselekvési terveken és gazdaságfejlesztési stratégiákon alapuló gazdaságfejlesztési beavatkozások széles eszköztárát alkalmazza. A gazdaságfejlesztési beavatkozások elindítását szociális terepmunkával és szociális munkások helyi hálózatával kell támogatni.

A beruházás keretében legalább 10 000 fő vesz részt munkaszocializációs programokban. A programok képzést, személyes mentorálást, személyre szabott szolgáltatásokat és legalább 6 hónapos foglalkoztatást tartalmaznak. Konkrétabban a programok képzési tevékenységekkel, valamint az elhelyezkedésre és a munkahely megtartására irányuló intenzív és átfogó mentorálás biztosításával támogatják a leghátrányosabb települések munkaképes korú lakosságának nyitott munkaerőpiaci integrációját. Az intézkedés eredményeként várhatóan javulnak a program résztvevőinek készségei és foglalkoztathatósága, így az intézkedés hozzájárul a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottságának növekedéséhez.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C3.I4: Közösségorientált pedagógia

Az intézkedés célja, hogy javítsa az oktatási eredményeket és az oktatásban való részvételi arányt a leghátrányosabb helyzetű területeken azáltal, hogy célzott támogatást nyújt a tanulóknak és bevonja családjaikat az iskolai életbe.

Az intézkedés inkluzív pedagógiai fejlesztést biztosít a Felzárkózó települések program keretében kiválasztott leghátrányosabb helyzetű települések legalább 100 közoktatási intézményében. A támogatás a közoktatási intézmények szociális diagnózisát, kibővített iskolai programokat, valamint ösztöndíjakat a középiskolák számára, különösen az érettségihez vezető középfokú oktatáshoz kapcsolódó ösztöndíjakat foglal magában. Az intézkedésnek meg kell előznie a további, és kezelnie kell a meglévő oktatási szegregációt.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

D. 4. KOMPONENS: VÍZGAZDÁLKODÁS

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ez a komponense a vízgazdálkodással és különösen az aszály veszélyével összefüggésben Magyarország előtt álló kihívások kezelésére irányul. A vízhiány rontja a víztestek, az ökoszisztémák és a mezőgazdasági területek állapotát.

Ez a komponens új vízhálózatok kiépítésén és a meglévő vízügyi rendszerek újjáépítésén, egy helyi és nemzeti szinten működő, hatékony monitoringrendszer létrehozásán és az új fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozásán keresztül meghatározott mezőgazdasági vízgazdálkodási megoldások bevezetését támogatja. A komponenshez tartozó intézkedések egy másik részének célja a Natura 2000 hálózathoz tartozó Hanság vízpótlásának biztonságosabbá tétele, valamint egy olyan gondolkodási folyamat beindítása és olyan végrehajtási intézkedések meghatározása, amelyek – elsősorban természetalapú megoldások alkalmazásával – felgyorsítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a vízgazdálkodás területén.

A komponensben foglalt intézkedések elsősorban a vízhiányos területeken belüli vízpótlásra és jobb vízvisszatartásra, a csapadékvíz és a felvízi vízforrásokból származó vizek visszatartásának megerősítésére, a felszín alatti vizek védelmére és a vízkészletek ökológiailag helyes fenntartására összpontosítanak. Magyarország vízgazdálkodási monitoringrendszerének a monitoringállomások számának növelésével történő továbbfejlesztése várhatóan elősegíti az illetékes hatóságok számára a vízkivétel hatékonyabb kezelését.

A komponens hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodás területére irányuló beruházásokkal kapcsolatos országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlások teljesítéséhez (2020. évi 3. és 2022. évi 5. országspecifikus ajánlás).

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.R1: Szemléletformálás

A reform célja a meglévő termelői tárulások (öntözési közösségek) működési területének bővítése és olyan „fenntartható vízgazdálkodási közösségekké” történő átalakítása, amelyek a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást biztosító fenntartható megoldásokra összpontosítanak. Ennek érdekében a 2019. évi CXIII. törvény és a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításával bővíteni kell a meglévő termelői tárulások működési területét. A fenntartható vízgazdálkodási (és ezen belül vízmegtartási) gyakorlat előmozdítása és a bevált módszerek cseréje érdekében új „fenntartható vízgazdálkodási közösségeket” kell létrehozni. A reform keretében figyelemfelhívó kampányok is indulnak a Belügyminisztérium által szervezett tájékoztató rendezvények formájában annak érdekében, hogy az újonnan létrehozott és a már meglévő „fenntartható vízgazdálkodási közösségek” jobban tudatában legyenek a fenntartható vízgazdálkodás fontosságának, és szert tegyenek a gyakorlati átültetés hatékony módozataival kapcsolatos know-howra.

A reformnak legalább 50 000 hektár olyan szántóterületre kell kiterjednie, amelyen víztakarékosabb mezőgazdasági gyakorlatra térnek át. 1  

A reform végrehajtásának határideje 2026. március 31.

C4.I1: Főművi vízpótlórendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása

A beruházás célja a vízzel ellátatlan területek vízpótlását, valamint a víztől függő ökoszisztémák, a természetmegőrzési területek és a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek vízzel való ellátottságát biztosító rendszerek felújítása. A beruházás mögöttes célja a felszín alatti vízkészletek védelme a felszíni vízkészletek károsítása nélkül. A területgazdálkodás természetmegőrzési céljait figyelembe véve a tervezett tevékenységnek ki kell terjednie a mederszakaszok és a kezelősávok szükséges mértékű felújítására, valamint a vízkormányzást és vízvisszatartást biztosító meglévő műtárgyak felújítására, illetőleg újak építésére.

Az érintett területen kívülről pótolt víz iránti nem fenntartható kereslet – és az ebből fakadó, az alacsony vízállásos időszakban szükségessé váló, a felszíni vizekből történő vízpótlás iránti megnövekedett igény – kockázatának minimalizálása érdekében célirányos védintézkedésekkel kell biztosítani a csapadékvízből és a felvízi vízforrásokból az érintett terület talajába jutó víz visszatartásának maximalizálását.

Ebből a célból Magyarországnak jelentős természetalapú vízvisszatartási megoldásokat 2 kell belefoglalnia az építési tervekbe, különös tekintettel a következőkre: N01 (mélyedések és mesterséges tavak), N07 (a holtági tavak stb. újbóli összekapcsolása) és N13 (a talajvízbe történő természetes elszivárgás helyreállítása). 3

A beruházás két projektből áll:

I)A Duna-Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása, helyreállítása – I. ütem

A tevékenység egyfelől a Homokhátság északi gerincét érinti, másfelől pedig a Tisza vízkészletére alapozott tiszaalpári vízpótló rendszer rekonstrukcióját és továbbfejlesztését foglalja magában.

A Tisza vízkészletére alapozott vízpótlás terén el kell végezni a tiszaalpári vízpótló rendszer rekonstrukcióját és továbbfejlesztését. A jelenlegi rendszer bővítése érdekében fel kell újítani a régebbi vízpótló műveket és a Baloghalmi-csatornát, továbbá Tiszaalpár–Nyárlőrincipuszta térségében egy új tározót kell létesíteni. Az újjáépíteni tervezett csatornaszakaszok vizének biztosítása érdekében a folyón szivattyútelepeket (Tiszaalpárnál vízkivételi főművet, az Alpári holtágnál nyomásközpontot) és vízkormányzó műtárgyakat kell építeni. A munka másik része a Szikrai-Holt-Tiszán és az Alpári-Holt-Tiszán lévő tározók vízcseréjét és ökológiai revitalizációját foglalja magában.

