A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a hajók újrafeldolgozásáról szóló uniós rendeletben az európai vizeken közlekedő hajók számára a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatban előírt kötelezettségek érvényesítéséről

(2020/C 349/01)

Bevezetés

A hajók újrafeldolgozásáról szóló uniós rendelet (1)2020. december 31-től előírja, hogy az uniós kikötőkbe vagy horgonyzóhelyekre befutó minden uniós, illetve nem uniós lobogó alatt közlekedő már meglévő hajónak jegyzéket kell a fedélzeten tartania a veszélyes anyagokról, amelyet a veszélyes anyagok jegyzékéről szóló tanúsítvány, illetve megfelelési tanúsítvány kísér.

Az ágazat érdekelt felei arról számoltak be a Bizottságnak, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások nagyon megnehezítették a hajószemlék elvégzését és a veszélyes anyagok jegyzékeinek tanúsítását. A Covid19 megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések és széles körű utazási korlátozások miatt számos hajótulajdonos (vagy hajózási ügynökeik) eleve létre sem tudta (tudták) hozni a veszélyes anyagok jegyzékét, a lobogó szerinti állam hajószemlét végző felügyelői és az elismert szervezetek pedig nem tudták ellenőrizni, illetve tanúsítani a jegyzékeket.

Az iparág érdekelt felei úgy becsülik, hogy ennek következtében valószínűleg több ezer olyan hajó lesz, amely 2020. december 31-ig nem tud eleget tenni a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatos kötelezettségeknek, és nem lesz meg addigra a szükséges tanúsításuk.

Figyelembe véve a Covid19 által okozott fennakadásokat, célszerű ezért közös iránymutatást kidolgozni annak érdekében, hogy 2021. január 1-jétől a kikötő szerinti uniós tagállamok hatóságai összehangoltan járjanak el a hajófelügyelet során.

Általános vezérelvek

Alapelv, hogy a veszélyes anyagok jegyzékéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséért elsődlegesen a hajótulajdonos felelős, e jogi kötelezettségek betartásának ellenőrzése pedig a kikötő szerinti uniós tagállamok hatóságainak feladata.

Mindazonáltal előfordulhat, hogy e kötelezettségek tagállamok általi érvényesítésével kapcsolatban a Covid19-válság okozta rendkívüli körülményeket is figyelembe kell venni, amennyiben ezek a körülmények olyan helyzeteket idéznek elő, amelyekben e kötelezettségek teljesítése ideiglenesen nem lehetséges, vagy rendkívül nehéz.

Az arányosság elvéhez több ponton kapcsolódó (2) vis maior az uniós jog általános elvének tekinthető, amelyre kifejezett rendelkezések hiányában is lehet hivatkozni (3). A vis maior fogalmának tartalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlata a következőképpen határozta meg:

„[...] az uniós jog különböző területein kialakított állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a vis maior fogalma rendkívüli és előreláthatatlan, az arra hivatkozón kívül álló körülményekre vonatkozik, amelyek következményeit a legnagyobb gondosság mellett sem lehet elkerülni [...]” (4).

A hajók újrafeldolgozásáról szóló uniós rendeletből eredő kötelezettségek betartatásának konkrét esetében azonban nem lehet automatikusan a vis maior fogalmát alkalmazni.

Ezzel összefüggésben arra kérjük a tagállamokat, hogy alaposan mérlegeljék az egyes hajótulajdonosokra jellemző sajátos körülményeket és azt, hogy az említett ítélkezési gyakorlat milyen mértékben alkalmazható esetükben.

Arra is felkérjük a tagállamokat, hogy az értékelés során kellő mértékben vegyék figyelembe, hogy mennyi idő telt el a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendelet hatálybalépése és a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatban megállapított határidő között, és mérlegeljék, hogy az adott hajótulajdonos ezt az időt arra fordította-e, hogy felkészüljön az említett kötelezettségek teljesítésére, és ha igen, milyen mértékben.

