EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.5.28.

COM(2020) 447 final

2018/0206(COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2018. május 30-án a Bizottság az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+) vonatkozó rendeletjavaslatot 1 fogadott el. Azóta az európai gazdaság mély és példa nélküli külső szimmetrikus sokkhatással szembesült a Covid19-világjárvány kapcsán, ami komoly terhet rótt a tagállamok gazdaságára, munkaerőpiacára, valamint szociális és egészségügyi rendszereire. E kihívással szemben az Uniónak megfelelő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy felépüljön a Covid19-világjárvány által okozott egészségügyi, társadalmi és gazdasági sokkból.

2020. május 27-én a Bizottság felülvizsgált javaslatot fogadott el a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre 2 vonatkozóan. A javaslat tükrözi a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatos európai válaszlépéseket.

A Covid19-világjárvány közvetlen és közvetett hatásai közép- és hosszú távon valamennyi tagállam esetében továbbra is jelentős káros hatást fognak okozni a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és az ifjúsági munkanélküliség növekedése terén. A Bizottság ezért szükségesnek tartja az Európai Szociális Alap Pluszról szóló javaslatának módosítását annak érdekében, hogy az igazodjon az új helyreállítási csomaghoz és egyúttal lehetővé tegye a foglalkoztatási és szociális politikákba és rendszerekbe irányuló stratégiai beruházásokat.

Annak érdekében, hogy ezek a beruházások egy élénkebb növekedési modell inkluzív és fenntartható elemeivé váljanak, valamint összhangban az Uniónak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének és a Párizsi Megállapodásnak a végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival, az ESZA+-rendelet módosításai — von der Leyen elnök politikai iránymutatásainak megfelelően – a következőkre összpontosítanak:

•    A tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények erősítése az ifjúsági foglalkoztatás tekintetében. Amint azt a korábbi recessziók is mutatják, az ifjúsági munkanélküliség aránya érzékenyebben reagál az üzleti ciklusra, mint a felnőtt munkanélküliség esetében, és a Covid19-világjárvány által kiváltott gazdasági recesszió következtében valószínűleg újra drámaian magas lesz az ifjúsági munkanélküliség és a NEET-fiatalok aránya. Annak érdekében, hogy a munka változó világában továbbra is támogassák a gazdaság inkluzív helyreállítását és az iskolából a munkába való átmenetet, valamint biztosítsák, hogy a fiatalok a lehető legjobban kihasználják a digitális, reziliens és zöld átállásból eredő lehetőségeket, azoknak a tagállamoknak, amelyekben a NEET-fiatalok aránya (15–29 éves korcsoport) meghaladja az uniós átlagot, a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át (a 10 %-os szintről megemelve) a fiatalok támogatására irányuló célirányos intézkedésekre és strukturális reformokra kell előirányozniuk.

•    A gyermekszegénység kezelése: A helyreállítás során a gyermekszegénység kezelése az elkövetkező években még fontosabbá válik annak biztosítása érdekében, hogy a Covid19-válságot követően egyetlen gyermek se maradjon le. Javasoljuk egy olyan preambulumbekezdés és cikk beillesztését, amely előírja, hogy a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-források legalább 5 %-át a szegénységben élő gyermekek kezelésére kell fordítaniuk.

•    A zöld és digitális átállás előmozdítása az EU iparpolitikai stratégiájával 3 összhangban, amely az új típusú munkahelyekhez új készségeket tesz szükségessé. A Covid19-világjárványt követő „új megszokott” helyzetben különböző készségekre lesz szükség, és új gazdasági és üzleti modellek fognak megjelenni az európai ipari ökoszisztémákban, ideértve az új helyi értékláncokat is, amelyeket az Európai Szociális Alapnak kell támogatnia.

A Covid19-világjárvány aránytalan társadalmi-gazdasági hatást gyakorolt a nőkre. Ezért a tagállamoknak megfelelően ügyelniük kell arra, hogy a műveletek szigorúan kövessék a nemek közötti egyenlőségnek az ESZA+-rendelet 6. cikkében meghatározott horizontális elvét.

A Bizottság javasolja továbbá egy jelentős mértékben megerősített egészségügyi program 4 létrehozását, amelynek – méretére és alkalmazási körére tekintettel – önálló programnak kell lennie. Az egészségügyi program ezért már nem része az Európai Szociális Alap Plusznak. Ezért módosítani kell az Európai Szociális Alap Pluszra vonatkozó javaslatot, és törölni kell az egészségügyi ágra való valamennyi hivatkozást. Tekintettel azonban arra, hogy a két programot szorosan össze kell hangolni, a módosított ESZA+-javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek előírják az ESZA+ és az új uniós egészségügyi program közötti szinergiák és kiegészítő jelleg biztosítását.

