(2)

Ugyanakkor a vállalkozások harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyek olyan állami forrásokat biztosítanak, amelyeket aztán például a gazdaság bármely ágazatában a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, mint például a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy vállalkozások felvásárlása, ideértve a stratégiai eszközökkel, például a kritikus infrastruktúrával és innovatív technológiákkal rendelkező vállalkozásokat is. Az ilyen támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az uniós állami támogatási szabályok.

(2)

Ugyanakkor a vállalkozások harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyet aztán például a gazdaság bármely ágazatában a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, mint például a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy vállalkozások felvásárlása, ideértve a stratégiai eszközökkel, például a kritikus infrastruktúrával és innovatív technológiákkal rendelkező vállalkozásokat is. Az ilyen támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az uniós állami támogatási szabályok. Hasonló aggályok merülnek fel az állami tulajdonban lévő vállalkozásokkal kapcsolatban is.

(2a)

Noha e rendeletnek valamennyi gazdasági ágazatra ki kell terjednie, a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania az Unió számára stratégiai fontosságú ágazatokra és a kritikus infrastruktúrákra, például az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettekre.

(5a)

E rendeletnek koherensnek és összehangoltnak kell lennie a meglévő eszközökkel, így a 139/2004/EK tanácsi rendelettel  (1a) , a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (1b) , az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (1c) vagy az (EU) 2022/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (1d) . A különböző eszközök alkalmazása során a Bizottságnak figyelmet kell fordítania a szükséges információk hatékony megosztására az átfogó megközelítés biztosítása érdekében.

(6)

Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a belső piacot ténylegesen vagy potenciálisan torzító külföldi támogatások kivizsgálására, és adott esetben orvosolni kell ezeket a torzulásokat. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha a külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban. E rendeletnek ezért olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek az Unióban gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra vonatkoznak. Tekintettel a kkv-k által folytatott gazdasági tevékenységek jelentőségére és az Unió fő szakpolitikai céljainak eléréséhez való hozzájárulásukra, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a rendelet milyen hatást gyakorol e vállalkozásokra.

(6)

Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a belső piacot ténylegesen vagy potenciálisan torzító külföldi támogatások kivizsgálására, és adott esetben orvosolni kell ezeket a torzulásokat. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha a külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban. E rendelet megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának hozzá kell járulnia a belső piacnak a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal szembeni rezilienciájához, és ezáltal meg kell erősítenie az Unió nyitott stratégiai autonómiáját. E rendeletnek ezért olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek az Unióban gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra vonatkoznak. Tekintettel a kkv-k által folytatott gazdasági tevékenységek jelentőségére és az Unió fő szakpolitikai céljainak eléréséhez való hozzájárulásukra, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a rendelet milyen hatást gyakorol e vállalkozásokra.

(7a)

Mivel az érintett tagállami hatóságok e rendelet alkalmazásának szerves részét képezik, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatóságaik hatékony együttműködést és koordinációt folytassanak a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy strukturált együttműködést alakítson ki az információk megosztása és a koordináció céljából.

(9)

Pénzügyi hozzájárulásnak kell fennállnia, amelyet közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország hatóságai nyújtanak . A pénzügyi hozzájárulás közjogi és magánszervezeteken keresztül is nyújtható. Azt, hogy egy közigazgatási intézmény nyújt-e pénzügyi hozzájárulást, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az érintett intézmény jellemzőire, valamint az intézmény működése szerinti országban uralkodó jogi és gazdasági környezetre, ideértve a  kormányzat gazdaságban betöltött szerepét is. A pénzügyi hozzájárulás magánszervezeten keresztül is nyújtható, amennyiben annak intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók.

