EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.2.18.

COM(2021) 67 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

Tartalomjegyzék

1.BEVEZETÉS

1.1.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet

1.2.A főbb adatkészletek tartalma

1.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz való hozzáférés és azok közzététele

2.A 251/2009/EK RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA

2.1.Az adatok rendelkezésre állása és teljessége

2.2.A titoktartási szabályok és alkalmazásuk

3.KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

3.1.Koherencia

3.2.Összehasonlíthatóság

4.AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE

5.HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

6.AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉS

7.A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TERHEK

8.A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBAN BEVEZETETT VÁLTOZTATÁSOK ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOSAN ELŐIRÁNYZOTT FEJLESZTÉSEK

8.1.A VÁLLALKOZÁSSZERKEZETI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK INTEGRÁCIÓJA A VÁLLALKOZÁSSTATISZTIKA EGYÉB TERÜLETEIBE

8.2.A GAZDASÁGI EGYSÉG MINT STATISZTIKAI EGYSÉG ALKALMAZÁSA A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBAN

1.BEVEZETÉS

1.1.A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK rendelet 1 (a továbbiakban: SBS-rendelet) 13. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottság 2011. április 29-ig és azután háromévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet szerint összeállított statisztikákról, különösen azok minőségéről és a vállalkozások számára jelentett terhéről”. Ez a jelentés a 2017. áprilisi jelentés nyomán készült 2 .

A jelentés áttekintést nyújt az SBS-rendelet végrehajtása során a következő területekre vonatkozó vállalkozásszerkezeti statisztikák tekintetében elért előrehaladásról:

·szolgáltatások,    

·ipar,

·kereskedelem,

·építőipar,

·üzleti szolgáltatások és

·a vállalkozások demográfiája.

A jelentés információt szolgáltat a Bizottság által az európai vállalkozások jó minőségű szerkezeti statisztikáinak biztosítása érdekében tett intézkedésekről, valamint az SBS-rendelet tagállamok általi végrehajtásáról. Információt nyújt továbbá azokról az Eurostat által kezdeményezett intézkedésekről, amelyek célja, hogy növeljék a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak relevanciáját, és csökkentsék a vállalkozások terheit. A jelentés a tagállamok által továbbított, a vállalkozások szerkezeti statisztikáival kapcsolatos, a 2016. referenciaévre vonatkozó adatokat, így az Egyesült Királyság adatait is tartalmazza.

1.2.A főbb adatkészletek tartalma

A vállalkozások szerkezeti statisztikái (structural business statistics; SBS) átfogó képet nyújtanak az európai vállalkozások egészének, illetve különböző ágazatainak szerkezetéről, fejlődéséről és jellemzőiről, és nagymértékben hozzájárulnak több más területtel – például a nemzeti számlákkal, a rövid távú statisztikákkal és a vállalkozások nyilvántartásával – kapcsolatos munkához.

Az adatok általában a mezőgazdaság és a személyi szolgáltatások kivételével az összes ágazatot lefedik. A következő változókról gyűjtenek adatokat:

·kimeneti változók (például árbevétel és hozzáadott érték);

·bemeneti változók: munkaerő-ráfordítás (például a foglalkoztatás és a ledolgozott órák száma), áru- és szolgáltatásráfordítás (például az összes beszerzés) és tőkeráfordítás (például a tárgyi eszközökbe történő beruházás); és

·a vállalkozások demográfiájával összefüggő változók (például az aktív vállalkozások sokasága, a létrehozott és a megszüntetett vállalkozások száma).

A fentiekből ezenkívül számos más fontos mutató származtatható bizonyos monetáris változókból képzett arányszámok vagy az egy főre jutó értékek formájában.

A 251/2009/EK bizottsági rendelet 3 értelmében minden tagállam több adatkészletet köteles benyújtani. A főbb adatkészletek a következők:

·éves vállalkozási statisztikák (az összes mutatót országonként, a NACE Rev. 2. 4 négy számjegyű szintjén [szakágazatok] továbbítják);

·éves vállalkozási statisztika méretkategória szerint (az összes mutató országonkénti, a NACE Rev. 2. három számjegyű szintjén [alágazatok]); a méretkategória meghatározása a foglalkoztatottak száma alapján történik;

·éves regionális statisztika (négy mutató NUTS 2 régiónként, a NACE Rev. 2. két számjegyű szintjén [ágazatok]); és

·éves demográfiai statisztika jogi forma vagy alkalmazotti létszám szerinti bontásban (a mutatók országonkénti mutatók, a NACE Rev. 2. négy számjegyű szintjén [szakágazatok]).

