EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.25.
COM(2020) 855 final
2020/0381(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
·A javaslat indokai és céljai
2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésre irányuló szándékát.
2020. január 30-án a Tanács – az Európai Parlament egyetértését követően – elfogadta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló (EU) 2020/135 határozatot (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás). A kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett, és olyan átmeneti időszakot ír elő, amelynek során az említett megállapodással összhangban az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ez az időszak 2020. december 31-én ér véget.
2018. március 23-i iránymutatásaiban az Európai Tanács ismételten kijelentette, hogy az Unió elkötelezett amellett, hogy a jövőben a lehető legszorosabb partnerséget tartsa fenn az Egyesült Királysággal. Az iránymutatások szerint e partnerségnek ki kell terjednie a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre és más területekre is, mindenekelőtt a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemre, valamint a biztonság, a védelem és a külpolitika területére. Az Európai Tanács az említett iránymutatásokat a jövőbeli kapcsolatok keretére vonatkozó átfogó koncepció kialakításának céljából határozta meg. Az átfogó koncepciót a kilépésről rendelkező megállapodást kísérő és az abban említett politikai nyilatkozat ismerteti.
A kilépésről rendelkező megállapodást kísérő politikai nyilatkozat meghatározza az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét (a továbbiakban: a politikai nyilatkozat). A nyilatkozat „egy olyan nagyratörő, széles körű, mély és rugalmas partnerség körvonalait vázolja fel, amely egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásra épülő kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, a bűnüldözésre és a büntető igazságszolgáltatásra, a külpolitikára, a biztonságra és a védelemre, valamint az egyéb területeken való együttműködésre is kiterjed”.
A kilépésről rendelkező megállapodás 184. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszik arra, jóhiszeműen és a jogrendjük maradéktalan tiszteletben tartása mellett, hogy megtegye a szükséges lépéseket a politikai nyilatkozatban említett jövőbeli kapcsolataikra vonatkozó megállapodások gyors megtárgyalására, és az említett megállapodások megerősítésére vagy megkötésére szolgáló megfelelő eljárások lefolytatására annak biztosítása érdekében, hogy az említett megállapodások – a lehetséges mértékben – már az átmeneti időszak végétől alkalmazandók legyenek.
2020. február 25-én a Tanács elfogadta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló (EU, EURATOM) 2020/266 határozatot. A Tanács a Bizottságot jelölte ki az Unió főtárgyalójának. A tanácsi határozat kiegészítést is tartalmazott, amelyben a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kötendő új partnerségre vonatkozó tárgyalási irányelvek (a továbbiakban: tárgyalási irányelvek) szerepelnek.
A Bizottság a tárgyalásokat a Tanács által kijelölt különbizottsággal (a Tanács Egyesült Királysággal foglalkozó munkacsoportja) konzultálva folytatta le. Megfelelő módon figyelembe vették az Európai Parlament 2020. február 12-i és 2020. június 18-i állásfoglalásait, és a Bizottság az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével összhangban teljes körűen tájékoztatta az Európai Parlamentet, különösen az Egyesült Királysággal foglalkozó koordinációs csoportján keresztül.
Különös figyelmet fordítottak a folyamat átláthatóságának biztosítására, a jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások átláthatóságára vonatkozó, a Tanács által 2020. január 22-én jóváhagyott irányadó elvekkel összhangban. Ennek fényében az Unió főtárgyalójának (a Bizottságnak) a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel vagy az Egyesült Királysággal megosztott valamennyi tárgyalási dokumentumát az uniós jog korlátain belül nyilvánosságra hozták. Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője továbbá rendszeresen és teljes körűen tájékoztatta a Tanácsot és az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, valamint az ECOSOC-ot és a Régiók Bizottságát a fejleményekről.
A tárgyalások lezárultak, és 2020. december 24-én Brüsszelben a főtárgyalók szintjén megállapodás született a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról, valamint a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásról (a továbbiakban: adatbiztonsági megállapodás).
Az adatbiztonsági megállapodás a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás, és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás COMPROV.2. cikkével összhangban szerves részét képezi az Unió és az Egyesült Királyság közötti átfogó kétoldalú, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által szabályozott kapcsolatoknak, és az átfogó keret részét képezi. Az adatbiztonsági megállapodást az alkalmazás azonos kezdőnapja és az azonos megszüntetési rendelkezés kapcsolja a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodással és az adatbiztonsági megállapodással párhuzamosan a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodásról. Az említett megállapodás jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlást a Bizottság e javaslattal együtt külön eljárás keretében nyújtja be. Az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználásáról szóló együttműködési megállapodás megkötése mellett az említett eljárás kiterjed az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötésére is (különösen az Egyesült Királyság harmadik országként való részvételére az Euratom kutatási programjában, továbbá a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásban – Fusion for Energy – való tagságán keresztül harmadik országként a magfúzióval kapcsolatos európai tevékenységekben, beleértve az ITER tevékenységeit is).
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás alkalmazásának hatálybalépése különösen sürgős kérdés. Az Egyesült Királyság mint korábbi tagállam számos gazdasági és egyéb területen kiterjedt kapcsolatokat ápol az Unióval. Amennyiben 2020. december 31. után nem áll rendelkezésre az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat szabályozó, alkalmazandó keret, e kapcsolatokban jelentős zavarok merülnek fel, ami hátrányosan érinti a magánszemélyeket, a vállalkozásokat és az egyéb érdekelt feleket. A tárgyalásokat csak nagyon későn, az átmeneti időszak lejárta előtt lehetett lezárni. Ez a késői időzítés nem veszélyeztetheti az Európai Parlament által a Szerződésekkel összhangban gyakorolt demokratikus ellenőrzést. E kivételes körülmények fényében a Bizottság azt javasolja, hogy a megállapodásokat ideiglenesen 2021. február 28-ig, vagy a partnerségi tanács által meghatározott más időpontig, vagy az azt követő hónap első napjáig alkalmazzák, hogy a Felek értesítették egymást arról, hogy teljesítették a kötelező erejűvé nyilvánításhoz szükséges belső követelményeiket és eljárásaikat, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb.
