Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022PC0557

    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról

    COM/2022/557 final

    Brüsszel, 2022.9.7.

    COM(2022) 557 final

    2022/0281(COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

    az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról


    INDOKOLÁS

    1.    A JAVASLAT HÁTTERE

    ·A javaslat indokai és céljai

    E javaslat célja annak lehetővé tétele, hogy az EU további 5 milliárd EUR rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) nyújtson Ukrajnának hitelek formájában, valamint emellett az uniós költségvetés felruházása az említett további hitelekhez és a 2022. július 12-én elfogadott, 1 milliárd EUR összegű MFA-hitelhez kapcsolódó veszteségek kockázatának fedezéséhez szükséges eszközökkel. A javaslat továbbá arra is törekszik, hogy ugyanezt a költségvetési védelmet kiterjessze az ukrán hatóságoknak és az ukrán állami tulajdonú szervezeteknek 2022. július 15. után külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott azon hitelek folyósítására is, amelyekről már aláírták a megállapodást.

    ·Háttér-információk

    Az EU egy szilárd, hosszú távú kapcsolat kontextusában nyújt támogatást Ukrajnának. Ukrajna 2014 óta az EU-hoz fűződő erős partnerség kialakítására törekszik, amely a puszta kétoldalú együttműködést meghaladva a politikai társulás és a gazdasági integráció fokozatos megvalósítása felé mutat. Az Ukrajna és az EU közötti közeledés fő eszköze a 2017. szeptember 1-jétől hatályos EU–Ukrajna társulási megállapodás, amely egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglal. A politikai kapcsolatok elmélyítésének, a gazdasági kapcsolatok megerősítésének és a közös értékek tiszteletben tartásának előmozdítása mellett a megállapodás szilárd keretet biztosít egy ambiciózus reformprogram megvalósításához, amely a korrupció elleni küzdelemre, a független igazságszolgáltatási rendszerre, a jogállamiságra és az üzleti környezet javítására összpontosít. Az EU folyamatos támogatást nyújt Ukrajna jelentős strukturális reformjainak megvalósításához, amelyek közép- és hosszabb távon kulcsfontosságúak a beruházások vonzása, a termelékenység növelése és az életszínvonal emelése szempontjából. Az Ukrajnával folytatott együttműködés az ország európai úton való előrehaladásával párhuzamosan tovább fog mélyülni annak nyomán, hogy Ukrajna benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét és megkapta a tagjelölt ország státuszt 1 .

    Ukrajna hosszú távú gazdasági fejlődése és reformorientációja igen jelentős kihívásokkal néz szembe azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszió révén megszállta az országot. Az emberi szenvedés mellett Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja már eddig is hatalmas károkat okozott az ukrajnai fizikai infrastruktúrában (utak, hidak, gyárak stb.), valamint a lakó- és középületekben (lakások, iskolák, kórházak stb.). A harcok miatt tömegesen vándoroltak el az emberek: a belső menekültek száma jelenleg meghaladja a 8 milliót, és több mint 6 millió fő menekült más országokba. A gazdaságra gyakorolt általános hatásra vonatkozó becslések 2022 tekintetében több százmilliárdra teszik a kibocsátási veszteséget, valamint a tőke megsemmisülése és a munkaerő-migráció miatt várható jövőbeli termeléskiesést. Ukrajna GDP-je csak 2022-ben várhatóan 30 % és 50 % közötti csökkenést mutat, ami azt jelentené, hogy az ország a fizikai tőke megsemmisülésén túl további, több mint 100 milliárd EUR veszteséget volna kénytelen elkönyvelni.

    Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja nemcsak hatalmas gazdasági károkat okozott, hanem az ukrán állam a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférését is elvesztette. A hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022. júniusi becslései szerint az ebből eredő mögöttes fizetésimérleg-finanszírozási hiány 2022 egészére nézve mintegy 39 milliárd USD-t fog kitenni. Az IMF kezdeti értékelése szerint Ukrajna ebből a hiányból – hivatalos nemzetközi tartalékainak biztonságos, makroszintű pénzügyi stabilitását nem veszélyeztető lehívása révén – 9 milliárd USD-t tudna finanszírozni 2 .

    A G7 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei május 18–20-án, Petersbergben tartott találkozójának keretében közel 20 milliárd EUR összegű két- és többoldalú kötelezettségvállalás született az Ukrajna számára felajánlott pénzügyi támogatásra vonatkozóan. Bár ezek a kötelezettségvállalások döntő fontosságúak az ukrán állam működésének támogatása szempontjából, még a források teljes és azonnali folyósítása esetén is csaknem 10 milliárd USD maradna fedezet nélkül az IMF által becsült finanszírozási igényből. A rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás fennmaradó része jelentős hányadának elérhetővé tétele további hathatós segítséget jelentene, és hozzájárulna az említett hiány egy részének fedezéséhez.

    Többek között a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti jelentős különbséget tükrözi az, hogy az ország nemzetközi tartalékai 2022 első 7 hónapjában 8,5 milliárd USD-nak megfelelő csökkenést mutatva július végére megközelítőleg 22,3 milliárd USD-t tettek ki (ebből a jövőbeli behozatal körülbelül 3,5 hónapig fedezhető), így az év hátralevő részében csak nagyon korlátozott mozgástér maradt a tartalékok lehívására (gyakori feltételezés, hogy a tartalékoknak legalább a 20 milliárd USD-s kritikus szintet el kell érniük ahhoz, hogy egy ország makrogazdasági stabilitása biztosítható legyen). Ebben az egyre nagyobb kihívást jelentő környezetben az ukrán központi bank (NBU) július 21-én 25 %-kal leértékelte a hrivnyát az amerikai dollárhoz képest, miközben megtartotta a rögzített árfolyamrendszert. Ezt a lépést a deviza iránti kereslet lehető legnagyobb mértékű csökkentését célzó további intézkedések kísérték 3 .

    Emellett Ukrajna július 21-én hivatalos hozzájárulási kérelmet tett közzé, melyben kérte kereskedelmi adósságszolgálatának legalább 2023 végéig történő felfüggesztését. Ezt az adósságszolgálat felfüggesztésére irányuló kezdeményezést a kulcsfontosságú hivatalos kétoldalú hitelezők – mindenekelőtt Ukrajna Hitelezőinek Csoportja 4 – is üdvözölték és támogatták, kinyilvánítva a kérés teljesítésére irányuló szándékukat. Mindez jelentősen segíti Ukrajnát likviditásának kezelésében, és várhatóan tovább enyhíti majd a költségvetésre nehezedő terheket.

    Ami az EU-t illeti, számos tagállam nyújtott vissza nem térítendő támogatást, és vállalta, hogy kétoldalú keretek között vagy nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül további hiteleket és garanciákat nyújt. Az uniós tagállamok által eddig nyújtott kétoldalú hitelek kedvezményesek, és a hivatalos fejlesztési támogatások adományelemének kiszámítására vonatkozó OECD-módszertant alkalmazva az állapítható meg, hogy jelentős adományelemet tartalmaznak.

    Maga az EU 2022 folyamán 2,2 milliárd EUR összegben nyújtott MFA-hitelt Ukrajnának. Márciusban és májusban 1,2 milliárd EUR sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatást, augusztus 1-jén és 2-án pedig további 1 milliárd EUR rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított 5 . Az utóbbi az első része volt annak az Ukrajnának folyósítandó, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomagnak, amelyet az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményben jelentettek be, és amelyet az Európai Tanács 2022. június 23–24-én megerősített. Tekintettel az igen nagy általános finanszírozási hiányra, az EU kinyilvánította abbéli eltökéltségét, hogy a teljes 2022-es évben jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna fennmaradó finanszírozási igényeinek kielégítéséhez. Az év végéig számottevő forrásokat kell felszabadítani, és ez egyre sürgetőbb feladattá válik, mivel a negyedik negyedévre felajánlott nemzetközi pénzügyi támogatás korlátozott ütemben áramlik 6 .

    Az Európai Tanács június 23–24-i felhívását követően és tekintettel Ukrajna rövid távú finanszírozási igényeinek sürgősségére, az Európai Bizottság javaslatot tett egy első, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásra, és e támogatás teljes összegét 2022. augusztus 1-jén és 2-án két részletben folyósították. A rendkívüli támogatási csomag végrehajtásának előmozdítása érdekében az Európai Bizottság előterjeszti ezt a javaslatot, amely további 5 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás nyújtását irányozza elő Ukrajnának. A bejelentett, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd EUR-t kitevő részének folyósítására a lehető leghamarabb sor kerül.

    A közvetlenül nyújtott támogatásokon túl az Európai Bizottság 2022 júliusában megállapodott arról is, hogy a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott hitelekből 1,59 milliárd EUR, még nem folyósított hitel rendeltetését módosítani kell; ebből az összegből az EBB 2022 harmadik negyedévében 1,05 milliárd EUR-t folyósít az ukrán hatóságoknak nyújtott támogatásként, 536 millió EUR – egyes kiválasztott projektek újraindítását szolgáló – EBB-hitel folyósítására pedig később kerül sor. Ez az összeg azt a 668 millió EUR-t egészíti ki, amely rendeltetésének módosításáról a Bizottság és az EBB már 2022 márciusában megállapodott, és amelynek folyósítása Oroszország agresszív háborújának kezdetétől számítva egy hónapon belül megtörtént.

    Az MFA-hitelek és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelek kiegészítik az EU által nyújtott számos más típusú támogatást, nevezetesen a humanitárius, fejlesztési és védelmi segítségnyújtást, az ukrán kivitelre kivetett valamennyi behozatali vám egy évre történő felfüggesztését, valamint más szolidaritási kezdeményezéseket, például amelyek az ukrán exportot érintő szállítási nehézségek kezelésére irányulnak, különösen a gabonaexport biztosítása érdekében 7 .

    Emellett ez a kiterjedt uniós támogatási program a bilaterális donorok és nemzetközi pénzügyi szervezetek arra irányuló rendkívüli nemzetközi erőfeszítéseinek részét képezi, hogy támogassák Ukrajnát ebben a kritikus helyzetben és a hosszabb távú újjáépítés felé vezető úton.

    Végezetül – tekintettel az Ukrajnával szembeni pénzügyi kitettségekkel járó megnövekedett kockázatra – ez a javaslat egyértelművé teszi, hogy milyen költségvetési eszközökre van szükség ahhoz, hogy megfelelő alapokra támaszkodva lehessen további 5 milliárd EUR rendkívüli MFA-hitelt nyújtani és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtandó, módosított rendeltetésű hiteleket folyósítani.

    ·A javaslat fő elemei

    (1)E makroszintű pénzügyi támogatási művelet rendkívüli jellege

    Mivel Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja példátlan körülményeket teremtett, ez a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás eltér a szokásos makroszintű pénzügyi támogatási műveletektől azáltal, hogy több tekintetben is nagyobb rugalmasságot biztosít. A támogatás kedvezményes jellegét erősíti a hitelek magasabb – legfeljebb 25 éves – átlagos futamideje, valamint az, hogy az uniós költségvetés viselheti a kamatköltségeket és fedezheti az adminisztratív költségeket. Emellett a jelenlegi helyzetben és a szokásos makroszintű pénzügyi támogatási műveletektől eltérően a javasolt, legfeljebb 5 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást hivatalosan nem kapcsolódik folyósítással járó IMF-programhoz.

    Az ukrán hatóságokkal kötendő egyetértési megállapodás ismerteti a hitelrészletek folyósításával kapcsolatos részletes rendelkezéseket. Az említett egyetértési megállapodás – az Ukrajnának nyújtott rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás második része folyósításának feltételeként meghatározott szakpolitikai feltételeken felül – a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás első részével összefüggésben létrehozott jelentéstételi rendszerek használatát is megköveteli majd. A támogatás folyósításának feltételeként meghatározott szakpolitikai intézkedések relevánsak lesznek a legkritikusabb kérdések szempontjából, és egyszersmind arányosak lesznek azzal, hogy mi tekinthető megvalósíthatónak az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja jellemezte aktuális helyzetben. A jövőbeli egyetértési megállapodás a jelentéstételi rendszer révén nagy hangsúlyt fektetne a költségvetési források (többek között az e támogatás keretében kapott források) felhasználásával kapcsolatos fokozott átláthatóságra és elszámoltathatóságra. Emellett kiterjedhetne a szükségletek felmérésére is, különösen a helyreállítandó kritikus infrastruktúrák – például az utak, a vasutak és a lakóépületek – tekintetében. Adott esetben szintén figyelembe lehetne venni azokat a szakpolitikai intézkedéseket is, amelyek javítani kívánják az ország rezilienciáját és stabilitását a kormányzás és a jogállamiság területén, valamint az energiaágazatban a 2022 márciusában és májusában folyósított 1,2 milliárd EUR összegű sürgősségi makroszintű támogatás felhasználása révén, és amelyeket vis major miatt nem fejeztek be 8 .

    (2)Költségvetési és kockázatkezelési megfontolások

    Ezzel a rendkívüli MFA-hitelcsomaggal összefüggésben figyelembe kell venni az EU Ukrajnába irányuló kitettségeinek mértékét és magas kockázati profilját, valamint azokat a konkrét korlátokat, amelyekkel az uniós költségvetés a jelenlegi helyzetben szembesül. A tervek szerint ugyanakkor az Unió a hiteleket rendkívül kedvezményes feltételek mellett nyújtja majd (az átlagos futamidő elérheti a 25 évet), és emellett rövid távú segítséget is ad az ukrán államnak azáltal, hogy – legalábbis a jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartamára – leveszi az ukrán állam válláról a kamatfizetési terheket. E különböző megfontolásokat figyelembe véve a javaslat a következő szempontokat tükrözi:

    a.A magasabb hitelkockázattal arányban álló magasabb veszteségviselő képesség

    A javaslat tárgyát képező, Ukrajnának nyújtandó hitelcsomag – akárcsak a közelmúltbeli európai parlamenti és tanácsi határozatban 9 elfogadott, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű hitel formájában nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás – esetében a jelenlegi körülmények között a szokásos MFA-hitelekhez képest jelentősebb a kockázata annak, hogy esetleg elmarad a visszafizetés. Oroszország agresszív háborúja miatt a fizetésimérleg-válsággal küzdő országok esetében általában alkalmazott 9 %-os tartalékfeltöltési ráta nem megfelelő. Tekintettel az Ukrajna előtt álló kihívásokra és a veszteségek elszenvedésének valószínűségére, e javaslat szerint 70 %-os költségvetési fedezetre van szükség az uniós költségvetés előre nem látható eseményekkel szembeni védelméhez. A jelenlegi értékelések szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban ilyen magas tartalékfeltöltési ráta szükséges az Ukrajnának nyújtandó további rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás kockázatainak korlátok közé szorításához.