(9)

Pénzügyi hozzájárulásnak kell fennállnia, amelyet közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország nyújt . A pénzügyi hozzájárulás közjogi és magánszervezeteken keresztül is nyújtható. Azt, hogy egy közigazgatási intézmény pénzügyi hozzájárulást nyújt-e , eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az érintett intézmény jellemzőire, valamint az intézmény működése szerinti harmadik országban uralkodó jogi és gazdasági környezetre, ideértve a  kormányzatnak az említett harmadik ország gazdaságában betöltött szerepét is. A pénzügyi hozzájárulás magánszervezeten keresztül is nyújtható, amennyiben annak intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók. A pénzügyi hozzájárulással gazdaságilag egyenértékű támogatási intézkedéseket szintén pénzügyi hozzájárulásnak kell tekinteni. Ilyen pénzügyi hozzájárulásnak tekinthető az is, amikor a kedvezményezett kiváltságos hozzáféréssel rendelkezik a belföldi piachoz, nevezetesen a nemzeti jog által biztosított kizárólagos vagy különleges jogok, valamint az alkalmazandó szabályok alóli, de jure vagy de facto szelektív kivételek vagy ezzel egyenértékű intézkedések révén az áruk vagy szolgáltatások harmadik országban történő nyújtása tekintetében, illetve az uralkodó jogi és gazdasági feltételekből adódóan a belföldi kötött piac előnyeit élvezi. Ez mesterséges versenyelőnyhöz vezethet, amely a belső piacon kiaknázható, és ezáltal súlyosbíthatja a támogatások torzító hatását.

(10)

Az ilyen pénzügyi hozzájárulásnak gazdasági előnyt kell biztosítania a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás számára. A nem gazdasági tevékenységet folytató szervezet javára nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem minősül külföldi támogatásnak. Az előny fennállását összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés. Ha nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, a meglévő referenciamutatók kiigazíthatók, vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján alternatív referenciaértékek határozhatók meg.

(10)

A pénzügyi hozzájárulásnak gazdasági előnyt kell biztosítania a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás számára. A nem gazdasági tevékenységet folytató szervezet javára nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem minősül külföldi támogatásnak. Az előny fennállását összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés. Ha nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, a meglévő referenciamutatók kiigazíthatók, vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján alternatív referenciaértékek határozhatók meg. A transzferárazás előnyt biztosíthat, és a pénzügyi hozzájárulással egyenértékűnek tekinthető, ha nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek.

(11a)

A külföldi támogatás attól a pillanattól tekinthető megadottnak, amikor a kedvezményezett jogosultságot szerez a támogatásra. A támogatás tényleges kifizetése nem szükséges feltétele annak, hogy egy támogatás e rendelet hatálya alá tartozzon.

(14)

E mutatók alkalmazásakor a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, mint például a támogatás abszolút értékben vagy a piac méretéhez vagy a beruházás értékéhez viszonyított nagyságát. Valószínűleg torzító hatású például az olyan összefonódás, amelynek keretében a külföldi támogatás a célvállalkozás vételárának jelentős részét fedezi. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések becsült értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. A működési költségekre nyújtott külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel okozhat torzulásokat, mint ha beruházási költségekre nyújtanák. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatások esetében kevésbé valószínű a torzító hatás a nagyvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokhoz képest. Figyelembe kell venni továbbá a piac jellemzőit és különösen a piaci versenyfeltételeket, például a belépési korlátokat. A gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy az egyébként nem kiépítendő kapacitásbővítésbe való befektetés ösztönzése révén többletkapacitáshoz vezető külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak . Az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely – például az Unióban elért árbevétele alapján – nem folytat jelentős tevékenységet a belső piacon, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely a belső piacon jelentősebb tevékenységet folytat. Végül általános szabályként az 5  millió EUR-t meg nem haladó külföldi támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy e rendelet értelmében valószínűleg nem torzítják a belső piacot.

(14)

