EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.6.8.
COM(2022) 263 final
2022/0177(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Lengyel Köztársaságnak a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezmény módosításának az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Lengyelország, Kína, Japán, a Koreai Köztársaság, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok 1994-ben aláírta a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezményt (a továbbiakban: CCBSP vagy egyezmény). Az egyezmény céljai a következők: i. az egyezmény hatálya alá tartozó területen a sávos tőkehal állományának megőrzésére, az állománnyal való gazdálkodásra és annak optimális hasznosítására vonatkozó nemzetközi rendszer létrehozása; ii. a Bering-tengerben élő sávos tőkehalak állományainak helyreállítása és olyan szinten tartása, amely lehetővé teszi az állományok maximális fenntartható hozamának elérését; iii. együttműködés a Bering-tengerben élő sávos tőkehalra és egyéb élő tengeri erőforrásokra vonatkozó tényszerű információk összegyűjtésében és vizsgálatában; és iv. a Felek egyetértése esetén fórum biztosítása az egyezmény hatálya alá tartozó területen élő, a sávos tőkehaltól eltérő élő tengeri erőforrásokra vonatkozó szükséges állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések bevezetésének mérlegelésére, amennyiben ilyenekre a jövőben szükség lesz.
Az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott kereskedelmi halászatot, amely 1989-ben évi 1 447 600 tonna fogással érte el a csúcspontját, 1993 óta moratóriummal beszüntették. A folyamatos moratóriumot tudományos bizonyítékok támasztják alá, amelyek következetesen rámutattak arra, hogy a sávos tőkehal állományai rendkívül lassan állnak helyre. Ennek ellenére az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszország kizárólagos gazdasági övezeteiben a kereskedelmi halászat folytatódik.
Az Európai Unió részvétele az egyezményben
Lengyelország 1994 óta szerződő fele ennek a szervezetnek. Lengyelország 2004-es uniós csatlakozását követően a Bering-tenger középső részén élő sávostőkehal-állományok védelmét és a velük való gazdálkodást a csatlakozási okmány 6. cikke (9) bekezdésének első albekezdése értelmében az Európai Uniónak kell kezelnie. Az egyezmény szövege azonban jelenleg csak az államok tagságát irányozza elő. Ezért az módosításra szorul annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EU regionális gazdasági integrációs szervezetként szerződő féllé válhasson. Egy tanácsi határozat felhatalmazta a Lengyel Köztársaságot, hogy az Európai Unió érdekében tárgyalásokat folytasson az egyezmény olyan módosításáról, amely lehetővé tenné az Európai Unió teljes jogú részes félként való részvételét az egyezményben. A Lengyel Köztársaság e célból javaslatot tett az egyezmény módosítására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a regionális gazdasági integrációs szervezetek részvétele, és hogy az Európai Unió részes felévé válhasson az egyezménynek. A Lengyel Köztársaság 2016 októberében az egyezmény letéteményesének javaslatot tett az egyezmény módosítására. A letéteményes 2017-ben küldte meg a módosítást a szerződő feleknek.
Az EU-tagság következményei
Az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása korlátozott következményekkel jár, mivel a tagság nem igényel költségvetési hozzájárulást (a szervezet nem rendelkezik titkársággal), és a moratórium várhatóan a közeljövőben is folytatódni fog. Amennyiben azonban a területet újból megnyitják a halászat előtt, az EU szerepe az lenne, hogy előmozdítsa a közös halászati politika elveit és normáit ebben a nemzetközi szervezetben, különös tekintettel a kiváló minőségű tudományos ismereteken alapuló gazdálkodási intézkedések elfogadására.
Az EU-nak az egyezményben való érdekeltsége elsősorban abból a felelősségvállalásából ered, amely arra irányul, hogy biztosítsa az élő tengeri erőforrások védelmét és a velük való gazdálkodást az Unióban és az Unión kívül.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek országokat (többek között parti államokat), regionális gazdasági integrációs szervezeteket (ilyen például az EU) és egy meghatározott terület vonatkozásában halászati érdekeltségekkel bíró halászati szerveket tömörítenek. Egyes regionális halászati gazdálkodási szervezetek egy adott terület összes halállományával gazdálkodnak, mások pedig a nagy távolságra vándorló halfajokkal, különösen a tonhalakkal hatalmas kiterjedésű földrajzi területeken folytatott gazdálkodást szabályozzák. Míg egyes regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek kizárólag tanácsadó szerepük van, legtöbbjük szabályozási hatáskörrel rendelkezik: meghatározzák a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó felső határokat, a technikai intézkedéseket és az ellenőrzési kötelezettségeket.
