EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

COM(2021) 357 final

2021/0177(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

Az (EU) 2019/1919, az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletnek az uniós és nem uniós vizeken 2021-ben alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete

Az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás 1 jogi, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kormányzati keretet teremt az uniós halászhajókkal a Mauritánia joghatósága alá tartozó vizeken végzett halászati tevékenységek számára. A megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv 2 az uniós hajók hét kategóriájának halászati lehetőségeiről rendelkezik.

A jegyzőkönyvet 2020. november 15-én az Unió és Mauritánia közötti levélváltás formájában létrejött megállapodás meghosszabbította 3 .

A megállapodás által előírt halászati lehetőségeket az uniós tagállamok között elosztó (EU) 2019/1919 tanácsi rendelet 4 jelenleg még Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát is magában foglalja.

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján 2021. január 31-én kilépett az Európai Unióból. A kilépésről rendelkező megállapodás 5 egy átmeneti időszakról határozott, amely 2020. december 31-én zárult le. Az uniós jog ezért 2021. január 1-je óta az Egyesült Királyságra nem alkalmazandó.

Az Egyesült Királyságnak járó halászati lehetőségeket ezért törölni kell az (EU) 2019/1919 rendeletből, és 2021. január 1-jétől újra el kell osztani azokat. Ez a javaslat módosítja a rendeletet annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság halászati lehetőségeit az ugyanabban a kategóriában halászati lehetőségekben részesülő tagállamok között a tagállamoknak kiosztott lehetőségekkel arányosan újra elosszák. Ez az elosztás nem befolyásolja a következő jegyzőkönyvek értelmében vett jövőbeli elosztásokat. A rendelet javaslatban szereplő módosítása visszavonja az Egyesült Királyság birtokában lévő negyedéves engedélyeket.

Az (EU) 2021/91 tanácsi rendelet és az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet értelmében a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikke szerinti, a 2021-ben és egyes állományokra vonatkozóan 2022-ben alkalmazandó halászati lehetőségek tekintetében meghatározott ideiglenes teljes kifogható mennyiségek (TAC-ok)

2021 januárja óta az uniós halászati ágazat helyzete megváltozott, beleértve az EU és az Egyesült Királyság halászati gazdálkodására alkalmazandó jogi keretet saját szabályozási területeik vonatkozásában. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 6 aláíróiként, valamint esetlegesen eltérő szakpolitikai megfontolásaik és irányvonalaik tekintetében az EU és az Egyesült Királyság is első alkalommal töltötte be saját szerepét a hosszú, de végül eredményes konzultációk során, amelyeknek folyományaként megállapodás született a 2021-ben és egyes állományokra vonatkozóan 2022-ben alkalmazandó, végleges teljes kifogható mennyiségekről.

Mivel 2021 elejétől az Egyesült Királysággal nincs érvényben megállapodás a halászati lehetőségekről, a felek mindegyike a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikke szerinti, az EU és az Egyesült Királyság között megosztott állományokra vonatkozó ideiglenes teljes kifogható mennyiségeket alkalmazta. Az EU az (EU) 2021/91 tanácsi rendeletben 7 és az (EU) 2021/92 tanácsi rendeletben 8  2021. július 31-ig alkalmazandó, ideiglenes TAC-okat állapított meg az uniós, harmadik országbeli és nemzetközi vizeken halászó hajókra vonatkozóan. Ezen TAC-ok célja a fenntartható uniós halászati tevékenységek folytatásának biztosítása volt az akkor éppen folyamatban lévő, az EU és Egyesült Királyság között zajló konzultációkra tekintettel.

Konzultációk az Egyesült Királysággal a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke szerinti halászati lehetőségekről

Az Unió a kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseivel, a közös halászati politikáról (KHP) szóló rendelet 9 2., 3., 28. és 33. cikkében, illetve a nyugati vizekre 10 és az Északi-tengerre 11 vonatkozó többéves terv 4. és 5. cikkében foglalt célkitűzésekkel és elvekkel, valamint az Egyesült Királysággal a közös halállományok tekintetében a 2021-re, valamint bizonyos mélytengeri halállományok tekintetében a 2021-re és a 2022-re vonatkozó halászati lehetőségekről való megállapodás céljából folytatandó konzultációkon az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozattal 12 összhangban folytatott konzultációkat az Egyesült Királysággal.

A konzultációkat a Bizottság a Tanáccsal teljesen együttműködve folytatta le. Az Európai Parlament Halászati Bizottsága (PECH) rendszeres tájékoztató és az aktuális helyzetről beszámoló ülések révén vett részt a folyamatban.

A célzottan és járulékosan kifogott állományokra vonatkozó TAC-ok szintjének elfogadásakor a konzultáció során a Bizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás követelményeire és az alkalmazandó uniós jogi keretre támaszkodott. Ehhez hasonlóan, a konzultáció során az analitikai és elővigyázatossági megközelítés szerinti állományokról való megállapodáskor a Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekre, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményére támaszkodott.

