A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai média a digitális évtizedben: cselekvési terv

(2021/C 300/13)

Előadó: Jan TREI (EE/EPP), Viimsi képviselő-testületének tagja Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv COM(2020) 784 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megállapítások

1.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyrészt egyszerűsíteni akarja az audiovizuális ágazatnak és a médiának nyújtott támogatást, másrészt pedig hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági fellendülés, az ökologizálás és a digitalizáció kapcsán milyen igényei vannak a helyi és regionális médiának EU-szerte;

2.

párbeszédre törekszik az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával (DG CNECT) a cselekvési terv gyakorlati nyomonkövetési intézkedéseinek szánt végrehajtási intézkedésekről. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is szinergiákra van szükség a különböző alapok és szabályozások között;

3.

arra törekszik majd, hogy a többi uniós intézmény, az ágazatspecifikus és helyi/regionális érdekelt felek körében, illetve a széles közvélemény előtt is nőjön az RB mint a kérdéskörrel foglalkozó politikai szereplő ismertsége. Ennek célja, hogy bővíteni lehessen a rendelkezésre álló információkat és szaktudást, illetve hogy az RB politikai ajánlásait el lehessen juttatni a különböző döntéshozatali szintekhez;

4.

hangsúlyozza, hogy számos tagállamban a régiók hatáskörébe tartozik a média és a kulturális ágazat támogatása és szabályozása, más tagállamokban azonban a médiapolitika az állam hatáskörébe tartozik, a kultúrpolitikáért pedig a helyi, regionális és állami szint megosztva felelős;

5.

úgy véli, hogy a médiaágazat támogatásának koordinálásához minden kormányzati szinten feltétlenül szoros partnerséget kell kialakítani a helyi és regionális önkormányzatokkal;

6.

üdvözli a „NEWS” kezdeményezés elindítását, amely a hírmédia-ágazat támogatását hivatott szolgálni, és amelynek finanszírozását az InvestEU garancia révén biztosítják. A kezdeményezés kiemelt helyen foglalkozik majd a helyi és regionális médiával;

7.

meggyőződése, hogy a cselekvési terv helyi és regionális hatása nagy lesz, mivel a médiapluralizmus gazdasági, technikai és kreatív értelemben vett teherbíró képessége attól a sok helyi és regionális médiumtól, illetve intézménytől függ, amelyek részesei az értékteremtési láncnak, a szabályozási felügyeletnek, illetve részt vesznek a gyártással és az audiovizuális ágazattal és médiaszolgáltatással kapcsolatos ágazatközi együttműködésben;

8.

véleménye szerint az audiovizuális ágazat és a média terén nagyon fontos szerepet játszanak a regionális, illetve akár helyi innovációs stratégiák és az intelligens szakosodás is: innovatív megoldásokat szülnek, illetve a közpolitika és a gazdaság más kulcsfontosságú területeire (oktatás, szakképzés és egészségügy) is továbbgyűrűző hatásuk van;

9.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy amikor a cselekvési terv keretében konkrét eszközöket és intézkedéseket dolgoz ki, buzdítsa arra az uniós tagállamok illetékes hatóságait, hogy teremtsenek minél tisztább helyzetet és minél nagyobb összhangot azokkal a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban, amelyek az idevonatkozó uniós programokban és különösen a helyreállítási eszközökben kimondottan a helyi és regionális média rendelkezésére állnak, és vállalja, hogy segít eljuttatni az ezzel kapcsolatos információkat az érintett helyi és regionális szereplőkhöz;

10.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai médiaágazat kilátásairól szervezendő jövőbeli európai hírmédiafórumok és kezdeményezések kapcsán nagyon figyeljen oda arra, hogy ezekben a helyi és regionális média képviselői is minél szélesebb körben képviseltessék magukat, illetve konzultáljanak velük;

11.

külön hangsúlyozza, hogy mindenképpen támogatni kell az audiovizuális és médiaszolgáltatásokkal foglalkozó kis és közepes vállalkozásokat. Azt kéri, hogy konzultáljanak velük és vonják be őket az olyan kezdeményezésekbe, mint amilyen a „MEDIA Market Gateway” és az induló és bővülő vállalkozások támogatására szolgáló kreatív innovációs laborok;

12.

