EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.3.25.

JOIN(2020) 5 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024

1.Bevezetés

Az Európai Unió (EU) az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme iránti szilárd elkötelezettségen alapul. Ez mind az Unión belül, mind a más országokkal és régiókkal fenntartott kapcsolataiban tevékenységeinek lényegi része. Az Európai Tanács által elfogadott, a 2019–2024-es időszakra vonatkozó stratégiai menetrenddel és az Európai Bizottságnak szóló, a 2019–2024-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásokkal összhangban az EU-nak stratégiai érdeke, hogy előmozdítsa globális vezető szerepét az emberi jogok és a demokrácia terén azzal a céllal, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítson az emberek számára szerte a világon. Már eddig is számos lépés történt. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret 1 2012. évi elfogadása, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó első két uniós cselekvési terv 2 (2012–2014 és 2015–2019) elfogadása, az EU emberi jogokért felelős első különleges képviselőjének 2012. évi kinevezése, valamint a demokráciáról szóló 2019. évi tanácsi következtetések 3 óta az EU tevékenysége összehangoltabbá, aktívabbá, láthatóbbá és hatékonyabbá vált a harmadik országokban és a harmadik országokkal folytatott együttműködés terén, és multilaterális szinten is hangsúlyosabbá vált a szerepvállalás.

A változó geopolitikai környezetben az EU továbbra is szilárdan védelmezi az emberi jogokat és a demokráciát. Az új geopolitikai versengések csak kiemelik az EU szerepét mint megbízható és stabil partner és a szabályokon alapuló multilaterális rend szószólója. Összességében az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos globális helyzet vegyes: bár jelentős előrelépés történt, foglalkozni kell az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát megkérdőjelező jelenségekkel, valamint a demokrácia leépítésével. Technológiai szempontból olyan paradigmaváltás felé haladunk, amelyben az emberi képességeket egyre inkább gépek egészítik ki. Előtérbe kerülnek az új technológiák (különösen a mesterséges intelligencia), amelyek egyaránt hordoznak lehetőségeket és fenyegetéseket. Ugyanakkor az emberi jogok mindinkább összefonódnak olyan globális környezeti kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás. Megérett tehát az idő arra, hogy az EU az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos új geopolitikai menetrendet dolgozzon ki.

Fontos, hogy az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2015–2019. évi uniós cselekvési tervre építve az EU az emberi jogok és a demokrácia iránti, régóta fennálló elkötelezettségét egy megújított operatív programmá alakítsa át. E közlemény célja az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új cselekvési terv előterjesztése. A közlemény a külkapcsolatok területén célokat és prioritásokat határoz meg a következő 5 évre, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa erősebbé váljon a világban. A cselekvési terv egyedülálló abban a tekintetben, hogy az egyetlen ilyen jellegű eszköz, amelynek célja az értékalapú menetrend előmozdítása a nemzetközi színtéren.

E közleménnyel párhuzamosan a Bizottság és a főképviselő az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 22. cikkének (2) bekezdése alapján együttes javaslatot terjeszt a Tanács elé arra vonatkozóan, hogy a Tanács tegyen ajánlást az Európai Tanácsnak egy olyan határozat meghozatalára, amely az EUSZ 22. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit meghatározó európai tanácsi határozatként fogadja el a közleményt és a cselekvési tervet. Egy ilyen európai tanácsi határozat lehetővé tenné a Tanács számára, hogy az EUSZ 31. cikkének (2) bekezdése szerint konkrét végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a cselekvési tervre vonatkozóan.

2.Sokasodnak az emberi jogokat és a demokráciát érintő kihívások: az EU vállaljon vezető szerepet

Az elmúlt években az EU stratégiaibb módon járt el, és hatékonyabban használta fel politikai súlyát és az emberi jogi eszköztárat az emberi jogok megsértésének kezelésére, valamint a demokratikus, reziliens és békés társadalmak előmozdítására. Innovatív szerepvállalás, a gazdasági és szociális jogokba való beruházás, valamint az emberijog-védők, a civil társadalom és a média szereplőinek védelmét és szerepvállalását szolgáló erőteljes politikai és pénzügyi támogatás révén hozzájárult ahhoz, hogy jelentős eredmények szülessenek azokban az országokban és régiókban, ahol az emberi jogok nyomás alatt állnak. Az ENSZ emberi jogi fórumain vezető szerepet játszott az országspecifikus határozatok és tematikus kezdeményezések előmozdításában azáltal, hogy aktuális, régiókon átívelő koalíciókat hozott létre, például az Iszlám Együttműködés Szervezetével. A régiókon átívelő „Emberi jogi sikertörténetek” elnevezésű kezdeményezés révén az EU élen jár az emberi jogi narratíva helyreállítására irányuló erőfeszítésekben.