E mutatók alkalmazásakor a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, mint például a támogatás abszolút értékben vagy a piac méretéhez vagy a beruházás értékéhez viszonyított nagyságát. Valószínűleg torzító hatású például az olyan összefonódás, amelynek keretében a külföldi támogatás a célvállalkozás vételárának jelentős részét fedezi. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések becsült értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. A működési költségekre nyújtott külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel okozhat torzulásokat, mint ha beruházási költségekre nyújtanák. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatások esetében kevésbé valószínű a torzító hatás a nagyvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokhoz képest. Figyelembe kell venni továbbá a piac jellemzőit és különösen a piaci versenyfeltételeket, például a belépési korlátokat. Valószínűleg torzulást okoznak azok a  külföldi támogatások, amelyek többletkapacitáshoz vezetnek gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy olyan kapacitások bővítésére irányuló beruházások ösztönzése révén , amelyeket egyébként nem építettek vagy vásároltak volna meg . Az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely – például az Unióban elért árbevétele alapján – nem folytat jelentős tevékenységet a belső piacon, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely a belső piacon jelentősebb tevékenységet folytat. A gazdasági tevékenység alakulását is figyelembe lehet venni annak érdekében, hogy a Bizottság felléphessen, ha egy vállalkozás aktivitási szintje alacsony, de várhatóan erőteljesen növekedni fog. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a torzulás értékelése során figyelembe vegye, hogy egy harmadik ország rendelkezik-e olyan hatékony támogatásellenőrzési rendszerrel, amely legalább egyenértékű az uniós rendszerrel, és amely miatt az említett harmadik ország által nyújtott támogatások e rendelet értelmében kisebb valószínűséggel torzítják a belső piacot. A Bizottságnak ezért ösztönöznie kell a harmadik országokat ilyen támogatásellenőrzési rendszerek kialakítására, többek között olyan kétoldalú megállapodások megkötésével és végrehajtásával, amelyek tartalmilag egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, valamint a harmadik országok arra való ösztönzésével, hogy teljesítsék a nemzetközi támogatási kötelezettségeket és igazodjanak az Unióhoz a támogatásokra vonatkozó nemzetközi szabályok és a versenysemlegesség javítására irányuló kezdeményezések tekintetében, különösen a WTO-n belül. Általános szabályként a 4  millió EUR-t meg nem haladó külföldi támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy e rendelet értelmében valószínűleg nem torzítják a belső piacot. A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia és közzétennie, amelyek további részleteket tartalmaznak a támogatás torzító jellegének értékelésére vonatkozóan annak érdekében, hogy jogbiztonságot teremtsen valamennyi piaci szereplő számára. Az iránymutatásoknak példákat és tipikus eseteket is tartalmazniuk kell a torzító hatású és az ilyen hatással nem járó támogatásokra.

(16)

A Bizottságnak figyelembe kell vennie azokat a pozitív hatásokat, amelyeket a külföldi támogatás az érintett támogatott gazdasági tevékenység alakulására gyakorol. A Bizottságnak ezeket a pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacra gyakorolt torzító hatásával annak érdekében, hogy adott esetben meghatározza a megfelelő jogorvoslati intézkedést, vagy kötelezettségvállalásokat fogadjon el. A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség jogorvoslati intézkedések bevezetésére. A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek a legnagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, kisebb valószínűséggel járnak több pozitív, mint negatív hatással.

(16)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegye a külföldi támogatásnak az adott belső piaci támogatott gazdasági tevékenység fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait, valamint azt, hogy a támogatás milyen mértékben járul hozzá a közpolitikai – többek között szociális és környezetvédelmi – célkitűzések megvalósításához. A Bizottságnak ezeket a pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacra gyakorolt torzító hatásával annak érdekében, hogy adott esetben meghatározza a megfelelő jogorvoslati intézkedést, vagy kötelezettségvállalásokat fogadjon el. A mérlegelés során figyelembe kell vennie mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokat, és szem előtt kell tartania a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelésének általános célkitűzését. Elemzésében a Bizottságnak az állami támogatás egységes piaccal való összeegyeztethetősége értékelésekor figyelembe kell vennie az alkalmazott általános elveket.  A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség jogorvoslati intézkedések bevezetésére. A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek a legnagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, kisebb valószínűséggel járnak több pozitív, mint negatív hatással. A Bizottságnak emellett figyelembe kell vennie a gazdaság súlyos nemzeti vagy globális szintű – például a globális egészségügyi válságok által okozott – zavarának orvoslására nyújtott támogatások pozitív hatásait is. A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia a mérlegelési teszt alkalmazására, ezen belül az alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan.

(20a)

A vizsgálat alá vont vállalkozás felajánlhatja azt, hogy megfelelő időtartamon keresztül bejelenti a Bizottságnak a jövőbeli uniós közbeszerzési eljárásokban való részvételét, vagy erre a Bizottság kötelezheti az érintett vállalkozásokat. Sem a bejelentés teljesítése, sem a Bizottság válasza vagy válaszának hiánya nem alapozhat meg jogos elvárást a kötelezettségvállalás tekintetében arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a későbbiekben nem indít vizsgálatot a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásnak nyújtott esetleges külföldi támogatásokra vonatkozóan.