felhívja a figyelmet arra, hogy – legalábbis még egy átmeneti időszakra – különösen fontosak maradnak a nem elektronikus újságok és reklámok, amelyeket elsősorban az idősek nem akarnak elektronikus kiadványokkal helyettesíteni, és hogy a kiadók számára – különösen a vidéki területeken – továbbra is lehetővé kell tenni az újságok kézbesítését;

13.

kéri, hogy különösen figyeljenek oda a rádiózás „harmadik ágazatának” számító polgári médiára (amely általában olyan önszerveződő, részvételen alapuló, nem nyereségorientált médiát takar, melynek célcsoportja földrajzilag meghatározott közösségek és/vagy érdekcsoportok). Arra kérünk minden kormányzati szintet, hogy az azt megillető módon kezelje a polgári médiát;

14.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy nem veszik figyelembe a kisebb országok (piacok) sajátos adottságokból eredő speciális helyzetét – különösen az uniós kisebbségi nyelvekből vagy a migráns csoportok nem európai nyelveiből származó sajátos helyzetet;

15.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelten és támogassa külön is azokat a köz- és magánmédiumokat, illetve az olyan audiovizuális ágazatot, amelyek az európai régiókban létező egyéb hivatalos és kisebbségi nyelveken hoznak létre tartalmakat és produkciókat, ilyen nyelveken dolgoznak és kínálnak szolgáltatásokat, hozzájárulva ezzel ezeknek a nyelveknek a szabványosításához és a régiók kulturális sokszínűségének tiszteletben tartásához, valamint a helyi lakosság nyelvi jogainak biztosításához. Ez a támogatás, amelyet külön finanszírozás formájában kell biztosítani az ilyen média számára, főként ahhoz kell, hogy lehetővé tegye az ilyen média digitális átalakulásának fejlesztését és ezáltal a digitális környezetben való állandó és tartós jelenlétét;

16.

üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy támogassák a helyi és regionális közszolgálati műsorszolgáltatást és kiemeljék annak fontos szerepét;

17.

azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy dolgozzon ki olyan speciális támogatási intézkedéseket, melyek segítségével a 2021–2027-es időszakra szóló uniós forrásokból támogatható a helyi és regionális média;

A cselekvési terv általános értékelése

18.

figyelmeztet, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy milyen fontos a digitális jártasságba való beruházás, hiszen az ilyen jártasság a digitális média fogyasztásának előfeltétele;

19.

sajnálja, hogy a helyi hírmédia javára hozott szakpolitikai intézkedések eddig nem tették a vállalatok számára kellő mértékben lehetővé a változás megvalósítását, új utak keresését, valamint életképes üzleti és értékesítési modellek kifejlesztését és létrehozását a digitális transzformáció számára;

20.

véleménye szerint a cselekvési terv tíz intézkedése tartalmilag megfelel az ágazat számos igényének és akár segítheti is a helyi és regionális média helyzetének javulását. Úgy véli azonban, hogy a cselekvési tervben nem ismerik el egyértelműen, hogy több uniós tagállamban a regionális önkormányzatoknak vannak a médiával és az audiovizuális ágazattal kapcsolatos jogkörei;

21.

külön javasolja, hogy teljes mértékben ismerjék el a helyi és regionális jogköröket, és könnyítsék meg a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy részt vehessenek egy strukturált párbeszédben a cselekvési terv konkrét intézkedéseiről – különösen az 1. és a 7. intézkedésről;

22.

úgy véli, hogy egy jól kidolgozott szabályozás és stratégia – testreszabott támogatási intézkedésekkel karöltve – olyan környezetet teremthet, amely lehetővé teszi a helyi és regionális média számára, hogy sikeresen kezelje a gazdasági helyreállítással, a vállalkozói tevékenység ökologizálásával és a digitalizációval kapcsolatos kihívásokat;

23.

rámutat arra, hogy nemcsak abban kell segíteni az ágazatot, hogy finanszírozni tudja a tartalmak gyártását és terjesztését, hanem az uniós politikának azt is el kellene ismernie, hogy az audiovizuális ágazatot és a médiaágazatot nem lehet a többi ágazathoz hasonlóan szabályozni. Hangsúlyozza, hogy olyan uniós politikára van szükség, amely lehetővé teszi az európai médiaágazat számára, hogy egy tisztességesen működő digitális környezetben továbbra is versenyképes tartalmakat gyárthasson;