Ugyanakkor továbbra is széles körű kihívásokkal kell szembenézni. A világ számos országában komoly nyomás nehezedik az emberi jogokra és a demokráciára. Az alapvető szabadságok, például a szólás- és gyülekezési szabadság, valamint a média szabadsága szintén egyre nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve. A jogállamiság aláásására, a polgári és politikai tér korlátozására és a többoldalú, szabályokon alapuló rend gyengítésére irányuló szisztematikus törekvések hatását tovább súlyosbította, hogy az EU egyes hagyományos partnerei kivonultak az emberi jogok és a demokratikus értékek aktív előmozdításából és védelméből. Mindezt számos tendencia illusztrálja, többek között:

·a civil társadalom mozgásterének szűkülése;

·a jogállamiság gyengülése;

·a választások és a demokratikus folyamatok integritását fenyegető növekvő veszélyek;

·az újságírók megfélemlítésének fokozódása és a független médiát érő fenyegetések;

·az emberijog-védők elleni erőszak és a megfélemlítésük fokozódása (az elmúlt 3 évben több mint 2 600 támadásról van tudomásunk);

·az emberi jogok megsértésének széles körű büntetlensége és támadások a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepe ellen;

·a nemzetközi humanitárius jog megsértése fegyveres konfliktusokban, többek között Szíriában, Jemenben és Dél-Szudánban;

·a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel szembeni növekvő ellenállás; valamint

·a munkát érintő visszaélések, például a gyermekmunka folytatódása.

A digitális korba való átmenet azonnali új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A digitális technológiák előmozdíthatják az emberi jogokat és a demokratizálódást azáltal, hogy megkönnyítik a nyilvánosság részvételét, lehetővé teszik a jogsértések és visszaélések nyomon követését és dokumentálását, valamint elősegítik a kialakulóban lévő online aktivizmust, a tudatosságot, az oktatáshoz és az információkhoz való hozzáférést, a gazdasági és társadalmi befogadást és a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor támogathatják a mozgás és a beszéd visszaélésszerű, jogellenes korlátozását is. A közösségimédia-platformokat esetenként olyan célzott félretájékoztatásra és gyűlöletbeszédre használják, amelyek gyakran sértik a magánéletet, és aláássák a demokráciát és az emberi jogokat. Az új technológiákkal – többek között a mesterséges intelligenciával – való visszaélés fokozza a nyomon követés, az ellenőrzés és elnyomás kockázatát. Egyes országokban valóság a polgárok tömeges megfigyelése. Az adatok és az algoritmusok felhasználhatók arra, hogy tudatosan vagy nem szándékoltan megkülönböztessenek egyéneket és csoportokat, erősítve a társadalmi előítéleteket.

A másik kulcsfontosságú átállást olyan globális környezeti kihívások vezérlik, mint a környezetkárosodás, a szennyezés és az éghajlatváltozás. E kihívások és az emberi jogok közötti kapcsolat egyre egyértelműbbé válik. A fiatalok hallatják hangjukat. A civil társadalom és a környezetvédelmi emberijog-védők kulcsszerepet játszanak azáltal, hogy felhívják a figyelmet az emberi jogok megsértésére, és fellépést követelnek bolygónk és éghajlatának védelme érdekében. A fenntartható környezeti jövő kialakítása kulcsfontosságú cél, amely keresztezi a gazdaság és a biztonság, valamint a belső és külső politikai dimenziók közötti hagyományos határvonalakat. A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás negatív hatásai számos joggal – az egészséghez, az élelmiszerekhez, a vízhez, az egyetemes oktatáshoz és magához az élethez való joggal – kapcsolatos kihívást fenyegetnek és megsokszorozhatnak.

