52020PC0854

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52020PC0854 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52020PC0854

Help

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

COM/2020/854 final

HTML

DOC

PDF

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.25.

COM(2020) 854 final

2020/0380(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: Euratom) (a továbbiakban együttesen: Unió). Ugyanezen a napon lépett hatályba a kilépésről rendelkező, az Unió és az Egyesült Királyság között megkötött megállapodás 1 , amely biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését, jogbiztonságot nyújtva olyan fontos területeken, mint a polgárok jogai, a pénzügyi elszámolás és az Ír-szigeten az ellenőrzött határ létrejöttének elkerülése.

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében átmeneti időszakról állapodtak meg, amely 2020. december 31-ig tart, és többek között a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások, a befektetők, a diákok és a kutatók számára biztosítja az EU-ban és az Egyesült Királyságban a „szokásos üzletmenet” feltételeit. Az EU és az Egyesült Királyság tárgyalásokat folytatott a kapcsolatok új keretéről, amely az EU és az Egyesült Királyság között létrejött politikai nyilatkozaton 2 alapul.

Bármilyen típusú megállapodások is szülessenek a jövőben, az, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak végétől már nem vesz részt az uniós szakpolitikákban, korábban nem létező akadályokat fog jelenteni az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a határokon átnyúló mobilitás és cserekapcsolatok terén. Ez igaz lesz az Unió és az Egyesült Királyság közötti mindkét irányra.

Az EU-n belüli több évtizedes szoros partnerség következtében az Egyesült Királyság és az uniós tagállamok közötti kapcsolatot jelentős mértékű kölcsönös gazdasági, kereskedelmi és társadalmi függőség jellemzi. Emiatt a Bizottság és a tagállamok által az átmeneti időszak végén bevezetett felkészültségi intézkedések ellenére számos gazdasági ágazat és vállalkozás – különösen azok a vállalatok, amelyekre jellemző az Egyesült Királysággal szembeni jelentős mértékű kitettség – nehézségekbe fog ütközni a piacához való könnyebb hozzáférés elvesztése következtében, vagy más módon érintik majd őket az összetettebb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Ez munkahelyek elvesztéséhez vezethet. Ilyen körülmények között a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására az érintett régiókat és vállalkozásokat a változások kezelésében segítő egyedi támogatási rendszereket, vagy a foglalkoztatási szintek megőrzését előmozdító intézkedéseket vezetnek be. A halászati tevékenységek ebből eredő korlátozása következtében a halászati ágazat a leginkább érintett ágazatok közé tartozik.

Érintettek a tagállami közigazgatások is, mivel további infrastruktúrát és létesítményeket kellett kialakítaniuk, és további személyzetet kellett alkalmazniuk. Például a vámügyek és a közvetett adózás területén egyes nemzeti közigazgatások jelentős beruházásokat hajtottak végre az infrastruktúrában és az emberi erőforrásokban; különösen jellemző ez azokra a tagállamokra, amelyekben az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem fő belépési és kilépési pontjai találhatók. Az állat- és növényegészségügyi ellenőrzések területén a tagállamoknak az Egyesült Királyságból az EU-ba érkező behozatal belépési pontjain új állategészségügyi határállomásokat kellett létrehozniuk, vagy ki kellett bővíteniük a meglévőket. Lehetséges, hogy a további nyomonkövetés és vizsgálat érdekében a tagállamoknak fokozniuk kell a tengeren és a kikötőkben alkalmazott ellenőrzési intézkedéseket. A tagállami közigazgatásoknak ki kellett igazítaniuk a termékek tanúsítványainak kiadására és engedélyezésére, a letelepedési követelményekre, a címkézésre és a jelölésre vonatkozó szabályokat, és a kilépés polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban konkrét figyelemfelkeltő intézkedéseket kellett előirányozniuk, illetve aktualizálniuk.

A tagállamok és az EU az Egyesült Királyságban 2016-ban tartott népszavazás óta mind politikai, mind gazdasági szempontból aktívan készülnek a kilépésre. Felkészültségi intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a hatásokat, amelyeket az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése gyakorolhat az összes érintett félre. A Bizottság ismételten felszólította az összes releváns szereplőt, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a lehetséges hatások elkerülése vagy enyhítése érdekében. A már meghozott vagy tervezett intézkedések ellenére az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése minden tagállamban példa nélküli helyzetet teremt, amely konkrét, célzott és gyors fellépést tesz szükségessé. Joggal feltételezhető, hogy annak a különösen szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatnak következtében, amely az Egyesült Királyság uniós tagságának 47 éve alatt alakult ki az Egyesült Királyság és tagállamok között, egyes tagállamokra, régiókra és ágazatokra erősebb hatással lesz majd a kilépés, és hogy e tagállamok, régiók és ágazatok várhatólag olyan gazdasági és pénzügyi veszteségeket fognak elszenvedni, amelyeket jelenleg még nem lehet számszerűsíteni. E további intézkedések valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak majd a közkiadásokra, különösen rövid távon, valamint a kifejezetten érintett tagállamokban és régiókban. Ezért e következmények ellensúlyozására sürgősen további közfinanszírozásra lesz szükség, mindenekelőtt a kilépést követő első években.

Az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésén elfogadott következtetései ezért a többéves pénzügyi keret uniós költségvetési felső határain kívüli különleges eszközök kategóriájában egy, a brexit miatti kiigazításokra képzett új speciális tartalék (a továbbiakban: Tartalék) létrehozásáról rendelkeznek „a leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban beálló előre nem látható kedvezőtlen következmények ellensúlyozása érdekében” 3 . Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot.

Az e rendelet értelmében létrehozott Tartalék támogatást nyújt majd a tagállamoknak, a régióknak és az ágazatoknak, különösen azoknak, amelyeket az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének kedvezőtlen következményei a legsúlyosabban érintenek, és ezáltal enyhíti a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatását. A Tartalék pénzügyi hozzájárulást nyújt azoknak a további közkiadásoknak a teljes vagy részleges fedezéséhez, amelyek a tagállamoknál a kilépéshez közvetlenül kapcsolódó intézkedések nyomán merülnek fel, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek a legnagyobb mértékben támaszkodnak az Egyesült Királysággal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra. A Tartalék kiegészíti a Next Generation EU és a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló egyéb meglévő eszközöket.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel és más uniós politikákkal

A Tartalék a többi uniós programot és finanszírozási eszközt egészíti ki, valamint szinergiákat biztosít azokkal. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret, a NextGenerationEU és az azokat kísérő programok – beleértve a strukturális és kohéziós alapokon belül a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatást (REACT-EU), a 2020 utáni kohéziós politikai alapokat, a Méltányos Átállást Támogató Alapot, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt és az InvestEU-t – nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a Covid19-világjárvány okozta válság hatásainak kezelésére, és támogatást nyújtanak a tagállamok gazdaságainak ahhoz, hogy ellenállóbbá, fenntarthatóbbá váljanak és a jobban fel tudjanak készülni a jövőre. A Tartalék forrásait kifejezetten és kizárólag az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének egyedi és példa nélküli közvetlen hatásaira összpontosítja, így enyhítve a kilépés területi kohézióra gyakorolt hatását.

A javasolt eszköz az Európai Unió Szolidaritási Alapjával 4 kapcsolatos, hosszú idő alatt felhalmozott tapasztalatokból is merít.

A javaslat az Egyesült Királyság és az Unió között fennálló átmeneti időszak végére történő felkészülés lépéseinek egyike. Épít arra a munkára, amelyet az uniós intézmények és a tagállamok végeztek az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások során, a vonatkozó uniós szakpolitikák keretében hozott felkészültségi intézkedések keretében, valamint a Bizottság tájékoztatási munkájára, és kiegészíti azokat annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok nemzeti közigazgatásai készen állnak az átmeneti időszak lezárulására. Felépítése figyelembe veszi a tagállamok példa nélküli helyzetét és sajátos jellemzőit, valamint azt, hogy gyorsan és rugalmasan kell reagálniuk a gazdaságukban felmerülő kihívásokra.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 175. és 322. cikke.

Az EUMSZ 174. cikke úgy rendelkezik, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

Az e cél elérése érdekében történő fellépés jogát az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy ha az alapokon kívül és az egyéb uniós politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül egyedi fellépések bizonyulnak szükségesnek, akkor az ilyen fellépéseket az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

Az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdésével összhangban a javaslat úgy rendelkezik, hogy a Tartalék célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt a leginkább érintett tagállamoknak, régióknak és ágazatoknak az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következményeinek kezelésében, és ezzel biztosítja az uniós szolidaritást és erősíti az ellenálló képességet.

A javaslat az EUMSZ 322. cikkén is alapul, mivel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 5 foglalt évenkéntiség elvétől eltérő egyedi átviteli szabályokat tartalmaz.

•Szubszidiaritás és arányosság

Az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a szociálpolitika meghatározott vonatkozásai tekintetében. A javasolt tevékenységeknek a javasolt rendeleten keresztül és a megosztott irányítás elveinek megfelelően történő finanszírozása tiszteletben tartja az európai hozzáadott érték és a szubszidiaritás elvét. Az uniós költségvetésből származó finanszírozás azokra a tevékenységekre összpontosul, amelyek célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kellően megvalósítani, így az Unió beavatkozása hozzáadott értéket képvisel ahhoz képest, mintha egyedül a tagállamok járnának el.

A fentiekre tekintettel a rendelet által létrehozott Tartaléknak támogatnia kell a tagállamokat az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények ellensúlyozásában. A Tartalék átfogó célja ezért a kohézió erősítése olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a kilépés által a tagállamok gazdaságára gyakorolt gazdasági, társadalmi és területi hatások enyhítését, valamint a foglalkoztatás szintjének védelmét.

A szubszidiaritás elvét továbbá az is tükrözi, hogy a Tartalék végrehajtására megosztott irányítás keretében kerül majd sor. A beavatkozásokat nem közvetlenül az Európai Bizottság irányítja, hanem a tagállamokkal partnerségben hajtják végre azokat. Így az Unió fellépése a Szerződésekben megállapított uniós célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik. A szubszidiaritás elvével összhangban a javaslat egyértelmű elszámolhatósági kritériumokat határoz meg a Tartalék mobilizálására vonatkozóan, és az egyedi helyzetnek megfelelő rugalmasságot biztosít a Tartalék felhasználása terén.