A projekt célja az ökológiai szükségleteknek megfelelő vízpótlás feltételeinek biztosítása, a vízforrások minőségének javítása és mennyiségének növelése, valamint a vízkárokkal szembeni védekezés hatékonyságának növelése. A meglévő vízforrások megtartásán túlmenően a projekt operatív célja az időszakos ár- és belvizek biztonságos levezetése, a vízkivételi lehetőségek biztosítása és a vízforrások hasznosításához szükséges feltételek megteremtése. A projekt eredményeképpen megnő a terület vízvisszatartó és víztározó képessége, és javul a talaj vízmérlege.

A projekt megvalósításának határideje 2026. június 30.

II)A Rábaköz-Tóköz vízpótlásának fejlesztése

A projekt keretében elvégzik a Vág–Sárdos-ér–Megág-csatorna egy meghatátozott szakaszának rekonstrukcióját és szelvénybővítését. A projekt keretében sor kerül továbbá a torkolati zsilipek felújítására, egy duzzasztó és egy szabályozó műtárgy építésére, valamint átereszek építésére a becsatlakozó árkokon. A Keszeg-ér felújítása keretében gondoskodni kell egyebek mellett a meder iszapolásáról. Emellett a Kis-Rába vízkészletéből származó, a Keszeg-éren át a Vág–Sárdos-ér–Megág-csatornába érkező ökológiai vízpótlás kiegészítéseképpen építeni kell egy csatornát és egy duzzasztót a két meglévő csatorna között.

A projekt megvalósításának határideje 2026. június 30.

Mindkét projekt esetében:

A projektek várhatóan jelentős környezeti hatással járó valamennyi részére vonatkozóan a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, és el kell végezni a 2000/60/EK irányelv összefüggésében szükséges összes értékelést. A projekttervekbe bele kell foglalni a szükséges mérséklő intézkedéseket. A projektekkel kapcsolatban a fentiekben meghatározott követelményektől el lehet térni annyiban, amennyiben azt a tervezett mérséklő intézkedések szükségessé teszik.

Emellett a beruházásoknak összhangban kell lenniük a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) rendelkezéseivel.

Klímavédelmi kockázatértékelést is kell végezni.

Vízkivétel esetén az illetékes hatóság engedélye szükséges. A vízkivételt minden olyan esetben el kell kerülni, amikor az érintett víztestek nincsenek vagy várhatóan a jövőben nem lesznek jó állapotban vagy jó potenciálisan állapotban.

Magyarországnak 2025. december 31-ig el kell érnie a beruházásokkal érintett felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapotát vagy jó potenciális ökológiai állapotát (vagy ha már elérte, az nem romolhat).

C4.I2: Monitoringrendszer létrehozása

A beruházás célja a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás elősegítése. A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás alapvető előfeltétele a felszíni vízfolyások vízforgalmának és a térség más hidrológiai és vízminőségi paramétereinek ismerete. A beruházásnak köszönhetően a monitoringrendszerekből származó valós idejű adatok alapján várhatóan intézkedéseket lehet hozni olyan esetekben, ha a víztestek állapotában kvalitatív vagy kvantitatív romlás következik be. Az intelligens monitoring, az informatikai eszközök, az adatrendszerek összekapcsolása és a dinamikus tervezési és szabályozási funkció segítségével várhatóan előállíthatók lesznek a tervezéshez szükséges bemenő információk.

A beruházás lényege egy átfogó monitoringrendszer kifejlesztése a vízkivétel helyi és országos szintű nyomon követésére. A monitoringrendszer segítségével a felszín alatti vizekből és a felszíni vizekből folytatott vízkivételt egyaránt figyelemmel kísérik.

A beruházás keretében felszíni hidrológiai mérőállomásokat létesítenek, korszerű hidrológiai monitoringberendezéseket telepítenek, és a távoli érzékelőrendszerek számára beépített nyomásmérőkkel felszerelt új vízszintmérő kutak létesítésével továbbfejlesztik a felszín alatti vizek megfigyelését biztosító monitoringrendszereket.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. december 31.

C4.I3: Természetvédelem

A beruházásra a Rábaköz-Tóköz vízrendszerének hansági részén kerül sor annak érdekében, hogy javuljon a Natura 2000 terület vízmérlege, biztonságosabbá váljék a terület ökológiai vízpótlása, és nőjön a felszíni és a felszín alatti víztestek vízmegtartó képessége. A beruházás célja a felszíni és a felszín alatti víztestek víztározó kapacitásának javításán keresztül a Hanságban található védett, illetve a Natura 2000 hálózathoz tartozó élőhelyek ökológiai állapotának védelme és javítása a 4 950 hektáros célterületen.

A beruházás elsősorban a korábban kiépített csatornarendszer korszerűsítésére összpontosít a kiegyensúlyozott vízpótlás biztosítása érdekében. A területgazdálkodás természetmegőrzési céljait figyelembe véve a tervezett tevékenységnek ki kell terjednie a folyómedrek és a kezelősávok egyes szakaszain szükséges felújításokra, valamint a meglévő vízkormányzó és vízvisszatartó műtárgyak felújítására, illetőleg újak építésére.

A beruházás javítja a helyi vízvisszatartást, és lehetőséget ad a helyi vízkészleteket jobban kímélő vízgazdálkodásra. A tevékenység várhatóan biztosítani fogja a közösségi jelentőségű élőhelyeknek és fajoknak otthont adó vízi ökoszisztémák védelméhez szükséges ökológiai feltételeket.

Kiemelten kell foglalkozni a csapadékvízből és a felvízi vízforrásokból származó víz visszatartásával. Az építési terveknek jelentős természetalapú megoldásokat kell tartalmazniuk a vízvisszatartás, 4 valamint a vizes élőhelyek és a tőzeges területek helyreállítása terén, különös tekintettel a következőkre: N02 (a vizes élőhelyek helyreállítása és kezelése) és N13 (a talajvízbe történő természetes elszivárgás helyreállítása). 5 Összességében a tervezés során – a bevált módszerek alapján – előnyben kell részesíteni a természetalapú megoldásokat.

A várhatóan jelentős környezeti hatással járó projektekre vonatkozóan a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, és el kell végezni a 2000/60/EK irányelv összefüggésében szükséges összes értékelést. A projekttervekbe bele kell foglalni a szükséges mérséklő intézkedéseket. A projektekkel kapcsolatban a fentiekben meghatározott követelményektől el lehet térni annyiban, amennyiben azt a tervezett mérséklő intézkedések szükségessé teszik.

Klímavédelmi kockázatértékelést is kell végezni.

Emellett a beruházásoknak összhangban kell lenniük a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) rendelkezéseivel.

Vízkivétel esetén az illetékes hatóság engedélye szükséges. A vízkivételt minden olyan esetben el kell kerülni, amikor az érintett víztestek nincsenek vagy várhatóan a jövőben nem lesznek jó állapotban vagy jó potenciálisan állapotban.

Magyarországnak 2025. december 31-ig el kell érnie a beruházással érintett felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapotát (vagy ha már elérte, az nem romolhat).