    Ennek alapján a 70 %-os fedezet olyan prudens és konzervatív kockázatcsökkentési politikáról ad tanúbizonyságot, amely képes megerősíteni a befektetők bizalmát abban a tekintetben, hogy az Ukrajnának nyújtott rendkívüli MFA-hiteleket finanszírozó uniós kötvényekbe befektetett összegek visszafizetésére maradéktalanul és kellő időben sor fog kerülni.

    b.Az előírt költségvetési fedezet tagállami garanciák révén való létrehozásának szükségessége

    A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) égisze alatt nyújtott külső tevékenységi garanciát úgy alakították ki, hogy összesen körülbelül 11 milliárd EUR értékben, 9 %-os tartalékfeltöltési ráta mellett nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási művelethez biztosítson garanciát, tekintettel arra, hogy az MFA-hitelek szuverén kockázatot jelentenek. Ennek alapján a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási műveletek pénzügyi programozásában 1 milliárd EUR tartalékot különítettek el az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott forrásokból.

    E tartalék nagy részét már elkülönítették az Ukrajnának nyújtott MFA-hitelekre, ideértve a 9 %-os tartalékfeltöltési ráta mellett nyújtott 1,2 milliárd EUR összegű sürgősségi MFA-hitelt (108 millió EUR tartalék), valamint a nemrég elfogadott, 70 %-os tartalékfeltöltési ráta mellett nyújtott 1 milliárd EUR összegű rendkívüli MFA-hitelt (700 millió EUR tartalék). Következésképpen a fennmaradó uniós költségvetési forrásokból nem biztosítható teljes egészében az 5 milliárd EUR összegű további hitelek névértéke 70 %-ának megfelelő tartalékfeltöltéshez szükséges költségvetési fedezet.

    A javasolt új MFA-hitelek ezért csak akkor nyújthatók pénzügyileg stabil módon, ha a tagállamok hajlandóak biztosítani a szükséges további költségvetési fedezetet. A javaslat azt irányozza elő, hogy ez a fedezet garanciák formáját öltse, és az egyes tagállamok által nyújtandó összegeket a GNI arányában határozzák meg. Ha a közös tartalékalapban (CPF) Ukrajna esetleges nemteljesítése miatt hiány keletkezik, e garanciák révén az EU a szükséges mértékben lehívhatja a kötvénytulajdonosokkal szembeni visszafizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges összegeket. A tagállamoknak nem kellene előre készpénztartalékot képezniük, és a garanciák lehívására csak akkor kerülne sor, ha Ukrajna nemteljesítése miatt elfogynak a közös tartalékalapban erre a célra rendelkezésre álló tartalékok. A garanciák a potenciális veszteségek esetleges és bizonytalan jellegére való tekintettel is megfelelő megoldást jelentenek. A fentiekben jelzetteknek megfelelően a hitelstruktúra kialakítása a lehető legnagyobb esélyt biztosítaná arra, hogy Ukrajnában olyan mértékű helyreállás valósuljon meg, amely lehetővé teszi számára visszafizetési kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését.

    A tagállami garanciák révén való tartalékfeltöltés technikájának alkalmazására a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről (SURE) szóló rendelettel 10 összefüggésben már korábban is sor került annak érdekében, hogy az EU kellő közös fiskális eszközrendszerrel rendelkezzen a tagállamoknak nyújtott hitelekkel összefüggésben várható veszteségek fedezésére. Ellentétben a SURE esetével, amelynek feltétele volt az összes garanciamegállapodás hatálybalépése, az Ukrajnának nyújtott rendkívüli MFA-hitelek – tekintettel Ukrajna finanszírozási igényeinek rendkívüli sürgősségére – már a Bizottság és a tagállamok közötti egyedi nemzeti garanciamegállapodások hatálybalépése előtt rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben a tagállamok határozottan elkötelezik magukat a garanciamegállapodások lehető leghamarabbi megkötése mellett.

    c.Az EU által biztosított tartalékfeltöltés és a tagállami garanciák közötti szinergiák maximalizálása

    Annak érdekében, hogy optimálisan lehessen kezelni azokat a helyzeteket, amikor az uniós kötvényekbe befektetők kifizetéséhez esetleg szükség lesz az uniós költségvetési tartalékok és a tagállami garanciák lehívására, e javaslat szerint a 2022. augusztus 1-jén és 2-án folyósított, 1 milliárd EUR összegű rendkívüli MFA-hitel, valamint az e kezdeményezés keretében nyújtott, 5 milliárd EUR összegű további hitel egy 6 milliárd EUR összegű egyesített kitettséghalmazként lenne kezelendő. E megközelítés révén az uniós költségvetés a 6 milliárd EUR összegű teljes hitelcsomagra 9 %-os első veszteségi fedezetet biztosít. E fedezet kiegészítéseként a tagállamok további, a hitelek 61 %-ának megfelelő garanciákat biztosítanának.

    A rendkívüli makroszintű támogatás két hitelcsoportjának ilyen módon történő együttes kezelése a következőket vonja maga után:

    ·Az uniós költségvetésből tervezett, kizárólag az Ukrajnával kapcsolatos új kitettségekből eredő 6 milliárd EUR összegű potenciális követelések fedezésére felhasználható tartalékok összege 540 millió EUR lesz. Ez a jelentős összeg (amely a lent kifejtettek szerint a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelekhez kapcsolódó tartalékfeltöltés révén tovább növekszik) számottevő puffert biztosít a visszafizetési igények kezeléséhez arra az esetre, ha Ukrajna – átmenetileg vagy más módon – képtelen volna teljesíteni az EU felé fennálló fizetési kötelezettségeit. Egy ilyen méretű puffer hatékony első védelmi szintként szolgálhat abban az esetben, ha Ukrajna nem törlesztene az EU felé, és biztosíthatja, hogy csak később váljon szükségessé a tagállami garanciák lehívása. Ez az 540 millió EUR összegű tartalék a közös tartalékalap egy külön erre a célra kialakított komponensében tartható. Ez lehetővé tenné 160 millió EUR tartalék felszabadítását a rendkívüli MFA-csomag első részét képező 1 milliárd EUR összegű hitelhez kapcsolódóan már elkülönített 700 millió EUR-ból.

    ·Ahhoz, hogy a költségvetési fedezet elérje az előírt 70 %-os szintet, a tagállamoknak a 6 milliárd EUR összegű teljes rendkívüli MFA-hitelcsomag 61 %-ának megfelelő költségvetési garanciákat kell nyújtaniuk. A tagállami garanciák teljes összege együttesen 3,66 milliárd EUR-t tenne ki. E garanciák lehívására csak akkor kerülne sor, ha elfogynak a közös tartalékalap kifejezetten Ukrajnához rendelt komponensében tartott tartalékok. A tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy ha a Bizottság Ukrajna esetleges nemteljesítése miatt ezt kéri, akkor feltétel nélkül és azonnal rendelkezésre bocsátják a forrásokat. Mivel a tagállamok nem nyújtanak előre készpénzt, a tagállamok által elfogadott költségvetési garanciák függő kötelezettségnek számítanak. A garanciák jelentik a második védelmi szintet a rendkívüli MFA-hiteleket finanszírozó uniós kötvényekbe befektetők számára.

    Ez a megközelítés néhány kisebb változtatást tesz szükségessé az 1 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról szóló (EU) 2022/1201 határozat 11 szövegében. Ez a javaslat ismerteti ezeket a módosításokat.

    d.A kamatköltségek fedezése az uniós költségvetésből

    Ukrajna kérésére és a költségvetési források rendelkezésre állása esetén az uniós költségvetés viselheti a jelenlegi többéves pénzügyi keretben nyújtott 1 milliárd EUR összegű júliusi hitel kamatköltségeit. A kamatköltségek átvállalásával az EU további pénzügyi segítséget nyújtana Ukrajnának, egyszersmind korlátozná és a hitel lejáratának vagy potenciális nemteljesítésének időpontjára halasztaná a tőketörlesztés elmaradásának kockázatát. A Bizottság hosszú lejáratú (25 éves átlagos lejárati idejű) hitelt alakíthat ki annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb időszakot biztosítsa Ukrajna számára a növekedéshez való visszatérésre, gazdaságának az európai úttal összhangban történő újjáépítésére és a teljes visszafizetés esélyének maximalizálására. A kötelezettségek ily módon történő strukturálásával az Európai Bizottság a tagállami garanciák részleges vagy teljes lehívásának kockázatát is képes lehet csökkenteni. További eszközök mozgósítására van szükség annak érdekében, hogy ez az eljárás az 5 milliárd EUR összegű rendkívüli MFA-hitelek kamatköltségeire is kiterjedjen.

    e.Magasabb tartalékfeltöltési ráta alkalmazása a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelek 2022 harmadik negyedévében folyósított és még folyósításra váró részére

    Tekintettel Ukrajna sürgős finanszírozási igényeire, az Európai Bizottság 2022 júliusában megállapodott arról, hogy az EBB külső hitelezési megbízatása keretében nyújtott hitelek rendeltetését módosítva 1,59 milliárd EUR-t nyújtanak Ukrajna számára. Az EBB 1,05 milliárd EUR-t folyósít 2022 harmadik negyedévében. Az EBB 2022–23-ban további 536 millió EUR hitel folyósítását tervezi, hogy segítse a kiválasztott beruházási projektek újraindításának finanszírozását. Mivel azonban ezek az ukrán államnak nyújtott (vagy általa garantált) hitelek, ugyanolyan szintű kockázatot jelentenek, mint a rendkívüli MFA-hitelek. A külső hitelezési megbízatásra vonatkozó garanciamegállapodások értelmében az EBB az e hitelekkel kapcsolatban felmerülő veszteségek teljes összegét lehívhatja az uniós költségvetésből. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ugyanezt az elővigyázatossági megközelítést ezekre a kitettségekre is alkalmazni kell, és hogy az ennek megfelelő további tartalékokat fel kell tölteni a közös tartalékalap kifejezetten Ukrajnához rendelt közös komponensébe. Ez a javaslat ezért előirányozza a 70 %-os tartalékfeltöltési ráta kiterjesztését a módosított rendeltetésű hitelekből eredő, 1,59 milliárd EUR összegű további kitettségekre is. Ugyanez a (rendszeres időszakonként felülvizsgált) tartalékfeltöltési ráta vonatkozna bármely további, külső hitelezési megbízatás keretében nyújtandó, módosított rendeltetésű hitel Ukrajnának történő folyósítására, és a folyósítás feltétele volna az is, hogy rendelkezésre álljanak az előírt tartalékfeltöltéshez szükséges költségvetési források.

    A külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, 1,59 milliárd EUR összegű hitelek 70 %-ának megfelelő tartalékfeltöltést az uniós költségvetés biztosítja majd, arra nem a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szerinti, hanem a költségvetési rendeletben meghatározott tartalékfeltöltési szabályok fognak vonatkozni, és a tartalékot a közös tartalékalap külön komponensében tartják majd.

    A Bizottság javasolja, hogy – amennyiben a kapcsolódó kockázatok értékelése nem módosul – a külső hitelezési megbízatás keretében Ukrajnának nyújtott hitelek további folyósításának feltételeként határozzák meg azt, hogy rendelkezésre álljanak a kitettségek névleges értéke 70 %-ának megfelelő tartalékfeltöltéshez szükséges költségvetési források, figyelembe véve a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) prioritásait.

    f.Az MFA-hitelekhez és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott hitelekhez kapcsolódó tartalékfeltöltési igények felülvizsgálata

    Az e javaslatban előirányzott magas tartalékfeltöltési szintet az indokolja, hogy Ukrajnának jelenleg egy jelentős fegyveres konfliktus katonai, gazdasági és társadalmi következményeivel kell megbirkóznia. Ha Ukrajna katonai és gazdasági helyzete stabilizálódik vagy javul, ez a tartalékfeltöltési szint szükségtelenné válhat. Ez a javaslat ezért a feltöltési ráta rendszeres (6 havonta elvégzendő) felülvizsgálatát irányozza elő 2023 közepétől vagy adott esetben egy korábbi időponttól kezdődően. Ez a felülvizsgálat alkalmazandó lesz az (EU) 2022/1201 határozat 12 alapján nyújtott, 1 milliárd EUR összegű hitelhez kapcsolódó tartalékfeltöltésre, valamint arra a 70 %-os arányú rendkívüli tartalékfeltöltésre vonatkozóan is, amely az 1,59 milliárd EUR összegű, külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelhez kapcsolódik (lásd alább). A rendszeres felülvizsgálat mellett a Bizottság eseti alapon is újraértékelheti a tartalékfeltöltési rátát, különösen, ha ezt valamilyen jelentős releváns esemény indokolja.

    (1)Az MFA-hitelek végrehajtása

    A Bizottság haladéktalanul gondoskodni fog a rendkívüli MFA-hitelek részleteinek folyósításáról e javaslat elfogadását követően, és miután az összes alaki követelmény teljesült. Ezek közé tartozik különösen i. az összes tagállam egyértelmű és egyhangú kötelezettségvállalása garanciamegállapodások megkötésére, olyan gyorsan, amilyen gyorsan azt nemzeti eljárásaik lehetővé teszik, és ii. az egyetértési megállapodás aláírása és a hitelmegállapodás hatálybalépése.