·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az Európai Tanács 2018. március 23-i iránymutatásai és a politikai nyilatkozat egyaránt szoros partnerséget szorgalmazott az Unió és az Egyesült Királyság között.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodásról és az adatbiztonsági megállapodásról folytatott tárgyalásokat a kilépésről rendelkező megállapodás megkötése előzte meg, amely 2020. február 1-jén lépett hatályba. A kilépésről rendelkező megállapodás olyan átmeneti időszakot ír elő, amelynek során az említett megállapodással összhangban az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az adatbiztonsági megállapodás célja az Unió és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatok szabályozása, és ezáltal azoknak a potenciálisan jelentős zavaroknak a megelőzése, amelyek az átmeneti időszak végét követően a kapcsolatokban ezek hiányában felmerülhetnek.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás szilárd alapot teremt az Unió és az Egyesült Királyság közötti kölcsönösen előnyös és kiegyensúlyozott partnerséghez. Azt a tényt is tükrözi, hogy az Egyesült Királyság nem uniós országként nem rendelkezik ugyanazokkal a jogokkal és nem élvezi ugyanazokat az előnyöket, mint amikor még tagállam volt.
•
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az adatbiztonsági megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja a Szerződéseket, és megőrzi az uniós jogrend integritását és autonómiáját. Ezek a megállapodások nem kötelezik az Uniót arra, hogy módosítsa szabályait, rendeleteit vagy szabványait egyetlen szabályozott területen sem. A megállapodások az Unió értékeit, célkitűzéseit és érdekeit mozdítják elő, valamint biztosítják az uniós szakpolitikák és fellépések összhangját, hatékonyságát és folytonosságát.
Az Egyesült Királyságból származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak (ilyenek például a műszaki előírások és termékszabványok, az állat- és növényegészségügyi szabályok, az élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos előírások, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem).
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás külön címeket tartalmaz a kereskedelemre és az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó normákról a munkaügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés területén, amelyek kapcsolatot teremtenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás gazdasági része és az Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó átfogó célkitűzései, továbbá a munkaügyre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra vonatkozó konkrét célkitűzései között.
Az Egyesült Királyság uniós programokban való részvétele teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a programokat meghatározó alap-jogiaktusokat és a pénzügyi irányítással kapcsolatos hatályos uniós rendeleteket, például a költségvetési rendeletet.
2.JOGALAP
A megállapodások aláírásáról szóló, javasolt tanácsi határozat anyagi jogi jogalapja ezért az EUMSZ 217. cikke. Tekintettel a tervezett partnerség széles alkalmazási körére, ez a jogalap a legmegfelelőbb.
Az eljárási jogalap az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével, amely a Tanácsban egyhangú szavazást ír elő.
A javasolt tanácsi határozat jogalapja ezért az EUMSZ 217. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésével és az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével.
3.EGYÉB ELEMEK
·A kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott szervek általi végrehajtás
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás első részének III. címe partnerségi tanácsot hoz létre, amely felügyeli a megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. A partnerségi tanács az Unió és az Egyesült Királyság miniszteri szintű képviselőiből áll, akik legalább évente egyszer üléseznek, és felügyelik és előmozdítják a kereskedelmi és együttműködési megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás, például az adatbiztonsági megállapodás végrehajtását és alkalmazását.
A partnerségi tanács határozatokat fogadhat el minden olyan kérdésben, amelyek tekintetében a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás így rendelkezik. A partnerségi tanács csak az Unió és az Egyesült Királyság közös megegyezésével hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat. Az uniós szintű döntéshozatalt semmilyen módon nem korlátozhatja. Az Unió és az Egyesült Királyság a partnerségi tanácson vagy a szakbizottságokon keresztül határozhat a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás bizonyos vonatkozásainak módosításáról, kizárólag a megállapodásokban kifejezetten előírt esetekben. Amikor a Felek ilyen határozatot hagynak jóvá, a jóváhagyásnak a saját belső jogukban alkalmazandó követelményeknek és eljárásoknak megfelelően kell történnie.
Feladatainak ellátása során a partnerségi tanácsot a kereskedelmi partnerségi bizottság segíti, amelyet a kereskedelmi szakbizottságok, valamint más szakbizottságok fognak segíteni.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás az alábbi kereskedelmi szakbizottságokat hozza létre:
(a)az árukereskedelemmel foglalkozó szakbizottság;
(b)a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(c)az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(d)a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(e)a szolgáltatásokkal, beruházásokkal és digitális kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(f)a szellemi tulajdonnal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(g)a közbeszerzéssel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(h)a szabályozási együttműködéssel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság;
(i)a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelmi szakbizottság;
(j)a héával kapcsolatos igazgatási együttműködéssel, valamint az adók és vámok behajtásával foglalkozó kereskedelmi szakbizottság.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás az alábbi kereskedelmi szakbizottságokat hozza létre:
(k)az energiával foglalkozó szakbizottság;
(l)a légi közlekedéssel foglalkozó szakbizottság;
(m)a repülésbiztonsággal foglalkozó szakbizottság;
(n)a közúti fuvarozással foglalkozó szakbizottság;
(o)a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottság;
(p)a halászati szakbizottság;
(q)a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottság;
(r)az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság.
A partnerségi tanács kereskedelmi szakbizottságokat vagy szakbizottságokat hozhat létre vagy szüntethet meg, a kereskedelmi partnerségi bizottság pedig kereskedelmi szakbizottságokat hozhat létre vagy szüntethet meg.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezik a partnerségi tanács és a szakbizottságok vitarendezési szerepéről is, amellyel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatodik részének I. címe foglalkozik.
·A kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és alkalmazása az Unióban
Az EUMSZ 216. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unió által kötött megállapodások kötelezőek az Unió intézményeire és tagállamaira nézve.
Annak érdekében, hogy az Unió időben képes legyen reagálni, ha a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyes határozatokat meghozzon az Egyesült Királyság számára a biotermékekről szóló mellékletben és a gyógyszerekről szóló mellékletben biztosított előnyök felfüggesztéséről. Az ilyen határozatok meghozatala előtt a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamok képviselőit, akik blokkoló kisebbséggel kifogásolhatják a Bizottság álláspontját. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy ugyanezen eljárás szerint bármely más szükséges végrehajtási rendelkezést elfogadjon az említett mellékletek hatékony működése érdekében.