A jelenlegi válság tanulságainak levonása érdekében elengedhetetlen, hogy a kohéziós politika jogi kerete olyan mechanizmusokról rendelkezzen, amelyek a következő évtizedben felmerülő rendkívüli körülmények esetén gyorsan igénybe vehetők. Ezért a Bizottság az ESZA+ kivételes és szokatlan körülmények esetén történő felhasználására vonatkozóan átmeneti intézkedéseket javasol annak biztosítása érdekében, hogy korlátozott és különleges körülmények között bizonyos szabályoktól el lehessen térni az ilyen körülményekre való reagálás megkönnyítése érdekében.

Ezen intézkedések közé tartozik az ESZA+ alkalmazási köre kiterjesztésének lehetősége, például az olyan csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása, amelyhez nem társulnak aktív intézkedések, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is, valamint az, hogy szükség esetén ideiglenes intézkedésként enyhíteni lehessen a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy hatékony választ lehessen adni az ilyen kivételes és szokatlan körülményekre.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A módosított javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. A javaslat megosztott irányítás szabályai szerinti válságelhárítási mechanizmust vezet be a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör formájában annak biztosítására, hogy rendkívüli körülmények között a szóban forgó eseményekre való reagálás céljából átmeneti eltérést lehessen biztosítani. A végrehajtási hatáskörök átruházásának célja, hogy a Bizottság az elsődleges jog módosítása nélkül haladéktalanul intézkedhessen.

•Arányosság

A javaslat célirányos módosításra vonatkozik, amely nem lépi túl a javaslatnak a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló módosított bizottsági javaslathoz való hozzáigazítására vonatkozó cél eléréséhez szükséges mértéket.

A javasolt felhatalmazás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jövőbeli válság esetén korlátozott időtartamra, a Tanács és a Parlament ellenőrzésével – amelyek a javasolt módosítások ellen kifogást emelhetnek – bizonyos azonnali intézkedéseket hozzon. A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Eltávolításra kerültek az egészségügyi ággal összefüggő költségvetési előirányzatok.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az intézkedések végrehajtását a Bizottság figyelemmel kíséri, és arról a 2018. május 29-i COM(2018) 375 rendeletre irányuló javaslattal és a 2018. május 30-i COM(2018) 382 rendeletre irányuló javaslattal létrehozott jelentéstételi mechanizmus keretében beszámolók készülnek.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan

•A javaslat egyedi rendelkezéseinek részletes magyarázata

A Bizottság az Európai Szociális Alap Pluszról szóló, 2018. május 30-i rendeletjavaslat alábbiak szerinti módosítását javasolja:

–    a jogalap módosítása az EUMSZ 168. cikkének törlésével az egészségügyi ág törlésével összefüggésben;

–    az (5), (14), (15), (16) és (23) preambulumbekezdésnek a gazdaság helyreállításával kapcsolatos módosításai;

–    a gyermekszegénység kezelésére vonatkozó új (22a) preambulumbekezdés beillesztése;

–    A (9), (10), (11), (12), (21), (35)–(45), (47) és (51) preambulumbekezdésnek az egészségügyi ág törlésével kapcsolatos módosításai;

–    az új egészségügyi programmal való szinergiákra vonatkozó új (20a) preambulumbekezdés beillesztése;

–    az alábbiak módosítása: a 2. cikk (1) bekezdésének 2. és 9. pontja; a 3. cikk második albekezdése és harmadik albekezdésének b) pontja; a 4. cikk (1) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése; az 5. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdése; a 6. cikk (1) bekezdése; a 7. cikk, (1) bekezdésének második albekezdése; 26–29. cikk; a 30. cikk címe, (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdése; a 31. cikk, (1), (2), (4) és (5) bekezdése; a 32. cikk; a 33. cikk (1) és (3) bekezdése; a 37. cikk (2) bekezdése; a 38. cikk (2), (3) és (6) bekezdése; a 42. cikk címe, (1) és (2) bekezdése; valamennyi az egészségügyi ág törléséhez kapcsolódóan;

–    a 2. cikk (1) bekezdése 10. pontjának módosítása az uniós eszközök közötti összhang érdekében;

–    az 5. cikk (2) bekezdésének módosítása, mivel az ESP+ megosztott irányítású ágának költségvetése csökkent;

–    a 7. cikk módosítása a szegénységben élő gyermekek támogatásával kapcsolatosan a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményről szóló új (3a) bekezdés beillesztésével, valamint az ifjúsági foglalkoztatás tekintetében a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmény erősítéséről szóló (5) bekezdés módosításával;

–    egy új (54) preambulumbekezdés és egy új 37a. cikk beillesztése az ESZA+ kivételes és szokatlan körülmények esetén történő felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedésekről;

–    az egészségügyi ágra vonatkozó III. melléklet törlése.

