EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.11.

COM(2022) 204 final

2022/0147(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/83/EU irányelvnek a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 203 final} - {SWD(2022) 141 final} - {SWD(2022) 142 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

–Teljes körű harmonizáció: Az egységes piacon az egyformán magas szintű fogyasztóvédelem legjobban a teljes harmonizáció révén biztosítható. A harmonizáció azt jelenti, hogy valamennyi pénzügyi szolgáltatóra hasonló szabályok fognak vonatkozni és a fogyasztók számára ugyanazon jogokat fogják biztosítani minden tagállamban.

–A szerződéskötést megelőző tájékoztatás: A legfontosabb információk időben, egyértelműen és érthetően, akár elektronikus úton, akár papíron történő kézhezvétele biztosítja a szükséges átláthatóságot, és megerősíti a fogyasztók érdekérvényesítési képességét. E tekintetben a javaslat célja annak szabályozása, hogy a szerződéskötést megelőző tájékoztatást milyen terjedelemben, hogyan és mikor kell megadni. Pontosabban, a szabályok korszerűsítésre kerültek annyiban, hogy kiegészültek a 2002/65/EK irányelvben nem említett részletek, például az e-mail-cím pénzügyi szolgáltató általi megadásával. A javaslat szabályozza azt is, hogy az elektronikus kommunikáció tekintetében miként kell a tájékoztatást megadni. A javaslat szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy mikor kell a tájékoztatást megadni, hogy a fogyasztók elegendő időt kapjanak arra, hogy megértsék a szerződéskötést megelőzően kapott információkat, és azokat a szerződés tényleges megkötése előtt képesek legyenek feldolgozni.

–Az elállási jog: Az elállási jog alapvető fogyasztói jog. Ez különösen fontos a pénzügyi szolgáltatások területén, mivel bizonyos termékek és szolgáltatások összetettek és esetleg nehezen érthetőek. Ezt a jogot két konkrét módon erősítették meg: először is a kereskedőnek biztosítania kell egy elállási gombot abban az esetben, ha a fogyasztó elektronikus úton köt távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződést. Így könnyebbé válik a fogyasztó számára e jog gyakorlása; másodszor, a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásának időpontjához kapcsolódóan a kereskedő értesítést küld az elállási jogról abban az esetben, ha a szerződéskötést megelőző tájékoztatás a szerződés megkötése előtti egy napon belül érkezik meg.

–Tisztességes online magatartás: A pénzügyi szolgáltatási szerződéseket egyre gyakrabban kötik elektronikus úton. Ezért a javaslat a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében speciális szabályokat határoz meg a fogyasztók pénzügyi szolgáltatási szerződések elektronikus úton történő megkötésekor biztosítandó védelmére vonatkozóan. Először is szabályokat állapít meg a magyarázatok távolról, többek között online eszközökön keresztül (pl. roboadvice vagy chatbox alkalmazásával) történő nyújtására vonatkozóan. A szabályok meghatározzák azokat a tájékoztatási követelményeket, amelyeket a kereskedőnek biztosítania kell a fogyasztó számára, azon lehetőséget is ideértve, hogy online eszközök alkalmazása esetén emberi beavatkozást kérjen. Tehát a fogyasztó számára mindig biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kapcsolatba lépjen a kereskedőt képviselő élő személlyel. A javaslat célja továbbá annak biztosítása, hogy a kereskedők ne használják ki a fogyasztók elfogultságát. E tekintetben a kereskedőknek tilos online interfészeiket oly módon alakítani ki, hogy az torzíthatja vagy csökkentheti a fogyasztók azon képességét, hogy szabad, autonóm és megalapozott módon döntsenek vagy válasszanak.

–Végrehajtás: A javaslat megerősíti a végrehajtási szabályokat a pénzügyi szolgáltatások nyújtása tekintetében is. kiterjeszti a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelvben (a továbbiakban: a fogyasztói jogokról szóló irányelv) jelenleg alkalmazandó végrehajtási és szankciós szabályokat a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre, ideértve a határokon átnyúló, kiterjedt jogsértések esetén alkalmazandó szankciók vonatkozásában a hatékonyabb végrehajtásról és korszerűsítésről szóló (EU) 2019/2161 irányelv által bevezetett módosításokat is.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A fogyasztóvédelem az EU és az uniós tagállamok közös hatáskörébe („megosztott hatáskörébe”) tartozik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 169. cikkében foglaltak szerint a fogyasztók érdekeinek megóvása céljából az Unió köteles hozzájárulni a fogyasztók gazdasági érdekeinek a védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz való jogaik megerősítéséhez. A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul. Az EUMSZ 169. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban ez a jogalap az olyan intézkedések elfogadásához, amelyek az egységes piac megvalósításának összefüggésében hozzájárulnak az EUMSZ 169. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

A 2002/65/EK irányelv hatályát veszti, és számos, a távollevők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés bekerül a 2011/83/EU irányelvbe. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megfelelőség biztosításához szükséges mértékben módosítsák a hatályos jogszabályokat.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat információkat gyűjtött az irányelvnek más, egymást átfedő uniós jogszabályokkal való koherenciájáról, és elemezte azokat. Ennek érdekében feltérképezte a vonatkozó uniós termékeket és az EU-specifikus jogszabályokat annak megállapítására, hogy az újabb uniós jogszabályok az irányelv összes releváns részét átvették-e. A kezdeményezés azt vizsgálta, hogy az irányelv biztonságosan hatályon kívül helyezhető-e joghézagok létrehozása és a fogyasztóvédelem szintjének csökkentése nélkül, egyidejűleg biztosítva a távértékesítéssel értékesített pénzügyi termékek és szolgáltatások határokon átnyúló értékesítésének egységes piacát. A következtetés az volt, hogy az irányelv egyszerű hatályon kívül helyezése alacsonyabb szintű fogyasztóvédelemhez vezet. Ennek oka, hogy az irányelv számos rendelkezése alkalmazandó bizonyos olyan pénzügyi szolgáltatásokra, amelyekre már uniós jogszabályok vannak hatályban (például bizonyos biztosításoknál az elállási jog vagy a fizetési szolgáltatások területén az ajándékkártyák esetében a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jog).

Második lépésként – az irányelv koherenciájának elemzése után – annak vizsgálata volt a cél, hogy az irányelv fennmaradó „jogilag releváns” részei továbbra is relevánsak-e (eredményesek) a gyakorlatban az érintettek számára. Más szóval a második lépés célja annak vizsgálata volt, hogy az irányelv még mindig releváns elemei (például a biztosítások területén az elállási jog) jelentős szerepet töltöttek-e be a fogyasztók védelmében és az egységes piac megszilárdításában, különösen a digitalizáció összefüggésében.