Ezenkívül a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeknek való megfelelés garantálása érdekében erőteljes végrehajtási mechanizmus jön létre. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a Felek gyors, autonóm és operatív intézkedéseket tegyenek érdekeik védelme céljából, többek között különösen az egyenlő versenyfeltételek (pl. az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések, korrekciós intézkedések) és a halászat területén (kompenzációs intézkedések, korrekciós intézkedések), valamint nagyobb általánosságban azokban az esetekben, amikor súlyos, ágazati vagy regionális jellegű, gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi nehézségek merülnek fel.
Fontos, hogy az Unió teljes mértékben képes legyen ezeket a végrehajtási intézkedéseket gyorsan és hatékonyan alkalmazni. E célból fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeket a következő cikkekkel összhangban: GOODS.19. cikk a vámjogszabályok megsértése vagy kijátszása esetén alkalmazandó intézkedésekről, LPFOFCSD.3.12. cikk az egyenlő versenyfeltételek területén alkalmazandó korrekciós intézkedésekről, ROAD.11. cikk a közúti fuvarozás területén alkalmazandó korrekciós intézkedésekről, AIRTRN.8. cikk a légi közlekedés területén a működési engedélyek elutasításáról, visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy korlátozásáról, FISH.14. cikk a halászat területén a korrekciós intézkedések alkalmazásáról, FISH.9. cikk a visszavonás vagy a hozzáférés csökkentése esetén alkalmazandó kompenzációs intézkedésekről, UNPRO.3.1. cikk és UNPRO.3.20. cikk az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételének felfüggesztéséről és megszüntetéséről és INST.24. cikk az ideiglenes jogorvoslatokról, illetve hogy megfelelő védintézkedéseket alkalmazzon az INST.36. cikknek megfelelően.
A Szerződéseknek megfelelően a Bizottság az Unió nevében is eljár a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatodik részének I. címe szerinti vitarendezési eljárás valamennyi szakaszában.
·A megállapodástervezet egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az Unió és az Egyesült Királyság közötti, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előirányzott széles körű és ambiciózus együttműködés tükrözi az Európai Tanács 2018. március 23-i következtetéseit és iránymutatásait, és a politikai nyilatkozatra épül.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás egy egységes csomag, amely négy fő elemből áll:
–általános és intézményi rendelkezések;
–gazdasági rendelkezések (ideértve a kereskedelemre és az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos garanciákra vonatkozó rendelkezéseket),
–a bűnüldözési együttműködéssel és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések; valamint
–a vitarendezéssel, az alapvető értékekkel és a védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések.
A tervezett partnerség alapját a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok elismerése, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem képezi. Ezeknek az alapvető elemeknek a megsértése lehetővé teszi a Felek számára, hogy teljesen vagy részben megszüntessék vagy felfüggesszék a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy annak bármely kiegészítő megállapodása működését. A Felek megerősítik továbbá a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása iránti elkötelezettségüket.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya átfogó. A politikai nyilatkozatban körvonalazott valamennyi közös érdekű területre kiterjed: kereskedelmi és gazdasági együttműködés, bűnüldözés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az uniós programokban való részvétel, valamint egyéb területeken való együttműködés. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz a külpolitika, a külső biztonság és a védelem területén folytatott együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel az Egyesült Királyság azon álláspontjára, hogy az említett rendelkezésekről ne folytassanak tárgyalásokat, és azok ne képezzék a kereskedelmi és együttműködési megállapodás részét. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás tiszteletben tartja az Unió döntéshozatali jogkörének és jogrendjének autonómiáját, az egységes piac és a vámunió integritását, valamint a négy szabadság (az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) oszthatatlanságát. Nemcsak az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmére terjed ki, hanem a piaci torzulások és a tisztességtelen versenyelőnyök megelőzésének módjaira is. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás tükrözi azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság kilép a közös szabályok, felügyelet és végrehajtási mechanizmusok uniós rendszeréből, és így a jövőben nem élvezheti a tagságból vagy az egységes piacból származó előnyöket.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás átfogó irányítási keretet hoz létre, amely kiterjed a kereskedelmi és együttműködési megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás – például az adatbiztonsági megállapodás – szerinti együttműködés valamennyi területére, miközben tartalmaz bizonyos kiigazításokat az indokolt ágazati igények kielégítése érdekében.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeknek való megfelelés garantálása érdekében erőteljes végrehajtási mechanizmus jön létre. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy a Felek gyors, autonóm és operatív intézkedéseket tegyenek érdekeik védelme céljából, többek között különösen az egyenlő versenyfeltételek (pl. az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések, korrekciós intézkedések) és a halászat területén (kompenzációs intézkedések, korrekciós intézkedések), valamint nagyobb általánosságban azokban az esetekben, amikor súlyos, ágazati vagy regionális jellegű, gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi nehézségek merülnek fel.
Területi hatálya tekintetében a kereskedelmi és együttműködési megállapodás az Unió tekintetében azokra a területekre terjed ki, amelyekre a Szerződések alkalmazandók, az Egyesült Királyság tekintetében pedig az Egyesült Királyság területére. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás korlátozott mértékben, az árukereskedelem és a vizekhez való hozzáférés tekintetében kiterjed a Csatorna-szigetekre és a Man-szigetre is. Az Európai Tanács 2018. november 25-i jegyzőkönyvében foglalt nyilatkozatokkal és a Tanács tárgyalási irányelveivel összhangban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem alkalmazandó Gibraltárra.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás hét részből (melyek tovább tagolódnak tárgykörökre, címekre, fejezetekre és szakaszokra), három jegyzőkönyvből és több mellékletből áll, az alábbiak szerint:
Az első rész (Általános és intézményi rendelkezések) a kereskedelmi és együttműködési megállapodás általános rendelkezéseit, értelmezési elveit és fogalommeghatározásait, valamint az intézményi keretet tartalmazza.
Az első rész meghatározza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás irányítására és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, és közös irányítási szerveket hoz létre (a partnerségi tanács, a kereskedelmi partnerségi bizottság, a kereskedelmi szakbizottságok és más szakbizottságok).