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság új eszköz létrehozását javasolja, mivel az előző szakaszokban ismertetett célokat a tagállamok egyedi fellépésekkel nem képesek megfelelő mértékben elérni. A kohéziós politika keretében a kiválasztott eszköz az EUMSZ 175. cikk (3) bekezdésében meghatározott rendes jogalkotási eljárásnak megfelelő európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyenlő bánásmódot biztosít a tagállamok számára. A javasolt eszköz az Európai Unió Szolidaritási Alapjával és kohéziós politikájával kapcsolatos, hosszú idő alatt felhalmozott tapasztalatokból is merít, ugyanakkor igazodik a teljesen új körülményekhez és ahhoz a célkitűzéshez, hogy ellensúlyozni kell az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének hatásait.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A hatályos jogszabályok hatásának utólagos értékelése vagy célravezetőségének ellenőrzése nem lehetséges, mivel ilyen jogszabály és precedens nem létezik.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Annak érdekében, hogy a társjogalkotók időben el tudják fogadni a javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért az érdekelt felekkel konzultáció nem történt. A javaslat előkészítése azonban során több találkozóra is sor került, amelyeken a tagállamok széles körének képviselői vettek részt.

•Hatásvizsgálat

A javaslat sürgős jellegére tekintettel nem került sor hatásvizsgálatra. A javaslat figyelembe veszi a legújabb gazdasági elemzéseket, ideértve a Bizottság 2020. őszi gazdasági előrejelzését és az Európai Központi Bank kutatásait.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletének 6 10. cikke úgy rendelkezik, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék összege 5 milliárd EUR (2018-as árakon számítva).

A Tartalék végrehajtására rendelkezésre álló maximális forrás folyó áron 5 370 994 000 EUR, amelyet speciális eszközként, a többéves pénzügyi keret uniós költségvetési felső határain kívül kell finanszírozni. 2021-ben 4 244 832 000 EUR összeget különítenek el és folyósítanak előfinanszírozás formájában. A fennmaradó 1 126 162 000 EUR összeget e javaslat rendelkezéseinek megfelelően további hozzájárulásokra különítik el és folyósítják 2024-ben.

A költségvetési rendelet 12. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseitől eltérve a Tartalék sajátos jellemzőire tekintettel a javaslat az előirányzatok automatikus átvitelére vonatkozó külön rendelkezéseket javasol. Bár valószínű, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények többsége már a tényleges kilépés utáni első év(ek)ben bekövetkezik, a kilépés a későbbiekben is hatással lehet bizonyos régiókra, ágazatokra vagy tagállamokra. A javaslat hatásának maximalizálása érdekében, valamint azért, hogy teljeskörűen gyakorlati megvalósításra kerüljenek az Európai Tanács következtetései 7 , amelyek 2018-as árakon számolva összesen 5 milliárd EUR összeget irányoznak elő időbeli korlátozás nélkül, rendelkezni kell arról, hogy a Tartalékot költségvetési rendelkezésként vegyék fel a költségvetésbe, biztosítva a fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 2025-ig történő automatikus átvitelét.

Továbbá, a Tartalék sajátos jellegére és a viszonylag rövid végrehajtási időszakra tekintettel a Bizottság testreszabott referencia-időszakra vonatkozó egyedi rendelkezéseket javasol. A követelmény, miszerint a tagállamoknak stabil irányítási és kontrollrendszereket kell létrehozniuk, az uniós költségvetést érintő kockázatokat is enyhíti, ezért indokolt eltérni attól kötelezettségtől, miszerint a költségvetési rendelet 63. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említett dokumentumokat minden év februárjában vagy márciusában kell benyújtani.

5.EGYÉB ELEMEK

•Láthatósági és jelentéstételi szabályok

A Tartalékból származó hozzájárulásra egyedi jelentéstételi szabályok vonatkoznak. 2023. szeptember 30-ig valamennyi tagállamnak végrehajtási jelentést kell benyújtania, amely részletezi a támogatott intézkedéseket, a támogathatósági időszak alatt felmerült és kifizetett kiadásokat, valamint a kimeneti mutatók értékeit. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell a beavatkozások és a kedvezményezettek láthatóságát és átláthatóságát is. A Bizottság a Tartalék hatékonyságának, eredményességének, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének vizsgálatára értékelést végez. Az értékelést és a végleges allokációra vonatkozó határozatokat követően a Bizottság 2027. június 30-ig átfogó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Tartalék tevékenységéről.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Hatály

Ez a rendelet létrehozza a brexit miatti kiigazításokra képzett Tartalékot. Pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak, régióknak és ágazatoknak, különösen azoknak, amelyeket az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének kedvezőtlen következményei a legsúlyosabban érintenek, és ezáltal enyhíti a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatását.

Elszámolhatóság

A közvetlen közkiadások elszámolhatóságának időszaka 2020. július 1-jétől 2022. december 31-ig tart. A rendelet tartalmaz egy átfogó, de nem kimerítő listát a konkrét intézkedésekhez kapcsolódó elszámolható kiadások típusairól, többek között azokról, amelyek a kilépés által hátrányosan érintett régiókra, térségekre, vállalkozásokra, ágazatokra és helyi közösségekre vonatkoznak. A rendelet meghatároz bizonyos nem elszámolható kiadástípusokat is.

Pénzgazdálkodás

A Tartalék az összes tagállam számára hozzáférhető. Aktiválása két allokációs fordulóban történik majd: az elsőre 2021-ben, jelentős előfinanszírozás formájában, a másodikra pedig 2024-ben, a Tartalékból származó kiegészítő hozzájárulás kifizetésével kerül sor. Ehhez a Bizottság figyelembe veszi az előfinanszírozás felhasználását és a Bizottság által elfogadott összes elszámolható kiadást, amelynek összege meghaladja az előfinanszírozás összegét és a 2021. évi nominális GNI 0,06 %-át. A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg az előfinanszírozás elosztásához kapcsolódó összegeket. E végrehajtási jogi aktus – tekintettel a kivételes helyzetre, a hatás szintjének bizonytalanságára, valamint arra, hogy a tagállamoknak gyorsan kell reagálniuk – nem tartalmazza majd a finanszírozandó intézkedések leírását, amint azt a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése előírja.

Az előfinanszírozás elosztási módszere

Az előfinanszírozás elosztási módszere megbízható és összehasonlítható hivatalos statisztikákon alapul majd. E statisztikák figyelembe veszik majd az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem, valamint az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében folytatott halászat jelentőségét. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében az előfinanszírozás elosztási módszerét a rendelet I. melléklete írja elő.

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtása

A tagállamoknak 2023. szeptember 30-ig kell benyújtaniuk a Tartalékból származó hozzájárulás iránti kérelmüket (a formanyomtatványt a rendelet II. melléklete tartalmazza), részletezve a 2020. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban felmerült és általuk kifizetett teljes közkiadásra vonatkozó információkat. E kérelem az előfinanszírozás felhasználásának módját is ismerteti. Az eszköz sajátos jellege és a végrehajtási időszak viszonylagos rövidsége indokolja a testreszabott referencia-időszak alkalmazását, valamint azt, a követelményt, hogy 2023-ban egységes kérelmet kell benyújtani. A követelmény, miszerint a tagállamoknak stabil irányítási és kontrollrendszereket kell létrehozniuk, az uniós költségvetést érintő kockázatokat is enyhíti, ezért indokolt eltérni attól kötelezettségtől, miszerint a költségvetési rendelet 63. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említett dokumentumokat minden év februárjában vagy márciusában kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell egy végrehajtási jelentést, amely részletezi többek között az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények ellensúlyozására hozott intézkedéseket és azok végrehajtásának módját, valamint egy vezetői nyilatkozatot és egy független ellenőri véleményt a tartalék referencia-időszakára vonatkozóan.

A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek Bizottság általi értékelése, az előfinanszírozás elszámolása és a kiegészítő összegek kiszámítása

Miután a tagállamok a 2023. szeptember 30-i egységes határidőig benyújtották a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmeket, a Bizottság e kérelmeket csomagban értékeli majd, biztosítva ezzel a valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmódot és az értékelés következetességét. A Bizottság különösen a bejelentett kiadások elszámolhatóságát és pontosságát, az átmeneti időszak végével való összefüggéseiket és gazdasági hatásaikat, valamint a kettős finanszírozás elkerülése érdekében hozott intézkedéseket és az igazoló dokumentumokat (a végrehajtási jelentést, a vezetői nyilatkozatot és a független auditjelentést) fogja megvizsgálni. A Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek elbírálásakor a Bizottság elszámolja a kifizetett előfinanszírozást, és visszafizetteti a fel nem használt összegeket. Amennyiben az elszámolhatóként elfogadott kiadások összege meghaladja az előfinanszírozás formájában kifizetett összeget és a 2021. évi nominális GNI 0,06 %-át, a többletösszeghez való hozzájárulás céljából a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások keretein belül a Tartalékból kiegészítő összegek fizethetők ki. Az előfinanszírozási összegből visszafizettetett vagy átvitt összegek igény esetén felhasználhatók a tagállamoknál jelentkező kiegészítő kiadások visszatérítésére.

Irányítás és ellenőrzés

A Tartalékhoz rendelt költségvetést a tagállamokkal megosztott irányítás keretében hajtják végre, teljes mértékben tiszteletben tartva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, valamint az összeférhetetlenség tilalmának elvét. A tagállamoknak ezen belül egy irányítási és kontrollrendszert kell kialakítaniuk, és ki kell jelölniük a Tartalék kezeléséért felelős szerveket, valamint egy független ellenőrző szervet. A rendelet egyértelműen meghatározza a tagállamok felelősségi körét, valamint a Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás kezeléséért, ellenőrzéséért és auditálásáért felelős szervekre vonatkozó minimumkövetelményeket. A tagállamoknak olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek célja a szabálytalanságok (többek között a csalások) megelőzése, felderítése és eredményes kezelése.

A tagállamoknak a rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot a kijelölt szervekről, valamint arról, hogy mely szervnek kerül kifizetésre az előfinanszírozási összeg, és meg kell erősíteniük, hogy elkészítették a rendszerek leírását.

Az egyszerűsítés érdekében a tagállamok igénybe vehetik a kohéziós politika finanszírozásának vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának irányítására és ellenőrzésére létrehozott, már meglévő kijelölt szerveket és rendszereket.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve a pénzügyi korrekciókat.

2020/0380 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikkének harmadik bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének nemzeti parlamentek részére történő megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére 10 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)2020. február 1-jén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) kilépett az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: Euratom) (a továbbiakban együttesen: Unió), és ezzel kezdetét vette az átmeneti időszak. E korlátozott időtartamról – amely legalább 2020. december 31-ig tart – a kilépésről rendelkező megállapodás 11 részeként állapodtak meg. Az átmeneti időszak alatt az Unió és az Egyesült Királyság hivatalos tárgyalásokat kezdett a jövőbeni kapcsolatokról.

(2)Az átmeneti időszakot követően akadályok jelennek majd meg az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben és határokon átnyúló kereskedelemben. A vállalkozásokat, a polgárokat és a közigazgatásokat várhatólag széles körű és messzeható következmények érintik majd. E következmények elkerülhetetlenek, és az érdekelt feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy felkészüljenek rájuk.