Ugyanakkor a konfliktusok elmélyültek, és új veszélyek jelentek meg. A konfliktusok és az instabilitás világszerte milliók megélhetését fenyegetik, és a világon soha korábban nem volt ilyen magas a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek száma. Az emberi jogokba, a demokráciába és a fenntartható fejlődésbe való befektetés a legmegfelelőbb módszer arra, hogy megelőzzük a társadalmakban a válságok kitörését. Az emberi jogoknak és a demokráciának az EU konfliktusmegelőzési és válságrendezési erőfeszítéseinek élvonalába kell kerülniük. A válsághelyzetek különösen nagy kihívást jelentenek az emberi jogok hatékony gyakorlása és védelme szempontjából, és próbára teszik demokráciáink működését. Az olyan példák, mint a COVID-19-világjárvány, azt mutatják, hogy elengedhetetlen az összehangolt globális fellépés és a szolidaritás.

Ez magában foglalja az emberi jogok megsértésének kezelésére és a demokrácia támogatására irányuló korai kötelezettségvállalást, többek között közvetítés és a választási erőszak megelőzése révén. Az emberi jogokra és a demokráciára való újbóli összpontosítás elősegíti az állam és a társadalom rezilienciáját. A biztonságot jobban szolgálja a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok garantálása. A mindenkit megillető emberi jogok nélkül nem létezik fenntartható biztonság. Ennek központi eleme az elszámoltathatóság biztosítása és a büntetlenség elleni küzdelem.

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje és fenntartható fejlődési céljai rendkívüli lehetőséget jelentenek annak biztosítására, hogy a társadalmi befogadás iránti elkötelezettség világszerte hozzájáruljon az emberi jogok és a demokrácia előmozdításához. A „senki ne maradjon ki” kötelezettségvállalás arra szólít fel, hogy erősítsük meg minden ember emberi jogait, mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélkül. Egy olyan korban, amikor az egyenlőtlenség növekszik, amikor a gazdasági különbségek politikailag beágyazottá és társadalmilag megosztóvá válnak, a kihívás soha nem volt nagyobb.

3.Előre tekintve: az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési terv

Az új cselekvési terv öt, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő cselekvési irányvonal köré csoportosítva határozza meg az uniós törekvéseket és a cselekvési prioritásokat:

I.az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése;

II.reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése;

III.az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása;

IV.új technológiák: a lehetőségek kiaknázása és a kihívások kezelése; valamint

V.eredmények felmutatása közös munkával.

Az új cselekvési tervben ez az öt cselekvési irányvonal kerül kidolgozásra a stratégiai, átfogó iránymutatás érdekében. A cselekvési terv meghatározza az uniós küldöttségek és hivatalok, valamint a tagállamok nagykövetségei számára az országos, regionális és multilaterális szintű, konkrét operatív intézkedések meghatározásához szükséges keretet, figyelembe véve a helyi körülményeket és sajátosságokat.

Ezen öt új cselekvési irányvonal megvalósítása érdekében az EU a rendelkezésére álló szakpolitikák és eszközök széles körét fogja mozgósítani az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme érdekében. Ezek közé tartoznak a társadalmi diplomácia és a kommunikációs kampányok, az uniós állásfoglalások és nyilatkozatok, valamint a többoldalú emberi jogi fórumokon elfogadott tematikus és országspecifikus határozatok. Emellett diszkrétebb diplomáciai eszközöket is magukban foglalnak, például demarsokat, politikai párbeszédeket, rendszeres emberi jogi párbeszédeket, valamint ágazati szakpolitikai párbeszédet. Az évek során az egyre több országgal folytatott emberi jogi párbeszédek kulcsfontosságú eszköznek bizonyultak az EU emberi jogi menetrendjének szélesebb körű politikai kapcsolatai részeként történő előmozdításában.

Ebben az új világban rendkívül fontos az emberi jogokkal kapcsolatos kommunikáció. Bár továbbra is szükség van arra, hogy szót emeljünk az emberi jogok megsértése ellen, elengedhetetlen az emberi jogokkal kapcsolatos pozitív narratíva. A polarizált információs környezetben, ahol a közösségi média egyre fontosabb szerepet játszik, ez olyan feladat, amely összevont erőfeszítéseket tesz szükségessé.

Az új cselekvési terv ki fogja használni az új többéves pénzügyi keret által kínált lehetőségeket, és különösen nagyobb rugalmasságot tesz majd lehetővé az országalapú együttműködés, valamint az emberi jogi és a civil társadalmi szervezetek támogatása közötti koherencia biztosítása érdekében. Az EU-nak reagálnia kell az emberi jogok és a demokrácia hirtelen javulására vagy a kormányzati intézményeknek és a civil társadalomnak nyújtott támogatás mértékének és egyensúlyának romlására.