Az irányítási rendelkezések egyértelművé teszik a kereskedelmi és együttműködési megállapodás működtetésének és ellenőrzésének módját. Úgy alakították ki őket, hogy rugalmasak legyenek, és igazodjanak a különböző területeken esetlegesen felmerülő egyedi igényekhez. Tekintettel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatályára és összetettségére, az Unió ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodás egészére egyetlen irányítási keret vonatkozzon. Ez jogbiztonságot nyújt a vállalkozások, a fogyasztók és a polgárok számára, ugyanakkor elkerülhetők a párhuzamos struktúrák és a további bürokrácia.
A partnerségi tanács felügyeli a megállapodás végrehajtását. Az Unió és az Egyesült Királyság miniszteri szintű képviselőiből álló partnerségi tanács az adott ügytől függően különböző formációkban ülésezik. Ez lesz az a fórum, ahol a Felek megvitatják az esetlegesen felmerülő kérdéseket, és hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy közös megegyezéssel kötelező erejű határozatokat hozzanak. Munkáját a kereskedelmi partnerségi bizottság, a kereskedelmi szakbizottságok és más szakbizottságok segítik.
A második rész (Kereskedelem, közlekedés, halászat és egyéb megállapodások) hat tárgykört tartalmaz:
–Első tárgykör: Kereskedelem, amely tizenkét címből áll: I. cím (Árukereskedelem), II. cím (Szolgáltatások és beruházások), III. cím (Digitális kereskedelem), IV. cím (Tőkemozgások, fizetések, átutalások és ideiglenes védintézkedések), V. cím (Szellemi tulajdon), VI. cím (Közbeszerzés), VII. cím (Kis- és középvállalkozások), VIII. cím (Energia), IX. cím (Átláthatóság), X. cím (Helyes szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés), XI. cím (A nyílt és tisztességes verseny és a fenntarthatóságot elősegítő egyenlő versenyfeltételek), XII. cím (Kivételek);
–Második tárgykör: Légi közlekedés, amely két címből áll: I. cím (Légi közlekedés) és II. cím (Repülésbiztonság);
–Harmadik tárgykör: Közúti fuvarozás, amely két címből áll: I. cím (Közúti árufuvarozás) és II. cím (Közúti személyszállítás);
–Negyedik tárgykör: Szociális biztonsági rendszerek koordinációja és vízumok rövid távú látogatásokhoz;
–Ötödik tárgykör: Halászat;
–Hatodik tárgykör: Egyéb rendelkezések.
Amint az a tárgykörökből és címekből következik, a második rész az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, valamint a gazdasági és szélesebb körű együttműködés egyéb területeinek széles körére vonatkozik, mint például a beruházás, a verseny, az adózás átláthatósága, az energia, a légi és közúti közlekedés, a megkülönböztetésmentesség bizonyos mobilitási intézkedések és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása tekintetében, továbbá a halászat.
A második rész modern, fenntartható kereskedelempolitikát vázol fel. Mindkét Fél elkötelezi magát a magas szintű közös normák mellett olyan területeken, mint a munkaügyi és szociális normák, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, beleértve a szén-dioxid-árazást is, valamint az adókikerülésre és az adózási átláthatóságra vonatkozó megfelelő normák mellett. A második rész továbbá a támogatásokra vonatkozó elveket tartalmaz annak megakadályozása érdekében, hogy bármelyik Fél olyan támogatásokat nyújtson, amelyek lényeges hatást gyakorolnak a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra. Ezek az elfogadott normák és elvek belső végrehajtási és vitarendezési mechanizmusokhoz kapcsolódnak annak biztosítása érdekében, hogy az uniós és egyesült királyságbeli vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezzenek. A második rész úgy rendelkezik, hogy a Felek adott esetben egyoldalú intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy megvédjék magukat a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt azon hatásoktól, amelyek a támogatásokból vagy az adott támogatásellenőrzési rendszerek jelentős eltéréseiből, illetve a munka-, társadalom-, környezet- vagy éghajlatvédelem különböző szintjéből erednek.
Ami az árukereskedelmet illeti, a második rész rendelkezései túlmutatnak a partnerekkel – például Kanadával és Japánnal – a közelmúltban kötött uniós szabadkereskedelmi megállapodásokon azáltal, hogy valamennyi árura nulla vámtételt és nulla kvótát írnak elő. Ahhoz, hogy e kivételes kedvezményekben részesülhessenek, a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy termékeik az Unióból vagy az Egyesült Királyságból származzanak. Ezek a „származási szabályok” alapvető fontosságúak az uniós piac integritásának biztosításához. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás – az Uniós Vámkódex által megengedett mértékben – megkönnyíti a vámunión kívüli harmadik országokra vonatkozó vámalakiságokat is. Felszámolja a kereskedelem szükségtelen technikai akadályait is, ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy az Egyesült Királyság Unióba belépő valamennyi áruja teljes mértékben megfeleljen az Unió magas szintű szabályozási előírásainak, többek között az élelmiszerek minőségére (pl. állat- és növényegészségügyi előírások) és a termékbiztonságra vonatkozó előírásoknak.
Megállapodás született továbbá a szolgáltatások kereskedelmének jelentős mértékű nyitottságáról, amely túlmutat a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezmény (GATS) alaprendelkezésein, ugyanakkor tükrözi azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság már nem élvezi a személyek szabad mozgásának, és ezáltal a szolgáltatásnyújtás szabadságának az előnyeit. Az Egyesült Királyság azon szolgáltatóinak, amelyek az Unióban kívánnak szolgáltatásokat nyújtani, meg kell felelniük az Unióban alkalmazandó minden vonatkozó szabályozási követelménynek, de a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó területeken nem részesülnek az uniós gazdasági szereplőknél kedvezőtlenebb elbánásban, és fordítva. Az Egyesült Királyság befektetői jogalanyokat is létrehozhatnak az Unióban annak érdekében, hogy az egységes piacon szolgáltatásokat kínáljanak, és fordítva. A megállapodás tartalmazza az arra irányuló kereteket, hogy a jövőben tárgyalásokat folytassanak a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásokról.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a digitális kereskedelem megkönnyítését célozzák a következők révén: az indokolatlan akadályok megszüntetése, nyitott, biztonságos és megbízható online környezet biztosítása a vállalkozások és a fogyasztók számára, a személyes adatok védelmére vonatkozó magas szintű előírások mellett. A megállapodás rendelkezik a szellemitulajdon-jogok védelmének garantálásáról is. Rendelkezéseket tartalmaz továbbá a Felek közbeszerzési piacain nyíló kölcsönös lehetőségekről és a közbeszerzési előírásokat illetően, amelyek túlmutatnak a Felek közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásain.