(3)Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy enyhíti az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének gazdasági hatását, és szolidaritást tanúsít valamennyi tagállammal szemben, különös tekintettel azokra, amelyek e kivételes körülmények között a leginkább érintettek.

(4)Létre kell hozni a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot (a továbbiakban: Tartalék), amely támogatást nyújt a tagállamokban, régiókban és ágazatokban jelentkező kedvezőtlen következmények ellensúlyozásához, különös tekintettel azokra a tagállamokra, régiókra és ágazatokra, amelyeket az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése a legsúlyosabban érint, és ezáltal enyhíti a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatását. A Tartaléknak részben vagy egészben fedeznie kell azokat a további közkiadásokat, amelyek a tagállamoknál azon intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, amelyeket kifejezetten e következmények enyhítése céljából hoztak.

(5)A gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása szempontjából helyénvaló, hogy a tagállamok a támogatási intézkedések kidolgozásakor különösen azokra a régiókra, térségekre és helyi közösségekre összpontosítsanak, amelyeket az Egyesült Királyság kilépése valószínűleg a legkedvezőtlenebbül érint majd, ideértve azokat is, amelyek az Egyesült Királyság vizein folytatott halászati tevékenységektől függenek. A tagállamoknak esetlegesen konkrét intézkedéseket kell hozniuk, különösen a kilépés által hátrányosan érintett vállalkozások és gazdasági ágazatok támogatása érdekében. Indokolt ezért nem kimerítő jelleggel felsorolni azokat az intézkedéstípusokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel képesek e célkitűzés megvalósítására.

(6)Ugyanakkor fontos egyértelműen meghatározni a Tartalékból nyújtott támogatásból való kizárás eseteit is. A Tartalékból nem nyújtható támogatás hozzáadottérték-adóhoz, mivel az a tagállami költségvetést terhelő kapcsolódó költségeket ellentételező tagállami bevételnek minősül. A korlátozott források lehető legeredményesebb koncentrációja érdekében a Tartalékból nem támogatható a Tartalék végrehajtásáért felelős szervek által igénybe vett technikai segítségnyújtás. A kohéziós politika általános megközelítésével összhangban az nem támogathatók az áthelyezésekhez kapcsolódó kiadások vagy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal ellentétes kiadások.

(7) Az ezen intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló elszámolhatósági időszaknak 2020. július 1-jén kell megkezdődnie, és egy 30 hónapos időszakra kell korlátozódnia, mivel így vehető figyelembe a hatás, amelyet az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének a tagállamoknál és gazdaságaiknál jelentkező következményei váltanak ki, valamint az, hogy adott esetben enyhítő intézkedések elfogadására lesz szükség az átmeneti időszak lejárta előtt.

(8)Rendelkezni kell arról, hogy a Tartalékhoz rendelt költségvetést a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) értelmében a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Indokolt ezért meghatározni azokat az elveket és egyedi kötelezettségeket, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, különös tekintettel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az összeférhetetlenség tilalmának elvére.

(9)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg. E szabályok különösen a költségvetés összeállításának és végrehajtásának eljárását írják elő, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzéséről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre is vonatkoznak.

(10)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, az átvitelekre és a Tartalék visszafizettetésére vonatkozóan. Az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elv tiszteletben tartása mellett e rendeletnek lehetőséget kell biztosítania a fel nem használt pénzeszközöknek a költségvetési rendeletben meghatározottakon túli átvitelére, mivel így használható ki maximális mértékben a Tartaléknak az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által a tagállamokra és gazdaságaikra gyakorolt kedvezőtlen következmények ellensúlyozására való képessége.

(11)Annak érdekében, hogy a tagállamok igénybe vehessék a kiegészítő forrásokat, valamint annak biztosítására, hogy elegendő finanszírozási eszköz áll rendelkezésre a Tartalékból támogatott intézkedések gyors végrehajtásához, 2021-ben jelentős összeget kell folyósítani előfinanszírozás formájában. Az elosztási módszernek – megbízható és hivatalos statisztikák alapján – figyelembe kell vennie az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem, valamint az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében folytatott halászat jelentőségét. Tekintettel az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének egyedi jellegére, valamint arra a bizonytalanságra, amely az Egyesült Királyság és az Unió között az átmeneti időszak lejárta után beálló kapcsolat kulcsfontosságú aspektusait ez idáig övezte, nehéz előre meghatározni azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak a kilépés hatásainak ellensúlyozása érdekében gyorsan végre kell majd hajtaniuk. Ezért a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani, és ezen belül lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az előfinanszírozásról rendelkező finanszírozási határozatot anélkül is elfogadhassa, hogy a határozat a költségvetési rendelet 110. cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettség szerint ismertetné a konkrét finanszírozandó intézkedéseket.

(12)Az előfinanszírozási kifizetéseket megelőzően a tagállamoknak a rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot a kijelölt szervekről, valamint arról, hogy mely szervnek kerül kifizetésre az előfinanszírozási összeg, és meg kell erősíteniük, hogy elkészítették a rendszerek leírását.

(13)A valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtására egységes határidőt kell megállapítani, amely valamennyi tagállamra érvényes. Tekintettel az eszköz sajátos jellegére és a végrehajtási időszak viszonylagos rövidségére, indokolt a testreszabott referencia-időszak alkalmazása, és aránytalan lenne a tagállamokkal szemben érvényesíteni azt a követelményt, miszerint évente be kell nyújtaniuk a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében előírt dokumentumokat. Ugyanakkor az uniós költségvetést érintő kockázatokat enyhíti az a követelmény, miszerint a tagállamoknak szilárd irányítási és kontrollrendszert kell létrehozniuk, ezért indokolt az eltérés attól a kötelezettségtől, amely szerint a szükséges dokumentumokat minden év februárjában vagy márciusában kell benyújtani. Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás felhasználásának helyességét, a tagállamoktól meg kell követelni, hogy a kérelem részeként nyújtsanak be a finanszírozott intézkedéseket részletesebben ismertető végrehajtási jelentéseket, egy vezetői nyilatkozatot, valamint egy véleményt, amelyet egy független ellenőrző szerv a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően állított össze.

(14)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 13 (22) és (23) bekezdése alapján a Tartalékot konkrét nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek a Tartalék értékeléséhez szolgáltatnak alapot.

(15)A valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód, valamint a kérelmek következetes értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságnak a kérelmeket csomagban kell értékelnie. Különösen a bejelentett kiadások elszámolhatóságát és pontosságát, valamint a kiadások és a kilépés következményeinek kezelésére hozott intézkedések közötti közvetlen kapcsolatot kell megvizsgálnia, továbbá azokat az intézkedéseket is, amelyeket az érintett tagállam által a kettős finanszírozás elkerülése érdekében hozott. A Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek értékelése során a Bizottságnak el kell számolnia a kifizetett előfinanszírozási összeget, és vissza kell fizettetnie a fel nem használt összeget. Annak érdekében, hogy a támogatás a kilépés által leginkább érintett tagállamokra összpontosulhasson, lehetővé kell tenni, hogy a Tartalékból az érintett tagállam további összegekben részesüljön a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások keretein belül, amennyiben a Bizottság által elszámolhatóként elfogadott kiadások összege meghaladja az előfinanszírozás formájában kifizetett összeget és az érintett tagállam 2021. évi bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,06 %-át. Tekintettel a várható gazdasági sokk mértékére, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az előfinanszírozás formájában kifizetett összegekből visszafizettetett összegek felhasználhatók legyenek a tagállamok kiegészítő kiadásainak visszatérítésére.

(16)A megosztott irányítás megfelelő működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy irányítási és kontrollrendszert, ki kell jelölniük a Tartalék kezeléséért felelős szerveket és egy független ellenőrző szervet, valamint be kell azokat jelenteniük a Bizottság felé. Az egyszerűsítés érdekében a tagállamok igénybe vehetik a kohéziós politika finanszírozásának vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának irányítására és ellenőrzésére létrehozott, már meglévő kijelölt szerveket és rendszereket. Meg kell határozni a tagállamok felelősségi körét és a kijelölt szervekre vonatkozó különleges követelményeket.

(17)A költségvetési rendelettel, a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 14 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 15 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 16 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 17 és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást folytathat és büntetőeljárást kezdeményezhet az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és más jogellenes tevékenységek esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)A tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet a Tartalékból származó uniós hozzájárulásra, és ennek megfelelően kell tájékoztatniuk a nyilvánosságot, mivel a kommunikációs tevékenységek, valamint az átláthatóságot és a láthatóságot szolgáló tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós fellépés a gyakorlatban látható legyen. E tevékenységeknek pontos és naprakész információkon kell alapulniuk.

(19)Az uniós hozzájárulás felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében a Bizottságnak a Tartalék felhasználásáról zárójelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(20)Az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások meghatározására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.

(21)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 42. cikkével összhangban a Bizottság konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal, és [... 20 ]-án/én véleményt nyilvánított.

(22)E rendelet célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió fenntartása, valamint szolidaritási eszköz biztosítása a tagállamok számára az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott, az Unió egészét érintő, bár a különböző régiókban és ágazatokban eltérő súlyossággal jelentkező hatások kezelése során. A tagállamok egyedül nem képesek kielégítően megvalósítani e célkitűzéseket, amelyek az intézkedés léptéke és hatásai következtében uniós szinten jobban elérhetők. Ezért az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23)Az előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot (a továbbiakban: Tartalék).

(2)Meghatározza a Tartalék célkitűzéseit, forrásait, az uniós finanszírozás formáit, valamint a Tartalék végrehajtására – többek között a kiadások elszámolhatóságára, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzgazdálkodásra – vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„referencia-időszak”: a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett referencia-időszak, amely 2020. július 1-jétől 2022. december 31-ig tart;

2.„alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazásáról szóló nemzeti jog;

3.„szabálytalanság”: az uniós jog vagy az annak alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, a Tartalék végrehajtásában részt vevő állami vagy magánjogi szervezet cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, amely az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sértette vagy sérthette;

4.„teljes hibaarány”: a mintában azonosított összes hiba, osztva az ellenőrzési sokasággal;

5.„fennmaradó hibaarány”: a teljes hibaarány és a tagállam által alkalmazott azon pénzügyi korrekciók különbözete, amelyek célja, hogy csökkentsék a független ellenőrző szerv által a finanszírozott intézkedések ellenőrzése során azonosított kockázatokat, osztva a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás által fedezendő kiadásokkal;

6.„áthelyezés”: azonos vagy hasonló tevékenység vagy e tevékenység egy részének áthelyezése a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21 2. cikkének 61a. bekezdése értelmében.