A beruházás megvalósításának határideje 2026. június 30.

C4.R2: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedések felgyorsítása a vízgazdálkodás területén

E reform célja különböző érdekeltek mozgósítása a fenntartható vízgazdálkodás területén. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a reform egy új konszenzust kíván kialakítani a földhasználattal kapcsolatban.

Első lépésként – nemzetközi szakértők részvételével – munkacsoport alakul az országban az éghajlatváltozással kapcsolatban eddig hozott intézkedések értékelésére. A munkacsoport által összeállítandó jelentésben ajánlásokat kell megfogalmazni, és a jelentést nyilvános konzultációra kell bocsátani, illetve nemzetközi fórumokon be kell mutatni. Az ajánlások és a megfogalmazódó észrevételek alapján cselekvési terv készül és kerül végrehajtásra, amely a szükséges körben jogszabály-módosításokat is magában fog foglalni.

A reform végrehajtásának határideje 2025. június 30.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

E. 5. KOMPONENS: FENNTARTHATÓ ZÖLD KÖZLEKEDÉS

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ez a komponense a közlekedésnek az üvegházhatásúgáz- és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulásával, a közlekedési hálózat és a járműállomány korszerűsítésének felgyorsításával, a fenntartható közlekedési módok és különösen a közösségi közlekedés vonzerejének növelésével, valamint a társadalmi és a területi kohézió javításával kapcsolatos igények kielégítésére irányul.

A komponens fő célkitűzése a fenntartható mobilitás előmozdítása, a kis szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés megerősítése, a közlekedés negatív externáliáinak csökkentése (különösen a forgalomtorlódások, a kibocsátások és a balesetek tekintetében), valamint az akadálymentes közlekedési módok hozzáférhetővé tétele különösen a tömegközlekedési infrastruktúra és járműállomány megerősítésével. A komponens keretében tervezett intézkedések a környezetbarát városi és elővárosi közlekedési módok igénybevételére való ösztönzéssel, illetőleg általánosabban a személygépkocsi-használat és a közúti árufuvarozás alternatíváinak megerősítésével várhatóan a közlekedésből származó kibocsátások csökkenését fogják eredményezni. Az elképzelés szerint a vonzóbbá tett közösségi közlekedést részben azok is igénybe fogják venni, akik addig saját személygépkocsival közlekedtek. A vasúti infrastruktúra megerősítése egyben a vasúti árufuvarozás térnyerését is szolgálja. E megfontolások alapján ez a komponens olyan reformokat és intézkedéseket tartalmaz, amelyek a Budapest térségében és a TEN-T folyosókon lévő fontosabb vasútvonalak korszerűsítésén, kibocsátásmentes tömegközlekedési járművek beszerzésén, a vasúti forgalomirányító rendszerek korszerűsítésén és az egységes tömegközlekedési tarifa- és utastájékoztatási rendszer kiépítésén keresztül a közlekedés fenntarthatóbbá válását hivatottak elősegíteni.

A komponens elősegíti a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás (a közlekedésnek a beruházásorientált gazdaságpolitika középpontjába állítása a regionális különbségek figyelembevételével), a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás (a zöld átállásnak, azon belül a fenntartható közlekedésnek a beruházások középpontjába állítása), valamint a 2022. évi 6. országspecifikus ajánlás (a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése a közlekedés terén, ennek érdekében fokozott erőfeszítések az energiahatékonyság tekintetében, különösen a villamosítás révén) teljesítését.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C5.I1: Az elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése

A beruházás célja a budapesti és Budapest környéki vasúti tömegközlekedés vonzerejének növelése 56 km vasútvonal korszerűsítésével, amely három fontos elővárosi vasútvonalat (HÉV) érint a következő szakaszokon:

·Szentendre–Pomáz–Budakalász–Batthyány tér (H5),

·Ráckeve–Tököl–Szigetszentmiklós–Pesterzsébet (H6),

·Csepel–Kvassay-híd (H7).

A HÉV egy egyedi elővárosi könnyűvasúti rendszer, amelyet a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználása érdekében korszerűsíteni kell. A beruházás keretében korszerűsítik a vágányokat, a vonalak mentén fekvő állomásokat és megállóhelyeket, valamint az áramátalakítókat, új B+R kerékpártárolókat építenek, és új intermodális csomópontokat alakítanak ki.

A beruházás megvalósításának határideje 2026. június 30.

C5.I2: Vasúthálózati szűk keresztmetszet kiváltása a TEN-T folyosón

A beruházás célja a távolsági áruforgalomnak a kis szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok felé terelése, valamint a távolsági áru- és személyfuvarozás javítása a TEN-T hálózat szűk keresztmetszeteinek felszámolásával és a kapacitáskorlátok megszüntetésével.

A beruházás keretében jelentős korszerűsítést végeznek két villamosított vasúti vonalszakaszon.

-A 11 km hosszúságú Almásfüzitő–Komárom szakasz a hálózat egyik legkritikusabb, kis áteresztő képességű eleme, ahol állandó sebességkorlátozás van érvényben. A beruházás nyomán megnő a szakaszon elérhető sebesség (160 km/h engedélyezett sebességre). Emellett a beruházás kiterjed a hiányzó és az elavult személyforgalmi létesítmények, például felüljárók vagy gyalogosátkelők pótlására, illetve korszerűsítésére is. A tevékenység végrehajtásának határideje 2026. március 31.

-A beruházás magában foglalja továbbá a 30,3 km hosszúságú Békéscsaba–Lőkösháza vonalszakasz átépítését, amelynek keretében megnövelik a szakaszon elérhető sebességet (160 km/h engedélyezett sebességre), kétvágányúvá alakítják a pályát, az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítésével teljes mértékben átalakítják a forgalomszabályozást, továbbá korszerűsítik Kétegyháza és Lőkösháza állomást. A tevékenység végrehajtásának határideje 2025. december 31.

C5.I3: A kibocsátásmentes autóbuszos közlekedés fejlesztése

A beruházás célja a magyarországi közösségi közlekedés járműparkjának megújítása és szén-dioxid-mentesítése kibocsátásmentes autóbuszok beszerzésével.

A beruházás keretében a települési önkormányzatok és a közszolgáltatást nyújtó vállalkozások – a Zöld Busz Programhoz illeszkedve – 300 fosszilis üzemű autóbuszt új elektromos járművekre cserélnek, és ugyanennyi elektromos töltőállomást létesítenek. A pénzügyi támogatást a települési önkormányzatok és a szolgáltatók kapják (a 25 000 lakos feletti települések esetében) pályázat keretében, vissza nem térítendő támogatás formájában. Az autóbuszokat közszolgáltatási szerződések keretében nyújtott személyfuvarozási szolgáltatások céljára fogják felhasználni. A beszerzendő autóbuszok járműbiztonsági rendszereinek teljesíteniük kell az uniós követelményeket.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. december 31.

C5.I4: Központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon

A beruházás célja a vasúthálózat megbízhatóságának és biztonságosságának fokozása a központi forgalomirányítás bevezetésével, végső soron pedig a vasút hatékonyságának és vonzerejének növelése.