24.

tartós hatást vár a cselekvési tervtől, és olyan átfogó uniós médiapolitikát szorgalmaz, amelyben uniós alapokkal és uniós programokkal ötvözik a szabályozást, a verseny- és az adópolitikát, hogy ezzel is ösztönözzék az innovációt, egyforma versenyfeltételeket teremtsenek az európai médiaágazat számára és egyszersmind védjék az Európa alapjául szolgáló értékeket, azaz az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartását. Ezeknek az értékeknek a teljes körű tiszteletben tartása kell hogy az előfeltétele legyen annak, hogy az európai média uniós forrásokból részesülhessen;

25.

fontosnak tartja egy erősen pluralista, gazdaságilag működőképes, innovatív, független, megbízható és olyan európai médiaágazat garantálását, amely az egész társadalmat el tudja érni. Ez ugyanis nagyon fontos az Európai Unió, az uniós demokráciák, illetve az emberek, a fogyasztók és a vállalkozások számára is. Mindez egyben a társadalmi kohézió kérdése is;

26.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi online platformokhoz képest a helyi és regionális média gyakran hátrányos helyzetben van. Az RB szerint az EU részéről nagyobb figyelemre van szükség ahhoz, hogy megoldjunk egy sor problémát (ilyen például az információs aszimmetriák vagy az adatokhoz való hozzáférés kérdése). Az online platformok vertikális integrációja és ellenőrző funkciója ugyanis súlyosan csorbítja a különböző szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz való hozzáférést, illetve szűkíti ezek kínálatát. Ezért szükségesnek tűnik, hogy a következő uniós irányelvek olyan mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek arra késztetik a platformokat, hogy ajánlataikba beillesszék az állami vagy regionális hatóságok által elismert helyi és regionális médiát. Az, hogy ezek a platformok a saját szolgáltatásaikat részesítik előnyben, komoly fenyegetést jelent a pluralizmus és a tisztességes verseny szempontjából;

27.

hangsúlyozza, hogy a média szabadsága, pluralizmusa és függetlensége, valamint az újságírók biztonsága a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog alapvető elemei, és nélkülözhetetlenek az EU és tagállamai demokratikus működéséhez, és ezzel összefüggésben nagyra értékeli a független „őrkutyák” (watchdogs), például a lipcsei sajtó- és médiaszabadság európai központja által végzett munkát;

Gazdasági szempontok

28.

emlékeztet arra, hogy üzleti modelljüktől függetlenül a független helyi és regionális médiaszereplők folyamatosan pénzügyi gondokkal küzdenek a piacon, és hogy a Covid19-világjárvány miatt tovább romlik a helyzetük;

29.

aggodalommal szemléli, hogy egyes szereplők továbbra is visszaélnek a fejlettebb technológiából és a nagyobb vállalatméretből származó piaci előnyükkel, ami tovább súlyosbítja azt a problémát, amelyet az uniós tagállamok audiovizuális ágazatának szétforgácsolódott piaca jelent;

30.

örömmel veszi tudomásul, hogy egyes uniós tagállamok nemrég úgy határoztak, hogy jelentős összegeket fordítanak a helyi és regionális újságírás támogatására;

31.

továbbra is úgy véli, hogy az audiovizuális és a médiaágazat stratégiai jelentőséggel bír az európai gazdaság és a válságból való kilábalás szempontjából. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság iparpolitikai szempontok alapján akarja fejleszteni ezt a területet, és ennek keretében innovációs párbeszédet akar folytatni az iparral és egy speciális tőkebefektetési platformot szándékozik igénybe venni;

32.

úgy véli, hogy észszerű lehet a médiának és az audiovizuális ágazatnak nyújtott támogatás területi hatásait (ideértve a vidékfejlesztési potenciálját) is felmérni és értékelni, különösen abból a szempontból, hogy milyen munkahelyteremtő hatásuk van ezeknek az intézkedéseknek a médiaközpontokban. Ennek hatása lehet a vidékfejlesztés területére is, amennyiben ezzel párhuzamosan célzott lehetőségeket is kínálnak, amelyeket a konjunktúraprogramok keretében kellene megteremteni;

33.