Az energiaügyet illetően, mivel az Egyesült Királyság már nem vesz részt az egységes villamosenergia-piacon és az uniós kereskedelmi platformokon, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás új keretet hoz létre a kétoldalú energiaügyi együttműködéshez, amelynek célja a mindkét gazdaság működéséhez elengedhetetlen költséghatékony, tiszta és biztonságos energiaellátás biztosítása, valamint új mechanizmusokat vezet be a megújuló energiával kapcsolatos együttműködéshez, különösen az Északi-tengeren, továbbá az éghajlatváltozás kezelése céljából. Az egyenlő versenyfeltételekre és a liberalizációra vonatkozó érdemi rendelkezések szintén részét képezik a megállapodásnak, többek között az energiaágazatban nyújtott támogatások feltételeinek tekintetében. A többi területhez hasonlóan az energiára vonatkozó rendelkezések nem ismétlik teljes mértékben az egységes piac jelentette előnyöket az Egyesült Királyság számára, figyelembe véve annak harmadik ország státuszát.
A közlekedést illetően a kereskedelmi és együttműködési megállapodás folyamatos és fenntartható légi és közúti összeköttetést biztosít, az egységes piac integritásának tiszteletben tartása mellett. Rendelkezéseket tartalmaz annak biztosítására, hogy az uniós és az egyesült királyságbeli gazdasági szereplők közötti verseny egyenlő feltételek mellett valósuljon meg, hogy ne sérüljenek az utasjogok és a közlekedésbiztonság.
A második rész tartalmazza továbbá az Unió és az Egyesült Királyság vizeiben élő halállományokkal való közös és fenntartható gazdálkodás keretét. Az Egyesült Királyság független parti államként ellenőrzést fog gyakorolni vizei felett, és képes lesz továbbfejleszteni a brit halászatot, ugyanakkor az európai halászok továbbra is hozzá fognak férni az Egyesült Királyság vizeihez, halászati tevékenységük végzése céljából.
A harmadik rész (Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés) meghatározza a bűnüldözési és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés keretét. Elismeri, hogy szoros együttműködésre van szükség a nemzeti rendőrségek és igazságügyi hatóságok, valamint az uniós ügynökségek és szervek között, különösen a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem és büntetőeljárás alá vonás terén.
A harmadik rész a következő legfontosabb területekre terjed ki:
–Adatcsere: a légi utasok (utasnyilvántartási adatállomány vagy PNR néven ismert) adatainak, a DNS-adatoknak, az ujjnyomatadatoknak és a gépjármű-nyilvántartási adatoknak (úgynevezett prümi adatoknak, amelyeket korábban soha nem cseréltek ki az Unió és valamely nem schengeni harmadik ország között), a bűnügyi nyilvántartási és operatív információknak a nemzetközi csatornákat, például az Interpolt kiegészítő, időben történő, hatékony és eredményes cseréjére vonatkozó intézkedések;
–Europol és Eurojust: hatékony együttműködés az Egyesült Királyság, az Europol és az Eurojust között, az uniós jogszabályokban a harmadik országokkal folytatott együttműködésre vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban;
–Átadás: a bűnözők gyors átadásának lehetővé tétele az Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között egyszerűsített eljárások, szigorú határidők, szilárd biztosítékok (többek között az átadás megtagadásának megfelelő indokai), eljárási jogok és bírósági ellenőrzés révén;
–Kölcsönös jogsegély: az Európa Tanács büntetőügyekkel kapcsolatos egyezményeit megkönnyítő és kiegészítő intézkedések, például egyszerűsített eljárások, határidők és technológiai infrastruktúrák révén, az intézkedések széles köré tekintetében, például a vagyon befagyasztására és elkobzására vonatkozóan;
–A pénzmosás elleni küzdelem: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló együttműködést célzó rendelkezések.
A harmadik rész tiszteletben tartja az Egyesült Királyság schengeni térségen kívüli, nem uniós állam státuszát. Például az Egyesült Királyság a továbbiakban nem fog közvetlen, valós idejű hozzáféréssel rendelkezni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térséget támogató, érzékeny adatokat tartalmazó uniós adatbázisokhoz, mivel ez csak azon tagállamok és nagyon szorosan társult országok számára biztosított, amelyek elfogadják az összes kapcsolódó kötelezettséget.
A szoros és átfogó rendőrségi és igazságügyi együttműködést a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartására, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak – köztük az emberi jogok európai egyezményében foglalt jogoknak és szabadságoknak – a hatékony védelmére vonatkozó garanciák, továbbá a két Fél magas szintű adatvédelmi normák fenntartására irányuló kötelezettségvállalása támasztja alá. Ez az Unió részéről különösen fontos igény volt annak biztosítása érdekében, hogy polgárainak biztonsága és alapvető jogai egyaránt védelmet élveznek. A harmadik rész ezen garanciák bármelyikének biztosítása terén fennálló súlyos és rendszerszintű hiányosságok esetén az együttműködés felfüggesztésére vonatkozó különös rendelkezéseket, valamint külön vitarendezési mechanizmust ír elő.
A negyedik rész (Tematikus együttműködés) két címet tartalmaz: I. cím: Népegészség-védelem és II. cím: Kiberbiztonság. A negyedik rész a népegészség-védelemmel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben a Felek közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket határoz meg, többek között az Egyesült Királyság több uniós struktúrában való ideiglenes és korlátozott részvétele révén, kizárólag az Unió felkérésére, és amennyiben konkrét közös veszélyek merülnek fel.