A második lépés részeként került sor az irányelv biztonsági háló funkciójának elemzésére is. A biztonsági háló azt jelenti, hogy az irányelv szabályait kell alkalmazni, amennyiben i. olyan új termék jelenik meg a piacon, amelyre uniós jogszabály még nem létezik (például a virtuális fizetőeszközök olyan pénzügyi szolgáltatási termékek, amelyeket uniós szinten jogszabály még nem szabályoz), ii. a termékspecifikus jogszabályok nem biztosítják az irányelvben meghatározott jog(oka)t (például a fogyasztó számára a szerződéstől meghatározott időn belüli elállás jogát a vonatkozó biztosítási jogszabályok nem írják elő), iii. a termékspecifikus jogszabályok mentességeket teremtenek és a termék kívül esik az alkalmazási körön (például a 200 EUR alatti fogyasztási hitelekre nem vonatkozik a 2008/48/EK irányelv – a fogyasztói hitelekről szóló irányelv).

Arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamok különféle körülmények között és a pénzügyi szolgáltatások eltérő területein alkalmazták a biztonsági hálót, ilyen például a drága borokba és gyémántba történő befektetés területe; ebben az esetben alkalmazandó jogszabályként az irányelv szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit jelölték meg. Más esetek bizonyos olyan ajándékkártyákat érintenek, amelyek nem tartoznak a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv hatálya alá, vagy ilyen a Covid19-világjárvány alatt alkalmazott digitális ügyfélfogadás fent említett esete. A biztonsági háló fontosságát bírósági ügyekben is rögzítették: a nemzeti bíróságok a kriptovalutákra alkalmazták az irányelv egyes rendelkezéseit (a szerződéskötést megelőző tájékoztatás szabályait).

A kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében értékelt alternatívák a következők voltak: változatlan szakpolitikai irányvonalon alapuló forgatókönyv (0. alternatíva – alapforgatókönyv), az irányelv és a nem szabályozási jellegű intézkedések hatályon kívül helyezése (1. alternatíva); átfogó felülvizsgálat (2. alternatíva); a horizontális jogszabályban bevezetett, vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, korszerűsítése (3a. alternatíva); vagy a termékspecifikus jogszabályokban bevezetett, vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, korszerűsítése (3b. alternatíva).

A kapott adatok és az adott pontozási rendszer eredménye alapján az előnyben részesített alternatíva a 3a. alternatíva, nevezetesen a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezése, a még mindig releváns cikkek (a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jog és az elállási jog) korszerűsítése, majd beillesztése a 2011/83/EU irányelvbe, a 2011/83/EU irányelv egyes szabályai (például a többletfizetésekre vonatkozó szabályok, valamint a végrehajtási és szankciós szabályok) alkalmazásának kiterjesztése a távollévők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra, valamint a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások megkötésekor biztosítandó tisztességes online magatartásra irányuló célzott új rendelkezések bevezetése. Ez az alternatíva rendezi az azonosított problémákat és célkitűzéseket a legeredményesebb, leghatékonyabb és legarányosabb módon. Emellett magas szintű koherenciát biztosít.

A javasolt jogi beavatkozás alkalmassá teszi a jelenlegi irányelvi keretet a célra azzal, hogy hatályon kívül helyezi a relevanciájukat vesztett rendelkezéseket. Mindez öt különböző fellépéssel érhető el:

i.a távollevők között kötött, fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok teljes harmonizációjának biztosítása;

ii. szabályok megállapítása arra vonatkozóan, hogy szerződéskötést megelőző tájékoztatásként mit, mikor és hogyan kell megadni, ezzel e szabályokat a digitális korszakhoz igazítva;

iii.az elállási jog gyakorlásának megkönnyítése egy elállási gomb alkalmazásával, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási szerződéseket elektronikus úton kötik meg, valamint annak biztosítása, hogy a szerződéskötést követően azon fogyasztók, akiknek egy napnál rövidebb idő áll rendelkezésre a szerződéskötést megelőző tájékoztatás feldolgozására, a szerződéskötés után emlékeztetőt kapjanak az elállási jogról;

iv.két cikk bevezetése a tisztességes online magatartás biztosítása érdekében;

v.a távollévők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtására vonatkozó szabályok megerősítése.

Ezen a módon a jogi felülvizsgálat biztosítja a fogyasztóvédelem magas szintjét, a vonatkozó jogokat a digitális kornak megfelelővé teszi, és az összes érdekelt fél kérésének megfelelően garantálja a biztonsági háló funkciót a jövőben esetlegesen megjelenő termékek esetében.

Az előnyben részesített alternatíva a fogyasztókat érő kár (legalább 170–210 millió EUR) csökkentésére és a fogyasztói bizalomra is kedvező hatással járna, és bizonyos költségeket keltene a pénzügyi szolgáltatóknál (legalább körülbelül 19 millió EUR összegben) és a hatóságoknál (legalább körülbelül 6 millió EUR összegben).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az irányelv felülvizsgálata szerepel a Bizottság munkaprogramjának REFIT-re vonatkozó szakaszában. A javaslat a vállalkozások számára költségekkel járna, de az abból fakadó jogbiztonság várhatóan csökkenti a rájuk nehezedő terheket is.

A javasolt kezdeményezés egyszerűsítési lehetősége elsősorban a választott szabályozási megközelítésből fakad, nevezetesen a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséből és néhány cikknek a 2011/83/EU irányelvbe való felvételéből. Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatások távolról történő megkötésekor a vállalkozások dolgát egyszerűsíteni fogják a tájékoztatási követelményeket egyszerűsítő és azokat a digitális felhasználáshoz hozzáigazító rendelkezések, valamint azt azon elvet egyértelműen rögzítő rendelkezés, amely szerint ha két jogszabály ugyanazt a ténybeli helyzetet szabályozza, a konkrét tárgyra vonatkozó jogszabály elsőbbséget élvez a csak általános kérdéseket szabályozó jogszabállyal szemben.

A közigazgatási szervek terheinek csökkenését illetően a nagyobb fokú jogi egyértelműség és az egyszerűsített szabályozási keret várhatóan csökkenti a panaszok számát, valamint növelni fogja a jogbiztonságot és a megfelelést, ami a végrehajtási eljárásokat hatékonyabbá fogja tenni. A koordináció megerősítésére és az irányelv végrehajtásához szükséges feltételek javítására irányuló konkrét intézkedések várhatóan hatékonyságnövekedést is eredményeznek az irányelvből eredő kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban.