hangsúlyozza a mozi mint alacsonyküszöbű és – különösen a vidéki területeken – gyakran egyetlen kulturális kínálat jelentőségét, felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben a mozik hónapokig tartó bezárása rendkívüli következményekkel jár, és úgy véli, hogy az európai mozivilág megőrzése érdekében megfelelő időszakot kell biztosítani a filmek mozikban történő kizárólagos vetítésére, mielőtt azokat a nemzetközi online videótéka platformokon keresztül mutatják be;

34.

kéri, hogy segítsék az európai szintű együttműködést és hálózatépítést a helyi és regionális audiovizuális és médiaszereplők, valamint a közigazgatási szervek között, hogy közös projekteket lehessen megvalósítani, szinergiákat lehessen kialakítani és meg lehessen osztani a bevált gyakorlatokat;

35.

üdvözli azokat a nemrégiben indult uniós kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy áthidalják a szakadékot a technológiai innovációkra előirányzott eszközök, illetve az audiovizuális és médiaágazat kulturális és kreatív szempontjai között;

36.

külön üdvözli, hogy az Európai Bizottság javasolta, hogy fordítsanak több pénzt a médiaágazat támogatására azzal, hogy a Kreatív Európa program 2021–2027-es költségvetéséből 61 millió eurót különítenek el a minőségi újságírás, a médiaszabadság, a médiaismeretek és a médiasokféleség támogatására;

37.

üdvözli emellett a cselekvési terv új interaktív eszközét is, amellyel a médiavállalatokat tájékoztatják a különféle támogatási lehetőségekről. Azt javasolja a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy népszerűsítsék azokat a támogatási eszközöket, amelyek kimondottan a helyi és regionális médiának szólnak;

38.

felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy szakképzett munkaerőt vonzzanak az audiovizuális médiagyártás ágazatába, valamint a már most tapasztalható szakemberhiányra, különösen a filmtechnikai szakmákban, és e tekintetben finanszírozási lehetőségeket szorgalmaz a Kreatív Európa program MEDIA ága keretében;

39.

a fesztiválok támogatásának a 2021–2027-es Kreatív Európa program MEDIA ága keretében történő átszervezésével összefüggésben kéri, hogy egyediségük és minőségük megőrzése érdekében a fesztiválokat továbbra és folyamatosan egyedileg is támogassák, és ne csak az európai hálózatokban;

40.

a cselekvési terv 1. intézkedésével kapcsolatban erős helyi megközelítésmódot és szoros partnerséget javasol a helyi és regionális önkormányzatokkal. Ennek fényében azt ajánlja, hogy számoljanak be az Európai Bizottságnak arra irányuló bevált módszerekről, hogy összekapcsolják az ilyen intézkedéseket és felveszik azokat a tagállamok gazdaságélénkítési terveibe és cselekvési terveibe;

Helyi és regionális média

41.

hangsúlyozza, hogy a helyi hírmédia fontos szerepet játszik a közéletben és a politikai vitában, mivel politikai ismereteket közvetít és részvételre buzdít. A független helyi hírmédia a demokrácia támaszaként szolgál a társadalomban;

42.

egyetért azzal, hogy a média sokszínűségének és függetlenségének védelme olyan kiemelt politikai célt kell hogy jelentsen, amelyet ennek a cselekvési tervnek a keretében is ki kell hangsúlyozni;

43.

utal arra, hogy a helyi média egyik szerepe, hogy magas minőségű, átfogó és kritikus tudósításokkal, objektív és hiteles módon tájékoztassa a közvéleményt a kormányzati és közügyekről, hogy a helyi lakosok megkapják a szükséges információkat, és véleményt formálhassanak az adott kérdésekről. A helyi média az adott régiót képviseli, és segít az embereknek megérteni, hogy egy közösség részei, és hogy a közös helyi hírcsatornájuk is összeköti őket egymással, nem csak a földrajzi közelség;

44.

kifogásolja, hogy a hagyományos helyi médiával és digitális platformokkal rendelkező, sűrűn lakott városi térségekkel ellentétben a gyéren lakott vidékeken gyakran nincs se hagyományos, se digitális helyi média. Ennek megfelelően vannak olyan térségek, ahol nagyon kevés vagy egyáltalán nincs is újságírói tevékenység;

45.