Az adatok többségét a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH) gyűjtik statisztikai felmérések útján, illetve vállalkozás-nyilvántartásokból és különféle közigazgatási forrásokból. A tagállamok az adatforrások függvényében különböző statisztikai módszereket – például bruttósítást, modellalapú becslést vagy az imputálás különféle formáit – alkalmaznak az előállított vállalkozásszerkezet-statisztikai adatok minőségének biztosítása érdekében.

A tagállamoktól kapott adatokat minőség-ellenőrzés után közzéteszik az Eurostat weboldalán.

1.3.A vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz való hozzáférés és azok közzététele

A tagállamok által a 2016. referenciaévre vonatkozóan szolgáltatott összes adat és az uniós szintű összesített adatok 2018 decembere óta szabadon elérhetők az Eurostat weboldalán. A 2017. referenciaévre vonatkozó vállalkozásszerkezeti statisztikai adatok 2019 decembere óta állnak rendelkezésre. Az adatok „A vállalkozások szerkezeti statisztikái” (Structural business statistics [SBS]) címszó alatt érhetők el 5 . Az Eurostat honlapjának vállalkozások szerkezeti statisztikáival foglalkozó oldalai megtalálhatók az „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” (Industry, trade and services) címszó alatt vagy a keresőfunkció segítségével 6 .

A vállalkozások szerkezeti statisztikáit egyéb kiadványokban is használják, például a kohéziós jelentésekben 7 és az Eurostat regionális évkönyvében 8 .

2.A 251/2009/EK RENDELET EREDMÉNYESSÉGE ÉS AZ ADATKÉSZLETEK RELEVANCIÁJA

2.1.Az adatok rendelkezésre állása és teljessége

Az 1. és 2. táblázat azt mutatja, hogy összességében a tagállamok által benyújtott adatok minden SBS-modul esetében teljes körűek. Az országok a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből való részesedésük alapján kerültek a „nagy”, „közepes” vagy „kis” országok kategóriájába 9 .

Az Eurostat részére a 295/2008/EK rendelet értelmében küldendő adatokat tekintve a 2016. referenciaév szolgáltatásokra, iparra, kiskereskedelemre, építőiparra és üzleti szolgáltatásokra vonatkozó vállalkozásszerkezeti statisztikai adatainak 98,5 %-a készült el (rendelkezésreállási arány), míg a vállalkozásdemográfiai adatok rendelkezésreállási aránya 99,1 % volt. Ezek az arányok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett előző jelentéshez képest javulást jelentenek. A továbbított cellák számának növekedése azzal magyarázható, hogy az országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek az előírt adatszolgáltatás teljesítésének javítására.

A rendelkezésreállási arányokat az adatok első beérkezett verziója alapján számították. Ezek egyes országok esetében nem a végleges számadatokat jelentik, mert néhány hiányzó adatot későbbi verzióban küldtek el. A késedelmek mellett néhány ország esetében a hiányzó adatokat az is okozhatta, hogy egyes változóknál hiányoznak az előírt adatok szolgáltatásához szükséges adatforrások.

Az 1. és 2. táblázatból azonban az is kiderül, hogy a vállalkozásszerkezeti statisztikai adatoknak az Eurostat weboldalán való hozzáférhetőségére hatással volt bizonyos adatok bizalmas jellege, különösen a kis országok esetében.

1. táblázat:    A szolgáltatásokra, iparra, kereskedelemre, építőiparra és üzleti szolgáltatásokra (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2016. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

2. táblázat:    A vállalkozásdemográfiára (NACE Rev. 2.) vonatkozó 2016. évi végleges adatok rendelkezésre állása és bizalmas jellege

2.2.A titoktartási szabályok és alkalmazásuk

Mivel a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak tevékenységek szerinti bontása viszonylag részletes, az országok szintjén számos cellát védeni kell, hogy ne tegyenek közzé bizalmas információkat. A tagállamok különféle titoktartási szabályokat vezettek be az olyan adatok közzétételének elkerülésére, amelyek egyetlen vállalkozásra vonatkoznak. A tagállamok jellemzően a kis számú vállalkozásra vonatkozó adatokat, és azokat a számadatokat védik, amelyek nagyrészt egy-két válaszadó vállalkozás adatain alapulnak. A nemzeti szintű titoktartási szabályok teljes harmonizációja még nem valósult meg. Az 1. és 2. táblázat azt mutatja be, hogy milyen mértékben befolyásolják a titoktartási szabályok az adatok rendelkezésre állását a tagállamok szintjén. A bizalmasként megjelölt adatok százalékos aránya 4,2 % és 14,1 % között mozog; az arány a fent említett szabályok miatt a közepes és kis országok esetében általában magasabb.