    E javaslat értelmében az Európai Bizottság a határozat hatálybalépését követően haladéktalanul intézi a hiteleket, feltéve, hogy mindegyik tagállam világosan és egyértelműen kötelezettséget vállal arra, hogy olyan gyorsan, amilyen gyorsan ezt nemzeti eljárása lehetővé teszi, biztosítani fogja a garanciát. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár sok tagállam 2–3 hónapon belül tud garanciát nyújtani, az összes garancia rendelkezésre állása 4–5 hónapba telhet. Ez nem lenne összeegyeztethető azzal a célkitűzéssel, hogy sürgős támogatást nyújtsunk Ukrajnának. A Bizottság ezért – a rendkívüli helyzetre tekintettel kivételes jelleggel – azt tervezi, hogy a hitelekről a garanciák megszerzésével párhuzamosan intézkedik. Ebben a konkrét esetben az uniós költségvetést érintő kockázat mérsékelt, mivel hosszabb ideig nem esedékes fizetési esemény (kamatfizetés). Különösen az átmeneti időszakban (4–5 hónap), amíg nem áll rendelkezésre az összes garancia, nem válik esedékessé fizetési esemény. Abban az elméleti esetben, ha ebben az átmeneti időszakban nemfizetési esemény következne be, az esetleges átmeneti hiányok kezelésére igénybe lehetne venni a közös tartalékalapban elkülönített tartalékot (és szükség esetén ideiglenesen le lehetne hívni a közös tartalékalap más komponenseit). A közös tartalékalapban képzett tartalék révén rendelkezésre állnak készpénzforrások, melyekből biztosítani lehet az uniós kötvényekbe befektetőknek járó összes kifizetést akkor is, ha a garanciák még nem állnak rendelkezésre teljes mértékben.

    Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy e határozat hatálybalépését és a kapcsolódó hitelmegállapodás véglegesítését követően a lehető leghamarabb kerüljön sor az új MFA-hitelek kis számú részletben történő folyósítására. Rendkívül fontos, hogy mindegyik tagállam a lehető leggyorsabban biztosítsa a szükséges költségvetési garanciákat, és hogy közös elkötelezettség mutatkozzon e folyamat gyors lezárására.

    Az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményben bejelentett, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegének rendelkezésre bocsátása érdekében az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal egy, a fennmaradó legfeljebb 3 milliárd EUR folyósításának keretet adó megbízható és méltányos mechanizmus kialakításán dolgozik. A mechanizmus kidolgozását követően az Európai Bizottság a támogatás fennmaradó összegére vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni.

    2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

    Jogalap

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke megfelelő jogalap az Unió által harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatáshoz. Oroszország provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziója Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatást tesz szükségessé. Ezen intézkedések költségvetési fenntarthatóságának megerősítése érdekében gondoskodni kell egy olyan mechanizmusról is, amelynek keretében tagállami garanciák támasztják alá a pénzügyi támogatást. A jelenlegi körülmények között elengedhetetlen, hogy ilyen garanciák kísérjék a pénzügyi támogatást.

    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

    A szubszidiaritás elve teljesül, mert az Ukrajna rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és az Európai Unió által ez a célkitűzés jobban megvalósítható. Ennek fő okai a nemzeti költségvetések korlátai, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében a donorok közötti szoros koordinációra van szükség, miközben korlátozni kell a jelenlegi körülmények között meglehetősen szűkös kapacitással rendelkező ukrán közigazgatásra nehezedő terheket.

    Arányosság

    A javaslat megfelel az arányosság elvének: a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartására vonatkozó célkitűzés megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

    Amint azt a Bizottság a hatóságok becslései alapján megállapította és az IMF megerősítette 13 , a javasolt rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás összege – a már folyósított sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatással együtt – a 2022-re becsült fennmaradó finanszírozási hiány legfeljebb felének felel meg. Ez az arány összhangban áll a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztás bevett gyakorlatával (egy társulási megállapodással rendelkező ország esetében az ECOFIN Tanács 2002. október 8-i következtetései szerint a felső határ 60 % lenne), figyelembe véve azt a támogatásnyújtást is, melyet más bilaterális és multilaterális donorok vállaltak Ukrajna tekintetében.

    Pénzügyi szempontból a csak kivételes körülmények esetén lehívható tagállami garanciák tűnnek a leghatékonyabb megoldásnak. Így elkerülhető, hogy további forrásokat kelljen találni a többéves pénzügyi keret jelenlegi felső határain belül, ahol most minden összeg teljes mértékben allokálva van. Az is elkerülhető, hogy a tagállamoknak előzetesen kiegészítő forrásokat kelljen biztosítaniuk, viszont lehetővé teszi az összegek utólagos lehívását, ha potenciális veszteségek keletkeznének.

    A tagállamoknak ezen eszköz keretében csak bizonyos, a határozatban meghatározott körülmények fennállása esetén kell majd forrásokat rendelkezésre bocsátaniuk. Főképp nem kell azonnal készpénzt utalniuk az EU-nak, hanem csak akkor, ha teljesülnek a garancialehívások feltételei. Mivel a visszafizetések első körben a közös tartalékalapból teljesíthetők, a garancialehívások – ha egyáltalán sor kerül rájuk – valószínűleg meglehetősen ritkák és előre láthatóak lesznek.

    A jogi aktus típusának megválasztása

    A projektfinanszírozás vagy a technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő és nem is elegendő e rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás tágabb értelemben vett makroszintű pénzügyi célkitűzéseinek megvalósításához. A rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás fő hozzáadott értéke más uniós eszközökhöz képest az, hogy gyorsan és a szükséges mértékben enyhíti a külső finanszírozásra utaltságot. Hozzájárul a makroszintű pénzügyi keret stabilitásához többek között azáltal, hogy tartósabbá és fenntarthatóbbá teszi a fizetési mérleget és a költségvetési helyzetet, és megfelelő jelentéstételi követelményeken és szakpolitikai feltételeken alapul. Azáltal, hogy segít biztosítani a megfelelő átfogó szakpolitikai keretet, a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti más – szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközökből finanszírozott – ukrajnai intézkedések hatékonyságát. A művelet felettébb kedvező feltételekkel – hosszabb futamidővel és a kamatköltségeket fedező támogatással – valósul meg, így az ország államadósságának fenntarthatóságára gyakorolt hatás mérsékelt. Indokoltnak tűnik gyorsan biztosítani az olyannyira szükséges és igen jelentős összegű pénzügyi támogatást a makroszintű pénzügyi támogatás rendkívül kedvezményes struktúráján keresztül, különös tekintettel azokra a korlátokra, amelyekkel a nemzetközi közösség – többek között az EU – szembesül a nagy összegű támogatás formájában nyújtott finanszírozás terén.

    3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

    Az Ukrajnának szóló előző makroszintű pénzügyi támogatási műveletek korábbi utólagos értékelései azt mutatták, hogy azok a feltételeik, pénzügyi keretösszegeik és szakpolitikai céljaik szempontjából általában rendkívül relevánsak voltak.

    Ezek a műveletek rendkívül fontos szerepet játszottak Ukrajna fizetésimérleg-problémáinak kezelésében, valamint a gazdaság stabilizálását és külső pozíciója fenntarthatóságának javítását célzó kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtásában. Költségvetési megtakarításokat és pénzügyi előnyöket tettek lehetővé, és katalizátorként működtek a további pénzügyi támogatás és a befektetői bizalom tekintetében. A makroszintű pénzügyi támogatás feltételrendszer-csomagja kiegészítette a kapcsolódó IMF-programot, és politikai értelemben megerősítő hatást fejtett ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán hatóságok a létfontosságú reformokkal tudjanak foglalkozni különösen azokon a területeken, amelyekre más nemzetközi támogatói programok nem terjedtek ki.

    A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom hitelportfolióinak tartalékfeltöltési rátájára vagy a külső hitelezési megbízatásra vonatkozó költségvetési garancia tartalékfeltöltésére vonatkozóan az elmúlt időszakban nem készült felülvizsgálat. Az (EU) 2021/947 rendelet – a továbbiakban: Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet – elfogadásakor megerősítették a külső tevékenységi garancia keretében nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 9 %-os tartalékfeltöltési rátáját. A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet meghatározza a teljes külső tevékenységi garancia 14 tartalékfeltöltésére felhasználható maximális összeget is. A makroszintű pénzügyi támogatás céljaira képzett tartalék felülvizsgálata 2024-re van beütemezve. Bár a makroszintű pénzügyi támogatás jellegénél fogva válságkezelő eszköz, egy háborúban álló országnak történő hitelezés sokkal kiterjedtebb kockázatokkal jár, mint amelyekkel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet elfogadásakor mérlegelt forgatókönyvek számolnak. Ezért a jelenlegi sürgető helyzet kezelése érdekében testre szabott megoldásokat kell elfogadni a rendelkezésre álló elemzések alapján.

    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

    Ez a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás szerves részét képezi. E javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai konzultáltak az IMF-fel, a Világbankkal és más – többek között az ukrán gazdaság tekintetében – jelentős makroszintű pénzügyi szakértelemmel rendelkező bilaterális (ideértve a tagállamokat) és multilaterális donorokkal. A Bizottság az ukrán hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

    Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

    A Bizottság szolgálatai e javaslatot Ukrajna pénzügyi igényeinek és tágabb értelemben vett makroszintű pénzügyi helyzetének – az IMF-fel és az illetékes nemzetközi intézményekkel együttműködésben végzett – gondos elemzésére alapozták. Ez magában foglalja a nemzetközi fórumok – például a G7 – keretében az Ukrajna finanszírozási igényeire vonatkozó legfrissebb előrejelzésekről folytatott rendszeres megbeszéléseket is.

    A Bizottság szolgálatai továbbá megbeszéléseket folytattak az Ukrajnában jelentős kitettségekkel rendelkező nemzetközi pénzügyi szervezetek kockázati osztályain dolgozó partnerekkel. E megbeszélések célja annak megértése volt, hogy ezek a szervezetek hogyan fognak tartalékot képezni az Ukrajnával szembeni kitettségeikre és hogyan fogják kezelni e kitettségeket. Ezek a megbeszélések feltárták, hogy az egyes szervezetek intézményi megközelítése milyen mértékben függ attól, hogy mérlegük mennyire van kitéve az ukrán kitettségeken keletkező veszteségek által gyakorolt hatásnak. Egyes szervezetek a kitettségükre vonatkozó teljes vagy részleges viszontgaranciában vagy más biztosítéki formákban részesülnek (Ukrajna által az IMF-nél tartott tartalékok). A makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hiteleket back-to-back hitelezéssel finanszírozó EU abban az egyedülálló helyzetben van, hogy meghatározott és rendszeres ütemezés szerint állandó és kiszámítható kifizetéseket kell biztosítania kötvénybefektetői számára a hitel kedvezményezettjeinek nemteljesítése esetén. Ahhoz, hogy az Unió – finanszírozási modelljének fenntartása mellett – a jelenlegi körülmények között gyorsan további, kivételesen nagy összegű makroszintű pénzügyi támogatást tudjon nyújtani egyetlen kedvezményezettnek, meg kell erősítenie a közös tartalékalapot a tagállamok által nyújtandó további garanciákkal, amelyek védőhálóként működnének az Ukrajnával szembeni kitettség tekintetében.

    A költségvetési rendelet előírásai szerint a Bizottság szolgálatai a támogatás végrehajtása alatt el fogják végezni az ukrajnai pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások működési értékelését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás – ezen belül a makroszintű pénzügyi támogatás – igazgatására szolgáló eljárások megfelelő garanciákat biztosítanak, az Ukrajna elleni orosz agresszív háború miatti kivételes körülményeket is figyelembe véve. Ez lehetővé fogja tenni az előző értékelés naprakésszé tételét, amelynek következtetése szerint az ukrajnai pénzügyi folyamatok és eljárások szilárd elveken alapulnak, illetve azok alapján működnek, ezért a makroszintű pénzügyi támogatás céljából megfelelőnek tekinthetők.

    Hatásvizsgálat

    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott múltbéli műveletek utólagos értékeléseiből levont tanulságokra támaszkodnak. E kivételes makroszintű pénzügyi támogatás hozzá fog járulni Ukrajna rövid távú finanszírozási igényeinek enyhítéséhez a jelenlegi rendkívüli körülmények között. Az ehhez a kivételes makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó jelentéstételi követelmények és szakpolitikai feltételek célja a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása. Ezt a kivételes makroszintű pénzügyi támogatást a 2015 óta végrehajtott hat makroszintű pénzügyi támogatási program – köztük a Covid19-cel kapcsolatos legutóbbi és a 2022 elején nyújtott sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás – keretében elért eredményekre kell alapozni.

    A javaslat nem igényel hatásvizsgálatot, mivel a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetlen szakpolitikai lehetőség a szóban forgó probléma kezelésére. A további garanciák alkalmazására a fennálló kötelezettségek alapos pénzügyi kockázatértékelését követően kerül sor.

    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

    A javaslat nem kapcsolódik a célravezető szabályozáshoz és az egyszerűsítéshez.

    Alapjogok

    Az európai szomszédságpolitika (ENP) körébe tartozó országok jogosultak makroszintű pénzügyi támogatásra. A makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a támogatható ország tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

    Egyértelmű pozitív jel az ukrán hatóságok reformok iránti, újólag megerősített elkötelezettsége és határozott politikai szándéka, ami konkrétan megmutatkozik abban, hogy Ukrajna sikeresen teljesítette a Covid19-cel kapcsolatos sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási programhoz kapcsolódó strukturális szakpolitikai feltételeket olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az igazságszolgáltatás, a jó kormányzás, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Hasonlóképpen, az ország uniós tagság iránti kérelmének alátámasztására tett erőfeszítések – nevezetesen a két nagyon átfogó és részletes kérdőívre adott részletes válaszai – egyértelműen jelzik, hogy a hatóságok készek Ukrajna európai törekvéseinek követésére és megvalósítására. Az orosz agresszió kezdete óta az ukrán hatóságok figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, és továbbra is elkötelezettek e reformok átlátható módon és az uniós normákkal összhangban történő végrehajtása mellett. Így a makroszintű pénzügyi támogatási program politikai előfeltétele jelenleg teljesítettnek tekintendő.

    4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

    Az erre az Ukrajnának nyújtandó, 5 milliárd EUR összegű kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó pénzeszközöket a tőkepiacokon veszik fel, majd továbbhitelezik Ukrajnának. Ez kiegészíti az (EU) 2022/1201 határozat alapján Ukrajnának nyújtott 1 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást.