A cselekvési terv alapvetően arra fog törekedni, hogy fokozza a belső és külső szakpolitikai területek közötti koherenciát, és megszüntesse elszigeteltségüket. Az EU fokozni fogja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmének a külső fellépés valamennyi területébe való integrálására irányuló erőfeszítéseit. Meg kell erősíteni például a kereskedelmi és az emberi jogi politikák közötti szinergiákat, az EU kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó megállapodásainak keretében végzett munkára építve. Az emberi jogok a belső politikákba is be fognak épülni, különösen a zöld megállapodás kiemelt területeibe, például a környezetvédelembe, valamint a migrációs politikába és a biztonságpolitikába. Emellett a fejlesztés „jogalapú megközelítését” más külpolitikai területekre is kiterjesztik.

Az EU arra fog törekedni, hogy az emberi jogok tekintetében gyorsabb és hatékonyabb szereplő legyen az egyes országok szintjén, ahol ez a legnagyobb jelentőséggel bír. Az új cselekvési terv fokozni kívánja a helyi szereplők szerepvállalását. Ebben az összefüggésben az uniós küldöttségek vezetőinek az emberi jogok és a demokrácia támogatóiként és előmozdítóiként alapvető szerepet kell játszaniuk, és ezt a funkciót tovább kell fejleszteni. A civil társadalom továbbra is kulcsfontosságú partner a fenntartható változás megvalósításában, valamint az előrehaladás nyomon követésében és felülvizsgálatában.

A cselekvési terv hatékony végrehajtásához összehangolt megközelítésre van szükség, többek között a tagállamokkal, nagyobb koherenciát és nagyobb hatást biztosítva az uniós szerepvállalásnak minden szinten, valamint az összes eszköz és szakpolitika tekintetében. Megbízatásával összhangban az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője továbbra is kulcsfontosságú politikai szereplő marad, és a fenntartható előrehaladás elérése érdekében központi szerepet játszik majd a cselekvési terv dinamikus végrehajtásának irányításában.

(1)

    https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/131181.pdf  

(2)

    https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/eu_action_plan_on_human_rights_and_democracy_en_0.pdf  

(3)

    https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12836-2019-INIT/hu/pdf .

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.3.25.

JOIN(2020) 5 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024

I.Az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése

Az egyének védelme és szerepvállalásuk elősegítése annak biztosítását jelenti, hogy mindenki teljes mértékben élvezhesse a polgári és politikai jogokat, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokat. Az emberek szerepvállalásának elősegítése („senki ne maradjon ki”) azt jelenti, hogy lehetővé tesszük számukra, hogy a társadalom egyenlő és aktív tagjaként teljes mértékben kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. A jogállamiság jelenti a sarokkövét a társadalmi kohéziónak, valamint az állam és a polgárok, illetve a polgárok egymás közötti szolidaritásának és bizalmának.

ØA megvalósítás eszközei: politikai párbeszéd; emberi jogi párbeszéd, ágazati szakpolitikai párbeszéd, GSP+ / „fegyver kivételével mindent” (EBA) megfigyelő missziók; a vonatkozó uniós emberi jogi iránymutatások alkalmazása konkrét eszközökkel a tematikus célkitűzések megvalósítása érdekében; az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlése Harmadik Bizottságának határozatai; tematikus és földrajzi területre vonatkozó pénzügyi eszközök (releváns programok és projektek); az emberijog-védőknek nyújtott közvetlen támogatás; bírósági perek nyomon követése; fellépés az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményeinek és fakultatív jegyzőkönyveinek megerősítése és végrehajtása érdekében; nyilatkozatok az emberi jogokkal szembeni visszaélésekről és az emberi jogok megsértéséről; társadalmi diplomácia és célzott kampányok, konferenciák és egyéb események; párbeszéd a civil társadalommal és más nem állami szereplőkkel.

A.Az emberek védelme, az egyenlőtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés és a kirekesztés felszámolása

·Törekvés a halálbüntetés világszerte történő eltörlésére. Azokban az országokban, ahol még érvényben van a halálbüntetés, ragaszkodni kell a minimumszabályok tiszteletben tartásához, és a halálbüntetés eltörlése felé tett első lépésként törekedni kell a kivégzésekre vonatkozó moratórium bevezetésére.

·Törekvés a kínzás globális felszámolására a megelőzés, a betiltás, az elszámoltathatóság és az áldozatoknak nyújtott jogorvoslat révén, többek között A Kínzóeszközök Kereskedelmének Beszüntetését Célzó Szövetség előmozdítása révén.