Az ötödik rész (Uniós programokban való részvétel, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és pénzügyi rendelkezések) rendelkezéseket állapít meg arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság harmadik országként továbbra is részt vesz számos kiemelt uniós programban, feltéve, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi hozzájárulást nyújt az uniós költségvetéshez. Az ilyen programok pontos listáját az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság fogadja el egy későbbi időpontban. Emellett az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság listát állíthat össze az olyan uniós programok végrehajtása során nyújtott szolgáltatásokról, amelyekhez az Egyesült Királyság hozzáférhet.
Még nem fogadták el azon uniós programok és tevékenységek jogalapját (alap-jogiaktusok), amelyekben az Egyesült Királyság részt vehet. Az Egyesült Királyság és az Unió között azonban egyetértés van azokról a programokról, amelyekben az Egyesült Királyság részt vehet, és e részvétel konkrét feltételeiről is – figyelemmel a végleges jogalapokban meghatározott feltételekre is. Ezért a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozat keretet biztosít azon jegyzőkönyvek számára, amelyeket az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság az említett programok jogalapjának elfogadásakor csatol majd a megállapodáshoz.
A hatodik rész (Vitarendezés és horizontális rendelkezések) három címet tartalmaz: I. cím (Vitarendezés), II. cím (Az együttműködés alapja) és III. cím (A kötelezettségek teljesítése és védintézkedések).
A vitarendezést illetően, amennyiben nézeteltérés merül fel és a Feleknek egymás között nem sikerül megoldást találni, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás úgy rendelkezik, hogy független választottbíróságot lehet létrehozni az ügy kötelező erejű határozattal történő rendezése céljából. A vitarendezési mechanizmus a kereskedelmi és együttműködési megállapodás legtöbb területére alkalmazandó, köztük az egyenlő versenyfeltételekre és a halászatra is. A vitarendezési mechanizmust hiteles és szilárd végrehajtási és megfelelési mechanizmusok kísérik, ideértve a panaszos Fél kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségei felfüggesztésének – például a vámok és/vagy kvóták újbóli bevezetésének – lehetőségét is. Mindegyik Félnek lehetősége lesz továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén keresztretorziót alkalmazni minden olyan esetben, amikor egy másik Fél nem tesz eleget a választottbíróság ítéletének. Például az egyik Fél által elkövetett, egy adott gazdasági ágazatot érintő, tartósan fennálló jogsértés lehetővé teszi a másik Fél számára, hogy megtorló intézkedéseket alkalmazzon más gazdasági ágazatokban. Az egyes Felek megfelelő egyoldalú védintézkedéseket tehetnek ágazati vagy regionális jellegű, súlyos gazdasági, társadalmi vagy természetvédelmi nehézségek felmerülése esetén.
A hetedik rész (Záró rendelkezések) záró rendelkezéseket tartalmaz, többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépésére, felülvizsgálatára és megszüntetésére vonatkozóan.
Két jegyzőkönyv rendelkezik egyrészt a közigazgatási együttműködésről és a héacsalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról, másrészt pedig a vámügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv számos olyan szociális biztonsági koordinációs intézkedést határoz meg, amelyek célja az Egyesült Királyságot és az EU-t érintő határokon átnyúló helyzetben lévő uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok szociális biztonsági jogosultságainak védelme 2021. január 1-jétől. A harmadik országok állampolgárai, a hontalan személyek és a menekültek szintén védelemben részesülnek. A jegyzőkönyv az ellátások széles körét lefedi, beleértve az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakat, a haláleseti juttatásokat, a betegségi ellátásokat, a gyermek születéséhez kapcsolódó anyasági/apasági ellátásokat, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos ellátásokat és az előnyugdíjakat. A jegyzőkönyv biztosítja, hogy a benne foglalt, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó rendelkezések az Unió tagállamai közötti megkülönböztetésmentesség elvén alapuljanak.
A minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás meghatározza a minősített és a nem minősített érzékeny adatok cseréjére vonatkozó szabályokat és módozatokat. Az Unió által más harmadik országokkal kötött egyéb adatbiztonsági megállapodásokkal összhangban az adatbiztonsági megállapodás biztosítja az érzékeny információk biztonságos kezelését azon elv alapján, hogy a kicserélt információ kiadását megelőzően a kibocsátó beleegyezése szükséges. Az adatbiztonsági megállapodást a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alkalmazásának kezdőnapjától vagy attól a naptól kell alkalmazni, amikor a Felek értesítik egymást arról, hogy teljesítették az említett megállapodás szerinti minősített adatok kiadásához szükséges belső előírásaikat és eljárásaikat, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.
2020/0381 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: EUMSZ) és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével és a 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésre irányuló szándékát.
(2)2020. január 30-án a Tanács elfogadta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló (EU) 2020/135 határozatot (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás). A kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jén lépett hatályba.
(3)2020. február 25-én a Tanács elfogadta a Bizottságnak az Egyesült Királysággal egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló (EU, EURATOM) 2020/266 határozatot. A tárgyalásokra a 2020. február 25-i tárgyalási irányelvek figyelembevételével került sor.
(4)A tárgyalások 2020. december 24-én lezárultak. A tárgyalások eredményeképpen létrejött az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: kereskedelmi és együttműködési megállapodás), valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás (a továbbiakban: adatbiztonsági megállapodás).
(5)A kereskedelmi és együttműködési megállapodás megteremti az Unió és az Egyesült Királyság közötti széles körű kapcsolat alapját, amely kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépéseket és különleges eljárásokat foglal magában. Az adatbiztonsági megállapodás a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás, amely szervesen kapcsolódik az utóbbihoz, különös tekintettel az alkalmazás kezdőnapjára és a megszüntetés időpontjára. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az adatbiztonsági megállapodás (a továbbiakban: a megállapodások) aláírásáról szóló határozatnak ezért olyan társulás létrehozásáról rendelkező jogalapon kell alapulnia, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy a Szerződések hatálya alá tartozó valamennyi területen kötelezettségeket vállaljon.
(6)A kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírása külön eljárás tárgyát képezi az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében.