Nem nyert megállapítást, hogy a kkv-kra gyakorolt konkrét hatások jelentősek lennének.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat 1. cikke a 2011/83/EK irányelvet többféle módon módosítja:

(1)A javaslat 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) bekezdése három ponton módosítja a 2011/83/EU irányelv 3. cikkét: először is egy új bekezdéssel egészíti ki a 2011/83/EK irányelvet (a 3. cikk (1b) bekezdése). A 3. cikk javasolt új (1b) bekezdése hivatkozik a jelenlegi 2011/83/EU irányelv azon cikkeire, amelyek közvetlenül alkalmazandók a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre, valamint felsorolja azokat a cikkeket, amelyek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló fejezet részét fogják képezni. E tekintetben a 2011/83/EU irányelv következőkre vonatkozó szabályainak hatálya ki fog terjedni a távollévők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződésekre is: i. Az irányelv tárgya – 1. cikk; ii. Fogalommeghatározások – 2. cikk; iii. A harmonizáció szintje; iv. A fizetési eszköz használati díjai – 19. cikk; ii. Többletösszegek fizetése – 22. cikk; v. végrehajtás és szankciók – 23. és 24. cikk; v. Az irányelv kötelező jellege – 25. cikk; vi. Tájékoztatás – 26. cikk. Ezért ily módon a 2011/83/EU irányelv e területekre vonatkozó hatályos szabályai kiterjesztésre kerülnek a kereskedő és a fogyasztó közötti, távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre. Ez biztosítani fogja, hogy e fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződésekre ugyanúgy hasonló szabályok vonatkozzanak, mint az egyéb árukra és szolgáltatásokra irányuló szerződésekre, és ezzel magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak, ugyanakkor előmozdítják az említett szolgáltatások nyújtását a belső piacon. A végrehajtásra és a szankciókra vonatkozó szabályok kiterjesztése fogja biztosítani, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok fel legyenek vértezve új szabályokkal a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók biztosítása érdekében. Másodszor, a 2002/65/EK irányelv „célra és hatályra” vonatkozó jelenlegi rendelkezése (a 2002/65/EK irányelv 1. cikke) bele lesz foglalva a 2011/83/EK irányelv 3. cikkének javasolt (1b) bekezdésébe. Harmadszor, a jogbiztonság garantálása érdekében a javaslat módosítani kívánja a 2011/83/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontját.

(2)A javaslat 1. cikkének (2) bekezdése a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló fejezetet vezet be a 2011/83/EU irányelvbe. Ez a fejezet csak a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozik. Egyesíti a 2002/65/EK irányelv vonatkozó cikkeit, nevezetesen a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jogról és az elállási jogról, és két új cikket vezet be („Megfelelő magyarázat”, „Kiegészítő védelem az online interfészek tekintetében”).

a)A szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jogról szóló rendelkezés a 2002/65/EK irányelvben meghatározott felépítést követi. A javaslat 1. cikke azonban korszerűsíti a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jogról szóló rendelkezést, és a digitális korra alkalmassá teszi azt azon kérdések rendezésével, hogy mely információknak kell eljutniuk a fogyasztóhoz (például annak felvétele, hogy a kereskedőnek meg kell adnia egy e-mail-címet); hogy hogyan kell az információknak eljutnia a fogyasztóhoz (például mikor használható az információ rétegekbe rendezése, és milyen tájékoztatási követelményeket kell előírni); továbbá hogy mikor kell a tájékoztatásnak elérnie a fogyasztót, nevezetesen annak előírásával, hogy a tájékoztatásnak a tényleges aláírás előtt legalább egy nappal el kell jutnia a fogyasztóhoz.

b)Az elállási jogra vonatkozó szabályok a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében nagyrészt a 2002/65/EK irányelvben meghatározott szabályok. Azonban a fogyasztói hitelről szóló irányelvjavaslattal 14 összhangban a szabályokat kiegészítették azzal, hogy a tájékoztatásnak mikor kell eljutnia a fogyasztóhoz. Így abban az esetben, ha a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadása és a szerződés tényleges megkötése között egy napnál rövidebb idő telik el, a pénzügyi szolgáltatást távértékesítés révén kínáló kereskedő köteles a szerződés megkötését követően értesítést küldeni abból a célból, hogy a fogyasztót emlékeztesse az elállási jog gyakorlásának lehetőségéről. Azon kötelezettség beépítése, hogy a pénzügyi szolgáltató köteles biztosítani egy elállási gombot, egy másik példa arra, hogy ez a jog a digitális szférában miként nyert megerősítést. Ez bizonyosan megkönnyíti az elállási jog gyakorlását abban az esetben, ha a fogyasztó elektronikus úton köt pénzügyi szolgáltatási szerződést és a szükséges határidőn belül gyakorolni kívánja az elállás jogát.

c)A tisztességes online magatartás fogyasztói pénzügyi szolgáltatások vásárlásakor történő javítását célzó két cikk a javaslat e fejezetébe került be: i. ha a kereskedő online eszközöket, például gépi tanácsadást vagy csevegőablakokat használ a megfelelő magyarázat nyújtásához, köteles biztosítani a fogyasztó számára a legfontosabb információkat és azok magyarázatát, beleértve a javasolt pénzügyi szolgáltatási szerződés fő jellemzőire vonatkozó tájékoztatást is. Ezen túlmenően, ha a fogyasztó kéri, emberi beavatkozást is kérhet, így lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fogyasztó kapcsolatba lépjen a kereskedőt képviselő személlyel, ii. az online interfészek tekintetében alkalmazandó kiegészítő védelemről szóló szabály tiltja a kereskedő számára, hogy online interfészén olyan intézkedéseket alkalmazzon, amelyek torzíthatják vagy csökkenthetik a fogyasztók azon képességét, hogy szabad, autonóm és megalapozott módon döntsenek vagy válasszanak. E rendelkezés célja a fogyasztói elfogultság lehető legnagyobb mértékű elkerülése és az átláthatóság fokozása.

E javaslat többi cikke az átültetésre, hatálybalépésre és a javaslat címzettjeire vonatkozó szokásos rendelkezéseket tartalmaz.

2022/0147 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/83/EU irányelvnek a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 15 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 16 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 uniós szintű szabályokat határoz meg a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazására vonatkozóan. Emellett a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18  szabályokat határoz meg többek között a kereskedő és a fogyasztó között távollevők között áru vagy szolgáltatás értékesítésére távollevők között kötött szerződésekre vonatkozóan.

(2)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkének (1) bekezdése és 169. cikke (2) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy az Uniónak az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott intézkedések révén hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 38. cikke előírja, hogy az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

(3)A belső piac keretein belül a választás szabadságának védelme érdekében magas szintű fogyasztóvédelemre van szükség a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések terén, a távértékesítés iránti fogyasztói bizalom erősítése érdekében.

(4)A belső piacon a fogyasztóvédelem egyformán magas szintjének biztosítása a legmegfelelőbben teljes harmonizációval érhető el. Teljes harmonizációra van szükség annak biztosítására, hogy az Unióban valamennyi fogyasztó érdekeit magas szinten és egyenlő módon védelmezzék, valamint hogy egy jól működő belső piacot lehessen létrehozni. Ezért a tagállamok számára nem helyénvaló lehetővé tenni, hogy a jelen irányelvben meghatározottaktól eltérő nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be az irányelv hatálya alá tartozó szempontok tekintetében, kivéve, ha ez az irányelv másként rendelkezik. Ilyen harmonizált rendelkezések hiányában a tagállamok szabadon tarthatnak fenn vagy vezethetnek be nemzeti jogszabályokat.