3. cikk
Célkitűzések

A Tartalék támogatást nyújt az Egyesült Királyság Unióból történő kilépéséből származó azon kedvezőtlen következmények ellensúlyozásához, amelyek a tagállamokban, a régiókban és az ágazatokban jelentkeznek, különös tekintettel azokra a tagállamokra, régiókra és ágazatokra, amelyeket a kilépés a legsúlyosabban érint, továbbá enyhíti a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatását.

4. cikk
Földrajzi lefedettség és a Tartalék forrásai

(1)Valamennyi tagállam jogosult a Tartalékból származó támogatásra.

(2)A Tartalék maximális forrásai folyó árakon számolva 5 370 994 000 EUR összeget tesznek ki.

(3)A (2) bekezdésben említett forrásokat a következőképpen kell felosztani:

a)a 8. cikkel összhangban 2021-ben 4 244 832 000 EUR előfinanszírozási összeg kerül rendelkezésre bocsátásra;

b)a 11. cikkel összhangban 2024-ben 1 126 162 000 EUR kiegészítő összeget kell rendelkezésre bocsátani.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett összegek a költségvetési rendelet 115. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak minősülnek.

II. fejezet
Elszámolhatóság

5. cikk
Elszámolhatóság

(1)A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulással kizárólag azok a közkiadások támogathatók, amelyek közvetlenül kapcsolódnak azokhoz az intézkedésekhez, melyeket a tagállamok kifejezetten a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósulásához való hozzájárulás érdekében hoznak. A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás különösen az alábbiakra terjedhet ki:

a)a kilépés által hátrányosan érintett vállalkozások és helyi közösségek támogatását célzó intézkedések;

b)a leginkább érintett gazdasági ágazatokat támogató intézkedések;

c)az Egyesült Királyság vizein folytatott halászati tevékenységektől függő vállalkozásokat és helyi közösségeket támogató intézkedések;

d)a foglalkoztatást támogató intézkedések, amelyekre többek között az érintett ágazatokban megvalósuló csökkentett munkaidős foglalkoztatás, átképzés és képzés útján kerül sor;

e)a határ-, vám-, állat- és növényegészségügyi, biztonsági és halászati ellenőrzések működését, valamint a közvetett adók beszedését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet és infrastruktúrát;

f)olyan intézkedések, amelyek segítik a termékek tanúsítási és engedélyezési rendszereinek működését, támogatják a letelepedési követelményeknek való megfelelést, előmozdítják a címkézést és a jelölést többek között a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabványok vonatkozásában, valamint elősegítik a kölcsönös elismerést;

g)a polgárokat és a vállalkozásokat érintő kommunikációra, tájékoztatásra és figyelemfelhívásra irányuló intézkedések, amelyek a kilépés következtében a polgárok és a vállalkozások jogaiban és kötelezettségeiben beálló változásokkal kapcsolatosak.

(2)Kiadások abban az esetben támogathatók, ha azok a referencia-időszak alatt az érintett tagállamban vagy az érintett tagállam javára végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel és kerültek kifizetésre.

(3)A támogatási intézkedések kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének a különböző régiókra és helyi közösségekre gyakorolt eltérő hatásait, és a Tartalékból nyújtott támogatást megfelelő módon a leginkább érintett régiókra és helyi közösségekre összpontosítják.

(4)Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó jognak.

(5)Az (1) bekezdés értelmében támogatható intézkedések más uniós programokból és eszközökből is részesülhetnek támogatásban, feltéve, hogy e támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

(6) A tagállam visszafizeti a hozzájárulást, amelyet a Tartalékból infrastrukturális vagy termelő beruházásnak minősülő intézkedéshez bocsátottak rendelkezésére, ha a pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettjeinek történő végső kifizetéstől számított öt éven belül vagy adott esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályokban meghatározott időtartamon belül az adott intézkedésre vonatkozóan az alábbiak bármelyikére sor kerül:

a)a termelőtevékenység megszűnése vagy a támogatásban részesülő tagállamon kívülre történő áthelyezése;

b)az infrastruktúra valamely elemében bekövetkező tulajdonosváltás, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogosulatlan előnyhöz jut;

c)természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás bekövetkezése, amely az eredeti célkitűzéseket veszélyezteti.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállamok három évre csökkenthetik a kis- és középvállalkozások általi beruházások vagy az e vállalkozások által létrehozott munkahelyek fenntartására vonatkozó esetekben.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra a fellépésekre, amelyek esetében a termelő tevékenység nem csalárd csőd következtében szűnik meg.

6. cikk
A támogatásból való kizárás

A Tartalékból nem támogathatók a következők:

a)hozzáadottérték-adó;

b)a kezelést, a nyomonkövetést, a tájékoztatást és kommunikációt, a panaszkezelést, valamint a Tartalék ellenőrzését és auditálását érintő technikai segítségnyújtás;

c)a 2. cikk (6) bekezdésében meghatározott áthelyezést támogató kiadások;

d)a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerinti áthelyezést támogató kiadások, amennyiben a Tartalékból nyújtott hozzájárulás állami támogatásnak minősül.

III. fejezet
Pénzgazdálkodás

7. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A Tartalékból a tagállamok részére nyújtott pénzügyi hozzájárulást a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

(2)A tagállamok a Tartalékból származó hozzájárulást az 5. cikkben említett intézkedések végrehajtására fordítják, nem visszafizetendő támogatási formák biztosítása céljából. Az uniós hozzájárulás az intézkedések végrehajtása során ténylegesen felmerült és a tagállamok által kifizetett elszámolható kiadások visszatérítésének formájában történik.

(3)Az e rendelet szerinti kötelezettségvállalások és kifizetések a források rendelkezésre állásától függnek.

(4)A költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésétől eltérve az e rendelkezésekben említett dokumentumokat e rendelet 10. cikkének megfelelően egyszer kell benyújtani.

(5)A költségvetési rendelet 12. cikkétől eltérve az e rendelet szerint fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek, és 2025. december 31-ig felhasználhatók. A következő pénzügyi évben először az átvitt előirányzatokat kell felhasználni.

8. cikk
Előfinanszírozás

(1)A Bizottság által a tagállamoknak fizetendő előfinanszírozás elosztási kritériumait az I. melléklet tartalmazza.

(2)A Bizottság az e rendelet 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt információk kézhezvétele esetén végrehajtási jogi aktusban meghatározza az e rendelet 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett források tagállamonkénti bontását. Ez a végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikk (1) bekezdésének értelmében vett finanszírozási határozatnak és az említett rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül. A költségvetési rendelet 110. cikk (2) bekezdésétől eltérve az említett finanszírozási határozat nem tartalmazza a finanszírozandó intézkedések leírását.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított 60 napon belül kifizeti az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás elszámolása a 11. cikknek megfelelően történik.

(4)Az elkülönített, de előfinanszírozásként ki nem fizetett összegek átvitelre kerülnek, és felhasználásuk a 11. cikk (3) bekezdése szerint kiegészítő kifizetések céljából történik.

9. cikk
A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtása

(1)A tagállamok 2023. szeptember 30-ig nyújtják be a Bizottsághoz a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmüket. A Bizottság e kérelmet értékeli, és megállapítja, hogy esedékes-e kiegészítő összegek kifizetése a tagállamok részére, vagy hogy a 11. cikkel összhangban a tagállamok kötelesek-e összegek visszafizetésére.

(2)Amennyiben egy tagállam 2023. szeptember 30-ig nem nyújt be a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet, a Bizottság visszafizetteti a teljes összeget, amely az adott tagállam részére előfinanszírozás formájában kifizetésre került.

10. cikk
A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem tartalma

(1)A kérelem a II. mellékletben megadott sablon felhasználásával készül, és információkat ad a tagállamoknál felmerült és a tagállamok által kifizetett teljes közkiadásról, valamint a támogatott intézkedésekre vonatkozó kimeneti mutatók értékéről. A kérelemhez csatolni kell a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében említett dokumentumokat, valamint egy végrehajtási jelentést.

(2)A Tartalékra vonatkozó végrehajtási jelentés a következőket tartalmazza:

a)az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások leírása, ideértve a leginkább érintett régiók, térségek és ágazatok azonosítását;

b)az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények ellensúlyozására hozott intézkedések leírását, valamint annak ismertetését, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben enyhítették az a) pontban említett regionális és ágazati hatásokat, és hogy milyen módon kerültek végrehajtásra;

c)a felmerült és kifizetett kiadások elszámolhatóságának indokolása, valamint azok közvetlen kapcsolata az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével;

d)a kettős finanszírozás elkerülése, valamint az egyéb uniós eszközökkel és nemzeti finanszírozással való komplementaritás biztosítása érdekében hozott intézkedések leírása;

e)annak leírása, hogy az intézkedések mennyiben járulnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(3)A költségvetési rendelet 63. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett összefoglaló meghatározza a Bizottsághoz benyújtott kérelemben feltüntetett kiadások teljes hibaarányát és fennmaradó hibaarányát mint a végrehajtott korrekciós intézkedések eredményét.

11. cikk
Az előfinanszírozás elszámolása és a kiegészítő összegek kiszámítása

(1)A Bizottság értékeli az 10. cikkben említett kérelmet, és meggyőződik arról, hogy a kérelem hiánytalan, pontos és megfelel a valóságnak. A Bizottság a Tartalékból a tagállamnak részére kifizetendő pénzügyi hozzájárulás kiszámításakor kizárja az uniós finanszírozásból az olyan intézkedések kiadásait, amelyeket az alkalmazandó jog megsértésével hajtottak végre, vagy amelyek esetében a kifizetéseket az alkalmazandó jog megsértésével folyósították.

(2)Az értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg a következőket:

a)az elszámolható közkiadások teljes összege (a továbbiakban: elfogadott összeg);

b)hogy a (3) bekezdésnek megfelelően esedékes-e kiegészítő összegek folyósítása a tagállam felé, vagy hogy az (5) bekezdés szerint szükséges-e összegek visszafizettetése.

(3)Amennyiben az elfogadott összeg meghaladja mind az előfinanszírozás összegét, mind pedig az érintett tagállam 2021. évi nominális GNI-jének 0,06 %-át, a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett allokációból és a 8. cikk (4) bekezdésének értelmében átvitt összegekből kiegészítő összeget kell a tagállam részére folyósítani.

Ebben az esetben a Bizottság az érintett tagállam részére kifizetett előfinanszírozás vagy a 2021. évi nominális GNI 0,06 %-a fölötti összeget folyósítja, attól függően, hogy melyik a magasabb.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdése szerint kiszámított, valamennyi tagállamra vonatkozó kiegészítő összegek együttes értéke meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint rendelkezésre álló forrásokat, a Tartalékból származó hozzájárulásokat arányosan csökkenteni kell.

