EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.10.14.

COM(2021) 634 final

2021/0328(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az ifjúság európai évéről (2022)

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai 

2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022 az ifjúság európai éve legyen és „az elkövetkező év a fiatalokról szóljon, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért”. Von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy az európai fiatalok példája vezette arra meggyőződésre, hogy nem kell aggódni Európa jövőjéért, valamint hozzátette, hogy „ha az Uniót hozzájuk akarjuk igazítani, meg kell teremteni a módját, hogy a fiatalok alakítani tudják Európa jövőjét.”

Ahhoz, hogy az új generációk fellépéseivel, álmaival, reményeivel és meglátásaival sikerrel inspiráljuk kollektív uniós projektünket, az ifjúság európai évének határozottan inkluzívnak kell lennie. Ursula von der Leyen elnök szavaival élve: „Európának valamennyi fiataljára szüksége van”.

A Covid19-világjárvány példátlan – és egyenlőtlen – hatást gyakorolt a fiatalok oktatására, foglalkoztatására, társadalmi befogadására és mentális egészségére. A világjárvány és a kitörése nyomán meghozott intézkedések fennakadást okoztak az oktatásban és a munka világába való átmenet folyamatában, valamint sok fiatal szembesült elszigeteltséggel, szorongással és depresszióval. A gyermekekre, a serdülőkre és a fiatal felnőttekre rendkívül jelentős hatást gyakorolt a családi és a szociális kapcsolatok megszakadása, a kijárási korlátozásokból adódó gazdasági válság pedig különösen a fiatalokat sújtotta Európában. 1

A fiatalok ugyanakkor nemzedékek közötti szolidaritásról és támogatásról tettek tanúbizonyságot, a fiatalság legszebb pillanatairól mondva le nap mint nap. A fiataloknak – akik az európai társadalmunk legsokszínűbb csoportját alkotják – mégis sikerült nagy ellenálló képességről tanúbizonyságot tenniük, és részt vettek a világjárvány hatásának enyhítésében.

Ennek fényében az ifjúság európai éve (2022) tovább ösztönözné az európai fiatalokat arra, hogy javaslataikkal és észrevételeikkel járuljanak hozzá az Unió fejlődéséhez és a társadalom egészének formálásához. Ez alkalmat kínálna arra is, hogy felhívjuk a figyelmet a fiatalok előtt álló lehetőségekre. Az ifjúság európai évének átfogó célkitűzése az, hogy előmozdítsa az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárványt követő időszakban kinyilvánítsák megbecsülésüket a fiatalok iránt, még inkább támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat:

(1)rávilágítva, hogy a zöld és digitális átállás új távlatokat nyit a fiatalok számára és lehetőségeket kínál a világjárvány fiatalokra és a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozására; inspirációt merítve a fiatalok fellépéseiből, jövőképéből és meglátásaiból a közös európai uniós projekt további megerősítése és felélénkítése érdekében, valamint meghallgatva a fiatalokat, figyelembe véve aggodalmaikat, és – az uniós eszközök optimális kihasználásával – támogatva őket konkrét, inkluzív lehetőségek kialakításában;

(2)arra ösztönözve minden fiatalt, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező, hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó fiatalokat, hogy – az európai összetartozás érzéséből merítve – tevékeny, elkötelezett polgárokká és a változás letéteményeseivé váljanak. Idetartoznak azok a további erőfeszítések is, amelyek célja, hogy a fiatalok körében és az érdekeiket képviselő valamennyi érdekelt fél körében kiépüljenek a fiatalok részvételéhez és polgári szerepvállalásához szükséges kapacitások. Ez magában foglalja a különböző hátterű – egyebek mellett a kiszolgáltatott csoportokhoz is tartozó – fiatalok hozzájárulását az olyan kulcsfontosságú konzultációs folyamatokhoz, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia;

(3)elérhetőbbé téve a fiatalok számára az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból adódó azon lehetőségeket, amelyek személyes, társadalmi és szakmai fejlődésükben támogatják őket egy zöldebb, digitálisabb és inkluzívabb világban.

Tágabb értelemben véve az ifjúság európai éve együtt fog járni a NextGenerationEU sikeres végrehajtásával, amely biztosítja a kettős átállás felgyorsítását, lehetővé teszi, hogy a világjárványból együtt megerősödve lábaljunk ki, valamint új, lehetőségekben gazdag távlatokat nyit meg a fiatalok előtt, beleértve a minőségi munkahelyeket és az oktatási és képzési lehetőségeket a jövő Európájában, továbbá támogatja a fiatalok társadalmi részvételét. A Bizottság erősíteni kívánja a fiatalok szerepét abban, hogy a helyreállítási erőfeszítések a jövőt szem előtt tartó jóllét és jólét hajtóerejévé váljanak.

• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EU ifjúsági stratégiája a 2018. november 26-i tanácsi állásfoglaláson 2 alapuló, 2019–2027-es uniós ifjúságpolitikai együttműködés kerete. Az uniós ifjúsági együttműködésnek a lehető legjobban ki kell használnia az ifjúságpolitikában rejlő lehetőségeket. Ösztönzi a fiatalok részvételét a demokratikus életben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A fiatalok társadalmi és állampolgári szerepvállalását is támogatja, és célja az, hogy minden fiatal megfelelő forrásokkal rendelkezzen a társadalom életében való részvételhez.

Az EU ifjúsági stratégiájának szerves részét képező európai ifjúsági célokat 3 az uniós ifjúsági párbeszéd keretében fiatalok dolgozták ki fiatalok részére. E célok azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken még változásokra van szükség ahhoz, hogy a fiatalok maradéktalanul ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket.

Az ifjúság európai éve (2022) egyúttal rendkívüli lendületet ad majd az európai oktatási térség létrehozásához is, hogy 2025-re valódi európai tanulási tér jöjjön létre, amelyben a határok nem akadályozzák a mindenkinek szóló, inkluzív és magas színvonalú oktatást és képzést. Hozzá fog járulni az európai éghajlati paktum, az aktualizált digitális oktatási cselekvési terv és az „egészséges életmód mindenkinek” kezdeményezés végrehajtásához. Az ifjúság európai évét a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv fogja támogatni a foglalkoztatás, a készségfejlesztés és a szegénységcsökkentés területén. Az ifjúság európai éve hangsúlyozni fogja az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárvány utáni helyreállítás során kibővítse a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit a megerősített ifjúsági garancia 4 révén, valamint újraindítsa A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségét, a tanulószerződéses tanulók európai hálózatát és az európai gyermekgaranciát, továbbá hogy végrehajtsa az európai készségfejlesztési programot 5 , a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról 6 (EASE) szóló bizottsági ajánlást és az új ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve) kezdeményezést. Az ALMA olyan, határokon átívelő ifjúsági mobilitási program lesz, amely jelentősen javítani fogja a 18 és 30 év közötti, hátrányos helyzetű, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok kilátásait.

Ugyanakkor a „digitális generáció”, a fiatalok – különösen a kiskorúak – megérdemlik, hogy támogatásban részesüljenek és megkapják a szükséges eszközöket egy olyan élethez, amelyben egyre inkább elmosódik az online és az offline közötti határvonal. 2022-ben a gyermekbarát internet aktualizált európai stratégiája a következők köré fog szerveződni: a fiatalok részvétele, a digitális készségek, a befogadás és a gyermekek jólétének előmozdítása.

Az EU átfogó gyermekjogi stratégiája és az európai gyermekgarancia 7 új normákat határozott meg a gyermekek és a tinédzserek részvételére vonatkozóan, mivel az említett eszközök kidolgozásában gyermekek is részt vettek.

E lehetőségek közül sokat jelentős uniós beruházások támogatnak, különösen olyan programok révén, mint az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kreatív Európa, a Horizont Európa, a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a jogérvényesülés program, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. E finanszírozási programok jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai kiteljesedéséhez.

A kifejezetten az ifjúságnak szentelt uniós programok kulcsszerepet játszanak majd az ifjúság európai évében. A 2022-es év lesz az Erasmus+ program fennállásának 35. éve, az európai év pedig kiváló alkalmat nyújt arra, hogy megünnepeljük azt a tízmillió fiatalt, akik 1987 óta részt vettek ebben a kalandban, és hogy népszerűsítsük e program új generációját annak minden dimenziójával együtt, beleértve az oktatást, a képzést, az ifjúságot és a sportot. Ezenkívül 2022-ben az Európai Szolidaritási Testület is fennállásának ötödik évébe lép. Május 9. az a szimbolikus nap, amely köré az ifjúság európai évéhez kapcsolódó programok és rendezvények szervezendők.