A pénzügyi kimutatás szintén frissítésre került.

2018/0206 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+)

A COM(2018) 382 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

1.A jogalap a következőképpen módosul:

2.Az (5) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

3.A (9) és (10) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap és az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő két ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, valamint a közvetlen és közvetett irányítás alatt végrehajtott foglalkoztatási és szociális innováció ága. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.

(10) Tekintettel az ESZA+ szélesebb alkalmazási körére, helyénvaló, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának növelésére, a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés előmozdítására, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítására, a kiszolgáltatott személyek társadalmi befogadásának és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének előmozdítására, valamint a szegénység csökkentésére irányuló célokat ne csak megosztott irányítás révén hajtsák végre, hanem uniós szintű fellépések szükségessége esetén a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág közvetlen és közvetett irányítása révén is.”

4.A (11) preambulumbekezdést el kell hagyni.

5.A (12) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(12) Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. A pénzügyi keretösszeg egy részét a foglalkoztatási és szociális innováció közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre kell felhasználni.”

6.A (14)–(16) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(14) Az ESZA+ programnak támogatást kell nyújtania az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javításához, többek között a digitális tanulás és az oktatók szakmai fejlődésének előmozdítása révén annak érdekében, hogy megkönnyítse a kulcskompetenciák megszerzését, különösen az alapvető készségek – többek között az egészségügyi ismeretek, a médiatudatosság, a digitális készségek és a fenntartható fejlődést szolgáló kompetenciák – tekintetében, amelyekre mindenkinek szüksége van személyisége kiteljesedéséhez és fejlődéséhez, a foglalkoztathatósághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, valamint a munka világába való átmenet terén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot, és – többek között a diplomások pályakövetése révén – hozzá kell járulnia a versenyképességhez, valamint a társadalmi és gazdasági innovációhoz azáltal, hogy támogatja ezeken a területeken a különböző célcsoportokhoz, például a fogyatékossággal élő személyekhez igazított, méretezhető és fenntartható kezdeményezéseket. Ez megvalósítható például távoktatással, munkahelyi környezetben történő tanulással, szakmai gyakorlatok révén és tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel 9 , egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal szoros együttműködésben, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal és megvalósítási módszerekkel, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével, valamint a képesítések és az ágazati tanúsítványok elismerésével.

(15) Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakképzésen, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig. Az ESZA+ programnak célzott támogatást kell nyújtania a rászoruló tanulók számára, és csökkentenie kell az oktatási egyenlőtlenségeket, többek között a digitális szakadékot, meg kell akadályoznia a korai iskolaelhagyást, elő kell mozdítania az oktatási és képzési ágazatok közötti átjárhatóságot, meg kell erősítenie az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással való kapcsolatot, és meg kell könnyítenie mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(16) Az ESZA+ programnak elő kell mozdítania a készségfejlesztés, valamint az új és eltérő készségek mindenki általi elsajátításának rugalmas lehetőségeit, különös tekintettel a digitális készségekre és a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségekre, valamint a zöld gazdasághoz és – az EU iparpolitikai stratégiájával 10 összhangban – az ipari ökoszisztémákhoz szükséges készségekre. Az európai készségfejlesztési programmal és a kompetenciafejlesztési pályákról szóló ajánlással 11 összhangban az ESZA+ programnak támogatnia kell a rugalmas tanulási útvonalakat, többek között a képesítéshez vezető, hozzáférhető rövid, célzott moduláris képzést annak érdekében, hogy az emberek rendelkezzenek a munkaerőpiachoz, az ipari ökoszisztémák igényeihez, a zöld és digitális átálláshoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz igazodó készségekkel, könnyebbé váljon az átképzés és a készségfejlesztés, a pályamódosítás, a földrajzi és ágazati mobilitás, valamint biztosítható legyen különösen az alacsonyan képzett és/vagy alulképzett felnőttek támogatása. Az ESZA+ programnak továbbá elő kell segítenie az integrált készségtámogatás nyújtását az egyének számára, függetlenül attól, hogy foglalkoztatottakról, munkanélküliekről vagy önfoglalkoztatókról van-e szó, olyan eszközök révén, mint például az egyéni tanulási számlák.”