Továbbá emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2019 októberében iránymutatást tett közzé a kikötő szerinti uniós tagállamok által a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendelet rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett ellenőrzésekről (5). Az EMSA a fenti iránymutatással segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak és kijelölt ellenőreiknek abban, hogy teljesíteni tudják a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendeletben és a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló irányelvben (6) foglalt követelményeket, különösen ami a két említett jogszabályban előírt követelmények teljesítésének ellenőrzéseit illeti. Egy nem kötelező erejű referenciadokumentumról van szó, amely technikai információkat és eljárási útmutatást is nyújt, hozzájárulva a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendelet és a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló irányelv rendelkezéseinek összehangolt végrehajtásához és érvényesítéséhez. A kikötő szerinti uniós tagállamok által végzett ellenőrzések során ezért általánosságban ajánlott követni ezt az EMSA-iránymutatást.

Ebben az összefüggésben külön fel szeretnénk hívni a figyelmet az EMSA-iránymutatásban (6.3.2. szakasz) a meg nem felelés esetén foganatosítandó jogérvényesítési intézkedésekkel kapcsolatban említett általános megfontolásokra. Az iránymutatás így fogalmaz: „Amennyiben a hajók újrafeldolgozásával kapcsolatos meg nem felelést állapítanak meg, az ellenőr dönt a megfelelő intézkedésről. Az ellenőrnek meg kell győződnie arról, hogy az ellenőrzés során a hajók újrafeldolgozásával kapcsolatban megerősített vagy feltárt meg nem feleléseket a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendeletnek megfelelően orvosolják, illetve orvosolni fogják.” Az EMSA iránymutatása hangsúlyozza továbbá, hogy „az ellenőrnek szakmai ítélőképességét használva kell eldöntenie, hogy milyen megfelelő intézkedés(ek) szükséges(ek) a hajók újrafeldolgozásával kapcsolatban feltárt meg nem felelések orvoslásához”. Ezeket az általános vezérelveket kell követni a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatos kötelezettségeknek való minden olyan meg nem felelés esetében is, amely a Covid19-válságnak tulajdonítható.

A Covid19 következményeként várható konkrét helyzetek

Ami a hajók újrafeldolgozásáról szóló rendelet végrehajtását illeti, a kikötő szerinti uniós tagállamok hatóságai valószínűleg két olyan, a Covid19 okozta konkrét helyzettel szembesülnek majd, amelyben szükség lehet a fenti általános vezérelvekre épülő, összehangoltabb megközelítésre az ellenőrzések során. Javasoljuk, hogy ez az összehangolt megközelítés az uniós kikötőkbe befutó, uniós, illetve nem uniós lobogó alatt közlekedő már meglévő hajók esetében csak ideiglenesen kerüljön alkalmazásra, a veszélyes anyagok jegyzékével kapcsolatos kötelezettségekkel kapcsolatban megállapított határidőtől számított 6 hónapig (azaz 2021. június 30-ig).

1.   Érvényes veszélyesanyag-jegyzék és/vagy kísérő tanúsítvány nélküli hajók

Ez az eset akkor áll elő, ha egy hajó 2020. december 31. után érkezik valamely uniós kikötőbe anélkül, hogy érvényes veszélyesanyag-jegyzéket és/vagy kísérő tanúsítványt (az uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében a veszélyes anyagok jegyzékéről szóló tanúsítvány vagy az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló tanúsítvány, a nem uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében megfelelési tanúsítvány) tartana a fedélzeten, és a hajótulajdonos/parancsnok azt állítja, hogy ez a Covid19 következtében kialakult helyzetnek tulajdonítható.

Minden olyan esetben, amikor hiányzik az érvényes veszélyesanyag-jegyzék és/vagy a szükséges tanúsítvány, a tulajdonosra/parancsnokra hárul a bizonyítási teher, tehát neki kell igazolnia, hogy minden lehetséges intézkedésre sor került a munka elvégzése és a szükséges tanúsítvány megszerzése érdekében. A jogszabályok betartására irányuló erőfeszítések bizonyítékaként elfogadható például egy mintavételre vagy egy szemlére vonatkozó szolgáltatási szerződés. A bizonyíték részét képezheti egy arra vonatkozó indoklás is, hogy miért nem volt lehetséges a veszélyesanyag-jegyzék és a kapcsolódó tanúsítvány részleges összeállítása, a 2. szakaszban említettek szerint, beleértve annak bizonyítását, hogy lehetetlennek bizonyult a tanúsítás egyéb, a fedélzeti ellenőrzésen kívüli feltételeinek való megfelelés. Ezt követően az ellenőr dönti el eseti alapon, szakmai ítélőképességét használva és a szóban forgó hajó sajátos körülményeit figyelembe véve, hogy a bizonyíték elfogadható-e.