Az ifjúság európai éve keretében szervezett programoknak valamennyi tagállam számára relevánsaknak kell lenniük. Ezért felkérjük a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy nemzeti koordinátort, aki az ifjúság európai évében való részvétel megszervezéséért felel. Az ifjúság európai éve lebonyolításának koordinálása, valamint a nemzeti és uniós szintű végrehajtással kapcsolatos információcsere érdekében a Bizottság rendszeresen összehívja a nemzeti koordinátorok üléseit.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az ifjúság európai évének végrehajtása a már meglévő uniós programok és végrehajtási mechanizmusok igénybevételével és a NextGenerationEU kezdeményezés nyújotta lendület segítségével fog történni. Az ifjúsággal kapcsolatos beruházások jelenleg jelentős uniós finanszírozásra jogosultak számos uniós program és eszköz keretében, különösen az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az Erasmus fiatal vállalkozóknak, a Kreatív Európa, az Európai Szociális Alap Plusz, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, a Digitális Európa és a Horizont Európa keretében. E programok külső dimenziója, értékes tanulságaik megosztása, valamint az olyan célzott külső eszközök, mint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) szerves része lesz annak a törekvésnek, hogy az EU nemzetközi partnereivel együttműködésben előmozdítsa az ifjúság szerepvállalását. A küszöbön álló ifjúsági cselekvési terv központi szerepet fog játszani az ifjúság európai évének külső dimenziójában.

Az ifjúság európai éve (2022) összhangban lesz a Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó prioritásaival.

2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja kettős:

(1)Az EUMSZ 165. cikkének (4) bekezdése, amely kimondja, hogy a szóban forgó cikkben foglalt célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás jegyében „az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását”.

(2)Az EUMSZ 166. cikkének (4) bekezdése, amely így szól: „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; továbbá a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.”

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

•Arányosság

Ez a javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányosság elvével. Az intézkedések javasolt menete egyszerű. A meglévő programokra támaszkodik, átirányítva a kommunikációs tevékenységek az ifjúság európai évének (2022) témáira. Nem ró aránytalan irányítási korlátozásokat a javaslatot végrehajtó közigazgatási szervekre.

Az uniós fellépés támogatja és kiegészíti a tagállamok erőfeszítéseit. Ez a fellépés először is javítani fogja az Unió saját eszközeinek hatékonyságát. Másodszor, ösztönzi majd a tagállamok, a szervezetek és alapítványok, valamint a magán- és állami vállalatok közötti szinergiák és együttműködés létrejöttét.

Az uniós fellépés nem lépi túl az azonosított problémák megoldásához szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A nemzeti koordinátoroknak – az ifjúságpolitika területén működő szervezetek vagy szervek képviselőivel (lehetőség szerint beleértve magukat a fiatalokat is) együttműködésben – aktívan be kell vonniuk a fiatalokat az ifjúság európai évéhez (2022) tartozó tevékenységek előkészítésébe és végrehajtásába.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2021/0328 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az ifjúság európai évéről (2022)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Unió fellépésének célja többek között „a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében”.

(2)A 2016. szeptember 16-i pozsonyi ütemtervben 10 a 27 állam-, illetve kormányfő elkötelezte magát amellett, hogy „jobb lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok számára”, különösen „az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott uniós támogatás[...], illetve a fiatalokat célzó továbbfejlesztett uniós programok[...]” révén.

(3)A 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban 11 a 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elkötelezték magukat egy olyan Unió megteremtése iránt, „ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”.

(4)A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia elismeri, hogy a fiatalok a saját életük irányítói, valamint hozzájárulnak a kedvező társadalmi változásokhoz és az uniós célkitűzésekhez, továbbá hogy az ifjúságpolitika olyan tér kialakításához járulhat hozzá, ahol a fiatalok meg tudják ragadni a lehetőségeket és azonosulni tudnak az európai értékekkel. A korábbi európai évek, például a vasút európai éve (2021), a kulturális örökség európai éve (2018) vagy a polgárok európai éve (2013–2014) értékes tapasztalatokkal szolgálnak; e tapasztalatokat érdemes figyelembe venni olyan jövőbeli erőfeszítések kidolgozása során, amelyek a fiatalokat kívánják bevonni saját jövőjük és Európa jövőjének alakításába.

(5)A NextGenerationEU felgyorsítja a kettős átállás ütemét, lehetőséget biztosít arra, hogy a világjárványból együtt megerősödve lábaljunk ki, valamint új, lehetőségekben bővelkedő távlatokat nyit meg a fiatalok előtt, beleértve a minőségi munkahelyeket és a társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás esélyét. Az Uniónak az a célja, hogy a fiatalok teljes mértékben részt vegyenek a NextGenerationEU bevezetésében, ezzel fokozva szerepüket a zöld és digitális átállásban.