véleménye szerint a helyi és regionális hír- és kultúrműsorok egész Európában a regionális közszolgálati média központi elemét jelentik. A regionális közszolgálati média is hozzájárul a régiókban a média sokszínűségéhez. Abban is segít, hogy bevonja az embereket a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a kulturális és szociális szervezetek tevékenységeibe;

46.

szilárd meggyőződése, hogy a regionális közszolgálati médiának minden kommunikációs csatornán – rádión, televízión és interneten, illetve az ilyen térségekben rádiós és televíziós szolgáltatásokat nyújtó platformokon keresztül is – elérhetőnek kell lennie az emberek számára, hogy ne veszítsen jelentőségéből és továbbra is be tudja tölteni fő funkcióját. A speciális nemzeti adottságoktól függően az is fontos, hogy a regionális média műsorait minden lehetséges csatornán keresztül – kábelen, digitális földfelszíni televíziózás keretében, műholdon és interneten – fogni lehessen;

47.

azt ajánlja, hogy helyi és regionális szinten erősítsék meg a cselekvési terv több intézkedését, főként az 1. intézkedést, feltéve, hogy elegendő beruházás van betervezve a helyi szereplők kapacitásbővítéséhez;

Innováció és technológia

48.

úgy véli, hogy a digitalizáció révén új célcsoportokat lehet elérni, a hagyományostól eltérő tartalmakkal lehet operálni, új szolgáltatásokat lehet biztosítani a helyi és regionális média számára és elő lehet segíteni a régióközi kulturális együttműködést. Véleménye szerint csak az ágazatokon átívelő digitalizáció hoz teljesen új lehetőségeket merész üzleti modellekhez, illetve innovatív digitális szolgáltatásokhoz és termékekhez, ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az ezzel a változással járó költségek túl nagyok lehetnek a helyi és regionális önkormányzatok számára;

49.

emlékeztet arra, hogy csökkenteni kell a városok és a vidéki térségek közötti digitális szakadékot, ami előfeltétele annak, hogy a vidéki területeken is használni lehessen digitális kommunikációs eszközöket, és az ottani lakosság is hozzáférhessen az összes rendelkezésre álló információhoz;

50.

úgy véli, hogy a médiaágazat központi szerepet játszik a jelenlegi, határokon átívelő forradalomban (adatok, mesterséges intelligencia és blokklánc). Véleménye szerint a médiának kiemelt szerepet kellene játszania az Európai Bizottság mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői csoportja által kidolgozott etikai irányelvek tesztelésében és átültetésében is, illetve abban, hogy azokat a médiaágazathoz igazítsák;

51.

pontosan tudja, hogy az európai kultúra és filmművészet elválaszthatatlanul kapcsolódik az európai identitáshoz. Az európai értékek és életmód fenntartásához és előmozdításához elengedhetetlen, hogy az egész EU-ban jól működő médiapluralizmus legyen. Minden médiakörnyezet attól függ, hogy az uniós helyreállítási tervek végrehajtása során kiegyensúlyozott prioritásokat határoznak-e meg. Szorosabb kapcsolatot kell például biztosítani egyrészről az uniós audiovizuális és médiapolitika, másrészről pedig a kutatás és az innováció között;

52.

hangsúlyozza, hogy az audiovizuális ágazat fontos szerepet játszhat a regionális és helyi turizmus előmozdításában – különösen a vidéki térségekben – azzal, hogy kreatívan népszerűsíti ezeket a helyeket és terjeszti azok vonzerejét, valamint segíti a fenntartható turizmust és a gazdasági fejlődést;

53.

üdvözli, hogy az adatinfrastruktúra kapcsán a cselekvési terv fő intézkedése szinergiákat teremt majd a Horizont Európa és a Digitális Európa programmal. Ennek célja az innováció és a kreativitás ösztönzése és az, hogy a média annak minden formájában – legyen szó állami vagy kereskedelmi, kicsi vagy nagy csatornákról – egyformán elérhető legyen mindenki számára. Hangsúlyozza, hogy ezekből a szinergiákból a tulajdonviszonyoktól és az igazgatási struktúráktól függetlenül a helyi és regionális médiának is profitálnia kell. Ebből kiindulva az európai információs és audiovizuális tartalomgyártás terén szisztematikusan be kell fektetni az olyan technológiákba, mint a többnyelvű feliratozás, a jelnyelvi szinkronizálás vagy az audionarráció;

54.