(21)

A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére teljeskörűen vizsgálhassa a külföldi támogatásokra vonatkozó információkat. E célból kétlépéses – előzetes felülvizsgálatból és részletes vizsgálatból álló – eljárást kell kialakítani.

(21)

A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére teljeskörűen vizsgálhassa a külföldi támogatásokra vonatkozó információkat. E célból kétlépéses – előzetes felülvizsgálatból és részletes vizsgálatból álló – eljárást kell kialakítani. A Bizottságnak iránymutatást kell közzétennie az eljárás megindításának kritériumairól. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy bármely releváns forrásból – beleértve a tagállamokat és a vállalkozásokat vagy az uniós szociális partnereket is – szerzett információ alapján cselekedjen. A Bizottságnak e célból kapcsolattartó pontot kell létrehoznia.

(22)

A Bizottság számára megfelelő vizsgálati hatáskörüket kell adni az összes szükséges információ begyűjtéséhez. Ezért az eljárás teljes időtartama alatt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy információkat kérjen bármely vállalkozástól vagy vállalkozások bármely társulásától. Ezen túlmenően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabjon ki, ha a kért információt nem nyújtják be időben, vagy ha a benyújtott információ hiányos, valótlan vagy megtévesztő. A Bizottság kérdéseket intézhet a tagállamokhoz vagy harmadik országokhoz is. A Bizottságnak továbbá hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a vállalkozás uniós telephelyén, vagy – a vállalkozás és az érintett harmadik ország beleegyezése esetén – a vállalkozás harmadik országban található telephelyén. A Bizottságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy a rendelkezésre álló tények alapján határozatot hozzon, amennyiben a szóban forgó vállalkozás nem működik együtt.

(22)

A Bizottság számára megfelelő vizsgálati hatásköröket és erőforrásokat kell biztosítani az összes szükséges információ begyűjtéséhez. Ezért az eljárás teljes időtartama alatt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy információkat kérjen bármely vállalkozástól vagy vállalkozások bármely társulásától. Ezen túlmenően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy pénzbírságot és kényszerítő bírságot szabjon ki, ha a kért információt nem nyújtják be időben, vagy ha a benyújtott információ hiányos, valótlan vagy megtévesztő. E rendelet visszatartó erejének megerősítése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén egyidejűleg alkalmazzák a kártérítési intézkedéseket, a kötelezettségvállalásokat, a pénzbírságokat és az időszakos kényszerítő bírságokat.  A Bizottság kérdéseket intézhet a tagállamokhoz vagy harmadik országokhoz is. A Bizottságnak továbbá hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a vállalkozás uniós telephelyén, vagy – az érintett harmadik ország beleegyezése esetén – a vállalkozás harmadik országban található telephelyén. A Bizottságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy a rendelkezésre álló tények alapján határozatot hozzon, amennyiben a szóban forgó vállalkozás nem működik együtt.

(26)

A Bizottságnak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie a kötelezettségvállalások és a jogorvoslati intézkedések hatékonyságának biztosításához. Amennyiben az érintett vállalkozás nem tesz eleget a kötelezettségvállalásokat tartalmazó, korrekciós intézkedéseket bevezető vagy ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására.

(26)

A Bizottságnak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie a kötelezettségvállalások és a jogorvoslati intézkedések hatékonyságának biztosításához. Amennyiben az érintett vállalkozás nem tesz eleget a kötelezettségvállalásokat tartalmazó, korrekciós intézkedéseket bevezető vagy ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie megfelelő visszatartó erejű pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok kiszabására. A Bizottságnak az ilyen bírságok és időszakos kényszerítő bírságok kiszabásakor figyelembe kell vennie az ismétlődő meg nem felelés eseteit. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia az intézkedések hatékonyságát.

(31)

A bejelentési határértékeket el nem érő összefonódások esetében a  Bizottság megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a közbeszerzési szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy odaítélt közbeszerzési szerződések felülvizsgálatát.