7.A szöveg a következő (20 a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(20a) Tekintettel egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fontosságára, az ESZA+ programnak biztosítania kell az egészségügyi programmal való szinergiákat és kiegészítő jelleget, az ESZA+ hatályának pedig ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére.”

8.A (21) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(21) Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikai és rendszerreformokat a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a kiszolgáltatott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, a tartós ápolás-gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ megosztott irányítású ága – [a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a technikai támogatási eszköz] – között. A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.”

9.A szöveg a következő (22 a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(22a) Az Unión belüli gyermekszegénység tartósan magas szintjének kezelése érdekében, valamint összhangban a szociális jogok európai pillérének 11. alapelvével – amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, a hátrányos helyzetű gyermekeknek pedig joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez – azt a célt kell kitűzni, hogy a tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-források legalább 5 %-át a gyermekszegénység kezelését célzó tevékenységek támogatására fordítsák az ESZA+ egyedi célkitűzéseivel összhangban, amelyek lehetővé teszik a forrásoknak a gyermekek korai ellátását, oktatását, egészségügyi ellátását, tisztes lakhatását és megfelelő táplálkozását közvetlenül támogató intézkedések számára való programozását.”

10.A (23) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(23) A gazdaság inkluzív helyreállításának a súlyos válságot követő elősegítése, valamint a munka változó világában az ifjúsági foglalkoztatás támogatása érdekében, továbbá tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban és régiókban tartósan magas az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás szintje, a tagállamoknak továbbra is elegendő ESZA+-forrást kell fordítaniuk a fiatalok foglalkoztatását és készségeit támogató intézkedésekre, többek között az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre és a levont tanulságokra építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető intézkedéseket és be kell ruházniuk a korai megelőzésbe és tájékoztatásba, adott esetben elsőbbséget biztosítva a tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok számára, például ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekbe is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve a foglalkoztatási szolgálatok megfelelő kapacitással való ellátását azzal a céllal, hogy személyre szabott és holisztikus szolgáltatásokat, valamint célzottabb álláslehetőségeket kínáljanak a fiataloknak.

A készségfejlesztésnek, valamint az új és eltérő készségek elsajátításának segítenie kell a fiatalokat abban, hogy élni tudjanak a növekvő ágazatokban rejlő lehetőségekkel, és fel kell készítenie őket a munka jellegének megváltozására, valamint a zöld és digitális átátállásból és az európai ipari ökoszisztémák átalakulásából fakadó lehetőségek kiaknázására is.

Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyekben az Eurostat adatai alapján a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben meghaladta az uniós átlagot, a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át ezekhez az intézkedésekhez kell rendelniük.”

11.A (35)–(45) preambulumbekezdést el kell hagyni;

12.A (47) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(47) A [2013/755/EU tanácsi határozat 12 94.] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatás és szociális innováció ágának szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.”

13.Az (51) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(51) Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység csökkentését, valamint a foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág keretében hozandó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani – és ezért uniós szinten jobban megvalósíthatók –, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.”

14.A szöveg a következő (54) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(54) A Stabilitási és Növekedési Paktumban említett, a programozási időszak során esetlegesen felmerülő rendkívüli és szokatlan körülményekre való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében ideiglenes intézkedéseket kell hozni az ESZA+-ból származó támogatás ilyen körülmények közötti felhasználásának megkönnyítésére. Ezenkívül az alap kivételes és szokatlan körülmények esetén történő felhasználására vonatkozó átmeneti intézkedésekkel kapcsolatos végrehajtási hatásköröket bizottsági eljárás nélkül kell elfogadni, mivel az alkalmazási kört a Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg, és az az e rendeletben meghatározott intézkedésekre korlátozódik.”

15.A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. »társult ország«: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágában;”;

b)a 9. pontot el kell hagyni;

c)a 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(10) »jogalany«: minden olyan természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, illetve a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;”

16.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESZA+ támogatja és kiegészíti a tagállami szakpolitikákat, valamint azokhoz értéket ad hozzá annak érdekében, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a munkaerőpiacra való bejutást, a tisztességes munkafeltételeket, valamint a szociális védelmet és a társadalmi befogadást.” ;

b)a harmadik albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)    közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak azon része tekintetében, amely megfelel a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben megjelölt célkitűzéseknek (a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág).”