(7)Helyénvaló meghatározni az Unió képviseletének módozatait a partnerségi tanácsban és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott bizottságokban. A Bizottságnak kell képviselnie – az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – az Uniót és az Uniónak a Tanács által a Szerződésekkel összhangban kialakított álláspontjait. A Tanácsnak azáltal kell gyakorolnia politikameghatározási és koordinatív feladatait az EUSZ 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően, hogy meghatározza a partnerségi tanácsban és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott bizottságokban az Unió által képviselendő álláspontokat. Ezenkívül amennyiben a partnerségi tanácsnak vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott bizottságoknak joghatással bíró jogi aktust kell elfogadniuk, az Unió által e szervekben képviselendő álláspontokat az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell kialakítani.
(8)Egy vagy több tagállam kérheti, hogy a Bizottság képviselőjét az uniós küldöttség részeként e tagállam vagy tagállamok egy képviselője kísérje a partnerségi tanács vagy a megállapodás által létrehozott más közös testületek ülésén.
(9)Annak érdekében, hogy az Unió időben képes legyen reagálni, ha a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy egyes határozatokat meghozzon az Egyesült Királyság számára a biotermékekről szóló mellékletben és a gyógyszerekről szóló mellékletben biztosított előnyök felfüggesztéséről. Az ilyen határozatok meghozatala előtt a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamok képviselőit, akik blokkoló kisebbséggel kifogásolhatják a Bizottság álláspontját. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy ugyanezen eljárás szerint bármely más szükséges végrehajtási rendelkezést elfogadjon az említett mellékletek hatékony működése érdekében.
(10)Annak érdekében, hogy az Unió a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban gyorsan és hatékonyan felléphessen saját érdekei védelme érdekében, és amíg a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti korrekciós intézkedések elfogadását szabályozó konkrét jogalkotási aktust el nem fogadják és az az Unióban hatályba nem lép, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon, például felfüggessze a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségeit a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyes rendelkezéseinek megsértése vagy bizonyos feltételek be nem tartása esetén – nevezetesen az árukereskedelem, az egyenlő versenyfeltételek, a közúti fuvarozás, a légi közlekedés, a halászat és az uniós programokban való részvétel terén – a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően, továbbá megfelelő korrekciós intézkedéseket, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket védintézkedéseket és ellenintézkedéseket hozhasson.
(11)Minden olyan esetben, amikor a megállapodások rendelkezéseinek való megfelelés érdekében az Uniónak el kell járnia, az ilyen intézkedéseket a Szerződések rendelkezéseivel összhangban, az egyes intézményekre ruházott hatáskörök korlátait tiszteletben tartva kell meghozni. Ezért a Bizottságnak kell az Egyesült Királyság számára a megállapodásokban előírt információkat vagy értesítéseket megadnia, kivéve, ha ez a megállapodások alapján más meghatározott uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek feladata, valamint a Bizottságnak kell az Egyesült Királysággal konkrét kérdésekben konzultálnia. Szintén a Bizottságnak kell képviselnie az Uniót a választottbíróság előtt olyan esetekben, amikor egy adott jogvitát a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban választottbíróság elé terjesztettek.
(12)Emlékeztetni kell arra, hogy a 2020. február 25-i tárgyalási irányelvekkel összhangban az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás területi hatálya nem terjed ki Gibraltárra. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak az Európai Tanács 2018. november 25-i ülésének jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozataival összhangban az Unió és az Egyesült Királyság között Gibraltár tekintetében külön megállapodások jöjjenek létre.
(13)Mivel az Egyesült Királyság kilépett az Unióból, az Unió tekintetében más és kivételes helyzetben van azon többi harmadik országhoz képest, amelyekkel az Unió megállapodásokról tárgyalt és megállapodásokat kötött. A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az átmeneti időszak alatt az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, ezért ezen időszak végén az Unió tagállamaival folytatott együttműködés alapja nagyon magas szintű, különösen a belső piac, a közös halászati politika, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Amennyiben a megállapodások 2021. január 1-jén nem lépnek hatályba, az Unió és az Egyesült Királyság közötti együttműködés olyan szintre csökken, amely sem nem kívánatos, sem nem áll az Unió érdekében, és fennakadásokat okoz az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban. Az ilyen fennakadások a megállapodások ideiglenes alkalmazása révén korlátozhatók.
(14)Ezért tekintettel az Egyesült Királyság Unióval kapcsolatos kivételes helyzetére, a 2020. december 31-én lejáró átmeneti időszak miatt a helyzet sürgősségére, valamint arra, hogy elegendő időt kell biztosítani az Európai Parlament és a Tanács számára a megállapodások szövegének megfelelő ellenőrzéséhez, a megállapodásokat a kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.11. cikkének [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdésében, valamint az adatbiztonsági megállapodás 19. cikkében meghatározott korlátozott időtartamig ideiglenesen alkalmazni kell.
(15)Mivel a megállapodásokról szóló tárgyalások nagyon későn, csak néhány nappal az átmeneti időszak vége előtt fejeződtek be, aláírásuk előtt nem volt lehetőség elvégezni a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi felülvizsgálatát. Ezért a Feleknek közvetlenül a megállapodások aláírását követően el kell kezdeniük a megállapodások mind a 24 hiteles nyelven elkészült szövegének végső jogász-nyelvészi felülvizsgálatát. A jogász-nyelvészi felülvizsgálatot legkésőbb 2021. április 30-ig be kell fejezni. Az előző mondat ellenére a megállapodás angol nyelvű változatának végleges jogi felülvizsgálatára irányuló eljárást a FINPROV.11. cikk [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (1) bekezdésében említett időpontig le kell zárni, amennyiben ez a nap korábbi, mint 2021. április 30. A Feleknek ezt követően diplomáciai jegyzékváltás útján meg kell állapítaniuk, hogy a megállapodások felülvizsgált szövege valamennyi nyelven hiteles és végleges. E felülvizsgált szövegeknek ab initio a megállapodások aláírt változatainak helyébe kell lépniük.
(16)A megállapodásokat az Unió nevében alá kell írni, figyelemmel a későbbi időpontban történő megkötésükhöz szükséges eljárások teljesítésére,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács engedélyezi az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozóktól eltérő részei tekintetében az Unió nevében történő aláírását, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.
A Tanács engedélyezi az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírását, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.
E megállapodások szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
Amikor a Bizottság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott szervekben képviseli az Uniót, kellő időben tájékoztatja a Tanácsot a megbeszélésekről és az ülések eredményéről, valamint az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusokról, továbbá kérésre rendelkezésre bocsátja az ilyen ülésekhez vagy eljárásokhoz kapcsolódó jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat. A Bizottság adott esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet is.