Ha az ellenőr úgy dönt, hogy elfogadja a tulajdonos/parancsnok által rendelkezésre bocsátott bizonyítékot, akkor fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a veszélyes anyagok jegyzékéről szóló tanúsítványt, illetve a megfelelési tanúsítványt az ellenőrzést követő 4 hónapon belül hiánytalanul ki kell tölteni és jóvá kell hagyatni. Emellett figyelmeztetésben kell részesíteni a hajót, az ellenőrzés eredményét és a figyelmeztetést pedig rögzíteni kell a THETIS–EU hajó-újrafeldolgozási moduljában.

Amennyiben ezeket a terveket az ellenőrzést követően a még mindig érvényben lévő utazási vagy belépési korlátozások miatt ismét módosítani kell, a tulajdonosnak/parancsnoknak megfelelő írásbeli bizonyítékot kell beszereznie a veszélyesanyag-jegyzék ellenőreitől arra vonatkozóan, hogy az eredeti terveket nem lehetett megvalósítani. Ekkor megint csak a következő ellenőrzést végző ellenőr dönti el eseti alapon, szakmai ítélőképességét használva és a szóban forgó hajó sajátos körülményeit figyelembe véve, hogy a bizonyíték elfogadható-e.

Ha az ellenőr az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló tanúsítvány esetében az eseti elbírálást követően elfogadja a bizonyítékot, figyelmeztetni kell a hajó tulajdonosát/parancsnokát, hogy a hajó-újrafeldolgozó létesítménybe való belépés előtt mindenképpen be kell szerezni a hajó újrafeldolgozásra való alkalmasságát igazoló tanúsítványt. Mivel az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló bizonyítvány csak 3 hónapig érvényes, azt a hajó utolsó útját megelőzően a lehető leghamarabb ki kell tölteni és jóvá kell hagyatni. Az ellenőrzés eredményét és a figyelmeztetést rögzíteni kell a THETIS–EU hajó-újrafeldolgozási moduljában.

2.   Részleges, azaz (célzott vagy véletlenszerű) fedélzeti mintavételt nem tartalmazó veszélyesanyag-jegyzékkel rendelkező hajók, amelyet a veszélyes anyagok jegyzékéről szóló tanúsítvány vagy az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló tanúsítvány (uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében), illetve megfelelési tanúsítvány (nem uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében) kísér

Ez az eset akkor áll elő, ha egy hajó 2020. december 31. után fut be valamely uniós kikötőbe vagy horgonyzóhelyre a veszélyes anyagok jegyzékével és a kapcsolódó tanúsítvánnyal a fedélzeten, de a veszélyes anyagok jegyzéke fedélzeti mintavétel nélkül, a távolból készült. Ez akkor fordulhat elő, ha a Covid19-világjárvány alatt a hajók ellenőrzésére vonatkozóan elrendelt korlátozások miatt nem lehetett elvégezni azokat a fedélzeti hajószemléket, amelyeket a veszélyes anyagok jegyzékének alátámasztása érdekében el kellett volna végezni.