17.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ESZA+ a következő egyedi célkitűzéseket támogatja a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás területén, ezáltal a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [4]. cikkében foglalt, »egy szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása « tárgyú szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulva:;

b)a (3) bekezdést el kell hagyni.

18.Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes pénzügyi keretösszege folyó áron 97 332 282 000 EUR.

(2) A pénzügyi keretösszegnek a megosztott irányítás alá tartozó és a »Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe« célkitűzés szerinti ESZA+-ágra jutó része folyó áron 96 571 282 000 EUR, amelyből 200 000 000 EUR-t rendelnek a 23. cikk i) pontjában említett, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködéshez, valamint 400 000 000 EUR kiegészítő finanszírozást az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében foglalt kritériumokat teljesítő NUTS 2 szintű régiók számára.

(3) A foglalkoztatás és szociális innovációra vonatkozó ág 2021 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi keretösszege folyó áron 761 000 000 EUR.”;

b)a (4) bekezdést el kell hagyni;

c)az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

„(5) A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.”

19.A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ESZA+ megosztott irányítású ágának égisze alatt végrehajtott valamennyi program, továbbá a foglalkoztatás és szociális innováció ága által támogatott műveletek biztosítják a férfiak és a nők közötti egyenlőséget előkészítésük, végrehajtásuk, nyomon követésük és értékelésük során. Előmozdítják továbbá az esélyegyenlőséget mindenki számára, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életorra vagy szexuális irányultságra alapuló megkülönböztetés nélkül.”

20.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok és adott esetben a Bizottság előmozdítják a szinergiákat és gondoskodnak az ESZA+ és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Erasmus, az egészségügyi program, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a technikai támogatási eszköz közötti koordinációról, kiegészítő jellegről és koherenciáról, úgy a tervezési szakaszban, mint a végrehajtás során. A tagállamok és adott esetben a Bizottság optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat az erőfeszítések megkettőződésének elkerülése és a végrehajtásért felelős személyek közötti szoros együtt működés biztosítása érdekében, hogy koherens és egyszerűsített támogatási intézkedéseket lehessen megvalósítani.”;

b)a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tagállamok a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 5 %-át a 4. cikk (1) bekezdésének v. és vii.–x. pontjában meghatározott egyedi célkitűzések keretében a gyermekszegénység elleni küzdelemre irányuló célzott intézkedések és strukturális reformok támogatására fordítják.”;

c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2019-ben az Eurostat legfrissebb adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az ifjúsági foglalkoztatást, szakoktatást – különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzést –, valamint az iskola és a munka közötti átmenetet támogató célzott intézkedésekhez és strukturális reformokhoz, valamint az oktatásba vagy képzésbe és a második esélyt kínáló oktatásba való újbóli beilleszkedés módjaihoz rendelik, különösen az ifjúsági garancia programjainak végrehajtása keretében.

Az ESZA+ programok a [közös rendelkezésekről szóló új rendelet] [14.]. cikke szerinti félidős felülvizsgálatakor azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, illetve oktatásban vagy képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2024-ben az Eurostat adatai szerint meghaladja az uniós átlagot, a 2026 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az említett intézkedésekhez rendelik.

Az első és a második albekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő legkülső régiók programjaikban a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 15 %-át az első albekezdésben meghatározott célzott intézkedésekhez rendelik. Ezt a juttatást figyelembe kell venni az első és a második albekezdésben meghatározott nemzeti szintű minimális százalékos aránynak való megfelelés ellenőrzésekor.

A tagállamok a szóban forgó intézkedések végrehajtásakor kiemelten kezelik az inaktív és a tartósan munkanélküli fiatalokat, és célzott megkereső intézkedéseket léptetnek hatályba.”

21.A III. részben (Végrehajtás a közvetlen és a közvetett irányítás keretében) az „I. fejezet – A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág egyedi szabályai” címet el kell hagyni.

22.Az „I. rész – Általános rendelkezések” cím helyébe az „I. fejezet – Operatív célkitűzések” szöveg lép.

23.A „II. szakasz – Támogathatóság” cím helyébe a „II. fejezet – Támogathatóság” szöveg lép.

24.A II. fejezetet és annak 26–29. cikkét el kell hagyni.

25.A „III. fejezet – A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó, valamint az egészségügyi ágra alkalmazandó közös szabályok” címet el kell hagyni.

26.A 30. cikk a következőképpen módosul:

a)a 30. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„Harmadik országok részvétele”

b)az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág a következő társult országok előtt áll nyitva:”;

c)a (2) bekezdést el kell hagyni.