·Az emberijog-védők és jogi képviselőik támogatása, valamint munkájuk családjukra gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése. Az emberijog-védők által játszott fontos szerep pozitív elismerésének biztosítására irányuló munka. A többek között a földtulajdon- és földhasználati jogokhoz, a munkavállalói jogokhoz, a természeti erőforrásokhoz, a környezeti kérdésekhez, az éghajlatváltozáshoz és a vállalati visszaélésekhez kapcsolódó egyedi esetek felvetése.

·A többek között a nem, faj, etnikai vagy társadalmi származás, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, fogyatékosság, életkor, szexuális irányultság és nemi identitás alapján történő hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájával szembeni fellépés fokozása, és minden állam további felszólítása arra, hogy tartsák tiszteletben, védjék meg és érvényesítsék a kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogait, beleértve a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségeket is.

·A szexuális és nemi alapú erőszak felszámolásának, megelőzésének és az azzal szembeni védelemnek a szorgalmazása, beleértve az olyan káros normákat és gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, a csecsemőgyilkosság leány utód esetében, a gyermekházasság, a korai és kényszerházasság, valamint a hátrányos megkülönböztetés. A nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló európa tanácsi egyezmény (az isztambuli egyezmény) gyors megerősítésének és végrehajtásának ösztönzése.

·A Pekingi Cselekvési Platform, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja 2 és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményei teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása, valamint ebben a kontextusban a szexuális és reprodukciós egészség és jogok melletti további kiállás.

·A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések fokozása, ideértve az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlöletkeltést és gyűlöletbeszédet is.

·A gyermekekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzését, leküzdését és az arra való reagálást célzó intézkedések előmozdítása. A partnerországok támogatása a gyermekvédelmi rendszerek kiépítésében és megerősítésében. A minőségi alternatív gondozás fejlesztésének és az intézményalapúról a minőségi családi és közösségi alapú gondozásra való áttérés támogatása a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek esetében.

·A migránsokat, a menekülteket, a belső menekülteket és a hontalan személyeket megillető különleges védelem előmozdítása. Az integráció, a társadalmi kohézió és a minőségi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések támogatása.

·A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás által az emberi jogok – például az élethez, az egészséghez, a vízhez, az élelemhez, a lakhatáshoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jog – gyakorlására gyakorolt súlyos hatások magas kockázatának kezelésére irányuló intézkedések előmozdítása, ideértve az éghajlatváltozás következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetét is.

·A migrációirányítás emberi jogokon alapuló megközelítésének támogatása, valamint a kormányzatok, a civil társadalom és az ENSZ-partnerek e megközelítés végrehajtását célzó kapacitásainak megerősítése.

B.Az emberek szerepvállalásának növelése

·Az állami hatóságok támogatása abban, hogy mindenki számára biztosítsák a jogi identitást, különösen az egyetemes születési anyakönyvezést.

·A gyermekek és fiatalok érdemi részvételének biztosítása az őket érintő döntésekben minden szinten, beleértve az uniós politikai döntéshozatalt és végrehajtást is.

·Annak szorgalmazása, hogy a partnerországok erősítsék meg és hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Segítségnyújtás az attitűdbeli, intézményi és környezeti akadályok megelőzésében és felszámolásában. Biztosítani kell az infrastruktúrához, a közlekedéshez, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférést, és biztosítani kell az olyan szolgáltatások, mint az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a foglalkoztatás inkluzivitását.

·Az őslakos népesség támogatása a vonatkozó emberi jogi és fejlesztési folyamatokban való részvételük támogatása, valamint a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvének az őket érintő valamennyi döntésben való érvényesítése révén.

C.Az alapvető szabadságok előmozdítása, valamint a polgári és politikai tér megerősítése

·A civil társadalom mint önálló szereplő számára biztonságos és támogató környezet előmozdítása, beleértve a kapacitásépítéshez nyújtott hosszú távú stratégiai támogatást és a civil társadalom országos, regionális és globális szintű érdemi részvételét.

·A bevált módszerekre építve olyan eszközök kidolgozása, ideértve a digitális technológiák és a terrorizmus elleni intézkedések alkalmazását, amelyek felismerik a civil mozgástér és a civil társadalom számára biztosított tér lezárására utaló korai jeleket, és reagálnak ezekre, és az e folyamat visszafordítására irányuló erőfeszítések támogatása, valamint olyan eszközök kialakítása, amelyek nyomon követik a civil mozgástér megnyitásának lehetőségeit.