Minden olyan esetben, amikor a tanúsítvány olyan veszélyesanyag-jegyzéken alapul, amely nem tartalmazza a fedélzeti mintavételi elemet, a veszélyes anyagok jegyzéke elvben nem fogadható el, mivel nem teljes (7). Tekintettel azonban arra, hogy 2020 márciusa óta a hajószemlét végző felügyelőknek alig vagy egyáltalán nem volt lehetőségük arra, hogy a hajók fedélzetére lépjenek és elvégezzék a szemléket, a távolból végzett szemlét/mintavételt kivételesen el lehet fogadni, amennyiben bizonyíték van arra, hogy a lobogó szerinti állam ehhez hozzájárult (8). Ezenkívül ebben az esetben dokumentált terveket és megegyezéseket kell a hajó fedélzetén tartani, amelyek jelzik, hogy a szakképzett mintavevők mikor tudják majd kitölteni a veszélyes anyagok jegyzékét tekintettel a Covid19-világjárvány által okozott korlátozásokra. Ezt követően az ellenőr dönti el eseti alapon, szakmai ítélőképességét használva és a szóban forgó hajó sajátos körülményeit figyelembe véve, hogy a bizonyíték elfogadható-e.

Ha az ellenőr elfogadja a tulajdonos/parancsnok által rendelkezésre bocsátott bizonyítékot, akkor a veszélyes anyagok jegyzékéről szóló tanúsítvánnyal, illetve a megfelelési tanúsítvánnyal kapcsolatban fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a veszélyes anyagok jegyzékét az ellenőrzést követő 4 hónapon belül hiánytalanul ki kell tölteni és jóvá kell hagyatni. Emellett figyelmeztetésben kell részesíteni a hajót, az ellenőrzés eredményét és a figyelmeztetést pedig rögzíteni kell a THETIS–EU hajó-újrafeldolgozási moduljában.

Amennyiben ezeket a terveket az ellenőrzést követően a még mindig érvényben lévő utazási vagy belépési korlátozások miatt ismét módosítani kell, a tulajdonosnak/parancsnoknak megfelelő írásbeli bizonyítékot kell beszereznie a veszélyesanyag-jegyzék ellenőreitől arra vonatkozóan, hogy az eredeti terveket nem lehetett megvalósítani. Ekkor megint csak a következő ellenőrzést végző ellenőr dönti el eseti alapon, szakmai ítélőképességét használva és a szóban forgó hajó sajátos körülményeit figyelembe véve, hogy a bizonyíték elfogadható-e.

Ha az ellenőr az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló tanúsítvány esetében az eseti elbírálást követően elfogadja ezt a bizonyítékot, figyelmeztetni kell a hajó tulajdonosát/parancsnokát, hogy a hajó-újrafeldolgozó létesítménybe való belépés előtt mindenképpen ki kell töltenie a veszélyes anyagok jegyzékét, és be kell szereznie az újrafeldolgozásra való alkalmasságot igazoló tanúsítvány frissített változatát. Az ellenőrzés eredményét és a figyelmeztetést rögzíteni kell a THETIS–EU hajó-újrafeldolgozási moduljában.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

(2)  Lásd a Bizottság 1988. évi közleményét a vis maior agrárjogi fogalmáról, C(88) 1696 (HL C 259., 1988.10.6., 10. o.).

(3)  Lásd a 71/87. sz. Inter-Kom-ügyben hozott ítélet (EU:C:1988:186) 10–17. pontját, valamint a C-12/92. sz. Huygen és társai ügyben hozott ítélet (EU:C:1993:914) 31. pontját, amelyekre a Törvényszék többször is hivatkozott, különösen a T-220/04. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletben (EU:T:2007:97, 165–172. pont). Lásd még Trstenjak főtanácsnok indítványát a C-101/08. sz. Audilux-ügyben (EU:C:2009:410), 71. pont.

(4)  A Bíróság C-640/15. sz., Vilkas-ügyben (EU:C:2017:39) hozott ítéletének 53. pontja.

(5)  http://www.emsa.europa.eu/news-a-press-centre/external-news/item/3721-guidance-on-inspections-of-shipsby-the-port-states-in-accordance-with-regulation-eu-1257-2013-on-ship-recycling.html

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).

(7)  A rendelet 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a veszélyes anyagok jegyzékének összeállításakor figyelembe kell venni az IMO vonatkozó irányelveit. Ha nem végezték el a mintavételt, akkor a veszélyes anyagok jegyzéke nincs összhangban az említett irányelvekkel.

(8)  A Hajóosztályozó Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IACS) is ezt a megoldást ajánlja tagjainak, hozzátéve, hogy az elmaradt mintavételre egy későbbi időpontban sort kell keríteni.