    Az uniós költségvetés védelme érdekében az Ukrajnának rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott, együttesen legfeljebb 6 milliárd EUR összegű két hitelt 70 %-os mértékben kell fedezni, amelyből 9 %-ot befizetett tartalék, 61 %-ot pedig a tagállamok által nyújtott lehívható garanciák formájában kell biztosítani. A (külső tevékenységi garancia 9 %-ának megfelelő) befizetett tartalékot a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében különítik el, összesen 540 millió EUR összegben (14 02 01 70. költségvetési sor – „NDICI – A közös tartalékalap feltöltése”). A 9 % feletti további tartalékképzés tekintetében azonban a többéves pénzügyi keret jelenlegi felső határain belül korlátozottak a lehetőségek a költségvetési források mobilizálására. Tagállami garanciákat kell igénybe venni ahhoz, hogy költségvetési szempontból stabil módon és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtásának megzavarása nélkül további MFA-hiteleket lehessen nyújtani Ukrajna számára. Ez indokolja azt a javaslatot, hogy a 6 milliárd EUR összegű hitelérték fennmaradó 61 %-ának megfelelő összegben a tagállamok nyújtsanak garanciákat.

    A teljes fedezetre tehát első veszteségi fedezetként a 6 milliárd EUR 9 %-ának megfelelő befizetett tartalék vonatkozna, amelyet a tagállamok által nyújtott kiegészítő garanciák követnének legfeljebb 3,66 milliárd EUR értékben, azaz a 6 milliárd EUR összegű MFA-hitelek 61 %-át kitevő összegben, és az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban az esetleges maradványösszegeket az uniós költségvetés fedezné függő kötelezettségként.

    Az ezen határozat alapján Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról közvetlenül e határozat hatálybalépését követően kell intézkedni, nem várva ki a szükséges nemzeti garanciák rendelkezésre bocsátását.

    Tekintettel arra, hogy 2022 folyamán sürgősen hiteleket kell biztosítani Ukrajna számára, az EU a tagállami garanciák rendelkezésre állása előtt intézkedik a hitelekről. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár sok tagállam 2–3 hónapon belül tud garanciát nyújtani, az összes garancia megszerzése 4–5 hónapot vehet igénybe. Az ukrán finanszírozási igények rendkívüli sürgősségét figyelembe véve ilyen hosszú késések nem fogadhatók el. A Bizottság ezért – a rendkívüli helyzetre tekintettel kivételes jelleggel – azt tervezi, hogy a hitelekről a garanciák megszerzésével párhuzamosan intézkedik.

    Ez alatt az átmeneti időszak alatt a jelenlegi hitelcsomag kialakításának módjának köszönhetően az uniós kötvényekbe befektetőket nem terheli az EU általi nemfizetés kockázata az összes garancia rendelkezésre bocsátását megelőző rövid időszak folyamán. Már csak azért sem, mert az összes garancia várható rendelkezésre bocsátását megelőző átmeneti időszakban (4–5 hónap) nem válik esedékessé fizetési esemény. Azon elméleti esetben, ha az összes garancia rendelkezésre bocsátását megelőző időszakban nemfizetésre kerülne sor, az Európai Bizottság igénybe veheti az MFA-hitelekre elkülönített tartalékokat, valamint szükség esetén az EU közös tartalékalapjában tartott egyéb tartalékokat.

    A tagállamoknak a lehető legsürgősebben le kell folytatniuk a garanciák hatálybalépésére vonatkozó nemzeti eljárásaikat.

    A garanciák fedeznék az ezen határozat és az (EU) 2022/1201 határozat szerinti hitelösszeg 9 %-ának megfelelő, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 31. cikkének (5) bekezdésével és a pénzügyi programozással összhangban a többéves pénzügyi keretből nyújtott kezdeti befizetett tartalékon felüli összegeket. Lehívásokra kizárólag akkor kerülhetne sor, ha Ukrajna a jelenlegi határozat és az (EU) 2022/1201 határozat tárgyát képező hitel tekintetében nem teljesítené fizetési kötelezettségeit, és a lehívásokat elsősorban az Unió kötelezettségeinek teljesítésére, valamint adott esetben a közös tartalékalap Ukrajnával kapcsolatos komponensének feltöltésére használnák fel. Ezeket a hozzájárulásokat – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve – figyelembe vennék a költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából adódó tartalék összegének számításakor.

    A tagállamoktól lehívott összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett külső címzett bevételnek minősülnének, mint a makroszintű pénzügyi támogatáshoz – azaz a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében biztosított külső támogatási programhoz – nyújtott tagállami hozzájárulások.

    Tekintettel a garanciákkal fedezett makroszintű pénzügyi támogatás kivételes jellegére, helyénvaló az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia egyéb pénzügyi kötelezettségeitől elkülönítve fedezni. Javasolt továbbá a közös tartalékalapban az ezen makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében elkülönített tartalékfeltöltést – a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 31. cikke (6) bekezdésében meghatározott általános szabály alkalmazása helyett – kizárólag az e határozat szerinti pénzügyi kötelezettségekre felhasználni.

    Ugyanezek a kockázati megfontolások vonatkoznak az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében folyósított vagy 2022. július 15. után folyósítandó hitelekre is. Ez a javaslat ezért előirányozza a 70 %-os tartalékfeltöltési ráta kiterjesztését az említett hitelekre – a költségvetési rendelet tartalékfeltöltésre vonatkozó szabályait alkalmazva a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szabályai helyett –, valamint úgy rendelkezik, hogy a tartalékokat a közös tartalékalap külön komponensében kell tartani.

    Ezenfelül kamattámogatást kell nyújtani az alábbiakban ismertetettek szerint, amelyet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszegből kell fedezni. A hitelfelvételhez és hitelnyújtáshoz kapcsolódó adminisztratív költségekről lemondanának, és így azok nem kerülnek behajtásra Ukrajnától. Ezeket a megfelelő igazgatási költségvetési sorokról fedezik.

    5.EGYÉB ELEMEK

    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

    Az Európai Unió ezt a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást 5 milliárd EUR összegben, hosszú lejáratú hitelek formájában bocsátja Ukrajna rendelkezésére. Ez a tervek szerint több részletben folyósítandó támogatás hozzá fog járulni Ukrajna 2022. évi fennmaradó külső finanszírozási hiányának fedezéséhez. Az első részlet folyósítására e javaslat jóváhagyása és a vonatkozó egyetértési megállapodás hatálybalépése után kerül sor, mihelyt a tagállamok egyhangúlag kijelentik, hogy a lehető legsürgősebben lefolytatják a nemzeti garanciák nyújtására vonatkozó nemzeti eljárásaikat.

    A folyósítás ezen túlmenően az egyetértési megállapodásban elfogadott jelentéstételi követelmények végrehajtásától függ. A Bizottság szorosan együtt fog működni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal a releváns fejlemények, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek alkalmazásának nyomon követése érdekében.

    A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából.

    Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

    Tárgytalan.

    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

    A határozat a közös tartalékalapba már befizetett vagy a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret szerinti pénzügyi programozásban előirányzott tartalékokat meghaladó veszteségek fedezésére szolgáló tagállami garanciák keretéről is rendelkezik.

    Az 1. cikk ismerteti e kivételes makroszintű pénzügyi támogatás főbb jellemzőit.

    A 2. cikk előírja a makroszintű pénzügyi támogatás folyósításához szükséges politikai előfeltételek betartását.

    A 3. cikk egyértelműen meghatározott jelentéstételi és nyomonkövetési követelményekről, valamint a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételekről rendelkezik. Az említett követelményeket és feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni.

    A 4. cikk meghatározza a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás több részletben történő folyósításához szükséges feltételeket. Az egyes részletek folyósításának ütemezését és feltételeit az egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

    Az 5. cikk ismerteti a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre vonatkozó szabályokat.

    A 6. cikk részletezi a kamattámogatás finanszírozását.

    A 7. cikk ismerteti a jelentéstételi kötelezettségeket, amelyeket a Bizottságnak az Ukrajna számára nyújtott rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során az Európai Parlament és a Tanács felé teljesítenie kell.

    A 8. cikk részletezi a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának értékelését.

    A 9. cikk a tagállamok által összesen 3,66 milliárd EUR összegben nyújtandó nemzeti garanciák létrehozásáról rendelkezik.

    A 10. cikk részletezi a Bizottság által a tagállamokkal kötendő garanciamegállapodásokat.

    A 11. cikk a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó tartalékfeltöltést írja le.

    A 12. cikk a 466/2014/EU határozat alapján garancia alá tartozó egyes ukrajnai pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékfeltöltés megerősítéséről rendelkezik.

    A 13. cikk a tartalékfeltöltés megfelelőségének értékeléséről és a felülvizsgálati eljárásról rendelkezik.

    A 14. cikk meghatározza a közös tartalékalapba feltöltött tartalékra vonatkozó elszámolási szabályokat.

    A 15. cikk előírja, hogy a Bizottságot a komitológiai eljárásokkal összhangban egy bizottság segíti.

    A 16. cikk részletezi a felhatalmazás gyakorlását.

    A 17. cikk ismerteti a jelentéstételi követelményeket, amelyeket a Bizottságnak az Ukrajna számára nyújtott kivételes makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során az Európai Parlament és a Tanács felé teljesítenie kell.

    A 18. cikk az (EU) 2022/1201 határozat módosításait tartalmazza.

    A 19. cikk meghatározza e határozat hatálybalépésének időpontját.

    2022/0281 (COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

    az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    rendes jogalkotási eljárás 15 keretében,

    mivel:

    (1)Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás 16 (a továbbiakban: társulási megállapodás) 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett.

    (2)Ukrajna 2014 tavaszán ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A napirenden lévő legfontosabb kérdések a korrupció elleni küzdelemre, valamint alkotmányos, választási és igazságügyi reformokra terjednek ki. A reformok végrehajtását egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási programok támogatták, amelyek keretében Ukrajna összesen 6,6 milliárd EUR összegű támogatást kapott hitelek formájában. Az Oroszországgal közös határon tapasztalható fokozódó feszültséggel összefüggésben az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozattal 17 rendelkezésre bocsátott sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának, amelynek folyósítása két, 600 millió EUR összegű részletben történt 2022 márciusában és májusában. Az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozattal 18 rendelkezésre bocsátott legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás gyors és sürgős segítséget jelentett Ukrajna költségvetése számára, és folyósítása 2022. augusztus 1-jén és 2-án teljes mértékben megtörtént. Ez a támogatás az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” címmel 2022. május 18-án elfogadott bizottsági közleményben bejelentett és az Európai Tanács által 2022. június 23–24-én jóváhagyott, Ukrajnának folyósítandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag első része volt. Jelen határozat az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 9 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének második szakaszát képezi. Alapot szolgáltat ahhoz, hogy a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás keretében Ukrajna rendkívül kedvezményes feltételek mellett további 5 milliárd EUR összegű hitelhez juthasson. Ezt a csomagot várhatóan hamarosan egy harmadik, további 3 milliárd EUR összeget kitevő pénzügyi támogatási csomag fogja követni, amint megszületett a megegyezés a részletekről.

    (3)Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió és az azóta fennálló háború a piaci hozzáférés elvesztését és az állami bevételek drasztikus visszaesését okozta, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folyamatosságának fenntartására fordított közkiadások jelentősen megnövekedtek. Ebben a rendkívül bizonytalan és ingatag helyzetben a Nemzetközi Valutaalap legjobb becslése szerint Ukrajna 2022. évi finanszírozási igénye tekintetében mintegy 39 milliárd USD összegű rendkívüli hiány áll fenn, amelynek mintegy felét fedezhetné az eddig felajánlott nemzetközi támogatás teljes mértékű folyósítása. A jelenlegi kivételes körülmények között úgy tekinthető, hogy a rendkívüli makroszintű támogatási csomag második szakaszát képező támogatásnak az Unió részéről történő gyors rendelkezésre bocsátása megfelelő rövid távú választ jelent az ország számottevő makroszintű pénzügyi stabilitási kockázataira. Ez a további 5 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás segíti Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, megerősíti az ország közvetlen rezilienciáját, és megalapozza helyreállítási kapacitásait, mindezeken keresztül pedig hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához, végső soron pedig ahhoz, hogy az ország olyan helyzetbe kerüljön, hogy képes legyen eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

    (4)Ez az újabb rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna fedezni tudja a Nemzetközi Valutaalap és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által becsült finanszírozási igényét, figyelemmel az ország saját forrásból történő finanszírozásra való képességére is. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembevételre került továbbá a bilaterális és a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulás, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségessége, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi ukrajnai felhasználása és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értéke is. Tudomásul kell venni az ukrán hatóságok aziránti elkötelezettségét, hogy szorosan együttműködjenek az IMF-fel a rövid távú sürgősségi intézkedések kidolgozása és végrehajtása terén, valamint azon szándékukat, hogy az IMF-fel együttműködve kidolgozzanak egy megfelelő gazdasági programot, amint ezt a körülmények lehetővé teszik. A programot Ukrajna 2022 augusztusában kérte hivatalosan. A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak arra kell irányulnia, hogy az orosz agresszív háború körülményei között fenntartsa a makroszintű pénzügyi stabilitást és rezilienciát. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák különböző területein hozott intézkedések alapelveivel és célkitűzéseivel.

    (5)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Unió Ukrajnával kapcsolatos külpolitikáját. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

    (6)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ezen belül a többpárti parlamentáris rendszert, valamint a jogállamiságot, és biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezek az elvek az Ukrajna elleni orosz agresszív háború miatt kialakult jelenlegi helyzetben és különösen a katonai közigazgatás körülményei között annak ellenére sem sérülhetnek, hogy a hatalom a végrehajtó hatalom kezében összpontosul.

    (7)Annak érdekében, hogy az Uniónak a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelemben részesüljenek, Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és más szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról.