(31)

A bejelentési határértékeket el nem érő összefonódások esetében a  Bizottságnak meg kell követelnie a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a közbeszerzési szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy odaítélt közbeszerzési szerződések felülvizsgálatát.

(32a)

Az összefonódásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmussal összefüggésben az érintett vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a jóhiszeműség elve alapján bejelentés előtti konzultációt kérjenek a Bizottságtól azzal a kizárólagos céllal, hogy iránymutatást kapjanak arról, hogy a hivatalos bejelentési küszöbértékek teljesültek-e vagy sem.

(35)

Biztosítani kell, hogy a közbeszerzést szabályozó elveket – nevezetesen az arányosságot, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás tekintetében tiszteletben tartsák, az e rendelet alapján indított és folyamatban lévő vizsgálatoktól függetlenül.

(35)

Biztosítani kell, hogy a közbeszerzést szabályozó elveket – nevezetesen az arányosságot, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás tekintetében tiszteletben tartsák, az e rendelet alapján indított és folyamatban lévő vizsgálatoktól függetlenül. Ez a rendelet nem sérti a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelveket a környezetvédelmi, szociális és munkajog területén alkalmazandó kötelezettségek tekintetében.

(36)

Azokat a külföldi támogatásokat, amelyek lehetővé teszik egy vállalkozás számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, úgy kell tekinteni, hogy az ténylegesen vagy potenciálisan torzítja a közbeszerzési eljárást. Az említett torzulásokat ezért a (13) és (14) preambulumbekezdésben ismertetett nem teljes körű mutatórendszer, valamint az indokolatlanul előnyös ajánlat fogalma alapján kell értékelni. A mutatóknak lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a külföldi támogatás hogyan torzítja a versenyt azáltal, hogy javítja a vállalkozás versenyhelyzetét, és lehetővé teszi számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. A vállalkozások számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – többek között a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében említett elemek bemutatásával – igazolják, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös. A szerződés odaítélésének megtiltását csak akkor kell alkalmazni, ha a külföldi támogatásban részesülő ajánlat előnyös jellege nem indokolható, az ajánlat elnyerné a szerződést, és az ajánlatot benyújtó vállalkozás nem ajánlott fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megfelelőnek és elégségesnek tekinthetők a torzulás teljes és hatékony korrekciójához.

(36)

Azokat a külföldi támogatásokat, amelyek lehetővé teszik egy vállalkozás számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, úgy kell tekinteni, hogy az ténylegesen vagy potenciálisan torzítja a közbeszerzési eljárást. Az említett torzulásokat ezért a (13) és (14) preambulumbekezdésben ismertetett nem teljes körű mutatórendszer, valamint az indokolatlanul előnyös ajánlat fogalma alapján kell értékelni. A mutatóknak lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a külföldi támogatás hogyan torzítja a versenyt azáltal, hogy javítja a vállalkozás versenyhelyzetét, és lehetővé teszi számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. A vállalkozások számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – többek között a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében említett elemek bemutatásával – igazolják, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös. A szerződés odaítélésének megtiltását csak akkor kell alkalmazni, ha a külföldi támogatásban részesülő ajánlat előnyös jellege nem indokolható, az ajánlat elnyerné a szerződést, és az ajánlatot benyújtó vállalkozás nem ajánlott fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megfelelőnek és elégségesnek tekinthetők a torzulás teljes és hatékony korrekciójához. A szerződés odaítélését megtiltó határozat elfogadása az érintett vállalkozásnak a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárását eredményezi.

(37)

Figyelembe véve az összefonódásokra és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmus jellegét, valamint e konkrét ügyletek tekintetében a jogbiztonság szükségességét, a Bizottság saját kezdeményezésére nem vizsgálhatja újra a vonatkozó eljárások keretében bejelentett és értékelt összefonódásokat vagy közbeszerzési pályázatokat. Azok a pénzügyi hozzájárulások azonban, amelyekről a Bizottságot a bejelentési eljárás keretében tájékoztatták, az összefonódási vagy közbeszerzési eljáráson kívül is relevánsak lehetnek. A külföldi támogatásokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy vizsgálatokat indítson a gazdaság bizonyos ágazataival, a gazdasági tevékenység egyes típusaival vagy bizonyos külföldi támogatási eszközök alkalmazásával kapcsolatban.