(5)A 2002/65/EK irányelv különböző felülvizsgálatok tárgyát képezte. E felülvizsgálatok feltárták, hogy a termékspecifikus jogszabályok fokozatos bevezetése a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében jelentős átfedésekhez vezetett, valamint a digitalizáció súlyosbított néhány olyan problémát, amellyel az irányelv nem foglalkozik teljes mértékben.

(6)A digitalizáció olyan piaci fejleményekhez járult hozzá, amelyek a 2002/65/EK irányelv elfogadásakor még nem voltak előre láthatók. Az azóta tapasztalt gyors technológiai fejlődés ugyanis jelentős változásokat hozott a pénzügyi szolgáltatások piacán. Bár uniós szinten számos ágazatspecifikus jogi aktus elfogadására került sor, a szolgáltatóknak kínált pénzügyi szolgáltatások jelentős mértékben fejlődtek és diverzifikálódtak. Új termékek jelentek meg – különösen az online környezetben –, és az igénybevételük folyamatosan növekszik, gyakran gyors és előre nem látható módon. E tekintetben a 2002/65/EK irányelv horizontális alkalmazása továbbra is releváns. A 2002/65/EK irányelvnek az ágazatspecifikus uniós jogszabályok által nem szabályozott fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra való alkalmazása azt eredményezte, hogy a fogyasztók és a kereskedők javát szolgáló harmonizált szabálykészlet alkalmazandó. Ez a „biztonsági háló” funkció hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelemhez, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít a kereskedők között.

(7)Azon tény figyelembevétele érdekében, hogy az uniós ágazatspecifikus jogszabályok fokozatos bevezetése a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel való jelentős átfedésekhez vezetett, és hogy a digitalizáció súlyosbított néhány olyan problémát, amellyel az irányelv nem foglalkozik teljes mértékben – beleértve azt is, hogy hogyan és mikor kell a tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak–, felül kell vizsgálni a fogyasztó és kereskedő közötti, távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályokat, a „biztonsági háló” funkció alkalmazásának biztosítása mellett.

(8)A 2011/83/EU irányelv a 2002/65/EK irányelvhez hasonlóan rendelkezik a szerződéskötést megelőző tájékoztatásról és az elállási jogról bizonyos, távollevők között kötött fogyasztói szerződések esetében. Ez a kiegészítő jelleg azonban korlátozott, mivel a 2011/83/EU irányelv nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatási szerződésekre.

(9)A 2011/83/EU irányelv hatályának a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre való kiterjesztése biztosíthatja a szükséges komplementaritást. A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások sajátos jellegéből adódóan azonban – különösen összetettségük miatt – a 2011/83/EU irányelv nem minden rendelkezését célszerű alkalmazni a távollévők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződésekre. A csak a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre alkalmazandó szabályokat tartalmazó külön fejezettel biztosítható a szükséges egyértelműség és jogbiztonság.

(10)Bár az érintett szolgáltatások sajátos jellege miatt nem helyénvaló a 2011/83/EU irányelv valamennyi rendelkezését alkalmazni a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre, a 2011/83/EU irányelv számos rendelkezését – például a releváns fogalommeghatározásokat, a többletösszegek fizetésére, valamint a végrehajtásra és a szankciókra vonatkozó szabályokat– kívánatos alkalmazni a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre. E rendelkezések alkalmazása biztosítja a távollevők között kötött szerződések különböző típusai közötti komplementaritást. A 2011/83/EU irányelv szankciókra vonatkozó szabályai alkalmazásának kiterjesztése biztosítani fogja, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjanak ki a kiterjedt jogsértésekért vagy uniós dimenzióval rendelkező kiterjedt jogsértésekért felelős kereskedőkre.

(11)A 2011/83/EU irányelv részét képező külön fejezetnek tartalmaznia a 2002/65/EK irányelv továbbra is releváns és szükséges szabályait, különösen a szerződéskötést megelőző tájékoztatáshoz való jogot és az elállási jogot, valamint a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések esetében a tisztességes online magatartást biztosító szabályokat.

(12)Mivel a távollevők közötti pénzügyi szolgáltatási szerződéseket leggyakrabban elektronikus úton kötik, a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések esetében a tisztességes online magatartást biztosító szabályoknak hozzá kell járulniuk az EUMSZ 114. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkében rögzített célok eléréséhez. A megfelelő magyarázatra vonatkozó szabálynak további átláthatóságot kell garantálnia, és biztosítania a fogyasztó számára, hogy emberi beavatkozást kérjen, ha online interfészeken, például chatboxon vagy hasonló eszközökön keresztül lép kapcsolatba a kereskedővel. Meg kell tiltani a kereskedő számára, hogy online interfészén olyan intézkedéseket alkalmazzon, amelyek torzíthatják vagy csökkenthetik a fogyasztók azon képességét, hogy szabad, autonóm és megalapozott módon döntsenek vagy válasszanak.

(13)Bizonyos pénzügyi szolgáltatásokra konkrét uniós jogi aktusok vonatkoznak, és azokat e pénzügyi szolgáltatásokra továbbra is alkalmazni kell. A jogbiztonság garantálása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó másik uniós jogi aktus a fogyasztónak a szerződés megkötését megelőzően nyújtandó tájékoztatásra vagy az elállási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat tartalmaz, csak ezen egyéb uniós jogi aktus adott rendelkezései vonatkoznak az érintett fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra, ha arról a szóban forgó jogi aktus másként nem rendelkezik. Például a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 186. cikkének alkalmazási körében az „elállási időszakot” érintően a 2009/138/EK irányelvben meghatározott szabályok alkalmazandók, nem pedig az ezen irányelvben az elállási jogra vonatkozóan meghatározott szabályok, illetve a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 20 14. cikke (6) bekezdésének alkalmazási körében nem alkalmazandók az ezen irányelvben az elállási jogra vonatkozóan meghatározott szabályok. Hasonlóképpen, meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó egyes uniós jogi aktusok 21 kiterjedt és kidolgozott szabályokat tartalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók képesek legyenek megérteni a javasolt szerződés alapvető jellemzőit. Továbbá a meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó uniós jogi aktusok egyesek – például a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2014/17/ЕU irányelv 22 – már tartalmaznak a kereskedők által a fogyasztók számára a javasolt szerződéssel kapcsolatban nyújtandó megfelelő magyarázatra vonatkozó szabályokat. A jogbiztonság garantálása érdekében a megfelelő magyarázatra vonatkozóan ezen irányelvben meghatározott szabályok nem alkalmazandók azokra a pénzügyi szolgáltatásokra, amelyek olyan konkrét pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak, amelyek tartalmaznak a fogyasztó számára a szerződés megkötése előtt nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályokat.