27.A szöveg a 31. cikk előtt a „III. fejezet – Általános rendelkezések” címmel egészül ki.

28.A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ág a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában finanszírozást nyújthat, ideértve különösen a támogatásokat, díjakat, beszerzéseket és az olyan nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes befizetéseket, amelyeknek az Unió tagja, vagy amelyek munkájában részt vesz.”;

b)a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ágat közvetlenül a költségvetési rendeletben előírt módon vagy pedig közvetetten a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szervek útján kell végrehajtani.”;

c) a (4) és az (5) bekezdést el kell hagyni.

29.A 32. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„32. cikk

Munkaprogram

A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ágat a költségvetési rendelet [110]. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.”

30.A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Meg kell határozni az ág végrehajtásának és a 4. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeknek a nyomon követésére szolgáló mutatókat, valamint a 23. cikkben meghatározott operatív célkitűzéseket.”;

b)a (3) bekezdést el kell hagyni.

31.A 37. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág, továbbá az azokhoz kapcsolódó intézkedések és eredmények vonatkozásában. A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ághoz rendelt pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 4. és a 23. cikkben említett célkitűzésekhez.”

32.A IV. rész – Záró rendelkezések a következő 37a. cikkel egészül ki: 

„37 a. cikk

Az ESZA felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedések rendkívüli és szokatlan körülmények esetén

Amennyiben a Tanács [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után az 1466/97/EK rendelet(*) 5. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében, 6. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében és 10. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, egy vagy több tagállam ellenőrzésén kívül eső, az államháztartás pénzügyi helyzetére jelentős hatást gyakorló szokatlan eseményt, illetve az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesést észlel, vagy az 1467/97/EK rendelet(**) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikke (2) bekezdésében említett, az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményt észlel, a Bizottság végrehajtási határozat útján, az abban meghatározott időtartamra:

a)    a 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve kibővítheti az ESZA+ támogatási hatókörét azáltal, hogy lehetővé teszi az ilyen kivételes vagy szokatlan körülmények kezeléséhez feltétlenül szükséges intézkedések támogatását, különösen a csökkentett munkaidős foglalkoztatás lehetséges finanszírozásával, anélkül, hogy azokhoz aktív intézkedéseknek kellene társulniuk, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést többek között a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is;

b)    a 7. cikktől eltérve csökkentheti a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket.

____________

(*) A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(**) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).”;

33.A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 15. cikk (6) bekezdése és a 21. cikk (5) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 15. cikk (6) bekezdésében és a 21. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)    A 15. cikk (6) bekezdése és a 21. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

34.A 42. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A foglalkoztatásra és a szociális innovációra vonatkozó ággal kapcsolatos átmeneti rendelkezések”;

b)az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(2)    A foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág pénzügyi keretösszegéből az ESZA+ és annak elődje, a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó program alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.”

35.A III. mellékletet el kell hagyni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☑ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 14  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☑ határozott időtartam

–☑    2021. január 1. és 2027. december 31. között hatályos

–☑    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2030-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

–YYYY-tól YYYY-ig, azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 15  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

☑ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–☑ közjogi szervek

–☑ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó részéhez rendelt előirányzatokat a közös rendelkezésekről szóló rendelet (COM(2018)375) pénzügyi kimutatása tartalmazza részletesen

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrások tekintetében az alábbi számadatok alapja a DG EMPL 2018-as előirányzata (SEC(2017)528), amelyből egy külön javaslat – COM(2018)380 – alapján levontuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz (EGAA) rendelt személyzet létszámát.

Egyéb igazgatási kiadások tekintetében az alábbiakban a teljes globális keretösszeget ismertetjük, beleértve az EGAA-hoz kapcsolódó kiadásokat is.

ÖSSZESEN

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az ESZA+ megosztott irányítás alá tartozó részéhez rendelt előirányzatokat a közös rendelkezésekről szóló rendelet (COM(2018)375) pénzügyi kimutatása tartalmazza részletesen

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

–☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

Kérjük, adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    COM(2018) 382.

(2)    COM(2020) 443.

(3)    COM(2020) 102.

(4)    COM(2020) 405.

(5)    COM(2020) 450.

(6)    COM(2020) 452.

(7)    COM(2020) 405.

(8)    COM(2020) 451.

(9)    A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint.

(10)    COM(2020) 102.

(11)    A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: új lehetőségek felnőtteknek.

(12)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

(14)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(15)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(16)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(17)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(18)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(19)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(20)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(21)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(22)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.