A nemzeti szinten alkalmazott titoktartási szabályok mellett egyes uniós szintű összesített adatokat az országok bizalmas adatainak védelme érdekében nem tettek közzé. A 3. táblázat szerint a 2016. referenciaévben a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó uniós összesítések 9,7 %-a, míg a vállalkozások demográfiájára vonatkozó uniós összesítések 12,5 %-a volt érintett.

3. táblázat:    Azon éves vállalkozási statisztikák főbb változóinak bizalmas jellege, amelyek tekintetében a 2016. évre vonatkozó uniós szintű összevont adatokat tettek közzé (a NACE Rev. 2. összes szintje)

3.KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Az adategyeztetés és -integráció támogatja a gazdasági és kapcsolódó statisztikák harmonizációját, megkönnyíti az eltérő adatkészletek közötti összevonást és összehasonlítást, és elősegíti a koherens makroökonómiai statisztikák, például a nemzeti számlák összeállítását. Ezzel összefüggésben a tagállamok felkérést kaptak annak jelentésére, hogy a különböző adatgyűjtemények milyen mértékben összehasonlíthatók, koherensek és kapcsolhatók össze.

3.1.Koherencia

A koherencia azt mutatja meg, milyen mértékben összesíthetők a különböző forrásokból származó adatok. A vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adatok a következő kapcsolódó területeken találhatók meg: vállalkozások nyilvántartása, ipari árutermelés, nemzeti számlák és rövid távú statisztikák.

Ezekben az adatgyűjteményekben a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adatokkal kapcsolatos ellentmondások figyelhetők meg. Amíg egyes változók a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak területére nézve egyediek, más változók összehasonlíthatók lehetnek az ezekből a statisztikai forrásokból származó eredményekkel. Számos okból kifolyólag találhatók kisebb eltérések, például az adatfelvételi stratégia, a küszöbértékkel kapcsolatban alkalmazott módszertan és a mintaméret eltérései miatt; de a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak minősége nagyon jó, ami lehetővé teszi a más adatforrásokkal együtt történő használatukat. Az országok közötti, illetve a főbb mutatószámok vagy változók esetén fennálló következetesség az egységes fogalommeghatározások, szabványok és osztályozások használata miatt lehetséges.

A vállalkozások szerkezeti statisztikái és a vállalkozásstatisztika egyéb területei közötti koherencia az európai vállalkozásstatisztikai keret megvalósításával tovább fog javulni. A gazdaságstatisztika átfogó koherenciájához az integrált vállalkozásstatisztika-előállító rendszer is hozzájárul majd.

3.2.Összehasonlíthatóság

A vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adatok időben és országok között is összehasonlíthatók. A 2008. referenciaévben a NACE Rev. 2. bevezetésével módosult a NACE-osztályozás. Ezért a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adatok 2008-tól kezdve minden referenciaév tekintetében összehasonlíthatók.

Az Eurostat rendszeresen ellenőrzi a 295/2008/EK rendeletben meghatározott elvek, fogalommeghatározások és beszámolási követelmények alkalmazását, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek az országok között. Az európai statisztikai rendszerben szereplő, a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adatok harmonizációjának és összehasonlíthatóságának koordinálása az SBS- és BD-munkacsoportok és a vállalkozások statisztikáiért felelős igazgatók csoportjának (BSDG) ülésein keresztül is folyik. Ezek a csoportok számos olyan iránymutatást vitattak meg és készítettek az SBS-rendelet végrehajtását illető kérdések széles körével kapcsolatban, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok által továbbított adatok jó minőségűek és összehasonlíthatók legyenek.

4.AZ ADATSZOLGÁLTATÁS HATÁRIDEJE

Az SBS-rendelet értelmében a tagállamoknak a következő határidőig kell benyújtaniuk a referenciaévre vonatkozó adataikat:

·a szolgáltatási, ipari, kereskedelmi és építőipari ágazatra vonatkozó előzetes statisztikák esetében: a naptári év végétől számított 10 hónap; és

·az összes ágazat végleges adatai esetében: a naptári év végétől számított 18 hónap.