(4)Az e cikk (3) bekezdése értelmében esedékes kiegészítő összegek tekintetében az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése értelmében vett finanszírozási határozatnak és az ugyanezen rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

(5)A Bizottság elszámolja a vonatkozó előfinanszírozást, és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított 60 napon belül folyósítja a további esedékes összegeket.

(6)Amennyiben az elfogadott összeg alacsonyabb, mint az érintett tagállam előfinanszírozása, a különbözetet a költségvetési rendelettel – és különösen annak I. része 6. fejezetének 3., 4. és 5. szakaszával – összhangban kell visszafizettetni. A visszafizetett összegek a költségvetési rendelet 21. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és – e cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén – az e cikk (3) bekezdése szerint kiegészítő összegekre jogosult tagállamok részére folyósított hozzájárulások legfeljebb 100 %-os arányos növelésére használandók fel. Amennyiben a tagállamok részére az e cikk (3) bekezdése alapján teljesített kifizetések mértéke 100 %, a visszafizettetett összegeket visszahelyezik az Unió általános költségvetésébe.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg az e cikk (6) bekezdésének második mondata alapján folyósítandó kiegészítő összegeket. Ez a végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikk (1) bekezdésének értelmében vett finanszírozási határozatnak és az említett rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül. A Bizottság az említett jogi aktus elfogadásától számított 60 napon belül fizet ki minden esedékes kiegészítő összeget.

(8)Az (2) és (7) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja a tagállamot az értékelésről, és felkéri a tagállamot arra, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

12. cikk
Az euró használata

A tagállamok által a Bizottság részére benyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben bejelentett összegeket minden esetben euróban kell megadni. Azok a tagállamok, amelyek saját pénznemként nem vezették be az eurót, a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben szereplő összegeket a kérelem benyújtását megelőző hónapban érvényes bizottsági havi átváltási árfolyamon váltják át euróra.

IV. fejezet
Irányítási és kontrollrendszerek

13. cikk
Irányítás és ellenőrzés

(1)A tagállamok a Tartalék végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges – többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási – intézkedést, különösen a következő módokon:

a)a költségvetési rendelet 63. cikkének (3) bekezdésével összhangban kijelölik a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szervet, kijelölnek egy független ellenőrző szervet, és felügyelik e szerveket;

b)a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban kialakítják a Tartalék irányítási és kontrollrendszerét, és biztosítják e rendszerek hatásos működését;

c)a III. mellékletben megadott mintának megfelelően elkészítik az irányítási és kontrollrendszer leírását, valamint naprakészen tartják és kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják e leírást;

d)e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesítik a Bizottságot a kijelölt szervekről, valamint arról, hogy mely szervnek kerül kifizetésre az előfinanszírozási összeg, és megerősítik, hogy elkészítették a rendszerek leírását;

e)biztosítják, hogy a más uniós programok és eszközök keretében támogatott kiadások nem részesülnek a Tartalékból származó támogatásban;

f)megelőzik, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat és csalásokat, és gondoskodnak az összeférhetetlenség elkerüléséről, többek között a Bizottság által biztosított egységes adatbányászati eszköz használatával;

g)együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel és – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészséggel.

Az f) pontban említett adatbányászati eszköz által feldolgozott adatok használata, valamint az ezen adatokhoz való hozzáférés az a) pontban említett szervekre, a Bizottságra, az OLAF-ra, a Számvevőszékre, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészségre korlátozódik.

A tagállamok és a Bizottság csak abban az esetben dolgozhatják fel a személyes adatokat, ha az az e rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, és a személyes adatok feldolgozását csak az (EU) 2016/679 rendelettel 22 vagy az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban végezhetik, attól függően, hogy melyik rendelet alkalmazandó.

(2)Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a tagállamok igénybe vehetik a kohéziós politika finanszírozásának vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtása céljából létrehozott, már meglévő szerveket, valamint irányítási és kontrollrendszereket.

(3)A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv:

a)biztosítja az eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését;

b)megállapítja a finanszírozandó intézkedések kiválasztásának kritériumait és eljárásait, valamint meghatározza a Tartalékból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeit;

c)ellenőrzi, hogy a Tartalékból finanszírozott intézkedéseket az alkalmazandó jogszabályokkal és a Tartalékból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeivel összhangban hajtják-e végre, és hogy a kiadások ellenőrizhető igazoló dokumentumokon alapulnak-e;

d)hatékony intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy elkerülje ugyanazon költségeknek a Tartalékból és más uniós finanszírozási forrásokból történő kettős finanszírozását;

e)a költségvetési rendelet 38. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően biztosítja az utólagos közzétételt;

f)a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásból fedezendő kiadásokra vonatkozó adatok elektronikus formában történő rögzítése és tárolása céljából olyan számviteli rendszert használ, amely kellő időben nyújt pontos, teljes körű és megbízható információkat;

g)a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának határidejét követő öt évben megőrzi a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásból fedezendő kiadásokra vonatkozó valamennyi igazoló dokumentumot, és ezt a kötelezettséget a Tartalék végrehajtásában részt vevő más szervezetekkel kötött megállapodásokba átülteti;

h)az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában szabványosított elektronikus formátumban gyűjt információkat annak érdekében, hogy a III. mellékletnek megfelelően azonosítani lehessen a Tartalékból pénzügyi hozzájárulásban részesülő feleket és azok tényleges tulajdonosait.

(4)A független ellenőrző szerv auditálja a rendszert és elvégzi a finanszírozott intézkedések ellenőrzését annak érdekében, hogy a Bizottság részére független bizonyossággal szolgáljon az irányítási és kontrollrendszer eredményes működéséről, valamint a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jog- és szabályszerűségéről.

Az audittevékenységet a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban végzik.

A finanszírozott intézkedések ellenőrzése kiadások minta alapján történő ellenőrzését foglalja magában. E minta reprezentatív, és statisztikai mintavételi módszereken alapul.

Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, a független ellenőrző szerv szakmai megítélése alapján nem statisztikai mintavételi módszer is alkalmazható. Ilyen esetekben a mintának elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a független ellenőrző szerv érvényes ellenőri véleményt fogalmazhasson meg. A nem statisztikai mintavételi módszernek a számviteli év sokaságában véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-ára kell kiterjednie.

(5)A Bizottság a Tartalékból finanszírozott intézkedések tekintetében helyszíni ellenőrzéseket végezhet a Tartalék végrehajtásában részt vevő valamennyi gazdálkodó egység létesítményeiben, és hozzáférése van a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás által fedezendő kiadásokra vonatkozó igazoló dokumentumokhoz.

14. cikk
Pénzügyi korrekció

(1)A tagállam által az 13. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban végrehajtott pénzügyi korrekciók az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetéséből állnak. A tagállam a valamely észlelt szabálytalanság miatt elveszített összeget visszafizetteti.

(2)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz: a jelen rendelet 10. cikkében említett kérelemben a Bizottság részére benyújtott szabálytalan összegeket kizárja az uniós finanszírozásból, és, amennyiben a későbbiekben szabálytalanságokra derül fény, a jogosulatlanul kifizetett összegeket a költségvetési rendelet 101. cikkével összhangban visszafizetteti.

(3)A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság rendszerszintű-e. Amennyiben a szabálytalan kiadások összegét nem lehet pontosan számszerűsíteni, vagy a Bizottság azt állapítja meg, hogy a rendszer nem működik eredményesen a kiadások jog- és szabályszerűségének biztosítása terén, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz. A Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azzal, hogy tekintetbe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az Unió költségvetésére gyakorolt pénzügyi hatásait.

(4)A jogosulatlanul folyósított összegek visszafizettetése vagy pénzügyi korrekciók alkalmazása előtt a Bizottság tájékoztatja a tagállamot az általa elvégzett értékelésről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

IV. fejezet
Záró rendelkezések

15. cikk
Tájékoztatás és kommunikáció

A tagállamok felelősek azért, hogy tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel megismertessék az uniós polgárokkal a Tartalékból származó uniós hozzájárulás szerepét, eredményeit és hatásait.

16. cikk
Értékelés és jelentéstétel

(1)A Bizottság 2026. június 30-ig értékelést végez a Tartalék eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének értékelése céljából. A Bizottság ehhez felhasználhatja a költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően rendelkezésre álló valamennyi releváns információt.

(2)A Bizottságnak 2027. június 30-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Tartalék végrehajtásáról.

17. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

16. A többéves pénzügyi keretben meghatározott éves felső határokon kívüli kiadások (16 02 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR))

30. Tartalékok (30 04 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR))

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

X új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 23

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az átmeneti időszak végét követő első naptól kell alkalmazni, az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött, a kilépésről rendelkező megállapodásnak megfelelően.

A Tartalék az összes tagállamra kiterjed, és aktiválása az alábbiak szerint történik.

A Bizottság 2021-ben jelentős mértékű előfinanszírozás formájában folyósítja valamennyi tagállam részére az első az első allokációt. Az előfinanszírozás elosztási módszere megbízható és összehasonlítható hivatalos statisztikákon alapul majd. A módszert a javasolt rendelet I. melléklete határozza majd meg.

A 2020. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a tagállamok szükség esetén olyan intézkedéseket hoznak és hajtanak végre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az Egyesült Királyság Unióból történő kilépéséből eredő kedvezőtlen hatások enyhítéséhez.

A tagállamok 2023. szeptember 30-ig nyújtják be a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmeiket. A kérelemhez végrehajtási jelentést, vezetői nyilatkozatot és a Tartalék referencia-időszakára vonatkozó független ellenőri véleményt csatolnak.

2024-ben a Bizottság elszámolja az előfinanszírozást, és adott esetben folyósítja a Tartalékból a kiegészítő összegeket.

A Bizottság 2027. június 30-ig végrehajtási jelentést nyújt be a Tartalékról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásának célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, valamint kézzelfogható szolidaritás tanúsítása az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által leginkább érintett tagállamok, régiók és ágazatok felé.

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott kedvezőtlen hatások enyhítésére uniós szintű fellépésre van szükség. Ezt a célt a tagállamok önmagukban nem tudják kellő mértékben megvalósítani, az uniós fellépés azonban hozzáadott értéket teremthet egy olyan Tartalék létrehozásával, amely a tagállamok pénzügyi támogatását célozza a kilépés által okozott gazdasági és társadalmi hatások enyhítése érdekében.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A kohéziót és a szolidaritást egyéb uniós szintű eszközök támogatják. Az uniós alapok – különösen az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet) hatálya alá tartozó alapok – a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és növekedést támogató beruházási projekteket finanszíroznak. A Méltányos Átállást Támogató Alap célja, hogy a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatásával mérsékelje az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait. Az InvestEU különböző szakpolitikai kereteken belül nyújt finanszírozást magánberuházási projektekhez. Az EU Szolidaritási Alapja igen eredményes eszköznek bizonyult a tagállamok részére természeti katasztrófákat követően nyújtott támogatás terén. A közelmúltban hatályát a súlyos egészségügyi vészhelyzetekre is kiterjesztették. A Bizottság 2019 őszén javaslatot terjesztett be a módosítására, azért, hogy hatálya kiterjedjen az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépésének hatásaira is. Ez a javaslat azonban elavulttá vált, mivel végül aláírták a megállapodást.