(14)A fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, távollevő felek közötti szerződések feltételeinek megtárgyalása távközlő eszközök használatához kötött, amelyek a kereskedő és a fogyasztó egyidejű jelenlétét nem igénylő távértékesítő vagy -szolgáltató rendszer részét képezik. A kommunikációs eszközök folyamatos fejlődésének kezelése érdekében olyan elveket kell meghatározni, amelyek a széles körben még nem használt vagy egyelőre még nem ismert eszközökre is vonatkoznak.

(15)A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, olyan adott szerződés, amely egymást követő vagy azonos jellegű, de időben elkülönülve végrehajtott műveleteket foglal magában, jogi szempontból különböző elbírálás alá eshet a különböző tagállamokban, ugyanakkor fontos, hogy a szabályok alkalmazása minden tagállamban egységes legyen. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazandók az olyan egymást követő műveletek első műveletére vagy az olyan azonos jellegű, de időben elkülönülően végrehajtott műveletsorok első műveletére, amelyek egy egésznek tekinthetők, függetlenül attól, hogy az adott művelet vagy műveletsor egy adott szerződés vagy több egymást követő szerződés tárgyát képezi-e. Például „alapszolgáltatási megállapodásnak” tekinthető a bankszámla nyitása, és „műveletnek” tekinthető a pénzösszegek bankszámlán való elhelyezése vagy onnan történő felvétele. Egy alapszolgáltatási megállapodás új elemekkel való kibővítése nem „műveletnek”, hanem újabb szerződésnek minősül.

(16)Ezen irányelv alkalmazási körének behatárolása érdekében a távollévők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók a szigorúan alkalmi jelleggel és a távollevők között kötött szerződések megkötésére szolgáló kereskedelmi struktúrán kívül nyújtott szolgáltatásokra.

(17)A távközlő eszközök használata nem vezethet a fogyasztó részére nyújtott tájékoztatás indokolatlan korlátozásához. Az átláthatóság érdekében követelményeket kell meghatározni abban a tekintetben, hogy a távollevők közötti szerződés megkötése előtt mikor kell a tájékoztatást a fogyasztó számára biztosítani, és milyen módon kell ezt a tájékoztatást eljuttatni a fogyasztóhoz. Annak érdekében, hogy a fogyasztók a tények teljes ismeretében dönthessenek, a tájékoztatást legalább egy nappal a távollevők közötti szerződés megkötése előtt meg kell kapniuk. Csak kivételes esetekben adható meg a tájékoztatás a távollevők közötti pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötése előtt egy napon belül. Ha a szerződést egy napon belül kötik meg, a kereskedőt kötelezni kell arra, hogy a meghatározott határidőn belül emlékeztesse a fogyasztót a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződéstől való elállás lehetőségéről.

(18)A tájékoztatási követelményeket korszerűsíteni és frissíteni kell, hogy azoknak része legyen például a kereskedő e-mail-címe, valamint az egyes fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatra és nyereségre vonatkozó információk. A fogyasztókat arról is egyértelműen tájékoztatni kell, ha a nekik felajánlott ár automatizált feldolgozás alapján személyre szabott.

(19)Ha a távollevők között kötött fogyasztói pénzügyi szolgáltatás kockázat-nyereség profilt tartalmaz, tartalmaznia kell bizonyos elemeket, így egy összefoglaló kockázati mutatót, kiegészítve a mutató szöveges magyarázatával, fő korlátaival, valamint a pénzügyi szolgáltatás és a lehetséges maximális tőkeveszteség szempontjából lényeges kockázatok szöveges magyarázatával, beleértve azt is, hogy a teljes tőkeösszeg elveszíthető-e.

(20)Egyes pénzügyi szolgáltatások szolgálhatnak környezetvédelmi vagy társadalmi célokat, például az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulást vagy a túlzott eladósodottság csökkentéséhez való hozzájárulást. Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjon hozni a fogyasztó, tájékoztatást kell kapnia a pénzügyi szolgáltatás által követett konkrét környezeti vagy társadalmi célkitűzésekről is.

(21)A tájékoztatási követelményeket módosítani kell bizonyos eszközök technikai korlátainak, mint például a meghatározott mobiltelefonok képernyőjén megjeleníthető karakterek számára vonatkozó korlátozásoknak a figyelembevétele céljából. Mobiltelefon-képernyők esetében, amennyiben a kereskedő az ilyen eszközökhöz szabta az online interfésztartalmát és megjelenítését, a következő információkat kell a legszembetűnőbben és elsőként megadni: a kereskedő kilétére vonatkozó információk, a fogyasztói pénzügyi szolgáltatás főbb jellemzői, a fogyasztó által a kereskedőnek a fogyasztói pénzügyi szolgáltatásért fizetendő teljes ár, beleértve a kereskedőn keresztül fizetett összes adót, vagy ha pontos ár nem adható meg, az ár kiszámításának alapja, amely a fogyasztó számára annak ellenőrzését lehetővé teszi, valamint az elállási jog fennállása vagy hiánya, beleértve e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és eljárásait. A többi információ további oldalakon is megadható. Azonban a távollevők közötti szerződés megkötése előtt minden információt rendelkezésre kell bocsátani tartós adathordozón.

(22)A szerződéskötést megelőző tájékoztatás elektronikus úton történő megadásakor ezeket az információkat egyértelműen és érthetően kell bemutatni. Ebben a tekintetben a tájékoztatást hathatósan ki lehet emelni, keretbe lehet foglalni és kontextusba lehet helyezni a képernyőn. A rétegekbe rendezés technikája bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében hasznosnak bizonyult; célszerű ösztönözni e technika alkalmazását, azaz a tájékoztatás részleteket tartalmazó elemeinek előugró ablakok vagy a kísérő rétegekhez vezető linkek segítségével történő bemutatásának lehetővé tételét. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásának egyik lehetséges módja a „tartalomjegyzék” megközelítés, bővíthető címsorok használatával. A legfelső szinten a fogyasztók megtalálhatják a fő témákat, és az egyes fő témákra vonatkozó tájékoztatás bővíthető, ha a fogyasztó az adott témára kattint – ilyenkor a fogyasztót a rendszer a releváns információk részletesebb bemutatásához irányítja. Ily módon a fogyasztó egy helyen rendelkezik az összes szükséges információval, ugyanakkor megtartja az ellenőrzést afelett, hogy mit és mikor kíván áttekinteni. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szerződéskötést megelőző összes tájékoztató letöltését és önálló dokumentumként történő mentését.