A 2016. és a 2017. referenciaév tekintetében a legtöbb ország időben nyújtotta be az összes SBS-területre vonatkozó adatait.

5.HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Minden vállalkozásszerkezeti statisztika, valamint a felhasználók számára releváns módszertani szempontokkal kapcsolatos részletes információk ingyenesen hozzáférhetők az Eurostat weboldalának „Ipar, kereskedelem és szolgáltatások” menüpontjában 10 . A nemzeti metaadatok az Eurostat metaadatainak mellékleteiben állnak rendelkezésre 11 .

6.AZ SBS-RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉS

A tagállamok SBS-rendeletnek való 2016. évi megfelelését a szolgáltatott adatok teljessége, a végleges adatok közzététele előtt benyújtott verziók száma és az adatközlés határidejének betartása alapján értékelik.

Az országokat (EU-28, Izland, Liechtenstein és Norvégia) négy megfelelőségi osztályba sorolták:

·VG    =    Nagyon jó megfelelési szint. Az összes előírt adatot (kevés kivétellel) időben benyújtották (legalább 90 %-os pontszám).

·G    =    Jó megfelelési szint. Néhány elem hiányzott, illetve kisebb késedelmek voltak az adatszolgáltatásban (70–89 %-os pontszám).

·P    =    Az adatok részben rendelkezésre álltak, de az előírt információ jelentős része hiányzott, illetve nem tartották be a határidőket (10–69 %-os pontszám).

·N    =    Elégtelen megfelelési szint. Az adatok nagy része hiányzott, illetve jelentős késéssel nyújtották be azokat (10 % alatti pontszám).

A megfelelési szintek általában a legtöbb tagállamban „jók” vagy „nagyon jók”. Huszonöt ország megfelelési szintje nagyon jó. További 5 ország megfelelési szintje jó, és 1 ország részben megfelelt. A 2015. referenciaévhez viszonyítva 12 ország javított az átfogó megfelelési pontszámán, míg 11 ország megfelelési pontszáma változatlan volt.

Az Eurostat rendszeresen küld megfelelési jelentést az SBS-munkacsoportnak azzal a céllal, hogy felismerje azokat a minőségi szempontokat, ahol a potenciális tagállamnak fejlődnie kell, hogy teljes mértékben megfeleljen az SBS-rendeletnek, és garantálja az adatok koherenciáját, relevanciáját, időszerűségét, hozzáférhetőségét és összehasonlíthatóságát.

Az Eurostat továbbá kidolgozott egy olyan adatvalidációs eszközt, amellyel a tagállamok ellenőrizhetik adataik pontosságát és esetleges bizalmas jellegét, mielőtt azokat megküldenék neki. A tagállamok nagy többsége alkalmazza ezt a validációs eszközt. Az eszköz révén sikerült csökkenteni a tagállamok által továbbított adatok verzióinak számát és javítani az adatok minőségét.

7.A VÁLLALKOZÁSOKRA HÁRULÓ TERHEK

A tagállamok folyamatosan fejlesztik adatgyűjtési folyamataikat azzal a céllal, hogy csökkentsék a vállalkozások terheit. A 31 országból 26 már 2016-ban mintavételes felmérést és adminisztratív adatokat használt az adatgyűjtés során. Például a legtöbb országban az összes nagyobb – a foglalkoztatottak létszámának iparágra jellemző küszöbértékét meghaladó – vállalat szerepelt a felmérésben, míg a kisebb vállalkozások között mintavételes felmérést végeztek.

Számos tagállamban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a koherens és jól megalapozott stratégiák kialakítására, hogy az adminisztratív adatforrások teljes mértékben kihasználhatók legyenek a statisztikai folyamatokban. A statisztikai hatóságok gyakran részt vesznek az adminisztratív adatok tervezésében, hogy az adatokat statisztikai célokra alkalmasabbá tegyék. Az országok számos esetben becsléseket alkalmaztak, vagy a felmérés adatait adminisztratív adatokkal egészítették ki a releváns vállalkozásszerkezeti statisztikai mutatók előállításához.