2021. június 2-án elvi megállapodás született a Bizottság és az Egyesült Királyság között a teljes kifogható mennyiségek nagy számának a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (2) bekezdése, (4) bekezdésének a)–d) pontja és (6) bekezdése értelmében történő, 2021-re vonatkozó meghatározásáról (a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 35. mellékletében felsorolt állományok). Az elvi megállapodást írásbeli jegyzőkönyv rögzítette, amelyet a Bizottság Unió nevében eljáró képviselője és az Egyesült Királyság küldöttségvezetői a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (6) bekezdésével összhangban, 2021. június 11-én írtak alá. A Tanács a megállapodást június 11-én, a 9512/21 PECHE 184/UK 145 tanácsi dokumentumon alapuló határozattal hagyta jóvá.

E konzultációk eredményeképpen az EU és az Egyesült Királyság számára is kölcsönösen elfogadott és garantált halászati lehetőségek kerültek megállapításra 2021-re vonatkozóan (és egyes mélytengeri halállományok tekintetében 2022-re vonatkozóan) olyan hozzáférési rendelkezések alapján, amelyek mind két fél hajói számára lehetővé teszik, hogy egymás vizein kiaknázzák ezeket a halászati lehetőségeket.

A konzultációk elfogadott eredménye és az ahhoz kapcsolódó, egyes konkrét esetekben szükséges kompromisszumok hiányában nem lennének érvényben elfogadott TAC-ok. A TAC-ok EU és az Egyesült Királyság általi egyoldalú meghatározása veszélybe sodorta volna mind az említett közös halállományokkal való fenntartható gazdálkodást, mind pedig az uniós gazdasági szereplők kereskedelmi és együttműködési megállapodásban, valamint a KHP-rendelet 33. cikkében említett egyenlő versenyfeltételeit.

Ezért az (EU) 2021/91 rendelet és az (EU) 2021/92 rendelet által rögzített ideiglenes TAC-okat, az Egyesült Királysággal elfogadott írásbeli jegyzőkönyvre való tekintettel, végleges halászati lehetőségekkel kell felváltani. Ezek a 2021-re (és egyes mélytengeri halállományok tekintetében 2022-re) vonatkozó halászati lehetőségek lehetővé teszik a halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntartható végzését, oly módokon, hogy azok összhangban álljanak a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához, ideértve az uniós gazdasági szereplők olyan egyenlő versenyfeltételeinek elősegítését, amelyeknek keretében az állományokat harmadik országokkal is megosztják az Unión belül és más területeken (ideértve a harmadik országok vizeit is).

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 35. mellékletében felsorolt halállományokra vonatkozó TAC-ok 2021-ben alkalmazandók, míg az egyes mélytengeri állományokra vonatkozó TAC-ok a 2021-es és 2022-es időszakra érvényesek.

A Bizottság javaslata a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke értelmében elfogadott írásbeli jegyzőkönyv az (EU) 2021/91 tanácsi rendelet és az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet módosítására irányuló végrehajtásáról

Az egyes TAC-szintekre vonatkozóan elfogadott írásbeli jegyzőkönyv végrehajtására irányuló javaslatának elfogadásakor a Bizottság különböző paramétereket vett figyelembe, többek között az alábbiakat: i. a KHP-rendelet által a kirakodási kötelezettség végrehajtásának köszönhetően biztosított rugalmasságot; ii. a vegyes halászattal kapcsolatos megfontolások és a halászati tevékenységeket blokkoló helyzetek kezelésének szükségességét; iii. a kvótaátadás lehetőségeit mind az EU-n belül, mind pedig az Egyesült Királyság vonatkozásában; iv. a kirakodási kötelezettség alóli mentességekből eredő TAC-csökkentéseket; v. az Unió állományból való részesedésének szintjét egy adott földrajzi területen; vi. az állomány 2020. évi halászati felhasználását; vii. annak szükségességét, hogy biztosított legyen a biomassza határérték referenciapontja alatti állományok biomasszájának jelentős növekedése; és viii. a KHP 4. cikkének (8) bekezdése szerinti elővigyázatosság elvét.

Az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet 15–17. cikke technikai intézkedéseket, köztük olyan, a nyugati vizekre vonatkozó többéves állománygazdálkodási terv értelmében vett korrekciós intézkedéseket állapított meg, amelyeknek célja, hogy csökkentsék a közönséges tőkehal és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásait a Kelta-tengeren és az azzal szomszédos területeken, valamint a tőkehalfélék járulékos fogásait az Ír-tengeren és a Skóciától nyugatra fekvő vizekben. Ezek az intézkedések funkcionálisan kapcsolódtak a vegyes halászat keretében kifogott célfajokra vonatkozó TAC-szintekhez, mivel ezen intézkedések hiányában ezeket a teljes kifogható mennyiségi szinteket a járulékosan kifogott halállományok helyreállításának lehetővé tétele érdekében csökkenteni kellett volna. Bár az Egyesült Királysággal nem született megállapodás a különösen a vegyes halászat keretében kifogott halállományokra vonatkozó további technikai intézkedésekről, az ilyen technikai intézkedésekre továbbra is szükség van ahhoz, hogy a célfajokra vonatkozó TAC-okat az e rendeletben javasolt szinten lehessen meghatározni. A Bizottság ezért az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet 15–17. cikkében meghatározott halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedések fenntartását javasolja, amelyek nagyobb szelektivitást eredményeznek az egészséges, célzott állományok halászatában anélkül, hogy veszélyeztetnék az elkerülhetetlen, járulékosan kifogott halállományok állapotát az uniós vizeken. Ezeket az intézkedéseket addig az időpontig kell alkalmazni, amíg az (EU) 2019/1241 rendelet 13 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, és az említett rendelet VI. mellékletét az északnyugati vizekre vonatkozó, megfelelő technikai intézkedések bevezetésével módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válik. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) pozitívan értékelte a megfelelő technikai intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő elfogadását javasló és a tagállamok által benyújtott közös ajánlást. Az Egyesült Királysággal egyeztetett technikai intézkedések hiányában az említett közös ajánlásban javasolt intézkedéseket az írásbeli jegyzőkönyv nem érinti, és azok belefoglalhatók a jelenleg előkészítés alatt álló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusba.