A beruházás keretében számítógépes támogatással és valós idejű vonatinformációval működő központi forgalomirányítást (KÖFI) alakítanak ki 272 km hosszon az elővárosi és az országos vasúti fővonalakon. A beruházás a TEN-T átfogó hálózathoz tartozó 70-es és 140-es, valamint a TEN-T törzshálózathoz tartozó 100a és 80-as vonalra terjed ki. A rendszer lehetővé teszi a menetirányítók számára, hogy egyetlen központi helyről, valós idejű adatok alapján kövessék nyomon a vonatforgalmat, ami javítja a vonatközlekedés irányítását. A beruházás a várakozások szerint csökkenti az érintett vasúti vonalszakaszok zavarérzékenységét, biztosítja a vonatforgalom ütemességét, lehetővé teszi a menetrendi tartalékok kihasználását, növeli az érintett vonalszakaszok forgalomáteresztő képességét, és egységes audiovizuális utastájékoztatást tesz lehetővé.

A beruházás megvalósításának határideje 2026. március 31.

C5.R1: Egységes országos autóbuszos és vasúti tarifa-, menetjegy- és utastájékoztatási rendszer kiépítése a Nemzeti Tömegközlekedési Hatóság által

A reform célja, hogy megkönnyítse a tömegközlekedés multimodális módon történő használatát oly módon, hogy lehetővé teszi a vasúti és az autóbuszos közlekedési szolgáltatások könnyebb kombinálását azáltal, hogy az újonnan létrehozott Nemzeti Közlekedési Hatóság irányítása mellett egy egységes országos tarifa-, menetjegy- és utastájékoztatási rendszert vezet be.

A reform keretében egységes, a különböző tömegközlekedési módokra (helyi és távolsági autóbuszok, vasút) kiterjedő, digitális alapú országos tarifa-, menetjegy- és utastájékoztatási rendszert vezetnek be. Az elektronikus menetjegykiadó infrastruktúra nem része a reformnak, és nem részesül finanszírozásban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján.

A reform keretében megfelelő szabályozási keretet kell létrehozni. Ennek keretében létre kell hozni a Nemzeti Tömegközlekedési Hatóságot, és új, a módszereket és az eljárásokat szabályozó rendeletet kell alkotni az új tarifarendszer, a menetjegyrendszerek és az utastájékoztatás intézményi keretéről.

A reform keretében ki kell alakítani a szükséges infrastruktúrát, nevezetesen egy adatbázisszervert, egy platformot a valós idejű utazási és díjszabási információkról való tájékoztatás céljára, valamint egy személyforgalmi adatokat és valós idejű utastájékoztatást kínáló nyílt hozzáférésű adatportált.

A reformnak lehetővé kell tennie a tömegközlekedés igénybevevői számára, hogy egyetlen platformon keresztül az egész országra kiterjedően menetjegyeket vásároljanak, menetrendi információkat kérjenek le és ellenőrizzék az aktuális forgalmi helyzetet. A létrehozandó rendszernek a vasutat és autóbuszt egyaránt magában foglaló utazásokat egységes egészként kell kezelnie, egységes tájékoztatást kell adnia, és egyetlen menetjegyet kell kiadnia a teljes utazásra. A valós idejű adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és meg kell jeleníteni a vasútállomásokon és az autóbusz-pályaudvarokon.

A rendszernek diszkriminációmentesnek kell lennie, az uniós követelményeknek megfelelő adatcsere-formátumokon kell alapulnia ((EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet), és a regionális közlekedési vállalatok összes szolgáltatási területére kiterjedően minden szinten összhangban kell lennie a Nemzeti Tömegközlekedési Hatóság feladataival.

A reform végrehajtásának határideje 2024. december 31.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

F. 6. KOMPONENS: Energia – zöld átállás

Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének ez a komponense az energiaágazat előtt álló különböző kihívásokkal foglalkozik. A komponens célja, hogy hozzájáruljon Magyarország 2030-ara vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez, figyelembe véve azt is, hogy növelni kell a tagállamok ambícióit az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal való csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött uniós cél összefüggésében. A Nemzeti Energiastratégia 2030 és a nemzeti energia- és klímaterv célja az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése az importfüggőség csökkentésével, a lakosság számára megfizethető energiaellátás biztosítása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, többek között a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés arányának növelésével.

Ebben az összefüggésben a komponens célja megújuló energiaforrásokon alapuló további kapacitások létesítése és végső soron az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése. A jogi keret módosításai megteremtik az e cél eléréséhez szükséges támogató szabályozási környezetet. Annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitást biztonságos és rugalmas módon lehessen integrálni a villamosenergia-hálózatba, a komponens támogatja a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos és a villamosenergia-tároló létesítményekre irányuló beruházásokat. Az okosmérőkre irányuló beruházás várhatóan hosszú távon elősegíti a villamosenergia-kereslet optimalizálását. A komponenstől várt további eredmény kiegészítő megújulóenergia-termelési kapacitás megteremtése a lakossági napelem-rendszerek telepítésének támogatásával. Emellett a légszennyezéssel és az energiahatékonysággal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében a komponens támogatást irányoz elő a háztartások számára elektromos fűtési rendszerek telepítéséhez és a nyílászárók cseréjéhez, a fotovoltaikus rendszerekkel és a tárolóegységekkel kapcsolatos intézkedések mellett.

Az ezen komponenshez tartozó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a zöld átálláshoz és a klímasemlegességi cél 2050-ig történő eléréséhez.

Az innovatív műszaki megoldásokon alapuló intelligens hálózatfejlesztés fontos lépés a digitalizáció felé. A digitális megoldásokon keresztül történő adathasznosítás biztosítja a kereslet és a kínálat egyensúlyának jobb előrejelzését és az energiatermelés jobb szabályozását.

A komponens hozzájárul Magyarország stratégiai autonómiájához és biztonságához, amelyek az európai célkitűzéseknek is részét képezik. A megújulóenergia-termelési kapacitások bővítése a hazai energiaforrások arányának növelése révén fokozza az energiaszuverenitást. A hálózatfejlesztés várhatóan a villamosenergia-hálózat biztonságának javításához is hozzájárul.

A beruházások emellett várhatóan hozzájárulnak a helyi szintű munkahelyteremtéshez, többek között a kkv-k körében.

A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások megvalósításához azon igény tekintetében, hogy az ország „helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást” (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás), és „állítsa a beruházásorientált gazdaságpolitika középpontjába […], az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot és az energia- és erőforrás-hatékonyságot” (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás). Hozzájárul továbbá a 2022. évi 6. országspecifikus ajánlásnak való megfeleléshez, amely szerint összességében csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése által, továbbá „az energiahatékonysági intézkedésekre irányuló erőfeszítések […] fokozása révén”.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.    

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C6.R1.: A villamosenergia-szabályozás átalakítása

A reform célja a magyar villamosenergia-piac jogi keretének javítása a villamos energiáról szóló, 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása és egyes kapcsolódó kormányrendeletek – többek között a 273/2007. (X. 19.), a 389/2007. (XII.23) és a 299/2017. (X.17) korm. rendelet – módosítása révén.

Ez a reform a hálózatba betáplált villamos energia és a hálózatból fogyasztott villamos energia elkülönített elszámolását irányozza elő. Magyarország vállalja, hogy előírja ezen elkülönített elszámolási rendszer végrehajtását azon termelő-fogyasztók számára, amelyek 2023. január 1-jétől állami pénzügyi támogatásban részesülnek fotovoltaikus rendszereik telepítéséhez.