(6)2021. szeptember 15-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében 12 bejelentette, az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2022. az ifjúság európai éve legyen. Von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy az európai fiatalok példája vezette arra meggyőződésre, hogy nem kell aggódni Európa jövőjéért, valamint hozzátette, hogy „ha az Uniót hozzájuk akarjuk igazítani, meg kell teremteni a módját, hogy a fiatalok alakítani tudják Európa jövőjét.” Európának szüksége van minden fiatal jövőteremtő képzeletére, szerepvállalására és részvételére egy jobb jövő megteremtéséhez, valamint jövőbeli lehetőségeket kell kínálnia a fiatalok számára, méghozzá egy olyan jövőben, amely zöldebb, digitálisabb és inkluzívabb. Az elnök ezért javasolta, hogy „szóljon az elkövetkező év a fiatalokról, akik annyi áldozatot hoztak a többiekért.”

(7)A fiatalok demokratikus folyamatokban való tevékeny részvétele kulcsfontosságú Európa és demokratikus társadalmai jövőjének szempontjából. Az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek 13 megfelelően az ifjúság európai évének célja ezért az, hogy lendületet adjon a fiatalok Európa demokratikus életében való tevékeny részvételének, többek között azáltal, hogy támogatja a különböző hátterű fiatalok részvételét az olyan folyamatokban, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia, előmozdítja a polgári szerepvállalást és az önkéntességi kezdeményezéseket, és ezáltal felhívja a figyelmet a közös európai értékekre és az alapvető jogokra, valamint az európai történelemre és kultúrára, összefogja a fiatalokat és a döntéshozókat helyi, nemzeti és uniós szinten, valamint hozzájárul az európai integrációs folyamathoz.

(8)Ezenkívül el kell ismerni a fiatalok alapvető szerepét is, és támogatni kell őket abban, hogy „az aktivizmushoz szükséges végtelen kapacitásaikat egy jobb világ megteremtésére fordítsák”. Az ifjúság európai éve konkrét hozzájárulást jelent az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjéhez 14 (a továbbiakban: 2030-ra vonatkozó menetrend), amely kiemeli, hogy „a gyermekek, valamint a fiatal nők és férfiak a változás kritikus tényezői”; az ifjúság európai évének további lendületet kell adnia az említett – a fenntartható fejlődés felé vezető – menetrend végrehajtásának, valamint fejlesztenie kell a fiatalok azon képességét, hogy alakítsák jövőt, nemcsak az Unióét, hanem az uniós partnerországokét és bolygónkét.

(9)Az európai évnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a fiatalok valamennyi szakpolitikai területen fokozottan vegyenek részt az Unió külső tevékenységeiben, új lehetőségeket kell teremtenie az oktatásra és a csereprogramokra, az EU és a partnerországok ifjúsága közötti partnerségekre és párbeszédre, valamint növelnie kell a fiatalok szerepvállalásának jelentőségét a stratégiai kommunikációban és a nyilvános diplomáciai fellépésekben.

(10)Az európai ifjúsági célok, amelyek az uniós ifjúsági stratégia szerves részét képezik, és amelyeket az uniós ifjúsági párbeszéd keretében fiatalok dolgoztak ki a fiatalok számára, tanúbizonyságot tesznek arról, hogy sok európai fiatal részt kíván venni az Európai Unió fejlődési irányának meghatározásában.

(11)Az ifjúság európai évének ösztönöznie kell a szociális jogok európai pillére 15 első alapelvének sikeres végrehajtását, amely szerint „mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz”; az európai oktatási térség végrehajtásának is lendületet kell adnia: ennek keretében a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai kiteljesedésének ösztönzésére 2025-ig létre kell jönnie egy olyan, valódi európai oktatási térségnek, amelyben a határok nem akadályozzák a mindenki számára elérhető inkluzív és magas színvonalú oktatást és képzést.

(12)Az ifjúság európai évének támogatnia kell az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárvány utáni helyreállítás során bővítse a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit  az ifjúsági garanciáról szóló európai parlamenti állásfoglalásban ( 2020/2764(RSP) ) 16 foglaltak szerint, amely hangsúlyozza, hogy a kijárási korlátozások hirtelen fennakadást okoztak a fiatalok formális és informális oktatásában, szakmai gyakorlatában, tanulószerződéses gyakorlati képzésében, illetve foglalkoztatásában, ami hatással volt jövedelmükre, pénzkereseti lehetőségeikre és jóllétükre, többek között egészségükre és különösen mentális egészségükre.

(13)Az ifjúság európai évének újabb lendületet kell adnia ahhoz, hogy minőségi ifjúsági foglalkoztatási lehetőségek jöjjenek létre az ifjúsági foglalkoztatási támogatás (YES) kezdeményezés keretében, ideértve a megerősített ifjúsági garanciát 17 és az Európai Szociális Alap Plusz keretében végrehajtandó ALMA-kezdeményezést (Aim, Learn, Master, Achieve). Az ALMA-nak mint határokon átívelő ifjúsági mobilitási programnak lehetővé kell tennie, hogy a hátrányos helyzetű, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyek szociális szolgáltatások támogatása mellett külföldön szakmai tapasztalatot szerezzenek; ez azt a célt szolgálja, hogy e fiatalok, többek között a vidéki területekről, a peremterületekről és a kevésbé fejlett régiókból származó fiatalok számára oktatás, képzés vagy minőségi foglalkoztatás legyen biztosítható.

(14)A Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás (2020/2864(RSP)) 18 hangsúlyozza, hogy a jelenlegi világjárvány különösen súlyos hatást gyakorolt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalok), és kiemeli, hogy kezelni kell a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó fiatalok problémáit; megjegyzi, hogy a világjárvány kitörése óta az ifjúsági munkanélküliség és szegénység folyamatosan nő, és arra sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a fiatalok foglalkoztatására gyakorolt katasztrofális hatások ellensúlyozására. Az állásfoglalás emlékeztet az önkéntesség szerepére a fiatalok életének és szakmai készségeinek fejlesztésében, és megfogalmazása szerint az Európai Szolidaritási Testület segítheti az európai fiatalokat abban, hogy a helyi realitásaikon túl is kiszélesítsék lehetőségeiket.

(15)Az ifjúság európai évének támogatnia kell az európai ifjúsági munkaprogram létrehozásáról szóló, 2020. december 1-jei tanácsi állásfoglalás 19 , valamint a fiatalokról és a munka jövőjéről szóló, 2019. május 22-i tanácsi következtetések 20 , a digitális ifjúsági munkáról szóló, 2019. december 10-i tanácsi következtetések 21 és az intelligens ifjúsági munkáról szóló, 2017. december 7-i tanácsi következtetések 22 végrehajtását.

(16)Az Unió fontosnak tartja azt, hogy a Párizsi Megállapodásnak 23 és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlati és természeti válságokkal szemben, ezért az ifjúság európai évének hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai és természetvédelmi szempontok érvényesítéséhez, valamint az európai zöld megállapodás 24 méltányos és inkluzív módon történő végrehajtásához, továbbá a Horizont Európa küldetéseinek és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak 25 a megvalósításához, különösen azáltal, hogy arra ösztönzi a fiatalokat, hogy saját kezdeményezéseket és kreatív elképzeléseket fogalmazzanak meg a releváns célok elérésével összefüggésben.

(17)Az ifjúság európai évének újabb lendületet kell adnia az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló európai parlamenti állásfoglalásnak 26 (2019/2195(INI)), amely hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ a formális és nem formális oktatás és képzés, valamint a fiatalokat mozgósító tevékenységek támogatása révén alapvető fontosságú az európaiak, különösen az újabb generációk körében folytatott figyelemfelkeltés szempontjából, arra ösztönözve a fiatalokat, hogy aktív és tájékozottságon alapuló álláspontot képviseljenek a fenntarthatósággal és a szóban forgó szakpolitikákkal kapcsolatban, és a jövő elkötelezett, tudatos polgáraivá váljanak; az állásfoglalás kiemeli e tekintetben az ifjúsági és civil társadalmi szervezetek jelentős szerepét a bevált módszerek megosztásában és a fiatalabb nemzedékek fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságát növelő projektek megvalósításában.

(18)Az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében Ursula von der Leyen elnök kiemelte, hogy „Európának valamennyi fiataljára szüksége van”. Célkitűzéseinek megvalósítása során az európai évnek teljes mértékben inkluzívnak kell lennie, és tevékenyen elő kell mozdítania a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek részvételét.

(19)Az ifjúság európai éve szilárdan az Európai Unió Alapjogi Chartája 27 (a továbbiakban: a Charta) által elismert elvekben gyökerezik. Intézkedéseiben és tevékenységeiben az ifjúság európai éve különösen törekszik a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez való jog, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására, továbbá a Charta alkalmazásának előmozdítására. Az uniós gyermekjogi stratégia 28 és az európai gyermekgarancia 29 új mércét állított fel a gyermekek és a tinédzserek képviseletével kapcsolatban, valamint a gyermekeket és fiatalokat aktív polgárként és a változás előmozdítójaként ismeri el.

(20)Hatékony és eredményes végrehajtása érdekében az ifjúság európai évének maximálisan ki kell használnia a már meglévő megvalósítási mechanizmusokat. Az európai év hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákra és kiegészítő jellegre kell törekedni különösen az európai év és más uniós programok között – ideértve a kifejezetten a fiatalokra irányuló nemzetközi jellegű, illetve a transznacionális vagy nemzetközi jelleggel nem rendelkező intézkedéseket –, különös tekintettel azokra, amelyek az oktatással és képzéssel, a sporttal, a kultúrával és médiával, az ifjúsággal és a szolidaritással, az önkéntes foglalkoztatással és a társadalmi befogadással, a kutatással és innovációval, az iparral és a vállalkozásokkal, a digitális szakpolitikával, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatosak, és amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőkre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, a kohézióra, a regionális politikára, a migrációra, a biztonságra, valamint a nemzetközi együttműködésre és fejlesztésre összpontosítanak.

(21)Az e célkitűzések uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű egyidejű előmozdítását szolgáló környezet megteremtése révén nagyobb mértékű szinergia és jobb erőforrás-kihasználás valósulhat meg. E tekintetben a Bizottságnak időben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat, a Régiók Bizottságát, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és az ifjúságpolitika terén uniós szinten tevékenykedő szerveket és egyesületeket, és szorosan együtt kell működnie velük. Az ifjúság európai évének keretében kialakított tevékenységek európai dimenziójának biztosítása érdekében ösztönzendő a tagállamok egymással való együttműködése is.

(22)Az ifjúság európai évének olyan fellépésekre és tevékenységekre is összpontosítania kell, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek. Az európai hozzáadott érték fogalmát tágan kell értelmezni, és az különböző módokon demonstrálható, így például olyan intézkedésekkel vagy tevékenységekkel, amelyek transznacionális jelleggel bírnak, különös tekintettel a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó együttműködésre, illetve amelyek hozzájárulnak a fiatalok európai identitásának kialakulásához, biztosítják, hogy a fiatalok jobban megismerjék és magukénak érezzék a közös európai értékeket és az alapvető jogokat, valamint amelyek elősegítik, hogy a fiatalok részt vegyenek az Unió képviseleti és részvételi demokráciájában.

(23)Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi allokációt a hozzájáruló programok költségvetésén belül kell meghatározni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban. A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a cél az, hogy e határozat végrehajtásához legalább 8 millió EUR összegű finanszírozás álljon rendelkezésre. A finanszírozás rendelkezésre állásától függően az ifjúság európai évét támogató tevékenységek uniós költségvetésből történő társfinanszírozásának összhangban kell lennie a vonatkozó programokra, különösen az Erasmus+-ra és az Európai Szolidaritási Testületre, valamint adott esetben más uniós programokra vonatkozó szabályokkal.

(24)Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(25)Tekintettel a Covid19 fiatalokra gyakorolt hatására, és ebből következően annak sürgető fontosságára, hogy a világjárványt követő időszakban ezen európai év segítségével kinyilváníthassuk megbecsülésünket a fiatalok iránt, támogathassuk őket, és ösztönözhessük szerepvállalásukat, helyénvaló kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(26)Az ifjúság európai éve gyors végrehajtásának biztosítása érdekében ennek a határozatnak haladéktalanul, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk 
Tárgy

A 2022. év az ifjúság európai éve (a továbbiakban: európai év).

2. cikk 
Célkitűzések

A 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia és az európai ifjúsági célok célkitűzéseivel összhangban az európai év általános célja az, hogy fokozza az Unió, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a világjárványt követő időszakban kinyilvánítsák megbecsülésüket a fiatalok iránt, támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat. Az európai év célja különösen:

1.rávilágítani, hogy a zöld és digitális átállás új távlatokat nyit, és lehetőségeket kínál a világjárvány fiatalokra és a társadalom egészére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozására; inspirációt meríteni a fiatalok fellépéseiből, jövőképéből és meglátásaiból a közös európai uniós projekt további megerősítése és felélénkítése érdekében, valamint meghallgatni a fiatalokat, figyelembe venni aggodalmaikat, és – az uniós eszközök optimális kihasználásával – támogatni őket konkrét, inkluzív lehetőségek kialakításában,

2.arra ösztönözni minden fiatalt, különösen a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó, illetve hátrányos helyzetű, valamint a vidéki területekről, a peremterületekről és a kevésbé fejlett régiókból származó fiatalokat, hogy – az európai összetartozás érzéséből merítve – tevékeny, elkötelezett polgárokká és a változás letéteményeseivé váljanak, ideértve azokat a további erőfeszítéseket is, amelyek célja, hogy a fiatalok, illetve az érdekeiket képviselő valamennyi érdekelt fél körében kiépüljenek a fiatalok részvételéhez és a polgári szerepvállaláshoz szükséges kapacitások; ezenkívül bevonni a különböző hátterű fiatalokat az olyan kulcsfontosságú konzultációs folyamatokba, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia,

3.elérhetőbbé tenni a fiatalok számára az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű közpolitikákból eredő lehetőségeket annak érdekében, hogy támogatható legyen személyes, társadalmi és szakmai fejlődésük egy zöld, digitális és inkluzív világban.

3. cikk 
Az intézkedések típusa

(1)A 2. cikkben meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedések többek között az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó következő európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű – adott esetben partnerországokban végrehajtott – tevékenységek:

a)olyan konferenciák, rendezvények és kezdeményezések szervezése, amelyek a fiatalok, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók előtt álló kihívásokról – többek között a Covid19-világjárvány hatásairól –, valamint a különböző szintű érdekelt felek által hozható intézkedések irányáról folytatandó inkluzív és könnyen hozzáférhető eszmecserét hivatottak előmozdítani;

b)a fiatalok részvételének előmozdítása és a meglévő eszközök, csatornák és programok megerősítése, amelyek a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, összegyűjtése és megosztása révén lehetővé teszik, hogy a fiatalok szava eljusson a politikai döntéshozókhoz;

c)ötletek összegyűjtése részvételre épülő módszerek alkalmazásával, az európai év közös létrehozása érdekében;

d)tájékoztató, oktató és figyelemfelkeltő kampányok szervezése, amelyek alkalmával közvetíthetők olyan értékek, mint például az egyenlőség, a szolidaritás, az önkéntesség, az összetartozás és a biztonságérzet, annak érzése, hogy meghallgatnak és a tiszteletben tartanak minket, és amely kampányok ösztönözni kívánják, hogy a fiatalok aktívan hozzájáruljanak egy befogadóbb, zöldebb és digitálisabb társadalom megteremtéséhez;

e)olyan tér kialakítása, ahol eszmecsere folytatható arról, hogy a kihívások miként alakíthatók lehetőségekké, mégpedig vállalkozói szellemben;

f)tanulmányok készítése, illetve kutatás végzése az Unióban élő ifjúság helyzetéről, többek között harmonizált európai statisztikák készítésével és felhasználásával, illetve más uniós statisztikák igénybevételével, valamint ezen eredmények európai, nemzeti vagy regionális szintű népszerűsítése és terjesztése;

g)az ifjúság szempontjából releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása, többek között a közösségi médián és az online közösségeken keresztül.

(2)A Bizottság más olyan tevékenységeket is meghatározhat, amelyek hozzájárulhatnak az európai év célkitűzéseinek megvalósulásához, és lehetővé teszik az európai év elnevezésének felhasználását e tevékenységek népszerűsítésében, amennyiben azok hozzájárulnak e célok eléréséhez. Az európai intézmények és a tagállamok is meghatározhatnak ilyen egyéb tevékenységeket, és javasolhatják azokat a Bizottságnak.

4. cikk 
Nemzeti szintű koordináció

Az európai évben való részvétel nemzeti szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. A tagállamok e célból nemzeti koordinátorokat jelölnek ki. A nemzeti koordinátoroknak biztosítaniuk kell a releváns tevékenységek nemzeti szintű koordinálását. Gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a fiatalok és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek aktívan részt vegyenek és szerepet vállaljanak az európai évhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásában.

5. cikk 
Uniós szintű koordináció

(1)A Bizottság összehívja a nemzeti koordinátorok ülését az európai év lebonyolításának koordinálása érdekében. Ezen ülések alkalmat nyújtanak az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtására vonatkozó információk cseréjére is. Az Európai Parlament képviselői megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken és észrevételeikkel hozzájárulhatnak az eszmecseréhez.

(2)Az európai év uniós szintű koordinációja a fiatalok számára releváns különféle uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése céljából transzverzális megközelítést alkalmaz.

(3)A Bizottság összehívja az érdekelt felek és az ifjúságügy területén tevékeny szervezetek vagy testületek képviselőit, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.

6. cikk 
Nemzetközi szintű együttműködés

Az európai év céljából a Bizottság szükség esetén együttműködik a nemzetközi partnerekkel és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, miközben gondoskodik az Unió részvételének láthatóságáról. A Bizottság biztosítja különösen az együttműködést az Európa Tanáccsal – többek között az EU és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség keretében –, valamint a nemzetközi ifjúsági hálózatokkal és szervezetekkel.

7. cikk 
Nyomon követés és értékelés

A Bizottság 2023. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről.

8. cikk 
Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Contents

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI9

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe9

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)9

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:9

1.4.Célkitűzés(ek)9

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)9

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)9

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)0

1.4.4.Teljesítménymutatók0

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása0

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével0

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.20

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága21

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák21

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása22

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)22

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK23

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések23

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)23

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása23

2.2.2.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)23

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések23

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA24

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai24

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása25

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása25

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet28

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása29

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség31

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban31

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás32

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

X új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 30  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

X határozott időtartam

–X    a határozat elfogadásától egészen 2023.12.31-ig hatályos

–X    pénzügyi hatás: 2021-től 2024-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2022-től 2026-ig a kifizetési előirányzatok esetében

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 31

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–x    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

Az alábbiakban említett programok és költségvetési sorok tájékoztató jellegűek. A megfelelő finanszírozás a hozzájáruló programok keretösszegein belül kerül meghatározásra az alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban.

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–X a javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–x    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

MELLÉKLET 
a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés címe

1. A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2. AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3. IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

4. A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

4.1.Humánerőforrás

4.2. Egyéb igazgatási kiadások

1. A humánerőforrás-szükségletek költsége

A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

A humánerőforrás-igényeknek részben az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők 4 szerződéses alkalmazott felvételét lehetővé tévő, az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

2. Az egyéb igazgatási kiadások költsége

A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

millió EUR (három tizedesjegyig)

3. Igazgatási költségek összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

4. A költségek kiszámítására használt módszerek

4.1. Humánerőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

4.2. Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek stb.)

(1)    OECD, 2020. Youth and Covid-19. Response, Recovery and resilience. (Az ifjúság és a Covid19. Válaszlépések, helyreállítás és reziliencia.) OECD, 2020. ILO, 2020. Covid and Youth. Impacts on Jobs, Education, Rights and mental Well-being. (Az ifjúság és a Covid. Az álláshelyekre, a jogokra és a mentális jóllétre gyakorolt hatások.) Eurostat, 2020. Being young in Europe today – health.

(2)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:C:2018:456:FULL

(3)    https://europa.eu/youth/strategy/european-youth-goals_hu

(4)     https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=22829&langId=hu

(5)    https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu

(6)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021H0402&qid=1633688661872&from=EN  

(7)    https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/rights-child/eu-strategy-rights-child-and-european-child-guarantee_en

(8)    HL C , , . o.

(9)    HL C , , . o.

(10)     Pozsonyi nyilatkozat és ütemterv – Consilium (europa.eu)

(11)     Római Nyilatkozat (europa.eu)

(12)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/soteu_2021_address_hu_0.pdf  

(13)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0790&from=HU

(14)     A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend

(15)     pdf (europa.eu)

(16)     Elfogadott szövegek – Az ifjúsági garancia megerősítése – 2020. október 8., csütörtök (europa.eu)

(17)     pdf (europa.eu)  

(18)     Elfogadott szövegek – A Covid19 ifjúságra és sportra kifejtett hatásáról – 2021. február 10., szerda (europa.eu)

(19)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:42020Y1201(01)&from=HU  

(20)     pdf (europa.eu)  

(21)     A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a digitális ifjúsági munkáról (2019/C 414/02) – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu)  

(22)     A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (europa.eu)  

(23)     Párizsi Megállapodás Éghajlat-politika (europa.eu)  

(24)     Európai zöld megállapodás Európai Bizottság (europa.eu)

(25)     Az uniós zöld átállási terv – Consilium (europa.eu)  

(26)     Elfogadott szövegek – Az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedések – 2020. szeptember 15., kedd (europa.eu)

(27)     Szöveg_hu.pdf (europa.eu)

(28)    COM(2021) 142 final.

(29)    A Tanács 2021. június 14-i (EU) 2021/1004 ajánlása.

(30)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(31)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(32)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(33)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(34)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(35)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(36)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(37)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”.

(38)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(39)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(40)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(41)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(42)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(43)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeknek felel meg.

(44)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT =kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(45)    Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sort érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(46)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT =kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(47)    Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sort érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(48)    Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(49)    A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020)6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(50)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(51)    A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020)6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(52)    Ez a tétel tartalmazza a helyi igazgatási rendszereket és a vállalati IT-rendszerek társfinanszírozásához nyújtott hozzájárulásokat (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020) 6126 final, 2020.9.10.).