(37)

Figyelembe véve az összefonódásokra és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmus jellegét, valamint e konkrét ügyletek tekintetében a jogbiztonság szükségességét, a Bizottság saját kezdeményezésére nem vizsgálhatja újra a vonatkozó eljárások keretében bejelentett és értékelt összefonódásokat vagy közbeszerzési pályázatokat. Azok a pénzügyi hozzájárulások azonban, amelyekről a Bizottságot a bejelentési eljárás keretében tájékoztatták, az összefonódási vagy közbeszerzési eljáráson kívül is relevánsak lehetnek. A külföldi támogatásokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy vizsgálatokat indítson a gazdaság bizonyos ágazataival, a gazdasági tevékenység egyes típusaival vagy bizonyos külföldi támogatási eszközök alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen piaci vizsgálatokból származó információkat felhasználja bizonyos ügyletek felülvizsgálatára az e rendelet szerinti eljárások keretében.

(43)

E rendelet Unió általi végrehajtásának meg kell felelnie az uniós jognak és a WTO-megállapodásnak, valamint összhangban kell állnia az olyan egyéb kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei.

(43)

E rendelet Unió általi végrehajtásának meg kell felelnie az uniós jognak és a WTO-megállapodásnak, valamint összhangban kell állnia az olyan egyéb kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei. E rendelet nem érinti a torzító hatású támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályok kidolgozását.

(43a)

A torzító hatású támogatások és azok kiváltó okainak kezelését célzó többoldalú szabályok kidolgozásának ösztönzése érdekében párbeszédet kell kialakítani a harmadik országokkal. Amennyiben a Bizottság egy rendszerszinten torzító hatású külföldi támogatások meglétét észleli vagy gyanítja, lehetővé kell tenni számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett harmadik országgal, amelynek során feltárja a torzító hatású támogatások megszüntetésére vagy módosítására irányuló lehetőségeket annak belső piaci torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Amennyiben az Unió és egy harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás olyan konzultációs mechanizmust ír elő, amely kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerszinten torzító hatású külföldi támogatásokra, ezt a mechanizmust kell alkalmazni a harmadik országokkal folytatott párbeszéd megkönnyítésére. A Bizottságnak arra is képesnek kell lennie, hogy törekedjen a torzító hatású külföldi támogatások megszüntetésére vagy módosítására azáltal, hogy az ügyet bármely releváns nemzetközi fórumon felveti, vagy az ugyanazon rendszerszintű torzító hatású támogatások által érintett bármely más harmadik országgal vagy bármely érdekelt harmadik országgal együttműködésben. Ez a párbeszéd nem akadályozhatja meg a Bizottságot abban, hogy e rendelet alapján vizsgálatotokat kezdeményezzen vagy folytassa azokat, valamint nem jelentheti a jogorvoslati intézkedések alternatíváját. A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a releváns fejleményekről.

(47)

Annak érdekében, hogy a rendeletet egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, a Szerződés 291. cikkének megfelelően a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett végrehajtási hatásköröket az összefonódásokról, valamint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentés formájának és tartalmának, a közzététel részleteinek, az átláthatósági követelmények formájának és tartalmának, a határidőknek, a kötelezettségvállalások feltételeinek és határidőinek, valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó eljárási lépések részletes szabályainak meghatározása tekintetében kell gyakorolni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(47)

Annak érdekében, hogy a rendeletet egységes feltételek mellett lehessen végrehajtani, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett végrehajtási hatásköröket az összefonódásokról, valamint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentés formájának és tartalmának, a közzététel részleteinek, az átláthatósági követelmények formájának és tartalmának, a határidőknek, a kötelezettségvállalások feltételeinek és határidőinek, valamint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó eljárási lépések részletes szabályainak meghatározása tekintetében kell gyakorolni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak e végrehajtási hatásköröket első alkalommal legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell gyakorolnia.

(47a)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített eljárást alakítson ki, amelynek keretében bizonyos összefonódásokat vagy közbeszerzési eljárásokat abból kiindulva kezel, hogy azok a körülmények alapján kisebb valószínűséggel okozzák a verseny torzulását a belső piacon a külföldi támogatások miatt.