3. cikk
(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében határozatot hozzon a következők tekintetében:
(a)az egyenértékűségnek a TBT-4. melléklet [Biotermékek] 3. cikkének [Az egyenértékűség elismerése] (3) bekezdése szerint 2023. december 31-ig végrehajtandó újraértékelését követően az elismerés megerősítése vagy felfüggesztése;
(b)a TBT-4. melléklet [Biotermékek] 3. cikkének [Az egyenértékűség elismerése] (5) és (6) bekezdése szerint az egyenértékűség elismerésének felfüggesztése;
(c)olyan helyes gyártási gyakorlatról szóló hivatalos dokumentumok elfogadása, amelyeket az Egyesült Királyság valamely hatósága bocsátott ki a kibocsátó hatóság területén kívül elhelyezkedő gyártó létesítmények tekintetében, valamint azon feltételek meghatározása, amelyek alapján az Unió elfogadja az említett helyes gyártási gyakorlatról szóló hivatalos dokumentumokat a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 5. cikke [Ellenőrzésének elismerése] (3) és (4) bekezdésének megfelelően;
(d)bármely szükséges végrehajtási rendelkezés elfogadása a helyes gyártási gyakorlatról szóló hivatalos dokumentumoknak az Egyesült Királyság hatóságával való cseréjéről a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 6. cikke [A helyes gyártási gyakorlatról szóló hivatalos dokumentumok cseréje] szerint, továbbá az Egyesült Királyság hatóságával való információcseréről a gyártó létesítményeknek a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 7. cikke [Biztosítékok] szerinti ellenőrzése tekintetében;
(e)az ellenőrzések elismerésének vagy a helyes gyártási gyakorlatról szóló, Egyesült Királyság által kibocsátott hivatalos dokumentumok elfogadásának a felfüggesztése, valamint az Egyesült Királyság értesítése a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 9. cikke [Felfüggesztés] alkalmazásának szándékáról, továbbá konzultáció kezdése az Egyesült Királysággal a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 8. cikkének [Az alkalmazandó jogszabályok változása] (3) bekezdése szerint;
(f)az ellenőrzések elismerésének és a másik Fél helyes gyártási gyakorlatról szóló hivatalos dokumentumai elfogadásának teljes vagy részleges felfüggesztése a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] C. függelékében felsorolt termékek összessége vagy egy része tekintetében, a TBT-2. melléklet [Gyógyszerek] 9. cikke [Felfüggesztés] (1) bekezdésének megfelelően.
(2)A Bizottság az említett határozatjavaslatokat e határozat 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint teszi meg.
4. cikk
(1)Az ilyen intézkedések elfogadását szabályozó valamely konkrét jogalkotási aktusnak az Unióban történő elfogadásáig és hatálybalépéséig az Unió azon határozatát, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében meghozza a következő intézkedéseket, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételekkel összhangban a Bizottság hozza meg a következők tekintetében:
(a)az érintett termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánás felfüggesztése a GOODS.19. cikkben [Intézkedések a vámjogszabályok megsértése vagy kijátszása esetén] foglaltak szerint;
(b)korrekciós intézkedések alkalmazása és a kötelezettségek felfüggesztése az LPFOFCSD.3.12 cikkben [Korrekciós intézkedések] foglaltak szerint;
(c)az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések és ellenintézkedések alkalmazása az LPFOFCSD.9.4 cikkben [Az egyensúly helyreállítása] foglaltak szerint;
(d)korrekciós intézkedések alkalmazása a ROAD.11. cikkben [Korrekciós intézkedések] foglaltak szerint;
(e)egy légitársaság működési engedélyének elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása az AIRTRN.8. cikk [A működési engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása] szerint;
(f)korrekciós intézkedések alkalmazása a FISH.14. cikkben [Korrekciós intézkedések és vitarendezés] foglaltak szerint;
(g)kompenzációs intézkedések a FISH.9. cikkben [Kiegyenlítő intézkedések a hozzáférés visszavonása vagy csökkentése esetén] foglaltak szerint;
(h)az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételének felfüggesztése vagy megszüntetése az UNPRO.3.1. cikkben [Az Egyesült Királyság uniós programban való részvételének az Európai Unió általi felfüggesztése] és az UNPRO.3.20. cikkben [Az Egyesült Királyság uniós programban való részvételének az Európai Unió általi felmondása] foglaltak szerint;
(i)a megfelelés kontextusában ideiglenes kártérítés felajánlása vagy elfogadása vagy a kötelezettségek felfüggesztése az INST.24. cikk [Ideiglenes jogorvoslatok] szerinti választottbírósági vagy szakértői testületi eljárást követően, kivéve a 654/2014/EU rendeletben foglaltakat;
(j)védintézkedések és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedés alkalmazása az INST.36. cikkben [Védintézkedések] foglaltak szerint;
(2)A Bizottság teljes mértékben és megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot az (1) bekezdésben említett javasolt intézkedések elfogadásának szándékáról és figyelembe veszi az esetlegesen kifejtett nézeteket. A Bizottság adott esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet is.
(3)
A Bizottság olyan intézkedéseket is elfogadhat, amelyek visszaállítják a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti jogokat és kötelezettségeket, ahogyan azok az (1) bekezdésben előírt intézkedések elfogadása előtt léteztek.
5. cikk
Viszonosság esetén az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó. Az ideiglenes alkalmazás a következő időpontok egyikében szűnik meg, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont:
a) 2021. február 28-án vagy a partnerségi tanács által meghatározott más időpontban; vagy
b) az azt a hónapot követő hónap első napján, amikor mindkét Fél értesítette egymást arról, hogy teljesítette a rá nézve kötelező érvényűvé nyilvánításhoz szükséges belső követelményeket és eljárásokat.
6. cikk
A Tanács elnöke kijelöli a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló jegyzőkönyv LAW.OT.134. cikkében [Értesítések] és SSC.11. cikkében előírt értesítésnek az Unió nevében történő megtételére jogosult személyt.
7. cikk
Az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
8. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodásoknak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
9. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