·A véleménynyilvánítás szabadságának, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme, online és offline egyaránt. A közvélemény figyelmét fel kell hívni a félretájékoztatás elleni intézkedésekre, és ösztönözni kell a nyilvános vitát e témáról.

·Az újságírók biztonságának és védelmének elősegítése az ellenük intézett támadások elítélésével. Annak biztosítása, hogy a megfélemlített vagy megfenyegetett személyek segítséget kapjanak az emberijog-védők védelmét szolgáló uniós mechanizmusokon keresztül. Támogatni kell a médiakezdeményezéseket, és fel kell szólítani az állami hatóságokat az újságírók elleni erőszak megelőzésére és elítélésére, valamint hatékony intézkedéseket kell hozni a büntetlenség megszüntetése érdekében.

·A békés célú gyülekezés és egyesülés szabadságához fűződő jog megsértésének megelőzése és az ellene való fellépés, beleértve azokat az eseteket, amelyekben civil társadalmi szervezetek, valamint munkavállalók és munkáltatók is érintettek.

·A párbeszéd ösztönzése, valamint a politikai válságok és a tömegtiltakozások békés, az emberi jogi normáknak megfelelő megoldásának előmozdítása. A spontán civil mozgalmak által kifejezett sérelmekre való reagálást elősegítő kapacitások kiépítése a civil társadalomban és a politikai szereplők körében.

·Kapcsolatfelvétel a vallási és a spirituális élet szereplőivel, továbbá annak felmérése, hogy hogyan lehet őket bevonni a béketeremtésbe, a vallások közötti kezdeményezésekbe, a megbékélésbe és a közvetítésbe, továbbá szinergiák keresése a folyamatban lévő ENSZ-kezdeményezésekkel.

·A tudományos élet szabadságának, az oktatási intézmények autonómiájának, valamint azon képességüknek a védelmére irányuló intézkedések támogatása, hogy egyének számára online és távoktatást biztosítsanak.

D.A jogállamiság és a méltányos igazságszolgáltatás támogatása

·A jogállamiság és a tisztességes eljáráshoz való jog előmozdítása a partnerországokban annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásban biztosítható legyen az emberi jogok tiszteletben tartása.

·Az igazságszolgáltatáshoz és a jogi segítségnyújtáshoz – többek között a költségmentességhez – való hozzáférés javítása, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre összpontosítva, többek között digitális technológiák révén.

·Alternatív vitarendezési mechanizmusok létrehozásának támogatása az emberi jogi jogsértések áldozatai számára történő igazságszolgáltatás útjában álló jogi, gyakorlati és egyéb akadályok csökkentése érdekében.

·Gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszerek kialakításának támogatása az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő és a szabadságától megfosztott valamennyi gyermek számára.

·A szabadságuktól megfosztott személyek fogvatartási körülményei és a velük való bánásmód javításának a támogatása, összhangban a nemzetközi normákkal.

E.Az elszámoltathatósági hiányosságok megszüntetése, a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása

·Új horizontális uniós globális emberi jogi szankciórendszer kidolgozása a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni küzdelem érdekében.

·Uniós megközelítések kidolgozása az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, különösen a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések tekintetében, összekapcsolva a nemzeti és a nemzetközi erőfeszítéseket, az uniós szakpolitikákra építve, például a gyermekek és a fegyveres konfliktusok, a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak túlélői, az átmeneti igazságszolgáltatás, a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formái elleni küzdelem, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében.

·Az emberi jogi jogsértések és visszaélések büntetlensége elleni küzdelemre irányuló, országon belüli kezdeményezések támogatása, valamint az átmeneti igazságszolgáltatási folyamatok támogatása, többek között az ENSZ-szel ápolt kapcsolatok megszilárdítása révén.

·A védelmi felelősség iránti folyamatos politikai elkötelezettség előmozdítása és annak működőképessé tétele az ENSZ keretében folytatott párbeszéd és szerepvállalás elősegítésével, valamint azáltal, hogy a koncepciót elemzési eszközként alkalmazzák az egyes országok sajátos helyzete vonatkozásában 3 .

·Küzdelem az emberkereskedelemben érintett valamennyi elkövető büntetlensége ellen, az emberkereskedelem megelőzése és teljes felszámolása érdekében. Az áldozatok, különösen a nők és a gyermekek támogatása és védelme.