8.A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBAN BEVEZETETT VÁLTOZTATÁSOK ÉS AZ AZOKKAL KAPCSOLATOSAN ELŐIRÁNYZOTT FEJLESZTÉSEK 

8.1.A VÁLLALKOZÁSSZERKEZETI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK INTEGRÁCIÓJA A VÁLLALKOZÁSSTATISZTIKA EGYÉB TERÜLETEIBE

Az (EU) 2019/2152 rendelet horizontális jogi keretet hozott létre az európai vállalkozásstatisztika 12 területén a statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét illetően, és tíz, a kereskedelmi és vállalkozásstatisztika területét jelenleg szabályozó jogi aktust váltott fel 2021. január 1-jei hatállyal, ideértve a 295/2008/EK rendeletet is.

Olyan statisztikai követelményekkel foglalkozik, mint az európai vállalkozások szerkezete, gazdasági tevékenységei és teljesítménye, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységei, IKT-használata, e-kereskedelmi jelenléte és globális értékláncai.

Az (EU) 2019/2152 rendelet 2019. évi elfogadása fontos lépés volt az integráltabb európai vállalkozásstatisztikai rendszer felé vezető úton. A jogalkotási munka a szükséges technikai végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével folytatódik.

Az új adatkövetelményeknek megfelelő első előzetes vállalkozásszerkezeti statisztikai adatok továbbítása 2022 októberében esedékes. Az (EU) 2019/2152 rendelet fontos változásokkal jár majd a vállalkozásszerkezeti statisztikák 13  területén, úgymint a gazdasági ágazatok szélesebb körű mérése, a szolgáltatási ágazat jobb lefedettsége, jobb integrált adatgyűjtés és adatfeldolgozás minden ágazatban és területen, az adatkövetelményekkel kapcsolatos számos egyszerűsítő intézkedés a válaszadókra nehezedő szükségtelen statisztikai terhek csökkentése érdekében, valamint sokkal inkább összehasonlítható, releváns, konzisztens és koherens adatok.

8.2.A GAZDASÁGI EGYSÉG MINT STATISZTIKAI EGYSÉG ALKALMAZÁSA A VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETI STATISZTIKÁIBAN

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiban a statisztikai egység a 696/93/EGK rendeletben meghatározott „gazdasági egység”. Azonban a 2016. referenciaévre vonatkozóan a végrehajtást illetően még mindig voltak különbségek az országok között.

A statisztikai egység pontatlan azonosítása miatt előfordulhat, hogy nem teljesül az összehasonlítható és releváns statisztikai számadatok előállítására vonatkozó célkitűzés. Ami az ESR koherenciáját és következetességét illeti, a statisztikai információ nem összehasonlítható egy statisztikai területen, ha a különböző uniós országok eltérő statisztikai egységeket használnak. Ennek a korlátnak a tudatában mindegyik tagállam vállalta nemzeti cselekvési tervek révén a gazdasági egység fogalommeghatározásának bevezetését a vállalkozások szerkezeti statisztikáit illetően a 2018. referenciaévre. Eközben az Eurostat által finanszírozott többéves projekt keretében a feladat végrehajtásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmaztak meg.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás) (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

(2)    COM(2014) 243 final.

(3)

   A Bizottság 251/2009/EK rendelete (2009. március 11.) a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról (HL L 86., 2009.3.31., 170. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5)     http://ec.europa.eu/eurostat/web/structural-business-statistics/data/database (Kizárólag angol, francia és német nyelven érhető el).

(6)     http://ec.europa.eu/eurostat (Kizárólag angol, francia és német nyelven érhető el).

(7)    https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/cohesion7/7cr.pdf

(8)     https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/11348978/KS-HA-20-001-EN-N.pdf/f1ac43ea-cb38-3ffb-ce1f-f0255876b670 és online a következő címen: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Eurostat_regional_yearbook

(9)    A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amelynek alapján azok „kizárólag az európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (contribution to European totals only; CETO) felhasználandónak minősülnek. Az Eurostat az ilyen adatokat nem teszi közzé. A tagállamok általi nemzeti közzététel esetén az adatok nem tartalmazzák a CETO-megjelölést. A CETO-megjelölés használatának feltételei a vállalkozások által uniós szinten összesen termelt hozzáadott értékből a tagállamra jutó részesedésen alapulnak a következők szerint:nagy országok: Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság;közepes méretű országok: Belgium, Dánia, Spanyolország, Görögország, Írország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Finnország, Svédország, Norvégia; éskis országok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia, Szlovákia.

(10) https://ec.europa.eu/eurostat/web/structural-business-statistics/overview  

(11) https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/sbs_esms.htm  

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).

(13) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=European_business_statistics_manual_-_data_requirements#cite_note-1