A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

C6.R2.: A szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése

Az intézkedés célja további szárazföldi szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a szélerőművek telepítésére vonatkozó jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások.

A reform nyilvános konzultációt követően módosítani fogja a jelenleg alkalmazandó jogszabályi keretet annak érdekében, hogy megszüntesse a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozásokat, különösen a szélturbinák esetében tartandó védőtávolság (a szélenergia-létesítmények és a lakott vagy egyéb érintett területek közötti távolság), a szélturbina magassága (vagy a szélerőmű szárnylapátjainak maximális átmérője) és a turbinák teljesítménykapacitása tekintetében. A korlátozások meg fognak szűnni vagy úgy módosulnak, hogy lehetővé tegyék a szélerőművek hatékony telepítését, és összhangban álljanak az európai referenciaértékekkel és összehasonlítható bevált gyakorlatokkal. A módosított rendeletek tartalmazhatnak minimumkövetelményeket a műszaki biztonságra, valamint az emberi és állati egészség és a környezet védelmére vonatkozóan, továbbá a helyi önkormányzatok megállapíthatnak indokolt követelményeket. A módosított rendeletek nem vezetnek be egyéb akadályokat például méreten, kapacitáson vagy magasságon alapuló korlátozásokat.

A reform továbbá nyilvános konzultációt követően a szélerőművek számára kijelölt célterületeket fog bevezetni, a 2022. május 18-i COM(2022)222 bizottsági javaslat megközelítésével összhangban.

A kijelölt célterületek olyan konkrét területek lesznek, amelyek különösen alkalmasak szélerőművek telepítésére. Ezeket a területeket objektív kritériumok, például a szélenergiasűrűség vagy szélsebesség alapján kell meghatározni. Az e területeket létrehozó jogszabályok egyedi egyszerűsített engedélyezési eljárásokat is megállapítanak a szélerőművek ilyen területeken történő telepítésére, egyszerűbb eljárásokat és rövidebb határidőket eredményezve.

A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

C6.R3.: A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának javítása

Az intézkedés célja a megújulóenergia-projektek megvalósításának támogatása az engedélyezési eljárások megkönnyítésével.

A reform integrált eljárást vezet be a 0,5 MW-t meghaladó beépített kapacitású nap- és szélerőművek környezetvédelmi engedélyére és építési engedélyére vonatkozóan. Ez rövidíteni fogja az engedélyezés tényleges időigényét. Ha a hatóság 75 napon belül nem ad választ, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A reform emellett egyablakos ügyintézési pontot hoz létre, amely egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a beruházók számára integrált engedélyeik kezelése és kiadása tekintetében.

A reform a kis kapacitású (0,8 kW alatti) fotovoltaikus rendszerek hálózatra való csatlakozásának eljárásait is egyszerűsíti. Ezek esetében csak a telepítés előtti nyilvántartásba vételre lesz szükség, nem kell engedélyezési kérelmet benyújtani. A beruházónak nem kell egyedi szerződést aláírnia az elosztórendszer-üzemeltetővel a kis kapacitású fotovoltaikus rendszer alkalmazásához, és a kis kapacitású fotovoltaikus rendszer csatlakozási szerződését a nyilvántartásba vétel váltja fel. A kiserőmű hálózatra való csatlakozásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot, kivéve ha a késedelem oka az adott elosztórendszer-üzemeltető hatáskörén kívül esik.

A napenergia alkalmazásának ösztönzése érdekében a lehető leghamarabb, és legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszti az a nemrég bevezetett intézkedés, amely ideiglenesen megszüntette azt a lehetőséget, hogy az újonnan épített (legfeljebb 50 kVA kapacitású) lakossági fotovoltaikus rendszerek áramot tápláljanak be a hálózatba. Ennek érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt az ideiglenes korlátozást rendszeresen, legalább hathavonta műszaki és objektív kritériumok alapján felülvizsgálja regionális szinten az átvitelirendszer-üzemeltetővel és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel. Amint az értékelés eredménye megállapítja, hogy a hálózat alkalmas a termelt villamos energia integrálására, a korlátozást – adott esetben regionális szinten – fel kell oldani.

A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

C6.R4.: A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása

Az intézkedés céljai a következők: az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése az időjárásfüggő megújulóenergia-beruházások összehangolt hálózati csatlakozási eljárásának tekintetében, és végső soron a hálózati csatlakozások elérhetőségének növelése.

A reform módosítja a hálózati csatlakozási eljárásokra vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy a különböző energiatermelő technológiák tekintetében megkülönböztetéstől mentes megközelítést biztosítson. Amennyiben a beruházók teljesítik a kiegyenlítő kapacitásra vonatkozó követelményeket, valamint megfizetik a közvetlen csatlakozási díjakat, a kapacitáskorlátokat meghaladó kapacitáskorlátokat meghaladó csatlakozási kérelmeket minden esetben el kell fogadni. A jogszabály meghatározza a megkövetelhető kiegyenlítő kapacitás maximális szintjét. A kiegyenlítő kapacitás megkövetelt szintjének objektíven indokoltnak és arányosnak kell lennie, nem haladhatja meg a 30 %-ot, és azt fokozatosan csökkenteni kell.

A reformnak a hálózati csatlakozási eljárás átláthatóságát is fokoznia kell olyan intézkedésekkel, amelyek szemléletformáló hatással vannak a piaci szereplőkre és tájékozott döntéshozatalra ösztönzik őket. Ezek közé tartozik különösen az, hogy rendszeresen közzé kell tenni az elfogadott és elutasított kérelmeket, a hálózati csatlakozási kapacitásokra vonatkozó frissített előrejelzéseket, valamint a különböző csatlakozási típusokra vonatkozó egyszerűsített példákat, továbbá a piaci szereplők számára tájékoztatási fórumokat kell szervezni. Az eljárás eredményességének növelése érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetőnek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek ki kell alakítaniuk a megfelelő informatikai infrastruktúrát, hogy képesek legyenek a telepített okosmérőkből származó adatok összegyűjtésére és felhasználására

A reform hozzájárul Magyarország azon képességéhez, hogy nemzeti szinten jelentősen növelje a hálózatra csatlakoztatott nap- és szélerőművi kapacitást. A megfelelő célok felé tett előrehaladást kormányzati adatbázis követi nyomon.

A reform végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C6.R5.: Az energiahatékonysági követelmények megerősítése

Az intézkedés célja a magyarországi épületek energiahatékonyságának javítása, ami várhatóan hozzájárul az épületek energiafogyasztásának mérsékléséhez és ezáltal az orosz gáznak való kitettség csökkenéséhez.

A reform energiahatékonysági minimumkövetelményeket vezet be (az energiafogyasztás legalább 30 %-os csökkentése) az uniós finanszírozásban részesülő épületfelújítási támogatási programok esetében.

A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

C6.I1.: Az átvitelirendszer-üzemeltető és az elosztórendszer-üzemeltetők klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

A beruházás célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy biztosított legyen a megújuló energiaforrások által létrehozandó további kapacitások biztonságos integrálása, és hogy rugalmasabbá váljon a rendszer. Energiapolitikai stratégiájával összhangban Magyarország növelni kívánja a megújuló energiaforrások részarányát energiamixében, és 2030-ra megháromszorozza jelenlegi hazai naperőmű-kapacitását. Ehhez elegendő hálózati hozzáférésre és szükséges hálózati kapacitásra van szükség. Az átviteli és elosztóhálózatot fejleszteni kell, hogy kezelni lehessen ezeket a kihívásokat.