    (8)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatást egy egyetértési megállapodásban meghatározandó jelentéstételi követelményekhez és szakpolitikai feltételekhez kell kötni. A szigorú jelentéstételi követelményeknek arra kell irányulniuk, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszív háború miatt kialakult jelenlegi helyzetben a pénzeszközök felhasználásával összefüggésben biztosított legyen a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság. A szakpolitikai feltételek arra irányulnak, hogy megerősítsék Ukrajna azonnali rezilienciáját és államadósságának hosszabb távú fenntarthatóságát, ezáltal pedig csökkentsék az ország meglévő és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos kockázatokat.

    (9)E határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 19 megfelelően kell gyakorolni.

    (10)Az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos futamidejét 25 évben kell meghatározni.

    (11)Tekintettel arra, hogy az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek azonos kockázatot jelentenek az uniós költségvetési számára és együttesen számított maximális átlagos futamidejük 25 év, az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás keretében Ukrajna rendelkezésére bocsátott 6 milliárd EUR összeg teljes egésze tekintetében azonos módon kell fedezni a pénzügyi és a költségvetési következményeket. Ennek keretében különösen a megfelelő védelem érdekében azonos szintű költségvetési fedezetet kell biztosítani arra az esetre, ha Ukrajna esetleg nem fizetné vissza határidőre a hitel egy részét vagy teljes egészét. A rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott két hitel céljára az uniós költségvetésből rendelkezésre bocsátott tartalékot egyetlen egészként kell kezelni. Ez növeli az uniós költségvetés rezilienciáját és rugalmasságát az esetleges nemteljesítés esetére. Az (EU) 2022/1201 határozat 7. cikkének (2) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

    (12)Az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás a külső tevékenységi garancia teljes összegén belül jelent pénzügyi kötelezettséget az Unió számára. Az Ukrajna rendelkezésére bocsátott legfeljebb 6 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás teljes egészével kapcsolatban gondoskodni kell a külső tevékenységi garancia keretében a makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek esetében alkalmazott 9 %-os befizetett tartalékról. A tartalék összegét ezen 540 millió EUR összegű tartalék teljes egésze tekintetében az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 alapján a makroszintű pénzügyi támogatások céljára elkülönített keret terhére kell finanszírozni. Ezt az összeget le kell kötni, és be kell fizetni a 2021–27-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret közös tartalékalapjába.

    (13)Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 210. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési biztosítékokból és a pénzügyi támogatásokból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségeket akkor kell fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk összeegyeztethető az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése szerinti, a többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben 21 rögzített korlátokkal, valamint a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat 22 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határral. Ahhoz, hogy az Unió a példátlan összegű makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül jelentős támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának pénzügyileg biztonságos módon, az Unió jó hitelképességének, és ezáltal az Unió azon képességének fenntartása mellett, hogy bel- és külpolitikája keretében egyaránt hatékony finanszírozást biztosítson, alapvető fontosságú az uniós költségvetés megfelelő védelme az érintett függő kötelezettségek ténylegessé válásával szemben, valamint annak biztosítása, hogy ezek a kötelezettségek a költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdése értelmében pénzügyileg fenntarthatók legyenek.

    (14)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a közös tartalékalapot az egyetlen kedvezményezettnek nyújtott példátlan mértékű makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó függő kötelezettségekből eredő kockázatokkal arányosan meg kell erősíteni. E megerősítés nélkül az uniós költségvetés nem lenne képes pénzügyileg biztonságos módon biztosítani azt a példátlan mértékű segítséget, amelyre Ukrajnának a háború miatt szüksége van. Az uniós költségvetés védelme érdekében a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásként Ukrajnának nyújtott legfeljebb 6 milliárd EUR összegű hiteleket 70 %-os mértékben kell fedezni, amelyből 9 %-ot a befizetett tartalék, a fennmaradó részt pedig a veszteségek költségvetési fedezeteként a hitelérték legfeljebb további 61 %-ának megfelelő összegre nyújtott tagállami garanciák segítségével kell biztosítani.

    (15)Az Unió általános finanszírozási prioritásai miatt az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet szerinti forrásokra nagy nyomás nehezedik. Ezért a további források tekintetében olyan alternatív megoldást kell keresni, amely nincs kihatással a 2021–27-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret pénzügyi programozásában előirányzott rendes kiadásokra.

    (16)Megállapítást nyert, hogy a tagállamok által garancia formájában nyújtott hozzájárulások megfelelő módszerét jelentik a kezdeti befizetett tartalékon túlmenő védelem biztosításának. A tagállamoknak a garanciát önkéntesen kell nyújtaniuk, oly módon, hogy az megfelelő védőhálót képezzen az uniós költségvetés számára arra az esetre, ha a közös tartalékalapban az e határozattal és az (EU) 2022/1201 határozat alapján vállalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében rendelkezésre bocsátott tartalék kimerülne. A szóban forgó garancia formájában nyújtott hozzájárulásokat a költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve bele kell számítani az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összegébe. Ezeket az összegeket – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve – figyelembe kell venni a költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából adódó tartalék összegének számításakor. 

    (17)A tagállamok által nyújtott garanciáknak az e határozat alapján rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelt, valamint az (EU) 2022/1201 határozat alapján makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott 1 milliárd EUR összegű hitelt kell fedezniük. Ezeknek a garanciáknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. A garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy az Unió képes legyen visszafizetni a tőkepiacokon, illetve a pénzügyi intézményektől felvett hiteleket. Ezek a garanciák csak akkor hívhatók le, ha teljesülnek a rendelkezésre álló tartalék megfelelősége tekintetében meghatározott szigorú kritériumok, és Ukrajna nem teljesíti kellő időben az Unió felé az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelekből fakadó visszafizetési kötelezettségét ahhoz, hogy az Unió eleget tudjon tenni a kötvényekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek, vagy pedig ha az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek törlesztési ütemterve módosul. A tagállami garanciákat az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásból eredő veszteségeknek megfelelő összegben kell lehívni oly módon, hogy ezáltal a közös tartalékalap feltölthető legyen a szükséges befizetett tartalék szintjére. A tagállami garanciák csak akkor vagy azt követően hívhatók le, ha az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás céljára elkülönített kezdeti tartalék kimerült vagy várhatóan kimerül. A hitelmegállapodások alapján az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében visszafizetett összegeket – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve – vissza kell téríteni a garancialehívásokat teljesítető tagállamok számára.

    (18)Abban az esetben, ha az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódóan az Unió kötvényekből eredő pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése érdekében ideiglenesen olyan tartalék került felhasználásra, amely a közös tartalékalapban más uniós pénzügyi kötelezettségek fedezeteként van elkülönítve, a lehívott tagállami garanciák felhasználhatók a szóban forgó más pénzügyi kötelezettségek fedezeteként elkülönített tartalék feltöltésére.

    (19)A szóban forgó garanciákkal fedezett makroszintű pénzügyi támogatás kivételes jellegére való tekintettel az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásokból fakadó pénzügyi kötelezettségek fedezeteként szolgáló, valamint a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 23 alapján garanciával fedezett hitelek keretében 2022. július 15. után teljesített kifizetések fedezeteként szolgáló tartalékot helyénvaló külön kezelni a külső tevékenységi garanciához és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalaphoz kapcsolódó más pénzügyi kötelezettségektől. Ezért – a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 24 31. cikkének (6) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve – helyénvaló a közös tartalékalapban elkülönített tartalékot kizárólag az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásból fakadó pénzügyi kötelezettségek céljára felhasználni. Emellett – a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 31. cikkének (8) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve – helyénvaló a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett hitelek keretében 2022. július 15. után teljesített kifizetések fedezetére a közös tartalékalapban elkülönített tartalékot kizárólag az ezekből a hitelekből fakadó pénzügyi kötelezettségek céljára felhasználni, és a tartalék feltöltésére a költségvetési rendelet szabályait alkalmazni. Kiegészítésképpen – a költségvetési rendelet 213. cikkétől eltérve – az e makroszintű pénzügyi támogatás céljára elkülönített tartalékot ki kell zárni a tényleges tartalékfeltöltési ráta alkalmazásából.

    (20)Az egyes tagállamoknak a garanciával fedezett teljes összeghez olyan mértékben kell hozzájárulniuk (hozzájárulási kulcs), amilyen mértékben az Unió teljes bruttó nemzeti jövedelméből részesülnek. A garanciák lehívásának arányosan, a hozzájárulási kulcsnak megfelelően kell történnie.

    (21)A tagállamoknak a garancia hatálybalépéséhez szükséges nemzeti eljárásaikat kiemelt prioritásként kell lefolytatniuk. Mivel a helyzet sürgető, a szóban forgó eljárások lefolytatása nem késleltetheti az Ukrajna számára sürgősen szükséges rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás e határozat alapján történő folyósítását. Az e határozaton alapuló kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtandó hiteleket e határozat hatálybalépése, az egyetértési megállapodás elfogadása és a hitelmegállapodás aláírása után azonnal folyósítani kell.

    (22)Tekintettel Ukrajnának az orosz agresszív háború miatti nehéz helyzetére, Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló – a költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve – lehetővé tenni, hogy az Unió fedezze a kamatköltségeket, és mentesítse Ukrajnát az adminisztratív költségek viselése alól. A kamattámogatást a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani, és annak terhét legalább a jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartama alatt az Unió költségvetésének kell viselnie. A 2021-től 2027-ig tartó időszakban a kamattámogatást az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszegből kell fedezni.

    (23)Ukrajna minden év március végéig kérheti a kamattámogatást és az adminisztratív költségek viselése alóli mentesítést. A tőketörlesztés rugalmasságának biztosítása érdekében a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve lehetővé kell tenni az Unió nevében felvett kapcsolódó hitelek megújítását is.

    (24)Ukrajna sürgős finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében az Európai Bizottság 2022 júliusában hozzájárult ahhoz, hogy az EBB további, Ukrajnának szánt, a 2014–20-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatása keretében garanciával fedezett 1,59 milliárd EUR összegű hitelt a rendeltetés módosításával folyósítson. Mivel azonban ezek a hitelek az ukrán államháztartást és állami tulajdonú vállalatokat finanszírozzák, az uniós költségvetés szempontjából ugyanazokat a kockázatokat hordozzák magukban, mint a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek. Ennélfogva az uniós költségvetésnek e kitettségek esetében ugyanazt az elővigyázatossági megközelítést kell követnie, mint a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott új hitelek kapcsán. E határozat ezért szintén 70 %-os tartalékfeltöltési rátát ír elő az 1,59 milliárd EUR összegű, a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelek, valamint a külső hitelezési megbízatás keretében Ukrajnának folyósítandó későbbi hitelek tekintetében. Ezt a tartalékfeltöltési rátát kell alkalmazni az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (8) bekezdésének harmadik mondata alapján kiadódó tartalékfeltöltési ráta helyett. A külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott 1,59 milliárd EUR összegű hitelek folyósítására vonatkozó 70 %-os tartalékot az uniós költségvetés fogja finanszírozni.

    (25)A makroszintű pénzügyi támogatás és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott hitelek kapcsán a tartalékfeltöltést 2023 közepétől – vagy ha helyénvaló, annál korábbi időponttól kezdve – hathavonta rendszeresen felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat keretében értékelni kell különösen, hogy az ukrajnai helyzet alakulása függvényében indokolt-e a tartalékfeltöltési ráta növelése vagy csökkentése. A Bizottság emellett a tartalékfeltöltési rátát eseti alapon is felülvizsgálhatja, különösen akkor, ha azt jelentős esemény bekövetkezése indokolja. Annak biztosítása érdekében, hogy a tartalékfeltöltési ráta a pénzügyi kockázatok tükrében mindenkor megfelelő mértékű legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a tartalékfeltöltési rátáról azokban az esetekben, amikor szükségessé válik annak növelése vagy csökkentése. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

    (26)Mivel e határozat célját, nevezetesen a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásnak Ukrajna számára különösen a gazdasági rezilienciájának és stabilitásának megerősítése céljából történő nyújtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ez a cél az Unió szintjén annak terjedelme és hatásai miatt jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

    (27)Tekintettel az Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió okozta rendkívüli körülmények miatti sürgető helyzetre, helyénvalónak tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

    (28)Az ukrajnai helyzet sürgősségére tekintettel indokolt, hogy ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    I. fejezetRendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás

    1. cikk

    A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása

    (1)Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatása céljából az Unió legfeljebb 5 000 000 000 EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Ukrajnának. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Ukrajnának történő hitelnyújtás formájában valósul meg. A támogatás hozzájárul Ukrajna – a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben azonosított – finanszírozási hiányának fedezéséhez.

    (2)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitel formájában felvegye a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és azokat továbbhitelezze Ukrajnának. Az (1) bekezdés, valamint az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos futamideje együttesen 25 év.

    (3)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól és az abban meghatározott rendelkezésre állási időszakban áll rendelkezésre, függetlenül attól, hogy az e határozat II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott garanciák nyújtására sor került-e.

    (4)Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási igényei a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság csökkenti a támogatás összegét, illetve felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

    2. cikk

    A makroszintű pénzügyi támogatás előfeltétele

    (1)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

    (2)A Bizottság a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését, különösen a folyósításokat megelőzően, a helyszíni körülményeket és a katonai közigazgatás alkalmazásának következményeit is figyelembe véve.

    (3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 25 összhangban kell alkalmazni.

    3. cikk

    Egyetértési megállapodás

    (1)A Bizottság megállapodik Ukrajnával a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás szakpolitikai feltételeiről. A szakpolitikai feltételek a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerülnek elfogadásra. Az említett szakpolitikai feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni.

    (2)Az e rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás első részével összefüggésben elfogadott jelentéstételi követelmények rögzítésre kerülnek az egyetértési megállapodásban, és azoknak biztosítaniuk kell mindenekelőtt a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

    (3)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

    (4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi a jelentéstételi követelmények végrehajtását, valamint az egyetértési megállapodásban elfogadott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért eredményeket. A Bizottság az említett ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    4. cikk

    A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítása

    (1)A (3) bekezdésben említett követelményektől függően a Bizottság a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatást részletekben, az egyes részleteket pedig hitel formájában bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek folyósításának ütemezéséről a Bizottság dönt. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

    (2)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összhangban álljon a Bizottság és Ukrajna között a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás keretében elért megállapodásokkal, illetve egyetértésekkel.