F.A gazdasági, szociális, kulturális és munkajogok megerősítése

·Az emberi jogok és a környezet – többek között az éghajlatváltozás – közötti kapcsolat megerősítése az EU külső fellépéseiben. Olyan tevékenységek támogatása, amelyek felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi jogi hatásaira.

·A gazdasági, szociális, kulturális és munkajogok hatékony integrálása a partnerországokkal folytatott uniós emberi jogi párbeszédekbe, az egyéb konzultációkkal és a GSP+/EBA ellenőrző misszióival kialakított szinergiák mellett.

·A gyermekmunkával kapcsolatos zéró tolerancia politikájának előmozdítása és a kényszermunka felszámolása, többek között a partnerségek minden szinten történő támogatása, az EU kereskedelmi kapcsolataiban a munkavállalói jogok elismerése, a globális ellátási láncokban az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosság elvének előmozdítása, valamint az ILO kényszermunkáról szóló jegyzőkönyve megerősítésének előmozdítására irányuló erőfeszítések révén.

·A hatóságok szerepének támogatása a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezet biztosítását célzó környezetvédelmi szabályozások elfogadásában és azok betartásának biztosításában, többek között a jó kormányzásnak a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás terén történő előmozdítása, a jogállamiság ösztönzése, az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvétele, valamint a környezeti és éghajlati kérdésekkel kapcsolatos igazságszolgáltatáshoz való jog előmozdítása révén.

·Az állami hatóságok támogatása az élelmiszerrel, a földdel, a természeti erőforrásokkal, a lakhatással és a tulajdonnal kapcsolatos, az emberi jogokat tiszteletben tartó jogszabályok, rendelkezések és politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

·A biztonságos ivóvízhez és a megfelelő higiéniai körülményekhez való egyetemes hozzáférés támogatása, valamint az emberi jogi dimenzió hangsúlyozása ezeken a területeken.

·Az egyenlőtlenségek visszaszorítása a szociális szolgáltatásokhoz – egyebek mellett a minőségi és megfizethető egészségügyi ellátáshoz és (online) oktatáshoz – való megkülönböztetésmentes hozzáférés előmozdítása révén, valamint a szakemberek képességének kiépítése a nők, a férfiak, az LMBTI-személyek, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a migránsok, a menekültek és a kiszolgáltatott helyzetben lévők sajátos igényeire való reagálásra.

·A megelőző egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés és az orvosi kezeléshez való jog előmozdítása mindenkor, de különösen válság idején.

·A tisztességes munka és a munka emberközpontú jövőjének előmozdítása egy olyan aktualizált uniós megközelítés révén, amely biztosítja az alapvető munkahelyi elvek és jogok, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog, valamint az erőszaktól és zaklatástól mentes munka világának tiszteletben tartását. Elő kell mozdítani a szociális párbeszédet, valamint a vonatkozó ILO-egyezmények és -jegyzőkönyvek megerősítése és hatékony végrehajtását. Meg kell erősíteni a globális ellátási láncok felelősségteljes irányítását és a szociális védelemhez való hozzáférést.

·A migráns munkavállalók munkakörülményeinek javítása, többek között a kényszermunka és a kizsákmányolás valamennyi formájának felszámolása révén. Annak lehetővé tétele, hogy a migráns munkavállalók, különösen a nők és közösségeik megvédhessék jogaikat, hogy megtehessék a megfelelő bejelentéseket, legyen lehetőségük jogorvoslatra, valamint hogy megszervezhessék érdekérvényesítésüket.

II.Reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak kiépítése

Az emberi jogok tiszteletben tartása a reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmak alapvető eleme. Az ilyen társadalmak a független médiára, az elszámoltatható intézményekre, a képviseleti parlamentekre és az elkötelezett polgárokra épülnek, biztonságos és támogató környezetet biztosítanak a civil társadalom és a független média számára, hogy azok hangot adhassanak aggályaiknak, befolyást gyakorolhassanak a szakpolitikákra, nyomon követhessék a döntéshozók tevékenységét, és elszámoltathassák őket.