A beruházás ezért hozzájárul bizonyos szűkös hálózati kapacitások bővítéséhez és a megnövekedett megújulóenergia-termelési kapacitásból eredő további termelés biztonságos integrálásához. A beruházás különösen olyan fejlesztési elemeket tartalmaz, mint a nagy-/közép-/kisfeszültségű hálózatok építése és korszerűsítése, új alállomások telepítése, alállomási transzformátorok cseréje és kapacitásbővítése, ellenőrzési rendszerek kiépítése és cseréje, valamint informatikai fejlesztések.

A megújuló energiaforrásokat használó erőművek integrációjára való képesség növelésére irányuló beruházás teljesítésének eredményeként az ezen beruházás keretében tett intézkedéseknek köszönhetően 2026. június 30-re a hálózatnak képesnek kell válnia 2925 MW erőművi többletkapacitás integrálására.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C6.I2.: Lakossági fotovoltaikus rendszerek támogatása és fűtéskorszerűsítés

Az intézkedés célja a lakossági megújulóenergia-termelési kapacitások bővítése, az energiahatékonyság növelése az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében, valamint a korszerűtlen fűtési megoldásokból eredő légszennyezés (például a szálló por vagy kén-dioxid) csökkentése. Az intézkedés az átlagosnál nagyobb energiaszegénységi kockázatnak kitett háztartások számára kínál előnyöket. E célból a kedvezményezett jövedelmi szintjét a következő két lehetőség egyike alapján kell meghatározni: a nemzeti átlagjövedelem alatti jövedelemmel rendelkező személyek vagy a nemzeti átlag alatti egy főre jutó átlagos jövedelemmel rendelkező háztartások. Mindkettőt a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján állapítják meg.

Az intézkedés kétféle tevékenységet támogat. Az első tevékenységtípus a tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó fotovoltaikus rendszer telepítése. A második tevékenységtípus a tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó fotovoltaikus rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése (legfeljebb 14 kW) és elektromos fűtési rendszer kiépítése (hőszivattyúk, szükség esetén elektromos fűtőpanelekkel kiegészítve, a támogatásban részesülő épület műszaki körülményeitől függően). Az intézkedésből a tervek szerint 34 920 háztartás részesül, melyek közül legalább 11 600 háztartásnak a második tevékenységtípusba tartozó beruházást kell végrehajtania.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

C6.I3.: Energiatárolók telepítése átvitelirendszer-üzemeltető és elosztórendszer-üzemeltető társaságoknál

A beruházás célja annak támogatása, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető és az elosztórendszer-üzemeltető társaságok olyan rövid távú energiatárolókat létesítsenek, amelyeket kizárólag a hálózat biztonságos megbízható működésének garantálása céljából használnak, és amelyek közvetve támogatják a megnövekedett megújulóenergia-termelési kapacitásból eredő további energiatermelés biztonságos integrálását. A tároló létesítmények nem használhatók kiegyenlítésre vagy szűk keresztmetszetek kezelésére.

Az átvitelirendszer-üzemeltető és az elosztórendszer-üzemeltetők az (EU) 2019/944 irányelv 54. cikke (2) bekezdésében és 36. cikke (2) bekezdésében meghatározott kivétel alapján kapnak támogatást energiatároló létesítményeik telepítéséhez, azaz az energiatároló létesítmények teljes mértékben integrált hálózati elemek, és a megvalósítás a szabályozó hatóság előzetes engedélyéhez kötött (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH). A MEKH figyelemmel kíséri és biztosítja, hogy a tárolók csak integrált hálózati elemként kerüljenek felhasználásra, és rendszeresen ellenőrzi, hogy e tárolók birtoklása, fejlesztése, kezelése és üzemeltetése nem torzítja a piacot.

A beruházás eredményeként integrált hálózati elemként telepített villamosenergia-tárolásra alkalmas új létesítmény teljes kapacitásának el kell érnie a 146 MWh -t.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. június 30.

C6.I4.: Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél

A beruházás célja, hogy a kiegyenlítő piacon már jelen lévő vagy belépni kívánó piaci szereplők számára (pl. aggregátor cégek, villamosenergia-termelők és ipari nagyfogyasztók) hozzáférést biztosítson a szennyezésmentes rugalmassági szolgáltatást nyújtó technológiákhoz.

Ez az intézkedés támogatja a piaci szereplőket a hálózati energiatároló létesítmények telepítésében.

A kedvezményezetteket nyílt pályázati felhívás útján kell kiválasztani. A kiválasztási folyamat során a különböző technológiával megvalósítandó projektjavaslatok között költség-haszon elemzés alapján választanak, így biztosítva a technológiailag semleges kiválasztási folyamatot, az összesített költséghatékonyságra fókuszálva. A kedvezményezetteknek a támogatott villamosenergia-tárolóból származó kapacitás egészét vagy egy részét be kell vezetniük a kiegyenlítő piacra.

A beruházás eredményeként a villamosenergia-tárolásra alkalmas, kiegyenlítő piacon megjelenő új telepített létesítmény teljes kapacitásának el kell érnie a 311 MWh-t.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. június 30.

C6.I5.: Okosmérők elterjesztése

Az intézkedés célja okosmérők telepítésének támogatása.

Az okosmérők alkalmazása a fogyasztói profilok pontos meghatározásának és a villamosenergia-igény optimalizálásának eszközeként fontos szerepet kap majd, a mérők adatgyűjtési és kommunikációs funkcióit pedig számos alkalmazási területen lehet hasznosítani. Az okosmérőknek távvezérelhetőnek kell lenniük, közvetlen mérés esetén alkalmasnak kell lenniük a mérő névleges teljesítményének be- és kikapcsolására, biztosítaniuk kell a vezérelhetőséget, és rendelkezniük kell kommunikációs modullal. Az okosmérők és a rájuk épülő rugalmas tarifák bevezetése hosszú távon a keresletoldali válaszlépések lehetőségeinek alapját adják, ami hosszú távon elősegíti a villamosenergia-rendszer rugalmasságának kiépítését.

A nemzeti jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fogyasztók bizonyos körének fogyasztási helyén okosmérőt kell telepíteni. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) korm. rendelet alapján okosmérő kerül felszerelésre a kisfeszültségen csatlakozó felhasználókhoz 5000 kWh vagy e fölötti éves felhasználás esetén; 3x32 A-t elérő, de 3x80 A-t meg nem haladó teljesítményigényű új csatlakozás esetén; továbbá a háztartási méretű kiserőművel már rendelkező, illetve ilyen rendszert a jövőben telepítő felhasználóknál. A beruházás hozzájárul az okosmérők elterjedéséhez.

A beruházás kedvezményezettjei a pályázati kiírás alapján kiválasztott elosztórendszer-üzemeltetők. A támogatási keretet az egyes elosztórendszer-üzemeltetők működése szerinti földrajzi területen található, okos mérésben érintett fizikai fogyasztási helyek arányában szükséges felosztani.

Az intézkedés eredményeként az újonnan telepített okosmérők teljes számának el kell érnie a 290 680-t.