    (3)A Bizottság az alábbi követelmények értékelésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

    a)a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott előfeltétel tiszteletben tartása;

    b)az egyetértési megállapodásban szereplő jelentéstételi követelmények kielégítő teljesítése;

    c)a második és az azt követő részletek tekintetében az egyetértési megállapodásban elfogadott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért kielégítő eredmények.

    A makroszintű pénzügyi támogatás maximális összegének folyósítása előtt a Bizottság ellenőrzi az egyetértési megállapodásban szereplő valamennyi szakpolitikai feltétel teljesülését.

    (4)Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

    (5)A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás főszabály szerint az Ukrán Nemzeti Bank részére kerül folyósításra. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igények megerősítését is – az uniós pénzeszközöket az ukrán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is lehet folyósítani.

    5. cikk

    Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek 

    (1)A hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek végrehajtására a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban kerül sor.

    (2)Szükség esetén a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság megújíthatja az Unió nevében felvett kapcsolódó hiteleket.

    6. cikk

    Kamattámogatás

    (1)A költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve az Unió az e határozat alapján nyújtott hitelek tekintetében viselheti – kamattámogatás nyújtásával – a kamatköltségeket, valamint fedezheti a hitelfelvétellel és hitelnyújtással kapcsolatos adminisztratív költségeket, a hitel lejárat előtti visszafizetésével kapcsolatos költségek kivételével.

    (2)Ukrajna minden év március végéig kérheti az Uniótól a kamattámogatást és az adminisztratív költségek fedezését.

    (3)A makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kamatfizetés költségének fedezésére az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszeget kell felhasználni kamattámogatásként a 2021–2027-es időszakban.

    7. cikk

    Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

    A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait, továbbá az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett műveletek alakulását is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

    8. cikk

    A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának értékelése

    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság – működési értékelés révén – újraértékeli a támogatás szempontjából releváns ukrajnai pénzügyi szabályok, az adminisztratív eljárások, valamint a külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát. Ez a működési értékelés az (EU) 2022/1201 határozatban előírt értékeléssel együtt is elvégezhető.

    II. fejezetA közös tartalékalap megerősítése

    1. szakasz

    A tagállamok által nyújtott garanciák az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat szerinti rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz

    9. cikk

    A tagállamok által garancia formájában nyújtott hozzájárulások

    (1)A tagállamok kiegészíthetik a közös tartalékalapban a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozóan képzett tartalékot azáltal, hogy 3 660 000 000 EUR összegig garanciát biztosítanak az e határozat 1. cikke és az (EU) 2022/1201 határozat alapján Ukrajnának nyújtott rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz (a továbbiakban: fedezett makroszintű pénzügyi támogatások).

    (2)Amennyiben tagállami hozzájárulásra kerül sor, annak biztosítására a 10. cikkel összhangban, a Bizottsággal kötött garanciamegállapodás útján, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és lekérhető garanciák formájában kerül sor. 

    (3)Az egyes tagállamok által az (1) bekezdésben említett összeghez nyújtott hozzájárulás relatív részarányának meg kell felelnie az adott tagállam összesített uniós bruttó nemzeti jövedelemből való relatív részarányának, amelyet az Unió 2022. pénzügyi évre vonatkozó, 2021. november 24-én elfogadott általános költségvetése keretében határoztak meg és amelyet a 2022. évi költségvetés „Összbevétel” fejezete A. része („Az Unió éves költségvetésének finanszírozása, Bevezetés”) 4. táblázatának (1) oszlopa tartalmaz.

    (4)Az egyes tagállamok tekintetében a garanciák a 10. cikkben említett, a Bizottság és az adott tagállam között létrejött garanciamegállapodás hatálybalépésének időpontjától válnak érvényessé.

    10. cikk

    Garanciamegállapodások

    A Bizottság garanciamegállapodást köt minden egyes tagállammal, amely a 9. cikk szerinti garanciát nyújt. A megállapodásban meg kell határozni a garanciára vonatkozó – valamennyi tagállam számára azonos – szabályokat, beleértve mindenekelőtt az alábbiakkal kapcsolatos rendelkezéseket:

    a)a tagállamok azon kötelezettsége, hogy eleget tegyenek a Bizottság – fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokkal összefüggő – garancialehívásainak, miután a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő pénzügyi kötelezettségre elkülönített kezdeti tartalék teljes összegét lehívták vagy le fogják hívni;

    b)annak biztosítása, hogy a garancia lehívása arányos mértékű legyen és a 9. cikk (3) bekezdésében említett hozzájárulási kulcson alapuljon;

    c)annak biztosítása, hogy a garancialehívások lehetővé tegyék, hogy az Unió képes legyen visszafizetni az 1. cikk (2) bekezdése alapján a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvett hiteleket, amennyiben Ukrajna – akár várhatóan – nem teljesíti fizetési kötelezettségét, beleértve azokat az eseteket is, amikor bármilyen okból a törlesztési ütemterv módosítására kerül sor;

    d)annak biztosítása, hogy a garancialehívások felhasználhatók legyenek a közös tartalékalap feltöltésére a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében lehívott tartalékokhoz kapcsolódóan;

    e)annak biztosítása, hogy a lehívást nem teljesítő tagállam továbbra is köteles legyen eleget tenni a lehívásnak;

    f)fizetési feltételek.

    2. szakasz

    A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokhoz és a külső hitelezési megbízatásból eredő egyes ukrajnai pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó tartalékfeltöltés

    11. cikk

    A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó tartalékfeltöltés

    (1)A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokra – az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott általános szabály helyett – 70 %-os tartalékfeltöltési ráta alkalmazandó.
    A közös tartalékalapba befizetett tartalékok szintjét azonban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő fennálló kötelezettség 9 %-án kell tartani, illetve felhasználás esetén annak 9 %-át kitevő mértékű feltöltést kell végrehajtani, mindaddig, amíg a 9. cikk szerinti garanciákat teljes mértékben le nem hívják.

    (2)A 10. cikkben említett garanciák lehívásából származó összegek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelően a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból származó pénzügyi kötelezettségek visszafizetésére és a közös tartalékalapba teljesítendő befizetésekre szolgáló külső címzett bevételnek minősülnek.

    (3)A költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdése első albekezdésének második mondatától eltérve az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összege magában foglalja a 9. cikk (1) bekezdésében említett garanciák összegét. A költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a tartalékfeltöltési rátából adódó tartalék összege a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében magában foglalja az e cikk (2) bekezdésében említett tartalék összegét.

    (4)A költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokkal összefüggésben Ukrajnától beszedett összegek a tagállamok által a 10. cikk a) pontja szerint teljesített garancialehívások összegének mértékéig nem használhatók fel a tartalékfeltöltéshez. Az említett összegeket vissza kell téríteni az érintett tagállamoknak.

    12. cikk

    A 466/2014/EU határozat alapján garanciában részesülő egyes ukrajnai pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékfeltöltés megerősítése

    Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (8) bekezdésének harmadik mondatától eltérve 70 %-os feltöltési ráta alkalmazandó az Európai Beruházási Bank által 2021. december 31. előtt aláírt és a 466/2014/EU határozatnak megfelelően uniós garancia alá tartozó, az Európai Beruházási Bank által Ukrajnában végrehajtott finanszírozási műveletek keretében 2022. július 15. után folyósított hitelösszegekre (a továbbiakban: külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek), valamint – e határozat 13. és 14. cikkére is figyelemmel – a költségvetési rendelet 211., 212. és 213. cikke alkalmazandó. A költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában a tartaléknak 2027. december 31-ig el kell érnie a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek nyomán fennálló kötelezettségek teljes összegére alkalmazott tartalékfeltöltési rátának megfelelő szintet.

    13. cikk

    A tartalékfeltöltési ráta megfelelőségének értékelése és felülvizsgálati eljárás

    (1)2023. június 30-tól kezdődően hathavonta, és minden olyan esetben, amikor megállapítja, hogy erre más okok vagy események miatt szükség van, a Bizottság értékelést végez arra vonatkozóan, hogy vannak-e olyan új fejlemények, amelyek tartós és érdemi módon befolyásolhatják a 11. és 12. cikk szerinti tartalékfeltöltési ráta megfelelőségét, beleértve a befizetett források mértékét is. A Bizottság – legalább két év adatai alapján – mindenekelőtt megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e tartós és jelentős változás az említett kitettségek hitelkockázati profiljában.

    (2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a tartalékfeltöltési ráta kiigazítása céljából – a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén módosítsa a 11. és 12. cikket, mindenekelőtt az (1) bekezdésben említett fejlemények figyelembevétele érdekében.

    14. cikk

    A közös tartalékalapba feltöltött tartalék

    (1)Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (6) bekezdésében meghatározott általános szabály helyett a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból adódó pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia alá tartozó egyéb pénzügyi kötelezettségektől elkülönítve kell fedezni, és a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében elkülönített tartalék kizárólag az e határozatból és az (EU) 2022/1201 határozatból eredő pénzügyi kötelezettségekre használható fel.

    Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (8) bekezdésében meghatározott általános szabály helyett a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségekből adódó pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia alá tartozó egyéb pénzügyi kötelezettségektől elkülönítve kell fedezni, és a közös tartalékalapban a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek tekintetében elkülönített tartalék kizárólag az e határozatból és az (EU) 2022/1201 határozatból eredő pénzügyi kötelezettségekre használható fel.

    (2)A költségvetési rendelet 213. cikkétől eltérve, a tényleges tartalékfeltöltési ráta nem alkalmazandó a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások és külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek tekintetében elkülönített tartalékra.

    (3)A költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve, a 12. cikkben említett tartalék többlete a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételt jelent azon külső támogatási program számára, amely alapján Ukrajna támogatható.

    III. fejezetKözös rendelkezések

    15. cikk

    Bizottsági eljárás

    (1)A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

    (2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    16. cikk

    A felhatalmazás gyakorlása

    (1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

    (2)A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

    (3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

    (5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    (6)A 13. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

    17. cikk

    Éves jelentés

    (1)A Bizottság minden év június 30-ig éves jelentésének részeként értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat I. fejezetének előző évi végrehajtásáról, beleértve az említett végrehajtás értékelését is. Az említett jelentés:

    a)megvizsgálja a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést;

    b)értékeli Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett követelmények és feltételek teljesítését;

    c)bemutatja az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek, Ukrajna aktuális makroszintű pénzügyi helyzete, valamint a Bizottságnak a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

    (2)A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésre állási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a lezárt rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

    IV. fejezetAz (EU) 2022/1201 határozat módosítása és záró rendelkezés

    18. cikk

    Az (EU) 2022/1201 határozat a következőképpen módosul:

    1.Az 1. cikk (2) bekezdése második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

    „Az (1) bekezdés, valamint a(z) [COM(2022)XXX – jelen javaslat] határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos futamideje együttesen 25 év.”

    2.A 7. cikket el kell hagyni.

    19. cikk

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

    az Európai Parlament részéről            a Tanács részéről

    az elnök            az elnök

    PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

    1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

    1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

    1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 26

    Szakpolitikai terület: Gazdasági és pénzügyek

    Tevékenység: Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

    1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

    új intézkedés 

    kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 27  

     jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

     egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

    1.4.Célkitűzés(ek)

    1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

    „Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak: a jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

    1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

    … sz. konkrét célkitűzés

    „A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

    A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységei:

    a)    a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatása és a növekedésösztönző reformok előmozdítása az EU-n kívül, többek között a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott rendszeres gazdasági párbeszéd révén és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával; valamint

    b)    a bővítési folyamat támogatása, az uniós bővítés- és szomszédságpolitika, valamint egyéb uniós prioritások partnerországokban való végrehajtásának támogatása gazdasági elemzés, szakpolitikai értékelések elvégzése és tanácsadás révén.

    1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

    Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

    ·Makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Ukrajna számára gazdasági rezilienciájának és stabilitásának a háborús helyzetben való támogatása céljából.

    ·Az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz invázió okozta fizetésimérleg-romlás közepette 2022-re vonatkozóan hozzájárul Ukrajna külső finanszírozási igényeinek kielégítéséhez.

    ·Részben kielégíti a partner költségvetési finanszírozási igényeit a korábban nyújtott sürgősségi segély kiegészítéseként.

    ·Támogatja az általános makrogazdasági irányítás javítását, a gazdasági kormányzás és az átláthatóság megerősítését, valamint a fenntartható növekedés feltételeinek javítását célzó strukturális reformokat.

    1.4.4.Teljesítménymutatók

    Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

    Az ukrán hatóságoknak egyes meghatározott gazdasági teljesítménymutatókról és az egyetértési megállapodásban foglalt jelentéstételi követelmények teljesítéséről rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság szolgálatai felé.

    Az ukrajnai pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások 2020 júniusában elvégzett működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai továbbra is nyomon követik az államháztartási gazdálkodást. A művelet végrehajtása során a Bizottság egy második működési értékelést is el fog végezni.

    A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtandó éves jelentésről, amely a művelet végrehajtásának értékelését is magában foglalja. Az utolsó részlet felszabadítását követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül.

    1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

    1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

    A támogatás folyósítása a Bizottság és az ukrán hatóságok közötti egyetértési megállapodásban felsorolt politikai előfeltételek teljesítésétől függ. A tervek szerint a támogatás folyósítása több részletben fog történni. A részletek rendelkezésre bocsátása e javaslat jóváhagyását és a vonatkozó egyetértési megállapodás hatálybalépését követően haladéktalanul megtörténhet, és a támogatás ezt követően elérhetővé válik.

    A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összhangban egyedi rendelkezések alkalmazandók a csalás és az egyéb szabálytalanságok megelőzése céljából.

    A Bizottság és az ukrán hatóságok egyetértési megállapodást kötnek, amely meghatározza a jelentéstételi követelményeket. A Bizottság szorosan együtt fog működni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal a releváns fejlemények, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek alkalmazásának nyomon követése érdekében.