(23)A fogyasztók számára biztosítani kell a szankciók és indokolási kötelezettség nélkül történő elállás jogát. Amennyiben az elállási jog nem alkalmazandó, mert a fogyasztó kifejezetten kérte a szerződésnek az elállási időszak lejárta előtti teljesítését, a kereskedő köteles a szerződés teljesítésének megkezdése előtt tájékoztatni erről a fogyasztót.

(24)Az elállási jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében az e jog gyakorlására irányuló eljárás nem járhat több teherrel, mint a távollevők között kötött szerződés megkötésének eljárása.

(25)Például a távollevők között elektronikus úton kötött szerződések esetében a kereskedőnek biztosítania kell a fogyasztó számára az elállási gomb használatának lehetőségét. Az elállási gomb hatékony használatának biztosítása érdekében a kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy az jól látható legyen, és amikor a fogyasztó igénybe veszi ezt a gombot, a kereskedőnek megfelelően dokumentálnia kell annak használatát.

(26)A fogyasztóknak segítségre lehet szükségük annak eldöntéséhez, hogy mely pénzügyi szolgáltatás felel meg legjobban a szükségleteiknek és pénzügyi helyzetüknek. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötése előtt a kereskedők az általuk a fogyasztónak kínált pénzügyi szolgáltatások tekintetében megadják az ilyen segítséget azáltal, hogy megfelelő magyarázatot adnak a releváns információkról, ezen belül a javasolt termékek alapvető jellemzőiről. A megfelelő magyarázat nyújtására vonatkozó kötelezettség különösen fontos akkor, ha a fogyasztók távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződést kívánnak kötni, és a kereskedő online eszközökön keresztül nyújt magyarázatot. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó megértse, hogy a szerződés milyen következményekkel járhat az anyagi helyzetére nézve, a fogyasztó számára minden esetben lehetővé kell tenni, hogy emberi beavatkozást kérhessen a kereskedőtől.

(27)A kereskedőknek meg kell tiltani, hogy pénzügyi szolgáltatási szerződések távollevők közötti megkötésekor online interfészük struktúráját, kialakítását, funkcióját vagy működési módját oly módon használják, amely torzíthatja vagy csökkentheti a fogyasztók azon képességét, hogy szabad, autonóm és megalapozott módon döntsenek vagy válasszanak.

(28)A 2011/83/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(29)A 2002/65/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(30)Mivel ennek az irányelvnek a célját, nevezetesen a fogyasztóvédelem magas szintjének elérésén keresztül a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulást tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 23 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/83/EU irányelv módosításai

A 2011/83/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.    A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő 1b) bekezdéssel egészül ki:

„1b) Az 1. és 2. cikk, a 3. cikk (2), (5) és (6) bekezdése, a 4. cikk, a 16a–16e. cikk, a 19. cikk, a 21–23. cikk, a 24. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése, a 25. cikk és a 26. cikk a távollevők között kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződésekre is alkalmazandók.

Amennyiben az első albekezdésben említett szerződések az alapszolgáltatási megállapodást követően egymást követő műveleteket, vagy azonos jellegű, de időben elkülönülten végrehajtott műveletsort foglalnak magukban, az első albekezdésben említett rendelkezések csak az alapmegállapodásra érvényesek.”

b) a (3) bekezdés d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d) a 3. cikk 1b. bekezdésének hatálya alá nem tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.”

2.    Az irányelv a következő fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

A TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16a. cikk

Tájékoztatási követelmények fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, távollevők között kötött szerződések esetében

(1)A fogyasztót a távollevők között kötött szerződés, illetve annak megfelelő ajánlat mindaddig nem köti, amíg a kereskedő egyértelműen és érthető módon tájékoztatást nem nyújt a fogyasztónak a következőkről:

a)a kereskedő személyazonossága és fő tevékenysége;

b)a kereskedő letelepedési helyének postai címe, valamint telefonszáma és e-mail-címe; ezenkívül ha a kereskedő megad egyéb online kommunikációs eszközöket is, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztó tartós adathordozón megőrizhesse a kereskedővel folytatott írásbeli kommunikációt, beleértve az ilyen levelezés dátumát és időpontját is, az információnak tartalmaznia kell az ilyen egyéb eszközök adatait is; minden ilyen, a kereskedő által biztosított kommunikációs eszköz célja, hogy segítségével a fogyasztó gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni a kereskedővel; adott esetben a kereskedő tájékoztatást nyújt annak a kereskedőnek a postai címéről és azonosító adatairól is, akinek a nevében eljár;

c)ha a b) pont szerint megadott címétől eltérő, a kereskedő üzleti tevékenysége helyének postai címe, és adott esetben annak a kereskedőnek a postai címe, akinek a nevében eljár, ahova a fogyasztó a panaszait címezheti;

d)ha a kereskedőt szakmai névjegyzékbe vagy más hasonló hivatalos nyilvántartásba bejegyezték, akkor ennek a szakmai jegyzéknek a neve és a kereskedő bejegyzési száma, vagy más hasonló, nyilvántartásbeli azonosító száma;

e)ha a kereskedő tevékenysége engedélyhez kötött, az érintett felügyelő hatóság adatai;

f)a pénzügyi szolgáltatás fő jellemzőinek leírása;

g)a pénzügyi szolgáltatásért a fogyasztó által a kereskedő részére fizetendő teljes ár, beleértve minden ezzel kapcsolatos díjat, fizetendő összeget és költséget, valamint a kereskedőn keresztül fizetett minden adót vagy, ha a pontos ár nem jelölhető meg, az árkalkuláció alapját, amelynek alapján a fogyasztó meggyőződhet az árról;

h)adott esetben az, hogy az ár automatizált döntéshozatal alapján személyre szabott;

i)adott esetben annak jelzése, hogy a pénzügyi szolgáltatás olyan eszközökhöz kapcsolódik, amelyek egyedi jellemzőik vagy a végrehajtandó műveletek miatt különleges kockázattal járnak, vagy amelyek ára a pénzpiacok olyan ingadozásaitól függ, amelyre a kereskedő nincs befolyással, valamint annak jelzése, hogy a múltbeli teljesítések nem vonatkoztathatók a jövőbeli teljesítésekre;

j)annak a lehetőségnek a jelzése, hogy a kereskedőn keresztül fizetett vagy általa felszámított összegeken kívül további adók és/vagy költségek merülhetnek fel;

k)annak az időszaknak bármilyen korlátozása, amelyen belül a megadott adatok érvényesek;

l)a fizetésre és a teljesítésre vonatkozó rendelkezések;

m) a távközlő eszközök alkalmazásáért a fogyasztónál felmerülő egyéb többletköltségek, amennyiben ilyen többletköltség kerül felszámításra;

n)adott esetben a kockázat-nyereség profil rövid ismertetése;

o)adott esetben a pénzügyi szolgáltatás által szolgált esetleges környezeti vagy társadalmi célokra vonatkozó információk;

p)az elállási jog megléte vagy hiánya, illetve, amennyiben az fennáll, annak tartama és gyakorlásának feltételei, ideértve az arra az összegre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a fogyasztónak esetlegesen fizetnie kell, továbbá e jog elmulasztásának következményei;

q)a távollevők között kötött szerződés minimális időtartama a folyamatosan vagy rendszeresen teljesített pénzügyi szolgáltatások esetén;

r)a feleknek a távollevők között kötött szerződés lejárat előtt történő vagy egyoldalú megszüntetésére vonatkozó, a szerződés kikötései szerinti jogai, ideértve a szerződés által az ilyen esetre megállapított szankciókat is;

s)az elállási jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati utasítások, amelyek többek között feltüntetik azt a címet vagy e-mail-címet, amelyre az elállásról szóló értesítést el kell küldeni, valamint az elektronikus úton megkötött pénzügyi szerződések esetében információkat a 16d. cikkben említett elállási gomb meglétéről és elhelyezkedéséről;

t)a távollevők között kötött szerződésre alkalmazandó jogra, és/vagy az illetékes bíróságra vonatkozó bármely szerződési feltétel;

u)arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés feltételeinek és az e cikkben említett előzetes információknak a közlése milyen nyelven vagy nyelveken történik, továbbá, hogy a kereskedő az ügyfél egyetértésével milyen nyelven vagy nyelveken vállalja a kapcsolattartást a távollevők között kötött szerződés időtartama alatt.;

v)adott esetben peren kívüli panasztételi és jogorvoslati mechanizmus igénybevételének lehetősége, amelyek kötelezőek a kereskedőre nézve, valamint az ehhez való hozzáférés módja.

(2)Telefonon keresztüli kapcsolatfelvétel esetén a beszélgetés megkezdésekor a kereskedőnek érthető módon közölnie kell a fogyasztóval személyazonosságát és a hívás kereskedelmi célját.

Amennyiben a fogyasztó kifejezetten beleegyezik a telefonon keresztüli kapcsolatfelvétel folytatásába, az (1) bekezdéstől eltérve csak az említett bekezdés a), f), g) és p) pontjában említett információkat kell közölni.

A kereskedő tájékoztatja a fogyasztót az (1) bekezdésben említett egyéb információk jellegéről és rendelkezésre állásáról, valamint közli ezeket az információkat, amikor teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeit.

(3)A kereskedő az (1) bekezdésben említett tájékoztatást legalább egy nappal azelőtt adja meg, mielőtt a fogyasztó kötelezettséget vállalna bármiféle távollevők között kötött szerződés vonatkozásában.

Amikor az (1) bekezdésben említett tájékoztatást kevesebb mint egy nappal azelőtt adják meg, mielőtt a fogyasztó kötelezettséget vállalna a távollevők között kötött szerződés vonatkozásában, a tagállamok előírják, hogy a kereskedő tartós adathordozón emlékeztetőt küldjön a fogyasztónak a távollevők között kötött szerződéstől való elállás lehetőségéről és az elállás esetén követendő eljárásról, a 16b. cikkel összhangban. Ezt az emlékeztetőt legkésőbb egy nappal a távollevők között kötött szerződés megkötését követően el kell küldeni a fogyasztónak.

(4)Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást tartós adathordozón kell eljuttatni a fogyasztónak, és azt könnyen érthető formában, olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni.

Elektronikus úton történő tájékoztatás esetén a kereskedő számára engedélyezett az információk rétegekbe rendezése, az (1) bekezdés a), f), g) és p) pontjában említett információk kivételével.

Ha a kereskedő az információk rétegekbe rendezését választja, lehetővé kell tennie az (1) bekezdésben említett információk egyetlen dokumentumként történő kinyomtatását.

Az (1) bekezdésben említett információk megadásakor csak akkor használhatók különböző színek, ha a tájékoztatás érthetősége a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum fekete-fehérben történő kinyomtatásakor vagy fénymásolásakor sem csökken.

Az (1) bekezdésben említett információkat kérésre – megfelelő formátumban – a látássérült fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.

(5)Az e cikkben meghatározott tájékoztatási követelmények teljesítésének bizonyítása a kereskedőt terheli.

(6)Ha egy meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó másik uniós jogi aktus a fogyasztónak a szerződés megkötését megelőzően nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, csak ezen uniós jogi aktus szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelményei vonatkoznak az adott fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra, ha arról a szóban forgó jogi aktus másként nem rendelkezik.

16b. cikk

A távollevők között pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan kötött szerződéstől való elállás joga

(1)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztó 14 naptári napon belül indokolás és bárminemű szankció nélkül elállhasson a szerződéstől.

Az első albekezdésben említett elállási időszak kezdete az alábbi napok egyike:

a)a távollevők között kötött szerződés megkötésének napja,

b)az a nap, amelyen a fogyasztó a szerződési feltételeket és egyéb információkat a 16a. cikkel összhangban kézhez veszi, amennyiben ez az időpont későbbi, mint az ezen albekezdés a) pontjában említett nap.

(2)Az elállási jog nem alkalmazható a következő esetekre:

a)olyan fogyasztói pénzügyi szolgáltatások, amelyek ára a pénzpiac olyan ingadozásaitól függ, amelyekre a kereskedő nincs befolyással, ugyanakkor ilyen ingadozások az elállási időszak alatt előfordulhatnak; ide tartoznak a következőkkel kapcsolatos szolgáltatások:

–deviza;

–pénzpiaci eszközök; átruházható értékpapírok;

–kollektív befektetési formák befektetési jegyei;

–pénzügyi határidős ügyletek, ideértve a készpénz-helyettesítő eszközöket;

–határidős kamatláb-megállapodások;

–kamat-, deviza- és részvény-csereügyletek;

–az e pontban említett bármely eszközre vonatkozó vételi vagy eladási opció, ideértve a készpénz-helyettesítő eszközöket is. Ebbe a kategóriába tartoznak különösen a deviza- és kamatláb-opciók;

–[a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/193 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (2020. szeptember 24., COM(2020) 593 final) 3. cikkének 1. és 2. pontjában] meghatározott kriptoeszközök.

b)olyan utazási és csomagbiztosítási kötvények, vagy hasonló rövid lejáratú biztosítási kötvények, amelyek futamideje nem éri el az egy hónapot;

c)olyan szerződések, amelyeket a fogyasztó kifejezett kérelmére mindkét fél teljes mértékben teljesített, mielőtt a fogyasztó elállási jogát gyakorolná.

(3)A fogyasztó az (1) bekezdésben említett elállási időszakon belül gyakorolja elállási jogát, ha a fogyasztó ezen időszak lejárta előtt megküldi az elállási jog gyakorlására vonatkozó közleményt vagy aktiválja az (5) bekezdésben említett elállási gombot.