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan eszköz, amely kifejezetten és közvetlenül az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének gazdasági és társadalmi következményeihez kapcsolódva nyújtana a tagállamoknak pénzügyi támogatást. Felépítése figyelembe veszi a tagállamok példa nélküli helyzetét és sajátos jellemzőit, valamint azt, gyorsan és rugalmasan kell reagálniuk a gazdaságukban felmerülő kihívásokra.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A Tartalék a többi uniós programot és finanszírozási eszközt egészíti ki, valamint szinergiákat biztosít azokkal. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az azt kísérő programok – beleértve a strukturális és kohéziós alapokon belül a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatást (REACT-EU), a 2020 utáni kohéziós politikai alapokat, a Méltányos Átállást Támogató Alapot, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt és az InvestEU-t – nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a Covid19-világjárvány okozta válság hatásainak kezelésére, és támogatást nyújtanak a tagállamok gazdaságainak ahhoz, hogy ellenállóbbá, fenntarthatóbbá váljanak és a jobban fel tudjanak készülni a jövőre. A Tartalék forrásait kifejezetten és kizárólag az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének egyedi és példa nélküli közvetlen hatásaira összpontosítja, így enyhítve a kilépés területi kohézióra gyakorolt hatását.

A javasolt eszköz a kohéziós politika finanszírozásával és az Európai Unió Szolidaritási Alapjával (a módosított 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendelet) kapcsolatos hosszú múltra visszatekintő tapasztalatokból is merít, miközben új egyedi eszközt hoz létre az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséből következő kedvezőtlen hatások elleni fellépés céljából.

Az egy-egy tagállam javára nyújtandó támogatásra vonatkozó döntések során figyelembe veszik az uniós programok és eszközök keretében finanszírozott intézkedéseket, valamint a kettős finanszírozás elkerülésének szükségességét.

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás

X határozott időtartam

–X 2021. január 1. és 2025. december 31. között hatályos

–X Pénzügyi hatás: 2021-től 2024-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2024-ig a kifizetési előirányzatokra.

◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 24

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkben említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomonkövetésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Valamennyi tagállamnak kérelmet kell benyújtania a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelem részletezi és indokolja az Egyesült Királyság Unióból történő kilépéséből eredő és ahhoz kapcsolódó közkiadásokat, az alábbiakban meghatározott elszámolhatóságnak megfelelően. A rendelet egységes határidőt határoz majd meg a benyújtásra vonatkozóan; a Bizottság a kérelmek benyújtásának utolsó napjaként 2023. szeptember 30-át javasolja.

Emellett a tagállamok a kérelem részeként végrehajtási jelentést, vezetői nyilatkozatot és független ellenőri véleményt nyújtanak be a Tartalék referencia-időszakára vonatkozóan. A végrehajtási jelentés részletezi például a 2020. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban hozott intézkedéseket és felmerült kiadásokat, valamint a kettős finanszírozás elkerülése és az egyéb uniós és nemzeti eszközökkel és finanszírozással való komplementaritás biztosítása érdekében hozott intézkedéseket.

A Bizottság 2027. június 30-ig nyújt be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Tartalék végrehajtásáról.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Irányítás és ellenőrzés

A Tartalékhoz rendelt költségvetést a tagállamok és a Bizottság között megosztott irányítás keretében hajtják végre, teljes mértékben tiszteletben tartva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, valamint az összeférhetetlenség tilalmának elvét. A tagállamoknak ezen belül egy irányítási és kontrollrendszert kell kialakítaniuk, és ki kell jelölniük a Tartalék kezeléséért felelős szerveket, valamint egy független ellenőrző szervet. A rendelet egyértelműen meghatározza a tagállamok felelősségi körét, valamint a Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás kezeléséért, ellenőrzéséért és auditálásáért felelős szervekre vonatkozó minimumkövetelményeket. A tagállamok olyan rendszereket hoznak létre, amelyek célja a szabálytalanságok és csalások megelőzése, felderítése és eredményes kezelése.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Pénzgazdálkodás

A finanszírozás végrehajtási mechanizmusa és a kifizetési módok a következők. A Tartalék az összes tagállam számára hozzáférhető. Aktiválása két allokációs fordulóban történik majd: az elsőre 2021-ben, jelentős előfinanszírozás formájában, a másodikra pedig 2024-ben, a Tartalékból származó kiegészítő összegek kifizetésével kerül sor. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében az előfinanszírozás elosztási módszerét a rendelet I. melléklete írja elő.

2023. szeptember 30-ig valamennyi tagállam benyújtja a Tartalékból származó hozzájárulás iránti kérelmét (a formanyomtatványt a rendelet II. melléklete tartalmazza), részletezve a 2020. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban felmerült és általuk kifizetett teljes közkiadásra vonatkozó információkat. A kérelemhez csatolni kell egy végrehajtási jelentést, amely részletezi többek között az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények ellensúlyozására hozott intézkedéseket és azok végrehajtásának módját, valamint egy vezetői nyilatkozatot és egy független ellenőri véleményt a tartalék referencia-időszakára vonatkozóan.

A Bizottság a kérelmeket csomagban fogja értékelni, ami egyenlő bánásmódot biztosít valamennyi tagállam számára, valamint garantálja az értékelés következetességét. A Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek elbírálásakor a Bizottság elszámolja a kifizetett előfinanszírozást, és visszafizetteti a jelen rendelet szerint fel nem használt összegeket. Amennyiben a kiadások összege meghaladja az előfinanszírozás formájában kifizetett összeget és a 2021. évi nominális GNI 0,06 %-át, a többletösszeghez való hozzájárulás céljából a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások keretein belül a Tartalékból kiegészítő allokációk fizethetők ki. Az előfinanszírozásból visszafizettetett és átvitt összegek igény esetén felhasználhatók a tagállamoknál jelentkező kiegészítő kiadások visszatérítésére.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A kockázatok a következők. Fontos biztosítani, hogy:

– a tagállamok által bejelentett teljes közkiadás az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépése által kiváltott hátrányos következmények ellensúlyozására hozott intézkedésekhez kapcsolódik;

– a tagállamok által bejelentett teljes közkiadás a 2020. július 1-jétől 2022. december 31-ig tartó referencia-időszakra korlátozódik;

– a kettős finanszírozás elkerülése megvalósult.

– a Tartalék végrehajtása és folyósítása során intézkedéseket vezetnek be e kockázatok csökkentésére:

– átlátható elosztási és kifizetési módszer kialakítása jogalkotási aktusban;

– a Bizottság által végzett alapos értékelési folyamat, amelyre a Tartalékból származó kiegészítő összegek kifizetése előtt kerül sor;

– az előfinanszírozásnak vagy egy részének visszafizettetése abban az esetben, ha a tagállam által bejelentett elszámolható kiadások Bizottság által elfogadott összege alacsonyabb az előfinanszírozás összegénél, vagy szabálytalanságok megállapítása esetén;

– az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 63. cikke szerinti megosztott irányításhoz kapcsolódó, a kohéziós politika vagy az EU Szolidaritási Alapja keretében alkalmazott rendszerekhez hasonló irányítási és kontrollrendszer alkalmazása. A tagállamok a szabálytalan kiadások esetében pénzügyi korrekciókat alkalmaznak.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A Bizottság e kritikus elemeket fontolóra vette annak érdekében, hogy megtalálja az elszámoltathatóság, az egyszerűsítés és a teljesítmény közötti megfelelő egyensúlyt.

Ezzel összefüggésben a Bizottság azt javasolja, hogy a Tartalék irányítási és kontrollrendszerét a megosztott irányítású alapokra vonatkozó szabályok, például a közös rendelkezésekről szóló rendelet és az EU Szolidaritási Alapja szabályozzák. A rendelet egyértelműen meghatározza a tagállamok felelősségi körét, valamint a Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulás kezeléséért, ellenőrzéséért és auditálásáért felelős szervekre vonatkozó minimumkövetelményeket. A tagállamok olyan rendszereket hoznak létre, amelyek célja a szabálytalanságok, a csalások és az összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és eredményes kezelése.

A tagállamokra nehezedő további pénzügyi és adminisztratív terhek elkerülése érdekében a javasolt rendelkezések megfelelő egyensúlyt teremtenek a bizonyosság és az egyszerűsített szabályok között, és előmozdítják a meglévő rendszerek megújítását.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A megosztott irányítás szabályainak megfelelően a tagállamoknak egy irányítási és kontrollrendszert kell kialakítaniuk, és ki kell jelölniük a Tartalék kezeléséért felelős szerveket, valamint egy független ellenőrző szervet. A tagállamok a rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesítik a Bizottságot a kijelölt szervekről, valamint arról, hogy mely szervnek kerül kifizetésre az előfinanszírozási összeg, és megerősítik, hogy elkészítették a rendszerek leírását.

A tagállami hatóságoknak hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat kell fenntartaniuk, az azonosított csaláskockázatokat különösen figyelembe véve. A tagállami hatóságok igénybe vehetik a kohéziós politikai alapokra és az EU Szolidaritási Alapjára vonatkozó megosztott irányítási szabályok alapján létrehozott, a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére szolgáló jelenlegi rendszereket.