    1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

    Ez az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 5 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslat az EU azon célkitűzésének részét képezi, hogy 9 milliárd EUR összegig rövid távú likviditási támogatást nyújtson. A javaslat az (EU) 2022/1201 határozatot követi és módosítja, amely az Ukrajnának hitel formájában nyújtandó 1 milliárd EUR összegű – 2022 augusztusában teljes egészében folyósított – makroszintű pénzügyi támogatásról szól. Ez a makroszintű pénzügyi támogatás megerősíti az Unió közvetlen humanitárius, gazdasági és védelmi támogatásra irányuló fellépéseit, valamint az Unió azon kezdeményezéseit is, amelyek a többoldalú fellépések koordinálására irányulnak, mint például a „Kiállás Ukrajna mellett”. A makroszintű pénzügyi támogatás jellegénél fogva olyan reformok katalizátora is, amelyek megerősítik az ország rövid távú rezilienciáját, és elősegítik a fokozottabb hosszabb távú stabilitást is. Ezek a várt eredmények különösen fontosak Ukrajna számára ebben a kritikus pillanatban.

    Az Ukrajnának hitelek formájában nyújtandó további támogatás ebben a szakaszban segítheti az ukrán hatóságokat a háború folytatásából eredő azonnali és legsürgetőbb finanszírozási kihívások leküzdésében. Ezen túlmenően a stabil makrogazdasági keret fenntartására irányuló hatósági erőfeszítések támogatása révén a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás növeli az EU Ukrajnával kapcsolatos általános szerepvállalásának hozzáadott értékét, és javítja az országnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás egyéb formáinak – köztük a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti külső pénzügyi eszközökön keresztül rendelkezésre álló költségvetési támogatási műveleteknek és vissza nem térítendő támogatásoknak – a hatékonyságát.

    A projektfinanszírozás vagy a technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő és nem is elegendő e rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás tágabb értelemben vett makroszintű pénzügyi célkitűzéseinek megvalósításához. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság gyors enyhítése és a folyamatosan stabil makroszintű pénzügyi keret biztosításához való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és a költségvetési helyzet tartósságának és fenntarthatóságának a jelentéstételi követelmények megfelelő keretén belüli előmozdítása révén valósul meg. A megfelelő átfogó szakpolitikai keret biztosításához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközökből Ukrajnában finanszírozott fellépések hatékonyságát.

    1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

    A partnereknél végrehajtott makroszintű pénzügyi támogatási műveletek utólagos értékelés tárgyát képezik. Az Ukrajna javára végrehajtott korábbi makroszintű pénzügyi támogatási műveletek utólagos értékelései azt mutatták, hogy azok a célkitűzéseik, pénzügyi keretösszegeik és szakpolitikai céljaik szempontjából összességében nagy jelentőséggel bírtak.

    Ezek a műveletek rendkívül fontos szerepet játszottak Ukrajna fizetésimérleg-problémáinak kezelésében, valamint a gazdaság stabilizálását és külső pozíciója fenntarthatóságának javítását célzó kulcsfontosságú strukturális reformok végrehajtásában. Költségvetési megtakarításokat és pénzügyi előnyöket tettek lehetővé, és katalizátorként működtek a további pénzügyi támogatás és a befektetői bizalom tekintetében. A makroszintű pénzügyi támogatás feltételrendszer-csomagja teljes mértékben összhangban állt a megfelelő IMF-programmal, és politikailag erősítő hatást fejtett ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán hatóságok a létfontosságú reformokkal tudjanak foglalkozni különösen azokon a területeken, amelyekre más nemzetközi támogatói programok nem terjedtek ki.

    1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

    Főszabály szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozóan az az előírás, hogy 9 %-os tartalékot kell képezni az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 212. cikke alapján létrehozott közös tartalékalapban.

    A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és tekintettel a jelenleg becsült kockázati kitettségre, az ukrajnai helyzettel összefüggésben kihelyezett további forrásokra 70 %-os fedezetet kell biztosítani. Az uniós költségvetés a 6 milliárd EUR összegű teljes hitelcsomagra 9 %-os első veszteségi fedezetet biztosít. E fedezet kiegészítéseként a tagállamok további, a hitelek 61 %-ának megfelelő garanciákat biztosítanának.

    Emellett Ukrajna nehéz helyzetére tekintettel és a hosszú távú stabilitási pályáján való támogatása céljából kivételesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az Unió fedezze a kamatköltségeket, és elengedje Ukrajnának az igazgatási költségeket. A kamattámogatást az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszegből kell fedezni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt.

    A közvetlen támogatás nyújtása mellett az Európai Bizottság 2022 júliusában megállapodott arról, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési megbízatása keretében és az uniós költségvetésből származó garanciák mellett Ukrajnának nyújtandó hitelekből egy 1,59 milliárd EUR-s összeg rendeltetését módosítani kell. Az EBB 1,05 milliárd EUR-s összeget folyósít 2022 harmadik negyedévében. Az EBB 2022–23-ban további 536 millió EUR hitel folyósítását tervezi, hogy hozzájáruljon a kiválasztott beruházási projektek újraindításának finanszírozásához. Mivel azonban ezek az ukrán államnak nyújtott (vagy általa garantált) hitelek, ugyanolyan szintű kockázatot jelentenek, mint a rendkívüli MFA-hitelek. A külső hitelezési megbízatásra vonatkozó garanciamegállapodások értelmében az EBB az e hitelekkel kapcsolatban felmerült veszteségek teljes összegét lehívhatja az uniós költségvetésből. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ugyanezt az elővigyázatossági megközelítést ezekre a kitettségekre is alkalmazni kell, és hogy az ennek megfelelő további tartalékokat fel kell tölteni a közös tartalékalap kifejezetten Ukrajnához rendelt közös komponensébe. Ez a javaslat ezért előirányozza a 70 %-os tartalékfeltöltési ráta kiterjesztését az EBB módosított rendeltetésű hiteleiből eredő, 1,59 milliárd EUR összegű további kitettségekre is.

    Egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

    Az EU Ukrajna egyik fő donorja, amely Ukrajna gazdasági, strukturális és intézményi reformjait, valamint a civil társadalmat támogatja. Az Ukrajnának hitelek formájában nyújtott további támogatás ebben a szakaszban segítheti az ukrán hatóságokat a háború folytatásából eredő jelentős finanszírozási kihívások leküzdésében. Ezen túlmenően a stabil makrogazdasági keret fenntartására irányuló hatósági erőfeszítések támogatása révén a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás növeli az EU Ukrajnával kapcsolatos általános szerepvállalásának hozzáadott értékét, és javítja az országnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás egyéb formáinak – köztük a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti külső pénzügyi eszközökön keresztül rendelkezésre álló költségvetési támogatási műveleteknek és vissza nem térítendő támogatásoknak – a hatékonyságát. A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás az Ukrajnának szóló szélesebb körű uniós segítségnyújtási és újjáépítési kezdeményezés részét is képezi, és szerves része az Ukrajnának nyújtott átfogó nemzetközi támogatásnak 28 .

    1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

    Hitel felhasználásával ez a makroszintű pénzügyi támogatási művelet a tőkeáttételi hatás révén növeli az uniós költségvetés hatékonyságát, és biztosítja a legjobb költséghatékonysági lehetőséget.

    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az uniós költségvetés garanciája mellett az Európai Unió és az Euratom nevében tőkét vegyen fel a tőkepiacokról. A cél az, hogy az EU/Euratom piacon elérhető legjobb (a Fitch, a Moody’s és a DBRS által AAA-minősítésű, az S&P által AA-minősítésű, mind stabil kilátásokkal rendelkező) hitelstátuszának köszönhetően a piacról forrásokat lehessen nyerni, majd azokat a támogatható hitelfelvevőknek az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetési mérleg, a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom-projektek keretében történő hitelnyújtással összefüggésben továbbhitelezzék. A hitelfelvétel és hitelnyújtás back-to-back műveletként történik, ami biztosítja, hogy az uniós költségvetést nem terheli kamat- vagy árfolyamkockázat. A hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységek tekintetében a rendelkezésre álló legjobb kamatlábak elérésére vonatkozó célkitűzést sikerült elérni, mivel ezek az arányok összhangban állnak a társintézményekkel (EBB, európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és európai stabilitási mechanizmus).

    1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

     határozott időtartam

       időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

       pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2022-től 2027-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

     határozatlan időtartam

    beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

    azt követően: rendes ütem

    1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

     Bizottság általi közvetlen irányítás

    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

       végrehajtó ügynökségen keresztül

     Megosztott irányítás a tagállamokkal

     Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

    harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

    nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

    az EBB és az Európai Beruházási Alap

    a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

    közjogi szervek

    magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

    valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

    az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

    Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

    2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

    2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

    Gyakoriság és feltételek

    Az e határozat alapján finanszírozandó fellépéseket a Bizottság a központ közvetlen irányítása mellett hajtja végre.

    Ez a támogatás makrogazdasági jellegű. A Bizottság szolgálatai az ukrán hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban megállapított egyedi intézkedések alapján fogják nyomon követni a fellépést.

    2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

    2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

    Az e határozat alapján finanszírozandó fellépéseket a Bizottság a központ közvetlen irányítása mellett hajtja végre.

    A makroszintű pénzügyi támogatás keretében folyósított kifizetések a sikeres felülvizsgálatoktól függenek, és a művelethez kapcsolódó politikai előfeltételek teljesítéséhez kapcsolódnak. E feltételek betartását a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri.

    2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

    Felismert kockázatok

    A javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelethez politikai, támogatáskezelési és szakpolitikai kockázatok kapcsolódnak.

    A művelet egyik fő kockázata az Ukrajna indokolatlan és megalapozatlan orosz megszállása által okozott háború folytatódása, amely további negatív hatást gyakorolhat Ukrajna makrogazdasági stabilitására, és hatással lehet a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás folyósítására és/vagy visszafizetésére.

    Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást csalárd módon használják fel. Mivel a makroszintű pénzügyi támogatás nem konkrét kiadásokra irányul (ellentétben például a projektfinanszírozással), ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint az Ukrán Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium irányítási rendszereinek általános minősége, az igazgatási eljárások, az ellenőrzési és felügyeleti funkciók, az informatikai rendszerek biztonsága, valamint a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelősége.

    A harmadik kockázat annak lehetőségéből fakad, hogy Ukrajna nem tud eleget tenni a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás keretében folyósított hitel alapján az EU felé fennálló pénzügyi kötelezettségeinek (nemteljesítési kockázat vagy hitelkockázat), amit például a partner fizetésimérleg-helyzetének és költségvetési helyzetének további jelentős romlása okozhat.

    Belső kontrollrendszerek

    A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik, mint arról a költségvetési rendelet 129. cikke is rendelkezik.

    A végrehajtás során a Bizottság időszakosan ellenőrzi a partner nyilatkozatait. A kifizetést (1) a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság munkatársai ellenőrzik, és (2) a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságnál alkalmazott pénzügyi folyamatok (2. minta) által előírt rendes ellenőrzési eljárás keretébe tartoznak. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletekhez kapcsolódó kifizetések esetében a főigazgatóság utólagos ellenőrzést végző csoportjának tisztviselői további független utólagos (dokumentum- és/vagy helyszíni) ellenőrzéseket végezhetnek. Az ilyen ellenőrzéseket a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult, felelős tisztviselő kérésére is el lehet végezni. Szükség esetén megszakításokra és a kifizetések felfüggesztésére, a (Bizottság által végrehajtott) pénzügyi korrekciókra és beszedésekre kerülhet sor (eddig nem volt ezekre példa). Ezek az intézkedések a partnerekkel kötött finanszírozási megállapodásokban kifejezetten szerepelnek.

    2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

    A meglévő kontrollrendszerek eddig 0 %-os tényleges hibaarányt biztosítottak az MFA-kifizetések esetében. Nincsenek a csalásnak, korrupciónak vagy illegális tevékenységeknek ismert esetei. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek beavatkozási logikája egyértelmű, amely lehetővé teszi a Bizottság számára hatásuk értékelését. Az ellenőrzések lehetővé teszik a megbízhatóság megerősítését és a szakpolitikai célkitűzések és prioritások megvalósítását.

    2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

    Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

    A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálta és szolgálja a jövőben:

    A hitelmegállapodás először is tartalmazni fog az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezéseket. A tervek szerint a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság megerősítése érdekében számos jelentéstételi követelmény kapcsolódik majd a támogatáshoz. A támogatást az Unió az Ukrán Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja.

    Ezen túlmenően a költségvetési rendelet előírásai szerint a Bizottság szolgálatai el fogják végezni Ukrajnára vonatkozóan a pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások működési értékelését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás – ezen belül a makroszintű pénzügyi támogatás – igazgatására szolgáló eljárások megfelelő garanciákat biztosítanak. A 2020 júniusában végzett előző értékelés olyan területekre terjed ki mint a költségvetés kidolgozása és végrehajtása, az államháztartási belső ellenőrzés, a belső és külső ellenőrzés, a közbeszerzés, a készpénz és az államadósság kezelése, valamint a központi bank függetlensége. A javasolt rendkívüli MFA-művelet végrehajtása során a Bizottság egy második működési értékelést is el fog végezni.

    Végezetül a támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik, a költségvetési rendelet 129. cikkében előírtaknak megfelelően.

    3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

    3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

    ·Jelenlegi költségvetési sorok

    A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

    A többéves pénzügyi keret fejezete

    Költségvetési sor

    Kiadás típusa

    Hozzájárulás

    Szám

    diff./nem diff. 29

    EFTA-országoktól 30

    tagjelölt országoktól 31

    harmadik országoktól

    a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

    6

    14 02 01 11 „Keleti szomszédság”

    Diff.

    NEM

    NEM

    NEM

    NEM

    6

    14 02 01 70 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése”

    Diff.