(48)

Annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon is hatékonyan érvényesüljenek a belső piacon, valamint annak érdekében, hogy bejelentés alapján és hivatalból egyaránt megfelelő mértékben kerüljön sor az ügyek kivizsgálására, a  Bizottságot fel kell hatalmazni arra , hogy a Szerződés 290 . cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési határértékek módosítása, a vállalkozások bizonyos kategóriáinak az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alóli mentesítése, valamint a bejelentett összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálat határidejének módosítása tekintetében. A közbeszerzési eljárás keretében nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az ilyen jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört oly módon kell gyakorolni , hogy az figyelembe vegye a kkv-k érdekeit. Különösen fontos, hogy a  Bizottság az ilyen jogi aktusok előkészítése során megfelelő konzultációkat folytasson , többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a  jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban  (47) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor.  A  felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a  tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell megkapnia minden dokumentumot, és az említett intézmények szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a  Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .

(48)

Annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon is hatékonyan érvényesüljenek a belső piacon, valamint annak érdekében, hogy bejelentés alapján és hivatalból egyaránt megfelelő mértékben kerüljön sor az ügyek kivizsgálására, a  Bizottságnak legkésőbb két évvel a rendelet hatálybalépését követően, majd háromévente értékelést kell készítenie a rendelet működéséről és eredményességéről, beleértve a 18. és 27. cikkben említett bejelentési küszöbértéket is, és azt jelentés formájában be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben ki kell térni annak vizsgálatára , hogy szükség van-e e rendelet módosítására . Amennyiben a jelentés a rendelet módosítására tesz javaslatot, azt jogalkotási javaslat kísérheti, különösen az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési határértékek módosítása, a vállalkozások bizonyos kategóriáinak az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alóli mentesítése, az egyes gazdasági ágazatokra vonatkozó alacsonyabb bejelentési küszöbértékek vagy a különböző típusú közbeszerzési szerződésekre vonatkozó differenciált küszöbértékek bevezetése, valamint a bejelentett összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálat határidejének módosítása tekintetében. A közbeszerzési eljárás keretében nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az értékelést oly módon kell elvégezni , hogy az figyelembe vegye a kkv-k érdekeit. A Bizottságnak számszerűsített költség-haszon elemzést, valamint a beruházásokra és a fogyasztók jólétére gyakorolt hatás előzetes elemzését is alkalmaznia kell. Értékelése során a  Bizottságnak fontolóra kell vennie e rendelet hatályon kívül helyezését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a  torzító hatású támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályok kidolgozása teljes mértékben feleslegessé tette ezt a  rendeletet .

a)

pénzügyi hozzájárulás:

a)

pénzügyi hozzájárulás többek között :

i.

a pénzeszközök vagy források átadása többek között tőkejuttatás, vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, hitelgarancia, fiskális ösztönző, működési veszteség ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés formájában;

i.

a pénzeszközök vagy források átadása többek között tőkejuttatás, vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, hitelgarancia, fiskális ösztönző, adómentességek, működési veszteség ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés formájában;

ii.

az egyébként esedékes bevételek elengedése; vagy

ii.

az egyébként esedékes bevételek elengedése;

iia.

nem megfelelően ellentételezett különleges vagy kizárólagos jogok; vagy

iii.

áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk és szolgáltatások beszerzése;

iii.

áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk vagy szolgáltatások beszerzése , kivéve, ha az ilyen rendelkezésre bocsátásra vagy beszerzésre versenyeztetési, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és feltétel nélküli pályázati eljárást követően kerül sor ;

c)

az érintett vállalkozás és az érintett piacok helyzete;

c)

a vállalkozás helyzete, ideértve a méretét is, és az érintett piacok helyzete , különösen annak értékelése, hogy az érintett vállalkozás a harmadik ország hatóságainak tulajdonában, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt áll-e ;

d)

az érintett vállalkozás gazdasági aktivitási szintje a belső piacon;

d)

az érintett vállalkozás gazdasági aktivitási szintje és annak alakulása a belső piacon , valamint saját belföldi piacán ;

2a.