A beruházás végrehajtásának határideje 2026. június 30.

F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

G. 7. KOMPONENS: Átállás a körforgásos gazdaságra

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy megkönnyítse a körforgásos gazdaságra való átállást, és hozzájáruljon az uniós jogszabályokban meghatározott 2025-ös és 2030-as hulladékgazdálkodási célok eléréséhez. Ehhez elengedhetetlen a magyar gazdaság körforgásos gazdaságra való átállásra való felkészítéséhez és a jól működő hulladékgazdálkodási ágazat kialakításához szükséges főbb jogszabályi és eljárási követelmények megállapítása. E folyamat egyik alappillére a magyar hulladékgazdálkodási rendszer megújítása. Magyarország körforgásos anyagfelhasználási aránya 8,7 %, ami elmarad az uniós átlagtól (12,8 %). Az újrafeldolgozási arány (a települési hulladék esetében) 33 %, azaz jóval alacsonyabb a 2025-ös célkitűzésnél.

Az e komponenshez tartozó intézkedések hozzájárulnak a zöld átállásra és a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzésekhez, valamint egy fejlettebb magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához. Támogatni fogják a mechanikai újrafeldolgozásra nem alkalmas műanyaghulladék kémiai újrafeldolgozására irányuló beruházások végrehajtását. A kémiai újrafeldolgozás és más innovatív megoldások révén az intézkedések emellett elő fogják segíteni a fenntartható növekedést. A komponens célkitűzései összhangban vannak az uniós hulladékgazdálkodási keret célkitűzéseivel.

A komponens hozzájárul a fenntartható hulladékgazdálkodást előtérbe állító beruházáspolitika szükségességéről szóló (2019. évi 3. számú és a 2020. évi 3. számú) országspecifikus ajánlások, valamint a fenntartható hulladékgazdálkodással és a gazdaság körforgásos jellegével kapcsolatos reformok és beruházások előmozdítására vonatkozó (2022. évi 5. számú) országspecifikus ajánlás megvalósításához, amelyek fejlesztésre szoruló területként azonosították a körforgásos gazdaságot, különösen a települési hulladékkal való gazdálkodás, valamint a hulladékgyűjtési és -kezelési rendszer tekintetében.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C7.R1: A körforgásos gazdaságra történő átállás hazai szabályozása

A reform célja, hogy szilárd stratégiai és jogi keretet hozzon létre a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.

A beruházások stratégiai keretének meghatározása érdekében a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelvben előírtaknak megfelelően el kell fogadni a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, és véglegesíteni kell a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiát és cselekvési tervet, összhangban az OECD-nek a folyamatban lévő technikai támogatási eszköz projekt keretében megfogalmazott ajánlásaival. Ezek a dokumentumok együttesen alkotják a körforgásos gazdaságra való magyarországi átállás keretét.

A reform további célja egy olyan szilárd jogi környezet megteremtése, amely hatékonyan szabályozza a körforgásos gazdaságra való átállást, és részletes szabályokat állapít meg az új hulladékgazdálkodási modellre vonatkozóan. A jogszabályi keret változásainak hozzá kell járulniuk a magyarországi hulladékgazdálkodást támogató környezet megteremtéséhez, különösen a következők révén: a hulladékgazdálkodási ágazatban fennálló akadályok – köztük a versennyel kapcsolatos akadályok – megszüntetése, hulladékgazdálkodási hatóság létrehozása, az italpalackok visszaváltási rendszerének szabályozása, a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló jogszabályok megerősítése. A módosításoknak tartalmazniuk kell egy olyan rendeletet is, amely az egyszer használatos műanyagokról szóló (EU) 2019/904 irányelv követelményeit meghaladó mértékben csökkenti a műanyag termékek környezetre gyakorolt hatását.

A reform végrehajtásának határideje 2023. szeptember 30.

C7.I1: Az intelligens, innovatív és fenntartható hulladékgazdálkodási ágazat és másodnyersanyag-piac megerősítése

A beruházás célja a kémiai újrafeldolgozás támogatása a körforgásos gazdaságra való átállás megkönnyítése érdekében. A beruházás támogatja a lerakással ártalmatlanított hulladék arányának csökkentését a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek megfelelően, és növelni fogja az újrafeldolgozott hulladékok arányát. A beruházás várhatóan jelentősen javítja a hulladék újrafeldolgozását, hozzájárul az elkülönített gyűjtés előmozdításához, valamint az előkezeléshez és az újrafeldolgozáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztéséhez, hozzájárulva mind a begyűjtési, mind az újrafeldolgozási célokhoz.

A beruházás keretében létrejön egy kémiai újrafeldolgozó és hidrogéngyártó üzem, amely 40 000 tonna nem újrahasználható és mechanikailag nem újrafeldolgozható műanyaghulladék feldolgozására alkalmas. Az infrastruktúra fejlesztése magában foglalja a kémiai újrafeldolgozás valamennyi releváns technológiai lépését, beleértve a vegyi újrahasznosításra alkalmas hulladék kezelését, a hulladék petrolkémiai folyamatok céljára alkalmas alapanyaggá alakítását, valamint a kémiailag újrafeldolgozott polimereket tartalmazó műanyagok előállítását. A kémiai újrafeldolgozási eljárás eredménye másodlagos nyersanyag, nem pedig tüzelőanyag, és így ez a folyamat nem minősül energetikai hasznosításnak 6 . Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), amennyiben az intézkedés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységeket is magában foglal, e tevékenységek tervezett üvegházhatásúgáz-kibocsátásának a vonatkozó referenciaértékeknél alacsonyabbnak kell lennie. 7 . A beruházás részeként megújuló energiaforrásból származó zöld hidrogént (az alkalmazandó uniós joggal összhangban) kell előállítani, amely a kémiai újrafeldolgozási folyamat részeként kerül felhasználásra. A technológia célja, hogy a kiválasztott hulladékot másodlagos nyersanyagokká bontsa (az elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes műanyaghulladék feldolgozott tömegének legalább 50 %-át másodlagos nyersanyagokká kell alakítani), amelyet részben vegyi alapanyagként használnak fel a műanyag termékek gyártási folyamatában.

A működés megkezdését követően az újrahasznosító üzemnek alkalmasnak kell lennie 40 000 tonna olyan műanyaghulladék kémiai újrafeldolgozására, amely mechanikai újrafeldolgozásra nem alkalmas.

A beruházás megvalósításának határideje 2026. június 30.

G.2.    Mérföldkövek, célok, mutatók és a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésének és végrehajtásának ütemterve

H. 8. KOMPONENS: EGÉSZSÉGÜGY

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense számos olyan kihívással foglalkozik, amelyekkel a magyar egészségügyi rendszernek jelenleg szembe kell néznie. Idetartoznak a következők: a szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés és a hálapénz elterjedtsége; a kórházak túlzott szerepe az egészségügyi szolgáltatásokban; finanszírozási problémákhoz kapcsolódó jelentős kórházi adósság; valamint az egészségügyön belüli regionális munkaerőhiány.

A komponens fő célja egy modern, a 21. század kihívásaira reagálni képes, hatékony ellátórendszer kialakítása, amely mindenki számára hozzáférhető, összhangban a szociális jogok európai pillérének 16. alapelvével. E célból a komponens célja i. a hálapénz kivezetése az egészségügy rendszeréből; ii. a háziorvosok szerepének erősítése; iii. a fekvőbeteg-ellátás racionalizálása és infrastruktúrájának korszerűsítése; iv. az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának növelése az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása érdekében; és v. egészségügyi távfelügyeleti program kidolgozása az időskorúak számára.