A 2021. évre vonatkozó halászati lehetőségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések

A javaslat kitér az EU és a Feröer szigetek által a bizonyos TAC-ok cseréjéről és az egyes felek vizeihez való hozzáférésről folytatott éves konzultációk eredményére is.

Ezenkívül azzal is foglalkozik, hogy a tudományos szakvélemény közzétételét követően végleges halászati lehetőségeket kell megállapítani az ICES 9 és 10 alterületen élő szardellára vonatkozóan.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és összeegyeztethetők a fenntartható fejlődést célzó uniós szakpolitikával.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.

Az Európai Uniónak az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázására vonatkozó kötelezettségei a KHP-rendelet 2. cikkében meghatározott kötelezettségekből fakadnak.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt eszköz: rendelet.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete

A módosítás nem változtatja meg a megállapodásban és a végrehajtási jegyzőkönyvben meghatározott halászati feltételeket. Ezért nincs szükség utólagos értékelésre, az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vagy hatásvizsgálatra.

A Tanács (EU) 2021/91 rendelete és (EU) 2021/92 rendelete

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

A javaslat a rövid távú szemlélet helyett a hosszú távú fenntarthatósági célokat szolgáló döntéseket próbálja előtérbe helyezni, ideértve az Északi-tengeren és az északnyugati vizeken folytatott halászati gazdálkodásra vonatkozó, meglévő többéves terveket. Figyelembe veszi továbbá az érdekelt felek és a tanácsadó testületek kezdeményezéseit, amennyiben azokat az ICES és/vagy a HTMGB pozitívan értékelte. Ezen túlmenően a Bizottság a KHP-ra vonatkozó reformjavaslatát egy olyan hatástanulmány (SEC(2011)891) alapján dolgozta ki, amelynek keretében a maximális fenntartható hozamra (MFH) vonatkozó célkitűzés részletes elemzésre került. Következtetéseiben az áll, hogy ez a célkitűzés elengedhetetlen a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság eléréséhez.

A harmadik országokkal közös állományok tekintetében ez a javaslat alapjában véve nemzetközileg elfogadott intézkedéseket hajt végre. A halászati lehetőségek lehetséges hatásainak értékelése szempontjából releváns elemekkel azon nemzetközi tárgyalások előkészítő és lebonyolítási szakasza keretében foglalkoznak, amelyek során az Unió megállapodik harmadik felekkel a halászati lehetőségekről.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete

A javaslat nem változtatja meg a megállapodásban és a végrehajtási jegyzőkönyvben meghatározott feltételeket.

A Tanács (EU) 2021/91 rendelete és (EU) 2021/92 rendelete

•Teljes kifogható mennyiség

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkével összhangban, az Egyesült Királysággal megállapított és az írásbeli jegyzőkönyvben dokumentált TAC-ok és kvóták megfelelnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében elfogadott uniós részesedésnek a megállapodás 35. és 36 mellékletében rögzítettek szerint. Ezek a TAC-ok és kvóták az ICES 2021-re, a mélytengeri állományok tekintetében pedig 2022-re is vonatkozó szakvéleményén alapulnak, és összhangban állnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás halászattal foglalkozó fejezetének célkitűzéseivel és alapelveivel.

A közös halászati politikának a KHP-rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, valamint a nyugati vizekre és az Északi-tengerre vonatkozó többéves terv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alapvető állománymegőrzési célkitűzésével összhangban az Unió elfogadta az Egyesült Királyság teljes kifogható mennyiségeit az FMFH szakvéleménnyel (a maximális fenntartható hozamot [MFH] biztosító halászati terhelést kifejező halászati lehetőségek szintjeit meghatározó szakvélemény) rendelkező halállományokra vonatkozóan.

Négy MFH-értékeléssel rendelkező halállományra vonatkozó TAC és teljes halászati tilalmi javaslattal rendelkező TAC olyan szinten került meghatározásra, amely figyelembe veszi az elkerülhetetlen járulékos fogásokat, valamint a más fajokkal folytatott vegyes halászat esetében a visszadobások elkerülését. Ezen állományok közül három esetében (közönséges tőkehal [Kelta-tenger], közönséges tőkehal [a Skóciától nyugatra fekvő vizek], vékonybajszú tőkehal [Ír-tenger]) a TAC-szintek a járulékos fogások szintjén kerültek elfogadásra, egy esetében (hering [Kelta-tenger]) pedig az ICES e TAC-szintre vonatkozó jelzéseinek megfelelően, nyomonkövetési/megfigyelési célú TAC került megállapításra. Az ebbe a csoportba tartozó három tengerfenéki állomány esetében a korrekciós intézkedések (az e vegyes halászatokban a célállományokra vonatkozó halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedések) folyamatos alkalmazása biztosította a többéves gazdálkodási tervekben foglalt további követelmények érvényesítését. A négy állomány közül három esetében a biomassza az elfogadott TAC értelmében növekedni fog. A konzultációk eredményei ezen túlmenően halászati lehetőségeket biztosítottak egyes kapcsolódó állományokra vonatkozóan az FMFH alsó tartományába eső vegyes halászatokban (pl. a Kelta-tengeren), azzal a céllal, hogy csökkentsék az érintett halászatokra gyakorolt teljes nyomást.

A javaslat 43, elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvélemény hatálya alá tartozó állományra vonatkozó TAC-ot sorol fel. Az Unió az ezen TAC-okról való megállapodás elérése során figyelembe vette a vonatkozó kiemelt ICES-szakvéleményt, valamint a KHP-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése által előírt elővigyázatossági megközelítést. Bár e TAC-ok nagy részét az ICES-szakvélemények szintjével összhangban vagy azok alatt határozták meg, több, a halászati tevékenységeket blokkoló helyzetek elkerülését célzó és a vegyes halászat sajátosságait figyelembe vevő TAC-szint is elfogadásra került a többéves tervek 4. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint. Ezenkívül a TAC-szintek egy része a közös halászati politika társadalmi-gazdasági és stabilitási célkitűzéseire tekintettel került elfogadásra.

Nagyon kevés közös állomány esetében volt szükség az uniós álláspont kiigazítására egy olyan általános eredmény elérése érdekében, amelyet a fenntarthatóság és a társadalmi-gazdasági megfontolások – többek között az egyenlő versenyfeltételek előmozdításának szükségessége – szempontjából szükségesnek és kívánatosnak ítéltek.

Az Egyesült Királysággal folytatott konzultációk eredményeinek az uniós jogi keretbe való átültetése során figyelembe kell venni a közös halászati politika 2., 3., 28. és 33. cikkének, valamint a vonatkozó többéves tervek alkalmazandó rendelkezéseinek tiszteletben tartását.

TAC-ok, amelyek több mint 20 %-kal eltérnek a korábban megállapított TAC-szinttől

A nyugati vizekre és az Északi-tengerre vonatkozó többéves tervek elfogadásakor a Bizottság kijelentette, hogy amennyiben olyan TAC-ok megállapítására tesz javaslatot, amelyek több mint 20 %-kal eltérnek a korábban megállapított TAC-októl, ezeket az eseteket felsorolja a bizottsági javaslat indokolásában, és adott esetben megadja a TAC módosításának alapjául szolgáló okokat. Az Egyesült Királysággal közös állományokkal összefüggésben a Bizottság így magyarázatokat biztosít az e javaslatban szereplő TAC-ok főbb változásaira vonatkozóan.

Évek közötti rugalmasság

A Bizottság megállapodott az Egyesült Királysággal abban, hogy az egymást követő évek közötti rugalmasság nem alkalmazandó a következő állományok esetében: közönséges tőkehal, Skóciától nyugatra (COD/5BE6A); vékonybajszú tőkehal, Skóciától nyugatra (WHG/56-14); WHG/07A vékonybajszú tőkehal (Kelta-tenger); és sima lepényhal (PLE/7HJK). A Bizottság megállapodott Norvégiával abban, hogy az egymást követő évek közötti rugalmasság nem alkalmazandó a következő állományok esetében: norvég garnéla, Skagerrak PRA/03A, és közönséges tőkehal, Kattegat COD/03AS.

A visszadobás alóli mentességek

Amennyiben az Unióban és az Egyesült Királyságban eltérések vannak a kirakodási kötelezettség alóli mentességek tekintetében, a megállapodás szerint a másik fél vizein alkalmazandó mentességeket kell alkalmazni az e vizeken folytatott halászati tevékenységek tekintetében.

Kvótacsere

Az Unió törekvései közé tartozott az Egyesült Királysággal való kvótacsere megkönnyítése is – tekintettel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikkének (8) bekezdésében előirányzott, a halászati szakbizottság által kialakított kvótacsere-mechanizmusra –, hozzájárulva a halászati tevékenységek stabilizálásához, és elősegítve az említett mechanizmus hivatalos létrehozása előtti cseréket. Célszerű meghatározni az ilyen cserék végrehajtására vonatkozó eljárást.

Farkassügér

A farkassügér tekintetében a következő módosításokat kell bevezetni: 1. A kereskedelmi célú vonóhálóra/kotróhálóra vonatkozó rugalmasság a kéthavonkénti 520 kg-os felső határértékről havi 380 kg-os felső határértékre csökken a sügérek halászati útonkénti 5 %-os határértékén belül; 2. A farkassügér parti, kereskedelmi célú hálóban ejtett járulékos fogásai kikerülnek a farkassügérre vonatkozó általános halászati tilalom hatálya alól. Ez a mentesség kizárólag a múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített, helyileg szabályozott parti hálókra vonatkozik. 3. A kereskedelmi célú, szárazföldi, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügér kifogására, és csak az elkerülhetetlen járulékos fogások kirakodására jogosultak.

Az EU és a Feröer szigetek közötti konzultációk eredménye

2021-ben az EU és a Feröer szigetek éves konzultációkat folytattak bizonyos TAC-ok cseréjéről, valamint az egyes felek vizeihez való hozzáférésről. A konzultációk eredményeként nem jött létre megállapodás az Unió és a Feröer szigetek között. Az Unió bizonyos TAC-ok vonatkozásában tartalékokat képzett a cserék biztosítása érdekében. Ezért a vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázatokat és a hajók engedélyeit ennek megfelelően módosítani kell.

Az 1920. évi Párizsi Szerződés

A Svalbard területe körüli halászati lehetőségek tekintetében a Spitzbergákról (Svalbard) szóló 1920. február 9-i Szerződés (az 1920. évi Párizsi Szerződés) egyenlő és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a szerződés valamennyi részes felének, többek között a halászat tekintetében is. Az Unió e hozzáféréssel kapcsolatos véleménye számos alkalommal megfogalmazásra került, legutóbb a Norvégiához intézett, 2021. február 26-i 02/21. sz. szóbeli jegyzékben. Annak biztosítása érdekében, hogy a Svalbard területén az erőforrások kiaknázása összhangban álljon azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött a Szerződés keretein belül szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg, a Tanács az ICES 1 alterület és 2b körzet vonatkozásában rögzítette a jeges-tengeri pókok és a tőkehalkvóták halászatának végzésére engedéllyel rendelkező hajók számát. E halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2021. évre szól. A Norvégiához intézett, 2021. február 26-i 02/21. sz. szóbeli jegyzékben az Unió fenntartotta a jogot arra, hogy az 1920. évi Párizsi Szerződés értelmében minden megfelelő korrekciós ellenintézkedést megtegyen az Európai Unió és tagállamai jogos érdekeinek védelme érdekében. Emlékeztetni kell arra is, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

Az ICES 9 és 10 alterületen élő szardella

Az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeiben élő szardella (Engraulis encrasicolus) rövid életű faj, amelynek az említett területeken élő állományait májusban felmérik. A TAC-időszak július 1-jétől a következő év június 30-áig tart. Ennek köszönhetően a halászati lehetőségek e rövid életű faj éves állománypótlódásának lehető legjobb felmérésén alapulnak.

Az új tudományos szakvélemény kibocsátásáig az eredetileg elfogadott (EU) 2021/92 tanácsi rendelet az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeiben élő szardellára vonatkozó, 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget nullában állapította meg. A 2021. évi halászati lehetőségek harmadik módosítása 2021. szeptember 30-ig ideiglenes TAC-ot állapított meg a halászat folytatásának lehetővé tétele érdekében. A tudományos szakvéleményt 2021. június 18-án tették közzé. A 2021. július 1-jén kezdődő időszakra vonatkozó TAC-ot ezért az ICES legfrissebb tudományos szakvéleményének megfelelően módosítani kell.

2021/0177 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

Az (EU) 2019/1919, az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletnek az uniós és nem uniós vizeken 2021-ben alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete 15 az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv 16 értelmében osztja el a halászati lehetőségeket. A jegyzőkönyvet az annak ideiglenes alkalmazását engedélyező (EU) 2019/1918 tanácsi határozattal 17 aláírt, a jegyzőkönyv 18 legfeljebb egy évvel történő meghosszabbításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás 2020. november 15-ig meghosszabbította.

(2)A Tanács 2020. október 23-án elfogadta a jegyzőkönyv második, legfeljebb egy évvel történő meghosszabbításáról szóló (EU) 2020/1704 határozatot 19 .

(3)Az (EU) 2019/1919 tanácsi rendelet 1. cikke halászati lehetőségeket oszt ki Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága számára a 6. kategória – nyílt vízi halászatot folytató, fagyasztóval felszerelt vonóhálós hajók – vonatkozásában.

(4)A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás értelmében az Egyesült Királyság 2020. február 1-je óta nem tagállama az Uniónak, és az említett megállapodásban meghatározott átmeneti időszak 2020. december 31-én lejárt. Ezért az Egyesült Királyság számára kiosztott halászati lehetőségeket 2021. január 1-jétől újra el kell osztani a tagállamok között, és 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság nem rendelkezhet negyedéves engedéllyel.

(5)Az újraelosztásnak átláthatónak és az eredeti kvótaelosztással arányosnak kell lennie.

(6)Az (EU) 2019/1919 tanácsi rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)Az (EU) 2021/91 tanácsi rendelet 20 meghatározza az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeit a 2021. és a 2022. évre vonatkozóan. Az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet 21 a 2021. évre meghatározza bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók vonatkozásában egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. Az Egyesült Királysággal közös állományok tekintetében az említett rendeletek 2021. július 31-ig alkalmazandó, ideiglenes teljes kifogható mennyiségeket (TAC) határoznak meg az uniós vizeken, a nemzetközi vizeken és a harmadik országok vizein halászó hajók vonatkozásában.

(8)Az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (kereskedelmi és együttműködési megállapodás) 22 498. cikkének (2), (4) és (6) bekezdésével összhangban az Unió kétoldalú konzultációkat folytatott az Egyesült Királysággal, és meghatározta a halászati lehetőségek szintjét a megállapodás 35. mellékletben felsorolt állományok és 36. mellékletének A. és B. táblázata tekintetében, valamint a kapcsolódó feltételeket a 2021. évre, illetve bizonyos mélytengeri TAC-ok tekintetében a 2021. és 2022. évre vonatkozóan. E konzultációkra 2021. január 20. és 2021. június 2. között került sor az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2021. március 5-i tanácsi határozat alapján 23 . A konzultációk eredményét írásbeli jegyzőkönyvben rögzítették, amelyet az EU és az Egyesült Királyság küldöttségvezetője írt alá, és amelyet a Tanács 2021. június 11-én jóváhagyott. Ezért az (EU) 2021/91 rendelet és az (EU) 2021/92 rendelet által rögzített ideiglenes TAC-okat az Egyesült Királysággal elfogadott halászati lehetőségekkel és az új, kapcsolódó intézkedésekkel kell felváltani.

(9)E konzultációk eredményeképpen kölcsönösen elfogadott és garantált halászati lehetőségek kerültek bevezetésre az EU és az Egyesült Királyság számára 2021-re (és egyes mélytengeri halállományok tekintetében 2022-re) vonatkozóan az egymás vizeihez a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében egyenlő hozzáférést biztosító rendelkezések alapján. A halászati lehetőségekről szóló ilyen megállapodás hiányában az EU és az Egyesült Királyság egyoldalúan határozná meg a TAC-okat, ezzel veszélyeztetve az e közös állományokkal való fenntartható gazdálkodást. Ez a helyzet egyúttal az uniós gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeit is veszélyeztetné.

(10)Most az EU és az Egyesült Királyság közötti konzultációk eredményeit az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 tanácsi rendeletben megállapított ideiglenes TAC-oknak az Egyesült Királysággal elfogadott TAC-szinteket tiszteletben tartó halászati lehetőségekkel való módosítása révén át kell ültetni az uniós jogrendbe.

(11)A kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az EU és az Egyesült Királyság együttes célja a közös állományok olyan mértékű kiaknázása, amely biztosítja a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (MFH) előállítani képes biomasszaszint feletti fenntartását és fokozatos helyreállítását. A KHP-rendeletben 24 , illetve a nyugati vizekre 25 és az Északi-tengerre 26 vonatkozó többéves tervben foglaltaknak megfelelően a halászati mortalitás célértékét a KHP-rendelet 2. cikkében meghatározott MFH (FMFH) tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kellett érni az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, azt követően pedig az FMFH tartományokon belül kell tartani az említett rendelet 4. cikkével összhangban.

(12)Az ICES bizonyos fajok tekintetében, azoknak az MFH alapján végzett értékelése alapján, teljes halászati tilalmat javasol tudományos szakvéleményében. Amennyiben az említett állományokra vonatkozó TAC-ok a tudományos szakvéleményben megjelölt szint szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint az uniós és az egyesült királyságbeli vizeken a vegyes halászatban az összes fogást – ideértve az említett állományokból származó járulékos fogásokat is – ki kell rakodni, a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” jelenségéhez vezet. Annak érdekében, hogy megteremthető legyen az e vegyes halászat folytatásának szükségessége – tekintettel az ilyen halászat teljes megszakításának potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági hatásaira – és az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége közötti egyensúly, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt egyidejűleg az MFH szintjén halászni, az EU és az Egyesült Királyság megállapodott, hogy helyénvaló külön TAC-okat megállapítani az említett állományok járulékos fogásaira vonatkozóan. E TAC-ok szintjét úgy kell meghatározni, hogy csökkenjen az említett állományok mortalitása, valamint hogy az ösztönzőleg hasson a szelektivitás fokozása és a fogások elkerülése szempontjából. Az ezen állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket az írásbeli jegyzőkönyvvel összhangban kell megállapítani egyrészt az uniós gazdasági szereplők számára való egyenlő versenyfeltételek biztosítása, másrészt pedig ezen állományok biomasszájának jelentős helyreállítása érdekében.

(13)Bár az EU és az Egyesült Királyság nem jutott megállapodásra az összehangolt, funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedéseket illetően, mindkét fél egyetértett abban, hogy szükség van ilyen intézkedésekre, és az Egyesült Királyság az érintett állományok helyreállításához való hozzájárulás érdekében elfogad majd ilyen intézkedéseket. A megállapodás jelenlegi hiányában folytatni kell a 2021/92 tanácsi rendelet 15–17. cikkében meghatározott, funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedések alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a célfajokra vonatkozó TAC-ok szintjének az e rendeletben javasoltak szerinti meghatározását anélkül, hogy veszélyeztetnék az uniós vizeken az elkerülhetetlen, járulékosan kifogott állományok állapotát.

(14)Tekintettel arra, hogy a COD/5BE6A, a WHG/56-14, a WHG/07A és a PLE/7HJK állomány biomasszája a biomassza határérték referenciapontja alatt van, és hogy csak járulékos fogásuk és tudományos célú halászatuk megengedett, az EU és az Egyesült Királyság az írásbeli jegyzőkönyvben megállapodott abban, hogy az említett állományok tekintetében a 2020-ról 2021-re történő átvitelre vonatkozóan nem kell alkalmazni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését, hogy a fogások mennyisége 2021-ben ne haladja meg az említett állományokra meghatározott TAC-ot.

(15)Tekintettel arra, hogy a COD/03AS és a PRA/03A állomány biomasszája a biomassza határérték referenciapontja alatt van, az EU és Norvégia megállapodott abban, hogy ezen állományok tekintetében a 2020-ról 2021-re történő átvitelre vonatkozóan nem kell alkalmazni az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését, hogy a 2021. évi fogások ne haladják meg az említett állományok tekintetében megállapított TAC-ot.

(16)A Kelta-tengeren, a La Manche csatornán, az Ír-tengeren és az Északi-tenger déli részén élő farkassügér (ICES 4b, 4c, 7a és 7d–7h körzet) továbbra is az MFH Btrigger alatt, és éppen a biomassza határérték referenciapontja felett van. Bár a halászati mortalitás csökkent, az ICES halászati terhelésre vonatkozó jelzései továbbra is aggodalomra adhatnak okot. Az Egyesült Királyság és az Unió halászflottái számára összehangolt feltételeket és lehetőségeket biztosító, elfogadott intézkedések kulcsfontosságúak a farkassügér mint közös állomány szempontjából, elsősorban a kereskedelmi célú vonóhálós/kotróhálós halászat havi felső határértéke, valamint a parti, kereskedelmi célú hálóban ejtett járulékos fogások vonatkozásában, fenntartva a rekreációs célú halászatra vonatkozó jelenlegi korlátozást. Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott abban is, hogy prioritásként kezelik a farkassügérre vonatkozó ICES értékelési eszköz fejlesztését, hogy lehetővé váljon az MFH-modelleken alapuló előrejelzési számítások elvégzése.

(17)Az érintett fajok halászattal szembeni védelme érdekében az Egyesült Királyság és az EU az írásbeli jegyzőkönyvben megállapodott a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékéről. Az ilyen, tilalom hatálya alá tartozó fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása tilos.

(18)A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke értelmében az EU és az Egyesült Királyság megállapodott abban, hogy létrehoznak egy mechanizmust a halászati lehetőségek évközi önkéntes átadására, amelyre minden évben sor kerül., valamint abban, hogy e mechanizmust a halászati szakbizottság határozza meg. Annak érdekében, hogy a mechanizmus részleteinek a halászattal foglalkozó szakbizottság általi elfogadásáig a tagállamoknak lehetősége nyíljon a halászati lehetőségek Egyesült Királysággal folytatott átadására vagy cseréjére, helyénvaló meghatározni az ilyen cserék végrehajtására vonatkozó eljárást.

(19)2021-ben az Unió és a Feröer szigetek éves konzultációkat folytattak bizonyos TAC-ok cseréjéről, valamint az egyes felek vizeihez való hozzáférésről. A konzultációk eredményeként nem jött létre megállapodás az Unió és a Feröer szigetek között. Az Unió bizonyos TAC-ok vonatkozásában tartalékokat képzett a cserék biztosítása érdekében. Ezért a vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázatokat és a hajók engedélyeit ennek megfelelően módosítani kell.

(20)Az új tudományos szakvélemény kibocsátásáig az eredetileg elfogadott (EU) 2021/92 tanácsi rendelet az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeiben élő szardellára vonatkozó, 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget nullában állapította meg. A 2021. évi halászati lehetőségek harmadik módosítása 2021. szeptember 30-ig ideiglenes TAC-ot állapított meg a halászat folytatásának lehetővé tétele érdekében. A tudományos szakvélemény kibocsátására 2021. június 18-án került sor. A 2021. július 1-jén kezdődő időszakra vonatkozó TAC-ot ezért az ICES legfrissebb tudományos szakvéleményének megfelelően módosítani kell.

(21)Az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22)A Svalbard területe körüli halászati lehetőségek tekintetében a Spitzbergákról (Svalbard) szóló 1920. február 9-i Szerződés (az 1920. évi Párizsi Szerződés) egyenlő és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosít a szerződés valamennyi részes felének, többek között a halászat tekintetében is. Az Unió e hozzáféréssel kapcsolatos véleménye számos alkalommal megfogalmazásra került, legutóbb a Norvégiához intézett, 2021. február 26-i 02/21. sz. szóbeli jegyzékben. Annak biztosítása érdekében, hogy a Svalbard területén az erőforrások kiaknázása összhangban álljon azokkal a megkülönböztetésmentes állománygazdálkodási szabályokkal, amelyeket az e terület fölött a Szerződés keretein belül szuverenitással és joghatósággal rendelkező Norvégia állapíthat meg, a Tanács az ICES 1 alterület és 2b körzet vonatkozásában rögzítette a jeges-tengeri pókok és a tőkehalkvóták halászatának végzésére engedéllyel rendelkező hajók számát. E halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztása kizárólag a 2021. évre szól. A Norvégiához intézett, 2021. február 26-i 02/21. sz. szóbeli jegyzékben az Unió fenntartotta a jogot arra, hogy az 1920. évi Párizsi Szerződés értelmében minden megfelelő korrekciós ellenintézkedést megtegyen az Európai Unió és tagállamai jogos érdekeinek védelme érdekében. Emlékeztetni kell arra is, hogy az Unióban az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása elsődlegesen a lobogó szerinti tagállamok felelőssége.

(23)Az (EU) 2019/1919, (EU) 2021/91 és (EU) 2021/92 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2021. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért az e rendelet által meghatározott, fogási korlátokra vonatkozó rendelkezéseknek is az említett naptól kell alkalmazandónak lenniük. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket megnövelték, illetve még nem merítették ki. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1919 rendelet 1. cikkének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f) 6. kategória – nyílt vízi halászatot folytató, fagyasztóval felszerelt vonóhálós hajók:

A tagállamok a jegyzőkönyv érvényességi ideje alatt az alábbi számú negyedéves engedéllyel rendelkeznek:

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha egyes engedélyeik más tagállamok részére átadhatóvá válnak.

E kategória esetében egyidejűleg legfeljebb 19 hajó tartózkodhat a mauritániai vizeken”.

2. cikk
Az (EU) 2021/91 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/91 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 8. cikket el kell hagyni;

2.A melléklet 2. része e rendelet melléklete A. részének megfelelően módosul.

3. cikk
Az (EU) 2021/92 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/92 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 7. cikket el kell hagyni.

2.A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített parti hálókra vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki”;

b)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

    i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) fenékvonóhálóval (*) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege havonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át.

_____________________

       (*)    A fenékvonóhálók valamennyi típusa (OTB, OTT, PTB, TBB, TBN, TBS és TB)”;

   ii. a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) kerítőhálóval (*) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege havonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át.

______________________

       (*)    A kerítőhálók valamennyi típusa (SSC, SDN, SPR, SV, SB és SX)”.

3.A 13. cikk az (1) bekezdés után a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve, a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése nem alkalmazandó a következő állományokra: közönséges tőkehal, Kattegat (COD/03AS); közönséges tőkehal, Skóciától nyugatra (COD/5BE6A); vékonybajszú tőkehal, Skóciától nyugatra (WHG/56-14); vékonybajszú tőkehal, Kelta-tenger (WHG/07A); norvég garnéla, Skagerrak (PRA/03A); és sima lepényhal, Kelta-tenger (PLE/7HJK)”.

4.A szöveg az 53. cikket követően a következő cikkel egészül ki:

„53a. cikk
Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal

(1)Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére a (2)–(4) bekezdéssel összhangban kerül sor.

(2)Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megvitathatja az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeit.

(3)Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül egyetértését fejezi azt illetően, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4)A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyság részére átruházott kvótát az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadás vagy -csere a (3) bekezdéssel összhangban hatályba lép. A kvótacsere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott, érvényes elosztási kulcsot”.

5.Az IA. melléklet e rendelet melléklete B. részének megfelelően módosul.

6.Az IB. melléklet e rendelet melléklete C. részének megfelelően módosul.

7.Az V. melléklet e rendelet melléklete D. részének megfelelően módosul.

4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács 1801/2006/EK rendelete (2006. november 30.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 343., 2006.12.8., 1. o.).

(2)    Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás négyéves időszakra történő megállapításáról (HL L 315., 2015.12.1., 3. o.).

(3)    Megállapodás levélváltás formájában az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020 november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról (HL L 383., 2020.11.16., 3. o.).

(4)    A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete (2019. november 8.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról (HL L 297I., 2019.11.18., 5. o.).

(5)    Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

(6)    Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(7)    A Tanács (EU) 2021/91 rendelete (2021. január 28.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2021. és 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 20. o.).

(8)    A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(12)    A Tanács határozata (2021. március 5.) az Egyesült Királysággal a közös halállományok tekintetében a 2021-re, valamint bizonyos mélytengeri halállományok tekintetében a 2021-re és a 2022-re vonatkozó halászati lehetőségekről való megállapodás céljából folytatandó konzultációkon az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról, NO 6414/21.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(14)    Az írásbeli jegyzőkönyvben meghatározottak szerint, a kirakodási kötelezettség értelmében vett mentességekből eredő TAC-csökkentéseket megelőzően.

(15)    A Tanács (EU) 2019/1919 rendelete (2019. november 8.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról (HL L 297I., 2019.11.18., 5. o).

(16)    Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás négyéves időszakra történő megállapításáról (HL L 315., 2015.12.1., 3. o.).

(17)    A Tanács (EU) 2019/1918 határozata (2019. november 8.) az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2019. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 297I., 2019.11.18., 1. o.).

(18)    Levélváltás útján létrejött megállapodás az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2019. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról (HL L 297I., 2019.11.18., 3. o.).

(19)    A Tanács (EU) 2020/1704 határozata (2020. október 23.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról (HL L 383., 2020.11.16., 1. o.).

(20)    A Tanács (EU) 2021/91 rendelete (2021. január 28.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2021. és 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 20. o.).

(21)    A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

(22)    Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 149., 2021.4.30., 10. o.).

(23)    A Tanács határozata (2021. március 5.) az Egyesült Királysággal a közös halállományok tekintetében a 2021-re, valamint bizonyos mélytengeri halállományok tekintetében a 2021-re és a 2022-re vonatkozó halászati lehetőségekről való megállapodás céljából folytatandó konzultációkon az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról, NO 6414/21.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.30.

COM(2021) 357 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács rendelete

az (EU) 2019/1919, az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletnek az uniós és nem uniós vizeken 2021-ben alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

MELLÉKLET

A. rész: Az (EU) 2021/91 rendelet melléklete 2. részének módosításai

Az (EU) 2021/91 rendelet mellékletének 2. részében, a halászati lehetőségekre vonatkozó érintett táblázatok helyébe a következő táblázatok lépnek:

„

”.

B. rész: Az (EU) 2021/92 rendelet IA. mellékletének módosításai

Az (EU) 2021/92 rendelet IA. mellékletében, a halászati lehetőségekre vonatkozó érintett táblázatok helyébe a következő táblázatok lépnek:

„