2b.

a)

tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférés biztosítása olyan infrastruktúrához, amelyet torzító hatású külföldi támogatás útján szereztek meg vagy támogattak, kivéve, ha az Unióban hatályos jogszabályok már rendelkeznek ilyen tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférésről;

a)

tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférés biztosítása olyan infrastruktúrához vagy létesítményhez , amelyet torzító hatású külföldi támogatás útján szereztek meg vagy támogattak, kivéve, ha az Unióban hatályos jogszabályok már rendelkeznek ilyen tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférésről;

b)

a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése;

b)

a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése , többek között a belső piacon folytatott kereskedelmi tevékenységek ideiglenes korlátozása révén ;

ha)

annak előírása az érintett vállalkozások számára, hogy megfelelő időtartamon keresztül jelentsék be a Bizottságnak a jövőbeli uniós közbeszerzési eljárásokban való részvételüket, amennyiben a közbeszerzési szerződés becsült értéke nem éri el a 27. cikkben meghatározott küszöbértékeket.

hb)

az érintett vállalkozások kötelezése igazgatási struktúrájuk kiigazítására.

b)

tájékoztatja az érintett vállalkozást; valamint

b)

tájékoztatja az érintett vállalkozást és adott esetben a tagállamokat is ; valamint

a)

az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépni;

a)

az érintett vállalkozás helyiségeibe , területére vagy szállítóeszközébe belépni;

a)

a megszerzett vállalkozás vagy az egyesülő vállalkozások legalább egyike az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 500  millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

a)

a megszerzett vállalkozás vagy az egyesülő vállalkozások legalább egyike az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 400  millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

b)

az érintett vállalkozások a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulásban részesültek harmadik országoktól.

b)

valamennyi érintett vállalkozás a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulást kapott harmadik országoktól.

a)

maga a közös vállalkozás vagy annak egyik anyavállalata az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 500  millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

a)

maga a közös vállalkozás az Unióban letelepedett, és az Unióban legalább 400  millió EUR teljes árbevételt ér el; valamint

b)

maga a közös vállalkozás és anyavállalatai a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulásban részesült harmadik országoktól.

b)

maga a közös vállalkozás és anyavállalatai a bejelentést megelőző három naptári évben összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulást kapott harmadik országoktól.

a)

a 19. cikk szerinti, az összefonódásokra vonatkozó bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei;

a)

a 19. cikk szerinti, az összefonódásokra vonatkozó bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei , beleértve az esetleges egyszerűsített eljárást is ;

b)

a 28. cikk szerinti, a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei;

b)

a 28. cikk szerinti, a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések formája, tartalma és eljárási részletei , beleértve az esetleges egyszerűsített eljárást is ;

a)

a 18. és 27. cikkben meghatározott bejelentési határértékek módosítása a Bizottság e rendelet alkalmazásának első öt évében folytatott gyakorlatának fényében, az alkalmazás hatékonyságának figyelembevételével;

b)

az érintett vállalkozások egyes csoportjainak mentesítése a 19. és 28. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alól, figyelemmel a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának első öt évében folytatott gyakorlatára, amennyiben ez a gyakorlat lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot;

c)

a 24. és 29. cikkben a felülvizsgálatra és a részletes vizsgálatokra meghatározott határidők módosítása.

a)

a 18. és 27. cikkben meghatározott bejelentési küszöbértékek módosítása;

b)

az érintett vállalkozások bizonyos kategóriáinak, például a jóhiszemű állami vagyonkezelő vagy nyugdíjalapok mentesítése a 19. és 28. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alól, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek azonosítását, amennyiben a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot;

c)

egyedi bejelentési küszöbértékek megállapítása bizonyos gazdasági ágazatok számára, vagy differenciált küszöbértékek megállapítása a különböző típusú közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek azonosítását, amennyiben a külföldi támogatások nagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, többek között a stratégiai ágazatokra és a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozóan;

d)

a 24. és 29. cikkben a felülvizsgálatra és a részletes vizsgálatokra meghatározott határidők módosítása;

e)

e rendelet hatályon kívül helyezése, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a torzító hatású támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályok teljes mértékben feleslegessé tették ezt a rendeletet.