úgy véli, hogy a Horizont Európa program szerepet játszik a nyílt forráskódú infrastruktúra médiakomponenseinek támogatásában is: ez a sikeres innováció előfeltétele, méghozzá nemcsak a technológia, hanem az új üzleti modellek szempontjából, illetve ahhoz is, hogy ezek az új üzleti modellek valamennyi médiumban elterjedjenek;

55.

úgy véli, hogy valamennyi vonatkozó uniós támogatási programban (Kreatív Európa, Erasmus+, Horizont 2020 stb.) megfelelő figyelmet kell fordítani az audiovizuális és médiaágazatban dolgozók digitális készségeinek fejlesztésével kapcsolatos helyi és regionális igényekre. A digitális készségeknek túl kell mutatniuk az IKT-val kapcsolatos alapvető készségeken, és ki kellene terjedniük a média- és információs készségekre is;

56.

kéri, hogy helyi és regionális szinten nyújtsanak célzott támogatást ahhoz, hogy európai technológiai központokkal közösen európai médiatechnológiai központokat lehessen létrehozni, amelyek médiaszereplők képzésével és a média függetlenségével, valamint egyebek mellett azzal foglalkoznának, hogy miként lehet finanszírozáshoz (például helyreállítást célzó finanszírozáshoz) jutni. Ez lehetővé teszi a kísérleti kezdeményezéseket és innovatív európai megoldások terjesztését;

A média függetlensége, hitelesség és nagyobb beleszólás biztosítása az emberek számára

57.

úgy véli, hogy egy olyan egészségügyi válságban, mint amilyen a Covid19-világjárvány, rendkívül fontos a megbízható információkhoz való hozzáférés; rámutat arra, hogy mind az állami, mind a magánmédia – a szolgáltatások minőségi és mennyiségi szempontból széles skálájával – tájékoztatást nyújt, dokumentál, szórakoztat és oktatási és kulturális szolgáltatásokat kínál helyi, regionális és országos szinten a világjárvány kontextusában, ezáltal jelentősen hozzájárulva a válság kihívásainak kezeléséhez; utal arra, hogy alapvető problémák vannak a következő területeken: a hatóságoktól származó információkhoz való hozzáférés, internethozzáférés, a független média védelme és előmozdítása, dezinformáció a közegészségügy terén és a közegészségügy felügyelete;

58.

megismétli, hogy a dezinformáció veszélye miatt minden területi szinten intézkedéseket kell hozni a hírellenőrzők munkájának támogatására és a lakosság médiaműveltségének növelésére;

59.

emlékeztet az Európai Unió Alapjogi Chartájára, amely többek között kifejezetten előírja a médiaszabadságot, a médiapluralizmust és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyi nyomás, amely kikezdi a professzionális online újságírás létjogosultságát, komoly fenyegetést jelent a média szabadságára nézve. Reméli, hogy az Európai Bizottság a tagállamok médiapluralizmus megőrzésére vonatkozó szabályozási hatáskörének figyelembevételével arra használja majd a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt, hogy orvosolja a piaci hiányosságokat, valamint javítsa a technológiai óriások és a hírszolgáltatók közötti kiegyensúlyozatlan viszonyt;

60.

hangsúlyozza, hogy a média csak akkor lehet hiteles, ha egyben független is, és ha garantált a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezzel ellentétben vannak olyan helyzetek, amikor egy kormányzati vagy nem kormányzati szerv önállóan dönthet arról, hogy mely tartalom számít megbízhatónak, hogyan kezelik a platformokon a hozzáférés ellenőrzését, és milyen tartalmakat tartanak vissza;

61.

a cselekvési terv idevonatkozó intézkedései kapcsán külön hangsúlyozza a polgárok bevonását és a számukra nyújtott előnyöket (amelyek a projektek támogatásának fő kritériumai), valamint a polgárok, különösen a fiatalok médiaműveltségének javítását;

62.

úgy véli, hogy a félretájékoztatás elleni küzdelem és a polgárok digitális médiakörnyezetben való eligazodásának elősegítése érdekében segíteni kell az emberek média- és információs műveltségének növelését, valamint egy minőségi tartalommal és etikus önszabályozással rendelkező média-ökoszisztéma létrejöttét, mivel ezzel lehet küzdeni a dezinformáció és az álhírek ellen;

63.

üdvözli, hogy a cselekvési terv középpontjában az emberek állnak, különösen ami a pluralista, sokszínű és független médiakörnyezethez való hozzáférés jogát illeti regionális és helyi szinten is;

64.

hangsúlyozza, hogy a média függetlensége érdekében a médiának nyújtott pénzügyi támogatás lehetőség szerint csak átmeneti megoldás legyen, és annak valóban egyetemesnek kell lennie. A piac által finanszírozott szabad újságírás megőrzése érdekében korlátozni kell a szelektív támogatásokat. Kivételes intézkedések meghozatala esetén azonban gondosan el kell kerülni a piaci torzulásokat, és mindenképpen biztosítani kell a média függetlenségét;

65.

úgy véli, hogy a médiatudatosság fejlesztése érdekében az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) elő kell mozdítania a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét, különös tekintettel a független nemzeti szabályozó hatóságok támogatási, kutatási, tudatosságnövelő, együttműködési és értékelési tevékenységeire, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok, médiaszolgáltatók és oktatási intézmények közötti együttműködés formáira;

Szabályozási háttér

66.

kéri, hogy az Európai Bizottság jól működő európai médiapiac iránti elkötelezettsége valamilyen konkrét formában is testet öltsön. Úgy véli, hogy e probléma sikeres megoldása túlmutathat az adatokra vonatkozó jogszabályokon, mivel magában foglalja a nemzeti és európai versenypolitikai eszközök aktív használatát is, például annak elkerülése érdekében, hogy Európában az új belépők számára csak korlátozottan álljanak rendelkezésre kulcsfontosságú infrastruktúrák;

67.

továbbra is úgy véli, hogy az uniós audiovizuális politikának a médiával kapcsolatos valamennyi területen – például a verseny, a szerzői jog, az adatok stb. területén – a szélesebb mozgástér holisztikus szemléletén kellene alapulnia. Az audiovizuális és a médiaágazat terén még inkább horizontális megközelítésre van szükség az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. Az RB részletesebb hosszú távú jövőképet szorgalmaz az európai audiovizuális ágazat és az egész médiaágazat számára;

68.

úgy véli, hogy az európai digitális egységes piac adatpolitikájához egyedi szabályozási megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy az erős nemzetközi online videotéka-platformok egyre bővülő üzleti tevékenysége minden európai javát szolgálhassa;

69.

olyan részletesebb uniós szakpolitikát szorgalmaz, amely valóban egyenlő versenyfeltételeket teremt valamennyi audiovizuális médiaszolgáltató számára. Ez magában foglalja az adatmegosztásra, a verseny nyomon követésére és az adókedvezményekre vonatkozó szabályokat. Az ágazat kisebb piaci szereplői számára lehetővé kell tenni a kivételeket, mégpedig a tartalom sokféleségének növelése és a helyi gyártás fokozása érdekében;

70.

úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a demokráciáról szóló cselekvési terv és a médiáról szóló cselekvési terv közötti szorosabb uniós szintű szakpolitikai koordináció számos előnnyel jár. Ezeknek a dokumentumoknak ugyanis ugyanazt a célt kell kitűzniük: egy nemzetközileg versenyképes, technológiailag fejlett, etikus és pénzügyileg stabil európai ökoszisztéma megteremtését;

71.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az audiovizuális tartalmakhoz való jobb hozzáférés és azok terjesztése előnyös lesz a határokon átnyúló növekvő kereslet szempontjából (gondolva itt a határ menti régiókra is) és a nyelvi kisebbségek számára, ezért az uniós politikának támogatnia kell azt. Még jobban vissza kell szorítani, illetve tovább kell csökkenteni a területi alapú tartalomkorlátozást, hogy az ágazat Unió-szerte szabadon fejlődhessen;

Irányítás

72.

úgy véli – különösen a cselekvési terv 1. intézkedése kapcsán –, hogy az erős helyi alapú megközelítés és a helyi és regionális önkormányzatokkal való szoros partnerség hatékony eszközt jelent a terv célkitűzéseinek eléréséhez;

73.

készen áll arra, hogy az Európai Bizottsággal közösen nyomon kövesse ezt a cselekvési tervet, hogy végrehajtási intézkedések kidolgozásával Unió-szerte maximalizálják a helyi és regionális média lehetőségeit.