„A részvétel regionális halászati szervezetekben” című bizottsági közleménnyel, a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkével, valamint a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel összhangban a Bizottság által képviselt Európai Unió aktív szerepet játszik 6 tonhalgazdálkodási szervezetben és 11 olyan szervezetben, amely nem tonhalakkal foglalkozik.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság által kibocsátott, „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közlemény és a hozzá kapcsolódó, 2017. április 3-i tanácsi következtetések előmozdítják a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatására és fokozására, valamint – adott esetben – e szervezetek irányításának javítása irányuló intézkedéseket. Ez az említett fórumok munkájában való európai uniós szerepvállalás központi elemét képezi.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az Uniónak az egyezményben való tagsága teljes mértékben összhangban van a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiáról szóló bizottsági közleményről szóló, 2020. október 23-i tanácsi következtetésekkel.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződésen és különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 43. cikke (2) bekezdésén alapul.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
•Arányosság
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint a Bizottságnak javaslatot kell előterjesztenie ahhoz, hogy a Tanács az Európai Parlament egyetértésével elfogadja e határozatot.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
•Hatásvizsgálat
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
•Alapjogok
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Nincsenek költségvetési vonzatok.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
2022/0177 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Lengyel Köztársaságnak a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezmény módosításának az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1)Az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) szerződő fele az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének, amely a nemzetközi közösség valamennyi tagjától megköveteli a tenger biológiai erőforrásainak védelme és kezelése terén történő együttműködést.
(2)Az Unió továbbá szerződő fele az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak.
(3)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a közös halászati politika keretében az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tengeri biológiai erőforrások megőrzése területén. Az Unióra ilyen módon belső szinten ruházott hatáskörök magukban foglalják az Unió nemzetközi szervezetekben – többek között regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében – való együttműködésére vonatkozó hatáskört is.
(4)A Lengyel Köztársaság szerződő fele a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezménynek (a továbbiakban: egyezmény). Az Unió nem részes fele az egyezménynek. A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány 6. cikkének (9) bekezdése értelmében a csatlakozás időpontjától kezdődően az új tagállamok által harmadik országokkal kötött halászati megállapodásokat az Unió kezeli. Az említett egyezmény alapján hozott határozatokat az Unió jogrendjében végre kell hajtani.
(5)Az Uniónak érdeke, hogy az egyezmény végrehajtásában hatékony szerepet töltsön be. Az ilyen irányú fellépés egyúttal elő fogja mozdítani azt, hogy az Unió állományvédelmi szemlélete az óceánokon egységesen érvényesüljön, továbbá megerősíti az Unió által a halászati erőforrások hosszú távú védelme és fenntartható hasznosítása iránt világszerte tanúsított elkötelezettséget.
(6)Egy tanácsi határozat felhatalmazta a Lengyel Köztársaságot, hogy az Európai Unió érdekében tárgyalásokat folytasson az egyezmény olyan módosításáról, amely lehetővé tenné az Európai Unió teljes jogú részes félként való részvételét az egyezményben. A Lengyel Köztársaság e célból javaslatot tett az egyezmény módosítására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a regionális gazdasági integrációs szervezetek részvétele, és hogy az Európai Unió részes felévé válhasson az egyezménynek.
(7)A Lengyel Köztársaság 2016 októberében javaslatot tett az egyezmény letéteményesének az egyezmény említett módosítására.
(8) A Lengyel Köztársaságot ezért fel kell hatalmazni az egyezmény módosításának megerősítésére,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Lengyel Köztársaság ezennel felhatalmazást kap a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és -gazdálkodásról szóló egyezmény XVI. cikke 4. pontja módosításának az Európai Unió érdekében történő megerősítésére, amely módosítás lehetővé teszi a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, hogy részes felévé váljanak az egyezménynek.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök