EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.23.

COM(2022) 135 final

2022/0090(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

a)Ellátásbiztonság

A gázellátásának biztonságát fenyegető, elsősorban a harmadik országokból származó primer energiától való függőséghez kapcsolódó potenciális veszélyek miatt az EU megkezdte az előkészületeket a jövőbeli újabb kihívásokra. Elsősorban az európai zöld megállapodás meghirdetésével, az LNG-infrastruktúra korszerűsítésével és bővítésével, illetve a vezetékes földgáz forrásainak és útvonalainak diverzifikálásával az EU már jelentős lépéseket tett a háztartások és a vállalkozások ellátási sokkhatásokkal szembeni védelme érdekében.

A nemzetközi feszültségek rávilágítottak arra, hogy a harmadik országoktól való függetlenség növelése érdekében itt az ideje haladást elérni a tervek és fellépések terén. A zöld átállás felgyorsítása elősegíti a kibocsátások és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését, illetve védelmet nyújt az áremelkedésekkel szemben. A jelenlegi geopolitikai helyzet azonban további rövid távú intézkedéseket tesz szükségessé az energiapiaci egyensúlyhiány kezelése és az elkövetkező évek ellátásbiztonsága érdekében. Mivel a vezetékes gázellátásban bármikor fennakadások fordulhatnak elő, szükség van olyan intézkedésekre, amelyek garanciákat vezetnek be az uniós tárolólétesítmények feltöltési szintjére vonatkozóan. A kellő mértékben feltöltött tárolólétesítmények hozzájárulnak a biztonságosabb gázellátáshoz 2022–2023 telén.

b)A tárolás szerepe és a jelenlegi problémák

A gáztárolás hozzájárul az ellátás biztonságához azáltal, hogy erőteljes kereslet vagy ellátási zavarok esetén biztosítja a többletellátást; a télen elfogyasztott földgáz 25–30 %-a a tárolt készletekből származik. A fűtési idényben a tárolás csökkenti a kiegészítő gázimport iránti igényt. A tárolás hozzájárul az ellátási sokkhatások enyhítéséhez.

Az elmúlt hat hónapban a kiegyensúlyozatlan gázpiac a gázárak meredek emelkedését eredményezte. Az EU-ban a gáztárolók téli feltöltési szintje jócskán – januárban 10 százalékponttal – elmaradt az előző évek szintjétől. Ez felerősítette az ellátásbiztonsághoz kapcsolódó aggályokat és az áringadozásokat. E javaslat célja az alábbi három konkrét probléma kezelése:

–A gázárakban a nyári és téli időszak között mutatkozó különbség elég jelentős ahhoz, hogy vonzó lehetőség legyen a gáz tárolókban való készletezése. A jelenlegi geopolitikai fejlemények és a magas energiaárak fényében a nyári/téli árkülönbözetre vonatkozó előzetes becslések nem megbízhatók. A helyzet különösen problematikussá válhat a következő tél előtt, mivel elképzelhető, hogy az árak nyáron magasabbak lesznek, mint télen. Ez várhatóan olyan helyzetet eredményez, amikor a tárolás nem vonzó a piaci szereplők számára, és a feltöltést állami beavatkozásokkal kell biztosítani, ideértve a tárolókapacitások kihasználását ösztönző pénzügyi támogatást is.

–A Bizottság és a gázkoordinációs csoport 2022 februárjában az egész Unióra kiterjedő, mélyreható kockázatkészültségi elemzést végzett. Ebből az derült ki, hogy bár a 2021/2022-es téli időszak biztonságosnak bizonyult, fennállhat a veszélye annak, hogy a következő, 2022/2023-as télre nem lesz elegendő gáz a gáztározókban. A tárolókapacitások feltöltési idény alatti optimalizálásához a betáplálást a feltöltési időszak kezdetétől (2022. április) azonnal meg kellene kezdeni. Egy ilyen korai intézkedés csökkentené a szűk keresztmetszetek kockázatát az olyan, keleti irányból várható esetleges zavarok esetén, amelyek miatt más útvonalakról kell gázt szállítani a tározókba.

–A 2021/2022-es időszakban a tárolt gáz mennyisége különösen alacsonynak bizonyult a harmadik országbeli jogalanyok tulajdonában lévő telephelyeken. Ez közel felerészben járult hozzá az idei szokatlanul alacsony tárolási szintekhez. A tárolólétesítmények stratégiai eszközök, és kritikus fontossággal bírnak az Unió és a tagállamok ellátásbiztonsága szempontjából. Ha a tárolólétesítmények harmadik országbeli jogalanyok irányítása alatt és használatában állnak, az ellátásbiztonsági kockázatokat teremthet, hatással lehet az egyéb alapvető biztonsági érdekekre, és emellett veszélyeztetheti az EU stratégiai autonómiáját.

c) A javaslat célkitűzései

A javaslat célja az ellátás biztonságát és az Unió gazdaságát érintő, a drámai módon megváltozott geopolitikai helyzetből eredő rendkívül jelentős kockázatok kezelése. Konkrét célja biztosítani azt, hogy az ellátásbiztonság szempontjából létfontosságú uniós tárolókapacitások ne maradjanak kihasználatlanul, valamint hogy a tartalékokat a tagállamok Unió-szerte megosszák egymással a szolidaritás szellemében.

E célból a tárolólétesítményekben előírt kötelező minimális feltöltési szint a 2022/2023-as télre készülve és az azt követő téli időszakokban az ellátásbiztonság megerősítését szolgálja. A tárolásirendszer-üzemeltetők kötelező tanúsítása biztosítja a kritikus tárolási infrastruktúrára gyakorolt befolyásból eredő potenciális ellátásbiztonsági kockázatok kizárását. Végezetül a javaslat azzal kívánja ösztönözni a tárolást, hogy lehetővé teszi, hogy a tárolólétesítmények felhasználói mentesüljenek a tárolók betáplálási vagy kiadási pontjain alkalmazott szállítási díjak alól.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat két hatályos rendeletet módosít: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 rendeletet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK rendeletet. A javaslat a meglévő földgázellátás-biztonsági keretre és a belső földgázpiaci szabályokra épül, és a geopolitikai helyzet közelmúltbeli változásai miatt kialakult súlyos energiaválság kontextusában állapít meg újabb, az Unión belüli földgázellátás biztonságának garantálásához szükséges intézkedéseket.

A kötelező tárolófeltöltési célértékekre vonatkozóan javasolt szabályok egy, a tárolás kihasználásáról korábban benyújtott javaslathoz kapcsolódnak, amely a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló rendeletre irányuló, 2021. december 15-i bizottsági javaslat 1 67. cikkében szerepelt. Az említett cikk egy új 7b. cikk beillesztését javasolta az (EU) 2017/1938 rendeletbe, amely arra ösztönözné a tagállamokat, hogy a tároláshoz kapcsolódó intézkedéseket fogadjanak el az ellátásbiztonság fokozása érdekében, de amely nem vezetett volna be tárolási kötelezettséget. Mivel azonban a geopolitikai helyzet 2021 decembere óta jelentősen megváltozott, az ellátás biztonságát garantáló megerősített intézkedések létfontosságúvá váltak. A Bizottság a gázkoordinációs csoporttal együttműködve célzott kockázatelemzést végzett, amelyből az derült ki, hogy sürgőssé vált a szigorúbb szabályok bevezetése az uniós tárolólétesítmények jobb kihasználásának biztosítása érdekében.

A megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló rendeletre irányuló, 2021. december 15-i átfogó bizottsági javaslat gyors megtárgyalása kulcskérdéssé vált a zöld megállapodás és Európa fosszilisgáz-függőségének csökkentése szempontjából. A 2021. december 15-i javaslathoz kapcsolódó tárgyalási folyamat zavartalansága érdekében a tárolók feltöltési szintjének növelését célzó szabályokra irányuló javaslat külön rendelet formájában kerül előterjesztésre, amely három célzott módosításra (tárolási kötelezettség, tárolási tanúsítvány, díjkedvezmény) korlátozódik. A rövid és kellően célzott javaslat elvileg lehetővé teszi, hogy a Tanács és a Parlament azt rövid időn belül elfogadja, mivel a meredeken emelkedő energiaárak közepette sürgősen szükség van a tárolók feltöltését garantáló szabályokra.

A megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló, 2021. december 15-i rendeletjavaslat 67. cikke és a jelen javaslat közötti jogi ellentmondások elkerülése érdekében a most javasolt rendelet csak addig lenne érvényes, amíg a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló, 2021. december 15-i bizottsági javaslat alapján elfogadandó átdolgozott (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályba nem lép.

Az e javaslatban szereplő, a tárolók feltöltésére vonatkozó rendelkezéseket a tervek szerint a lehető leghamarabb el kell fogadni, hogy hatékonyságuk még a 2022. októberében kezdődő fűtési idény előtt megmutatkozzon. E szabályokat egy későbbi szakaszban könnyen be lehetne építeni a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló rendeletbe.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban áll az Unió energetikai rezilienciájának fokozását és az esetleges vészhelyzetekre való felkészülést szolgáló kezdeményezések szélesebb körével, nevezetesen az „Irány az 55 %!” csomag bizottsági javaslataival, különösen pedig a harmadik energiaügyi csomag (a 2009/73/EK irányelv és a 715/2009/EK rendelet) felülvizsgálatával, amelyek célja a versenyképes dekarbonizált gázpiacok szabályozása és a fenntartható energiaágazat hosszú távú megszilárdítása, az európai fogyasztók érdekében.

2021 októberében az Európai Bizottság közleményt terjesztett elő az emelkedő energiaárak hatásának enyhítését célzó intézkedések bevezetéséről és támogatásáról. A közlemény olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a megfizethető energia és a megfelelő tárolási szintek biztosítása révén kívánják ellenállóbbá tenni az EU-t a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.  

A közelmúlt geopolitikai fejleményeinek nyomán a Bizottság 2022 márciusában közzétette a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleményt. A REPowerEU közlemény jelezte, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot készül előterjeszteni azzal a céllal, hogy a következő téltől évről évre biztosítsa a megfelelő tárolási szintet. A közlemény nemcsak azt hangsúlyozta, hogy sürgősen gondoskodni kell az uniós tárolólétesítmények feltöltéséről, hanem azt is egyértelművé tette, hogy állami támogatást is lehet nyújtani a tárolók feltöltésének pénzügyi támogatása céljából 2 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az (EU) 2017/1938 rendeletet módosítja, amelynek jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése. Módosítja továbbá a 715/2009/EK rendeletet is, melynek jogalapja – mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés akkor még nem volt hatályban – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke volt, amely jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke. A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdésén alapul.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A kezdeményezés tervezett intézkedései teljes mértékben összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A gázellátás esetleges megszakadásának az Unió egészét érintő kockázata és jelentős hatása uniós szintű fellépést tesz szükségesség.

Tekintettel a gázellátási válság előzmény nélküliségére és határokon átnyúló hatásaira, valamint arra, hogy az uniós országokat közös gázhálózat köti össze, indokolt az uniós szintű fellépés, mivel a tagállamok önmagukban nem képesek összehangolt módon megfelelően kezelni a jelentős ellátási zavarokból eredő súlyos gazdasági nehézségek kockázatát. Csak a tagállamok közötti szolidaritás szellemére épülő uniós fellépés biztosíthatja a tényleges felkészültséget azon ellátási zavarokkal szemben, amelyek az uniós fellépés hiányában tartós károkat okoznának a polgároknak és a gazdaságnak egyaránt.

•Arányosság

A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. Tekintettel a példa nélküli geopolitikai helyzetre, valamint arra, hogy gázellátási zavarok esetén jelentős veszély fenyegetné a fogyasztókat és az uniós gazdaságot is, egyértelműen összehangolt és sürgős fellépésre van szükség. A sürgősség ellenére a javaslat figyelembe veszi, hogy a tagállamoknak időre lesz szükségük a tárolók feltöltését biztosító intézkedések meghozatalához. A javaslat ezért fokozatos bevezetési mechanizmust ír elő, azaz olyan szabályokat, amelyek 2022-ben kevésbé szigorúak, mint a következő években (pl. alacsonyabb feltöltési célérték, kevesebb köztes célérték, a Bizottság kötelezettsége, hogy a jogérvényesítés során vegye figyelembe az alkalmazásra rendelkezésre álló korlátozott időt). A javaslat tehát nem lépi túl a célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket. A javasolt intézkedések arányosnak tekinthetők, és a lehető legnagyobb mértékben a meglévő koncepciókra épülnek. A szolidaritási intézkedések támogatása és a tárolás kötelezővé tétele hatékonyan biztosítja az ellátásbiztonsági kockázatok regionális szintű minimalizálását. A szükséges feltöltési szintek megválasztását a jogalkotó gondosan mérlegelte. A kérdést a gázkoordinációs csoport keretében megvitatta az érdekelt felekkel, majd intenzív konzultációkat folytatott róla az ágazati szakértőkkel és a tagállamokkal. E konzultációk alapján a javasolt 90 %-os feltöltési arány szükséges és megfelelő szint annak biztosításához, hogy súlyos ellátási zavarok esetén is anélkül lehessen szavatolni a téli ellátásbiztonságot, hogy az túlzott terhet róna a tagállamokra, az energiavállalatokra vagy a polgárokra.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat két rendelet, az (EU) 2017/1938 rendelet és a 715/2009/EK rendelet módosítására irányul, ezért a választott jogi eszköz a módosító rendelet. Mivel egyik rendelet esetében sem teljes körű módosításról van szó, a Bizottság az átdolgozást nem találta helyénvalónak.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tekintettel a javaslat sürgősségére, amely egy előre nem látott geopolitikai válságra reagál és amelyet sürgősen el kell fogadni ahhoz, hogy a fűtési szezon előtt biztosítani lehessen a tárolólétesítmények feltöltését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk kevésbé hivatalos formában zajlottak le. Mindazonáltal célzott konzultációkra került sor az érdekelt felekkel, többek között a gázkoordinációs csoport keretében, illetve számos kétoldalú konzultáció formájában a legfőbb érdekelt felekkel, ágazati szakértőkkel és a tagállamokkal.

A Bizottság 2022. március 8-án tette közzé COM(2022) 108 final számú, „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleményét, amely felvázolta a tárolók feltöltésére vonatkozó intézkedések tekintetében a jelenlegi javaslat tartalmi részét, és amely alapján megkezdődhetett a konzultáció az érdekelt felekkel a javasolt intézkedésekről. E dokumentum alapján valamennyi érintettnek – köztük a hatóságoknak, az érdekelt feleknek és a polgároknak is – lehetősége nyílt arra, hogy a közleményben felvázolt bizottsági jogalkotási megközelítéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslat politikailag érzékeny és sürgős jellege miatt az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkon kívül nem került sor külső szakértők bevonására.

•Hatásvizsgálat

A javaslat politikailag érzékeny és sürgős jellege miatt nem készült hatásvizsgálat, hanem uniós szintű mélyreható kockázatkészültségi elemzésre (lásd fent) és célzott konzultációkra került sor.

A tárolófeltöltési intézkedésekről és a lehetséges alternatívákról a javaslat benyújtása előtt értékelés készült és azok alaposan megvitatásra kerültek az érdekelt felekkel, elsősorban a gázkoordinációs csoport 3 keretében.

A gázkoordinációs csoport 2022. február 23-i ülésén a résztvevők hangsúlyozták, hogy mielőbb intézkedéseket kell hozni a tározóknak a következő tél előtti feltöltése érdekében. A hozzászólások középpontjában a feltöltés támogatásának – lehetőség szerint a piaci mechanizmusokra épülő – módozatai, az elérendő feltöltési szintek, a tárolás finanszírozásának módja, ideértve az esetleges állami támogatást, valamint a tagállamok közötti koordináció mikéntje állt.

A gázkoordinációs csoport 2022. március 11-i ülésén a Bizottság ismertette az e javaslatban előirányzott és a REPowerEU közleményben felvázolt tárolási intézkedéseket. A csoport üdvözölte a közleményt, és tett néhány észrevételt a tározók feltöltésének céldátumával, az egyes tagállamokban a célérték elérése terén megengedhető rugalmasság mértékével, a piaci szereplőknek nyújtott esetleges ösztönzőkkel, illetve az együttműködés javításának módjaival kapcsolatban.

•Alapjogok

Az intézkedés lehetővé teszi egyes különösen kiszolgáltatott fogyasztók támogatását, különös tekintettel azokra, akik már most is energiaszegénységben szenvednek.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E javaslat uniós költségvetésre gyakorolt költségvetési hatása az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának (DG ENER) emberi erőforrásait és egyéb igazgatási kiadásait érinti.

A javaslat új, továbbfejlesztett földgázellátás-biztonsági struktúrát határoz meg, új kötelezettségeket írva elő a tagállamoknak, illetve ennek megfelelően megerősítve az Energiaügyi Főigazgatóság szerepét számos területen, nevezetesen a következők terén:

·a rendelet általános irányítása és végrehajtása (1 teljes munkaidős egyenérték),

·a gázkoordinációs csoport kibővített szerepéhez kapcsolódó menedzsment (0,5 teljes munkaidős egyenérték),

·a feltöltési arányok nyomon követése és a technikai végrehajtási elemek, például a feltöltési ütemtervek meghatározása (beleértve a gazdasági és műszaki elemzést és az adatkezelést) (1,5 teljes munkaidős egyenérték),

·az új 6d. cikk (7) bekezdésében előirányzott intézkedések jogi végrehajtása (becsült éves átlag: 5 figyelmeztető határozat; 2 határozat végső esetben alkalmazható intézkedésekről.) (2 teljes munkaidős egyenérték),

·az új 6b. cikk (1) bekezdésében említett LNG-platform irányítása (5 teljes munkaidős egyenérték),

·a 6c. cikkben előírt tehermegosztáshoz kapcsolódó értesítések értékelése (1 teljes munkaidős egyenérték),

·a tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsításának véleményezése (3 teljes munkaidős egyenérték),

·adminisztratív támogatás (1 teljes munkaidős egyenérték).

A fent felsorolt új feladatok végrehajtása céljából tehát az Energiaügyi Főigazgatóság emberi erőforrásait állandó jelleggel 12 teljes munkaidős egyenértékkel és ideiglenes jelleggel további 3 – kifejezetten a tanúsításnak szentelt, a folyamat lezárásáig szükséges – teljes munkaidős egyenértékkel kell megnövelni.

Ezen túlmenően e módosító rendelet végrehajtásához, tagállamok közötti koordinálásához és nyomon követéséhez további igazgatási előirányzatokra lesz szükség a következők szerint: évi 150 000 EUR kiküldetésekre és szakértői ülésekre (nevezetesen a gázkoordinációs csoport üléseire).

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk az (EU) 2017/1938 rendeletet módosítja.

Az 1. cikk (1) bekezdése fogalommeghatározásokat illeszt be az (EU) 2017/1938 rendelet 2. cikkébe, meghatározva a „feltöltési ütemterv”, a „feltöltési célérték”, a „stratégiai tárolás” és a „stratégiai készlet” fogalmait.

Az 1. cikk (2) bekezdése új 6a–6d. cikkel egészíti ki az alaprendeletet.

–6a. cikk: ez az új rendelkezés előírja a tagállamok számára, hogy biztosítaniuk kell, hogy a területükön található tárolási infrastruktúrák elvben minden év november 1-jéig tagállami szintű kapacitásuk legalább 90 %-áig fel legyenek töltve, minden tagállam esetében februárra, májusra, júliusra és szeptemberre köztes célértékeket tűzve ki. 2022-re alacsonyabb célérték és eltérő feltöltési ütemterv alkalmazandó, figyelemmel arra, hogy a tagállamoknak korlátozott idő áll rendelkezésre a rendelet végrehajtására. A Bizottság feladata biztosítani azt, hogy a köztes célértékek nemteljesítése esetén is teljesüljenek a feltöltési célértékek.

–A 6b. cikk meghatározza, milyen intézkedéseket kell hozniuk a tagállamoknak annak érdekében, hogy biztosítsák a 6a. cikk szerinti kötelező feltöltési célértékek elérését.

–6c. cikk: ez a rendelkezés tehermegosztási mechanizmust vezet be, mivel bár nem minden tagállam rendelkezik tárolólétesítményekkel a saját területén, a garantáltan magas feltöltési szint valamennyi szereplő számára előnyös lesz az ellátásbiztonsági kockázatokkal szembeni garanciák és a téli árcsökkentő hatások tekintetében.

–6d. cikk: ez az új rendelkezés hatékony eszközöket hoz létre az új feltöltési kötelezettségek nyomon követése céljából, és megerősíti a gázkoordinációs csoport szerepét, kifejezett megbízást adva az utóbbinak arra, hogy nyomon kövesse a tagállamok teljesítményét a gázellátás biztonsága terén, és ennek alapján dolgozzon ki bevált gyakorlatokat. Az aktualizált nemzeti energia- és klímaterveknek, illetve az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke alapján elfogadott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseknek tükrözniük kell a feltöltési ütemtervek és feltöltési célértékek terén elért eredményeket, illetve az elérésük érdekében tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket.

A 2. cikk a 715/2009/EK rendeletet módosítja.

A 2. cikk (1) bekezdése a tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsításáról szóló új 3a. cikket illeszt be a rendeletbe, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek elvégezni a tárolásirendszer-üzemeltetőket birtokoló valamennyi vállalkozás tanúsítását, beleértve a szállításirendszer-üzemeltetőket is, így biztosítva azt, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető tulajdonosa ne veszélyeztethesse az energiaellátás biztonságát az Unióban vagy bármely tagállamban.

A 2. cikk (2) bekezdése új utolsó bekezdéssel egészíti ki a 13. cikket, amely 100 %-os kedvezményt alkalmaz a kapacitásalapú szállítási díjakra a tárolólétesítmények betáplálási és kiadási pontjain.

A 3. cikk a hatálybalépésre vonatkozik.

2022/0090 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Jóllehet a múltban is előfordult a gázellátás rövid távú megszakadása, a jelenlegi helyzetet számos tényező megkülönbözteti a korábbi ellátásbiztonsági válságoktól. Az ukrajnai fegyveres konfliktus 2022 februárja óta bekövetkezett eszkalálódása példátlan áremelkedéseket eredményezett. Ezek az áremelkedések várhatóan alapvetően megváltoztatják az uniós gáztárolók feltöltéséhez kapcsolódó ösztönzők jellegét. A jelenlegi geopolitikai helyzetben többé nem zárhatók ki a földgázellátás további zavarai. Ez súlyos károkat okozhat a háztartásoknak és az Unió gazdaságának, hiszen az Unió továbbra is jelentős mértékben függ a konfliktus által potenciálisan érintett külső gázforrásoktól.

(2)A szóban forgó események jellege és következményei széles körűek és az egész Unióra kiterjednek, ezért azok átfogó választ igényelnek. A válaszintézkedések közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyek uniós szinten erősíthetik az ellátás biztonságát, különös tekintettel a védett fogyasztókra. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió összehangoltan lépjen fel a gázellátás esetleges megszakadásából eredő potenciális kockázatok elkerülése érdekében.

(3)A gáztárolás hozzájárul az ellátás biztonságához azáltal, hogy erőteljes kereslet, illetve ellátási zavarok esetén biztosítja a többletgázt, és így a megfelelően feltöltött gáztárolók garantálni tudják a biztos gázellátást. Mivel a vezetékes földgáz ellátási zavarai bármikor bekövetkezhetnek, az uniós tározók feltöltési szintjére vonatkozó intézkedéseknek a 2022/2023-as tél ellátásának biztosítására kell irányulniuk.

(4)Az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 szolidaritási mechanizmusokat vezetett be azoknak a rendkívüli helyzeteknek a kezelésére, amelyekben egy adott tagállamban a szolidaritási alapon védett felhasználók ellátása alapvető szükséglet és szükségszerű prioritás. Uniós vészhelyzet esetén azonnali válaszintézkedéssel kell biztosítani, hogy a tagállamok fokozott védelmet tudjanak nyújtani a fogyasztóknak.

(5)Az Unió határain zajló fegyveres konfliktus hatása ugyanakkor megmutatta, hogy a jelenlegi ellátásbiztonsági szabályok nem alkalmasak a hirtelen bekövetkező jelentős geopolitikai fejlemények kezelésére, ugyanis az ellátási hiány és a kiugróan magas árak oka nem csak az infrastruktúra meghibásodása vagy szélsőséges időjárási viszonyok lehetnek, hanem például szándékosan előidézett jelentős események és az ellátás tartós vagy hirtelen megszakadásai. Mindezek fényében a geopolitikai helyzet jelenlegi változásaiból eredő hirtelen, nagymértékben megnövekedett kockázatokat kezelni kell.

(6)A gázellátás biztosítását célzó megfelelő intézkedésekről szóló bizottsági elemzések, köztük a Bizottság és a gázkoordinációs csoport által 2022 februárjában elvégzett, az egész Unióra kiterjedő mélyreható kockázatfelkészültségi elemzés alapján a tagállamoknak célszerű biztosítani azt, hogy a területükön található gáztárolási infrastruktúrák november 1-jéig tagállami szintű kapacitásuk legalább 90 %-áig fel legyenek töltve, és az egyes tagállamokra vonatkozóan a következő év májusára, júliusára, szeptemberére és az azt követő februárra köztes célértékeket kell kitűzni. Erre szükség van ahhoz, hogy az európai fogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek az ellátási hiányokkal szemben. 2022-re alacsonyabb, 80 %-os feltöltési célérték és kevesebb köztes célérték (augusztus, szeptember és október) lesz alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a rendelet csak a gázfeltöltési időszak kezdete után válik alkalmazandóvá, és hogy a tagállamoknak korlátozott idejük lesz e rendelet végrehajtására.

(7)A „feltöltési ütemterv” rendszere elvileg lehetővé teszi a folyamatos nyomon követést a töltési időszak alatt (április 1-jétől szeptember 30-ig). 2023-tól a tárolást külön nyomon kell követni februárban („februári ellenőrzési pont”), elkerülendő a gáz téli időszakban történő hirtelen kivételét, ami ellátásbiztonsági kihívásokat jelenthet a tél vége előtt.

(8)A Bizottság 2023-tól felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiigazíthatja a feltöltési célértéket és a feltöltési ütemtervet, figyelemmel az ENTSOG éves szimulációira és az (EU) 2017/1938 rendelet szerinti regionális kockázati csoportok által elvégzendő közös elemzésre. A „feltöltési ütemterv” meghatározásáról szóló bizottsági határozatot a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően hozza meg.

(9)Előfordulhat, hogy a tagállamok nem mindig tudják időben teljesíteni a feltöltési célértékeket műszaki problémák, például a tározót ellátó csővezetékekhez vagy a betápláláshoz kapcsolódó problémák miatt. Ilyen esetekre helyénvaló biztosítani a lehetőséget, hogy egy későbbi szakaszban, rugalmasan teljesíthessék a célértéket. A téli időszak ellátásbiztonságának garantálása céljából ugyanakkor a feltöltési célértéket a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül, de legkésőbb december 1-jéig teljesíteni kell.

(10)Mindezek mellett előfordulhat, hogy a tagállamok uniós szintű vészhelyzet esetén, azaz rendkívüli gázhiány alkalmával nem tudják teljesíteni a feltöltési célértékeket. A feltöltési célértéket ezért nem kell alkalmazni, amennyiben és ameddig a Bizottság az (EU) 2017/1938 rendelet 12. cikke szerint uniós vagy regionális vészhelyzetet hirdetett ki.

(11)Az illetékes hatóságoknak folyamatosan nyomon kell követniük a földfelszín alatti tárolólétesítmények feltöltését annak biztosítása céljából, hogy a nemzeti feltöltési ütemterv teljesüljön. A nemzeti feltöltési ütemtervek két százalékpontos lehetséges mozgástérrel kerülnek meghatározásra. Ha egy tagállam feltöltési szintje több mint 2 százalékponttal elmarad a feltöltési ütemtervben megjelölt célértéktől, az illetékes hatóságok haladéktalanul hatékony intézkedéseket hoznak a feltöltési szint növelésére. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a gázkoordinációs csoportot ezen intézkedésekről.

(12)A feltöltési ütemtervtől való lényeges és tartós eltérés veszélyeztetheti azon megfelelő tárolási szintek elérését, amelyek a szolidaritás szellemében garantálják az uniós ellátás biztonságát. Ezért az ilyen lényeges és tartós eltérések esetén a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy hatékony intézkedéseket hozhasson a fel nem töltött tárolók miatt előálló ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében. A megfelelő intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az adott tagállam sajátos helyzetét, például a tárolólétesítmények belföldi gázfogyasztáshoz viszonyított méretét vagy a tárolólétesítmények regionális ellátásbiztonság szempontjából betöltött jelentőségét. Mivel ez a rendelet a tárolók 2022-es feltöltési időszakának kezdete után lép hatályba, a 2022. évi feltöltési ütemtervtől való eltérések kezelése érdekében a Bizottság által hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e rendelet nemzeti szintű végrehajtására rendelkezésre álló korlátozott időt. A Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések ne lépjék túl az ellátás biztonságának fenntartásához szükséges mértéket, és ne rójanak aránytalan terhet a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a polgárokra.

(13)A tagállamok kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kötelező feltöltési célértékek teljesüljenek. Tekintettel a tárolók feltöltésének támogatása céljából számos tagállamban már kialakított különféle hatályos szabályozási rendszerekre, a Bizottság nem írja elő a feltöltési ütemterv teljesítését és a feltöltési célérték elérését szolgáló konkrét eszközt, így a tagállamok szabadon választhatják meg a nemzeti rendszerükben meglévő legmegfelelőbb eszközt, feltéve, hogy a 6b. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. A tagállamok tehát szabadon megválaszthatják, mely piaci szereplő(ke)t köteleznek a tározók feltöltésének biztosítására. Azt is eldönthetik, hogy a feltöltési célértékek teljesüléséhez elegendő-e szabályozási eszközöket bevetni, például a kapacitásbirtokosokat a kihasználatlan kapacitások felszabadítására kötelezni – amire az uniós belső piaci szabályok lehetőséget adnak –, vagy pedig szükség van-e pénzügyi ösztönzőkre, amelyek akár állami támogatás formáját is ölthetik. A tagállamok más tagállamokkal összehangolt eszközöket – például LNG-beszerzési platformokat – is működtethetnek a tározók feltöltésére szolgáló LNG-felhasználás maximalizálása, illetve a feltöltési célú közös LNG-használat előtt álló infrastrukturális és szabályozási akadályok csökkentése érdekében.

(14)A COM(2022) 108 final számú, 2022. március 8-i „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közlemény ezzel kapcsolatban egyértelművé tette, hogy az uniós jog lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében állami támogatást nyújtsanak a szállítóknak a tárolók feltöltésének biztosítása érdekében, például garanciák formájában („kétirányú különbözeti szerződés”).

(15)A tárolólétesítmények feltöltését biztosító intézkedéseknek minden esetben egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt vagy a belső gázpiac hatékony működését, továbbá nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát. Az ilyen intézkedések különösen nem eredményezhetik a tárolólétesítményeket irányító vagy a tárolókapacitásokat lekötő, ám fel nem használó vállalkozások erőfölényének megszilárdulását vagy extraprofitját.

(16)A meglévő infrastruktúra – ezen belül a határkeresztező szállítási kapacitások, a tárolólétesítmények és az LNG-létesítmények – hatékony kiaknázása fontos tényezője a szolidaritás szellemében megvalósított ellátásbiztonságnak. Az energia szempontjából nyitott határok kulcsfontosságúak az ellátás biztonsága szempontjából, a nemzeti, regionális vagy uniós szintű fennakadások idején egyaránt. Ezért a gáztárolók feltöltésének garantálása céljából hozott intézkedések nem akadályozhatják és nem korlátozhatják az (EU) 2017/459 bizottsági rendelet rendelkezéseivel összhangban allokált határkeresztező kapacitásokat.

(17)A tárolási kötelezettség pénzügyi terheket ró azon tagállamok érintett szereplőire, amelyek saját területükön megfelelő tárolólétesítményekkel rendelkeznek, miközben az ellátásbiztonság szintjének növelése valamennyi tagállam számára előnyös, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyek nem rendelkeznek tárolólétesítményekkel. A szolidaritás szellemében törekedve az ellátás biztonságát garantáló uniós tárolók kellő szintű feltöltésének biztosításával járó terhek megosztására, a tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamoknak eleget kell tenniük a más tagállamokban található tárolókapacitások kihasználására vonatkozó kötelezettségüknek. Abban az esetben, ha nincs összeköttetés más tagállamokkal, vagy pedig a határkeresztező szállítási kapacitások korlátozottsága vagy más műszaki okok lehetetlenné teszik a más tagállamokban található tárolólétesítmények használatát, a kötelezettséget ennek megfelelően csökkenteni kell.

(18)Ugyanakkor a tagállamok mentesülnek e kötelezettség alól, ha egy vagy több, tárolólétesítményekkel rendelkező tagállammal közösen alternatív tehermegosztási mechanizmust dolgoznak ki. Ez az alternatív mechanizmus figyelembe veheti többek között az alternatív üzemanyagok tárolására vonatkozó, már meglévő egyenértékű jogi kötelezettségeket. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az alternatív tehermegosztási mechanizmusokról.

(19)A tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok és az ilyen létesítményekkel rendelkező tagállamok közötti, a tárolási kötelezettséghez kapcsolódó tehermegosztási mechanizmus ugyanakkor pénzügyi hatással járhat az érintett piaci szereplőkre nézve. A tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok ezért pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezést vezethetnek be a piaci szereplők javára, a bevételkiesésért vagy a kötelezettségekből rájuk háruló, bevételből nem fedezhető költségekért. Amennyiben az intézkedés finanszírozása illeték kivetéséből valósul meg, az illeték nem alkalmazható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra.

(20)A hatékony nyomon követés és jelentéstétel elengedhetetlen mind az ellátásbiztonsági kockázatok jellegének és mértékének értékeléséhez, mind pedig az adott kockázatok kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések megválasztásához. A tárolólétesítmények üzemeltetőinek a feltöltési időszak alatt havonta jelentést kell tenniük a feltöltési szintekről az illetékes nemzeti hatóságoknak. A Bizottság arra bátorítja a tárolólétesítmények tulajdonosait és üzemeltetőit, hogy egy központi jelentéstételi platformon rendszeresen rögzítsék az egyes tározók kapacitását és feltöltési szintjét.

(21)A szabályozó hatóságokra fontos szerep vár az ellátásbiztonság nyomon követése – a belső energiapiaci jogszabályok által rájuk ruházott egyik feladat – terén, biztosítva az egyensúlyt a biztonság és az intézkedések fogyasztókra háruló költségei között. A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságaival közösen nyomon követi a feltöltési szinteket.

(22)Meg kell erősíteni a gázkoordinációs csoport szerepét, amelyet kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy nyomon kövesse a tagállamok teljesítményét a gázellátás biztonsága terén, és ennek alapján dolgozzon ki bevált gyakorlatokat e területen. A Bizottság ezért rendszeresen jelentést tesz a gázkoordinációs csoportnak, amely támogatja a Bizottságot a feltöltési célértékek nyomon követésében és teljesítésük biztosításában.

(23)Az Unió álláspontja szerint a tárolásirendszer-ágazat rendkívül fontos az Unió számára, mind az energiaellátás biztonsága, mind egyéb alapvető biztonsági érdekek szempontjából. Ennek megfelelően a gáztárolók az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv értelmében kritikus infrastruktúrának minősülnek. A tagállamoknak nemzeti energia- és klímaterveikben és az (EU) 2018/1999 rendelet alapján elfogadott eredményjelentéseikben figyelembe kell venniük az e rendelet alapján elfogadott intézkedéseket.

(24)Az Unió álláspontja szerint az Unió közrendjét és közbiztonságát, valamint az uniós polgárok jólétét fenyegető veszélyek elkerülése érdekében további biztosítékokra van szükség a tárolásirendszer-hálózatra vonatkozóan. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a szabályozó hatóság vagy a tagállam által kijelölt más, illetékes hatóság e rendeletnek megfelelően elvégezze minden – akár szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló – tárolásirendszer-üzemeltető tanúsítását, így biztosítva azt, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők felett gyakorolt befolyás ne veszélyeztesse az energiaellátás biztonságát vagy bármely más alapvető biztonsági érdeket az Unióban vagy bármely tagállamban. A más tagállamok ellátásbiztonsági kockázatainak elemzése szempontjából fontos az ellátásbiztonság értékelése terén a tagállamok közötti koordináció, amely nem különböztetheti meg hátrányosan a piaci szereplőket, és amelynek teljes mértékben meg kell felelnie a jól működő belső piac elveinek. Az alacsony tárolási szintek jelentette veszély gyors enyhítése érdekében a tanúsítás terén elsőbbségi sorrendet kell megállapítani, és azt gyorsabban el kell végezni a nagyobb és a közelmúltban folyamatosan alacsony feltöltési szintet mutató tárolók esetében, biztosítva azt, hogy a nagyobb jelentőségű tárolók feletti irányításból eredő potenciális ellátásbiztonsági problémák kizárhatók legyenek.

(25)A szabályozó hatóságoknak meg kell tagadniuk a tanúsítást, ha a tárolásirendszer-üzemeltető felett közvetlen vagy közvetett irányítást vagy bármely jogot gyakorló személy tagállami, regionális vagy uniós szinten veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát vagy bármely más alapvető biztonsági érdeket. Ezen értékelés során a szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyek a tárolólétesítmény feltöltését illetően negatívan befolyásolhatják a tárolóüzemeltető ösztönzőit és képességét, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségeit és az ügyben releváns bármely egyéb konkrét tényt és körülményt. E szabályok Unió-szerte való következetes alkalmazásának érdekében, az Unió nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően és az Unión belüli szolidaritás és energiabiztonság szellemében a szabályozó hatóságoknak a tanúsításra vonatkozó határozatok meghozatalakor maximális mértékben figyelembe kell venniük a Bizottság véleményét. Amennyiben a szabályozó hatóság megtagadja a tanúsítást, fel kell ruházni a megfelelő hatáskörrel ahhoz, hogy bármely személytől megkövetelhesse, hogy a megállapított határidőn belül mondjon le a tárolásirendszer-üzemeltető tekintetében fennálló részesedéséről vagy jogairól, illetve hogy megfelelő intézkedéseket rendelhessen el annak biztosítása érdekében, hogy az említett személyek ne rendelkezhessenek és ne gyakorolhassanak jogokat az adott tárolásirendszer-üzemeltető felett, és adott esetben megfelelő kompenzációs intézkedéseket hozzon. A tanúsítási határozat keretében az ellátásbiztonsági kockázatok vagy más alapvető biztonsági érdekek kezelése érdekében hozott intézkedéseknek szükségesnek, egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(26)Ha a vállalkozások kénytelenek több gázt vásárolni olyankor, amikor az drága, az még jobban felhajthatja az árakat. Ezért a rendelet kiegészül a tároló betáplálási és kiadási pontjain alkalmazott kapacitásalapú szállítási díjak eltörlésével, ami vonzóbbá teszi a tárolást a piaci szereplők számára. A szabályozó hatóságoknak és a versenyhatóságoknak saját hatáskörükben törekedniük kell arra, hogy hatékonyan fellépjenek a tárolási díjak indokolatlan emelése ellen.

(27)Tekintettel a jelenlegi helyzet rendkívüli körülményeire és a jövőbeli geopolitikai fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságra, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb az e rendeletben meghatározott időkereteken belül teljesítsék a feltöltési célértékeket.

(28)Tekintettel arra, hogy a jelenlegi fegyveres konfliktus közvetlenül veszélyezteti az ellátás biztonságát, e rendeletnek a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. A megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló COM(2021) 804 final bizottsági javaslattal való összhang biztosítása érdekében ezt a rendeletet csak addig kell alkalmazni, amíg a fent említett COM(2021) 804 final bizottsági javaslat nyomán elfogadásra nem kerül és hatályba nem lép a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló rendelet, amely tükrözi az e rendelettel bevezetett módosításokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1938 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/1938 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

„27. »feltöltési ütemterv«: az egyes tagállamokra vonatkozó, az Ia. és Ib. mellékletben felsorolt köztes célértékek összessége;

28. »feltöltési célérték«: a nem cseppfolyósított földgáz tárolására szolgáló létesítmények feltöltési szintjére vonatkozó kötelező célérték;

29. »stratégiai tárolás«: azon nem cseppfolyósított földgáz tárolása, amelynek forgalomba bocsátása hatósági engedélyhez kötött, és amely nem értékesíthető a piacon, hanem csak ellátási hiány, ellátási zavar vagy vészhelyzet esetén szabadítható fel;

30. »stratégiai készlet«: a szállításirendszer-üzemeltetők által kizárólag saját szállításirendszer-üzemeltetői feladataik ellátása és az ellátásbiztonság szavatolása céljából vásárolt, kezelt és tárolt nem cseppfolyósított földgáz. A stratégiai készlet részeként tárolt gáz csak akkor szállítható, ha az a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének megfelelően szükséges a rendszer biztonságos és megbízható körülmények között történő működtetéséhez, vagy a 11. cikk szerint kihirdetett vészhelyzet esetén; és az más módon nem értékesíthető a nagykereskedelmi gázpiacokon.”  

2.A szöveg a következő 6a–6e. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Kötelező feltöltési célérték és feltöltési ütemterv

(1)Minden tagállam biztosítja, hogy minden év november 1-jéig a területén található valamennyi tárolólétesítmény összesített kapacitása tekintetében teljesüljön a (2) bekezdésben meghatározott feltöltési célérték.

(2)2022-re a feltöltési célértéket az adott tagállam területén található összes tárolólétesítmény kapacitásának 80 %-ában kell meghatározni. Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdés alapján másként nem határoz, a feltöltési célértéket a következő évekre 90 %-ban kell megállapítani.

(3)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az Ia. és Ib. mellékletben az egyes tagállamok tekintetében megállapított köztes célértékek teljesítése érdekében. 2022-ben csak augusztus, szeptember és október hónapra kell kitűzni köztes célértékeket. 2023-tól a tagállamok biztosítják, hogy a február, május, július és szeptember hónapra kitűzött köztes célértékek teljesüljenek.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően a 19. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az Ib. melléklet módosításáról a 2023-tól érvényes feltöltési célértékek és feltöltési ütemterv meghatározása céljából. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust legkésőbb az azon évet megelőző év december 31-ig kell elfogadni, amelyre az új feltöltési célérték meghatározásra kerül. A Bizottság által meghatározott feltöltési célérték és feltöltési ütemterv az általános ellátásbiztonsági helyzet, illetve az Unióban és az egyes tagállamokban mutatkozó gázkereslet és -kínálat alakulásának értékelésén alapul, és oly módon szavatolja az ellátás biztonságát, hogy ugyanakkor nem ró szükségtelen terheket a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a polgárokra.

(5)Amennyiben egy tagállam a területén található egy vagy több tárolólétesítmény egyedi műszaki jellemzői – például a rendkívül alacsony betáplálási ráták – miatt nem tudja teljesíteni a feltöltési célértéket, a tagállam engedélyt kaphat, hogy csak december 1-jén érje el a feltöltési célértéket. A tagállam erről november 1. előtt tájékoztatja a Bizottságot, közölve a késedelem okait.

(6)A feltöltési célérték nem alkalmazandó, amennyiben és ameddig a Bizottság a 12. cikk szerint uniós vagy regionális vészhelyzetet hirdetett ki.

(7)Az illetékes hatóságok minden évben folyamatosan figyelemmel kísérik a feltöltési ütemtervet, és rendszeresen jelentést tesznek a gázkoordinációs csoportnak. Ha egy adott tagállam feltöltési szintje több mint 2 százalékponttal elmarad az Ib. melléklet szerinti feltöltési ütemtervben megjelölt szinttől, az illetékes hatóságok haladéktalanul hatékony intézkedéseket hoznak a feltöltési szint növelésére. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a gázkoordinációs csoportot a meghozott intézkedésekről.

(8)A feltöltési ütemtervtől való lényeges és tartós eltérés esetén a következő intézkedéseket kell hozni:

a)a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság figyelmeztetést küld a tagállamnak, és ajánlásokat tesz az azonnal meghozandó intézkedésekre;

b)ha a figyelmeztetés időpontjától számított egy hónapon belül nem csökken jelentősen a feltöltési ütemtervtől való eltérés, a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és a szóban forgó tagállammal folytatott konzultációt követően végső intézkedésként úgy határozhat, hogy kötelezi a tagállamot azon intézkedések meghozatalára, amelyek ténylegesen megszüntetik a feltöltési ütemtervtől való eltérést, beleértve adott esetben a 6b. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több intézkedést is, vagy bármely más olyan intézkedést, amely biztosítja az e cikk szerinti kötelező feltöltési célérték teljesítését;

c)a b) pont szerinti megfelelő intézkedésekre vonatkozó döntés meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi az adott tagállam sajátos helyzetét, például a tárolólétesítmények belföldi gázfogyasztáshoz viszonyított méretét vagy a tárolólétesítmények regionális ellátásbiztonság szempontjából betöltött jelentőségét. A 2022. évi feltöltési ütemtervtől való eltérések kezelése érdekében a Bizottság által hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az e cikk nemzeti szintű végrehajtására rendelkezésre álló rövid időkeretet, amely adott esetben hozzájárulhat a 2022. évi feltöltési ütemtervtől való eltéréshez;

d)a Bizottság biztosítja, hogy az intézkedések ne lépjék túl az ellátás biztonságának fenntartásához szükséges mértéket, és ne rójanak aránytalan terhet a tagállamokra, a gázpiaci szereplőkre, a tárolásirendszer-üzemeltetőkre vagy a polgárokra.

6b. cikk

A feltöltési célérték végrehajtása

(1)A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést – beleértve a piaci szereplőknek nyújtott pénzügyi ösztönzőket vagy ellentételezést is – a 6a. cikk szerinti kötelező feltöltési célértékek teljesülésének biztosítása érdekében. Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)a gázszolgáltatók kötelezése bizonyos minimális gázmennyiségek tárolására a tárolólétesítményeikben;

b)a tárolók tulajdonosainak kötelezése arra, hogy kapacitásaikat a piaci szereplők között pályáztassák meg;

c)a szállításirendszer-üzemeltetők kötelezése arra, hogy stratégiai gázkészleteket vásároljanak és kezeljenek kizárólag abból a célból, hogy vészhelyzet esetén el tudják látni szállításirendszer-üzemeltetői feladataikat és szavatolni tudják az ellátás biztonságát;

d)más tagállamokkal összehangolt eszközök – például LNG-beszerzési platformok – működtetése az LNG-felhasználás maximalizálása, illetve az LNG tárolólétesítmények feltöltésére való közös használata előtt álló infrastrukturális és szabályozási akadályok csökkentése érdekében;

e)pénzügyi ösztönzők nyújtása a piaci szereplőknek vagy ellentételezés a potenciális bevételkiesésért, illetve a piaci szereplők kötelezettségeiből eredő, bevételekből nem fedezhető költségekért;

f)hatékony eszközök elfogadása abból a célból, hogy a tárolókapacitás-tulajdonosok kötelezhetők legyenek a lekötött, ám fel nem használt kapacitások felhasználására vagy felszabadítására.

(2)Az e cikk alapján elfogadott intézkedéseknek a feltöltési célérték teljesítéséhez szükséges, egyértelműen meghatározott, átlátható, arányos, megkülönböztetéstől mentes és ellenőrizhető intézkedésekre kell korlátozódniuk. Nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac hatékony működését, és nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát.

(3)A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a meglévő nemzeti és regionális szintű infrastruktúrának az ellátásbiztonságot szolgáló, hatékony kihasználása érdekében. A szóban forgó intézkedések semmilyen körülmények között nem akadályozhatják és nem korlátozhatják a tárolólétesítmények vagy LNG-létesítmények határokon átnyúló használatát, és nem korlátozhatják az (EU) 2017/459 bizottsági rendeletnek megfelelően allokált, határkeresztező szállítási kapacitásokat.

6c. cikk
Tehermegosztás

(1)A tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok biztosítják, hogy a belföldi piaci szereplők olyan megállapodásokat kössenek a tárolólétesítményekkel rendelkező tagállamok tárolásirendszer-üzemeltetőivel, amelyek garantálják, hogy a tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok november 1-jéig éves gázfogyasztásuk legalább 15 %-ának megfelelő tárolási kapacitást használhassanak az adott tagállamokban. Amennyiben a határkeresztező szállítási kapacitás vagy egyéb műszaki korlátok nem teszik lehetővé a nem belföldi tárolási mennyiségek 15 %-ának teljes mértékű kihasználását, kizárólag a műszakilag lehetséges mennyiségek tárolhatók a tárolóval nem rendelkező tagállamon kívül.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok ehelyett egy vagy több, tárolólétesítménnyel rendelkező tagállammal közösen tehermegosztási mechanizmust alakíthatnak ki. A tehermegosztási mechanizmusnak a 7. cikk szerinti legfrissebb kockázatértékelés releváns adatain kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a következő paramétereket:

a)a feltöltési célértékek teljesítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás költsége, a stratégiai tárolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek figyelembevétele nélkül;

b)a védett felhasználók igényeinek kielégítéséhez a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően szükséges gázmennyiségek;

c)a műszaki korlátozások, például a rendelkezésre álló tárolókapacitás, a határkeresztező műszaki kapacitás, a kivételi arányok. 

(3)A közösen kidolgozott mechanizmusról legkésőbb egy hónappal e cikk hatálybalépését követően értesíteni kell a Bizottságot.

(4)A tárolólétesítménnyel nem rendelkező tagállamok ösztönzőket vagy pénzügyi ellentételezést nyújthatnak a piaci szereplőknek az (1) bekezdés szerint más tagállamokban fennálló gáztárolási kötelezettség végrehajtásához vagy a (2) bekezdés szerint közösen kidolgozott mechanizmus alkalmazásához kapcsolódó kötelezettségekből eredő, bevételből nem fedezhető bevételkiesésekért vagy többletköltségekért. Amennyiben az intézkedés finanszírozása illeték kivetéséből valósul meg, az illeték nem alkalmazható a határkeresztező rendszerösszekötési pontokra.

6d. cikk

Nyomon követés és végrehajtás

(1)A tárolásirendszer-üzemeltetők az illetőségük szerinti tagállam illetékes hatóságának jelentést tesznek az Ia. és az Ib. mellékletnek megfelelően létrehozott minden egyes ellenőrzési ponton mért feltöltési szintről.

(2)A tagállamok illetékes hatóságai minden hónap végén nyomon követik a területükön található tárolólétesítmények feltöltési szintjét, és az eredményekről indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek a Bizottságnak.

(3)A tagállamok illetékes hatóságai által szolgáltatott információk alapján a Bizottság rendszeresen jelentést tesz a gázkoordinációs csoportnak.

(4)A gázkoordinációs csoport támogatja a Bizottságot a feltöltési célértékek és ütemtervek nyomon követésében, és iránymutatást dolgoz ki a Bizottság számára a megfelelés biztosításához szükséges intézkedésekről azon esetekre, amikor a tagállamok nem teljesítik a feltöltési ütemtervben szereplő célokat, illetve a feltöltési célértékeket.

(5)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a feltöltési ütemterv és a feltöltési célértékek teljesítése érdekében, valamint azért, hogy a piaci szereplőkkel szemben érvényesítsék a feltöltési ütemterv és a célértékek eléréséhez szükséges tárolási kötelezettségeket, többek között kellően visszatartó erejű szankciók és bírságok kiszabása útján.

(6)A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet alapján hozott végrehajtási intézkedésekről.

(7)Amennyiben érzékeny üzleti információk átadására van szükség, a Bizottság a gázkoordinációs csoport üléseit a tagállamokra korlátozott formátumban hívhatja össze.

(8)Az átadott információknak az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. A Bizottság, a szabályozó hatóságok és a tagállamok megőrzik az e rendelettel összefüggésben kapott, üzleti szempontból érzékeny információk bizalmas jellegét.

6e. cikk

Alkalmazási kör

A 6a–6d. cikk rendelkezései nem alkalmazandók az LNG-létesítmények tárolásra szolgáló részeire.”

3.A mellékletek e rendelet I. mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

A 715/2009/EK rendelet módosítása

(1)A rendelet a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

A tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsítása

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk szerinti szabályozó hatóság vagy az érintett tagállam által kijelölt más, illetékes hatóság az e cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elvégezze minden egyes tárolásirendszer-üzemeltető tanúsítását, beleértve a szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőket is. A tárolók üzemeltetőinek tanúsítására vonatkozó, e cikk szerinti kötelezettséget azokra a szállításirendszer-üzemeltetők irányítása alatt álló tárolásirendszer-üzemeltetőkre is alkalmazni kell, amelyeket a 2009/73/EK irányelv 9–11. cikke szerinti szétválasztási szabályok alapján már tanúsítottak.

(2)A 3,5 TWh-nál nagyobb kapacitású, 2021. március 31-én és 2022. március 31-én maximális kapacitásuk 30 %-ánál alacsonyabb szintig feltöltött tárolókat működtető tárolásirendszer-üzemeltetők esetében a szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság az e rendelet hatálybalépésétől vagy a (8) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 100 munkanapon belül határozattervezetet fogad el az említett tárolásirendszer-üzemeltetők tanúsításról. Minden egyéb tárolásirendszer-üzemeltető esetében az e rendelet hatálybalépésétől, illetve a (7) vagy (8) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 18 hónapon belül kell határozattervezetet elfogadni. Az energiaellátás biztonságát érintő kockázatok mérlegelése során a szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság figyelembe veszi az ellátás biztonságát nemzeti, regionális vagy uniós szinten fenyegető összes kockázatot, amelyek például az alábbiakból erednek:

a)tulajdonosi helyzet, az ellátás alakulása vagy egyéb olyan üzleti kapcsolatok, amelyek a tárolólétesítmény feltöltését illetően negatívan befolyásolhatják a tárolóüzemeltető ösztönzőit és képességét;

b)az Uniónak a nemzetközi jogból eredő, egy vagy több harmadik ország tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei, beleértve azokat az egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokat is, amelyekben az Unió részes fél, és amelyek foglalkoznak az ellátásbiztonság kérdéseivel;

c)az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak egy vagy több harmadik országgal szemben fennálló, az adott országgal vagy országokkal kötött megállapodásokból eredő jogai és kötelezettségei, amennyiben e megállapodások összhangban vannak az uniós joggal; vagy

d)az ügyben releváns bármely egyéb konkrét tény és körülmény.

(3)A szabályozó hatóságnak vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságnak meg kell tagadnia a tanúsítást, ha bizonyítást nyer, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető felett közvetlen vagy közvetett irányítást gyakorló vagy bármely, a 2009/73/EK irányelv 9. cikke szerinti jogot gyakorló személy veszélyeztetheti bármely tagállam vagy az Unió energiaellátásának biztonságát vagy alapvető biztonsági érdekeit. A szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság ehelyett úgy is dönthet, hogy a tanúsítást olyan feltételekkel adja meg, amelyek garantálják a tárolók e rendeletben előírt feltöltését esetlegesen negatívan befolyásoló mindenfajta kockázat kellő szintű enyhítését, valamint azt, hogy hatékony végrehajtás és nyomon követés révén teljes mértékben biztosítható legyen a tárolók működőképessége.

(4)Amennyiben a szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerinti kijelölt hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ellátásbiztonsági kockázatok a (3) bekezdés szerinti feltételek kiszabásával nem szüntethetők meg, és ezért megtagadja a tanúsítást, a hatóság köteles:

a)megkövetelni minden olyan személytől, amely a megítélése szerint veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát, illetve bármely tagállam vagy az Unió alapvető biztonsági érdekeit, hogy mondjon le a tárolásirendszer-üzemeltető tekintetében fennálló részesedéséről vagy jogairól, erre határidőt állapítva meg;

b)adott esetben ideiglenes intézkedéseket elrendelni annak biztosítása érdekében, hogy az említett személyek a részesedésük vagy jogaik elidegenítéséig ne rendelkezhessenek és ne gyakorolhassanak jogokat az adott tárolásirendszer-üzemeltető felett; valamint

c)dönteni a megfelelő kompenzációs intézkedésekről.

(5)A szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot a határozattervezetről, a határozathoz kapcsolódó valamennyi releváns információval együtt. A Bizottság a határozattervezetről 50 munkanapon belül megküldi véleményét a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságnak. A szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság maximális mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét.

(6)A szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság a Bizottság véleményének kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül elfogadja a tárolásirendszer-üzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatát.

(7)Az újonnan épített tárolólétesítmények üzembe helyezését megelőzően a tárolásirendszer-üzemeltetőt az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően tanúsítani kell. A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti a szabályozó hatóságot vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságot a tárolólétesítmény üzembe helyezésére irányuló szándékáról.

(8)A tárolásirendszer-üzemeltető értesíti a szabályozó hatóságot vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságot minden olyan tervezett ügyletről, amely szükségessé teheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanúsítási követelményeknek való megfelelés újraértékelését.

(9)A szabályozó hatóság vagy az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság nyomon követi, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők folyamatosan megfelelnek-e az (1) és a (2) bekezdés követelményeinek. Az említett hatóság a megfelelés biztosítása érdekében tanúsítási eljárást indít:

a)a tárolásirendszer-üzemeltető (7) vagy (8) bekezdés szerinti értesítése nyomán;

b)saját kezdeményezésére, amennyiben tudomása van arról, hogy a tárolásirendszer-üzemeltető feletti jogok vagy befolyás terén tervezett változtatás az (1) és (2) bekezdés követelményeinek való meg nem feleléshez vezethet;

c)a Bizottság indokolt kérésére.

(10)A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a tárolólétesítmények folyamatos üzemeltetését. Az említett tárolólétesítmények csak a szabályozó hatóság vagy a kijelölt hatóság által az (1) bekezdés szerint elvégzett értékelést követően fejezhetik be működésüket, figyelembe véve az ENTSOG véleményét, amelynek meg kell állapítania, hogy a működés befejezése nem gyengíti a gázellátás biztonságát nemzeti vagy uniós szinten. Adott esetben, ha a működés befejezését nem engedélyezték, megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell hozni.

(11)A Bizottság a 19. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben részletesen meghatározza az e bekezdés alkalmazása során követendő eljárást.

(12)E cikk rendelkezései nem alkalmazandók az LNG-létesítmények tárolásra szolgáló részeire.”

(2)A 13. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) 100 %-os kedvezményt kell alkalmazni a kapacitásalapú szállítási díjakra a tárolólétesítmények betáplálási pontjain és kiadási pontjain, kivéve, ha és amilyen mértékben a tárolólétesítmény egynél több szállító- vagy elosztóhálózathoz csatlakozik, és versenyhelyzetben van egy rendszerösszekötési ponttal. A Bizottság 5 évvel a rendelet hatálybalépését követően felülvizsgálja ezt a díjkedvezményt. Értékeli, hogy az e cikkben meghatározott kedvezmény szintje továbbra is megfelelő-e az (EU) 2017/1938 rendelet 6a. cikke szerinti tárolási kötelezettség tekintetében.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a megújuló gázok, a földgázok és a hidrogén belső piacairól szóló, a Bizottság 2021. december 15-i javaslatán alapuló (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépésének napjáig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.2.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

✓ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 5  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.4.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

✓  határozatlan időtartam

–végrehajtás 2022-től 2027-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 6   

✓  Bizottság általiközvetlen irányítás

–✓ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg):

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet Tárgytalan

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–✓  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–✓  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–✓ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)

   COM(2021) 804 final.

(2)    COM(2022) 108 final, 1.2. szakasz: „Az újratöltés ösztönzése érdekében a tagállamok az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatást nyújthatnak az ellátóknak, például garanciák formájában (»kétirányú különbözeti szerződés«).”

(3)     A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (europa.eu) .

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.).

(5)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(6)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(7)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(8)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(9)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(10)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(11)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(12)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(13)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(14)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(15)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(16)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(17)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(18)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(19)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(20)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(21)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.3.23.

COM(2022) 135 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

I. MELLÉKLET […]

Az (EU) 2017/1938 rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.    A szöveg a következő Ia. melléklettel egészül ki:

Ia. melléklet:

A feltöltési ütemtervek 2022-re vonatkozó indikatív célértékei

2.    A szöveg a következő Ib. melléklettel egészül ki:

Ib. melléklet:

A feltöltési ütemtervek 2022 utánra vonatkozó indikatív célértékei

[…]. MELLÉKLET

[…]. MELLÉKLET