A Bizottság és más uniós intézmények (Európai Számvevőszék, OLAF) elvégzik szokásos ellenőrzéseiket és auditjaikat.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
		diff./nem diff. 25	EFTA-országoktól 26	tagjelölt országoktól 27	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
16. cím: A többéves pénzügyi keretben meghatározott éves felső határokon kívül kiadások	16 02 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR)	Diff.	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS
30. cím: Tartalékok	30 04 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR)	Diff.	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

EUR, folyó áron

A többéves pénzügyi keret
fejezete

<...>

16 02 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR)/30 04 03. jogcímcsoport – A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	1.	4 244 832 000			1 126 162 000					5 370 994 000
	Kifizetési előirányzatok	2.	4 244 832 000			1 126 162 000					5 370 994 000
A program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 28	kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok	3.
A program keretéhez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	4 244 832 000			1 126 162 000					5 370 994 000
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	4 244 832 000			1 126 162 000					5 370 994 000

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
Humánerőforrás		0,300	0,150	0,750	0,750	0,300	0,150	0,150	2,550
Egyéb igazgatási költségek
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,300	0,150	0,750	0,750	0,300	0,150	0,150	2,550

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	4 245,132	0,150	0,750	1 126, 912	0,300	0,150	0,150	5 373,544
	Kifizetési előirányzatok	4 245,132	0,150	0,750	1 126, 912	0,300	0,150	0,150	5 373,544

3.2.2.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–X A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után további igazgatási előirányzatok felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,300	0,150	0,750	0,750	0,300	0,150	0,150	2,550
Egyéb igazgatási kiadások
Részösszeg – A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE	0,300	0,150	0,750	0,750	0,300	0,150	0,150	2,550

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 29 of the multiannual financial framework
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,300

0,150

0,750

0,300

0,150

2,550

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–X A javaslat/kezdeményezés nem igényel további humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Évek		2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027
Központban és bizottsági képviseleteken		2 AD	1 AD	4 AD; 1 AST	4 AD; 1 AST	2 AD	1 AD	1 AD
Küldöttségek
Kutatás
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBŐL finanszírozva	– a központban
	– a küldöttségeknél
A programkeretből finanszírozva 30	– a központban
	– a küldöttségeknél
Kutatás
Egyéb (pontosítsa)
ÖSSZESEN		2 AD	1 AD	4 AD; 1 AST	4 AD; 1 AST	2 AD	1 AD	1 AD

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–X nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek	2021	2022	2023	2024	2025	2026	ÖSSZESEN
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	A javaslat/kezdeményezés hatása 31
	2021	2022	2023	2024	2025	2026
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (a továbbiakban: kilépésről rendelkező megállapodás) (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

(2) Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló, tárgyalói szinten 2019. október 17-én elfogadott politikai nyilatkozat módosított szövege (HL C 34., 2020.1.31., 1. o.).

(3) Az Európai Tanács 2020. július 17-i, 18-i, 19-i, 20-i és 21-i következtetései, EUCO 10/20, CO EUR 8 CONCL 4.

(4) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.), az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 661/2014/EU rendeletével (HL L 189., 2014.6.27., 143. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2020. március 30-i (EU) 461/2020 rendeletével (HL L 99., 2020.3.31., 9. o.) módosított szövegváltozatában.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(7) EUCO 10/20, CO EUR 8, CONCL 4, 2020. július 21., A26. és 134. pont.

(8) HL C […]., […], […]. o.

(9) HL C […]., […], […]. o.

(10) HL C […]., […], […]. o.

(11) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(13) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(14) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(20) HL C....

(21) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(23) A költségvetési rendelet 58. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(24) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon:
https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(25) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(26) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(27) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(28) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(29) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(30) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(31) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.12.25.

COM(2020) 854 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

I. MELLÉKLET

A brexit miatti kiigazításokra képzett Tartalék előfinanszírozásának elosztási módszere

A brexit miatti kiigazításokra képzett Tartalék előfinanszírozásának tagállamok közötti elosztása az alábbi módszertannak megfelelően történik:

1. Az egyes tagállamoknak a brexit kiigazítására képzett tartalékból származó előfinanszírozásból való részesedését az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeken fogott halakhoz kapcsolódó tényező és az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemhez kapcsolódó tényező összegeként határozzák meg.

2. Az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halakhoz kapcsolódó tényező 600 millió EUR allokációjára szolgál. A kereskedelemhez kapcsolódó tényező 3 400 millió EUR allokációjára szolgál. Mindkét összeg 2018-as árakon szerepel.

3. A halászathoz kapcsolódó tényező meghatározása a következő kritérium alapján és az alábbi lépések alkalmazásával történik:

a) az egyes tagállamok részesedése az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak összértékéből;

b) e részesedést megnövelik azon tagállamok esetében, amelyek halászata az átlagosnál nagyobb mértékben függ az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halaktól, és csökkentik azon tagállamok esetében, amelyek függőségének mértéke az átlagosnál kisebb. Erre a következők szerint került sor:

i. az egyes tagállamok esetében az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékét az adott tagállam által kifogott halak összértékének százalékában fejezik ki az uniós átlag indexeként (függőségi index);

ii. az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékének kezdeti részarányát kiigazítják azzal, hogy megszorozzák a tagállam függőségi indexével;

iii. e kiigazított részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részesedésének összege 100 % legyen.

4. A kereskedelemhez kapcsolódó tényező kiszámítása a következő lépések alkalmazásával történik:

a) az egyes tagállamok Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmét az EU Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmének arányában fejezik ki (a kereskedelem az áruk és szolgáltatások importjának és exportjának összege);

b) e kereskedelmi forgalom relatív fontosságának tagállamonkénti értékeléséhez az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi forgalom összegét a tagállam GDP-jének százalékában, majd ezután az uniós átlag indexeként (függőségi index) fejezik ki;

c) a kereskedelem kezdeti részarányát kiigazítják azzal, hogy megszorozzák a tagállam függőségi indexével;

d) e kiigazított részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részesedésének összege 100 % legyen;

e) az így kapott részarányokat kiigazítják úgy, hogy elosztják őket a tagállam (vásárlóerő-paritáson mért) egy főre jutó GNI-jével, amelyet az EU egy főre jutó átlagos GNI-jének százalékaként fejeznek ki (ahol az átlagos érték 100 %);

f) az így kapott részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részarányainak összege 100 % legyen, garantálva ezzel, hogy egyetlen tagállam részesedése sem haladhatja meg az EU teljes részesedésének 25 %-át. Az e felső határ miatt levont erőforrásokat a felső határ nélküli részesedésük arányában újra elosztják a többi tagállam között;

g) amennyiben e számítás következtében egy tagállam (euróban mért) GNI-jének 0,35 %-át meghaladó allokáció jön létre, az adott tagállam allokációjának felső határát GNI-jének 0,35 %-ában állapítják meg. Az e felső határ miatt levont erőforrásokat a felső határ nélküli részesedésük arányában újra elosztják a többi tagállam között;

h) ha a g) pontban említett számítás 190 EUR/lakos feletti támogatási intenzitást eredményez, a tagállam allokációjának felső határát az 190 EUR/lakos támogatási intenzitásnak megfelelő szintben állapítják meg. Az e felső határ miatt levont erőforrásokat azon tagállamok között osztják fel, amelyeket nem érint a g) vagy h) pont szerinti felső határ. A felosztásra a tagállamok g) pont szerint kiszámított részesedésének arányában kerül sor.

5. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó előfinanszírozás felosztásának kiszámítása vonatkozásában:

a) az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értéke tekintetében a referencia-időszak a 2015 és 2018 közötti periódus;

b) az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékének és a tagállamok által kifogott halak összértékének aránya tekintetében a referencia-időszak a 2015 és 2018 közötti periódus;

c) a kereskedelem tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti periódus;

d) a GNI tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti periódus;

e) az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson mért) GNI tekintetében a referencia-időszak a 2016 és 2018 közötti periódus;

f) a GDP és a tagállamok össznépessége tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti periódus.

II. MELLÉKLET

Minta a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemhez, ideértve az elszámolásokhoz kapcsolódó elemeket

1.	Tagállam
2.	A kérelem dátuma
3.	Az első kiadás dátuma	Felmerülés dátuma	Kifizetés dátuma
4.	Az utolsó kiadás dátuma	Felmerülés dátuma	Kifizetés dátuma
5.	A kapott előfinanszírozás összege (euróban)
6.	A Tartalékból származó hozzájárulás kezeléséért felelős szerv: Felelős személy és beosztás Elérhetőség
7.	Független ellenőrző szerv Felelős személy és beosztás Elérhetőség
8.	Az érintett területek és ágazatok, valamint a foganatosított válaszintézkedések rövid leírása

9.	A felmerült és kifizetett teljes közkiadás (levonások előtt)
10.	A tagállam által levont összegek és a levonás okai
11.	A levont összegeken (10.) belül a finanszírozott intézkedések auditja eredményeként korrigált összegek
12.	A Tartalékból történő hozzájárulás céljából bejelentett összes kiadás (EUR) (12=9-10)
13.	Nemzeti pénznemben (ha van ilyen)	Kérjük, hogy az eurót nem használó tagállamok valamennyi összeget váltsák át euróra a kérelem benyújtását megelőző hónapban érvényes hivatalos átváltási árfolyamon. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/how-eu-funding-works/information-contractors-and-beneficiaries/exchange-rate-inforeuro_hu
14.	Alkalmazott árfolyam
15.	A Tartalékból történő hozzájárulás céljából bejelentett kiadások bontása (kérjük, sorolja fel az egyes intézkedések keretében finanszírozott egyedi fellépéseket, és tüntesse fel az egyes fellépésekhez kapcsolódó kiadásokat) Egy kiadási tételt csak egyszer kell feltüntetni.	EUR	Hazai pénznem (ha van)	Kimeneti mutatók (kérjük, adjon meg egy számot)
15.1.	A kilépés által hátrányosan érintett vállalkozások és helyi közösségek támogatását célzó intézkedések			Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (javasolt) Az előnyökben részesülő népesség
15.2.	A leginkább érintett gazdasági ágazatokat támogató intézkedések			Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (javasolt)
15.3.	Az Egyesült Királyság vizein folytatott halászati tevékenységektől függő vállalkozásokat és helyi közösségeket támogató intézkedések			Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (javasolt) Az előnyökben részesülő népesség
15.4.	A foglalkoztatást támogató intézkedések, amelyekre többek között az érintett ágazatokban megvalósuló csökkentett munkaidős foglalkoztatás, átképzés és képzés útján kerül sor			Résztvevők
15.5.	A határ- és biztonsági ellenőrzések működését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet és infrastruktúrát			További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m²)
15.6.	A vámellenőrzések működését és a közvetett adók beszedését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet és infrastruktúrát			További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m²)
15.7.	Az állat- és növényegészségügyi és halászati ellenőrzések működését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet és infrastruktúrát			További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m²)
15.8.	Intézkedések, amelyek segítik a termékek tanúsítását és engedélyezését, a letelepedési követelményeket, a címkézést és a jelölést többek között a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabványok vonatkozásában, valamint előmozdítják a kölcsönös elismerést			Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (javasolt)
15.9.	A polgárokat és a vállalkozásokat érintő kommunikációra, tájékoztatásra és figyelemfelhívásra irányuló intézkedések, amelyek a kilépés következtében a polgárok és a vállalkozások jogaiban és kötelezettségeiben beálló változásokkal kapcsolatosak			Támogatott vállalkozások (javasolt) Bevont népesség
15.10.	Egyéb (kérjük, nevezze meg)
16.	A jelen kérelemben nem szereplő kiadásra kapott vagy igényelt kiegészítő uniós finanszírozás Rövid leírás / összeg (pl. a kohéziós politika keretében megvalósuló finanszírozás / REACT-EU / MÁTA / RRF/ egyéb (kérjük, részletezze) használata)
17.	Kérjük, hogy további kifizetések esetén tüntesse fel a jogi személyt, a teljes bankszámlaszámot és a bankszámla tulajdonosát
		❑ Az uniós kifizetések fogadására korábban használt számla ❑ Új számla

Minta a kérelemhez csatolandó vezetői nyilatkozathoz

Alulírott(ak), [vezetéknév/vezetéknevek, utónév/utónevek, beosztás(ok) vagy funkció(k))], a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv vezetője (vezetői), a Tartalék referencia-időszakban történt végrehajtása alapján, saját megítélésem (megítélésünk) és a Bizottsághoz benyújtott kérelem időpontjában rendelkezésemre (rendelkezésünkre) álló összes információ alapján – beleértve a referencia-időszak tekintetében a Bizottsághoz benyújtott kérelemben szereplő kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzések és auditok eredményeit – és figyelembe véve a jelen rendelet szerinti kötelezettségeimet (kötelezettségeinket), kijelentem (kijelentjük), hogy:

a) a kérelemben szereplő információk a költségvetési rendelet 63. cikkének megfelelően formailag megfelelők, hiánytalanok és pontosak,

b) a kérelemben szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és azokat rendeltetésszerűen használták fel,

Megerősítem (megerősítjük), hogy a referencia-időszakkal kapcsolatban a záró ellenőrzési és kontrolljelentésekben azonosított szabálytalanságokat a kérelem megfelelően orvosolta. Megerősítem (megerősítjük) továbbá, hogy a Tartalék végrehajtására vonatkozó adatok megbízhatóak. Megerősítem (megerősítjük) továbbá, hogy eredményes és arányos csalásellenes intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek figyelembe veszik az e tekintetben azonosított kockázatokat.