(4)E cikk nem érinti a nemzeti jog azon rendelkezéseit, amelyek olyan időtartamot írnak elő, amelynek során a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg.

(5)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távollevők között elektronikus úton kötött szerződések esetében a kereskedő biztosítsa az elállási gomb használatának lehetőségét annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását. Ennél a gombnál jól láthatóan fel kell tünteti az „Elállás a szerződéstől” feliratot vagy más ennek megfelelő egyértelmű megfogalmazást.

Az elállási gombot szembetűnő módon kell elhelyezni és az elállási időszak teljes időtartama alatt folyamatosan elérhetővé kell tenni ugyanazon az elektronikus interfészen, mint amelyet a távollevők között kötött szerződés megkötésére alkalmaztak. Emellett a kereskedő egy másik csatornán keresztül is elérhetővé teheti az elállási gombot.

A kereskedő biztosítja, hogy az elállási gomb aktiválásakor a fogyasztó azonnali visszaigazoló értesítést kapjon arról, hogy gyakorolta elállási jogát, amely tartalmazza az elállási jog gyakorlásának dátumát és időpontját. A kereskedő az elállási jog gyakorlásának visszaigazolását tartós adathordozón biztosítja a fogyasztó számára.

(6)Ha egy meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó másik uniós jogi aktus az elállási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat tartalmaz, csak ezen uniós jogi aktus elállási jog gyakorlására vonatkozó szabályai vonatkoznak az adott fogyasztói pénzügyi szolgáltatásokra, ha arról a szóban forgó jogi aktus másként nem rendelkezik.

16c. cikk

Az elállást megelőzően teljesített szolgáltatás megfizetése

(1)Ha a fogyasztó a 16b. cikk szerinti elállási jogával él, akkor csak arra kötelezhető, hogy indokolatlan késedelem nélkül megfizesse a kereskedő által a távollevők között kötött szerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatást. A fizetendő összeg:

a)nem haladhatja meg azt az összeget, amely a távollevők között kötött szerződés teljes tartalma szerinti szolgáltatáshoz arányosan viszonyuló, már teljesített szolgáltatásért jár;

b)semmiképpen nem lehet olyan mértékű, amely szankciójellegű.

(2)A kereskedő semmilyen pénzösszeg megfizetésére sem kötelezheti a fogyasztót e cikk (1) bekezdése alapján, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy a fogyasztó a 16a. cikk (1) bekezdésének p) pontja szerint megfelelő tájékoztatást kapott a fizetendő összegről. Azonban a kereskedő semmiképpen nem követelhet ilyen pénzösszeget, ha a 16b. cikk (1) bekezdése szerinti elállási időtartam lejártát megelőzően, a fogyasztó előzetes kérése nélkül kezdte meg a szerződés teljesítését.

(3)A kereskedő indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb 30 naptári napon belül visszatéríti a fogyasztó részére azokat az összegeket, amelyeket a távollevők között kötött szerződéssel összhangban tőle kapott, kivéve az (1) bekezdésben említett összeget. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amelyen a kereskedő megkapja az elállási értesítést.

(4)A fogyasztó indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb 30 naptári napon belül visszatéríti a kereskedő részére azokat az összegeket, amelyeket a kereskedőtől kapott. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amelyen a fogyasztó eláll a szerződéstől.

16d. cikk

Megfelelő magyarázat

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a kereskedő kötelesek legyenek olyan megfelelő magyarázatot nyújtani a fogyasztónak az ajánlott pénzügyi szolgáltatási szerződésekről, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára annak értékelését, hogy a javasolt szerződés és kiegészítő szolgáltatások megfelelnek-e szükségleteinek és pénzügyi helyzetének. A magyarázatnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)az előírt szerződéskötés előtti tájékoztatás;

b)a javasolt szerződés alapvető jellemzői, beleértve a lehetséges kiegészítő szolgáltatásokat is;

c)a javasolt szerződés fogyasztót esetlegesen érintő konkrét hatásai, beleértve a fogyasztó nemfizetésének vagy késedelmes fizetésének következményeit is.

(2)Az (1) bekezdés a fogyasztónak olyan online eszközök használatával nyújtott magyarázatokra is alkalmazandó, amint amilyenek az élő csevegések, csevegőbotok, gépi tanácsadás, interaktív eszközök vagy hasonló megközelítések.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a kereskedő online eszközöket használ, a fogyasztónak joga legyen emberi beavatkozást kérni és kapni.

(4)Ha egy meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó másik uniós jogi aktus a fogyasztónak a szerződés megkötését megelőzően nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, e cikk (1)–(3) bekezdése nem alkalmazandó.

16e. cikk

Kiegészítő védelem az online interfészek tekintetében

A 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 és a 93/13/EGK tanácsi irányelv 25 sérelme nélkül a tagállamok olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy pénzügyi szolgáltatási szerződések távollevők közötti megkötésekor ne használják online interfészük struktúráját, kialakítását, funkcióját vagy működési módját oly módon, amely torzíthatja vagy csökkentheti a fogyasztók azon képességét, hogy szabad, autonóm és megalapozott módon döntsenek vagy válasszanak.

2. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok legkésőbb [az irányelv elfogadásától számított 24 hónap elteltével] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket [az irányelv elfogadásától számított 24 hónap elteltének időpontja]-tól/től alkalmazni kell.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2002/65/EK irányelv [az elfogadástól számított 24 hónap elteltének időpontja]-val/-vel hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az ezen irányelvvel módosított 2011/83/EU irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és az ezen irányelv mellékletében található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelv értékeléséről, SWD(2020) 261 final.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5)    A digitális ügyfélfogadás az a folyamat, amelynek során a potenciális fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató fizikai találkozás nélkül és teljesen digitalizált módon, valós időben vitatja meg álláspontját annak érdekében, hogy a fogyasztó a pénzügyi szolgáltató ügyfelévé váljon.

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja – Ambiciózusabb Unió, COM(2020) 440 final.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(11)    VVA, Tanulmány a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv felülvizsgálatának lehetséges hatásairól, 2022 (közzétételére a javaslat előterjesztésével egyidejűleg kerül sor).

(12)    ICF, A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelv értékelése , 2020.

(13)    LE Europe, VVA Europe, Ipsos NV, ConPolicy és Time.lex, Fogyasztói magatartást vizsgáló tanulmány a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások marketingjének és távértékesítésének digitalizációjáról , 2019.

(14)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a fogyasztói hitelről (átdolgozás), 2021. június 30. (COM(2021) 347 final).

(15)    …

(16)    …

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(21)    Például: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(23)    HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.)

(25)    A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.11.

COM(2022) 204 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/83/EU irányelvnek a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2022) 203 final} - {SWD(2022) 141 final} - {SWD(2022) 142 final}

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat