52021PC0351

A középületek felújítási munkáinak meg kell felelniük az ELAN-törvény 5 175. cikke alapján elfogadott rendeletnek , amely az energiafogyasztás 40 %-os csökkentését írja elő 2030-ig (2010-hez képest) a szolgáltatási épületek esetében. Az állam tulajdonában lévő középületek esetében kétféle projektfelhívásra került sor:

·Az egyik a felsőoktatási és kutatási épületekre, valamint egyetemekre vonatkozik, amelyeket a Felsőoktatási, Kutatási és Innovációs Minisztérium hozott létre és felügyel;

·A másik az államhoz vagy annak üzemeltetőihez tartozó összes többi épületre vonatkozik, amelyeket elsősorban a DIE (Direction de l’Immobilier de l’Etat) irányít.

Az első két projektfelhívást 2020 őszén tették közzé, 2020 decemberében pedig több mint 4 000 projektet választottak ki.

A helyi és regionális önkormányzatok épületeire vonatkozóan külön mechanizmusok vannak érvényben:

·A regionális hatóságok (főként középiskolák) tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett épületek esetében a „hitelképviseleteket” az állam osztja ki, és a régiók felelősek a projektek kiválasztásáért;

·A régión belüli hatóságokhoz 6 (főként iskolákhoz és általános főiskolákhoz) tartozó épületek esetében a beruházási támogatást az állam ítéli oda.

A projekteket két fő kritérium alapján választják ki: érettség (és gyors végrehajtás), valamint az energiahatékonyság és az energiafogyasztásra gyakorolt hatás, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el. Valamennyi középület esetében a cél az, hogy 2021 végéig valamennyi szerződést bejelentsék, és 2024 végéig befejezzék.

4. Beruházás (C1.I4): A mikrovállalkozások (VSE-k) és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) energetikai felújítása

Ez a beruházás a kormány által 2020 júniusában elindított terv része, amelynek célja, hogy támogassa a mikro- és középvállalkozásokat az ökológiai átállásban. Az épületek hőfelújításának támogatása érdekében e beruházás keretében két támogatási mechanizmus működik:

A fő támogatási rendszer a támogatható tevékenységek (például tetők, atlasztok, falak szigetelése) költségeinek 30 %-át kitevő adójóváírás; kollektív napenergiával működő vízmelegítők és hőszivattyúk 7 ), amelynek felső határa vállalkozásonként 25 000 EUR. Ez a program a 2020. október 1. és 2021. december 31. között felmerült kiadásokra nyitott. Az adójóváírást az adózó által az elszámolható kiadás felmerülésének naptári évében (aza 2020-ban vagy 2021-ben) fizetendő jövedelemadóból vagy társasági adóból számítják ki.

A második támogatási program a kézművesek, a kiskereskedők és az önálló vállalkozók felújítási munkálatainak támogatására irányuló kísérő intézkedéseket finanszírozza. A keretösszeget a kereskedelmi és kézműves kamarákon (CMA) és a Kereskedelmi és Iparkamaraokon (CCI) keresztül kell elkölteni, négy lépésben:

·Tudatosság e lépés célja, hogy felhívja az üzleti vezetők figyelmét az épületek energetikai felújításával kapcsolatos kihívásokra az ökológiai átállás összefüggésében; ez a fellépés magában foglal egy nemzeti kommunikációs kampányt és helyi fellépéseket a helyi hatóságokkal és szakmai szervezetekkel együttműködve.

·Diagnózis: a CMA vagy a CCI tanácsadója energiaauditot végez a felújítási munkálatok megkezdésére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása érdekében, az egyes vállalatok ökológiai érettsége alapján.

·Végrehajtás: a szakértő technikai és pénzügyi segítségnyújtással (például nagy pályázatok létrehozásával) segíti a cselekvési terv végrehajtását.

·Előmozdítás: a vállalatok által az épületek felújítása terén tett intézkedéseket különböző közönségek, például a fogyasztók, a vállalatok és a helyi hatóságok körében kell népszerűsíteni.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Intézkedés	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
1-1	C1.R1 Lakhatási politika	Mérföldkő	A lakhatási támogatások reformja („aides personnelles au logement”)	Hatálybalépés				1. negyedév	2021	Az APL kiszámítási módjainak felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályi változások hatálybalépése a háztartások jelenlegi jövedelmének figyelembevétele érdekében.
1-2	C1.R1 Lakhatási politika	Mérföldkő	A Pinel/PTZ-rendszerek reformja	Hatálybalépés				1. negyedév	2023	A Pinel-adóhitelre vonatkozó jogszabály-módosítások hatálybalépése annak hatékonyabbá tétele érdekében, tekintettel a lakáskínálat növelésére azokon a területeken, ahol a piac nyomás alatt áll, valamint a PTZ-rendszer jogszabályi módosításainak elfogadása és hatálybalépése.
1- 3	C1.R2 Felülvizsgált hőszabályozás (RE2020)	Mérföldkő	A hőenergia-rendelet (RE2020) felülvizsgálata	Hatálybalépés				1. negyedév	2022	Az új RE2020-ba foglalt jogszabályi változások hatálybalépése az új épületek ÜHG-kibocsátásának csökkentése, az új épületek energiahatékonyságának javítása és az új épületek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében.
1- 4	C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása	Cél	Validált MPR-ek száma		Szám	0	400000	4. negyedév	2021	MPR-ben részesülő háztartások száma.
1- 5	C1.I1 Magánépületek energetikai felújítása	Cél	Validált MPR-ek száma		Szám	400000	700000	4. negyedév	2022	MPR-ben részesülő háztartások száma.
1- 6	C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A felújítási támogatásban részesülő szociális lakások kategóriájába tartozó lakások száma		Szám	0	20 000	4. negyedév	2021	A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 7	C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A felújítási támogatásban részesülő szociális lakások kategóriájába tartozó lakások száma		Szám	20000	40000	4. negyedév	2022	A szociális lakások kategóriájába tartozó, felújítási támogatásban részesülő lakások száma, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 8	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az államhoz tartozó közterületek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést		Projektek száma	0	2900	4. negyedév	2021	Az államhoz tartozó közterületek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan legalább egy felújítási szerződést bejelentettek, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 9	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	A helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó olyan középületek száma, amelyekről az állam vagy az energetikai felújítási munkálatokkal foglalkozó regionális tanács támogatási értesítést küldött		Támogatott épületek száma	0	1954	2. negyedév	2022	A helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó középületek száma, beleértve az önkormányzatokat és az önkormányzatok csoportját is, amelyek tekintetében az állam vagy a regionális tanács támogatási értesítést küldött az energetikai felújítási munkálatokhoz azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 10	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok helyszínéül szolgáló állam közterületein található emeletek m²-ben kifejezett száma		Négyzetméter (millió)	0	20	4. negyedév	2023	Az ahhoz az államhoz tartozó közterületek m²-es alapterületeinek száma, ahol az energetikai felújítás befejeződött, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 11	C1.I3 Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok helyszínéül szolgáló állam közterületein található emeletek m²-ben kifejezett száma		Négyzetméter (millió)	20	28,75	4. negyedév	2024	Az ahhoz az államhoz tartozó közterületek m²-es alapterületeinek száma, ahol az energetikai felújítás befejeződött, azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 12	C1.I3 Középületek termikus felújítása	Cél	Azon iskolák, főiskolák vagy középiskolák száma, ahol az energetikai felújítási munkálatok befejeződtek		Szám	0	681	4. negyedév	2024	Azoknak az iskoláknak, főiskoláknak vagy középiskoláknak a száma, ahol az energetikai felújítási munkálatokat befejezték azzal a céllal, hogy átlagosan legalább 30 %-os energiamegtakarítást érjenek el.
1- 13	C1.I4 A mikrovállalkozások és a kkv-k energetikai felújítása	Cél	Adójóváírásban és támogatási programban részesülő vállalkozások száma		Szám	0	5000	4. negyedév	2023	Azon vállalatok száma, amelyek adójóváírásban részesülnek a kis- és középvállalkozások (VSE-k) és a kkv-k kereskedelmi és kézműipari kamarái (CMA) és kereskedelmi és ipari kamarák (CCI) energiahatékonysági felújítására és/vagy a kereskedelmi és kézműipari kamarák (CCI) által nyújtott támogatásra.

B. 2. KOMPONENS: Ökológia és biológiai sokféleség

Franciaországnak jelentős beruházásokra van szüksége ahhoz, hogy az elkövetkező években teljesíteni tudja a fenntartható fejlesztési célokat, különös tekintettel a biológiai sokféleségre, a vízminőségre és a körforgásos gazdaságra. A jogi keret általában véve rendelkezésre áll a zöldebb és ellenállóbb gazdaságra való átálláshoz, de Franciaországnak azt végre kell hajtania, különösen a biológiai sokféleséget növelő beruházások támogatása, a szennyezés csökkentése és a talajok mesterségessé tétele, valamint az anyagok és erőforrások újrahasznosításának és újrafelhasználásának javítása révén.

Ebben az összefüggésben a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2. komponense keretében tervezett beruházások célja a jelenlegi termelési és fogyasztási módok ökológiai hatásának csökkentése a biológiai sokféleség megőrzése, az ipari termelési folyamatok dekarbonizációja, a körforgásos gazdaság fejlesztése és a mezőgazdasági átállás felgyorsítása révén. Ezeket a beruházásokat támogatja az éghajlat-változási egyezményen alapuló, az éghajlatváltozásról és az ellenálló képességről szóló törvény reformja, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ra kitűzött csökkentéséhez. Ezenkívül a körforgásos gazdaságról szóló, 2020-ban elfogadott törvény végrehajtására vonatkozó rendeletek 2022-ben lépnek hatályba.

Ez a komponens elsősorban a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosításáról szóló ajánláshoz (2020.3. országspecifikus ajánlás), valamint kisebb mértékben az energiahatékonyságról szóló ajánláshoz (2019.3. országspecifikus ajánlás) kapcsolódik. Ez a komponens hozzájárul a környezet megőrzéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ezáltal erősítve az ökológiai, társadalmi és gazdasági ellenálló képességet.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C2.R1): Éghajlatváltozás & Reziliencia törvény

Az éghajlatváltozásról és a rezilienciáról szóló törvényt 2022 elejéig hirdetik ki. Egyes, közvetlenül alkalmazandó intézkedések a kihirdetést követően azonnal hatályba lépnek, míg más intézkedések a jogalkotó által meghatározott határidőn belül várhatóan csak később lépnek hatályba. A Polgári Klímaegyezmény javaslatai alapján a törvény olyan éghajlat-politikai és környezetvédelmi intézkedésekről rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a 2030-ra kitűzött ÜHG-kibocsátáscsökkentési célhoz. A törvény a becslések szerint összesen 56-74 millió tonna CO2-egyenértékre becsülve várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a 2019-es kibocsátások és a 2030-ra kitűzött cél közötti lefedettség felét és kétharmadát el lehessen érni. A törvény a gazdaság teljes körét lefedő alábbi hat elemre terjed ki:

·„Fogyasztó”: a törvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a tájékoztatás és a kevésbé szén-dioxid-intenzív termékek és szolgáltatások bevezetése révén megváltoztatják a fogyasztási szokásokat, valamint a reklámok révén ösztönzik a túlfogyasztás csökkentését.

·„Előállítás és megmunkálás”: a törvény intézkedéseket tartalmaz az ipari és energiatermelési modellek alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások felé történő átmenetének támogatására, az ökoszisztémák védelmének megerősítésére az ipari tevékenységek jobb felügyelete révén, valamint a munkamódszerek változásainak előrejelzésére.

·Mozgó jármű: a törvény intézkedéseket tartalmaz valamennyi közlekedési eszköz kibocsátásának csökkentésére az érintett ágazatoknak nyújtott ösztönzők és pénzügyi támogatás, valamint egy stabil szabályozási keret meghatározása révén.

·„Élő”: a törvény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megváltoztatják a várostervezés kialakításának módját és megváltoztatják a városi életstílusokat. Intézkedéseket tartalmaz a termikus szita felújításának felgyorsítására, valamint intézkedéseket tartalmaz a talajok mesterségesesítési arányának felére csökkentése érdekében.

·„Takarmányozás”: a törvénynek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek támogatják a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételét, valamint az új étkezési szokások és mezőgazdasági gyakorlatok kialakítását annak érdekében, hogy csökkentsék a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásra gyakorolt hatását.

·„A környezetvédelem jogi védelmének megerősítése”: a törvénynek tartalmaznia kell a környezetkárosítás megelőzésére és szankcionálására irányuló intézkedéseket.

2025-ben végrehajtási rendelet lép hatályba annak érdekében, hogy a 150 000 lakosnál nagyobb agglomerációkban 8 alacsony kibocsátású zónákat hozzanak létre azáltal, hogy megtiltják a 3-as, 4-es és 5-ös Crit’Air matricával rendelkező járművek belépését 9 , ezáltal javítva a városok levegőminőségét és hozzájárulva az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez.

2. Reform (C2.R2): A körforgásos gazdaságról szóló törvény

A hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaság előmozdításáról szóló, 2020. február 10-én elfogadott törvény célja, hogy olyan modellváltást valósítson meg, amely a hulladékártalmatlanítás helyett az értékelést megkönnyítő új gazdasági keretet határoz meg, és megteremti az újrahasznosítható hulladék közel 100 %-ának összegyűjtéséhez szükséges feltételeket.

A reform a 2022-ben hatályba lépő 2020. évi törvényből eredő végrehajtási jogi aktusok („rendeletek”) elfogadására vonatkozik:

·Az építési és építési anyagok hulladékaira vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer létrehozásáról szóló rendelet;

·A forgalomba hozatal engedélyezése előtt az újrafeldolgozott nyersanyagok meghatározott termékekbe történő bedolgozásának minimális mértékét megállapító rendelet az újrafeldolgozás növelése és a törvényben meghatározott célkitűzések elérése érdekében (61. cikk);

·Rendelet az évente forgalomba hozandó újrafelhasznált csomagolások arányáról annak érdekében, hogy az egyszer használatos csomagoláshoz képest növekedjen az újrafelhasznált csomagolás piaci részesedése, és ezáltal csökkenjen a hulladék mennyisége (a törvény 67. cikke).

1. Beruházás (C2.I1): Az ipar dekarbonizációja

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon az ipari ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez, amely Franciaországban az ÜHG-kibocsátás mintegy 21 %-áért felelős. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az ipari vállalatok (beleértve az energiaigényes iparágakat is) energiafogyasztásának csökkentésére és/vagy az ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokra kell felhasználni.

A forrásokat kétféleképpen kell elosztani:

·A támogatásokat az ADEME (ökológiai átállással foglalkozó ügynökség) által kiírt projektfelhívásokat követően kell nyújtani a 3 000 000 EUR-t meghaladó beruházást képviselő nagyobb projektek esetében. E projekteknek vagy energiahatékonysági beruházásokat, vagy az ipari folyamatok javítását célzó beruházásokat kell magukban foglalniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E két projekttípus között nincs előre meghatározott keret, mivel a kiválasztást különböző kritériumok alapján kell elvégezni, beleértve az ÜHG-kibocsátás tekintetében a kért támogatáshoz viszonyított teljesítményt.

·Ezeket a pályázati felhívásokat kiegészíti az ASP (Agence de Services et de Paiement) állami ügynökség által a kisebb és szabványosítottabb energiahatékonyság-javító projektekre (amelyek beruházási összege nem éri el a 3 000 000 EUR-t) nyújtott egyszeri támogatás, a támogatható berendezések rendeletben meghatározott listája alapján.

A soron következő projektfelhívások feladatmeghatározásának elő kell írnia, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) létesítményein belül végrehajtott beruházásoknak lehetővé kell tenniük a CO2-kibocsátásnak az ETS-irányelvben 10 szereplő referenciaérték alá történő csökkentését oly módon, hogy az intézkedés megfeleljen az (EU) 2021/241 rendeletben foglalt „jelentős károkozás elkerülését célzó” elvnek.

2. Beruházás (C2.I2): Városi tömörítés: fenntartható építőipar

Az intézkedés célja, hogy segítsen az önkormányzatoknak növelni a lakássűrűséget a lakáshiány által érintett területeken. A sűrű lakhatási műveletek támogatása elősegíti a városok terjeszkedésének korlátozását, valamint a biológiai sokféleség és a mezőgazdasági földterületek megőrzését. E műveletekre alkalmazni kell továbbá az új RE2020 hőrendeletet (vö. ezen komponens 2. reformja), amelynek célja az új épületek szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásának csökkentése és energiahatékonyságának növelése.

Az önkormányzati hatóságok átalánytámogatásban részesülnek, amennyiben több feltétel teljesül: i. a 2000. évi „Szolidaritásról és városmegújításról szóló törvény” által előírt kötelezettségek teljesítése, amelyek értelmében a szociális lakásoknak a lakásállomány 20 %-át kell kitenniük; ii. az építési programnak legalább két olyan lakásra ki kell terjednie, amely meghaladja a meghatározott népsűrűségi küszöbértéket, és amelyre korábbi városi engedély vonatkozik.

Az egy négyzetméternyi földterületre épített alapterület négyzetméterében kifejezett népsűrűségi küszöbértékek a népességi kritériumokat (az önkormányzat mérete és sűrűsége vagy az önkormányzatok csoportosítása) és a lakásállomány tipológiáját (például az épületek sűrűsége, üresedése, a szociális lakások és a második lakások aránya és a háztartások átlagos mérete) ötvöző keresztelemzés eredménye.

3. Beruházás (C2.I3): Városi tömörítés: Barnamezős területek

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy helyreállítsa és újrahasznosítsa a jelentős földforrást jelentő barnamezős és meddőterületeket annak érdekében, hogy hozzájáruljon a francia kormány által 2050-ra kitűzött „zéró nettó mesterségessé tétel” pályájához, amelynek célja a városok terjeszkedése elleni küzdelem és a városi revitalizáció támogatása, és következésképpen a természeti területek fogyasztásának korlátozása.

A barnamezős alap kedvezményezettjeinek a telephely tulajdonosainak kell lenniük: ezek lehetnek önkormányzatok, a helyi hatóságok által kijelölt helyi közintézmények, állami szereplők, helyi állami vállalatok, például SEM („sociétés d’économie mixte”), szociális bérbeadók vagy magánvállalkozások, az illetékes várostervezési hatóság egyetértésével.

A projekteket az állam regionális ajánlati felhívások útján választja ki műszaki szolgálatok segítségével (nemzeti és regionális szinten egyaránt). A kiválasztást követően az állam és a kedvezményezett támogatási megállapodást ír alá.

A barnamezős alap két projektkategóriát támogathat:

·A barnamezős területek újrahasznosítása: ipari (szennyezésmentesítési műveletek nélküli), kereskedelmi, közigazgatási barnamezők, régi leromlott izotópok, a városmegújítás vagy a termelő tevékenységek áthelyezése keretében;

·Az urbanizált földterületek újrahasznosítása: régi lakás- és kereskedelmi blokkok átalakítása, a városok bejáratánál található gazdasági övezetek újjáélesztése vagy átalakítása, lakóövezetek rehabilitációja vagy diverzifikációja, üzletek felújítása.

Ezen túlmenően egy keretösszeget kell elkülöníteni a földismereti eszközök fejlesztésére annak érdekében, hogy támogassák a helyi hatóságokat a hulladékstátuszok nyilvántartásában és az újrafeldolgozási műveletek operatív végrehajtásában.

4. Beruházás (C2.I4): Biológiai sokféleség

Az intézkedés célja, hogy támogassa a helyi hatóságokat, egyesületeket és más természeti területeket irányító hatóságokat abban, hogy beruházzanak a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására irányuló projektekbe, amennyiben az ökoszisztémák veszélyben vannak. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében kétféle intézkedést kell finanszírozni:

·Az ökológiai helyreállítást négyféle beruházással kell támogatni:

oA hat vízügyi ügynökség olyan projekteket hajt végre, amelyek célja a vízkészletek megőrzése, a biológiai sokféleség helyreállítása és a vízi környezet ökológiai folytonossága, valamint az ökoszisztémák fenntartása; a forrásokat projektfelhívások útján vagy egyablakos rendszerben, az Ügynökség igazgatótanácsa által jóváhagyott keretek között és az ökológiai átmenetért felelős minisztériummal kötött megállapodás alapján kell elosztani.

oA Rhinau-i és a Rajna-folyó Marckolsheimi duzzasztóművében élő halak (halak létrák) ökológiai folytonossága. Ez a beruházás mérnöki és infrastrukturális projekt, amelyet az EDF-fel („Electricité de France”, a francia villamosenergia-szolgáltató), a helyi önkormányzatokkal, a nemzeti szakértőkkel, a Rajna-Meuse vízügyi ügynökséggel és a francia Biodiverzitási Hivatallal partnerségben hajtanak végre. Együttműködési projekt a Rajnával határos országokkal.

oA francia Biodiverzitási Hivatal (OFB) több típusú projektet irányít: települési szintű biodiverzitási atlasz, a biológiai sokféleség megőrzését és helyreállítását célzó intézkedések, amelyeket az ajánlati felhívásokat követően kiválasztott projektvezetők hajtanak végre.

oAz állam kísérleti intézkedéseket hajt végre a kontinentális Franciaországban és a DOM-ben („Départements d’Outre Mer”). A projekteket vagy pályázati felhívások útján, vagy az ökológiai átmenetért felelős minisztérium által meghatározott keretek között egyablakos rendszerben kell kiválasztani.

·Védett területek támogatása:

oAz állam kísérleti intézkedéseket hajt végre a Franciaország kontinentális részén és a DOM-ben található védett területekre vonatkozóan. A projekteket vagy pályázati felhívások útján, vagy az ökológiai átmenetért felelős minisztérium által meghatározott keretek között egyablakos rendszerben kell kiválasztani.

oA francia Biodiverzitási Hivatal (OFB) a természetes tengeri parkok védett területeit támogatja.

oA 11 franciaországi nemzeti parknak be kell ruháznia a természeti, kulturális és tájképi örökség megőrzésébe, a biológiai sokféleségre vonatkozó ismeretek fejlesztésébe, valamint a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatásba.

2021-ben és 2022-ben az ökológiai helyreállítással és a védett területekkel kapcsolatos projekteket vagy az üzemeltetők (például vízügyi ügynökségek, OFC stb.) által szervezett ajánlati felhívások útján kell azonosítani, és az első kötelezettségvállalások 2021. december 31. előtt megkezdődnek. Ezen komponens keretében 2023. december 31-ig legalább 700 projektet kell befejezni.

5. Beruházás (C2.I5): Szeizmikus kockázatok megelőzése a DOM-ben (Antilles)

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy földrengésálló megerősítési munkálatokat végezzen az „Antilles” kiemelt középületeiben (pl. Martinique és Guadeloupe), figyelembe véve a ciklonokkal szembeni ellenálló képességet is. A középületek három típusa van célba véve:

·Válságkezelési épületek, prefektúrák és alprefektúrák;

·Kiemelt kórházak;

·Iskolák, középiskolák és főiskolák.

Az épületeket az állam választja ki a pályázati anyagok 2020. december 31-ig történő benyújtását követően. A jogi kötelezettségvállalást 2021. december 31-ig kell befejezni, és a munkálatokat 2023. december 31-ig meg kell kezdeni legalább 15 épület esetében.

6. Beruházás (C2.I6): Biztonságos vízhálózatok

Ezen intézkedés célja, hogy 2022. december 31-ig megvalósítsa a franciaországi 450 km-es hálózatok felújítását és felújítását, beleértve a DOM-et is.

Ez az intézkedés a következő három alintézkedést finanszírozza (az első két alintézkedés Franciaországra, az utolsó pedig csak a DOM-re vonatkozik ):

·A vízügyi hivatalok támogatják a tiszta víz és a szennyvízelvezetési hálózatok korszerűsítésére irányuló beruházásokat. Be kell fektetniük a szennyvíztisztító telepek korszerűsítésébe és az esővíz-kibocsátások hálózatról való elválasztásába is.

·Több mint 35 000 tonna szennyvíziszap fertőtlenítésére irányuló beruházások a terjedés lehetővé tétele érdekében.

·Kiemelt beruházások a víz- és csatornahálózatok korszerűsítésére a DOM cselekvési tervének keretében.

Az első két alintézkedés esetében a projekteket a hat vízügyi ügynökség választja ki célzott pályázati felhívások vagy egyablakos rendszer keretében, az Ügynökség igazgatótanácsa által jóváhagyott keretek között. Az ügynökségek felelősek a projektek operatív végrehajtásáért is. Az iszap szennyvízkezelő telepekről való elterjesztésének lehetetlenségével szembesülő helyi hatóságoknak az Ügynökséghez kell fordulniuk, amelytől függően részesülnek a támogatásból és a pénzügyi támogatásból.

A DOM-ben az elosztást a Környezetvédelmi, Tervezési és Lakásügyi Állami Igazgatóságok (különösen a Guadeloupe-i és Martinique-i előzetes tanulmányok és technikai segítségnyújtás), valamint a DOM vízügyi cselekvési tervének finanszírozásáért felelős Francia Biodiverzitási Hivatal (OFB) között osztják el. A projekteket e tervnek megfelelően kell kiválasztani.

7. Beruházás (C2.I7): A válogatóközpontok korszerűsítése

A hulladék válogatása és újrafeldolgozása a 2015-ben elfogadott, az energetikai átállásról és a zöld növekedésről szóló törvény (LTECV) egyik fő célkitűzése, amelynek célja, hogy 2025-re 50 %-kal csökkentse a hulladéklerakókban keletkező hulladék mennyiségét.

Ez az intézkedés az összes hulladéktípus – különösen a háztartási és kórházi hulladék – válogatásával és újrafeldolgozásával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. A beruházási támogatást a következőkhöz kell allokálni:

•A hulladék-újrafeldolgozás támogatása a helyi hatóságoknak vagy bármely, a nyilvánosság számára nyitott intézménynek nyújtott beruházási támogatás révén, a (állami és magán) hulladékválogató központok modernizálása és szelektív hulladékválogató létesítmények telepítése érdekében a közterületeken;

•A biohulladék és a háztartási hulladék forrásnál történő válogatásának, gyűjtésének és valorizációjának (pl. megújuló biogázzá vagy minőségi műtrágyává történő) felgyorsítására szolgáló berendezések beszerzése, biztosítva, hogy ez ne ösztönözze a mechanikus biológiai hulladékkezelő üzemeket;

•A fertőző kockázati hulladékok kezelésének javítása a kórházakban a „trivialiser”-eknek köszönhetően.

Ezt az intézkedést projektfelhívások vagy az ADEME (ökológiai átállással foglalkozó ügynökség) által létrehozott finanszírozási kereten keresztül kell végrehajtani. A cél 32 válogatóközpont modernizálása 2026-ig. A biohulladékra/háztartási hulladékra és a kórházi hulladékkezelésre irányuló egyéb beruházásokat még nem számszerűsítették.

A beruházásokat 2021-ben és 2022-ben kell lekötni, és 2024 végéig be kell fejezni.

8. Beruházás (C2.I8): Újrahasznosítás és újrafelhasználás

Ennek az intézkedésnek a következő három célkitűzése van: i. támogatja a műanyagok (különösen az egyszer használatosak) használatának csökkentését, ii. előmozdítja az újrafeldolgozott műanyagok beépítését, és iii. felgyorsítja a (műanyagokkal kapcsolatos) javítás és újrafelhasználás fejlesztését, összhangban a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban elfogadott hulladékellenes törvénnyel.

Két beavatkozástípust kell támogatni:

·A műanyag vagy nem műanyag termékek újrahasználatának vagy javításának támogatása, valamint a műanyag csomagolás csökkentésére irányuló tevékenységek:

oÚjrafeldolgozó létesítmények („újrafeldolgozók”) fejlesztése és korszerűsítése;

oA vállalkozások támogatása a műanyag csomagolóanyagok pótlásában (ideértve magát a csomagolási ágazatot is);

oÚjrafelhasználható és újrahasznosítható csomagolási megoldások iparosítása;

oA műanyag (különösen egyszer használatos) használatának alternatív megoldásainak beszerzése vagy a használatukhoz való alkalmazkodás (mosóberendezések, a gyártási eszközök átalakítása), például a kollektív étkeztetésben;

oKísérleti projektek kísérletezése az egyszer használatos műanyagok alternatív megoldásaival kapcsolatban.

·A műanyag újrahasznosításának támogatása:

oAz újrafeldolgozott műanyag előkészítésére, újrafeldolgozására vagy beépítésére vonatkozó tanulmányok és megvalósíthatósági tesztek, különösen azon vállalkozások esetében, amelyek még nem integrálják azokat;

oTöbb újrafeldolgozott műanyag előkészítésére, újrafeldolgozására vagy folyamatba történő integrálására szolgáló vállalati berendezések átalakítására irányuló beruházások;

oAz újrafeldolgozott műanyag kínálatához nyújtott támogatás a kereslet támogatása érdekében a műanyagfeldolgozó vállalatoknak nyújtott közvetlen finanszírozás révén.

A támogatást az ökológiai átállásért felelős ügynökség (ADEME) kezeli a „körforgásos gazdasági alap” és az „ipar szén-dioxid-mentesítési alapja” révén, az újrafeldolgozott műanyag üzleti folyamatokba történő beépítésének támogatásával kapcsolatos intézkedések esetében, a támogatott projekteket pedig projektfelhívások vagy az ADEME megfelelő finanszírozási kerete alapján kell kiválasztani. Az intézkedésnek lehetővé kell tennie annak elkerülését, hogy összesen 275 000 tonna műanyag kerüljön előállításra.

Ezeket a beruházásokat 2022. december 31-ig le kell kötni, és 2024. december 31-ig be kell fejezni.

9. Beruházás (C2.I9): Növényifehérje-terv

Ez az intézkedés a növényi fehérjékre vonatkozó átfogó terv része, amelynek célja, hogy csökkentse a mezőgazdaság függőségét az olyan inputanyagoktól, mint az állati takarmány és a nitrogéntartalmú műtrágyák. Beruházási támogatást nyújt a mezőgazdasági üzemeknek és a downstream struktúráknak, különösen a növényi fehérjékkel foglalkozó új mezőgazdasági ellátási láncok megerősítéséhez és előmozdításához.

Az intézkedés beruházási támogatást nyújt a következőkhöz:

·Berendezések a fehérjenövényekben gazdag mezőgazdasági üzemekben;

·A növényifehérje-ellátási lánc átalakítása, beleértve a növényifehérje-begyűjtő és -feldolgozó vállalatokba (például silókba, tárolóegységekbe, vetőmagsajtoló egységekbe, lucernaszárítókba és optikai trierekbe) irányuló beruházásokat.

2021 januárjában a FranceAgriMer, a mezőgazdasági és halászati ágazatért felelős állami szerv elindította az első pályázati felhívásokat. 2022. december 31-ig az utolsó pénzügyi kötelezettségvállalást legalább 1 200 projekt tekintetében kell megtenni.

10. Beruházás (C2.I10): Erdők

A francia erdészeti faágazat lehetővé teszi a francia szén-dioxid-kibocsátás mintegy 20 %-os csökkentését az erdőkben, a fatermékekben, valamint a fosszilis tüzelőanyagok és az energiaigényesebb anyagok helyettesítésével történő szén-dioxid-tárolással. Az éghajlatváltozás azonban hatással van a franciaországi erdőállományokra, amelyek leromlottak vagy sebezhetővé váltak a kártevők, az aszályok és a tüzek szempontjából. Az erdők által nyújtott számos környezetvédelmi szolgáltatás megőrzése, sokféleségük és fenntarthatóságuk biztosítása, valamint a francia erdőalapú ipar ellátása érdekében ezen intézkedés célja, hogy forrásokat mozgósítson az állami és magán erdőtulajdonosok számára, hogy dinamikus és fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak.

A javaslat három beavatkozástípusra terjed ki:

·Az erdők gyenge gazdasági és környezeti minőségű állapotának javítása;

·Kelet-Franciaországban (főként Grand-Est és Bourgogne-Franche-Comté régiókban) a kéregbogarak által súlyosan érintett vagy elpusztított erdők helyreállítása;

·Az éghajlatváltozás hatásaival szemben sérülékeny erdőállományok kiigazítása.

Az intézkedés célja, hogy 2023 első negyedévének végéig legalább 30 000 hektárt fedjen le. 2021. február 19. óta nyújtható be támogatási kérelem. A kifizetéseket 2024. december 31-ig kell teljesíteni.

B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Intézkedés	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
2-1	C2.R1 Éghajlat & reziliencia törvény	Mérföldkő	Éghajlat & reziliencia törvény	A törvény kihirdetése és a közvetlenül alkalmazandó rendelkezések hatálybalépése				2. negyedév	2022	A törvény kihirdetése és a törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépése, amelyek közvetlenül alkalmazandók annak érdekében, hogy a Polgári Klímaegyezmény számos ajánlását átültessék a törvénybe a következő hat témakörben: fogyasztás, termelés & munka, mozgás, élet, táplálás és a környezet jogi védelmének megerősítése.
2-2	C2.R1 Éghajlat & reziliencia törvény	Mérföldkő	Éghajlat & reziliencia törvény – Végrehajtási aktus	Hatálybalépés				4. negyedév	2025	A 150 000 lakos feletti városokban alacsony ÜHG-kibocsátású övezeteket létrehozó rendelet hatálybalépése.
2-3	C2.R2 A körforgásos gazdaságról szóló törvény	Mérföldkő	A hulladék- és körkörös gazdaságról szóló törvényt végrehajtó rendeletek	Hatálybalépés				1. negyedév	2022	A következő rendeletek és határozatok hatálybalépése: Határozat az építésihulladék- és építőanyag-ipar létrehozásáról 2022. január 1-jén Az újrafeldolgozott nyersanyagok minimális bedolgozási arányáról szóló rendelet (az AGEC-törvény 61. cikke) A forgalomba hozandó újrafelhasznált csomagolás arányáról szóló rendelet (az AGEC-törvény 67. cikke)
2-4	C2.I1 Az ipar dekarbonizációja	Cél	Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás		MtCO2eq (Millió tonna CO2-egyenérték )	0	3,5	2. negyedév	2021	A projekt teljes élettartama alatt elkerült ÜHG-kibocsátás, amelyet a beruházás előtti helyzethez képest számítottak ki, és amelyet az üzemeltető a pályázati felhívásra adott válaszában határozott meg azzal a céllal, hogy az ETS-létesítményekben végrehajtott beruházások lehetővé tegyék a CO2-kibocsátásnak az ETS-irányelvben szereplő referenciaérték alá történő csökkentését.
2-5	C2.I1 Az ipar dekarbonizációja	Cél	Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás		MtCO2eq (millió tonna CO2-egyenérték)	3,5	5	4. negyedév	2022	A projekt teljes élettartama alatt elkerült ÜHG-kibocsátás, amelyet a beruházás előtti helyzethez képest számítottak ki, és amelyet az üzemeltető a pályázati felhívásra adott válaszában határozott meg azzal a céllal, hogy az ETS-létesítményekben végrehajtott beruházások lehetővé tegyék a CO2-kibocsátásnak az ETS-irányelvben szereplő referenciaérték alá történő csökkentését.
2-6	C2.I2 Városi tömörítés: fenntartható építőipar	Cél	A támogatásban részesülő települések száma		Szám	0	1200	4. negyedév	2021	A fenntartható építkezéshez nyújtott támogatásban részesülő települések száma a feszült városi területeken.
2-7	C2.I3 Városi tömörítés: Barnamezős területek	Cél	Azon projektek száma, amelyekhez támogatást írtak alá a hulladékos területek vagy a városi területek újrahasznosítására		Szám	0	90	1. negyedév	2022	Azon projektek száma, amelyekre vonatkozóan aláírták a támogatási megállapodást, akár hulladékföld újrahasznosítására, akár városiasított földterület újrahasznosítására.
2-8	C2.I3 Városi tömörítés: Barnamezős területek	Cél	Azon projektek száma, amelyekhez támogatást írtak alá a hulladékos területek vagy a városi területek újrahasznosítására		Szám	90	200	1. negyedév	2023	Azon projektek száma, amelyekre vonatkozóan aláírták a támogatási megállapodást, akár hulladékföld újrahasznosítására, akár városiasított földterület újrahasznosítására.
2-9	C2.I4 Biológiai sokféleség	Cél	Az ökológiai helyreállítás és a védett területek területén támogatott projektek száma		Szám	0	700	4. negyedév	2022	Az ökológiai helyreállítással és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos projektek száma a védett területeken.
2-10	C2.I5 Szeizmikus kockázatok megelőzése a DOM-ben	Cél	Érintett épületek száma – Szeizmikus kockázatok a DOM-ben		Szám	0	15	4. negyedév	2023	Azon középületek (például válságkezelési épületek, prefektúrák és alprefektúrák, elsőbbségi kórházak vagy iskolák, középiskolák és főiskolák) száma a DOM-ben, amelyekben a szeizmikus munkálatokat megkezdték.
2-11	C2.I6 Biztonságos vízhálózatok	Cél	A támogatott ivóvízhálózatok és higiénés hálózatok lineáris kilométerben mért száma		Km	0	450	4. negyedév	2022	Azon ivóvízhálózatok vagy higiénés hálózatok kilométeres száma, amelyek felújítási munkálatait megkezdték.
2-12	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Cél	A válogatóközpontok korszerűsítésére aláírt szerződések száma		Szám	0	32	4. negyedév	2022	A válogatóközpontok korszerűsítésére aláírt szerződések száma.
2-13	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Mérföldkő	Beruházás a hulladékválogatásba és -gyűjtésbe, valamint az orvosi hulladék kezelésébe	A kedvezményezettek listájának közlése				4. negyedév	2022	A pályázati felhívások és támogatási rendszerek véglegesítése és a kedvezményezettek kiválasztása a következő rendszerek esetében: ·az otthonon kívüli hulladékválogatásra és hulladékgyűjtésre irányuló beruházások támogatása; ·a biohulladék-válogatás, -gyűjtés és -hasznosítás támogatása; ·a fertőző egészségügyi hulladék fertőtlenítésére szolgáló berendezésekre irányuló beruházások támogatása.
2-14	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Cél	A korszerűsített válogatóközpontok száma		Szám	0	32	4. negyedév	2025	Azon meglévő köz- és magánválogató központok száma, amelyek elvégezték a korszerűsítési munkálatokat.
2-15	C2.I8 Újrahasznosítás és újrafelhasználás	Cél	Az elkerült műanyagok mennyisége		Tonna	0	275000	4. negyedév	2025	Az újrafeldolgozás vagy az ipari folyamatokba való integráció révén elkerült műanyagok kumulatív tényleges mennyisége.
2-16	C2.I9 Növényifehérje-terv	Cél	Azon projektek száma, amelyeket a fehérjenövény-termesztésbe történő beruházás céljából a fehérjetervből finanszíroznak		Szám	0	1200	1. negyedév	2022	Azoknak a projekteknek a száma, amelyek a fehérjenövény-termelésbe történő beruházás céljából a „fehérjetervből” részesülnek finanszírozásban, az ajánlati felhívások alapján történő kiválasztást követően.
2-17	C2.I10 Erdők	Cél	Azon erdők területe, amelyekre támogatást kötöttek az erdő javítása, átalakítása, regenerálása vagy helyreállítása érdekében		Hektár	0	30000	1. negyedév	2023	Azon erdők területe, amelyekre támogatást kötöttek az erdő javítása, átalakítása, regenerálása vagy helyreállítása érdekében.

C. 3. KOMPONENS: Infrastruktúra és környezetbarát mobilitás

A közlekedési ágazat Franciaország egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója , amely 2017-ben a teljes kibocsátás 38 %-át tette ki. E kibocsátások 96 %-áért a közúti közlekedés felelős, amelynek több mint a fele magángépjárművekből származik. A közlekedési infrastruktúrák kulcsszerepet játszanak a zöld átállás hatékony végrehajtásában. Karbantartásuk és fejlesztésük révén a felhasználók rendelkezésére bocsáthatók a szén-dioxid-kibocsátási gyakorlatok ökológiai alternatívái. A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense alá tartozó intézkedések a tömegközlekedés (metró, villamos, busz) fejlesztésére, valamint a személy- és áruszállítás nemzeti vasúthálózatának felújítására és javítására összpontosítanak. A komponens olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a közigazgatás elektromos vagy hibrid járművekből álló gépjárműparkjának megújítására, a kikötők fenntarthatóságának javítására és a vidéki területeken a zöld átállás megkönnyítésére irányulnak.

A komponens a mobilitással és a zöld költségvetés-tervezéssel kapcsolatos két reformot is magában foglal, amelyek célja a nemzeti költségvetés környezeti hatásának átláthatóbbá tétele.

Ezek a beruházások és reformok hozzájárulnak az elmúlt két évben Franciaországnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásához, a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikáknak a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az Unió többi részével való összekapcsolásra való összpontosításának szükségességéhez (3. országspecifikus ajánlás, 2019), valamint "A vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások likviditását támogató intézkedések hatékony végrehajtásának biztosításához. [...] Összpontosítsa a beruházásokat a zöld [...] átállásra, különösen a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, az energetikai infrastruktúrákra, valamint a kutatásra és innovációra.” (3. országspecifikus ajánlás, 2020).

C.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C3.R1): A mobilitásról szóló törvény („Loi d’Orientation des Mobilités”)

A mobilitásról szóló törvény célja a közlekedés és a mobilitás mélyreható átalakítása a napi szolgáltatások javítása, a lakosság egésze szükségleteinek kielégítése és az ágazat gyorsított dekarbonizációja érdekében. A törvény az irányításra, a szabályozásra és a beruházási tervekre vonatkozó szakpolitikai eszközök átfogó csomagját tartalmazza.

A mobilitási törvényhez kapcsolódó számos másodlagos jogszabályt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időtartama alatt kell végrehajtani. Először is, 2020-ban hatályba lépett egy rendelet, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az utazások pénzügyi juttatásokat vonhatnak maguk után azon gépjárművezetők számára, akik utasok hiányában közös gépkocsihasználatot ajánlottak fel. Másodszor, a rendeleteket 2021-ben módosítani kell annak érdekében, hogy lehetővé váljon a helyi vasúthálózat irányításának a régiókhoz való áthelyezése. Harmadszor, a kormány 2023. december 31-ig felülvizsgálja és aktualizálja a közlekedési infrastruktúrába történő állami beruházások pénzügyi és operatív programozását, a törvényben előírtak szerint.

2. Reform (C3.R2): Zöld költségvetés-tervezés

A zöld költségvetés közzétételének célja, hogy egységes és átfogó tájékoztatási keretet hozzon létre a Parlament és a civil társadalom számára az állami költségvetés környezeti hatásairól.

Franciaország a 2021. évi költségvetési törvénnyel együtt zöld költségvetési módszertant tett közzé, amelyben az állami költségvetés minden egyes kiadását az (EU) 2020/852 rendeletben 11 ( taxonómiai rendelet) meghatározott hat célkitűzésre gyakorolt hatás alapján osztályozzák: az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A bevételeket az Eurostat meghatározása szerint környezetvédelmi adóként sorolják be: „olyan adó, amelynek alapja olyan dolog fizikai egysége (vagy fizikai egységének közelítése), amelynek konkrét és bizonyított negatív hatása van a környezetre” 12 .

A 2022. évi költségvetésben új zöld költségvetést kell közzétenni. A már bevált gyakorlatokra támaszkodik, és azokat a működési kiadások figyelembevételére szolgáló új módszertan alkalmazásával javítja.

1. Beruházás (C3.I1): A vasúti ágazatnak nyújtott támogatás

A szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérése érdekében Franciaország a közúti közlekedés alternatívájaként növelni kívánja a vasút használatát. Az intézkedés célja a vasúthálózat javítása és korszerűsítése.

A beruházás első részét a közlekedési infrastruktúrába történő beruházásért felelős ügynökség (AFITF) hajtja végre. A kormány megbízza ezt a közhivatalt, hogy beruházzon az előzetesen kiválasztott közlekedési infrastrukturális projektekbe. Az intézkedés a helyi vasútvonalaknak az állammal és a régiókkal együttműködésben történő felújítását finanszírozza. Hozzájárul továbbá a teherszállító vonalak és a beágyazott logisztikai platformok felújításához. A beruházásra többnyire 2021-ben és 2022-ben kerül sor.

A beruházás második részét az SNCF francia nemzeti vasúttársaság feltőkésítésére használják fel. A forrásokat közvetlenül az SNCF Réseau hálózatüzemeltetőhöz, az SNCF csoporthoz tartozó hálózatüzemeltetőhöz kell átutalni. Az intézkedés végrehajtásának körvonalaznia kell, hogyan biztosítják az átláthatósági követelményeknek és az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, különös tekintettel a számviteli elkülönítésre az SNCF Réseau gazdasági és nem gazdasági tevékenységei közötti kereszttámogatás elkerülése érdekében. A 2021 és 2023 között végrehajtott beruházásokat három intézkedésre kell felosztani.

Az első intézkedés célja az országos vasúthálózat felújítása a vágányok, a kereszteződési rudak és a ballaszt cseréje érdekében végrehajtott jelentős beruházások révén. Emellett beruházásokat kell eszközölni a váltók, felsővezetékek és jelzőtáblák helyettesítésére.

A második intézkedés célja a hálózat biztonságának és megbízhatóságának javítása. Finanszírozza a kutatást és fejlesztést, valamint azokat a termékeket és berendezéseket, amelyek a glifozát gyomirtót a környezetre kevésbé káros alternatív termékekkel helyettesítik. Ezen túlmenően az intézkedés finanszírozza az alagutak felújítását.

A harmadik intézkedés a helyi vasútvonalak (például sínek, sínek, ballaszt és vasúti eszközök) teljes felújítását finanszírozza.

2. Beruházás (C3.I2): A tiszta üzemű járművek iránti kereslet támogatása (gépjárműterv)

E beruházás célja a tiszta járművek iránti kereslet támogatása, főként a háztartások részéről. Az intézkedés a könnyűgépjárművekre vonatkozó „ökológiai bónuszt” is tartalmaz, amely legfeljebb 50 g/km szén-dioxid-kibocsátású elektromos, hidrogén- vagy hálózatról tölthető hibrid járművek beszerzését támogatja. A bónusz összege a jármű típusától (elektromos, hálózatról tölthető hibrid, hidrogén), a kedvezményezett típusától (háztartás vagy vállalkozás) és a jármű árától függ (magasabb bónusz az olcsóbb autókért).

A bónusz szintje 2021 júliusától fokozatosan csökken, amint e járművek versenyképessége növekszik a termikus alternatívákhoz képest. Az intézkedés a nehéz tehergépjárművekre azonos típusú bónuszt is tartalmaz: 2021 januárjától 50 000 EUR összegű vásárlási bónuszt vezettek be tehergépkocsik és 30 000 EUR értékben elektromos vagy hidrogénüzemű autóbuszok esetében.

3. Beruházás (C3.I3): Napi mobilitás: a tömegközlekedés fejlesztése

Az intézkedés célja a városi területeken a napi mobilitást szolgáló vasúti infrastruktúra fejlesztésének finanszírozása, vonzerejük növelése érdekében. Az intézkedésnek a Párizs körüli Île de France régióra kell összpontosítania a visszatérő torlódási problémák megoldása érdekében. Részt vesz továbbá új városi metróvonalak létrehozásában a régiók nagyvárosaiban. A támogatható projektek többnyire elektromos vontatáson alapulnak, amelynek részt kell vennie a közlekedés dekarbonizációjában. Az intézkedés az eljárás különböző lépéseit támogatja, a szükséges előzetes tanulmányoktól a tényleges munkálatokig.

Az intézkedés társfinanszírozza a városi vasútvonalak (RER E, B és D) fejlesztését, a villamosvonalak (T3, T1) és a magas szintű szolgáltatási buszok (TZ 2 és 3) kiépítését. A régiókban az intézkedés egy Toulouse-i új metróvonal létrehozását támogatja. A beruházásra 2021-2026 között kerül sor.

4. Beruházás (C3.I4): A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munka felgyorsítása

Az intézkedés célja a meglévő közlekedési infrastruktúra korszerűsítése az új közlekedési módokhoz, a helyi igényekhez és a zöld átálláshoz való hozzáigazítás érdekében. Elő kell segítenie a személygépkocsik alternatívájaként a közös gépkocsik és az elektromos járművek integrációját. Fokoznia kell továbbá a folyami infrastruktúra működését és felügyeletét szolgáló új technológiák digitalizálását és integrálását annak érdekében, hogy az a közúti árufuvarozás hiteles alternatívájává váljon.

Az intézkedést elsősorban a Francia Közlekedési Infrastruktúra Finanszírozási Ügynökségen (AFITF) keresztül hajtják végre, amely a kormány által az előzetesen kiválasztott közlekedési infrastrukturális projektekbe történő beruházással megbízott állami ügynökség. A beruházásnak több projektre kell kiterjednie. Finanszírozza új elektromos töltőállomások létesítését a nemzeti közutakon és a gyorsforgalmi utakon. Előnyben kell részesíteni a tömegközlekedést és a fenntartott sávok építésével járó közös gépkocsihasználatot, az ezek ellenőrzésére szolgáló eszközök felszerelését, valamint az alacsony kibocsátású zónák kialakítását. Tervezik továbbá a folyóhálózatok, különösen a zsilipek és gátak felújítását, valamint a tengerügyek digitális irányítási rendszerének és a CROSS-hálózat (Regionális Megfigyelési és mentési Operatív Központok) korszerűsítését.

5. Beruházás (C3.I5): Az állami flotta környezetbarátabbá tétele

Az intézkedés célja, hogy megújítsa az alábbi három közigazgatási szervből álló gépjárműparkot: a rendőrség és a csendőrség (Belügyminisztérium), a Vámügyi Főigazgatóság (Pénzügyi Minisztérium) és a büntetés-végrehajtási hivatal (igazságügyi minisztérium). E három testület flottái együttesen alkotják az állami járművek többségét, ugyanakkor idős kort, magas futásteljesítményt és alacsony felújítási arányt mutatnak. A flotta 2021-re és 2022-ra vonatkozó környezetbarátabbá válási terve prioritásként kezeli a tiszta üzemű járművek (elektromos vagy hálózatról tölthető hibridek) beszerzését. A beruházásnak összesen 3833 tiszta jármű beszerzését kell elősegítenie a belügyminisztérium számára, 570-et a vámhatóságnak, 530-at pedig az igazságszolgáltatásnak. Az intézkedés az elektromos töltőállomások beszerzését is támogatja.

6. Beruházás (C3.I6): A kikötők környezetbaráttá tétele

A kikötők a francia gazdaság kulcsfontosságú eszközei. Az intézkedés az alternatív üzemanyaggal működő és tisztább hajók támogatásával további beruházásokat tesz lehetővé az éghajlatvédelmi átállás követelményeivel összhangban. Az intézkedés két alintézkedésre oszlik. Finanszírozza kilenc új elektromos összeköttetés telepítését annak érdekében, hogy a kikötőkben alternatív üzemanyagot kínáljanak a Havre-Rouen-Párizs dokkhálózatot használó üdülőhajók, a marseille-i dokkokat használó személyhajók és konténerhajók, valamint 2023-ig a Martinique kikötőben található Pointe des grives dokkot használó konténerhajók számára. Ezenkívül finanszírozni fogja az ökológiaügyi minisztérium tengerügyekért felelős osztályának hajóflottája számára alacsonyabb kibocsátást kibocsátó új hajókat.

7. Beruházás (C3.I7): A villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének és az energetikai átállásnak a megerősítése a vidéki területeken

Ezen intézkedés célja a villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének növelése, különös tekintettel a vidéki térségekre. Az intézkedésnek javítania kell a villamosenergia-elosztó rendszer minőségét azokban a régiókban, ahol a megújuló energiaforrásokat többnyire fejlesztik, és az elektromos mobilitás kulcsfontosságú kihívás.

Az intézkedés kedvezményezettjei a villamos energia nyilvános elosztását szervező hatóságok 13 .

A beruházás növeli a finanszírozási aktus (loi de finances) vidék villamosítására szánt költségvetési sorát. Az intézkedés 2023-ig különböző alprogramokat finanszíroz.

Az „energiaátállásra” és az „innovatív megoldások fejlesztésére” vonatkozó első alprogram a megújuló energiaforrások hálózatba, tároló létesítményekbe és elektromos töltőinfrastruktúrába való integrálásának előmozdításával finanszírozza az energetikai átállást a vidéki területeken. Felgyorsítja továbbá az intelligens fogyasztásmérők telepítését.

A második „klímaincidens” alprogram az elektromos hálózat szélsőséges időjárás miatt károsodott részeinek javítását finanszírozza.

A fennmaradó beruházást a régi elektromos kábelek és berendezések felújítására, valamint a vidéki területeken jelenleg hiányzó hálózati biztonság növelésére kell fordítani.

C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
3-1	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése	Hatálybalépés				3. negyedév	2020	A mobilitásról szóló törvény végrehajtási rendeletének hatálybalépése, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az utazás az utasok hiányában közös autóhasználatot kínáló gépjárművezetők számára pénzügyi juttatást vonhat maga után (a mobilitásról szóló törvény 35. cikkének (2) bekezdése).
3-2	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 172. cikke	Hatálybalépés				2. negyedév	2021	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 172. cikke szerinti, a helyi érdekű vasúti hálózat régióiba történő igazgatási áthelyezéseket biztosító szabályok kiigazítására irányuló intézkedések hatálybalépése.
3-3	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 3. cikke	A naprakésszé tétel létrehozása				4. negyedév	2023	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény szerinti közlekedési célú állami beruházások pénzügyi és operatív programozását az említett törvény 3. cikke alapján módosító felülvizsgált jogszabály 2023. június 30. előtti naprakésszé tétele.
3-4	C3.R2 Zöld költségvetés	Mérföldkő	Zöld költségvetés a finanszírozási törvénnyel	A kormány általi közzététel				4. negyedév	2021	Zöld költségvetés közzététele a 2022. évi költségvetési törvényjavaslattal együtt, beleértve a működési kiadások figyelembevételének javított módszertanát.
3-5	C3.I1 A vasút támogatása	Mérföldkő	A finanszírozási megállapodások megkötése	Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás				3. negyedév	2021	Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.
3-6	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Kapcsolók		Szám	0	272	1. negyedév	2022	A beépített új kapcsolók száma (összesen).
3- 7	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Felsővezetékek		Km	0	182	1. negyedév	2022	Új felsővezetékek (összesen) kilométerben.
3- 8	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Regenerált vasútvonalak		Km	0	863	4. negyedév	2022	A helyreállított vasútvonalak kilométerben (összesen ).
3- 9	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Alagutak		Mérőműszerek	0	3305	4. negyedév	2022	Megerősített alagutak méterben (összesen ).
3-10	C3.I1 A vasút támogatása	Mérföldkő	A vasutak környezeti kezelése	Az SNCF Réseau által szolgáltatandó információk				4. negyedév	2022	A glifozát használatának környezetbarátabb alternatívával való helyettesítése.
3- 11	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Helyi vasútvonalak		Km	0	500	4. negyedév	2023	Felújított kis helyi vonalak ( összesen ) kilométerben.
3- 12	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Felújított teherszállító vonalak		Km	0	150	4. negyedév	2023	Felújított teherfuvarvonalak kilométerben (összesen ).
3- 13	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Helyi vasútvonalak		Km	500	827	4. negyedév	2025	Felújított kis helyi vonalak ( összesen ) kilométerben.
3- 14	C3.I1 A vasút támogatása	Cél	Felújított teherszállító vonalak		Km	150	330	4. negyedév	2025	Felújított teherfuvarvonalak kilométerben (összesen ).
3-15	C3.I2 Tiszta üzemű járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok		Szám	0	85000	1. negyedév	2021	A könnyűgépjárművekre 2020 júniusa óta nyújtott ökológiai bónuszok száma.
3-16	C3.I2 Tiszta üzemű járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok		Szám	0	127000	1. negyedév	2022	A könnyűgépjárművekre 2021-ben nyújtott ökológiai bónuszok száma.
3-17	C3.I2 Tiszta üzemű járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok		Szám	0	1700	1. negyedév	2022	A nehéz tehergépjárműveknek az ökológiai bónuszprogram kezdete óta nyújtott ökológiai bónuszok száma (2018).
3-18	C3.I3 Napi mobilitás	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai	Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás				1. negyedév	2021	Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.
3-19	C3.I3 Napi mobilitás	Cél	Tömegközlekedési célra fenntartott sávok		Km	0	20	4. negyedév	2024	Újonnan létrehozott tömegközlekedési útvonalak felújított kilométerszáma.
3-20	C3.I3 Napi mobilitás	Cél	Tömegközlekedési célra fenntartott sávok		Km	20	100	2. negyedév	2026	Újonnan létrehozott tömegközlekedési útvonalak felújított kilométerszáma.
3- 21	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai	Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás				1. negyedév	2021	Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodást.
3- 22	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomásokra vonatkozó finanszírozási megállapodásról	A finanszírozási megállapodásoknak az ASP általi elfogadása				4. negyedév	2021	Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomásokra vonatkozó finanszírozási megállapodásról.
3- 23	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	Töltőállomás		Szám	0	1500	2. negyedév	2023	A nyilvánosság számára nyitva álló töltőállomások száma.
3- 24	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	A fenntartott sávok kilométerben kifejezve		Km	0	20	2. negyedév	2023	A tömegközlekedésre vagy közös gépkocsihasználatra fenntartott sávok több kilométere befejeződött.
3- 25	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	Vízi utakon megvalósított projektek		Szám	0	100	4. negyedév	2024	A vízi utakra, többek között a zsilipekre és a gátakra vonatkozó projektek felújításának és korszerűsítésének véglegesítése.
3- 26	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	A tengerügyekre vonatkozó CROSS-hálózat és számszerű rendszer korszerűsítése	A munkálatok befejezését igazoló jelentés				2. negyedév	2023	A tengerügyekre vonatkozó CROSS-hálózat és számszerű rendszer korszerűsítésének befejezése.
3- 27	C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele	Cél	A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma		Szám	0	1291	2. negyedév	2021	Elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek összesen a Belügyminisztérium, a Vám- és Jövedéki Főigazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium számára (halmozott).
3- 28	C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele	Cél	A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma		Szám	1291	4200	3. negyedév	2023	Elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek összesen a Belügyminisztérium, a Vám- és Jövedéki Főigazgatóság és az Igazságügyi Minisztérium számára (halmozott).
3- 29	C3.I6 A kikötők környezetbaráttá tétele	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai	Az AFITF igazgatótanácsa általi elfogadás				1. negyedév	2021	Az AFITF igazgatótanácsa elfogadja a finanszírozási megállapodásokat.
3- 30	C3.I6 A kikötők környezetbaráttá tétele	Cél	Új elektromos csatlakozások dokkokon		Szám	0	9	4. negyedév	2022	A Havre-Rouen-Párizs dokkhálózaton, a marseille-i kikötőben és a Martinique kikötőben található Pointe des grives dokkon található új villamosenergia-hálózat telepítésének véglegesítése.
3- 31	C3.I6 A kikötők környezetbaráttá tétele	Mérföldkő	Hajóvásárlás	Az akvizíciót igazoló jelentés				2. negyedév	2023	A tengeri ügyekkel kapcsolatos szolgáltatásokhoz szükséges hajók beszerzésének befejezése.
3-32	C3.I7 A villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének erősítése	Mérföldkő	A projektek kezdete	A befejezést igazoló jelentés				4. negyedév	2023	A vidéki területek villamosenergia-hálózataira vonatkozó projektek megkezdése.

D. 4. KOMPONENS: Környezetbarát energiák és technológiák

Franciaország 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40 %-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és 2050-ra célul tűzte ki a klímasemlegesség elérését. E célkitűzések eléréséhez fel kell gyorsítani a zöld technológiák kifejlesztéséhez szükséges kutatást és innovációt. A kulcsfontosságú fenntartható technológiákba való beruházásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a francia ipar kedvező helyzetbe kerüljön a feltörekvő zöld piacokkal szemben.

Ebben az összefüggésben a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a negyedik „Programme d’investissements d’avenir” (PIA4) keretében a zöld technológiákkal kapcsolatos innovációt támogató beruházásokat foglal magában, a zöld átálláshoz kapcsolódó kulcsfontosságú kiválasztott ágazatokban stratégiák meghatározásával, valamint támogatva az ipart abban, hogy lépéseket tegyen e stratégiák végrehajtása érdekében. Ezt kiegészíti a hatásvizsgálat irányításának reformja a hatékonyság növelése érdekében, ami várhatóan nemcsak a PIA4 zöld innovációval kapcsolatos intézkedései számára jár előnyökkel, hanem más területeken is (pl. digitális innováció, innovatív vállalkozások, valamint az oktatás, a kutatás, a valorizáció és az innovációs ökoszisztémák támogatása – lásd a 6. és 9. komponens intézkedéseit).

Ez a komponens két célzottabb beruházási intézkedést is tartalmaz, amelyek i. a gazdaság dekarbonizációja támogatásának egyik módjaként a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén fejlesztésének előmozdítására, valamint ii. a repülőgépipar támogatására irányulnak a jelenlegi gazdasági nehézségek leküzdése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparra való áttérés érdekében.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak a zöld átállásra vonatkozó célkitűzéshez és az éghajlat-politikai cél eléréséhez. Hozzájárulnak a Franciaországnak címzett országspecifikus ajánlások megvalósításához is, amelyek szerint a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát a zöld és digitális átállásra kell összpontosítani, különös tekintettel a fenntartható közlekedésre, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, valamint a kutatásra és innovációra (2019.3. és 2020.3. országspecifikus ajánlás).

D.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C4R1): AProgramme d’investissements d’avenir (PIA) irányítása

E reform célja a „Programme d’Investissements d’Avenir” (PIA) program irányításának javítása a korábbi programok tapasztalatainak megtérülése révén.

Franciaország 2010-ben hatásvizsgálati programokat indított azzal a céllal, hogy előmozdítsa és finanszírozza az innovációt a stratégiai területeken, az ötletek megjelenésétől kezdve egészen az új szolgáltatások és termékek piaci terjesztéséig. Franciaország jelenleg folytatja negyedik, 2021 és 2025 közötti ötéves időszakra vonatkozó „Investissements d’Avenir” programját (PIA4) azzal a céllal, hogy hozzájáruljon Franciaország jövőjének alakításához 2030-ig. A PIA4 két részből áll: egy „irányított innováció” ág („volet dirigé” ) a kiemelt ágazatokba és a jövő kulcsfontosságú technológiáiba történő kivételes beruházások finanszírozására; valamint egy „strukturális” ág ( „volet structurel”) a felsőoktatásban és a kutatási ökoszisztémákban megvalósuló strukturális beruházások és innováció finanszírozására.

E reform részeként, a Comité de surveillance des investissements d’avenir ajánlásaira építve a PIA4 számára egyértelműbb stratégiai iránymutatást kell biztosítani egy magas szintű Conseil interministériel de l’innovation létrehozása révén, amely a miniszterelnök köré szervezi az érintett minisztereket az innovációs politika irányvonalainak és prioritásainak meghatározása érdekében. A Comité de surveillance des investissements d’avenir küldetését ki kell terjeszteni a Conseil interministériel de l’innovation számára az innovációs politikák kidolgozásában és az új beruházási prioritások meghatározásában betöltött tanácsadói szerepre.

Az innovációt olyan „gyorsítási stratégiák” támogatják, amelyeket tudományos szakértőkkel rendelkező célzott munkacsoportok dolgoznak ki a kiemelt fontosságú technológiák és a nagy növekedési potenciállal rendelkező piacok tekintetében. A „gyorsítási stratégiák” jóváhagyását követően pályázati felhívásokat és/vagy pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyek az egyes stratégiák egyedi igényeihez igazodnak. A projekteket ezt követően versenyeljárások útján választják ki. A forrásokat a projektfelhívások elindításával és a projektek kiválasztásával kötik le. A jelenlegi reform részeként ésszerűsítik a „gyorsítási stratégiák” kidolgozására és végrehajtására irányuló folyamatokat annak érdekében, hogy az azonosított problémákkal kapcsolatban világosabb és integráltabb (szabályozási, költségvetési, támogatásorientált stb.) megközelítést alkalmazzanak, és szigorú kiválasztási, nyomon követési és szisztematikus értékelési eljárások révén hozzájáruljanak a beruházások minőségéhez.

Franciaország számos, a PIA4-hez kapcsolódó intézkedést épített be helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe, és e reform célja, hogy előnyöket biztosítson ezen intézkedések számára – nemcsak a jelenlegi összetevő részét képező, a zöld innovációra irányuló 1. beruházás tekintetében, hanem más területeken is (digitális innováció, innovatív vállalkozások, valamint az oktatási, kutatási, valorizációs és innovációs ökoszisztémák támogatása – lásd a 6. és 9. komponenshez tartozó intézkedéseket).

1. Beruházás (C4I1): Innováció a zöld átállásért

E beruházás célja, hogy felgyorsítsa és fokozza a zöld átállást szolgáló fejlett technológiákba történő beruházásokat a negyedik Programme d’investissements d’avenir (PIA4) program keretében.

Ez a beruházás olyan innovációs projekteket finanszíroz, amelyek a zöld átállásra vonatkozó hét „gyorsítási stratégiára” épülnek, amelyeket a PIA4 volet dirigé keretében dolgoztak ki.

Az első ilyen „gyorsítási stratégia” a dekarbonizált hidrogénre összpontosít. Már 2020 szeptemberében validálták, és operatív intézkedésekhez vezet, i. a „Briques technologiques et démonstrateurs” projektfelhívás, amelynek célja a hidrogén előállításával, szállításával és használatával kapcsolatos alkatrészek és rendszerek kifejlesztése vagy javítása, valamint demonstrációs projektek támogatása, valamint ii. a hidrogénre vonatkozó közös európai érdeket szolgáló fontos projektek létrehozása (vö. 2. beruházás), amelyhez a PIA4 keretrendszer hozzájárul.

A következő hat további „gyorsítási stratégiát” kell bevezetni:

·Az ipar dekarbonizációja, amelynek célja a meglévő technológiai megoldások és a forradalmi technológiák felkarolása és alkalmazása, ahol a kihívás egy demonstrációs, szabadalom és innovatív megoldás iparosítása. A stratégiának különösen a folyamatok energiahatékonyságának javítására, az ipari energiaszerkezet (különösen a hő) szén-dioxid-mentesítésére, a szén-dioxid-mentes folyamatok alkalmazására, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra vagy -felhasználásra kell összpontosítania.

·Fenntartható mezőgazdasági rendszerek, amelyek támogatják a zöld átálláshoz hozzájáruló mezőgazdasági berendezéseket is azáltal, hogy lehetővé teszik a gépesítésről az intelligens és összekapcsolt mezőgazdasági berendezésekre való átállást, kiváltják vagy korlátozzák a fosszilis vagy szintetikus inputok használatát, és fejlesztik a többfunkciós és reziliens állat- és növénypopulációk kiválasztását.

·Az újrafeldolgozott anyagok újrafeldolgozása és újratelepítése, amelynek célja egy olyan, újrahasznosított nyersanyagokon alapuló modell kialakulása, amely a primer anyagokat egy koherens és integrált újrafeldolgozási értékláncon keresztül helyettesíti. Ebben a szakaszban öt anyagot határoztak meg prioritásként: stratégiai fémek, műanyagok, kompozitok, papír/karton és textíliák.

·Fenntartható városok és innovatív épületek. Azzal a céllal, hogy csökkentse a városi terjeszkedést a mezőgazdasági földterületek és a természeti területek kárára, valamint hogy a városok erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá, befogadóbbá és termelékenyebbé váljanak, e stratégiának támogatnia kell az innovatív és megismételhető területi tüntetőket, különös tekintettel az épületek energetikai felújításának széles körű bevezetését elősegítő eszközök és módszerek meghatározására; a fa- és geoforrásanyag-ágazat strukturálása a szén-dioxid-semlegesség érdekében; valamint a városok és a mesterséges intelligencia digitális átállása.

·A mobilitás digitalizálása és dekarbonizációja, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése az ágazat zöld átállásának felgyorsítása révén, valamint a napi közlekedési megoldások fejlesztése és javítása valamennyi régióban. A kiemelt területek a működés és az infrastruktúra optimalizálása, a digitális transzformáció és az automatizálás. A stratégia célja, hogy valamennyi közlekedési módra kiterjedjen – a személyszállításra, de a logisztikára is. Különösen a demonstrációs rendszerekre és a rendszerek és szolgáltatások pilótáira, a növekedés útjában álló akadályok felszámolására, az üzleti modellek tesztelésére és szükség esetén a szabályozási keret kiigazításának előkészítésére összpontosít.

·Bioalapú termékek és ipari biotechnológiák – Fenntartható üzemanyagok, amelyek célja az ipari biotechnológiák és a bioalapú termékek fejlesztésének előmozdítása Franciaországban, különösen a kőolajtermékek helyettesítése érdekében. A stratégia célja tehát a bioalapú termékek és a fenntartható üzemanyagok francia ipari ágazatának fejlesztése, különösen a repüléstechnikai ágazatban. Foglalkoznia kell a bioalapú termékek iránti kereslettel is.

E stratégiák 2021 végéig történő validálása után a konkrét intézkedések kiválasztása és végrehajtásának támogatása céljából projektfelhívásokat vagy pályázati felhívásokat kell közzétenni (amelyeket 2022 végéig kell elindítani). A francia helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való beruházás célja a kapcsolódó költségek egy részének támogatása.

A soron következő projektfelhívások feladatmeghatározásának támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítását oly módon, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen a (EU) 2021/241 rendeletben foglalt jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján el kell készíteniük pályázataik kritikai elemzését; a zöld átállást a törvény a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként sorolja fel, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy külön mutató segítségével követnek nyomon. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 14 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 15 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 16 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 17 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

2. Beruházás (C4I2): Dekarbonizált hidrogént fejleszt

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására, valamint e hidrogénnek a végfelhasználói ágazatokban, például a közlekedésben és az iparban való felhasználására szolgáló francia értékláncokat fejlesszen ki.

Ez az intézkedés a Franciaország által 2020. szeptember 8-én elfogadott „Nemzeti stratégia a dekarbonizált hidrogén fejlesztésére” tágabb kontextusába illeszkedik, amely maga is a hatásvizsgálat keretében bevezetett „gyorsítási stratégiák” közé tartozik (vö. 1. beruházás). Ez a stratégia 2030-ra vonatkozó jövőképet határoz meg, amely magában foglalja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítására szolgáló telepített elektrolízis-kapacitás 6,5 GW-jának létrehozását. Ebben az összefüggésben ez a beruházás a 2030-ig végrehajtandó szélesebb körű intézkedéscsomag részét képezi.

Ez a beruházás két alintézkedés köré szerveződik:

·Az első alintézkedés a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelést támogató mechanizmus létrehozására irányul . Ez a mechanizmus támogatja a hidrogéngyártókat abban, hogy növeljék az elektrolizátorokon alapuló hidrogéntermelést. A támogatás beruházási és működési támogatás formáját ölti. A működési támogatás célja, hogy kompenzálja a fosszilis alapú hidrogéntermeléshez képest magasabb működési költségeket, és biztosítsa a bevételi forrást, ezáltal lehetővé téve a befektetők számára az előzetes beruházási költségek fedezését. A támogatott projekteknek 2026. augusztus 31. előtt be kell fejeződniük és működésbe kell lépniük. Kiválasztásuk a 2022 második felére ütemezett versenytárgyalási felhívás alapján történik.

·A második alintézkedés a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénnel kapcsolatos, tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek más tagállamokkal együttműködésben történő elindítására és végrehajtására irányul. A tervezett közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jelenleg más tagállamokkal együtt épülnek. A projektek célja olyan megoldások kifejlesztése és első ipari alkalmazása, amelyek európai szinten előmozdítják a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén értékláncát. Franciaország várhatóan hozzájárul a tervezett projektekhez azzal a végső céllal, hogy i. 2023. december 31-ig létrehozzon egy elektrolizáló gigagyárat Franciaországban, ii. gigagyárat hozzon létre az üzemanyagcellák és általában a tartályok és anyagok számára, hogy 2023. december 31-ig működőképessé tegye a hidrogénalapú nehéz tehergépjárművek fejlesztését, és iii. 2024. december 31-ig megvalósítsa az ipari területek megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénré történő átalakítását. A projekt keretében végrehajtott francia fellépéseket az „Innovate for the green transition” (Innováció a zöld átállásért) intézkedés részeként is támogatni kell, a PIA4 keretében elfogadott, hidrogénre vonatkozó „gyorsítási stratégia” alapján 18 .

3. Beruházás (C4I3): Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára

E beruházás célja, hogy kapacitásainak fenntartása és diverzifikálása, valamint környezeti és digitális teljesítményének növelése révén segítse a repüléstechnikai ágazatot a jelenlegi gazdasági kihívások leküzdésében; valamint beruházás az átalakító hatású K+F-be a légi közlekedés szén-dioxid-mentesítése érdekében.

Ez a beruházás két alintézkedés köré szerveződik:

·Az első alintézkedés egy beruházási támogatási alapból áll, amelynek célja a vállalkozások diverzifikációjának, korszerűsítésének, valamint digitális és környezeti átalakulásának előmozdítása. Az alap a repüléstechnikai ágazat vállalatait támogatja. Az első projektfelhívásra 2020 második felében került sor, más pályázati felhívásokra pedig az elkövetkező években kerül sor. Annak biztosítása érdekében, hogy ez az alintézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, a légijármű-üzemeltetőket (különösen a repülőtereket és a légitársaságokat) kifejezetten ki kell zárni az ezen alintézkedés szerinti projektfelhívásokból.

·A második alintézkedés a „zöld légi járművekkel” kapcsolatos K+F-nek nyújtott támogatásból áll. A stratégiának a forradalmi és transzformatív innováció előmozdítására kell összpontosítania a repüléstechnikai ágazatban, a zöld átállás megvalósítása érdekében, az összes azonosított technológiai kihívás kezelését célzó integrált megközelítésre építve. E célból támogatja az „ultra-sober” vagy „nulla kibocsátású” légi járművek új generációjának technológiai előkészítésére összpontosító egyedi vagy együttműködésen alapuló K+F projekteket. Az erőkifejtés legalább 70 %-ának közvetlenül hozzá kell járulnia az energiahatékonysághoz és a jövőbeli légi járművek éghajlatra gyakorolt hatásainak csökkentéséhez, a fennmaradó rész pedig közvetve járul hozzá a ciklusok és a költségek csökkentése révén a légi járművek teljes életciklusa során, lehetővé téve a környezetbarát technológiák gyorsabb integrálását a használatban lévő flottákba. A projekteket ajánlati felhívások alapján választják ki, és jellemzően 2-3 éven keresztül fejeződnek be.

A két alintézkedés keretében kiírandó projektfelhívások feladatmeghatározásának támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell, hogy a kiválasztott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz.

D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
4-1	C4.R1: A „Programme d’investissements d’avenir” program irányításának reformja ( PIA)	Mérföldkő	A Programme d’investissements d’avenir felülvizsgált irányítása	Hatálybalépés	-	-	-	1. negyedév	2021	Az új kormányzást létrehozó jogszabály-módosítás és keretmegállapodás hatálybalépése, különös tekintettel a következőkre: Minisztériumközi Innovációs Tanács létrehozása, amely az illetékes minisztereket tömöríti a miniszterelnök körül, és amely meghatározza az innovációs politika irányvonalait és prioritásait; A jövőbeni beruházásokkal foglalkozó felügyelő bizottság megbízatásának kiterjesztése, hogy tanácsot adjon a tárcaközi Innovációs Tanácsnak az innovációs politikák kidolgozása során, és konzultációs véleményt adjon az új beruházási prioritások meghatározásáról
4-2	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Cél	Validált „gyorsítási stratégiák” száma	-	Szám	0	7	4. negyedév	2021	A validált „gyorsítási stratégiák” száma (dekarbonizált hidrogén, az ipar dekarbonizációja, fenntartható mezőgazdasági rendszerek, újrahasznosított anyagok újrafeldolgozása és újratelepítése, fenntartható városok és innovatív épületek, a mobilitás digitalizálása és dekarbonizációja, bioalapú termékek és ipari biotechnológiák – fenntartható üzemanyagok).
4-3	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Mérföldkő	Pályázati felhívások vagy pályázati felhívások közzététele	Közzététel a Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) honlapján	-	-	-	4. negyedév	2022	Az ezen intézkedés keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívás vagy érdeklődési kör a 4-2. cél keretében elfogadott stratégiákra vonatkozóan, feladatmeghatározással, többek között támogathatósági kritériumként a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében.
4-4	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Mérföldkő	A szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata	A Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) jelentése	-	-	-	4. negyedév	2023	A miniszterelnök határozatának végrehajtása a 4-3. mérföldkő keretében közzétett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően; szerződéskötés lehetővé tétele a kedvezményezettekkel a támogatások odaítéléséről szóló megállapodások vagy egyéb szerződések révén.
4-5	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Mérföldkő	A szerződések odaítélése a támogatási mechanizmus keretében	Közzététel a honlapon	-	-	-	3. negyedév	2022	A hidrogéntermelést támogató mechanizmus projektfelhívásával kapcsolatos szerződések odaítélése.
4-6	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	A támogatási mechanizmus keretében előállított hidrogén mennyisége	-	Tonna	0	12000	4. negyedév	2022	A mechanizmus keretében kiválasztott és támogatott projektek által előállított hidrogén mennyisége a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelés támogatására (halmozott).
4-7	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	A támogatási mechanizmus keretében előállított hidrogén mennyisége	-	Tonna	12000	100000	4. negyedév	2025	A mechanizmus keretében kiválasztott és támogatott projektek által előállított hidrogén mennyisége a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelés támogatására (halmozott).
4-8	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Mérföldkő	A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt keretében magángazdáknak nyújtott pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása	Közzététel a honlapon	-	-	-	3. negyedév	2022	A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt keretében a magánszektorbeli projektgazdáknak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása.
4-9	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	Elektrolitgyártási kapacitás		MW/év		140	4. negyedév	2025	Az IPCEI-n keresztül a hidrogénnel kapcsolatban finanszírozott beépített termelési kapacitás 140 MW/év elektrolizáló termelési kapacitás.
4-10	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A beruházási támogatási alap keretében támogatásra kiválasztott projektek száma	-	Szám	0	300	1. negyedév	2022	A beruházási támogatási alap által támogatandó, a vállalkozások diverzifikációjának, korszerűsítésének, valamint a digitális és környezeti átalakulásnak (kumulatív) előmozdítása érdekében a beruházási támogatási alapból támogatandó, a feladatmeghatározás alapján kiválasztott projektek száma, ideértve azt is, hogy a kiválasztott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz.
4-11	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A kiválasztott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járműveket előmozdító K+F projektek száma	-	Szám	0	200	4. negyedév	2022	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járművek előmozdítására irányuló K+F projektek száma, amelyeket a feladatmeghatározás alapján választanak ki, beleértve azt a támogathatósági kritériumot, amely szerint a kiválasztott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz (halmozott).
4-12	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A beruházási támogatási alap keretében befejezett projektek száma	-	Szám	0	180	4. negyedév	2025	A beruházási támogatási alap által a vállalkozások diverzifikációjának, korszerűsítésének, valamint a digitális és környezeti átalakulásnak (kumulatív) előmozdítása érdekében nyújtott támogatást követően befejezett projektek száma.

E. 5. KOMPONENS: A vállalkozások finanszírozása

A válság okozta sokk a vállalati saját tőke csökkenéséhez és a fenntartható tőke hiányához vezetett. Gyengíti a vállalatok visszafizetési képességét, és csökkenti a sokkok kezelésére való képességet új válság esetén. A saját tőke hiánya azt is eredményezheti, hogy a vállalatok hitelállomány-leépítési stratégiákat fogadnak el: a beruházások csökkentése az árrések növelése és a mérlegek megerősítése érdekében – ezáltal a válság okozta sokkhatás felerősítése a gazdaság egészére nézve. Ez a finanszírozási helyzet – a szabályozási terhekkel együtt, különösen a szolgáltatások tekintetében – akadályozza a beruházásokat.

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv 5. komponense e kihívások kezelésére törekszik azáltal, hogy megerősíti a kkv-k saját tőkéjét és egyszerűsíti a szabályozási környezetet a dinamikus helyreállítás támogatása érdekében. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a támogatásban részesülő vállalkozások betartsák a helyreállításhoz elengedhetetlen egyéb kritériumokat, például a társadalmi és környezeti átalakulást.

Az komponens a szabályozási korlátozások csökkentéséről és a vállalkozások növekedésének elősegítéséről szóló 2019.4. és 2020.4. országspecifikus ajánláshoz, valamint a vállalkozások likviditásának – különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő – támogatásáról szóló 2020.3.1. sz. országspecifikus ajánláshoz kapcsolódik.

E.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform C5.R1: Az állami fellépés felgyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény („loi ASAP”)

A 2020 decemberében kihirdetett ASAP-törvény 19 célja, hogy közelebb hozza a közigazgatást a polgárokhoz, megkönnyítse a vállalkozások fejlődését és egyszerűsítse az adminisztratív eljárásokat mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára. A reform célja a fennmaradó végrehajtási rendelkezések némelyikének végrehajtása:

·A törvény előírja, hogy amennyiben egy ipari projekt vizsgálata során módosítani kell a szabályokat, különösen környezetvédelmi kérdésekben, a projektpályázatra továbbra is ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, amelyek a kérelem benyújtásának időpontjában hatályban voltak. Több környezetvédelmi rendelkezés módosítását külön rendeletekben kell meghatározni, mint például azok a feltételek, amelyek mellett a környezetvédelmi miniszter az ipari projektre vonatkozó kérelem újbóli vizsgálatát kérheti, a településrendezési projektek esetében az új környezeti vizsgálat megkövetelésének pontos feltételei, vagy a veszélyhelyzet kezelésére szolgáló munkálatok környezetvédelmi engedélyezésének határideje.

·A törvény a gyógyszerek online értékesítésére vonatkozó szabályok egyszerűsítéséről is rendelkezik. Elegendő, ha a gyógyszertárak weboldalnyitást jelentenek be, ahelyett, hogy meg kellene várniuk az előzetes engedélyt.

·A konzultatív bizottságok ésszerűsítése: több mint 15 bizottság kerül megszüntetésre vagy összevonásra, az összevonás vagy megszüntetés konkrét feltételeit külön rendeletekben határozzák meg. A megszüntetendő bizottságok közé tartozik az Observatoire de la récidive vagy a Conseil supérieur de la mutualité, míg más bizottságok, mint például a Conseil supérieur de l’égalité professionnelle és a Haut conseil à l’égalité (HCE), valamint a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó különböző konzultatív szervek összeolvadnak.

Reform C5.R2: A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláshoz a helyreállítás összefüggésében

Ez a reform a 2021. évi pénzügyi törvény ( loi de finances) 244. cikkére vonatkozik, amelyet kifejezetten annak biztosítása érdekében fogadtak el, hogy a Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési terve (és tágabb értelemben a nemzeti terv) keretében támogatásban részesülő vállalkozások ökológiai átállási megközelítést alkalmazzanak, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, és bevonják munkavállalóikat az államtól kapott források felhasználásáról, és tájékoztassák őket erről. A „France Relance” nemzeti terv keretében támogatásban részesülő vállalkozások számára a következő kötelezettségeket írja elő 20 :

·Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak 2022. december 31-ig (az 51-250 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében 2023. december 31-ig) egyszerűsített üvegházhatásúgáz-kibocsátási mérleget 21 kell közzétenniük , amelyet ezt követően háromévente frissíteniük kell.

·A nemek közötti egyenlőség területén nőnek a kötelezettségek. Amellett, hogy közzé kell tenniük a szakmai egyenlőség 22 mutatójában kapott összesített pontszámot, ahogy az jelenleg is történik, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kedvezményezettjeinek közzé kell tenniük az indexet alkotó egyes almutatók tekintetében elért eredmények részleteit. Az egyes almutatókra vonatkozó belső célok meghatározásának küszöbértékét (amely, ha nem érik el, a bérköltség 1 %-ának megfelelő bírságokat vonhat maga után) rendeletben csökkenteni kell a jelenlegi összesített 75-ös indexértékről.

·A vállalatirányítás megerősítése: a „vállalkozás stratégiai iránymutatásairól” szóló, törvény 23 által már előírt éves konzultáció során a Gazdasági és Szociális Bizottság tájékoztatást kap a vállalkozás által a helyreállítási terv intézkedései alapján kapott támogatás összegéről, jellegéről és felhasználásáról.

Beruházás C5-I1: Hozzájárulás a regionális befektetési alapokhoz

Ezen intézkedés célja a francia régiókban működő kis kkv-k tőkéjének megerősítése versenyképességük és beruházási kapacitásuk megerősítése céljából, többek között annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni az ökológiai átállás és a digitális átalakulás kihívásainak.

Ez az intézkedés az állam 250 000 000 EUR összegű, a Bpifrance által létrehozott „alapok alapjába” történő befektetésére vonatkozik, amely bank közvetve 100 %-ban a francia állam tulajdonában van. Az alap 250 000 000 EUR-t fektet be már létező vagy létrehozandó regionális befektetési alapokba, a régiókkal azonos feltételek mellett. A regionális befektetési alapok kifejezett célja pedig az, hogy magánbefektetéseket hozzanak létre, és a kkv-k tőkéjébe fektessenek be. Az állami finanszírozásnak elő kell segítenie a magánberuházások mozgósítását a regionális befektetési eszközök hatásának megsokszorozása érdekében. Az állam teljes része a beruházásokban nem haladhatja meg az 50 %-ot, legalább 1 000 000 000 EUR összberuházással: 250 000 000 EUR az államtól (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében finanszírozott rész), 250 000 000 EUR a régióktól és legalább 500 000 000 EUR magánbefektetőktől.

A regionális alapok befektetési döntéseit az egyes régiókra jellemző magánkezelő társaságok hozzák meg, a kkv-k sajáttőke-támogatásának közös céljával. Az egyes alapok befektetései legfeljebb 5 000 000 EUR-t tesznek ki.

A kedvezményezett vállalkozások pénzügyi helyzetének megerősítésével e beruházás célja versenyképességük és beruházási kapacitásuk javítása.

A Bpifrance beavatkozási doktrínája támogatja az ökológiai és energetikai átállást. A tőkebeavatkozás ezért olyan befektetési alapokat finanszíroz, amelyek célja többek között az ipari vállalkozások alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési rendszerekre való átállásának támogatása.

Emellett a Bpifrance felelős befektetési politikája figyelembe veszi a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kritériumokat. A környezeti, társadalmi és irányítási szempontok a Bpifrance befektetéseire vonatkoznak, de kiterjednek az alap alapkezelő társaságaira (vállalkozásként és befektetőként folytatott üzleti tevékenységére) és az alapul szolgáló vállalkozásokra is. A Bpifrance befektetési doktrínája szintén kizáró kritériumokat állapít meg, különösen a szén kitermelésével vagy hőszénből történő villamosenergia-termeléssel foglalkozó részesedések tekintetében.

A létrehozott alapokhoz kapcsolódó visszaáramlásokat (pl. a tőkehozamot) ugyanazon szakpolitikai célkitűzésekre kell visszaforgatni, beleértve a 2026-ot követő időszakot is.

E.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
5-1	C5.R1 Az ASAP-törvény végrehajtása	Mérföldkő	A 2020-1525. sz. törvény (loi ASAP)	Hatálybalépés				2. negyedév	2022	Az ASAP-törvény végrehajtási rendeleteinek hatálybalépése, amelyek legalább a következőkre terjednek ki: -A sporttagság beszerzésére/megújítására vonatkozó rendelkezések végrehajtása és orvosi igazolás -A környezetvédelmi engedély iránti kérelmek kezelése sürgős polgári körülmények között -A nyereségrészesedésre, részesedésre vagy munkavállalói megtakarítási programra vonatkozó megállapodásokra vonatkozó rendelkezések
5-2	C5.R2 A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláshoz	Mérföldkő	A 2020-1721. sz. törvény 244. cikke (loi de finances 2021)	Közzététel a Munkaügyi Minisztérium honlapján (almutatók)				1. negyedév	2023	A foglalkoztatási egyenlőségi mutató almutatóinak, valamint az egyes almutatókra vonatkozó, rendeletben meghatározott küszöbérték alatti előrehaladási célok közzététele.
5-3	C5.I1 Regionális befektetési alapok	Mérföldkő	Regionális befektetési alapoknak nyújtott támogatás	Bpifrance jelentése				4. negyedév	2022	A Bpifrance által létrehozott alap 250 000 000 EUR összegű kifizetése regionális alapokba a BPI befektetési szabályainak megfelelően.
5-4	C5.I1 Regionális befektetési alapok	Cél	Hozzájárulás a regionális befektetési alapokhoz		Összeg	0	1 000 000 000 EUR	4. negyedév	2022	Teljes tőkeáttételes finanszírozás (a 250 000 000 EUR összegű állami finanszírozásból, valamint a régiók (250 000 000 EUR) és magánbefektetők hozzájárulásaiból (500 000 000 EUR) álló teljes finanszírozás.

F. 6. KOMPONENS: Technológiai szuverenitás és reziliencia

Franciaország GDP-arányos K+F-kiadásainak aránya 2019-ben mintegy 2,2 % volt, és elmarad a lisszaboni stratégiában meghatározott 3 %-os céltól, az innováció és a technológia terén vezető országokétól.

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv 6. komponensének célja a kutatási és innovációs beruházások támogatása Franciaország innovációs teljesítményének és stratégiai autonómiájának/technológiai szuverenitásának javítása érdekében. A stratégiai technológiák fejlesztésére és az innovációra összpontosít a jövő kulcsfontosságú ágazataiban azzal a céllal, hogy megerősítse Franciaország pozícióját ezekben az ágazatokban, és növelje a gazdaság ellenálló képességét.

Ebben az összefüggésben a komponens két horizontális beruházást tartalmaz a negyedik „Programme d’Investissments d’Avenir” (PIA4) program keretében: az egyik célja a kulcsfontosságú digitális piacok (kiber, felhő, kvantum, edtech, mesterséges intelligencia, valamint kulturális és kreatív ágazatok) fejlesztésének támogatása Franciaország jövőbeli stratégiai ágazataiban elfoglalt pozíciójának megerősítése érdekében; a másodikat a stratégiai ágazatokban a vállalkozások innovációjának támogatására. Az komponens magában foglal egy, az űrágazat támogatására irányuló beruházást, az űrkutatás finanszírozását, valamint a K+F területén a foglalkoztatás támogatását célzó beruházást. Ezeket a beruházásokat egy reform (a kutatásprogramozási törvény) egészíti ki, amelynek célja a K+F közfinanszírozásának megerősítése, a tudományos életpálya vonzerejének növelése, valamint a vállalkozások és az egyetemek közötti kapcsolatok növelése.

Ez a komponens hozzájárul a Franciaországnak címzett, arra vonatkozó országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, hogy „a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a kutatásra és az innovációra kell összpontosítani” (2019.3. országspecifikus ajánlás) vagy „a beruházások [...] kutatásra és innovációra való összpontosítását” (országspecifikus ajánlás 2020.3).

F.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform C6.R1: A kutatásprogramozási törvény strukturális szempontjai

A kutatásprogramozási törvényt 24 2020 decemberében fogadták el, és az alábbi három célt tűzi ki: a kutatás finanszírozásának és szervezésének megerősítése; a tudományos munkahelyek és karrierek vonzerejének növelése; valamint a kutatás és a gazdaság és a társadalom közötti kölcsönhatások erősítése. E célok elérése érdekében a törvény végrehajtása – amely rendeletek elfogadását vonja maga után – a következő területekre összpontosít:

·A közigazgatások és a vállalkozások belső kutatási és fejlesztési kiadásainak az éves GDP legalább 3 %-ára történő növelése a 2019. évi 2,19 %-ról. Az eredeti finanszírozási törvényhez képest a 2021 és 2030 közötti időszakban további 30 000 000 000 EUR-t kell befektetni kutatási szervezetek, egyetemek és egyéb kutatóhelyek javára.

·2027-ig a Nemzeti Kutatási Ügynökség éves forrásainak 1 000 000 EUR-val történő növelése, azzal a céllal, hogy a jelenlegi 16 %-ról 30 %-ra növeljék a pályázati felhívások sikerességi arányát. A kutatásban és a felsőoktatásban dolgozók javadalmazásának költségvetése emelkedik: 2021-től 2027-ig évente további 92 000 000 EUR-t irányoznak elő.

·A tudomány és a gazdaság közötti kapcsolat erősítése. A kutatásprogramozási törvénynek meg kell könnyítenie az állami kutatók számára, hogy vállalkozást indítsanak, részt vegyenek a vállalkozás életében, vagy részmunkaidőben kombinálják a kutatást és a magántevékenységet.

Beruházás C6-I1: A foglalkoztatás megőrzése magánkézben lévő K+F-ben

Ez az intézkedés támogatja a K+F foglalkoztatást azáltal, hogy erősíti az állami kutatólaboratóriumok és a magánvállalkozások közötti együttműködést, valamint ösztönzi a vállalatokat arra, hogy fiatal kutatói diplomásokat vegyenek fel, illetve hogy meglévő kutatóik doktori vagy posztdoktori tanulmányokat folytassanak. Ez utóbbi program lehetővé teszi a kutatók számára készségeik fejlesztését és a foglalkoztathatóság javítását.

Az együttműködés négy konkrét formája támogatható:

·Olyan vállalatok, amelyek 12-24 hónapos időszakra K+F személyzetet rendelnek állami kutatólaboratóriumokhoz egy közös kutatási projekt keretében, amelynek során az érintett kutató(k) idejük legalább 80 %-át a projektre fordítják.

·Azok a vállalatok, amelyek lehetővé teszik a K+F-személyzet számára, hogy pályafutásuk során legfeljebb 36 hónapig doktori tanulmányokat kezdjenek, amelynek során a kutató(k) teljes munkaidőben doktori képzésben vesznek részt, és munkaidejük legalább 50 %-át kutatólaboratóriumban töltik.

·Köztulajdonban lévő kutatóintézet által alkalmazott mesterdiplomával rendelkező fiatal diplomások, akiket 12-24 hónapos időtartamra egy közös kutatási projekten dolgoznak, és a kutató(k) idejük legalább 80 %-ában a vállalatnál dolgoznak.

·Állami kutatóintézetek által foglalkoztatott fiatal doktoranduszok, akik 12-24 hónapos időszakra kezdenek posztdoktori ipari doktori címet, amikor a kutató(k) munkaidejük legalább 50 %-át a vállalatnál tölti(k).

Az intézkedés az együttműködés típusától függően az érintett kutatók fizetésének 50-80 %-át fedezi, valamint kutatónként évi 15 000 EUR rögzített támogatást nyújt. A támogatás az együttműködési projektek időtartamára vonatkozik, majd azt követően visszavonják. Az intézkedés összesen 2 000 kutatót támogat, és a projektek csak abban az esetben támogathatók, ha az érintett kutató(ka)t az együttműködési időszak végén megtartják vagy teljes mértékben alkalmazzák.

Beruházás C6-I2: Innováció üzleti modelljeink ellenállóbbá tétele érdekében

Ezen intézkedés célja a kulcsfontosságú digitális technológiák fejlesztésére irányuló beruházások támogatása a negyedik „Programme d’Investissments d’Avenir’” (PIA4) „volet dirigé” keretében.

Konkrétabban az alábbiakban ismertetett hat „gyorsítási stratégia” hatálya alá tartozó projekteket finanszíroz:

·A kvantumtechnológiák fejlesztésére irányuló stratégia: a számítási terület tekintetében a cél az, hogy 2024-re elkészüljön az első generációs általános kvantumszámítógép teljes prototípusa. Célja továbbá kvantumtechnológiák (többek között akcelerátorok, szimulátorok és kvantumszámítógépek, kvantuminformatika üzleti szoftverei, szenzorok, kommunikációs rendszerek) elsajátítása azzal a céllal , hogy 6600 orvos, mester, mérnök és technikus képzésével megkétszerezzék a francia szakértői bázist, és biztosítsák Franciaország önellátását a kvantumtechnológiák fejlesztéséhez szükséges erőforrásokkal. A stratégia célja továbbá a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos kritikus ipari kapacitások elsajátítása, különösen a kvantumtechnológiák kriogén és lézereibe való beruházás révén. Célja továbbá a szilícium-28 teljes ipari termelési láncának létrehozása, különösen a qubit esetleges előállításának lehetővé tétele érdekében.

·Kiberbiztonsági stratégia: A stratégia célja, hogy felgyorsítsa az innovációt annak érdekében, hogy Franciaország megszerezze a kulcsfontosságú technológiákat a kritikus alkalmazásokban (például az iparban, az egészségügyben és a mobilitásban), valamint hogy megerősítse a kiberbiztonsági képességeket az iparban és a társadalomban. A cél az, hogy lehetővé tegyék az ágazat számára, hogy növelje forgalmát, megkétszerezze az ágazatban a munkahelyek számát, és segítsen az ágazatban világviszonylatban vezető vállalatok létrehozásában.

·Oktatási és digitális stratégia: A stratégia az oktatásnak az óvodától az egyetemekig történő digitális átalakítására terjed ki, amelynek célja az oktatási rendszer hatékonyságának javítása, az EdTech 25 támogatása és Franciaország vezető szerepének támogatása ebben az ágazatban. Célja, hogy képzést nyújtson a tanároknak az innovatív pedagógiai gyakorlatokról, és támogassa a meglévő vállalatokat a forrásszerzésben.

·A kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó stratégia : A stratégia célja a digitális tartalom előállításának fejlesztése. A beruházások támogatják az ágazat technológiai innovációját, digitális létrehozását és terjesztését. A cél a kulturális vállalkozások esetében a kkv-król az ETI-re való átállás jelenlegi ütemének megduplázása, az exportforgalom növelése és a kísérleti területek öntözését szolgáló kulturális központok telepítése 2025-ig.

·Az 5G-re és a jövőbeli távközlési technológiákra vonatkozó stratégia: E stratégia célja, hogy megoldásokat dolgozzon ki a távközlési hálózatok körül, és az ellátás, a K+F a fejlesztés és a képzés támogatása révén elérje e megoldások végponttól végpontig történő ellenőrzését, miközben fejleszti az 5G használatát a régiók és az ipar javára. Az 5G stratégia célja az 5G alkalmazásának fejlesztése az élvonalbeli ipari ágazatokban, valamint az intelligens régiók bevezetésének támogatása. Célja továbbá, hogy beruházzon az 5G-n és a 6G-n túli K+F-be (jövőbeli hálózati technológiák, az összekapcsolt tárgyak heterogén összekapcsolhatósága, a hálózatok energiahatékonysága stb.). Célja továbbá, hogy a jövőbeli hálózatok kialakítása és kiépítése során kielégítse a készségigényeket.

·Felhőgyorsítási stratégia: a stratégia célja, hogy versenyképes felhőalapú megoldásokat hozzon létre a technológiai szegmensekben (infrastruktúra, platformok és szoftverek), azzal a céllal, hogy támogassa Franciaországot és Európa vezető szerepét e kulcsfontosságú technológia terén, többek között a következő generációs és peremes számítástechnikai infrastruktúrát és szolgáltatásokat célzó fontos közös érdekű projekt végrehajtása révén, amelynek koordinátora Franciaország. A várt hatások közé tartozik a szénlábnyom csökkentését célzó megbízható felhőszolgáltatás kialakítása és az adatközpontú gazdaság kiépítése.

A stratégiák elindítását követően pályázati felhívásokat és pályázati felhívásokat kell közzétenni, az egyes stratégiák egyedi igényeihez igazítva. A projekteket (amelyeket általában vállalatok vagy kutatóintézetek hajtanak végre) ezt követően versenyeljárások útján kell kiválasztani. Az előirányzatokat a projektfelhívások elindításakor és a projektek kiválasztásánál kell lekötni.

A soron következő projektfelhívások feladatmeghatározásának támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítását oly módon, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen a (EU) 2021/241 rendeletben foglalt jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján el kell készíteniük pályázataik kritikai elemzését; a zöld átállást a törvény a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként sorolja fel, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy külön mutató segítségével követnek nyomon. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 26 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 27 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 28 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 29 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

Beruházás C6-I3: Az innovatív vállalkozások támogatása

Ezen intézkedés célja az innovatív vállalkozások K+F-beruházásainak finanszírozása a negyedik „Programme d’Investissements d’Avenir” ( PIA4) „volet structurel” keretében. Olyan innovatív vállalkozásokat céloz meg, amelyeknek egyénileg vagy együttműködési programokon keresztül finanszírozásra van szükségük ahhoz, hogy fedezzék a K+F projektjeikkel járó kockázatokat. Ide tartoznak például:

·Bpifrance innovációs támogatás : ez a támogatás kkv-kat és induló vállalkozásokat (beleértve a technológiaintenzív induló vállalkozásokat, az úgynevezett deep tech vállalkozásokat) célozza megvalósíthatósági tanulmányok, ipari kutatás és/vagy kísérleti fejlesztés finanszírozásának lehetővé tétele érdekében, azzal a céllal, hogy olyan innovatív termékeket, folyamatokat vagy szolgáltatásokat fejlesszen ki, amelyek konkrét lehetőségeket kínálnak az iparosításra és a kereskedelmi hasznosításra.

·Innovációs versenyek induló vállalkozások és kkv-k számára: ez a támogatás az innovatív technológiai vállalatok létrehozását és növekedését kíséri olyan támogatás révén, amely a fiatal kutatókat vállalkozásalapításhoz irányítja, hasznosítja az állami kutatások eredményeit, és végül nagy potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat és kkv-k innovációs projektjeit finanszírozza. Az innovációs versenyek nyertesei számos ágazatból származnak: digitális, egészségügyi, közlekedési és fenntartható mobilitás, megújuló energia stb.

·Strukturált K+F projektek támogatása: Ez a támogatás a nagyvállalatok, kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonásával megvalósuló együttműködési projekteket kíséri („ETI” 30 ), ösztönözve őket arra, hogy kutatási laboratóriumokkal működjenek együtt a „Comités stratégiques de filière”-ből származó projektekben. Ezek a projektek egy legalább két vállalatból álló konzorciumot hoznak létre a szinergiák létrehozása és a tudástranszfer előmozdítása, valamint az új innovatív termékek vagy szolgáltatások mélységének és technológiai intenzitásának erősítése érdekében.

A soron következő projektfelhívások feladatmeghatározásának támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítását oly módon, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen a (EU) 2021/241 rendeletben foglalt jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján el kell készíteniük pályázataik kritikai elemzését; a zöld átállást a törvény a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként sorolja fel, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy külön mutató segítségével követnek nyomon. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 31 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 32 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 33 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 34 kapcsolatos tevékenységek; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

Beruházás C6-I4: Űrpolitika

Az intézkedés három különböző intézkedést támogat:

·165 000 000 EUR összegű ad hoc hozzájárulás az Európai Űrügynökséghez (ESA) az ESA által űrprogramok – például tudományos küldetések, műholdas programok kidolgozása vagy az Ariane 6 program, az Európai Űrügynökség (ESA) által irányított rakétafelbocsátási rendszer fejlesztésére irányuló program – finanszírozására indított finanszírozási felhívásokra válaszul. Ezek a programok a tagállamok önkéntes hozzájárulásán alapulnak („opcionális program”). A világűrhöz való autonóm hozzáférés elengedhetetlen az európai tudományos és felderítési küldetések, valamint az olyan uniós űrprogramok megvalósításához, mint a Galileo és a Kopernikusz.

·K+F projektek a következő módokon: i. a közbeszerzés a Nemzeti Űrkutatási Központtal (CNES) közösen meghatározott stratégiai technológiákkal kapcsolatos, polgári és kettős alkalmazású kutatásokra korlátozódik; ii. projekteket szorgalmaz az űrágazat szempontjából fontos területeken, például az optikai kommunikáció, a rugalmas távközlési rendszerek és a műholdas távközlési terminálok területén; iii. pályázati felhívás a nanoműholdak kulcsfontosságú technológiáinak támogatására; iv. űralkalmazások nemzeti versenye („Space Tour 2021”), amelyet az induló vállalkozások vagy kkv-k által működtetett innovatív és ígéretes űralkalmazásokra irányuló K+F projektek kiválasztására használtak.

·Vernoni projektek, az a helyszín, ahol az ESA elvégzi a „Prometheus” (újrahasználható és alacsony költségű rakétahajtómű) kifejlesztésére irányuló első teszteket. Az intézkedés támogatja a vernoni rakétamotor-tesztelő létesítmény korszerűsítését és egy 10 hektáros napelempark létrehozását, amely elektrolízis útján termeli meg a telephely kívánt hidrogénmennyiségének előállításához szükséges villamos energiát. Végezetül, ez az intézkedés egy olyan projektet támogat, amelynek keretében a telephelyen ipari folyamatok melléktermékeként előállított hidrogént üzemanyagcellában hasznosítják („hydrogène fatal”).

F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
6-1	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	Loi n° 2020-1674 du 24 décembre 2020 – a rendeletek hatálybalépése		A rendeletek aránya	0%	60%	4. negyedév	2023	A rendeletek legalább 60 %-a hatályba lépett.
6-2	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	Loi n° 2020-1674 du 24 décembre 2020 – munkaerő-felvétel a hivatali idő függvényében		Személy	0	100	4. negyedév	2022	A munkaviszony-felvételek száma (kumulált 2021-2022).
6-3	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	A 2020. december 24-i Loi n° 2020-1674 du décembre közfinanszírozás növelése		Összeg	12,9 milliárd EUR	14,7 milliárd EUR	3. negyedév	2025	A kutatás közfinanszírozásának növelése 2020-hoz képest, amint azt a DGRI jelentése is bizonyítja.
6-4	C6.I1 A K+F munkahelyek megőrzése;	Cél	Az intézkedésből részesülő K+F személyzet száma		Személy	0	2000	4. negyedév	2022	A K+F területén történő foglalkoztatást támogató négy intézkedésből részesülő K+F személyzet összlétszáma.
6-5	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Cél	Validált stratégiák száma		Szám	0	6	4. negyedév	2021	Mind a hat stratégiát (kvantumtechnológiák, kiberbiztonság, digitális oktatás, kulturális és kreatív ágazatok, 5G, felhő) validálták és közzétették a Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) weboldalán.
6-6	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Mérföldkő	Pályázati vagy pályázati felhívás közzététele	Közzététel a Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) honlapján				4. negyedév	2023	Az ezen intézkedés keretében kiírt, a 6-5. cél keretében elfogadott stratégiákra vonatkozó valamennyi pályázati felhívás vagy érdeklődési kör, többek között támogathatósági kritériumként a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében.
6-7	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata	A Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) jelentése				4. negyedév	2024	A 6-6. mérföldkő keretében közzétett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően a miniszterelnök által hozott határozat végrehajtása; a kedvezményezettekkel való szerződéskötés támogatási megállapodások vagy egyéb finanszírozási szerződések útján történő megkötésének lehetővé tétele.
6-8	C6.I3 PIA – innovatív vállalkozások	Mérföldkő	Pályázati vagy pályázati felhívás közzététele	Közzététel a Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) honlapján				4. negyedév	2022	A Bpifrance innovációs támogatására, az induló vállalkozások és kkv-k innovációs versenyeire, valamint a K+F projektekre vonatkozóan ezen intézkedés keretében közzétett valamennyi pályázati felhívás és érdeklődési kör, többek között támogathatósági kritériumként a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében.
6-9	C6.I3 PIA – innovatív vállalkozások	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata	A Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) jelentése				4. negyedév	2024	A 6-8. mérföldkő keretében közzétett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően a miniszterelnök által hozott határozat végrehajtása; a kedvezményezettekkel való szerződéskötés lehetővé tétele támogatás nyújtása révén.
6-10	C6.I4 Űrpolitika	Cél	A szerződések kedvezményezetteknek történő odaítélése		Összegek (millió)	0	200	1. negyedév	2022	200 000 000 EUR-t szerződtettek i. az űrágazat szempontjából releváns területeken kiírt pályázati felhívások és az űralkalmazásokra vonatkozó nemzeti verseny („Space Tour 2021”) kedvezményezettjeivel; és ii. vernoni projektek (hidrogénvisszanyerés, napelemek parkolása, rakétamotor-tesztelő létesítmény korszerűsítése).
6-11	C6.I4 Űrpolitika	Cél	A kedvezményezettek száma		Szám	0	80	1. negyedév	2022	Az űrágazat szempontjából releváns területeken kiírt projektfelhívások kedvezményezettjeinek száma és az űralkalmazásokért folyó nemzeti verseny („Space Tour 2021”).
6-12	C6.I4 Űrpolitika	Mérföldkő	Beruházások az Ariane-ban 6	Az Európai Űrügynökség előrehaladásának nyomon követése a Nemzeti Űrkutatási Központ (CNES) által				4. negyedév	2024	Az Ariane 6 program megvalósítása

G. 7. KOMPONENS: Az állam, a területek, a vállalkozások és a kultúra digitalizálása

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az állam, a területek, a kkv-k digitalizációja terén végrehajtott beruházásokra és reformokra, a kulturális ágazatnak nyújtott támogatásra, valamint az adminisztráció egyszerűsítésével és az államháztartással kapcsolatos reformokra vonatkozik.

Amint arra a nemzeti termelékenységi testület rámutatott, a digitalizáció – különösen a vállalkozások esetében – kulcsfontosságú a termelékenység növeléséhez Franciaországban.

Az állam digitalizációjának célja nem csupán az, hogy technológiai fejlesztések révén növelje a közigazgatás teljesítményét, hanem az is, hogy hozzájáruljon az inkluzivitás növeléséhez, kiegészítve az egyszerűsítést és a decentralizációt célzó komponens reformját (4D törvény).

A kulturális ágazatoknak nyújtott támogatási intézkedések célja egy súlyosan érintett ágazat helyreállítása a felújításba, a kulturális örökségbe, a foglalkoztatásba a művészetek területén, valamint a képzési, film-, sajtó- és könyvágazat korszerűsítésébe irányuló célzott beruházások révén, különös tekintettel az éghajlatvédelmi átállásra és az ifjúságra.

Végezetül a két államháztartási reform hozzájárul az államadósság és a kiadások kezeléséről szóló 2019.1.2. és 2020.1.1. számú országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, különösen a Covid-válság utáni hosszú távú, fenntartható államháztartási pálya kialakításához.

A digitalizációs beruházások hozzájárulnak a digitális infrastruktúrával kapcsolatos 2019.3.3., 2020.3.4. és 3.7. országspecifikus ajánlásokhoz. Az egyszerűsítési reformok az üzleti környezetre vonatkozó 2020.4.1 és 4.2. országspecifikus ajánlások egyes részeit érintik. A kulturális beruházások hozzájárulnak a kulturális örökség felújításával kapcsolatos közberuházások előreütemezéséhez (2020.3.2. számú országspecifikus ajánlás), valamint a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának enyhítéséhez (2020.2.1. országspecifikus ajánlás). Végezetül az államháztartási reformok a 2019.1.3. (Költségvetési megtakarítások és hatékonyság) és a 2020.1.1. (prudens középtávú költségvetési helyzet elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikák) országspecifikus ajánlások egyes részeit kezelik.

G.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C7.R1): A differenciálásról, a decentralizációról, a dekoncentrációról és a helyi közintézkedések egyszerűsítésére irányuló különböző intézkedésekről szóló törvény (4D)

Az intézkedés a helyi közszolgáltatást a helyi sajátosságoknak megfelelően hatékonyabbá és alkalmazkodóképesebbé teszi.

A „differenciálásról, decentralizációról, dekoncentrációról és bomlásról” szóló törvény (4D. számú törvény) számos rendelkezést tartalmaz a lakhatás, a közlekedés, az ökológiai átmenet, az egészségügy és a szolidaritás területén. A stratégia négy célkitűzést követ: 1. Decentralizáció: a nyilvános intézkedések érthetőbbé és hatékonyabbá tétele bizonyos hatáskörök helyi önkormányzatokra történő átruházásának befejezésével; 2. a differenciálás előmozdítása: annak biztosítása, hogy minden terület megfelelő eszközök és erőforrások felhasználásával képes legyen reagálni a sajátosságaira; 3. A dekoncentráció erősítése: az állam közelítése a területhez, és a döntéshozatalnak a helyi realitásokhoz való igazítása; 4. Bomlás: a korábbi célkitűzések végrehajtásának egyszerűsítése.

2025. június 30-ig értékelni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvényben meghatározott négy elv (decentralizálás, differenciálás, dekoncentráció és egyszerűsítés) szerint a közhatalom megkönnyítésén dolgoztak.

2. Reform (C7.R2): Az Alkotmány 72. cikkének negyedik bekezdése alapján végzett kísérletek egyszerűsítéséről szóló sarkalatos törvény

Az intézkedésnek biztosítania kell a differenciáláshoz való jogot azáltal, hogy lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy először kísérleti keretek között, majd bizonyos feltételek mellett tartós módon alkalmazzanak szabályokat a különböző hatásköreik gyakorlására vonatkozóan, sajátosságaik figyelembevétele érdekében.

A sarkalatos törvényben elő kell írni, hogy a helyi hatóságok egyszerű tanácskozás keretében dönthetnek úgy, hogy részt vesznek a kísérletben anélkül, hogy erre felhatalmazást kellene kapniuk. Ésszerűsíti a kísérletek keretében hozott határozatok hatálybalépését szabályozó eljárásokat, valamint az e határozatok feletti jogszerűségi ellenőrzés gyakorlásának feltételeit. A kísérleti intézkedések a kísérletben részt vevő helyi hatóságok egészén vagy egy részén fenntarthatók, és kiterjeszthetők másokra is. A kísérlet végén módosíthatók a területi illetékesség gyakorlására vonatkozó előírások, amelyek a kísérlet tárgyát képezték.

2025. június 30-ig el kell végezni az első kísérletek értékelését a következő mutatók alapján. Az értékelésnek legalább a következő tényezőket kell figyelembe vennie: az egyes kísérletekben részt vevő közösségek száma, azoknak a napoknak a száma, amelyeken a közösségek részt vesznek a kísérletekben, a Hivatalos Lapban való közzétételhez szükséges napok száma, a kísérletben részt vevő közösségek által tett eltérések hatálybalépésének határideje.

3. Reform (C7.R3): A közszolgálat átalakítása

A közszolgálat átalakításának célja, hogy választ adjon a következő kihívásokra: a közszolgálat társadalmon belüli reprezentativitásának növelése, a fiatalok és az alacsony képzettségűek szakmai beilleszkedésének elősegítése, a munkahelyi szervezetek innovációja, az érdemek, a kompetencia, az elkötelezettség értékelése, a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítása, valamint a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem. Ez a politika a közszolgálat átalakításáról szóló, 2019. augusztus 6-i törvény végrehajtásán alapul.

Az intézkedés két cselekvési terv végrehajtását foglalja magában.

A közszolgálat professzionalizálására irányuló cselekvési terv 8 intézkedésen alapul: 1) Állami- munkáltatói márka kialakítása, 2) munkaerő-felvételi folyamatok szervezése, 3) a szereplők professzionalizálása és képzése, 4) az újonnan érkezettek integrációjának javítása, 5) a „Place de ľemploi public” honlap átalakítása, (6) beszerzés, (7) tehetségbázisok létrehozása és 8) a munkaerő-felvétel stratégiai irányítása.

Az esélyegyenlőségi cselekvési terv három pillér köré épül: 1) A fiatal tehetségek azonosítása és támogatása országszerte a siker érdekében; 2) A közszolgálathoz való hozzáférés új versenyvizsgája; 3) Hátrányos megkülönböztetéstől mentes szakmai karrier kialakítása.

Az e két cselekvési tervben előirányzott intézkedések végrehajtására 2022. március 31-ig kerül sor.

4. Reform (C7.R4): Államháztartási irányítás

Az államháztartás irányításának e reformjának célja, hogy közép- és hosszú távon stratégiát vezessen be az államháztartás konszolidációjára. Ez a stratégia a „Commission sur l’Avenir des Finances Publiques” ajánlásain alapul (2021. március 18-i jelentés). Ezen ajánlások némelyikét a 2023-as költségvetésre és a következő államháztartási programozási törvényre alkalmazandó sarkalatos törvény kellő időben történő hatálybalépésével kell végrehajtani. A sarkalatos törvény kibővíti az Államháztartási Főtanács előjogait, és többéves kiadási szabályt állapít meg az államháztartási kiadásokra vonatkozóan. E kiadási szabályoknak biztosítaniuk kell az éves költségvetési számlák és a többéves célkitűzések közötti összhangot. A 2023-ra vonatkozó új államháztartási programozási törvényben meg kell határozni ennek az új irányítási keretnek, valamint az államháztartásra vonatkozó többéves pályának a végrehajtását, amely lehetővé teszi az adósságráta stabilizálását, majd csökkentését. A kormány a Covid-adósság elkülönítésére irányuló stratégiát is életbe léptet azzal a céllal, hogy konkrét forrásokat különítsen el annak visszafizetésére.

5. Reform (C7.R5): A közkiadások minőségének értékelése

Az államháztartás irányításának reformját kiegészítve ez az intézkedés a közkiadások értékelését célozza, amelyet a válságot követően kell elvégezni azzal a céllal, hogy meghatározzák a növekedést, a társadalmi befogadást, valamint az ökológiai és digitális átállást elősegítő leghatékonyabb kiadásokat. A közkiadásokat várhatóan azokra kell fordítani, amelyek előmozdítják az ilyen típusú növekedést, miközben csökkentik azokat, amelyek más finanszírozási források tekintetében nem hatékonyak vagy feleslegesek. Ezért alapvető fontosságú a közkiadások hatásának pontos felmérése az általa ellátott közpolitikai célkitűzések tekintetében, valamint a hatékonyság keresése rövid és középtávon.

Az intézkedés magában foglalja a reformok eredményeinek számbavételét az elnöki ciklus alatti állami fellépések eredményességéről, a Számvevőszék államháztartási ellenőrzési jelentésének közzétételét, valamint a közkiadások értékelésének belefoglalását a soron következő költségvetési jogszabályokba.

A Számvevőszék által közzéteendő, az államháztartásról szóló ellenőrzési jelentésnek hozzá kell járulnia az egészségügyi válság gazdasági hatásaira való reagálás céljából 2020 márciusától bevezetett támogatási mechanizmusok fokozatos megszüntetésére vonatkozó stratégia meghatározásához is.

A közkiadásokra vonatkozó hatásvizsgálatokat az új államháztartási programozási törvény 2023. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben meg kell erősíteni, amint az egészségügyi válság megszűnt. Az alapul szolgáló kiadási pályát ezt követően a következő éves pénzügyi törvényben kell részletezni.

A közkiadások minőségének értékelését rendszeresen el kell végezni, egyértelmű hatókörrel és ütemezéssel, és évente értékelni kell a közkiadások minőségének és hatékonyságának javítása érdekében hozott intézkedéseket.

1. Beruházás (C7.I1): A vállalkozások digitalizálása

A vállalkozások korszerűsítése érdekében két alintézkedést kell végrehajtani.

Az első alintézkedés a meglévő „France Num” kezdeményezés folytatása, és támogatni fogja a vállalkozásokat a digitális átalakulásban, hogy üzleti tevékenységüket digitálisan fejlesszék. A „France Num” kezdeményezés több támogatási rendszert kínál: 17 500 digitális diagnosztika és legfeljebb 5 000 kísérő a Kereskedelmi és Iparkamara (CCI) és a Kereskedelmi és Kézműipari Kamara (CMA) részéről; 150 000 képzésre, valamint televíziós program előállítására és sugárzására kerül sor a nagyközönség számára annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a még mindig digitálisan fel nem szerelt mikrovállalkozásokra.

A második alintézkedés célja az ipari kkv-kba és közepes piaci tőkeértékű vállalatokba történő beruházások támogatása a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok fejlesztése révén, valamint a közép- és hosszú távú digitalizálási stratégiájuk új technológiák bevezetésével történő támogatása révén. A támogatás a befektetett eszközként nyilvántartott és ipari tevékenységhez hozzárendelt, előre meghatározott támogatható kategóriákba tartozó ingatlanok beszerzéséhez nyújtott támogatás formájában valósul meg: robotikai berendezések, additív gyártás, virtuális vagy kiterjesztett valóság, tervezőszoftverek, nagy teljesítményű számítástechnika integrált gépei, számvezérlésű gyártógépek, valamint olyan szoftverek vagy berendezések, amelyek használata mesterséges intelligenciát igényel.

2. Beruházás (C7.I2): Az állam és a területek digitális korszerűsítése

Ez a beruházás olyan digitális innovatív megközelítéseket határoz meg, amelyek lehetővé teszik a közintézkedések hatékonyságának és a köztisztviselők munkakörnyezete minőségének javítását, beleértve az e-mobilitást is.

E célból az állami tisztviselők munkaállomását korszerűsítő „köztisztviselők digitális Backpack” Alapja, valamint az „Innovációs és digitális átalakítási alap” támogatja a nagy hatású digitális kezdeményezéseket az államon és a helyi hatóságokon belül, miközben támogatja a digitális ágazatot.

Annak érdekében, hogy az állami alkalmazottak számára hatékonyabb, együttműködésen alapuló és mobilabb digitális munkakörnyezetet biztosítsanak, a finanszírozott projekteknek öt témakörbe kell tartozniuk: az adatátviteli hálózatok teljesítményének növelése; a szövetségi digitális azonosítás fejlesztése az állami tisztviselők számára; a digitális eszközökhöz való biztonságos távoli hozzáférési megoldások; egységes kommunikációs megoldások tárcaközi szinten; valamint a digitális munkamódszerek vezetők és csoportok általi beszerzésének támogatása.

A digitális innováció ösztönzése és az állam digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében a finanszírozott projekteknek nyolc témakörbe kell tartozniuk: a polgárok és a vállalkozások által leggyakrabban használt adminisztratív eljárások minőségi dematerializálása; új, helyben digitális közpolitikák; a helyi állami szolgáltatások terén megszületett legjobb digitális gyakorlatok kidolgozása; a közszféra digitális ágazatainak professzionalizálása; az adatok közérdekű célokra történő felhasználásának fejlesztése; a kialakulóban lévő digitális technológiák és megközelítések használatának tanulmányozása és kísérletezése; a helyi önkormányzatok digitális átalakulása; több átalakítási ösztönzőt mozgósító projektek strukturálásának támogatása.

3. Beruházás (C7.I3): Az állami szolgáltatások kiberbiztonsága

A beruházásnak támogatnia kell a közszolgáltatások kiberbiztonsági képességeinek megerősítését; a gazdaság és a társadalom javát szolgáló versenyképes és innovatív kiberbiztonsági kínálat kialakításának ösztönzése, valamint a kiberbiztonsági támadások megelőzésére és az azokra való reagálásra való képesség megerősítése.

Különösen a következő projekteket kell végrehajtani:

·incidens-reagálási csoportok létrehozása a területeken;

·diagnosztikai és biztonsági csomagok telepítése a támogatásra jogosult kedvezményezettek számára,

·biztonsági termékek beszerzése az állam és a közszolgáltatások javára;

·a számítógépes támadások felderítésére irányuló nemzeti kapacitás növelése.

4. Beruházás (C7.I4): Állami digitális fejlesztés: Digitális személyazonosság

Két alintézkedést kell végrehajtani: a digitális nemzeti személyazonosító igazolvány és egy államilag garantált digitális azonosítási rendszer kifejlesztése. E két intézkedésnek hozzá kell járulnia a biztonság és az interoperabilitás javításához is.

Az új személyazonosító igazolványok telepítésének támogatása érdekében – a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás megszakítása nélkül – ki kell igazítani a rendszereket, a berendezéseket és a kapcsolódó informatikai hálózatokat. Ezeket a rendszereket különösen az alábbiak szerint kell korszerűsíteni: A „Titres électroniques sécurisés” (és azt követő kiberbiztonsági fejlesztés) alkalmazás, az ujjlenyomat-gyűjtő eszközök bevezetése, valamint a Nemzeti Biztonságos Címek Ügynökségének (Agence nationale des titres sécurisés) felhasználói portálja, amely lehetővé teszi a felhasználók számára az eljárásaikhoz való hozzáférést.

Az államilag garantált digitális azonosítási rendszer kifejlesztése a felhasználónév/jelszó gyakorlatát egy biztonságosabb digitális azonosítási rendszerrel váltja fel. Az új rendszer fejlesztését a digitális interoperabilitás európai kontextusában (eIDAS-rendelet) kell megvalósítani. A megoldásnak lehetővé kell tennie új érzékeny köz- és magánhasználatok kifejlesztését, valamint az online csalás és személyazonosság-lopás elleni küzdelmet.

5. Beruházás (C7.I5): A Belügyminisztérium felszerelései és infrastruktúrája

Az intézkedésnek ki kell dolgoznia a Belügyminisztérium alkalmazásait, és biztosítania kell azok ellenálló képességét. A támogatott projektek különösen számos műszaki infrastruktúrát érintenek:

·Állami minisztériumközi hálózat: a Rimbaud telefonhálózat fokozatos megszüntetése és a meglévő hálózati kapcsolatok megkétszerezése;

·Az állam területi közigazgatásának informatikai alapja: a minisztériumközi információs és kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások hálózatának koordinálására szolgáló bázis és új szervezet létrehozása;

·Rendőrségi prefektúra videovédelmi terv: fejlesszen ki és kínáljon új tárolási és hálózati kapacitásokat a párizsi rendőrkapitányság videokamerás védelmi rendszere számára, különös tekintettel a 2024-es olimpiai játékokra;

·Hálózatbiztonság a minisztérium digitális biztonságának megerősítése (kibervédelem);

·Az adatközpontok rezilienciája: a minisztérium adatközpontjainak energetikai ellenálló képességét biztosító infrastrukturális munkálatok;

·Lakossági riasztási és információs rendszer: a riasztási és tájékoztatási rendszer fejlesztése a lakosság számára, különös tekintettel az új FR-riasztási rendszer megvalósítására (lásd még „Belügyminisztériumi Alkalmazások Minisztériuma” intézkedést).

6. Beruházás (C7.I6): A Belügyminisztérium kérelmei

Ez az intézkedés új digitális alkalmazásokat fejleszt ki vagy meglévőket fejleszt a Belügyminisztérium számára:

·SI választások: az alkalmazásnak át kell alakítania a választásokra tervezett számítógépes rendszert a rendszer általános megbízhatóságának növelésével és különösen más alkalmazásokkal, például a megválasztott tisztviselők nemzeti jegyzékével való kapcsolattartás révén.

·Online panasz: az alkalmazásnak lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy bizonyos esetekben korlátozza mozgásait, és közvetlenül online nyújtson be panaszt. A projektnek biztosítania kell az online támogatás első szakaszát azoknak a felhasználóknak/áldozatoknak, akik számára az utazás először nehézségekbe ütközhet.

·FR-riasztás: az alkalmazásnak 2022. június 30-ig végre kell hajtania a mobiltelefonos riasztórendszer létrehozásáról szóló (EU) 2018/1972 irányelvet. Ez az alkalmazás azonnali riasztást küld a felhasználónak.

·Marcus 112: A Marcus 112 projekt elindítja a Franciaországban jelenleg létező több segélyhívószám racionalizálásához szükséges intézkedéseket és kísérleteket;

·Jármű-nyilvántartási rendszer (SIV): ennek az alkalmazásnak a felhasználói élmény optimalizálása és a teljesítmény javítása révén át kell dolgoznia a gépjármű-nyilvántartási rendszert;

·MI LOG: ez az alkalmazás a Belügyminisztérium valamennyi szereplője számára közös központosított logisztikai rendszert biztosít.

·Informatikai projektfelkészülés a jövőre: ez az alkalmazás megkönnyíti a vizsgálatok új digitális eszközökkel történő lefolytatását, és erősíti a helyszíni szereplők mobilitását.

7. Beruházás (C7.I7): Mobilitás és távmunka a Belügyminisztériumban

Ez a beruházás olyan intézkedéscsomagot támogat, amelynek célja a mobilitás és a távmunka fejlesztésének előmozdítása a Belügyminisztériumon belül. Három intézkedést kell végrehajtani:

·A digitális környezet javítása és a távmunka fejlesztése: együttműködésen alapuló munkamegoldások kidolgozásának, távmunkaállomások beszerzésének és a tisztviselők távmunkát lehetővé tevő rendszerek megvalósításának előmozdítása.

·A jövő rádióhálózata: hosszú távú fejlesztési hálózat kialakítása az állami és magán biztonsági szereplők (például az állami rendőrség, tűzoltók, vészhelyzetek és önkormányzati rendőrség) számára. Hatékony és reziliens kommunikációs eszközöket biztosít, amelyek lehetővé teszik a bűnüldözési és válságreagálási igényekhez igazított választ.

·NEO-állomások: a rendőrség felszerelésének bővítése 40 000 biztonságos mobil terminállal. A terminálok és a kapcsolódó kérelmezési rendszer lehetővé teszik a bűnüldöző szervek tagjai számára, hogy a terepen kiküldetésük során korábban szakmai irodákban végrehajtott intézkedéseket hajtsanak végre. Így mind az ügynök, mind a felhasználó számára korlátozzák az utazást, és nagyobb általános hatékonyságot biztosítanak.

8. Beruházás (C7.I8): Adminisztratív folytonosság: az oktatási rendszer igazgatásának digitális korszerűsítése

Ez a beruházás felgyorsítja az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium digitális átalakulását az információs rendszerek fejlesztésének köszönhetően, amelyek nagyobb mértékben támaszkodnak az adatokra, hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé és biztonságosabbá teszik azokat. Ez a beruházás erősíti az eljárások és szolgáltatások felhasználók számára történő dematerializálását is.

Öt intézkedést kell végrehajtani:

·Az elsőfokú iskolai oktatás informatikai eszközeinek korszerűsítése: a helyi közösségekkel való adatcserét szolgáló információs rendszerek létrehozása és az irányítási eljárások egyszerűsítése.

·A kísérleti és vezetői információs rendszerek egyszerűsítése a másodfokú oktatásban

·A partnerminisztériumokkal folytatott adatcsere fejlesztése: például a pénzügyi minisztériummal a felsőoktatási ösztöndíjak irányításáért.

·Olyan eszközök és szolgáltatások általánossá tétele, amelyek lehetővé teszik a távmunkát biztonságos környezetben az adminisztratív alkalmazottak, a vezetőség és az ellenőrző személyzet számára, különösen az infrastruktúrák és az erre a célra szolgáló biztonságos alkalmazások átalakítása révén.

·Az infrastruktúra és az eszközök korszerűsítése annak érdekében, hogy a tanulók iskoláztatása során megosszák az adatokat és a digitális szolgáltatásokat (például a helyi közösségekkel, a szülőkkel és a felsőoktatással), új munkaszervezeteket hozzanak létre, előmozdítsák az alkalmazottak hatékonyságát és a munkahelyi életminőséget, egyszerűsítsék a felhasználói eljárásokat és figyelembe vegyék a felhasználói tapasztalatokat.

9. Beruházás (C7.I9): Az oktatás folytonossága: az iskola digitális átalakulása

Ez a beruházás támogatja a digitális mobil berendezések tantermekben történő telepítését, ami a hibrid oktatás fejlesztésének előfeltétele. Támogatja továbbá a videóvetítőkbe, a megosztott mobil berendezésekbe, az általános iskolára jellemző berendezésekbe, valamint a helyi és a távoktatást egyaránt lehetővé tevő hálózatba történő beruházásokat, a diákoknak nyújtott anyagkölcsönzés révén. Finanszírozza továbbá az első szintű oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat és forrásokat, valamint a középiskolában a hibrid oktatást lehetővé tevő felszereléseket. Az intézkedés végrehajtása versenypályázati felhívások útján történik.

A tanárokat fel kell készíteni az új digitális oktatási eszközök és szolgáltatások, valamint az új digitális környezet elsajátítására.

10. Beruházás (C7.I10): A közszolgáltatások digitalizálása a felsőoktatáshoz való hozzáférés fejlesztése az egész országban a digitális átállásnak köszönhetően

A beruházásnak finanszíroznia kell a dematerializált kurzusmodulok fejlesztését a felsőoktatásban, valamint a szükséges digitális infrastruktúra kiépítését. A távoktatási tanfolyamok és a kapcsolódó infrastruktúrák kialakítása lehetővé teszi a jelenlegi egészségügyi helyzethez való alkalmazkodást azáltal, hogy elkerüli az előadástermekben és az osztálytermekben a túlzsúfoltságot. Emellett előkészíti az utat a felsőoktatáshoz való hozzáférés hosszabb távú stratégiája felé, amelynek célja, hogy az ország egész területén, de külföldön is szélesebb közönséget érjen el. Lehetővé teszi továbbá, hogy változatosabb és teljesebb képzési kínálatot javasoljanak, amely megfelel bizonyos hallgatók korlátainak, akiknek a tanulmányaikat szakmai tevékenységgel össze kell egyeztetniük.

A beruházások a következőkre irányuló projekteket támogatják:

·digitális és hozzáférhető online modulok létrehozása a felsőoktatási intézményekben

·egyetemi tanárok/kutatók digitális képzése

·országos platformok (virtuális osztályterem, webináriumok, távvizsgák, tanulásirányítási rendszer) fejlesztése, amelyek végül az alapképzési és mesterképzési modulokat kínálják.

·a diákok felhasználói élményére összpontosító digitális szolgáltatásokra irányuló projektek kiírása.

11. Beruházás (C7.I11): A kulturális ágazatok és a kulturális örökség felújításának támogatása

A beruházásnak támogatnia kell a kulturális örökség felújítását, elő kell mozdítania az előadóművészetet, meg kell szilárdítania a főbb francia kulturális gazdasági ágazatokat, valamint stratégiát kell kidolgoznia a kulturális és kreatív iparágak számára.

A beruházás három alintézkedést támogat: beruházás a kulturális örökségbe a történelmi műemlékek felújítása érdekében, a műemlékek tartós életképességének biztosítása, és mint ilyen, a helyi idegenforgalmi ökoszisztémák előmozdításához való hozzájárulás érdekében; beruházás a foglalkoztatásba és a képzés korszerűsítésébe, valamint beruházás a kulturális stratégiai ágazatokba.

A kulturális örökségbe való beruházásnak támogatnia kell a régiókban található örökségi helyszíneket, és elő kell mozdítania a kézművességet és a know-how-t. Ez a beruházás öt helyreállítási intézkedést támogat:

·„Katedrális-terv” 47 államhoz tartozó vallási épület biztonsági és védelmi munkálatainak és helyreállításának felgyorsítására;

·a helyi hatóságok és a magántulajdonosok történelmi műemlékeinek helyreállítása. Ez magában foglalja a Turenne-i templom (New Aquitaine), Meauce-i kastély (Bourgogne-Franche-Comté) és Palais Rontaunay (Réunion) helyreállításának támogatását;

·a Történeti Műemlékközpont által kezelt 14 műemlék helyreállítása az egész területen, mint például a Château d’Angers vagy abbey of Mont-Saint-Michel;

·a Villers-Cotterêts vár felújítása, hogy a francia nyelv nemzetközi városává váljon;

·a régészeti feltárásból származó maradványok megőrzését célzó örökségvédelmi létesítmények, például regionális múzeumok, megyei és települési levéltárak, valamint természetvédelmi és kutatóközpontok helyreállítása.

A művészeti foglalkoztatásra és a képzés korszerűsítésére irányuló beruházások három intézkedést támogatnak:

·„ökológiai átállási alap”, amely a művészi alkotóintézmények által végrehajtott, az ökológiai és digitális átállást elősegítő projekteket finanszíroz (élő előadások és képzőművészetek címkéi és helyszínei);

·korszerűsítési terv a kulturális felsőoktatási intézmények számára, amelyek beruháznak az energia utólagos átalakításába, támogatják a képzést, és oktatási eszközeik és informatikai infrastruktúráik korszerűsítése révén erősítik digitalizálásukat;

·kivételes közrendi program, amely minden tudományágban új lendületet ad a alkotásnak. E program célja különösen a fiatal tervezők támogatása. Ezért egyszeri kiadásról van szó, amely a műalkotások beszerzését szolgálja, és valamennyi tudományágat együttvéve.

A stratégiai ágazatokba történő beruházások három különböző intézkedést támogatnak, amelyek mindegyike egy stratégiai ágazatnak felel meg: a sajtóágazati terv, a könyvágazati terv, a filmágazati terv.

A sajtóágazati terv a következő öt alintézkedést támogatja:

·a sajtónyomtató létesítmények átalakítására vonatkozó terv, különösen a regionális napi sajtóhálózat számára. Ez magában foglalja a támogatási intézkedések ad hoc finanszírozását, valamint a munkavállalók képzését és átképzését annak érdekében, hogy új készségeket szerezzenek annak érdekében, hogy az ágazat szerkezetátalakításával összefüggésben megfelelő munkahelyet találjanak;

·a sajtó fejlesztésére irányuló stratégiai alap megerősítése a sajtócégek projektjeinek széles körének (nyomtatott címek, online sajtószolgálatok és hírügynökségek) támogatása érdekében az innovációt képviselő beruházási projektek megvalósítása, termelékenységük növelése vagy a szerkesztői forma javítása és diverzifikálása érdekében;

·az eladótér felújítására vagy a sajtótermékek kezelésének optimalizálására törekvő műsorszolgáltatók modernizálásának támogatása;

·az ökológiai átállás alapja az ágazat szénlábnyomának csökkentését és az ágazat átállását támogató innovatív megoldások felkínálását célzó kutatási és fejlesztési projektek finanszírozására;

·a legsérülékenyebb szakmák (szabadúszók, fotoújságírók, sajtókarikaturisták) bizonytalansága elleni küzdelem és ellenálló képességük javítása érdekében létrehozott alap.

A könyvágazati terv küzd az egészségügyi válság legtartósabb hatásai ellen, és támogatja az ágazatban szükséges változtatásokat. Három alintézkedést támogat.

·A „Fiatalok könyvesboltokban” elnevezésű műveletnek elő kell mozdítania a helyi kulturális kereskedelmet, és ösztönöznie kell a fiatalok könyvvásárlását. Ez egy művészeti és kulturális oktatási program, amely lehetővé teszi a fiatalok számára a könyvesboltok felfedezését, valamint a művek és szerzők népszerűsítésében betöltött szerepüket.

·A könyvesboltok korszerűsítésére irányuló beruházások javítják a könyvesboltok fogadási feltételeit, és növelik a termelékenységet. Ösztönözni kell őket arra, hogy fejlesszék digitális távértékesítési eszközeiket egy olyan környezetben, amelyben az egymást követő kijárási korlátozások ezen új fejlesztési stratégiák végrehajtására késztették őket.

·Végül az általános könyvtár decentralizációs előirányzatait átmenetileg meg kell erősíteni a nyitvatartási idő meghosszabbítása és a strukturális beruházások megvalósítása érdekében. Ezek a beruházások különösen a felújítási munkálatokat, valamint az épületek hő- és energiaszabványainak korszerűsítését finanszírozzák.

A filmágazati terv olyan új intézkedésekkel támogatja az iparágat, amelyek lehetővé teszik, hogy a válságból való kilábalás során a termelési lánc valamennyi szintjén a jövőre tekintsenek; az alkotók támogatása, a gyártás támogatása, a műszaki iparágak modernizálása és a nemzetközivé válás fejlesztése. A filmágazati terv nyolc alintézkedést támogat.

·Az első alintézkedés a filmgyártás késedelmet pótolja új alkotások előállítása révén. Növelni kell a termelők által mozgósítható automatikus támogatást, és meg kell erősíteni a termelési segédeszközöket az új munkák elindításának ösztönzése érdekében.

·A második alintézkedés arra ösztönzi a filmforgalmazókat, hogy forduljanak a filmszínházhoz. Egyedi intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy ösztönözzék a forgalmazókat filmjeik hosszú hasznosítási időszak alatti hasznosítására, például az automatikus támogatás növelése révén.

·A harmadik alintézkedésnek erősítenie kell a mozik életképességét azáltal, hogy valamennyi régióban megszólítja a holnap közönségét.

·A negyedik alintézkedés felzárkózik az audiovizuális gyártás késedelméhez, csakúgy, mint a filmgyártáshoz, az új alkotások gyártásával az automatikus támogatás növelése révén.

·Az ötödik alintézkedés felgyorsítja a műszaki iparágak korszerűsítését egy olyan ipari szerkezet létrehozása érdekében, amely képes értéket teremteni a növekvő kínálat összefüggésében.

·A hatodik alintézkedés korszerűsíti a kulturális örökség értékelését, amely tekintetében úgy tűnik, hogy közép- és hosszú távon nő a kereslet.

·A hetedik alintézkedésnek erősítenie kell az ágazat nemzetközivé válását az ágazat globális újjáélesztése érdekében. Célzott intézkedéseket kell elfogadni a platformok növekvő jelentőségének figyelembevétele érdekében.

·A nyolcadik alintézkedésnek ösztönöznie kell a jövő tehetségét, különösen azáltal, hogy a szerzőkre összpontosít annak érdekében, hogy a válság kreatív pillanattá váljon. Ezek az új intézkedések támogatják a szakembereket új művészeti javaslatok kidolgozásában. Ez magában foglalja a kreatív és kulturális K+F újraindítása révén a szerkesztői program támogatásának elindítását és fokozását. A tervek között szerepel a fiatal diplomások csoportjainak adományozása és célzott támogatása is.

Ellenőrzés és audit

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását a miniszterelnök mellé rendelt „Secrétariat Général France Relance” (Secrétariat Général France Relance), valamint a gazdasági, pénzügyi és gazdaságélénkítési miniszter nyomon követi. A végrehajtás „egyezmények” és „chartes de gestion” révén a minisztériumokra hárul. Ami a belső ellenőrzési rendszert illeti, a franciaországi Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért felelős hatóságok a nemzeti költségvetés ellenőrzése érdekében a Franciaországban működő nemzeti rendszerre támaszkodnak. A CiCC-t ( Commission interministérielle de coordination des contrôles ) nevezik ki nemzeti ellenőrzési és ellenőrzési koordinátornak.

A miniszterelnök körlevelet ír alá, amely a következőket tartalmazza:

-A rendszerszervezés és az egyes struktúrák kötelezettségei a mutatókkal kapcsolatos adatok megbízhatóságának és ellenőrzésének biztosítása tekintetében;

-A végső címzettek valamennyi típusára vonatkozó adatok gyűjtésére és tárolására vonatkozó eljárások.

Tekintettel arra, hogy a körlevél várhatóan meghatározza az ellenőrzési és ellenőrzési rendszer azon fontos elemeit, amelyek a terv benyújtásának időpontjában még nem állnak rendelkezésre, az e körlevelek aláírására vonatkozó mérföldkő további biztosítékot nyújt. A mérföldkőnek tartalmaznia kell továbbá a CICC jelentését, amely részletezi ellenőrzési stratégiáját és leírja a kifizetési kérelmekkel kapcsolatban tervezett ellenőrzési munkát.

G.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / Cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
7-1	C7.R1 4D. törvény	Mérföldkő	A 4D törvény hatálybalépése	Hatálybalépés				1. negyedév	2022	A 4D törvény hatálybalépése, amelynek célja a közszolgáltatások hatékonyságának növelése a differenciálás, a decentralizáció, a dekoncentráció és az összetettség csökkentése révén.
7-2	C7.R1 4D. törvény	Mérföldkő	A 4D törvény értékelése	Értékelési jelentés				2. negyedév	2025	Azoknak a rendelkezéseknek az értékelése, amelyek a törvényben előírt négy elv (decentralizálás, differenciálás, dekoncentráció és egyszerűsítés) szerint a közhatalom megkönnyítésén dolgoztak.
7-3	C7.R2 Sarkalatos törvény kísérlet	Mérföldkő	A megkülönböztetéshez való jog megállapítására irányuló törvény hatálybalépése	Hatálybalépés				2. negyedév	2021	A törvény hatálybalépése, amelynek célja a differenciáláshoz való jog biztosítása a helyi hatóságok azon lehetőségének kiszélesítésével, hogy saját sajátosságaik figyelembevétele érdekében kísérletekhez folyamodjanak (a jogi keret egyszerűsítése és az új eredmények kísérletezésre való fordítása).
7-4	C7.R2 Sarkalatos törvény kísérlet	Mérföldkő	Az első kísérletek jelenlegi állása	Értékelési jelentés				2. negyedév	2025	Az első kísérletek értékelése a következő mutatók alapján (amelyek a mérés részét képezik): a törvény vagy rendelet által engedélyezett egyes kísérletekben részt vevő közösségek száma, azoknak a napoknak a száma, amelyeken a közösségek részt vesznek a kísérletekben, a Hivatalos Lapban való közzétételhez szükséges napok száma, a kísérletező közösségek által a törvény vagy rendelet által engedélyezett egyes kísérletek tekintetében hozott eltérések hatálybalépésének határideje).
7-5	C7.R3 A közszolgálat átalakítása	Mérföldkő	A munkaerő-felvétel és az esélyegyenlőség terén indított projektek részeként meghatározott intézkedések végrehajtása	Végrehajtási jelentés				1. negyedév	2022	Az esélyegyenlőségi terv végrehajtása a következő célkitűzésekkel: a fiatal tanulószerződéses tanulók, a fogyatékossággal élő munkavállalók számának növelése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a felső államigazgatásban, a közszolgáltatáshoz való hozzáférés megújítása új versenyvizsgák révén, a fiatal tehetségek sikerének támogatása az egész területen, coaching és mentorálás az esélyegyenlőség érdekében.
7-6	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP jelentésének benyújtása (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques)	A jelentés benyújtása				1. negyedév	2021	A CAFP (Bizottság sur l’Avenir de Finances Publiques) jelentése a válság utáni költségvetési stratégiáról és az államháztartás irányítási keretének megújításáról.
7-7	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP-jelentés kiválasztott ajánlásainak végrehajtása	Hatálybalépés				4. negyedév	2021	A CAFP-jelentés kiválasztott ajánlásainak a 2023. évi költségvetéstől kezdődő, időben történő végrehajtása szerves jogszabályi rendelkezések elfogadása révén, amelyek különösen a következő célokat tűzik ki: A HCFP (Haut Conseil des Finances Publiques) előjogainak kiterjesztése – Irányító szabályként többéves kiadási szabály megállapítása. Ez a kiadási szabály biztosítja az éves költségvetési számlák és a többéves célkitűzések közötti összhangot.
7-8	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A Covid19-adósság megfékezésére irányuló program végrehajtása	A Covid19-adósság megfékezésére irányuló program végrehajtása				4. negyedév	2021	A Covid19-adósság megfékezésére irányuló program végrehajtása a költségvetésiterv-javaslatban.
7-9	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	Az államháztartások programozásáról szóló új törvény (LPFP, „Loi de Programmation des Finances Publiques”)	Hatálybalépés				1. negyedév	2023	Hatályba lépett egy új államháztartási programozási törvény (LPFP, „Loi de Programmation des Finances Publiques”), amely végrehajtja az elfogadott új, organikus jogszabályi rendelkezéseket, és olyan államháztartási pályát határoz meg, amely lehetővé teszi az adósságráta stabilizálását, majd csökkentését.
7-10	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	A termelékenységi reformok eredményeinek közzététele	A jelentés közzététele				4. negyedév	2021	Az ötéves elnöki ciklus alatt végrehajtott állami fellépések termelékenységi reformjai eredményeinek közzététele.
7-11	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Jelentés a Számvevőszék államháztartási ellenőrző látogatásáról	A jelentés közzététele				2. negyedév	2021	Jelentés a Számvevőszék államháztartási ellenőrző látogatásáról.
7-12	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Kijárati vészhelyzeti intézkedések egészségügyi feltételek mellett	Kivonulás a szükséghelyzeti intézkedésekből				4. negyedév	2022	A Számvevőszék ellenőrző látogatásáról készült jelentésben foglalt ajánlások alapján egészségügyi feltételek mellett ki kell vonni a vészhelyzeti intézkedéseket.
7-13	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Az államháztartásra vonatkozó programozási törvény kiadási pályájával összhangban a közigazgatás hatáskörét lefedő, a közkiadásokra vonatkozó értékelésekkel kiegészített pénzügyi törvények kidolgozása	Pénzügyi jogszabályok kidolgozása				4. negyedév	2022	Az államháztartás programozásáról szóló törvény kiadási pályájával összhangban a közigazgatás hatókörét lefedő, a közkiadásokra vonatkozó értékelésekkel kiegészített pénzügyi jogszabályok kidolgozása.
7-14	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	A közkiadások minőségének javítása érdekében a 2023. évi költségvetési törvényben végrehajtott intézkedések éves értékelése	Az értékelés közzététele				1. negyedév	2024	A 2023. évi költségvetési törvényben végrehajtott közkiadások minőségének javítása érdekében hozott intézkedések éves értékelése.
7-15	C7.I1 A vállalkozások digitális korszerűsítése	Cél	A digitális beruházások előmozdítása érdekében támogatásban részesült vállalatok száma		Szám	0	3320	1. negyedév	2022	Azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeket a „Jövőipar” program keretében támogattak a digitális beruházások előmozdítása érdekében.
7-16	C7.I1 A vállalkozások digitális korszerűsítése	Cél	A vállalkozásoknak nyújtott digitális megoldások száma		Szám	0	200,000	3. negyedév	2024	A vállalkozásoknak a „FranceNum” program keretében nyújtott digitális képzések és digitális ellenőrző látogatások száma.
7-17	C7.I2 Az állami és helyi hatóságok digitális korszerűsítése	Cél	A nyilvános megrendelésekben részesülő vállalatok száma		Szám	0	200	1. negyedév	2023	Az „Innováció és numerikus transzformáció” és a „Sac à dos numérique de l’Agent public” alapok keretében nyilvános megrendelésekben részesülő vállalatok száma az állami és helyi hatóságok digitális korszerűsítése érdekében.
7-18	C7.I2 Az állami és helyi hatóságok digitális korszerűsítése	Cél	Távmunkára felszerelt köztisztviselők százalékos aránya		Százalék		95%	3. negyedév	2023	A francia közigazgatás köztisztviselői körében végzett éves tanulmányok alapján távmunkára felszerelt köztisztviselők százalékos aránya.
7-19	C7.I3 A központi kormányzat kiberbiztonsága	Mérföldkő	A kormányzati kiberbiztonság növelését célzó beruházások	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2024	A kormányzati kiberbiztonság növelését célzó négy intézkedés végrehajtása: ·reagálási csoportok létrehozása, ·diagnosztikai csomagok telepítése, ·kiberbiztonsági eszközök beszerzése, ·a kibertámadások felderítési kapacitásának növelése
7-20	C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító	Cél	Az előállított digitális személyazonosító igazolványok száma		Szám		3 000 000	1. negyedév	2022	A kiállított és forgalomban lévő új személyazonosító igazolványok száma.
7-21	C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító	Cél	A digitális személyazonosító alkalmazást használó polgárok száma		Szám		12 500 000	4. negyedév	2023	Az újonnan kifejlesztett, szuverén digitális azonosító alkalmazás egyedi felhasználóinak száma.
7-22	C7.I5 A Belügyminisztérium berendezései	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2023	A Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére irányuló hat intézkedés lezárása: • Minisztériumközi állami hálózat, • Az állam területi igazgatásának alapja • Rendőrségi prefektúra videovédelmi terv Hálózatbiztonság • Az adatközpontok rezilienciája • Lakossági riasztási és információs rendszer
7-23	C7.I6 A Belügyminisztérium kérelmei	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium által kifejlesztett digitális alkalmazásokba	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				2. negyedév	2025	A Belügyminisztérium hét digitális alkalmazásának kitöltése: • SI Választások • Online panasz • FR-riasztás • Marcus 112 • Jármű-nyilvántartási rendszer • LOG MI • Informatikai projekt: „Felkészülés a jövőre”
7-24	C7.I7 Távmunka a belügyminisztériumban	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium digitális összekapcsoltságának megerősítésére	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2023	A Belügyminisztérium digitális konnektivitásának megerősítését célzó intézkedések lezárása: • A digitális környezet javítása és a távmunka fejlesztése (befejezés) • Új állomások (befejezés) • A jövő rádióhálózata (első lépések)
7-25	C7.I8 Az oktatási rendszer digitális korszerűsítése	Mérföldkő	Beruházás az alábbiak számára: a Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítése	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				2. negyedév	2026	A Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítésére irányuló öt intézkedés lezárása: • Informatikai eszközök korszerűsítése az első szintű oktatásban („Onde” projekt, vezetői irányítási eszköz) • Az egységes hitelesítési rendszer bevezetése a digitális oktatási szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés érdekében, valamint a kedvezményezettek körének kiterjesztése • A digitális erőforrásokhoz való hozzáférés biztonságos megoldásának alkalmazása az általános iskolákban (GAR-projekt) • A tudományos infrastruktúra és eszközök átalakítása és korszerűsítése • Távmunkát lehetővé tevő eszközök és szolgáltatások általánossá tétele
7-26	C7.I9 Az iskola digitális átalakulása	Cél	Digitálisan felszerelt iskolai osztályok száma		Szám	0	45,000	4. negyedév	2022	Az alapfokú osztályokban digitális eszközökkel felszerelt iskolák, valamint a középiskolai hibridórák száma, az érintett személyzet változásának támogatásával együtt.
7-27	C7.I10 Digitális hozzáférés a felsőoktatáshoz	Cél	A digitális képzésben részt vevő diákok száma		Szám	0	1,400,000	4. negyedév	2024	A felsőoktatási rendszerben digitális képzési kapacitásokhoz hozzáférő hallgatók száma.
7-28	C7.I11 Kultúra	Cél	Katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek		Szám	0	62	4. negyedév	2025	Az államhoz tartozó katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek felújítási projektjeinek száma, amelyek lezárultak.
7-29	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Helyi hatóságokhoz és magántulajdonosokhoz tartozó műemlékek	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2025	A helyi és regionális önkormányzatokhoz, valamint a magántulajdonosokhoz tartozó műemlékek felújítási munkálatainak befejezése.
7-30	C7.I11 Kultúra	Cél	Felújított művészeti és építészeti iskolák száma		Szám	0	13	4. negyedév	2024	A művészeti és építészeti iskolák elkészült felújítási munkáinak száma.
7-31	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Művészeti alkotások létrehozását támogató programok	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2024	A műalkotásra összpontosító intézményeket támogató két program befejezése, valamint a művészek támogatása a műalkotások beszerzését célzó közprogramon keresztül.
7-32	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a sajtóágazati tervbe	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2022	A sajtószektorba való befektetésre irányuló hat intézkedés („sajtóágazati terv”) lezárása ·A nyomdai létesítmények átalakítására irányuló beruházások ·A műsorszolgáltatók korszerűsítésére irányuló beruházások ·Átalakítási terv a regionális sajtónyomtatáshoz ·A bizonytalanság elleni küzdelmet szolgáló alap ·Stratégiai Alap a sajtófejlesztéshez ·Ökológiai Átállást Támogató Alap
7-33	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a könyvágazati tervbe	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2022	A könyvágazatba való befektetésre irányuló három intézkedés („a könyvágazati terv”) lezárása: ·„Fiatalok a könyvesboltokban” program ·Könyvesboltok korszerűsítésére irányuló beruházások ·Könyvesboltok korszerűsítésére irányuló beruházások az általános decentralizációs támogatási program keretében
7-34	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a filmágazati tervbe	A francia kormány által benyújtandó jelentés, amely igazolja a befejezést				4. negyedév	2022	A filmiparba irányuló nyolc beruházási intézkedés („a filmágazati terv”) lezárása: ·Felzárkózás a gyártásban új filmek készítésével ·A filmforgalmazók ösztönzése arra, hogy a filmszínházakhoz forduljanak ·A mozik életképességének erősítése (fiatal közönség) ·Felzárkózás a gyártásba új audiovizuális tartalmak előállítása révén ·A műszaki iparágak korszerűsítésének felgyorsítása ·Az örökség hasznosításának korszerűsítése ·A moziágazat nemzetközivé válásának megerősítése A jövő tehetségeinek közvetlen támogatása
7-35	Kontroll- és ellenőrzési eljárások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során	Mérföldkő	A rendszer megszervezése, az adatok kezelése és az ellenőrzések megszervezése	A körlevél és a CICC által készített jelentés aláírása				4. negyedév	2021	Kontroll- és auditeljárások kialakítása a következő két elem segítségével: ·A miniszterelnök által aláírt körlevél, amely meghatározza a koordináló szerv és a minisztériumok szerepét és felelősségi körét, valamint a mutatókkal kapcsolatos adatok gyűjtésének és tárolásának eljárását, beleértve azok megbízhatóságának és a végső címzettek valamennyi típusából gyűjtött adatokhoz való hozzáférésnek a biztosítását; ·A tervezett ellenőrzési stratégia leírását tartalmazó jelentés véglegesítése, beleértve a kifizetési kérelmekkel kapcsolatos ellenőrzési munka leírását.

H. 8. KOMPONENS: Munkavédelem, ifjúság, fogyatékosság, szakképzés

2019-ben Franciaországban a munkanélküliség 8,1 %-kal érte el a 2008-as válság óta mért legalacsonyabb szintet. Az INSEE szerint azonban az egészségügyi válság miatt 2019 vége és 2020 vége között 284 000 munkahely szűnt meg. A munkanélküliség növekedését nagyrészt enyhítették a munkaerő-megtartási intézkedések, különösen a csökkentett munkaidős rendszerek. További támogatásra van azonban szükség a munkaerőpiac változásaira érzékenyebb lakosság számára, hogy a hiszterézis révén elkerülhető legyen a munkanélküliség strukturális növekedése.

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense keretében számos intézkedés irányul a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének támogatására, beleértve a kirekesztés kockázatának leginkább kitett fiatalokat is.

A szakképzés – azáltal, hogy lehetővé teszi a pályamódosítást és hozzájárul a gazdaság termelékenységének növeléséhez – kulcsszerepet fog játszani a gazdaság zöld és digitális átalakulásában. A válság rámutatott továbbá a szakképzés alacsony fokú digitalizációjára (bár a digitalizáció támogathatja az innovatív tanulási módszereket, például azáltal, hogy a virtuális valóságot konkrét szakmai kézművesség gyakorlatához használja fel), amit a hatóságok további célzott beruházásokkal kívánnak támogatni.

A válság foglalkoztatási és szociális hatásainak enyhítésével, valamint az álláskeresők készségeinek és támogatásának előmozdításával ezek a beruházások és reformok választ adnak a 2020.2. országspecifikus ajánlásra. Ezek az intézkedések a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlásnak megfelelően hozzájárulnak az álláskeresők munkaerőpiaci integrációjának támogatásához, valamint a készséghiány és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések kezeléséhez.

H.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Reform C8.R1: A munkanélküliségi hivatal (Pôle Emploi) által nyújtott szolgáltatások

Ez a reform a fő állami foglalkoztatási szolgálat, a Pôle Emploi által nyújtott szolgáltatások átszervezésére vonatkozik.

A reformnak lehetővé kell tennie az álláskeresők helyzetének kezelését és egyéni diagnosztizálását, és ezáltal meg kell könnyítenie az emberek gyors visszatérését a munkaerőpiacra. Fokozott támogatást nyújt a kiszolgáltatottabb lakosságnak, akik számára a szociális és szakmai nehézségek átfedik egymást. A jobb üzleti szolgáltatások és az álláskeresők képzésének javítania kell a munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolását, és csökkentenie kell a munkaerő-felvételi feszültségek növekedését egyes ágazatokban.

Az alábbi két szempont végrehajtását konkrétabban nyomon kell követni: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására szakosodott Cap’Emploi integrációja, valamint a kompenzációs tanácsadóknak a Pôle Emploi ügynökségekbe való integrálása.

Reform C8.R2: A csökkentett munkaidős foglalkoztatás kiigazítása

2020 tavaszán a Covid19-válság csúcsán rendkívüli csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert vezettek be annak érdekében, hogy korlátozzák a foglalkoztatásra és a jövedelemre gyakorolt hatást, mivel a kijárási korlátozások időszakában csökkent a gazdasági tevékenység.

2021 folyamán, ahogy a világjárvány második visszaesési hulláma és a gazdasági feltételek javulnak, szigorítani kell ezt a ciklikus tevékenységcsökkentésre irányuló rendes csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert. Konkrétan:

-A munkavállalók a korábbi bruttó keresetük 60 %-át (a jelenlegi 70 % helyett) kapják (nettó keresetük körülbelül 72 %-át).

-A munkáltatók a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók korábbi bruttó keresetének 36 %-ának megfelelő végkielégítésben részesülnek (a jelenlegi 60 % helyett). A Közös Parlamenti Közgyűlés alkalmazására vonatkozó felhatalmazási időszak 12 hónapról 3 hónapra nő, amely 12 hónapos referencia-időszak alatt legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható.

-A védett ágazatok és a közigazgatásilag bezárt vállalatok a jövőben nem részesülhetnek a megnövelt támogatási arányok előnyeiből.

Ezen általános csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszeren (ADPC) kívül egy hosszabb távú, rövid munkaidős foglalkoztatási rendszert (APLD) hoztak létre a tartós sokkhatással szembesülő, de középtávon jelentős fellendülési kilátásokkal rendelkező vállalkozások támogatására. Az APLD 2020. július 1-jén lépett hatályba, és fióktelepről, társaságról vagy letelepedésről szóló megállapodás megkötésével érhető el. A szociális párbeszéd alapján az APLD-megállapodások részletesen ismertetik a munkáltatóknak a munkahelymegtartásra és a szakmai képzésre vonatkozó kötelezettségvállalásait. 2021-ben a pénzügyi támogatás szintje csökken:

-A munkáltatók a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók korábbi bruttó keresetének 60 %-át kitevő juttatásban részesülnek, szemben a védett ágazatokban és zárt vállalkozásokban jelenleg kapott 70 %-kal.

Reform C8.R3: Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

2020 júniusában szakmaközi tárgyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy felkérjék a szociális partnereket, hogy fejlesszék tovább a vállalati megelőzést, és igazítsák ki ezt az irányítási modellt. Ennek eredményeként létrejött a 2020. december 10-i, „a fokozott megelőzésről és a munkahelyi egészségügyi ellátásról és a munkakörülmények megújításáról” szóló szakmaközi megállapodás, amely megerősíti a munkahelyi egészségvédelem megelőzését a vállalkozásoknál, valamint a vállalkozások és a munkavállalók számára nyújtott szolgáltatásokat (prevenciós és munkahelyi egészségügyi szolgáltatások). Ezt a szakmaközi megállapodást a Nemzetgyűlés által 2021. február 17-én elfogadott törvénybe ültették át azzal a céllal, hogy hatékonyabb és megelőzőbb foglalkoztatói egészségügyi munkaerő-rendszer jöjjön létre, valamint hogy a kockázatoknak való kitettség és a karrierlehetőségek összekapcsolása révén megelőzzék a foglalkozási fáradtságot. Az intézkedések célja:

-A kockázatértékelési megközelítés részeként fokozza a vállalatokon belüli megelőzést a szociális párbeszéd, az éves megelőzési program meghatározása és egy megelőzési útlevél létrehozása révén;

-A megelőzési és egészségügyi szolgáltatások által nyújtott szolgáltatás meghatározása (SPST) alapvető szolgáltatásokkal a foglalkozási kockázatok megelőzése, az egyéni ellenőrzés és a szakmai visszatartó tényezők megelőzése terén;

-Támogatja az ideiglenes alkalmazottakat vagy vállalkozókat, valamint az önálló vállalkozókat a SPST további bevonásával;

-A szakmai kirekesztődés jobb kezelése külön erre a célra kijelölt cellákon keresztül, az „átmeneti” orvosi látogatások, valamint a munkába való sikeres visszatérést előkészítő „előzetes kinevezések” létrehozása révén;

-A foglalkozás-egészségügy jobb integrálása az átfogó egészségügyi rendszerbe, hogy a foglalkozás-egészségügyi képzés terén képzett orvosok figyelemmel kísérhessék a munkahelyi egészséget;

-A patkánycsoportok megerősítése azáltal, hogy a képzett ápolók lehetőséget kapnak arra, hogy fejlett gyakorlaton dolgozzanak, valamint feladat-átruházások kialakítása a csúcson belül

Igazítsa ki a munkahelyi egészségirányítást azáltal, hogy létrehozza a munkahelyi megelőzéssel és egészségvédelemmel foglalkozó nemzeti bizottságot azzal a feladattal, hogy meghatározza mind a SPST által kínált kötelező szolgáltatásokat, mind pedig a SPST tanúsításának kereteit.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terven belül az intézkedés egy sor módosítás elfogadásából áll, amelyek célja a munkahelyi egészséggel foglalkozó rendszer megelőzésre való összpontosításának fokozása, valamint a munkahelyi egészségért felelős intézmények irányításának és működésének átszervezése.

Reform C8.R4: A munkanélküliségi biztosítás reformja

A munkanélküliségi biztosítás reformját, amelynek célja a fenntartható foglalkoztatás előmozdítása és a rövid távú szerződések túlzott alkalmazásának korlátozása volt, eredetileg 2019 novembere és 2021 márciusa között fokozatosan tervezték hatályba léptetni, de a Covid19-válság miatt elhalasztották.

E reform célja a stabil foglalkoztatáshoz való visszatérés ösztönzőinek megerősítése, valamint a rövid szerződések és a munkanélküliségi időszakok váltakozásának korlátozása. A vállalkozások számára a cél a rövid szerződések túlzott alkalmazásának korlátozása. A reform a kompenzációra vonatkozó 3 fő intézkedésből, valamint egy „bonus-malus” intézkedésből áll, amely meghatározza a munkáltatói járulékokat.

A reform második része, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szerepel, a következő intézkedésekből áll:

-A napi referenciabér (SJR) kiszámításának új módszere, amely a juttatás összegének meghatározásának alapját képezi;

-A magas jövedelmű kedvezményezetteknek hat hónapnyi kompenzáció után nyújtott ellátások csökkentésére irányuló csúszó skála;

-Az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeinek korlátozása (négy hónap helyett hat hónap);

-A munkáltatók munkanélküliségi biztosításhoz való hozzájárulásának bónusza a rövid távú szerződések túlzott alkalmazásának megakadályozása érdekében.

Ezek az intézkedések legkorábban 2021-ben lépnek hatályba, amint a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás előre meghatározott szintje eléri a következő mutatókkal mért szintet:

-A Pôle Emploinál regisztrált munkanélküliek számának 130 000 fővel való csökkentése (több mint hat hónap)

-Több mint 2 700 000 foglalkoztatási nyilatkozat az egy hónapnál hosszabb szerződések esetében (összesítve négy egymást követő hónapra).

Beruházás C8.I1: FNE-képzés

Az FNE-képzés célja a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók képzése. E szakmai képzés célja a továbbképzés és az átképzés előmozdítása. Azoknak a vállalatoknak, amelyek munkavállalóikat részben foglalkoztatják, gyakran be kell fektetniük a képzésbe, hogy segítsék tevékenységüket, és alkalmazkodjanak a legújabb technológiai vagy gazdasági változásokhoz. Bár szükséges, a vállalkozások számára nehezebb a gazdasági visszaesés idején beruházni. Az FNE-képzés célja az ilyen képzés támogatása és ösztönzése, ami mind a munkavállaló, mind a vállalkozás számára előnyös, mivel javítja foglalkoztathatóságát és javítja versenyképességét. Tágabb értelemben ez a gazdaság számára is előnyös, mivel elősegíti a készségek fejlesztését a munkaerőpiacon nagy kereslet mellett.

Az intézkedés a kedvezményezettek csökkentett munkaidős foglalkoztatás keretében történő képzését finanszírozza 2020-ban (az adott év március 1-jétől kezdődően) és 2021-ben, a vállalkozás méretétől és a képzés megkezdésének időtartamától függően 40 % és 100 % közötti támogatási szintek mellett.

Beruházás C8.I2: Átképzés duális képzési programok révén (Pro-A)

A munkaerőpiac jelentős változásaival összefüggésben a Pro-A program lehetővé teszi a munkavállalók – különösen a nem megfelelő képesítéssel rendelkezők – számára, hogy szakmai fejlődésükre összpontosítsanak, és szakmai képesítés megszerzését eredményező duális képzés révén megkönnyítsék a szakmaváltást.

A munkavállaló egy képzési szervezet által nyújtott formális képzés és a vállalaton belüli szakmai tevékenység között 6-12 hónapig váltakozik (bizonyos képesítések és célcsoportok esetében adott esetben 24-re meghosszabbítható). A képzésre munkaidőben vagy azt követően kerülhet sor. A készségfejlesztő részben vagy egészben fedezheti a képzési költségeket, az utazási és szállásköltségeket, valamint a munkavállaló díjazását a Pro-A során.

Ez az intézkedés 90 000 kedvezményezett szakmai átmenetét finanszírozza 2021 és 2023 között.

Beruházás C8.I3: A tanulószerződéses gyakorlati képzéshez nyújtott munkaerő-felvételi támogatások

Az intézkedés a munkáltatóknak a szerződésük első évében nyújtott pénzügyi támogatásból áll, amely az 18 évesnél idősebbek esetében legfeljebb 8 000 EUR-t, kiskorúak esetében pedig 5 000 EUR-t tesz ki.

Bár a támogatás minden vállalkozás előtt nyitva áll, a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak meg kell felelniük az alábbi feltételek egyikének:

-a szakmai beilleszkedést támogató szerződések 5 %-ának elérése 2021-ben (tanulószerződés és professzionalizálási szerződés, VIE, CIFRE);

-vagy 2021-ben a duális képzési programokban (szakmai gyakorlat és professzionalizálási szerződés) részt vevő munkaerő legalább 3 %-a, amennyiben 2020 óta legalább 10 %-os növekedés következett be.

A kompetenciakezelő (Opco) által benyújtott tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések esetében a támogatást havonta, a szolgáltatási és fizetési ügynökség (ASP) díjazása előtt, a szerződés kezdetétől kell kifizetni.

Beruházás C8.I4: A professzionalizálási szerződésekhez nyújtott munkaerő-felvételi támogatások

Ezek a célzott foglalkoztatási támogatások azoknak a munkáltatóknak nyújtanak támogatást, akik olyan alkalmazottat toboroznak, aki a bizonyítványok nemzeti osztályozási rendszerében említett oklevelet, bizonyítványt vagy szakképesítést készít.

Az intézkedés a munkáltatóknak a professzionalizálási szerződés első évében nyújtott havi pénzügyi támogatásból áll, amely az 18 és 30 év közötti munkavállalók esetében legfeljebb 8 000 EUR-t, kiskorúak esetében pedig 5 000 EUR-t tesz ki. Ezek az összegek az 18 év alattiak fizetésének 50 %-át, a 21-30 év közöttiek 65 %-át és a 21 és 30 év közöttiek 50 %-át teszik ki.

Beruházás C8.I5: Foglalkoztatási támogatások a 26 év alatti fiatalok számára

Az intézkedések közé tartozik a 26 év alatti fiatalok foglalkoztatásának támogatása mérsékelten képzett vagy kezdő állásokban (a minimálbér kétszeresére korlátozott fizetés), amelyet 2020. augusztus 1. és 2021. március 31. között legalább 3 hónapos határozott idejű szerződés vagy határozatlan idejű szerződés megkötéséért kell fizetni. A támogatás maximális összege évi 4 000 EUR, évi négyszeri kifizetéssel. Ezt az intézkedést 2021. május 31-ig meghosszabbították, de jelenleg a minimálbér legfeljebb 1,6-szorosának megfelelő fizetésre korlátozódik.

Beruházás C8.I6: Munkahelyteremtés a fiatalok számára a sportágazatban

Ez az intézkedés a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását célzó, a sportágazatban történő munkahelyteremtést követően legfeljebb két évig nyújt pénzügyi támogatást. A Nemzeti Sportügynökség által támogatott munkahelyteremtés 80 %-a meghaladja a támogatás időtartamát. Ez az intézkedés tehát támogatja az állandó és át nem helyezhető munkahelyek létrehozását, segítve a fiatalokat abban, hogy tartósan belépjenek a munkaerőpiacra, miközben előmozdítja az egészséget és az általános népesség számára kínálkozó lehetőségeket.

Beruházás C8.I7: Oktatási intézmények a kiválóságért

A kiválósági iskolákba való betanulás célja, hogy a diákok – különösen a hátrányos helyzetűek – számára olyan környezetet teremtsenek, amely alkalmasabb a tanulásra, készségeik fejlesztésére és oktatási törekvéseik bővítésére.

A meglévő bentlakásos iskolák közül azonban sok már nem felel meg a jelenlegi igényeknek, ami alacsony kihasználtsághoz vezet. A felújításnak hozzá kell járulnia az energiamegtakarításhoz és ezen létesítmények korszerűsítéséhez, növelve ezen oktatási lehetőségek vonzerejét. Ez az intézkedés 1500 férőhely felújítását vagy létrehozását finanszírozza a kiválósági iskolákban 2022 szeptemberéig. 50 %-os társfinanszírozási arányt alkalmaznak, amelynek keretében a helyi hatóságok finanszírozzák e felújítások költségeinek felét.

Beruházás C8.I8: „Együtt a sikerért” (Cordées de la réussite)

Az „Együtt a sikerért” program a felsőoktatásban részt vevő diákok („tutorok”) és a hátrányos helyzetű területeken (elsőbbségi oktatás és vidéki területek) középiskolás diákok közötti hosszú távú tanácsadás. A cél e diákok ambícióinak és látókörének kiszélesítése, valamint saját személyes és szakmai projektjeik kialakítása. Ez személyes mentorálás és a további kulturális és társadalmi nyitottságot elősegítő csoportos tevékenységek kombinációjával érhető el (pl. múzeumokba és közintézményekbe tett látogatás, különböző szakmai ágazatok és munkahelyek meglátogatása, konferenciákon való részvétel, sztereotípiákkal kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységek, humán készségek fejlesztése, például nyilvános beszéd). A tevékenységek igazodnak a diákok életkorához, mivel körülbelül 13 éves korukban vehetnek részt a programban, és várhatóan a középiskolai végzettség megszerzéséig továbbra is részt vesznek a programban.

Ez a program egyrészt egyetemek vagy felsőoktatási intézmények (például középiskolák, amelyek 2 éves kor utáni előkészítő órákat is kínálnak), másrészt a vidéki vagy hátrányos helyzetű térségekben működő közép- és középiskolák közötti partnerségen alapul, amelyek vállalták, hogy diákjaik 30 %-át egy adott korcsoportba vonják be a programba. Ezeket a hároméves partnerségeket a regionális bizottságok projektpályázatok útján választják ki.

Ez az intézkedés 185 000 diák részvételét finanszírozza a programban.

Beruházás C8.I9: Diákhitelek államilag támogatott garanciái

Az állami kezességvállalással fedezett diákhitelek célja, hogy segítséget nyújtsanak a 28 év alatti diákoknak tanulmányaik finanszírozásához. Az állami garancia lehetővé teszi azon hallgatók számára, akik nem tudnak személyes garanciát nyújtani a tanulmányaik finanszírozásához szükséges hitelhez.

A hitel visszafizetése a fokozat megszerzéséig elhalasztható. A kölcsön maximális összege legalább két évre 15 000 EUR. Az állami támogatás ezen intézkedés révén történő növelése várhatóan ötször több diák számára teszi lehetővé e garantált hitelek igénybevételét. Ezért ennek az intézkedésnek legalább 100 000 diákhitelre vonatkozó állami kezességvállalást kell finanszíroznia.

Beruházás C8.I10: Személyre szabott lehetőségek az 16-18 éves NEET-fiatalok számára

Ez az intézkedés rövid távú támogatást nyújt a korai iskolaelhagyók számára, különös tekintettel a Covid19-válságot követő további nehézségekre és az ebből eredő korlátozásokra, azzal a céllal, hogy hosszú távon segítsen kezelni az alacsony képzettségű fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulását.

Az intézkedés testre szabott támogatást nyújt a NEET-fiatalok számára. A cél az, hogy minden 16-18 éves, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a képzési kötelezettségnek, szükségleteinek és szakmai projektjének megfelelő megoldást kínáljon. A 15 hetes program célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiataloknak arra, hogy puha készségeken dolgozzanak, feltárják a karrierlehetőségeket, és átfogó támogatást kapjanak (szociális, sport, kultúra) egy étkezést és szállást biztosító, teljesen immerzív program keretében.

Beruházás C8.I11: Helyek létrehozása a felsőoktatásban

A érettségi vizsga kivételes eredményei azt eredményezték, hogy 2020 őszén jelentősen nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik felsőoktatási tanulmányokat kezdtek. Az intézkedés további képzési helyek létrehozását jelenti a felsőoktatásban, amelynek célja, hogy megoldásokat kínáljon a fiatalok számára, és növelje a nagy keresletű gazdasági ágazatok képzési kínálatát.

Az intézkedés magában foglalja további helyek megnyitását rövid képzések és szakképzések keretében; az alapképzésben, az ápolóképző intézményekben és a paramedicinális képzésben, különösen a jelenlegi helyzetet és a Ségur de la Santé megállapodást követően.

Beruházás C8.I12: Ifjúsági terv: felsőoktatás az érettségivel rendelkező diákok számára

Tekintettel arra, hogy további férőhelyekre van szükség a felsőoktatásban, ez a beruházás kiegészíti a felsőoktatási férőhelyek létrehozására irányuló beruházásokat, rövidebb kétéves diplomák és egyéves képzések megnyitásával.

2021 szeptemberéig további férőhelyeket kell létrehozni a következő területeken:

-kétéves BTS-területek;

-helyek az egyéves KAP számára;

-a helyi kezdeményezéssel kapcsolatos képzéseken és egyéb kiegészítő képzéseken nyitott helyek;

-helyek a hároméves KAP számára.

Beruházás C8.I13: „Személyre szabott iránymutatás a foglalkoztatáshoz és az autonómiához” (PACEA) és ifjúsági garancia

A „foglalkoztatásra és autonómiára vonatkozó személyre szabott iránymutatás” (PACEA) a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázatának kitett NEET-fiatalok (16-25) támogatására szolgáló integrált szerződéses keretből áll. A kezdeti diagnózis segít azonosítani az egyes fiatalok szükségleteit és elvárásait, majd az egyéni támogatás különböző, legfeljebb 24 hónapig tartó szakaszai. Ezeket a szakaszokat egyéni alapon határozzák meg, és magukban foglalhatják a képzést, a szakmai gyakorlatot, a polgári szolgálatban való részvételt vagy az önkéntes munkát.

A PACEA keretében az ifjúsági garancia egy 12 hónapos programot ötvöz, amely munkatapasztalatból és képzésből, valamint személyre szabott tanácsadásból áll, és egy havi támogatással támogatja a programban való részvételüket.

Ez az intézkedés a PACEA-ban és az ifjúsági garanciában egyaránt részt vevő fiataloknak kifizetett támogatásokat finanszírozza.

Beruházás C8.I14: Támogatott ifjúsági szerződések (PEC és CIE)

A munkaerőpiacra belépő fiatalok a Covid19-válság negatív hatásai által leginkább érintett fiatalok közé tartoznak. A foglalkoztatástól legtávolabb eső fiatalok támogatása ezért megerősített intézkedéseket igényel, például a fiataloknak szóló támogatott szerződéseket mind a nonprofit (PEC), mind a profitorientált ágazatban (foglalkoztatási kezdeményezésekre irányuló szerződések).

Ezek a 6-24 hónapig tartó támogatott szerződések (a Munka Törvénykönyvében felsorolt kivételek kivételével) a foglalkoztatási ajánlatot a képzéshez és egyénre szabott tanácsadáshoz való jobb hozzáféréssel ötvözik egy foglalkoztatási tanácsadóval.

A nonprofit szektorban (PEC) a munkáltatónak fizetett havi végkielégítés a ledolgozott órák bruttó minimálbérének 65 %-át teszi ki, és a szerződések átlagosan heti 21,3 órát tesznek ki (legalább húsz óra).

A profitorientált ágazatban (CIE) a munkáltatónak fizetett kompenzáció a bruttó minimálbér 47 %-át teszi ki, és a szerződések átlagosan heti 30 órát tesznek ki (legalább húsz óra).

Ez az intézkedés 65 000 támogatott szerződést finanszíroz (a PEC és a CIE együtt), amelyeket 2020-ban és 2021-ben kötöttek meg.

Beruházás C8.I15: A munkáltatók támogatása fogyatékossággal élő személyek felvételéhez (AMEETH)

Ezt a célzott foglalkoztatási támogatást a fogyatékossággal élő munkavállalót 2020. szeptember 1. és 2021. június 30. között legalább három hónapos határozott idejű szerződés vagy határozatlan idejű szerződés alapján alkalmazó munkáltatóknak fizetik ki. A foglalkoztatási támogatást a minimálbér kétszeresét meg nem haladó fizetéssel rendelkező munkahelyekre nyújtják, és a támogatás maximális összege évi 4 000 EUR.

Ez az intézkedés 2021-ben legalább 12 500 foglalkoztatási támogatást finanszíroz a fogyatékossággal élő személyek felvételéhez.

Beruházás C8.I16: Az „irányított foglalkoztatási” terv kiterjesztése a fogyatékossággal élő személyekre

A „Guided Employment” támogatási program személyre szabott iránymutatást nyújt a fogyatékossággal élő személyek számára egy testre szabott projekt kidolgozásához, amely a „hely és képzés” megközelítésen alapul. A munkáltató és a munkavállaló középtávú támogatásban részesülhet a szükségletek intenzitása alapján (a legintenzívebb szakaszokban havi két órától havonta több mint tizenkét óráig).

Ez a támogatási rendszer négy különböző modulból áll, amelyek az adott helyzethez igazíthatók:

a)A fogyatékossággal élő munkavállaló helyzetének értékelése, figyelembe véve szakmai projektjét, képességeit és szükségleteit, valamint adott esetben a munkáltató szükségleteit

b)A szakmai projekt kidolgozása és a végrehajtáshoz nyújtott segítség a foglalkoztatásnak a szokványos munkakörnyezetbe való gyors integrálása érdekében

c)Segítségnyújtás a kedvezményezettnek a munkakeresésben

d)Támogatás a foglalkoztatás ideje alatt a képzésekhez és a készségfelmérésekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében, valamint szükség esetén közvetítés biztosítása a munkáltatóval a munkafeltételeknek és a környezetnek a sajátos igényekhez való igazítása érdekében.

A támogatást elsősorban egy képzett állásedző biztosítja, aki referenciapontként szolgál a munkavállaló és a munkáltató számára. Ez az intézkedés finanszírozza a támogatási rendszer meghosszabbítását. Bár a kedvezményezettek száma előzetesen nem ismert, a nyújtott támogatás szintjének jelentős eltérései miatt a kedvezményezettek számát utólag, a meghosszabbítás teljes körű végrehajtását követően jelenteni kell.

Beruházás C8.I17: Távoktatási tanfolyamok

A távoktatási kurzusok kidolgozása azáltal járul hozzá a társadalmi és területi kohézióhoz, hogy képzési lehetőségeket biztosít azon személyek számára, akiket korábban mobilitási korlátok miatt zártak ki (fogyatékossággal élő személyek vagy vidéki területeken élő személyek, vagy más személyek gondozása), és ezáltal a célcsoportok – köztük a munkanélküliek – jobb elérése, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítása. Emellett a tanfolyamok általános digitalizációja hozzájárulhat az alapvető digitális készségek elsajátításához és fejlesztéséhez.

Ez a beruházás a nemzeti foglalkoztatási ügynökség, a Pôle Emploi által szervezett további 30 000 távoktatási tanfolyam megnyitását finanszírozza. Az intézkedés a résztvevők mintegy 42 %-ának nyolc hónapos díjazását is tartalmazza.

Beruházás C8.I18: Digitális oktatási tartalom: digitális tartalom platformjai

A Covid19-válság és az abból eredő egészségügyi intézkedések rávilágítottak a távoktatás, valamint a digitális eszközök és modulok fontosságára. A szakmai képzést nagyobb rugalmassággal kell biztosítani, ötvözve a helyszíni, hibrid és távoktatási lehetőségeket. Az új digitális eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében az intézkedésnek innovatív „immerzív” modulokkal támogatott képzésekből kell állnia. 15 kísérleti tanfolyam alapján ki kell dolgozni az immerzív modulok (például a virtuális valóságon alapuló) integrálását a kurzusokba. Ezt követően mintegy 100 további tanfolyamra kell kiterjeszteni merülő modulokkal. Emellett a pályázati felhívásoknak és a projekteknek innovatív projektek támogatásával finanszírozniuk kell a képzési szervezetek hibrid képzési modelljeire való áttérést.

Beruházás C8.I19: Kiegészítő forrás a „Pro transitions” egyesületek számára (AT pro) a szakmai átmenetek finanszírozására

A szakmai átmenetek és irányváltások lehetővé teszik az erőforrások gazdasági ágazatok közötti újraelosztását azáltal, hogy a munkavállalókat a jelenlegi gazdasági körülményekhez jobban igazodó készségekkel látják el. A szakmai átmenetet elsősorban a külön erre a célra létrehozott „Átmeneti Pro” egyesületek (AT Pro) finanszírozzák, amelyek fedezik a képzési és egyéb költségeket, a díjazást és a kapcsolódó szociális költségeket. Az ilyen irányított pályamódosítások iránt nagy az igény, mivel 2019-ben több mint 35 000 kérelmet nyújtottak be, és csak 18 231-et finanszíroztak. Az intézkedés további, nagy igényű átmenetek finanszírozásából áll.

Regionális szinten az „Átmeneti Pro” egyesületek feladata, hogy átfogó listát készítsenek azokról a munkahelyekről és tanúsítványokról, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében finanszírozásban részesülhetnek. Ez a lista a magas foglalkoztatási kilátásokkal rendelkező munkahelyekre összpontosít a régióban, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott prioritásokkal összhangban (zöld átállás, a gazdaság digitális átalakulása).

Beruházás C8.I20: A digitális készségekre vonatkozó egyéni tanulási számlák kiegészítése

A digitális készségek munkaerő-piaci elsajátításának előmozdítása érdekében meg kell erősíteni a kifejezetten a digitális készségekre vagy a digitális karrierre összpontosító képzésekhez való hozzáférést azáltal, hogy lehetővé teszik az egyének számára, hogy egyéni tanulási felhasználói fiókjukon keresztül csatlakozzanak ezekhez a képzésekhez. Ez nem csupán növeli a résztvevők foglalkoztathatóságát, és szélesebb körben hozzájárul a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti eltérés problémájának kezeléséhez.

Az egyéni tanulási számlákat 1 000 EUR kredittel kell kiegészíteni, amely a digitális készségekhez vagy a digitális karrierhez kapcsolódó képzésekre használható fel. Erre a célra mintegy 400 képzést engedélyeztek, amelyeken a munkáltató beleegyezésével munkaidőben is részt vehetnek. A képzés befejezését követően a költségeket a képzési szervezetnek fizetik ki.

Beruházás C8.I21: A France Compétences forrásainak növelése

Az intézkedés célja a France Compétences, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai képzés szabályozásáért és finanszírozásáért felelős nemzeti hatóság támogatása, feltéve, hogy az igazgatótanács 2021. november 30-ig szavaz a 2022-es kiegyensúlyozott költségvetésről. A gazdasági válsághoz kapcsolódó kevesebb forrás miatt további egyszeri támogatásra volt szükség ahhoz, hogy Franciaország képes legyen megfelelni a tanulószerződéses gyakorlati képzések iránti rendkívül megnövekedett keresletnek. Az intézkedés 2023. december 31-ig várhatóan további 160 000 tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződést finanszíroz.

Ez a beruházás átmenetileg növeli a „France Compétences” által a készségfejlesztőknek (OPCO) fizetett összegeket, amelyek különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők képzési költségeit fedezik. Az oktatási költségek fedezésének biztosítása fontos tényező a tanulószerződéses gyakorlati képzések munkáltató általi alkalmazásában.

Beruházás C8.I22: A Pôle Emploi forrásainak növelése

A Pôle Emploi 1000, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott tanácsadót vesz fel, akik gazdasági nehézségek idején további támogatást nyújtanak az álláskeresőknek. Ezek a további munkaerő-felvételek lehetővé teszik az Ügynökség számára, hogy iránymutatást nyújtson a jelenlegi gazdasági válságból eredő további álláskeresőknek, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott gazdasági támogatás (például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás) fokozatos megszüntetését követően várhatóan tovább fognak növekedni.

Ezen túlmenően a további tanácsadóknak a 2019-2022 közötti háromoldalú megállapodásban meghatározott új Pôle Emploi szolgáltatásokat is végre kell hajtaniuk. Ez magában foglalja az újonnan regisztrált álláskeresőknek szóló „Starter Pack” programot, amely a korábbi 40 perces interjút felváltó két félnapos bevezető program, amelynek célja, hogy kezdettől fogva hatékony foglalkoztatási támogatást biztosítson. Általánosabban fogalmazva, a „globális megközelítés” bevezetése, amely átlagosan 9,5 hónapig intenzív támogatást nyújt a legkiszolgáltatottabb álláskeresőknek, további forrásokat igényel, amelyeket a Pôle Emploi e munkaerő-felvételek révén biztosít.

H.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
8-1	C8.R1: A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja	Cél	A Cap’Emploi szolgáltatásokat integráló ügynökségek		Szám	0	700	4. negyedév	2022	A Cap’Emploi szolgáltatásokat integrált Pôle Emploi-ügynökségek száma.
8-2	C8.R1: A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja	Cél	Kártérítési tanácsadóval rendelkező ügynökségek		Szám	0	700	4. negyedév	2022	Azon Pôle Emploi ügynökségek száma, amelyek bevezették a „kompenzációs tanácsadó” létrehozását.
8-3	C8.R2: A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja	Mérföldkő	A csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszer reformja a gazdasági tevékenység élénkítése érdekében a nagylelkűség fokozatos korlátozása és a rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek szigorítása révén	Hatálybalépés				3. negyedév	2021	A kiigazítások a következőkből állnak: ·A munkáltatók és a munkavállalók jövedelemszintjének csökkenése ·A csökkentett munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó engedély érvényességi idejének csökkentése (12 hónapról 3 hónapra, amely 12 hónapra meghosszabbítható) ·A védett ágazatok és az adminisztratív szempontból bezárt vállalatok megnövelt támogatási arányának fokozatos megszüntetése
8-4	C8.R3: A munkahelyi egészségvédelem és biztonság reformja	Mérföldkő	Törvénymódosítások elfogadása, amelyek célja, hogy Franciaország számára hatékonyabb rendszert biztosítsanak a munkahelyi egészséggel foglalkozó szereplők számára, amely egyrészt a megelőzésre összpontosít, másrészt pedig átszervezi a munkahelyi egészségért felelős intézmények irányítását és működését	Hatálybalépés				4. negyedév	2021	Törvénymódosítások elfogadása, amelyek célja, hogy Franciaország számára hatékonyabb rendszert biztosítsanak a munkahelyi egészséggel foglalkozó szereplők számára, amely egyrészt a megelőzésre összpontosít, másrészt pedig átszervezi a munkahelyi egészségért felelős intézmények irányítását és működését.
8-5	C8.R3: A munkahelyi egészségvédelem és biztonság reformja	Cél	Biztonságos digitális eszközökkel ellátott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szolgáltatások		Szám	0	165	2. negyedév	2026	Biztonságos digitális eszközökkel ellátott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szolgáltatások száma.
8-6	C8.R4: A munkanélküliségi biztosítás reformja	Mérföldkő	A munkanélküliségi rendszer reformjának több intézkedésének hatálybalépése	Hatálybalépés				4. negyedév	2021	Több intézkedés hatálybalépése az alábbiakkal kapcsolatban: ·A napi referenciabér (SJR) kiszámításának új módszere; ·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek nyolc hónapnyi kompenzáció után nyújtott ellátások csökkentésére irányuló csúszó skála; ·A „bonus malus” első lépésének hatálybalépése
8-7	C8.R4: A munkanélküliségi biztosítás reformja	Mérföldkő	A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése, amint javulnak a gazdasági feltételek	Hatálybalépés				4. negyedév	2022	A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése, amint javulnak a gazdasági feltételek: ·Az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeinek korlátozása (négy hónap helyett hat hónap) ·A magas jövedelmű kedvezményezetteknek nyolc hónapnyi kompenzáció után nyújtott ellátások csökkentésére irányuló csúszó skála;
8-8	C8.I1: FNE-képzés	Cél	Az FNE-formaképző tanfolyamok résztvevői		Szám	0	400 000	4. negyedév	2022	Képzések és egyéb fellépések száma (a közösségi vívmányok érvényesítése, kompetenciafelmérés).
8-9	C8.I2: Átképzés duális képzési programok révén (Pro A)	Cél	A Pro-A program kedvezményezettjei		Szám	0	90 000	4. negyedév	2023	A duális képzési programok keretében átképzésben részt vevő alkalmazottak száma (Pro-A).
8-10	C8.I3: Munkaerő-felvételi támogatás gyakornoki szerződések esetén	Cél	A tanulószerződéses gyakorlati képzésekre fizetett munkaerő-felvételi támogatások		Szám	0	333 374	4. negyedév	2021	Azon tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma, amelyek esetében foglalkoztatási támogatást fizettek a munkáltatónak.
8-11	C8.I4: Munkaerő-felvételi támogatás professzionalizálási szerződések esetén	Cél	Professzionalizálási szerződések alapján fizetett munkaerő-felvételi támogatások		Szám	0	100 000	1. negyedév	2022	Azon professzionalizálási szerződések száma, amelyek esetében a munkáltató kivételes professzionalizálási támogatást kapott.
8-12	C8.I5: Foglalkoztatási támogatás a 26 év alatti fiatalok számára	Cél	26 év alatti fiatalok felvételére irányuló szerződések esetében fizetett munkaerő-felvételi támogatások		Szám	0	337 000	1. negyedév	2021	Azon szerződések száma, amelyek esetében ifjúsági foglalkoztatási támogatást fizettek ki a munkáltatónak.
8-13	C8.I6: Munkahelyteremtés a fiatalok számára a sportágazatban	Cél	A támogatásban részesülő sportágazatban létrehozott munkahelyek		Szám	0	2500	3. negyedév	2023	A támogatásban részesülő sportágazatban létrehozott munkahelyek száma.
8-14	C8.I7: Oktatási intézmények a kiválóságért	Cél	Épített vagy felújított helyek		Szám	0	1500	3. negyedév	2022	A kiválósági iskolákban épített vagy felújított helyek száma.
8-15	C8.I8: „Együtt a sikerért”	Cél	A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok		Szám	0	185 000	3. negyedév	2021	A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok száma.
8-16	C8.I9: Diákhitelek államilag támogatott garanciái	Cél	Államilag garantált diákhitel kedvezményezettjei		Szám	0	100 000	4. negyedév	2022	Az államilag garantált diákhitelek kedvezményezettjeinek száma a Bpifrance-szal kötött megállapodás állami céltartalékot növelő módosítását követően.
8-17	C8.I10: Személyre szabott képzések az 16-18 éves NEET-fiatalok számára	Cél	Az AFPA tevékenységeibe bekapcsolódó fiatalok		Szám	0	10 500	1. negyedév	2022	Azon 16-18 éves fiatalok száma, akik részt vesznek a felnőttek szakmai képzésével foglalkozó nemzeti ügynökség (AFPA) által kínált személyre szabott tanfolyamon.
8-18	C8.I11: Helyek létrehozása a felsőoktatásban	Cél	Létrehozott felsőoktatási férőhelyek		Szám	0	30 000	4. negyedév	2022	A Parcoursup-on keresztül létrehozott felsőoktatási helyek száma.
8-19	C8.I12: Ifjúsági terv: Felsőoktatás	Cél	Létrehozott felsőoktatási férőhelyek		Szám	0	16 000	3. negyedév	2021	A felsőoktatási intézmények által létrehozott helyek száma, az akadémiák felmérései alapján.
8-20	C8.I13: PACEA és ifjúsági garancia	Cél	A PACEA és az ifjúsági garanciák további kedvezményezettjei 2021-től		Szám	0	130 000	1. negyedév	2022	Azon fiatalok száma, akik beléptek a PACEA-ba és az ifjúsági garanciába 2021-ben, a helyi missziók jelentése szerint.
8-21	C8.I14: Támogatott ifjúsági szerződések (PEC és CIE)	Cél	Kiegészítő támogatott szerződések		Szám	0	65 000	1. negyedév	2022	A Pôle Emploi jelentése szerint további támogatott szerződések száma a fiatalokkal foglalkozó PEC és a Youth CIE esetében.
8-22	C8.I15: A munkáltatók támogatása fogyatékossággal élő személyek felvételéhez (AMEETH)	Cél	Támogatások, fizetett		Szám	0	12 500	2. negyedév	2021	A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásáért fizetett foglalkoztatási támogatások száma.
8-23	C8.I16: A „kísérő foglalkoztatási” terv meghosszabbítása	Mérföldkő	A „kísérleti foglalkoztatási terv” kiterjesztésének teljes körű alkalmazása	A teljesítést igazoló jelentés				2. negyedév	2023	A fogyatékossággal élő személyeket támogató „kísérleti foglalkoztatási” terv teljes körű alkalmazása.
8-24	C8.I17: Távoktatási tanfolyamok	Cél	Távoktatási tanfolyamokra való belépés		Szám	0	30 000	4. negyedév	2023	A távoktatási tanfolyamokra való jelentkezések száma a Pôle Emploi javaslatának megfelelően.
8-25	C8.I18: Digitális oktatási tartalom: digitális tartalom platformjai	Cél	Képzési szervezetek, amelyek kijelentették, hogy a képzésben részt vevők részben vagy egészben távoktatáson vesznek részt		Szám	0	15 000	4. negyedév	2023	Azon képzési szervezetek száma, amelyek oktatási és pénzügyi kimutatásukban kijelentik, hogy a képzésben részt vevők részben vagy egészben távoktatáson keresztül vettek részt.
8-26	C8.I18: Digitális oktatási tartalom: digitális tartalom platformjai	Mérföldkő	Projektirányítási segítségnyújtás támogatása a digitális tartalmak tervezésének és terjesztésének támogatása érdekében	A benyújtandó anyagok továbbítása				4. negyedév	2022	A digitális tartalom tervezésének és terjesztésének támogatását célzó projektirányítási támogatás részeként előállított eredmények (beleértve az 15 kidolgozandó kísérleti tanfolyam projektfájljait is)
8-27	C8.I19: Kiegészítő forrás a „Pro transitions” egyesületek számára (AT pro) a szakmai átmenetek finanszírozására	Cél	További finanszírozott szakmai átmenetek		Szám	15 937	19 837	4. negyedév	2022	A finanszírozott szakmai átmenetek számának növekedése (+ 3 900) 2021-ben kezdődött a 2020-ban finanszírozott szakmai átmenetek teljes számához képest.
8-28	C8.I20: A digitális készségekre vonatkozó egyéni tanulási számlák kiegészítése	Cél	Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-jukat arra használták, hogy csatlakozzanak a nemzeti szakmai készségek adattárában regisztrált, digitális készségekre vonatkozó képzéshez		Szám	0	22 500	1. negyedév	2022	Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-jukat arra használták, hogy csatlakozzanak a nemzeti szakmai készségek adattárában regisztrált, digitális készségekre vonatkozó képzéshez.
8-29	C8.I21: A France Compétences forrásainak növelése	Mérföldkő	A France Compétences-szel kötött megállapodás aláírása	A megállapodás aláírása				1. negyedév	2021	A francia állam és a France Compétences aláírásával 750 000 000 EUR-val növelni kell a francia hatáskörök pénzügyi forrásait.
8-30	C8.I21: A France Compétences forrásainak növelése	Cél	További gyakornoki szerződések aláírása		Szám	335 421	495 000	4. negyedév	2023	2021 és 2023 között aláírt további tanulószerződéses gyakorlati képzési szerződések száma (+ 160 000) a 2019-es alapértékhez képest, a kompetenciaszolgáltatók jelentése szerint.
8-31	C8.I22: A Pôle Emploi forrásainak növelése	Cél	Pôle Emploi toborzott tanácsadók		Szám	0	1 000	4. negyedév	2022	A határozott idejű szerződéssel felvett Pôle Emploi tanácsadók száma.

I. 9. KOMPONENS: Kutatás, egészségügy és függőség, területi kohézió

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének átfogó célja a tágabb értelemben vett társadalmi és területi kohézió erősítése. Különösen az egészségügyre, a digitális gazdaságra, a kutatásra és a felsőoktatásra összpontosít nyolc beruházással és három reformmal.

A komponens magában foglalja az egészségügyi ágazatba történő beruházásokat az egész területen, beleértve az infrastruktúrák korszerűsítését és felújítását, valamint az egészségügy digitalizálását. Ezeket a beruházásokat az egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerek számos reformja kíséri, amelyek a gondozók karrierjének javítására, a beruházási politikák meghatározására, a szervezet egyszerűsítésére, valamint az idősek gondozásának és autonómiájának reformjára összpontosítanak.

A komponens magában foglal egy olyan intézkedést is, amely a „France très haut débit” szupergyors széles sávú hálózatra vonatkozó terv beruházásösztönzésén keresztül az egész területen felgyorsítja a digitális összeköttetést. Ezt digitális befogadási intézkedésnek kell kísérnie, amely mindenki számára lehetővé teszi a digitális eszközökhöz való hozzáférést.

A közfinanszírozású kutatást a nemzeti kutatási ügynökség kiegészítő finanszírozásával kell támogatni, ami lehetővé teszi a kutatási felhívások sikerességi arányának növelését. A „Befektetés a jövőbe” elnevezésű terv (PIA4) pályázati felhívásokat tesz közzé a felsőoktatás színvonalának javítására a kiválóság előmozdítása, a finanszírozás keresésének elősegítése és a szerveződés javítása révén.

A 9. komponens az egészségügyi rendszer rezilienciájának javításáról szóló 2020.1.2. országspecifikus ajánlásra, a digitális átállásba és infrastruktúrákba történő beruházásról szóló 2019.3.3., 2020.3.4. és 2020.3.7. országspecifikus ajánlásokra, valamint a kutatásba és fejlesztésbe való beruházásról szóló 2019.3.1. és 2020.3.8. országspecifikus ajánlásokra adott válasz. Emellett a 2020.3.2. és a 2020.3.3. számú országspecifikus ajánlásokkal is foglalkozik azáltal, hogy mozgósítja a közberuházásokat, ugyanakkor előmozdítja a magánberuházásokat.

I.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. Reform (C9R1): Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia

A „Ma Santé2022” nemzeti stratégia az egészségügyi rendszer szervezetéről és átalakításáról szóló törvény elfogadásával alakult ki 2019 júliusában. Célja az egészségügyi rendszer jobb megszervezése helyi szinten, különösen új helyi egészségügyi struktúrák létrehozása révén, amelyek célja az ellátási szegmensek (például a területi szakmai egészségügyi közösségek) közötti jobb koordináció. Ezt a nemzeti stratégiát számos egymást követő reformág erősítette meg, ideértve a Parlament által 2021 áprilisában elfogadott „Investir pour l’Hôpital” tervet (2019. november), a „Ségur de la Santé” tervet (2020. július), valamint a kórházak irányításának egyszerűsítésére irányuló törvényt („loi visant à améliorer le système de santé par la confiance et la simplification”). Ez utóbbi célja – a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyik intézkedéseként – a kórházak irányításának olyan reformja, amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a kórházak szervezésében és működésében, és nagyobb szerepet biztosít a kórházi egységeknek a döntéshozatalban.

2. Reform (C9R2): Az önállóság elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása

Az idős és fogyatékossággal élő személyek gondozásának javítása érdekében az intézkedés rendelkezik az általános szociális biztonsági rendszeren belül egy ötödik ág létrehozásáról, amely a már meglévő ágazatokon kívül az önállóság elvesztésének kockázatára is kiterjed (a betegség, nyugdíj, család, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések kockázataira kiterjedően). A társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló 2021. évi törvény meghatározza az ötödik ág irányításának és finanszírozásának megszervezésére vonatkozó első intézkedéseket. Az orvosi-szociális intézmények finanszírozása teljes egészében a társadalombiztosítás ezen ötödik ágába kerül át.

1. Beruházás (C9I1): Digitális egészségügy

Az intézkedés célja a digitális eszközök fejlesztésének felgyorsítása az egészségügyi ágazatban

Négy alintézkedésből áll:

·Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén:

Ez a beruházás felgyorsítja az állami információs rendszerek telepítését: a közös egészségügyi dokumentáció, a digitális egészségügyi platform, az egészségügyi szakembereknek nyújtott valamennyi digitális szolgáltatás egyablakos ügyintézése, az egészségügyi szakemberek elektronikus azonosító kártyái.

·az állami és magán egészségügyi ágazat által használt szoftver interoperabilitása és biztonságossága

E beruházás célja az állami és a magánszektorban már használt szoftverek korszerűsítése annak érdekében, hogy azok kompatibilisek legyenek az állam által előírt interoperabilitási és biztonsági követelményekkel. Ez a beruházás előnyben részesíti az egészségügyi adatok cseréjét elősegítő technológiai beruházásokat, mint például a kórházi kiadásra vonatkozó dokumentumok, biológiai jelentések, radiológiai jelentések és képek, orvosi rendelvények és összekötő levelek.

·az egészségügyi szakemberek támogatása és ösztönzése a digitális átállásban

Ez a beruházás a szoftver telepítését és a felhasználók támogatását szolgálja. Emellett pénzügyi támogatást nyújt annak érdekében, hogy ösztönözze az egészségügyi szakembereket a digitális szolgáltatások, különösen a közös egészségügyi dokumentáció használatára.

·a szociális gyógyászat digitális felzárkóztatása

E beruházás célja, hogy a szociális gyógyászati létesítményeket digitális infrastruktúrával, például internetkapcsolattal, számítógépekkel és szoftverekkel lássa el. Konkrétan, ugyanazon régió szakembereinek közösen kell beruházniuk a költségek csökkentésébe és a koherencia biztosításába.

2. Beruházás (C9I2): A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és átalakítása

Az Egészségügyi Segur tervben bejelentetteknek megfelelően a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy növeli a kórházak és az egészségügyi létesítmények beruházási támogatását. E beruházások egy része a kórházi épületek teljes felújítására és korszerűsítésére irányul, többek között energiahatékonyságuk növelése céljából (az épületek jobb szigetelése a hőkomfort javítása érdekében, a műszaki berendezések jobb teljesítménye a fogyasztás csökkentése érdekében). Az egyéb beruházási projektek ambuláns létesítmények építésére, valamint az orvosi infrastruktúra és felszerelések (például a sebészi szobák felszerelése és a járóbeteg-ellátás fejlesztése) korszerűsítésére irányulnak.

Az intézkedés olyan beruházásokat is finanszíroz, amelyek célja a biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés (például a felszerelések és az egészségügyi termékek biztonsága, a munkakörülmények javítását szolgáló berendezések, a hulladékgazdálkodás).

A regionális egészségügyi ügynökségek felelősek a kórházak beruházási igényeinek meghatározásáért és vizsgálatáért, tekintettel területük sajátos szükségleteire.

3. Beruházás (C9I3): Az orvosi-szociális létesítmények felújítása.

E beruházás célja a francia orvosi-szociális ágazat felújítása, átalakítása és felszerelése, különös tekintettel az időskorú eltartottak létesítményeire (EHPAD) a 2021-2025-ös időszakban annak érdekében, hogy a jövőbeli demográfiai változásokra való felkészülés jegyében növeljék szállás- és gondozási kapacitásukat, és energiahatékony projektek révén hozzájáruljanak az ökológiai átálláshoz.

Ez az intézkedés az orvosi-szociális ágazatban a legelavultabb EHPAD felújítására vagy újjáépítésére irányuló beruházások támogatására irányul, elsősorban a közszférában. A beruházások közé tartoznak például a nyilvános EHPAD-ok felújítására és bővítésére irányuló projektek, beleértve az egyéni helyiségek és egyedi szaniterhelyiségek építését vagy felújítását, a befogadó területek fejlesztését, a létesítmények akadálymentesítési előírásoknak megfelelő korszerűsítését, valamint a kognitív zavarokkal küzdő személyek igényeihez igazított létesítmények létrehozását.

A projektek kiválasztási kritériumait nemzeti szinten a Caisse nationale de solidarité pour l’autonomie (CNSA) és a Szolidaritási és Egészségügyi Minisztérium társadalmi kohézióval foglalkozó főigazgatósága részvételével működő bizottság határozza meg. Ezt az intézkedést a CNSA 2021. január 1-jétől hajtja végre, amely a beruházási hitelek egy részét egy ötéves időszak alatt minden évben átruházza a regionális egészségügyi ügynökségekre. Az egyes regionális egészségügyi ügynökségek a létesítmények vezetői által benyújtott projektek megvizsgálását követően, a nemzeti szinten meghatározott támogathatósági kritériumokkal összhangban végrehajtják éves programozásukat.

4. Beruházás (C9I4): Az öngyilkosság megelőzésére szolgáló nemzeti forródrót

Az öngyilkosság megelőzésére szolgáló nemzeti forróvonal bevezetése a 2018-2022 közötti időszakra szóló nemzeti egészségügyi stratégia részét képezi, és egyike a „Ségur de la santé” tervben bejelentett fellépéseknek. Az intézkedés nemzeti csomópontok és regionális platformok telepítésére terjed ki.

5. Beruházás (C9I5): Nagy sebességű széles sávú hálózatra vonatkozó terv

Az eredeti nagy sebességű széles sávú terv („plan France très haut débit”) célja az összeköttetés javítása volt a területen, és 2022-ra legalább 30 Mbps sebességű, országos szintű „nagyon nagy sebességű” hozzáférést kívánt biztosítani. A stratégiát felülvizsgálták az ambíciók szintjének növelése, a vidéki térségek összeköttetéseinek javítása érdekében, a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatásával.

Az intézkedésnek ösztönöznie kell az új generációs hozzáférési (NGA) hálózatok kiépítésének felgyorsítását, különösen az optikai szál esetében, 100 Mbps feletti és általában 1 Gbps-ot meghaladó sebességgel. A projektek az úgynevezett „közkezdeményezési hálózatokban” zajlanak, ahol a magánberuházások nehezen vonzhatók és a következő területeket érintik: Aude, Auvergne, Bretagne, Cher, Dordogne, Doubs, Haute-Savoie, Indre, Manche, Mayotte, Sarthe és Seine-et-Marne. A források egy részét az ország egész területén komplex műszaki összeköttetésekkel rendelkező helyiségekre kell fordítani. A kormány átfogó célja, hogy 2025-re teljes hozzáférést biztosítson az NGA-hoz, összhangban a gigabitalapú társadalom célkitűzéseivel.

6. Beruházás (C9I6): E-befogadás

A fellépés a digitális befogadás támogatására irányuló meglévő kezdeményezésre épül, és további 4 000 digitális tanácsadót képez ki, akiknek a helyi hatóságok és az egyesületek vagy a szociális és szolidáris gazdaság magánszereplői adnak otthont (például városházák, könyvtárak, nyugdíjasotthonok, ápolóotthonok, szociális akcióközpontok és helyi szövetségek). Ezeknek a digitális tanácsadóknak műhelytalálkozókat kell szervezniük, és képzéseket kell kínálniuk annak érdekében, hogy mindenki fokozatosan magáénak érhesse a mindennapi digitális feladatokat, mint például személyes adataik védelme, közösségi hálózatok mestersége, információforrások ellenőrzése, önéletrajz készítése, tárgy értékesítése, online vásárlás, távmunka vagy orvosi kijelölés ütemezése. Tevékenységük megkezdése előtt és folyamatosan képzésben kell részesülniük annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a támogatott személyek számára, valamint hogy felkészüljenek küldetésüknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által támogatott két éven túli folytatására.

Az intézkedés ezzel párhuzamosan támogatja a digitális tevékenységeket kínáló helyi hálózatokat (egyértelmű címkézés, képzési készletek kifejlesztése, pedagógiai megoldások kifejlesztésének támogatása), valamint támogatja a digitális feladatok ellátásában közvetlenül segítséget nyújtó „digitális segítők” („Aidants Connect”) fejlesztését.

7. Beruházás (C9I7): K+F helyreállítási stratégia (Nemzeti Kutatási Ügynökség)

A kutatásprogramozási törvény (lásd: 6. komponens) meghatározza a Nemzeti Kutatási Ügynökség költségvetés-növelési pályáját a 2021. évi 1 190 000 000 EUR-ról 2027-re 1 674 000 000 EUR-ra. Az intézkedés ezt az emelést a 2021. és 2022. évi allokáció növelésével egészíti ki.

Ez a további beruházás növeli a pályázati felhívások sikerességi arányát, és a jelenlegi 16 %-ról akár 23 %-ra emeli azt, ami összehasonlítható a világ legjobb kutatási ügynökségeivel. Egy köztes lépés, amely 2021-re eléri a 20 %-ot, várhatóan mintegy 2300 kiválasztott projektben fog megvalósulni az évre benyújtott 10 000-11 500 projektből. Jobban finanszírozza az alapkutatást valamennyi fegyelmi területen, és különösen biztosítja valamennyi kiválósági projekt finanszírozását, beleértve azokat a kockázatos és innovatív projekteket is, amelyeken a fellendülés várhatóan alapul.

8. Beruházás (C9I8): Az oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztémák támogatása (PIA4)

A PIA4 (Befektetés a jövőbe, Plan d’Investissements d’Avenir) e kerete az innováció támogatását célozza az oktatás (az óvodától az egyetemekig) és a kutatás területén. Az intézkedést három projektfelhívásra kell fordítani.

·Az első „Kiválóság minden formája” a felsőoktatási intézmények átalakítási projektjeit támogatja a legjobb nemzetközi normák elérése érdekében. Átalakítás alatt az intézmény vagy a helyszín bármely jelentős fejlődését értjük, amely hozzájárul az intézmény vagy a helyszín számára legfontosabbnak ítélt küldetések vagy küldetések potenciáljának fejlesztéséhez stratégiai projektjük részeként. A cél az, hogy megszilárdítsuk és megerősítsük a francia tudományos közösségek sokféleségét, és segítsük őket abban, hogy megvalósítsák az általuk kitűzött célokat.

·A második a felsőoktatási és kutatási intézmények finanszírozási forrásainak diverzifikálását támogatja. Támogatást nyújt a projektek létrehozásának támogatására szolgáló szolgáltatások létrehozásához vagy átalakításához, valamint az intézmények által kapott finanszírozás kiegészítéséhez. Ez arra ösztönözné az intézményeket, hogy diverzifikálják forrásaikat (az Európai Uniótól kapott források a képzés és a filantrópia és a szponzorálás keretében gyűjtött pénzeszközök tekintetében).

·A harmadik pályázati felhívás célja az iskolai oktatás átalakítása az innováció, valamint az új szervezési és irányítási formák előmozdítása révén. Több prioritást kell követni:

oVészhelyzeti oktatási területek: azonosítsa az iskolából lemorzsolódó tanulókat a célterületeken, erősítse meg az oktatási segédanyagokat annak érdekében, hogy azok színvonalra emelkedjenek.

o„Szülői” nemzeti platform: különösen a digitális technológia révén olyan új megközelítést kínál, amely megerősíti a szülők szerepét, kapcsolatát és elkötelezettségét az iskolában.

oLemorzsolódó területek: innovatív tárcaközi, asszociatív és regionális beavatkozási módszerek révén tűzze ki célul a közép- és felsőfokú oktatásban való lemorzsolódás teljes csökkentését.

oTanulási útvonalak területei: a vállalkozásokkal együttműködve jelentősen növelje a munkatanulmányok képzését innovatív megoldások kidolgozása, a fiatalok integrált gondozását célzó megoldások (lakhatás, mobilitás, munkaszerződés) előmozdítása révén, biztosítva a fiatalok számára a törések elkerülését célzó nyomon követést.

A soron következő projektfelhívások feladatmeghatározásának támogathatósági kritériumként tartalmaznia kell a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítását oly módon, amely biztosítja, hogy az intézkedés megfeleljen a (EU) 2021/241 rendeletben foglalt jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Ez kiegészíti azt a tényt, hogy adott esetben a környezetvédelmi kritériumok a projektek kiválasztási kritériumainak részét képezik, és hogy az üzemeltetőknek belső és külső szakértelem alapján el kell készíteniük pályázataik kritikai elemzését; a zöld átállást a törvény a hatásvizsgálat egyik célkitűzéseként sorolja fel, és hogy a hatásvizsgálat irányító szerveinek biztosítaniuk kell e célkitűzések alkalmazását, amit egy külön mutató segítségével követnek nyomon. Ez a következők kizárásához vezet: i. a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek, beleértve a downstream felhasználást is 35 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek 36 ; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 37 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek 38 ; és iv. olyan tevékenységek, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet.

I.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Mértékegység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
9-1	C9.R1 Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia	Mérföldkő	Szavazás és az egészségügyi rendszer javítását célzó törvényjavaslat közzététele (a kórházak irányításának egyszerűsítése).	Hatálybalépés				4. negyedév	2021	A törvény hatálybalépése az egészségügyi rendszer bizalommal és egyszerűsítéssel történő javítása érdekében, ami lehetővé teszi az intézmények számára, hogy rugalmasabban szervezzék meg működésüket, a kórházi irányítás újraellátását, valamint a döntéshozatalban a kórházi ellátás térnyerését.
9-2	C9.R1 Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia	Cél	Az egészségügy emberi erőforrásainak korszerűsítésére vonatkozó kötelezettségvállalási arány		Százalék		90%	4. negyedév	2023	Az egészségügy emberi erőforrásainak fejlesztésére vonatkozó kötelezettségvállalási arány.
9-3	C9.R2 Az önállóság elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása	Mérföldkő	az idősek és a fogyatékossággal élők függetlenségét támogató új szociális biztonsági ág létrehozásáról szóló törvény	Hatálybalépés				3. negyedév	2020	A szociális adósságról és autonómiáról szóló, 2020. augusztus 7-i 2020-991. sz. törvény közzététele a Hivatalos Lapban, amely előírja az idősek és a fogyatékossággal élők függetlenségét támogató új szociális biztonsági ág létrehozását.
9-4	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén		Szám (millió)	9,5	40	4. negyedév	2024	Azon betegek száma, akik rendelkeznek nemzeti elektronikus egészségügyi nyilvántartással és biztonságos egészségügyi e-mail címmel.
9-5	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	A telepített flottaszoftverek interoperabilitásának és biztonságának véglegesítése, valamint az egészségügyi ellátás támogatása és ösztönzése		Szám (millió)	3	15	4. negyedév	2024	Az egészségügyi szakemberek által készített és az új rendszerben elmentett digitális dokumentumok (például biológiai jelentések, radiológiai jelentések, kórházi jelentések és igazolások).
9-6	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	A szociális gyógyászat digitális felzárkóztatása		Szám	0	410000	4. negyedév	2024	Az aktív elektronikus orvosi-szociális nyilvántartások száma.
9-7	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és átalakítása	Cél	Műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásaikban támogatott létesítmények		Szám	0	800	1. negyedév	2023	Azon létesítmények száma, amelyek számára az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) a műszaki berendezésekre, berendezésekre vagy könnyű felújításokra irányuló beruházásokat különített el. Kumulatív számítás: az ilyen krediteket kapó különböző egészségügyi intézmények száma.
9-8	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és átalakítása	Cél	Az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR) (halmozott)		Szám	0	20	4. negyedév	2024	Azon létesítmények száma, amelyek esetében az ARS (Regionális Egészségügyi Hivatal) 20 000 000 EUR-t meghaladó összeg erejéig jóváhagyta az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektet. Kumulatív számítás.
9-9	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és átalakítása	Cél	Az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR)		Szám	20	30	2. negyedév	2026	Azon létesítmények száma, amelyek esetében az ARS (Regionális Egészségügyi Hivatal) 20 000 000 EUR-t meghaladó összeg erejéig jóváhagyta az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektet. Kumulatív számítás.
9-10	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és átalakítása	Cél	műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásaikban támogatott létesítmények		Szám		1000	4. negyedév	2025	Azon létesítmények száma, amelyek számára az ARS (Regionális Egészségügyi Ügynökség) a műszaki berendezésekre, berendezésekre vagy könnyű felújításokra irányuló beruházásokat különített el. Kumulatív számítás: az ilyen krediteket kapó különböző egészségügyi intézmények száma.
9-11	C9.I3 Az egészségügyi és szociális létesítmények felújítása	Cél	Azon ápolóotthonok száma, amelyek segítséget kaptak az idősek befogadási feltételeinek javításához szükséges eszközökkel („napi beruházások”) (kumulatív)		Szám		3000	4. negyedév	2022	A „napi beruházások” program keretében támogatásban részesült eltartott idősek otthonainak száma
9-12	C9.I3 Az egészségügyi és szociális létesítmények felújítása	Cél	Szálláshely-megoldások az ingatlanberuházási támogatásban részesülő idősek számára				36 000	2. negyedév	2026	Az EHPAD-ban épített vagy felújított szálláshelyek, illetve idős vagy eltartott személyek otthonai.
9-13	C9.I4 Az öngyilkosság megelőzésére szolgáló nemzeti forródrót	Mérföldkő	A telefonvonal-szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében	A forróvonal aktiválása				4. negyedév	2022	A telefonvonal-szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében.
9-14	C9.I5 Nagyon gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)	Cél	Rosthoz csatlakoztatható további lakások és üzleti helyiségek		Szám	0	1,700,000	1. negyedév	2022	A rosthoz kapcsolható további lakások és üzleti helyiségek száma (2020-hoz képest) 2021-ben.
9-15	C9.I5 Nagyon gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)	Cél	Rosthoz csatlakoztatható további lakások és üzleti helyiségek		Szám	0	2,500,000	4. negyedév	2023	A 2023-ban üvegszálas csatlakoztatásra jogosult további lakások és üzleti helyiségek száma (2022-hez képest).
9-16	C9.I6 E-befogadás	Cél	A szolgáltatások digitális tanácsadóinak képzése Franciaországban		Szám	0	3600	4. negyedév	2022	A képzési és toborzási kampány keretében kiképzett francia szolgáltatási digitális tanácsadók száma.
9-17	C9.I7 K+F helyreállítási stratégia – Nemzeti Kutatási Ügynökség	Cél	Általános és egyedi projektfelhívások globális sikerességi aránya		Százalék	16	20	2. negyedév	2022	A Nemzeti Kutatási Ügynökség által kiválasztott projektek száma és az általános és egyedi pályázati felhívások keretében benyújtott projektek száma közötti arány. A 2021-ben indított projektfelhívások arányát 2022 második negyedévében kell mérni.
9-18	C9.I8 PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása	Mérföldkő	Mindhárom elindított projektfelhívás („kiválóság”, „A felsőoktatási és kutatási intézmények erőforrásainak diverzifikálása”, valamint „Az iskolai oktatás átalakítása az innováció, valamint az új szervezeti és irányítási formák előmozdítása révén”)	A felhívások közzététele a honlapon				4. negyedév	2021	Az ezen intézkedés keretében meghirdetett valamennyi projektfelhívás, többek között támogathatósági kritériumként a finanszírozott megoldás alkalmazásai környezetvédelmi semlegességének biztosítása érdekében.
9-19	C9.I8 PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata	A Secrétariat Général pour l’Investissement (SGPI) jelentése				4. negyedév	2023	A 9-18. mérföldkő keretében közzétett pályázati felhívások/pályázati felhívások lezárását követően hozott miniszterelnöki határozat végrehajtása; annak lehetővé tétele, hogy valamennyi kedvezményezett számára aláírják a kedvezményezettekkel való szerződéskötést pénzeszközök odaítélésével.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 40 950 000 000 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

1.1.Első részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

1-1	C1.R1 Lakáspolitika	Mérföldkő	A gyalogsági aknák reformja („aides personnelles au logement”)
1-4	C1.I1. Magánépületek energetikai felújítása	Cél	Validált MPR-ek száma
1-6	C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A felújítási támogatásban részesülő szociális lakások kategóriájába tartozó lakások száma
1-8	C1.I3. Középületek energetikai felújítása	Cél	Az államhoz tartozó közterületek felújítási projektjeinek száma, amelyekre vonatkozóan bejelentették a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződést
2-4	C2.I1 Az ipar szén-dioxid-mentesítése	Cél	Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás
2-6	C2.I2 Városi tömörítés: fenntartható építőipar	Cél	A támogatásban részesülő települések száma
3-1	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése
3-2	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A mobilitásról szóló, 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 172. cikke
3-4	C3.R2 Zöld költségvetés	Mérföldkő	Zöld költségvetés a finanszírozási törvénnyel
3-5	C3.I1 Vasúti támogatás	Mérföldkő	A finanszírozási megállapodások megkötése
3-15	C3.I2 A tiszta járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok
3-18	C3.I3 Napimobilitás	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
3-21	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
3-22	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	Az ASP (l’Agence de Services et de Paiement) aláírása az új töltőállomásokra vonatkozó finanszírozási megállapodásról
3-27	C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele	Cél	A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma
3-29	C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele	Mérföldkő	Az AFITF finanszírozási megállapodásai
4-1	C4.R1: A „Programme d’investissements d’avenir” program irányításának reformja ( PIA)	Mérföldkő	A Programme d’investissements d’avenir felülvizsgált irányítása
4-2	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Cél	Validált „gyorsítási stratégiák” száma
6-5	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Cél	Validált stratégiák száma
7-3	C7.R2 Sarkalatos törvény kísérlet	Mérföldkő	A megkülönböztetéshez való jog megállapítására irányuló törvény hatálybalépése
7-6	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP jelentésének benyújtása (Commission sur l’Avenir de Finances Publiques)
7-7	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A CAFP-jelentés kiválasztott ajánlásainak végrehajtása
7-8	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	A Covid19-adósság megfékezésére irányuló program végrehajtása a költségvetésiterv-javaslatban.
7-10	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	A termelékenységi reformok eredményeinek közzététele
7-11	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Jelentés a Számvevőszék államháztartási ellenőrző látogatásáról
7-35	Kontroll- és ellenőrzési eljárások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során	Mérföldkő	A rendszer megszervezése, az adatok kezelése és az ellenőrzések megszervezése
8-3	C8.R2 A csökkentett munkaidős foglalkoztatás reformja	Mérföldkő	A csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszer reformja a gazdasági tevékenység élénkítése érdekében a nagylelkűség fokozatos korlátozása és a rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek szigorítása révén
8-4	C8.R3 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság reformja	Mérföldkő	Törvénymódosítások elfogadása, amelyek célja, hogy Franciaország számára hatékonyabb rendszert biztosítsanak a munkahelyi egészséggel foglalkozó szereplők számára, amely egyrészt a megelőzésre összpontosít, másrészt pedig átszervezi a munkahelyi egészségért felelős intézmények irányítását és működését
8-6	C8.R4 A munkanélküli-biztosítás reformja	Mérföldkő	A munkanélküliségi rendszer reformjának több intézkedésének hatálybalépése
8-10	C8.I3 Tanulószerződéshez nyújtott támogatás	Cél	A tanulószerződéses gyakorlati képzésekre fizetett munkaerő-felvételi támogatások
8-12	C8.I5 Felvételi támogatás 26 év alatti fiatalok számára	Cél	26 év alatti fiatalok felvételére irányuló szerződések esetében fizetett munkaerő-felvételi támogatások
8-15	C8.I8. „Együtt a siker érdekében”	Cél	A „cordées de la réussite” programban részt vevő diákok
8-19	C8.I12 ifjúsági terv: Felsőoktatás	Cél	Létrehozott felsőoktatási férőhelyek
8-22	C8.I15. A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásához nyújtott munkáltatói támogatás (AMEETH)	Cél	Támogatások, fizetett
8-29	C8.I21 A France Compétences erőforrásainak növelése	Mérföldkő	A France Compétences-szel kötött megállapodás aláírása
9-1	C9.R1 Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia	Mérföldkő	Szavazás és az egészségügyi rendszer javítását célzó törvényjavaslat közzététele (a kórházak irányításának egyszerűsítése).
9-3	C9.R2 Az önállóság elvesztésének kockázatát fedező új szociális biztonsági ág létrehozása	Mérföldkő	Az idősek és a fogyatékossággal élők függetlenségét támogató új szociális biztonsági ág létrehozásáról szóló törvény
9-18	C9.I8. PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása	Mérföldkő	Mindhárom elindított projektfelhívás („kiválóság”, „A felsőoktatási és kutatási intézmények erőforrásainak diverzifikálása”, valamint „Az iskolai oktatás átalakítása az innováció, valamint az új szervezeti és irányítási formák előmozdítása révén”)
		Részösszeg	8 505 747 126 EUR

1.2.Második részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

1-3	C1.R2 Felülvizsgált hőszabályozás (RE2020)	Mérföldkő	A hőenergia-rendelet (RE2020) felülvizsgálata
1-5	C1.I1. Magánépületek energetikai felújítása	Cél	Validált MPR-ek száma
1-7	C1.I2 A szociális lakások energetikai felújítása	Cél	A felújítási támogatásban részesülő szociális lakások kategóriájába tartozó lakások száma
1-9	C1.I3. Középületek energetikai felújítása	Cél	A helyi és regionális önkormányzatokhoz tartozó olyan középületek száma, amelyekről az állam vagy az energetikai felújítási munkálatokkal foglalkozó regionális tanács támogatási értesítést küldött
2-1	C2.R1 Éghajlat & Reziliencia törvény	Mérföldkő	Éghajlat & reziliencia törvény
2-3	C2.R2 A körforgásos gazdaságról szóló törvény	Mérföldkő	A hulladék- és körkörös gazdaságról szóló törvényt végrehajtó rendeletek
2-5	C2.I1 Az ipar szén-dioxid-mentesítése	Cél	Elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás
2-7	C2.I3 Városi tömörítés: Barnamezős területek	Cél	Azon projektek száma, amelyekhez támogatást írtak alá a hulladékos területek vagy a városi területek újrahasznosítására
2-9	C2.I4 Biodiverzitás	Cél	Az ökológiai helyreállítás és a védett területek területén támogatott projektek száma
2-11	C2.I6 Biztonságos vízhálózatok	Cél	A támogatott ivóvízhálózatok és higiénés hálózatok lineáris kilométerben mért száma
2-12	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Cél	A válogatóközpontok korszerűsítésére aláírt szerződések száma
2-13	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Mérföldkő	Beruházás a hulladékválogatásba és -gyűjtésbe, valamint az orvosi hulladék kezelésébe
2-16	C2.I9 Növényifehérje-terv	Cél	Azon projektek száma, amelyeket a fehérjenövény-termesztésbe történő beruházás céljából a fehérjetervből finanszíroznak
3-6	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Kapcsolók
3-7	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Felsővezetékek
3-8	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Regenerált vasútvonalak
3-9	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Alagutak
3-10	C3.I1 Vasúti támogatás	Mérföldkő	A vasutak környezeti kezelése
3-16	C3.I2 A tiszta járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok
3-17	C3.I2 A tiszta járművek beszerzésének támogatása	Cél	Ökológiai bónuszok
3-30	C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele	Cél	Új elektromos csatlakozások dokkokon
4-3	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Mérföldkő	Pályázati felhívások vagy pályázati felhívások közzététele
4-5	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Mérföldkő	A szerződések odaítélése a támogatási mechanizmus keretében
4-6	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	A támogatási mechanizmus keretében előállított hidrogén mennyisége
4-8	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Mérföldkő	A hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projekt keretében magángazdáknak nyújtott pénzügyi támogatásról szóló határozat aláírása
4-10	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A beruházási támogatási alap keretében támogatásra kiválasztott projektek száma
4-11	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A kiválasztott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energiahatékony légi járműveket előmozdító K+F projektek száma
5-1	C5.R1 Az ASAP-törvény végrehajtása	Mérföldkő	A 2020-1525. sz. törvény (loi ASAP)
5-3	C5.I1 Regionális befektetési alapok	Mérföldkő	Regionális befektetési alapoknak nyújtott támogatás
5-4	C5.I1 Regionális befektetési alapok	Cél	Hozzájárulás a regionális befektetési alapokhoz
6-2	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	Loi n° 2020-1674 du 24 décembre 2020 – munkaerő-felvétel a hivatali idő függvényében
6-4	C6.I1. A K+F munkahelyek megőrzése	Cél	Az intézkedésből részesülő K+F személyzet száma
6-8	C6.I3. PIA – innovatív vállalkozások	Mérföldkő	Pályázati vagy pályázati felhívás közzététele
6-10	C6.I4 Űrpolitika	Cél	A szerződések kedvezményezetteknek történő odaítélése
6-11	C6.I4 Űrpolitika	Cél	A kedvezményezettek száma
7-1	C7.R1 4D. törvény	Mérföldkő	A 4D törvény hatálybalépése
7-5	C7.R3 Közszolgálati átalakítás	Mérföldkő	A munkaerő-felvétel és az esélyegyenlőség terén indított projektek részeként meghatározott intézkedések végrehajtása
7-12	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Kijárati vészhelyzeti intézkedések egészségügyi feltételek mellett
7-13	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	Az államháztartásra vonatkozó programozási törvény kiadási pályájával összhangban a közigazgatás hatáskörét lefedő, a közkiadásokra vonatkozó értékelésekkel kiegészített pénzügyi törvények kidolgozása
7-15	C7.I1 A vállalatok digitális korszerűsítése	Cél	A digitális beruházások előmozdítása érdekében támogatásban részesült vállalatok száma
7-20	C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító	Cél	Az előállított digitális személyazonosító igazolványok száma
7-26	C7.I9 Az iskola digitális átalakítása	Cél	Digitálisan felszerelt iskolai osztályok száma
7-32	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a sajtóágazati tervbe
7-33	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a könyvágazati tervbe
7-34	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Beruházás a filmágazati tervbe
8-1	C8.R1 A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja	Cél	A Cap’Emploi szolgáltatásokat integráló ügynökségek
8-2	C8.R1 A munkanélküli ügynökség által nyújtott szolgáltatások reformja	Cél	Kártérítési tanácsadóval rendelkező ügynökségek
8-7	C8.R4 A munkanélküli-biztosítás reformja	Mérföldkő	A fennmaradó intézkedések automatikus hatálybalépése, amint javulnak a gazdasági feltételek
8-8	C8.I1 FNE-képzés	Cél	Az FNE-formaképző tanfolyamok résztvevői
8-11	C8.I4 Felvételi támogatás professzionalizálási szerződésekhez	Cél	Professzionalizálási szerződések alapján fizetett munkaerő-felvételi támogatások
8-14	C8.I7. Kiváló iskolák betanítása	Cél	Épített vagy felújított helyek
8-16	C8.I9 Államilag támogatott diákhitel-garanciák	Cél	Államilag garantált diákhitel kedvezményezettjei
8-17	C8.I10 Személyes kurzusok az 16-18 éves NEET-fiatalok számára	Cél	Az AFPA tevékenységeibe bekapcsolódó fiatalok
8-18	C8.I11 Felsőoktatási helyek létrehozása	Cél	Létrehozott felsőoktatási férőhelyek
8-20	C8.I13 PACEA és ifjúsági garancia	Cél	A PACEA és az ifjúsági garanciák további kedvezményezettjei 2021-től
8-21	C8.I14 Támogatott szerződések az ifjúság számára (PEC és CIE)	Cél	Kiegészítő támogatott szerződések
8-26	C8.I18 Digitális oktatási tartalom: digitális tartalom platformjai	Mérföldkő	Projektirányítási segítségnyújtás támogatása a digitális tartalmak tervezésének és terjesztésének támogatása érdekében
8-27	C8.I19. További allokáció a „Pro transitions” egyesületek számára (AT pro) a szakmai átmenetek finanszírozására	Cél	További finanszírozott szakmai átmenetek
8-28	C9.I20 Egyéni tanulási számlák feltöltése digitális készségekre	Cél	Azok a személyek, akik a kiegészítő ILA-jukat arra használták, hogy csatlakozzanak a nemzeti szakmai készségek adattárában regisztrált, digitális készségekre vonatkozó képzéshez
8-31	C8.I22 Pôle Emploi forrásainak növelése	Cél	Pôle Emploi toborzott tanácsadók
9-11	C9.I3 Egészség- és szociális létesítmények felújítása	Cél	Azon ápolóotthonok száma, amelyek segítséget kaptak az idősek befogadási feltételeinek javításához szükséges eszközökkel („napi beruházások”) (kumulatív)
9-13	C9.I4 Nemzeti öngyilkosság-megelőzési forróvonal	Mérföldkő	A telefonvonal-szolgáltatás aktiválása az öngyilkosság megelőzése érdekében
9-14	C9.I5 Gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)	Cél	Rosthoz csatlakoztatható további lakások és üzleti helyiségek
9-16	C9.I6 Digitális befogadás	Cél	A szolgáltatások digitális tanácsadóinak képzése Franciaországban
9-17	C9.I7. K+F helyreállítás	Cél	Általános és egyedi projektfelhívások globális sikerességi aránya
		Részösszeg	14 597 701 149 EUR

1.3.Harmadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

1-2	C1.R1 Lakáspolitika	Mérföldkő	A Pinel/PTZ-rendszerek reformja
1-10	C1.I3. Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok helyszínéül szolgáló állam közterületein található emeletek m²-ben kifejezett száma
1-13	C1.I4. A mikrovállalkozások és a kkv-k energetikai felújítása	Cél	Adójóváírásban és támogatási programban részesülő vállalkozások száma
2-8	C2.I3 Városi tömörítés: Barnamezős területek	Cél	Azon projektek száma, amelyekhez támogatást írtak alá a hulladékos területek vagy a városi területek újrahasznosítására
2-10	C2.I5 Szeizmikus kockázatok megelőzése a DOM-ben	Cél	Érintett épületek száma – Szeizmikus kockázatok a DOM-ben
2-17	C2.I10 Erdők	Cél	Azon erdők területe, amelyekre támogatást kötöttek az erdő javítása, átalakítása, regenerálása vagy helyreállítása érdekében
3-3	C3.R1 Mobilitási jog	Mérföldkő	A 2019. december 24-i 2019-1428. sz. törvény 3. cikke
3-11	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Helyi vasútvonalak
3-12	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Felújított teherszállító vonalak
3-23	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	Töltőállomás
3-24	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	A fenntartott sávok kilométerben kifejezve
3-26	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Mérföldkő	A tengerügyekre vonatkozó CROSS-hálózat és számszerű rendszer korszerűsítése
3-28	C3.I5 Az állami gépjárműflotta környezetbarátabbá tétele	Cél	A francia közigazgatás által vásárolt elektromos és hálózatról tölthető hibrid járművek száma
3-31	C3.I6 A kikötők környezetbarátabbá tétele	Mérföldkő	Hajóvásárlás
3-32	C3.I7 A villamosenergia-hálózatok ellenálló képességének erősítése	Mérföldkő	A projektek kezdete
4-4	C4.I1: Innováció a zöld átállásért	Mérföldkő	A szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata
5-2	C5.R2 A vállalkozások hozzájárulása a gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláshoz	Mérföldkő	A 2020-1721. sz. törvény 244. cikke (loi de finances 2021)
6-1	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	Loi n° 2020-1674 du 24 décembre 2020 – a rendeletek hatálybalépése
6-6	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Mérföldkő	Pályázati vagy pályázati felhívás közzététele
7-9	C7.R4 Az államháztartás irányítása	Mérföldkő	Az államháztartások programozásáról szóló új törvény (LPFP, „Loi de Programmation des Finances Publiques”)
7-17	C7.I2 Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése	Cél	A nyilvános megrendelésekben részesülő vállalatok száma
7-18	C7.I2 Az állam és a helyi hatóságok digitális korszerűsítése	Cél	Távmunkára felszerelt köztisztviselők százalékos aránya
7-21	C7.I4 Az állam digitális korszerűsítése – digitális azonosító	Cél	A digitális személyazonosító alkalmazást használó polgárok száma
7-22	C7.I5 A Belügyminisztérium berendezései	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium digitális berendezéseinek megerősítésére
7-24	C7.I7. Telekommunikáció a Belügyminisztériumban	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium digitális összekapcsoltságának megerősítésére
8-9	C8.I2 Átképzés duális képzési programokon keresztül (Pro A)	Cél	A Pro-A program kedvezményezettjei
8-13	C8.I6 Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára a sportágazatban	Cél	A támogatásban részesülő sportágazatban létrehozott munkahelyek
8-23	C8.I16 A kísérő foglalkoztatási terv meghosszabbítása	Mérföldkő	A „kísérleti foglalkoztatási terv” kiterjesztésének teljes körű alkalmazása
8-24	C8.I17 Távoktatási tanfolyamok	Cél	Távoktatási tanfolyamokra való belépés
8-25	C8.I18: Digitális oktatási tartalom: digitális tartalom platformjai	Cél	Képzési szervezetek, amelyek kijelentették, hogy a képzésben részt vevők részben vagy egészben távoktatáson vesznek részt
8-30	C8.I21 A France Compétences erőforrásainak növelése	Cél	További gyakornoki szerződések aláírása
9-2	C9.R1 Az egészségügyi rendszer átalakítására irányuló nemzeti stratégia	Cél	Az egészségügy emberi erőforrásainak korszerűsítésére vonatkozó kötelezettségvállalási arány
9-7	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása	Cél	Műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásaikban támogatott létesítmények
9-15	C9.I5 Gyors szélessávú terv („Plan France très haut débit”)	Cél	Rosthoz csatlakoztatható további lakások és üzleti helyiségek
9-19	C9.I8. PIA4 – Az oktatási, kutatási, promóciós és innovációs ökoszisztémák támogatása	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata
		Részösszeg	7 931 034 483 EUR

1.4.Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

1-11	C1.I3. Középületek energetikai felújítása	Cél	Az energetikai felújítási munkálatok helyszínéül szolgáló állam közterületein található emeletek m²-ben kifejezett száma
1-12	C1.I3. Középületek hőfelújítása	Cél	Azon iskolák, főiskolák vagy középiskolák száma, ahol az energetikai felújítási munkálatok befejeződtek
3-19	C3.I3 Napimobilitás	Cél	Tömegközlekedési célra fenntartott sávok
3-25	C3.I4 A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos munkálatok felgyorsítása	Cél	Vízi utakon megvalósított projektek
6-7	C6.I2 PIA – Kulcsfontosságú digitális technológiák	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata
6-9	C6.I3. PIA – innovatív vállalkozások	Mérföldkő	Szerződések odaítélése – a miniszterelnök végrehajtási határozata
6-12	C6.I4 Űrpolitika	Mérföldkő	Beruházások az Ariane-ban 6
7-14	C7.R5 A közkiadások minőségének értékelése	Mérföldkő	A közkiadások minőségének javítása érdekében a 2023. évi költségvetési törvényben végrehajtott intézkedések éves értékelése
7-16	C7.I1 A vállalatok digitális korszerűsítése	Cél	A vállalkozásoknak nyújtott digitális megoldások száma
7-19	C7.I3. A központi kormányzat kiberbiztonsága	Mérföldkő	A kormányzati kiberbiztonság növelését célzó beruházások
7-27	C7.I10 A felsőoktatáshoz való digitális hozzáférés	Cél	A digitális képzésben részt vevő diákok száma
7-30	C7.I11 Kultúra	Cél	Felújított művészeti és építészeti iskolák száma
7-31	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Művészeti alkotások létrehozását támogató programok
9-4	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	Állami digitális infrastruktúra az egészségügy területén
9-5	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	A telepített flottaszoftverek interoperabilitásának és biztonságának véglegesítése, valamint az egészségügyi ellátás támogatása és ösztönzése
9-6	C9.I1 A digitális egészségügyre vonatkozó műszaki szabványok felzárkóztatása	Cél	A szociális gyógyászat digitális felzárkóztatása
9-8	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása	Cél	Az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR) (halmozott)
		Részösszeg	3 793 103 448 EUR

1.5.Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés

2-2	C2.R1 Éghajlat & Reziliencia törvény	Mérföldkő	Éghajlat & Reziliencia törvény– Végrehajtási aktus
2-14	C2.I7 A válogatóközpontok korszerűsítése	Cél	A korszerűsített válogatóközpontok száma
2-15	C2.I8 Újrafeldolgozás és újrahasználat	Cél	Az elkerült műanyagok mennyisége
3-13	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Helyi vasútvonalak
3-14	C3.I1 Vasúti támogatás	Cél	Felújított teherszállító vonalak
3-20	C3.I3 Napimobilitás	Cél	Tömegközlekedési célra fenntartott sávok
4-7	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	A támogatási mechanizmus keretében előállított hidrogén mennyisége
4-9	C4.I2: Dekarbonizált hidrogént fejleszt	Cél	Elektrolitgyártási kapacitás
4-12	C4.I3: Támogatási terv a repüléstechnikai ágazat számára	Cél	A beruházási támogatási alap keretében befejezett projektek száma
6-3	C6.R1 Kutatásprogramozási jog	Cél	A 2020. december 24-i Loi n° 2020-1674 du décembre közfinanszírozás növelése
7-2	C7.R1 4D. törvény	Mérföldkő	A 4D törvény értékelése
7-4	C7.R2 Sarkalatos törvény kísérlet	Mérföldkő	Az első kísérletek jelenlegi állása
7-23	C7.I6 Belügyminisztériumi kérelmek	Mérföldkő	Beruházás a Belügyminisztérium által kifejlesztett digitális alkalmazásokba
7-25	C7.I8 Az oktatási rendszer digitális korszerűsítése	Mérföldkő	Beruházás a Nemzeti Oktatási Minisztérium digitális szolgáltatásainak korszerűsítésébe
7-28	C7.I11 Kultúra	Cél	Katedrálisok és nemzeti történelmi műemlékek
7-29	C7.I11 Kultúra	Mérföldkő	Helyi hatóságokhoz és magántulajdonosokhoz tartozó műemlékek
8-5	C8.R3 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság reformja	Cél	Biztonságos digitális eszközökkel ellátott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szolgáltatások
9-9	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása	Cél	Az egészségügyi létesítmények építésére, energetikai felújítására és korszerűsítésére irányuló beruházási projektek száma (> 20 millió EUR)
9-10	C9.I2 A kórházak és az egészségügyi ellátás korszerűsítése és szerkezetátalakítása	Cél	Műszaki berendezésekbe, berendezésekbe vagy könnyű felújításokba történő beruházásaikban támogatott létesítmények
9-12	C9.I3 Egészség- és szociális létesítmények felújítása	Cél	Szálláshely-megoldások az ingatlanberuházási támogatásban részesülő idősek számára
		Részösszeg	4 540 732 267 EUR

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

A francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását adminisztratív szempontból a Gazdasági, Pénzügyminisztérium és a Helyreállítási Minisztérium irányítja, szoros együttműködésben a miniszterelnök mellé rendelt Európai Ügyek Főtitkárságával (SGAE). Az SGAE koordinálja a tervben részt vevő központi közigazgatási szerveket, és a „France Relance” tervért felelős „Recovery Secretariat” (amelynek a francia helyreállítási és rezilienciaépítési terv beruházásai alrészt képeznek) támogatja a végrehajtási és nyomonkövetési folyamatot. A gazdaságélénkítési titkárság közvetlenül a miniszterelnökhöz és a gazdasági, pénzügyi és gazdaságélénkítési miniszterhez tartozik. A helyreállítási titkárság az egyes intézkedések szintjén nyomon követi a terv végrehajtását, szoros együttműködésben az egyes minisztériumok regionális prefektusaival és vezetőivel.

A reformok végrehajtását minden érintett minisztérium szorosabban nyomon követi. Az egyes miniszterek mellett egy tanácsadó felel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok nyomon követéséért, végrehajtásáért és az azokról való jelentéstételért. A minisztériumközi koordinációt az SGAE biztosítja, amelynek feladata, hogy a Gazdasági, Pénzügyi és Helyreállítási Minisztériummal együtt összegyűjtse a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében tervezett reformok mérföldköveinek teljesítését igazoló dokumentumokat.

A mérföldkövek és célok ellenőrzését a komponensek végrehajtásáért felelős minisztériumokra ruházzák át a „Convention de délégation de gestion” révén. Ez a hatáskör-átruházás azt jelenti, hogy minden minisztérium saját hatáskörén belül meghatározza a Gazdasági, Pénzügyi és Helyreállítási Minisztérium által meghatározott belső ellenőrzési rendszert. E rendszerek hatékonyságának biztosítása és a továbbított adatok minőségének ellenőrzése érdekében ellenőrzési, vizsgálati és ellenőrzési látogatásokat kell szervezni. A „Conventions de délégation de gestion” részletezi a költségvetési előirányzatot, míg a szakminisztériumok által elvégzendő irányítás és ellenőrzések a még fejlesztés alatt álló „chartes de gestion”-ban szerepelnek.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

A beruházásokhoz kapcsolódó célok és mérföldkövek teljesítését a Helyreállítási Titkárság rendszeres és központosított nyomon követésnek veti alá az érintett közigazgatási szervek által gyűjtött és bejelentett információk alapján. A mérföldkövekhez és célokhoz csatolt mutatókra vonatkozó adatokat a Helyreállítási Titkárság által létrehozott, erre a célra szolgáló informatikai gyűjtési eszközben (Propilot) kell megadni. Ezeket az adatokat helyi szinten kell gyűjteni és nemzeti szinten központosítani kell, és azokat a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti mérföldkövek és célok eléréséről szóló jelentésekhez kell felhasználni. A beszedési titkárság kivonja őket a „Propilot” informatikai eszközből, és azokat rendszeres időközönként megküldi a Gazdasági, Pénzügyminisztérium és Helyreállítási Minisztérium Költségvetési Igazgatóságának, hogy véglegesítse az Európai Bizottságnak küldendő kifizetési kérelmeket.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Franciaország az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Franciaország biztosítja, hogy kérésre a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és ellenőrzési célokból.

(1) Az ELAN törvény a „loi pour l’évolution du logement, de l’aménagement et du numérique”-t jelöli.

(2) APL: aides personnelles au logements, azaz az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott lakhatási támogatás; Pinel program: a bérleti díjakra vonatkozó jövedelemadó-csökkentés; PTZ: prêt à taux zero, azaz nulla kamatozású kölcsön.

(3) BBC: „Bâtiment Basse Consommation”, azaz legfeljebb 50 kWh/m² primerenergia-fogyasztással.

(4) Éco-PLS: az éco-prêt logement social (amelyet 2009-ben hajtottak végre, 2019-ben felülvizsgálták, és előnyös hiteleket nyújt a szociális bérlőknek épületállományuk felújításához). CEE (certificats d’économies d’énergie): a rendszert 2005-ben hozták létre, és tanúsítványok révén energiamegtakarítási kötelezettségeket ír elő az energiaszolgáltatók számára.

(5) A szolgáltatási célú épületek végsőenergia-fogyasztásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségekről szóló 2019. július 23-i 2019-771. sz. rendelet

(6) Pl. önkormányzatok, településcsoportok és egyéb helyi hatóságok, például „départements”.

(7) A támogatható intézkedések jegyzékét rendeletben kell meghatározni.

(8) 18 város érintett, amelyek mintegy 7 millió lakost képviselnek (ezek közül több a vízgyűjtő medencék szintjén van).

(9) Vö. https://www.certificat-air.gouv.fr/docs/tableaux_classement.pdf

(10)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. július 6-i 691/2011/EU rendelete az európai környezeti-gazdasági számlákról, 2. cikk

(13)

„Autorités organisatrices de la distribution publique d’électricité” (AODE) az energiatörvény L.322-6. cikke alapján.

(14)

Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(15)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(16)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(17)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(18)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelmény és felfüggesztési kötelezettség hatálya alá tartoznak. A javasolt projektek kiválasztása és sajátosságai miatt kiigazításokra lehet szükség az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(19) Loi n°2020-1525 du 7 décembre 2020.

(20) France relance : découvrez les priorités du plan | Gouvernement.fr .

(21) Az ISO 14064-1 szabvány értelmében az „1. alkalmazási körre” vonatkozik.

(22) Lásd pl.: https://travail-emploi.gouv.fr/droit-du-travail/egalite-professionnelle-discrimination-et-harcelement/indexegapro .

(23) Lásd pl.: https://www.legifrance.gouv.fr/codes/article_lc/LEGIARTI000037385809/ .

(24) Loi n° 2020-1674 du 24 décembre 2020.

(25)

Az EdTech – amelyet általában „oktatási technológiának” neveznek – a tudáshoz, a továbbításhoz, a tanuláshoz és az alkalmazáshoz szükséges technológiai erőforrásokat és digitális megoldásokat foglal magában.

(26)

(27)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(28)

(29)

(30) Lásd például: https://www.insee.fr/fr/metadonnees/definition/c2034 .

(31)

(32)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(33)

(34)

(35)

(36)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(37)

(38)

Choose the experimental features you want to try