Végezetül megerősítem (megerősítjük), hogy nincs tudomásom (tudomásunk) olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről a Tartalék végrehajtásával kapcsolatban, amely veszélyeztethetné a Tartalék megítélését.

Minta a kérelemhez csatolandó ellenőri véleményhez

Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága részére

1. BEVEZETÉS

Alulírott, a(z) [az ellenőrző hatóság neve] képviseletében ellenőriztem a következőket:

i. a kérelemben szereplő és a referencia-időszakra vonatkozó elszámolásokkal kapcsolatos elemek,

ii. azon kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, és

iii. az irányítási és kontrollrendszer működése; emellett az auditvélemény kiállítása érdekében ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot.

2. A TARTALÉKBBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV FELADATAI

A(z) [a szerv megnevezése] a szerv, amely felelős a 13. cikkben meghatározott feladatkörökkel és feladatokkal kapcsolatos irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításáért.

Továbbá, a(z) [a szerv megnevezése] a felelős a kérelem teljességének, pontosságának és hitelességének biztosításáért és bejelentéséért.

Továbbá, az irányító hatóság feladatai közé tartozik annak igazolása, hogy a kérelemben szereplő kiadások szabályszerűek és megfelelnek az alkalmazandó jognak.

3. A FÜGGETLEN ELLENŐRZŐ SZERV FELADATAI

A költségvetési rendelet 63. cikkében foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak a kérelemben szereplő elszámolási elemek teljességéről, hitelességéről és pontosságáról, a Bizottságtól visszaigényelt kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, valamint az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer megfelelő működéséről.

Feladataim közé tartozik továbbá, hogy a véleménybe nyilatkozatot foglaljak arról, hogy az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.

A Tartalékkal kapcsolatos audittevékenység elvégzése a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban történt. Az említett standardok megkövetelik, hogy az ellenőrző hatóság betartsa az etikai előírásokat, továbbá az ellenőrzést oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy annak alapján az ellenőri véleményt megfelelő bizonyossággal kiadhassa.

Az ellenőrzéshez hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása is, amelyek megfelelően és kielégítő bizonyossággal alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. Az eljárásokat az ellenőr szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve – az akár csalás, akár hiba okozta – lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. Az ellenőrzésre az általam az adott körülmények között és a költségvetési rendelet követelményei tekintetében megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaztam.

Meggyőződésem szerint az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek [[hatókör korlátozása esetén:] a 4., „Korlátozott hatókör” című szakaszban említettek kivételével].

Az ellenőrzések által a Tartalékra vonatkozóan nyert megállapítások összefoglalását a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően a mellékelt jelentés tartalmazza.

4. HATÓKÖRI KORLÁT

vagy

Az ellenőrzés hatókörét semmilyen tényező nem korlátozta.

vagy

Az ellenőrzés hatókörét az alábbi tényezők korlátozták:

a) …

b) …

c) …

[Ismertesse az ellenőrzés hatókörének bármely korlátozását, például az alátámasztó bizonylatok hiányát, a jogi eljárás alá vont ügyeket, és az alábbi „Korlátozott vélemény” szakaszban becsülje meg az érintett kiadások és a Tartalékból származó érintett hozzájárulás összegét, valamint a hatókör korlátozásának hatását az ellenőri véleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben a jelentésben kell adni.]

5. VÉLEMÉNY

vagy (minősítés nélküli vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzések alapján:

i. a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak;

ii. a kérelemben szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak,

iii. az irányítási és kontrollrendszer megfelelően működött.

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

vagy (korlátozott vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:

1) Az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek a kérelemben

– a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás a kérelemre vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbi lényeges szempontok kivételével:…….

2) A kérelemben szereplő kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége

– a kérelemben a kiadások jogszerűek és szabályszerűek [amennyiben a korlátozás a kérelemre vonatkozik, az alábbi szöveget kell beilleszteni:] az alábbi szempontok kivételével: ….

A minősítés hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (a kiadások teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)

3) Az ezen ellenőri vélemény időpontjáig alkalmazott irányítási és kontrollrendszer

– az alkalmazott irányítási és kontrollrendszer megfelelően működött [amennyiben a korlátozás az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbi szempontok kivételével: ….

A minősítés hatása korlátozott [vagy jelentős], ...-nak felel meg. (a kiadások teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)

Az elvégzett ellenőrzés nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket.

[Ha az elvégzett ellenőrzés megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket, az ellenőrző hatóság ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]

vagy (elutasító vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett ellenőrzési tevékenység alapján:

i. a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak/nem nyújtanak megbízható és valós képet [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

ii. a kérelemben azon költségek, amelyeket a Bizottságtól visszaigényeltek jogszerűek és szabályszerűek/nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

iii. az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek működése megfelelő volt/nem volt megfelelő [a nem kívánt rész törlendő].

Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:

– a kérelemmel kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, fejtse ki]

és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

– a Bizottságtól visszaigényelt és a kérelemben kimutatott kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, fejtse ki] és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

– az irányítási és kontrollrendszer működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, fejtse ki]

Az elvégzett ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő kijelentéseket az alábbiak tekintetében:

[Az audithatóság a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben a véleménynyilvánítás visszautasítható.]

Dátum: Aláírás:

III. MELLÉKLET

Minta az irányítási és kontrollrendszer leírásához

1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1. Az információk benyújtója:

– Tagállam:

– A fő kapcsolattartó szervezet (a leírásért felelős szervezet) neve és e-mail-címe:

1.2. A benyújtott információk a következő időpontban fennálló helyzetre vonatkoznak: (nn/hh/éééé)

1.3. A rendszer struktúrája (az irányítási és kontrollrendszerbe bevont szervezetek közötti szervezeti kapcsolatot bemutató általános információk és folyamatábra)

a) A Tartalék kezeléséért felelős szerv (név, cím, kapcsolattartó a szervnél):

b) A független ellenőrző szerv (név, cím, kapcsolattartó a szervnél):

c) Adja meg, hogyan biztosítják a feladatkörök szervek közötti elkülönítésére vonatkozó elv tiszteletben tartását.

2. A TARTALÉK KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV

2.1. A szerv és főbb feladatkörei

a) A Tartalékot kezelő szerv jogállása (nemzeti vagy regionális szerv), és a szervezet, amelynek a részét képezi.

b) Egy olyan keret, amellyel biztosítható, hogy szükség esetén és különösen az irányítási és kontrollrendszer jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.

2.2. A Tartalékot kezelő szerv szervezetének, valamint a feladatköreihez és feladataihoz kapcsolódó eljárásoknak a leírása

a) A Tartalékot kezelő szerv feladatköreinek és az általa végrehajtott feladatoknak a leírása.

b) A munka megszervezésének és különösen az (adminisztratív és helyszíni) ellenőrzések elvégzése során alkalmazandó eljárásoknak a leírása, valamint a kiadásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum megfelelő ellenőrzési nyomvonalának biztosítása.

c) A Tartalékot kezelő szerv különböző feladatköreivel kapcsolatban elosztandó tervezett erőforrások feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk).

3. FÜGGETLEN ELLENŐRZŐ SZERV

A jogállás és a szervezeti felépítés leírása, valamint a független ellenőrző szerv feladatköreivel kapcsolatos eljárások leírása

a) A független szerv jogállása (nemzeti vagy regionális szerv), és a szervezet, amelynek a részét képezi (ha van ilyen).

b) A független ellenőrző szerv feladatköreinek és az általa végrehajtott feladatoknak a leírása

c) A munkaszervezés (workflow, folyamatok, belső felosztások) és alkalmazandó eljárások, valamint annak leírása, hogy azokat mikor és hogyan felügyelik; a különböző ellenőrzési feladatokkal kapcsolatban allokálni tervezett erőforrások feltüntetése.

4. ELEKTRONIKUS RENDSZER

Az elektronikus rendszer vagy rendszerek leírása folyamatábrával (központi vagy közös hálózati rendszer, illetve decentralizált rendszer a rendszerek közötti kapcsolatokkal), az alábbiak céljából:

a) A Tartalékból finanszírozott minden egyes intézkedésre vonatkozó adatok elektronikus formában történő rögzítése és tárolása, ideértve a következőket:

–a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettjének neve és a hozzájárulás összege;

–a szerződő fél és az alvállalkozó neve, amennyiben a kedvezményezett a közbeszerzésre vonatkozó uniós vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően ajánlatkérő szerv, valamint a szerződés értéke;

–az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott tényleges tulajdonos, valamint az e pont első és második franciabekezdésében említett kedvezményezett, vállalkozó vagy alvállalkozó vezetékneve, utóneve és születési ideje;

–adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatok.

b) Annak biztosítása, hogy minden egyes intézkedésről elszámolási adatokat rögzítenek és tárolnak, és hogy ezek az adatok alátámasztják a hozzájárulás iránti kérelem összeállításához előírt adatokat.

c) A felmerült és kifizetett kiadások számviteli nyilvántartásának vezetése.

d) Annak feltüntetése, hogy hatékonyan működnek-e a rendszerek, és képesek-e megbízhatóan rögzíteni az 1.2. pontban említett napon.

e) Az elektronikus rendszer biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének biztosítását célzó eljárások leírása.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try