    NEM

    NEM

    NEM

    NEM

    ·Létrehozandó új költségvetési sorok – Tárgytalan

    3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

    3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

       A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    A többéves pénzügyi keret fejezete

    6

    6. fejezet – „Szomszédság és a világ” 

    Főigazgatóság: Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR)

    2021. év

    2022. év

    2023. év

    2024. év

    2025. év

    2026. év

    2027. év

    ÖSSZESEN

    □ Operatív előirányzatok MFA I 32

    Költségvetési sor 33  

    14 02 01 11 „Keleti szomszédság”  34

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    a)

    20,0

    20,0

    20,0

    20,0

    20,0

    100,0

    Kifizetési előirányzatok

    b)

    20,0

    20,0

    20,0

    20,0

    20,0

    100,0

    □ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (MFA II)

    Költségvetési sor

    14 02 01 11 „Keleti szomszédság”  35

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    a)

    150,0

    150,0

    150,0

    150,0

    150,0

    750,0

    Kifizetési előirányzatok

    b)

    150,0

    150,0

    150,0

    150,0

    150,0

    750,0

    □ Tartalékfeltöltés a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, 1,586 milliárd EUR összegű EBB-kölcsönökhöz kapcsolódóan

    Költségvetési sor

    14 02 01 70 05 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése” (9 %-os tartalékfeltöltés)

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    a)

    47,58

    47,58

    47,58

    142,74

    Kifizetési előirányzatok

    b)

    47,58

    47,58

    47,58

    142,74

    Költségvetési sor

    14 02 01 70 05 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése” 36 (61 %-os tartalékfeltöltés)

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    a)

    322,48

    322,48

    322,48

    967,46

    Kifizetési előirányzatok

    b)

    322,48

    322,48

    322,48

    967,46

    Előirányzatok ÖSSZESEN DG NEAR

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    Összesen (a)

    170,0

    170,0

    540,06

    540,06

    540,06

    1 960,2

    Kifizetési előirányzatok

    Összesen (b)

    170,0

    170,0

    540,06

    540,06

    540,06

    1 960,2

    Főigazgatóság: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN)

    év

    2021

    év

    2022

    év

    2023

    év

    2024

    év

    2025

    év

    2026

    év

    2027

    ÖSSZESEN

    □ MFA I8

    Költségvetési sor

    14 02 01 70 06 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése”  37

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    c)

    27,3

    62,7

    90,0

    Kifizetési előirányzatok

    d)

    81,2

    8,8

     

     

    90,0

    □ MFA II

    Költségvetési sor

    14 02 01 70 06 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése”  38

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    c)

    62,4

    162,6

    32,5

    143,4

    49,1

    450,0

    Kifizetési előirányzatok

    d)

    91,2

    300,0

    58,8

    450,0

    □ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 39  

    Költségvetési sor

    14 20 03 01 Makroszintű pénzügyi támogatás keretében folyósított vissza nem térítendő támogatások

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    c)

    0,15

    0,15

    0,3

    Kifizetési előirányzatok

    d)

    0,15

    0,15

    0,3

    Előirányzatok ÖSSZESEN DG ECFIN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    Összesen (c)

    27,3

    125,2

    162,6

    32,5

    143,55

    49,1

    540,3

    Kifizetési előirányzatok

    Összesen (d)

    0,15

    81,2

    100,15

    300,0

    58,8

    540,3

    A többéves pénzügyi keret 6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    = a+c

    27,3

    125,2

    332,6

    202,5

    683,6

    589,19

    540,06

    2 500,5

    Kifizetési előirányzatok

    = b+d

    0,15

    170,0

    251,2

    640,22

    840,06

    598,87

    2 500,5



    A többéves pénzügyi keret fejezete

    7

    „Igazgatási kiadások”

    Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    év

    2022

    év

    2023

    év

    2024

    év

    2025

    év

    2026

    év

    2027

    ÖSSZESEN

    Főigazgatóság: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN)

    □ Humánerőforrás

    0,848

    0,424

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,912

    □ Egyéb igazgatási kiadások

    0,06

    0,06

    DG ECFIN ÖSSZESEN

    Előirányzatok

    0,848

    0,484

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,972

    A többéves pénzügyi keret

    7. FEJEZETÉHEZ tartozó

    7. FEJEZETÉNEK részösszege 

    (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

    0,848

    0,484

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,972

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    év

    2021

    év

    2022

    év

    2023

    év

    2024

    év

    2025

    év

    2026

    év

    2027

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    27,3

    126,098

    333,084

    202,924

    683,672

    589,262

    540,132

    2502,472

    Kifizetési előirányzatok

    0,998

    170,484

    251,624

    640,292

    840,132

    598,942

    2502,472

    3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

    Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

    Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

    2021. év

    2022. év

    2023. év

    2024. év

    2025. év

    2026. év

    2027. év

    ÖSSZESEN

    KIMENETEK

    Típus 40

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Összesített szám

    Összköltség

    1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 41

    – Kimenet

    Vissza nem térítendő támogatás folyósítása

    170,0

    170,0

    170,0

    170,0

    170,0

    850

    – Kimenet

    A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltése

    27,3

    125,2

    162,6

    32,5

    513,46

    419,16

    370,06

    1 650,2

    – Kimenet

    Működési értékelés

    1

    0,15

    1

    0,15

    – Kimenet

    Utólagos értékelés

    1

    0,15

    1

    0,15

    ÖSSZESEN

    27,3

    1

    125,2

    332,6

    1

    202,65

    683,46

    589,16

    540,06

    2 500,5

    3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

    X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    2022. év

    2023. év

    2024. év

    2025. év

    2026. év

    2027. év

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE

    Humánerőforrás

    0,848

    0,424

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,912

    Egyéb igazgatási kiadások

    0,06

    0,06

    A többéves pénzügyi keret

    7. FEJEZETÉNEK részösszege

    0,848

    0,484

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,972

    A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 42  

    bele nem tartozó előirányzatok

    Humánerőforrás

    Egyéb igazgatási jellegű kiadások

    A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

    ÖSSZESEN

    0,848

    0,484

    0,424

    0,072

    0,072

    0,072

    1,972

    A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

    3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

    A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

    2022. év

    2023. év

    2024. év

    2025. év

    2026. év

    2027. év

    ÖSSZESEN

    □ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

    20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

    5,4

    2,7

    2,7

    0,45

    0,45

    0,45

    12,15

    20 01 02 03 (a küldöttségeknél)

    01 01 01 01 (közvetett kutatás)

    01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

    Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

    □ Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve) 43

    20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

    20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)

    XX 01 xx yy zz   44

    – a központban

    – a küldöttségeknél

    01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)

    01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)

    Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

    ÖSSZESEN

    5,4

    2,7

    2,7

    0,45

    0,45

    0,45

    12,15

    XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

    A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

    Az elvégzendő feladatok leírása:

    Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

    A D. Igazgatóság igazgatója: A művelet felügyelete és irányítása; kapcsolattartás a Tanáccsal és a Parlamenttel a határozat elfogadása és az egyetértési megállapodás jóváhagyása kapcsán; tárgyalások folytatása az ukrán hatóságokkal az egyetértési megállapodásról, jelentések áttekintése; kiküldetések vezetése és a feltételeknek való megfelelés terén elért eredmények értékelése.

    A D. Igazgatóság illetékes egységvezetője/egységvezető-helyettese: Az igazgató segítése az alábbiak tekintetében: a művelet irányítása, kapcsolattartás a Tanáccsal és a Parlamenttel a határozat elfogadása és az egyetértési megállapodás jóváhagyása kapcsán, tárgyalások az ukrán hatóságokkal az egyetértési megállapodásról és a hitelmegállapodásról (a Költségvetési Főigazgatósággal együttműködésben), jelentések áttekintése és a feltételeknek való megfelelés terén elért eredmények értékelése.

    Referens közgazdászok, Makroszintű Pénzügyi Támogatás szektor (D. Igazgatóság): A határozat és az egyetértési megállapodás kidolgozása, kapcsolattartás a hatóságokkal és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, ellenőrző kiküldetések vezetése, bizottsági szolgálati jelentések készítése és a támogatás irányításával kapcsolatos bizottsági munkafolyamatok elvégzése, kapcsolattartás külső szakértőkkel a működési értékeléssel és az utólagos értékeléssel összefüggésben.

    Költségvetési Főigazgatóság (E1., E3. csoportok az igazgató felügyelete alatt): A hitelmegállapodás kidolgozása és annak megtárgyalása az ukrán hatóságokkal, valamint az illetékes bizottsági szolgálatok jóváhagyásának megszerzése és a felek általi aláírásának biztosítása. A hitelmegállapodás hatálybalépésének nyomon követése. A hitelfelvételi műveletekkel kapcsolatos bizottsági határozatok kidolgozása, forráslehívások benyújtásának nyomon követése, bankok kiválasztása, a finanszírozási műveletek előkészítése és végrehajtása, valamint a forrásoknak Ukrajna részére történő folyósítása. A hiteltörlesztés nyomon követésével kapcsolatos back office tevékenységek ellátása. Az említett tevékenységekkel kapcsolatos jelentések elkészítése.

    Külső munkatársak

    3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

    A javaslat/kezdeményezés

       teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

    3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

    A javaslat/kezdeményezés

       nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    A javaslat a tagállamok által garanciák formájában nyújtott hozzájárulásokat tartalmaz, amelyek megfelelő eszköznek tekinthetők arra, hogy az uniós költségvetésből származó 9 %-os tartalékfeltöltésen túlmenően védelmet biztosítsanak. A szóban forgó garancia formájában nyújtott hozzájárulásokat a költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve bele kell számítani az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összegébe. A garancialehívások összegeit a hitelfelvételekből eredő uniós kötelezettségek teljesítésére, valamint a közös tartalékalap feltöltésére kell felhasználni.

    3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

       A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása

    (1)    Ukrajna 2022. február 28-án, az orosz invázió kezdete után négy nappal hivatalosan benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét, az Európai Tanács pedig 2022. június 23-án megadta a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának.
    (2)    Amint azt az IMF a 2022. június 3-án kézhez vett értékelő levelében megerősítette az Európai Bizottság felé.
    (3)    Először, az NBU lehetővé tette a bankok számára, hogy az érintett összeg legalább három hónapra való, idő előtt nem felmondható lekötésének céljával devizát értékesítsenek. Másodszor, szigorúbb korlátozásokat vezettek be a bankkártyás valutafelvételre, valamint a külföldre irányuló átutalásokra és a külföldi fizetésekre vonatkozóan. Harmadszor, 2022. augusztus 1-jei hatállyal módosították a bankok nyitott devizapiaci pozícióinak kiszámítására szolgáló algoritmust.
    (4)    Ukrajna Hitelezőinek Csoportja magában foglalja Kanadát, Franciaországot, Németországot, Japánt, az    Egyesült Királyságot, és az Egyesült Államokat. A Csoport tevékenységében megfigyelőként vesz részt    Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, Finnország, Írország, Izrael, Olaszország, Korea,    Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Svájc.
    (5)    A felvett hitelek átlagos kamatlábának optimalizálása érdekében a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás egy összegben folyósítandó, legfeljebb 1 milliárd EUR-t kitevő részét két egymást követő napon, két részletben fizették ki.
    (6)    Az IMF-fel együttműködő ukrán pénzügyminisztérium arra számít, hogy a negyedik negyedévben a biztos adományozói kötelezettségvállalások összege valamivel több mint 2 milliárd USD lesz, és ezáltal biztosított a megfelelő mértékű költségvetés-támogatás.
    (7)    A https://eu-solidarity-ukraine.ec.europa.eu/eu-assistance-ukraine_hu weboldal áttekintést nyújt az EU fokozott erőfeszítéseiről.
    (8)    Bár a háborús körülmények akadályozták a sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételek teljesítését, az ukrán hatóságok időközben mégis értek el előrehaladást az említett szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, például július 28-án új vezetőt neveztek ki a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SAPO) élére.
    (9)     (EU) 2022/1201 határozat
    (10)

       A Tanács (EU) 2020/672 rendelete (2020. május 19.) a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról

    (11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201 határozata (2022. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2022.7.13., 1. o.).
    (12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201 határozata (2022. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2022.7.13., 1. o.).
    (13)    Amint azt az IMF a 2022 júniusában kézhez vett értékelő levelében megerősítette az Európai Bizottság felé.
    (14)    A külső tevékenységi garancia a megfelelő költségvetési biztosítékokkal fedezett EFFA+-műveleteket, valamint az (Euratom) 2021/948 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatást és hiteleket támogatja. A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló rendelet 31. cikkének (4) bekezdése a külső tevékenységi garancia keretében folytatható műveletek értékét legfeljebb 53 448 800 000 EUR-ban, a tartalék összegét pedig legfeljebb 10 000 000 EUR-ban határozta meg.
    (15)    Az Európai Parlament 2022. február 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. február 21-i határozata.
    (16)    Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között ( HL L 161., 2014.5.29., 3. o. ).
    (17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/313 határozata (2022. március 24.) az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról ( HL L 55., 2022.2.28., 4. o. ).
    (18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201 határozata (2022. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2022.7.13., 1. o.).
    (19)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
    (20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).
    (21)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
    (22)    A Tanács 2014/335/EU, Euratom határozata (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 168., 2014.6.7., 105. o.).
    (23)    Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról (HL L 135., 2014.5.8., 1. o.).
    (24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).
    (25)    A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
    (26)    ABM (Activity Based Management): tevékenységalapú irányítás; ABB (Activity Based Management): (activity-based budgeting) tevékenységalapú költségvetés-tervezés.
    (27)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
    (28)    A Bizottság május 18-i közleményében ismertetettek szerint, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0233  
    (29)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
    (30)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
    (31)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
    (32)    (EU) 2022/1201 határozat
    (33)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.
    (34)    Meg kell erősíteni az NDICI újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékából, a 14 02 04. költségvetési sorról.
    (35)    Meg kell erősíteni az NDICI újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékából, a 14 02 04. költségvetési sorról.
    (36)    Meg kell erősíteni az NDICI újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékából, a 14 02 04. költségvetési sorról.
    (37)    A 2021–2027-es időszakban lekötendő és a közös tartalékalapba befizetendő, MFA-hitelekhez képzett (9 %-os) tartalék összege, az éves költségvetések elfogadásától függően.
    (38)    A 2021–2027-es időszakban lekötendő és a közös tartalékalapba befizetendő, MFA-hitelekhez képzett (9 %-os) tartalék összege, az éves költségvetések elfogadásától függően.
    (39)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
    (40)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
    (41)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”
    (42)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
    (43)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.
    (44)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
    Top