A komponens támogatja a megelőző egészségügyi intézkedések támogatására és az egészségügyi alapellátás megerősítésére vonatkozó országspecifikus ajánlások (2019. évi 2. számú és 2022. évi 3. számú országspecifikus ajánlás), az egészségügyi dolgozók hiányának kezelésére, valamint a kritikus orvosi eszközökkel való megfelelő ellátás és az infrastruktúra biztosítására vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020. évi 1. számú országspecifikus ajánlás), valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítására vonatkozó országspecifikus ajánlás (2020. évi 2. számú országspecifikus ajánlás) végrehajtását. Hozzá kell járulnia a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához is.

Tekintettel a bemutatott intézkedésekre és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásáról szóló technikai iránymutatással (2021/C 58/01) összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott mérséklő lépésekre, várhatóan a komponens keretében előirányzott intézkedések egyike sem fogja az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében jelentősen sérteni a környezeti célkitűzéseket.

H.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C8.R1: A hálapénz kivezetése az egészségügy területén

Az intézkedés célja, hogy felszámolja az egészségügyi szolgáltatások terén a hálapénz gyakorlatát, miközben jobb anyagi és munkafeltételeket teremt az orvosok számára.

Az intézkedés az orvosok új munkaszerződésének bevezetéséről szóló jogszabályok elfogadásából áll, amelynek célja a hálapénz megszüntetése, és ehhez kapcsolódóan a szóban forgó szerződés rendelkezései alapján foglalkoztatott orvosok és rezidensek fizetésének emelése. A hálapénz törvény által büntetendővé nyilvánítása mellett az intézkedés várhatóan megszünteti az ilyen kifizetéseket az egészségügyi szolgáltatások terén. Az intézkedés hatékonyságát várhatóan fokozza az egészségügyi ágazatban párhuzamosan végrehajtott béremelés (amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervtől függetlenül finanszíroznak).

Az intézkedés hatását független tanulmányban kell értékelni, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozzák. A tanulmány azt is értékeli majd, hogy a reform milyen mértékben járult hozzá az orvosszakma vonzerejének növeléséhez és az orvosok megtartásához Magyarországon.

A reform végrehajtásának határideje 2023. december 31.

C8.I1: A 21. századi egészségügy feltételeinek kialakítása

Az intézkedés célja a fekvőbeteg-ellátás és az azt támogató infrastruktúra megerősítése. Hangsúlyt kap az egynapos sebészeti, járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátórendszer hálózatának fejlesztése, új és felújított épületekkel és korszerű orvostechnikai eszközökkel való ellátása, amelyek hozzájárulnak az egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez, tekintettel az egészségügyi válsághelyzetek esetleges jövőbeli előfordulására is.

Az intézkedés négy fellépésből áll. 1. Az egységes és átlátható nemzeti egészségügyi irányítási rendszer kialakítását célzó jogszabályok hatálybalépése. 2. Huszonkét, integrált betegúttal érintett megyei kórházi rendszer létrehozása a Belügyminisztérium által készített tervezési jelentés alapján. Az integrált betegutak határozzák majd meg, hogy az egészségügyi intézmények megyei szintű hálózatán belül melyik intézmény felelős az orvosi beavatkozás egyes típusaiért a rendszerben. 3. Legalább 40 új vagy felújított egészségügyi intézményi épület új és korszerű berendezésekkel való ellátása, és az újonnan épített épületeknek szigorú energiahatékonysági követelményeknek is meg kell felelniük. 4. A kistelepülések mobil gyűjtőhelyein a vérvételi események számának növekedése.

A beruházás megvalósításának határideje 2026. június 30.

C8.I2: Az egészségügy digitális átalakulásának támogatása

A beruházás célja az információs és kommunikációs technológiák használatának növelése az egészségügy hatékonyságának növelése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint az ellátás és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében.

Az intézkedés hat fellépésből áll. 1. 65 kórház felszerelése korszerűsített informatikai biztonsági rendszerekkel. 2. Új adatbázisok és betegségregiszterek digitális hozzáférhetővé tétele az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT). Az EESZT egy meglévő integrációs platform, ahol a betegek egészségügyi adatai a megfelelő engedély birtokában a helyi kórházi, háziorvosi vagy gyógyszertári rendszereken keresztül lekérdezhetők. 3. Az elektronikus úton kezdeményezhető egészségügyi hatósági eljárások arányának 60 %-ra emelése. 4. Az infokommunikációs eszközökön keresztül megvalósuló telemedicinális beavatkozások számának növelése. 5. Ellátásszervezést és digitalizált ellátási folyamatokat támogató új modulok kialakítása az EESZT portálon a kínálatszabályozás és a digitalizált ellátási folyamatok támogatására. 6. Egy új egészségügyi mobilapplikáció (myEESZT) kerül kialakításra és üzembe helyezésre a háztartások és a szakmai felhasználók számára.

A beruházás megvalósításának határideje 2026. március 31.

C8.I3: Idősgondozási távfelügyelet

A beruházás célja egészségügyi távfelügyeleti szolgáltatások nyújtása 65 éven felüli emberek számára. A beruházás várhatóan csökkenti a tartós ápolás-gondozás intézményesítettségének visszaszorulását is.

Az intézkedés két fellépésből áll. Első eleme a 65 éven felüli érintettek távorvoslási és sürgősségi ellátását szervező diszpécserszolgálat üzembe helyezése. A rendszernek lehetővé kell tennie a résztvevők számára, hogy segítséget kérjenek a nap 24 órájában működő szolgálattól saját GSM-alapú személyes segélyhívójukkal. A diszpécserszolgálat személyzetének szakértelemmel kell rendelkeznie a mentőszolgálat vagy sürgősségi segélyszolgálat területén. Másodszor, a 65 év feletti idős emberek körében legalább 1 500 000 személyt kell felszerelni viselhető érzékelő eszközökkel. Egy erre a célra létrehozott szolgálatnak biztosítania kell ezen idősek 24 órás felügyeletét, akiknek orvosi vészhelyzet esetén fel kell tudniuk hívni a diszpécserközpontot.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. december 31.

C8.I4: Az egészségügyi alapellátás fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy az egészségügyi alapszolgáltatásokat a lehető legtöbb polgár számára elérhetővé tegye, különösen a háziorvosok szerepének megerősítése, az otthonhoz közeli szolgáltatások számának növelése és a szakellátás leterheltségének enyhítése révén.

Az intézkedés négy fellépésből áll. 1. Új jogi keretet kell elfogadni a háziorvosok praxisközösségeinek létrehozására és működtetésére. 2. A kialakított és működő praxisközösségekben dolgozó orvosok számának növelése. 3. A krónikus, nem fertőző betegségekkel diagnosztizált betegek ellátását biztosító krónikus betegségmenedzsmenti programba bevont páciensek számának növelése. 4. A prevenciós, egészségfejlesztési programba bevont páciensek számának növelése.

A beruházás megvalósításának határideje 2025. december 31.

H.2.    Mérföldkövek, célok, mutatók és a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésének és végrehajtásának ütemterve