ØA megvalósítás eszközei: politikai párbeszéd; emberi jogi párbeszéd, választási megfigyelő missziók és azok nyomon követése; a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári és katonai missziói; célzott képzés a küldöttségeken dolgozó uniós személyzet számára; a vonatkozó uniós emberi jogi iránymutatások alkalmazása a tematikus célkitűzések elérésére hivatott konkrét eszközökkel; az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlése Harmadik Bizottságának tematikus határozatai; tematikus és földrajzi területre vonatkozó pénzügyi eszközök (releváns programok és projektek); fellépés az ENSZ vonatkozó egyezményeinek és fakultatív jegyzőkönyveinek megerősítése és végrehajtása érdekében; nyilatkozatok az emberi jogokkal szembeni visszaélésekről és az emberi jogok megsértéséről; társadalmi diplomácia és célzott kampányok, konferenciák és egyéb események; párbeszéd a civil társadalommal és más nem állami szereplőkkel.

A.Az intézmények demokratikusságának, elszámoltathatóságának és átláthatóságának megerősítése

·A hatalmi ágak szétválasztásának, az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának, az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának, minőségének és elszámoltathatóságának, valamint az alkotmányos biztosítékoknak a támogatása a partnerországokban.

·A választási folyamatok integritásának javítása a független belföldi választási megfigyelés és azok regionális és nemzetközi hálózatai támogatásával, valamint a választásokat lebonyolító szervek és a közigazgatás kapacitásainak megerősítésével.

·Az EU és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a választási megfigyelő missziókra vonatkozóan megfogalmazott ajánlások nyomon követése, politikai és együttműködési eszközök felhasználásával. A nyomon követésre vonatkozó közös megközelítés előmozdítása a nemzetközi megfigyelői közösségben, különösen az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel.

·Választási megfigyelési módszertan kidolgozása és finomhangolása a közösségi média és más digitális technológiák nemzetközi normákkal ellentétes, választási kampányok során történő felhasználásának nyomon követése és értékelése céljából, a választások torzítására irányuló kísérletekre való felkészülés, illetve azok megelőzése érdekében.

·Olyan szakpolitikai keretek kialakításának támogatása, amelyek a választásokra és a demokratikus folyamatokra vonatkozó offline szabályokat alkalmazzák az online kontextusban, valamint az e keretek megvalósításához szükséges kapacitások kiépítésének támogatása. E tekintetben az EU saját erőfeszítéseire kell építeni, többek között a félretájékoztatás elleni cselekvési tervre 4 , a Bizottság választási csomagjára 5 , a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexre 6 és az európai demokráciára vonatkozó, hamarosan elkészülő cselekvési tervre.

·Átfogó segítségnyújtás a korrupció megelőzéséhez és leküzdéséhez a közigazgatási reform, a hatékony korrupcióellenes stratégiák és jogi keretek, többek között a visszaélést bejelentő személyek védelme, a szakosított szervek, a parlamentek, a független média és a civil társadalom támogatása, valamint korrupcióellenes iránymutatások kidolgozása révén. Az ENSZ korrupció elleni egyezménye megerősítésének és végrehajtásának támogatása.

·A parlamenti intézmények támogatása felügyeleti, jogalkotási és költségvetési feladataik ellátásához szükséges kapacitásuk növelésében, többek között szakértői csereprogramok révén.

·Az e-kormányzással kapcsolatos kezdeményezések támogatása annak érdekében, hogy a közszféra átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljon, és ezáltal erősödjön a közvélemény kormányokba vetett bizalma.

B.A rugalmas, inkluzív, részvételen alapuló és reprezentatív döntéshozatal előmozdítása

·A nők és a fiatalok sokszínű, érdemi részvételének növelése a közélet valamennyi területén, többek között annak szorgalmazása révén, hogy e csoportok képviselői felkerüljenek a politikai pártok elnyerhető képviselői helyeket tartalmazó listájára, és hogy bővüljön a jelöltek kapacitása.

·A politikai pártok és felügyeleti ügynökségek kapacitásának növelése, különösen a konfliktusok által érintett és átmeneti környezetekben. A pártszövetségek és a közös érdekű szakpolitikai kérdésekről folytatott többpárti párbeszéd támogatása.

·A pluralista pártrendszerek és a politikai pártok kapacitásainak pártatlan módon történő fejlesztése, segítve az átlátható pártfinanszírozásra, a belső demokráciára és a jelöltek és tisztségviselők kiválasztása terén az inkluzivitásra vonatkozó nemzetközi normák alkalmazását. Pártközi magatartási kódexek kidolgozásának támogatása, amelyek célja a választási erőszak megelőzése, valamint a parlamentek azon képességének támogatása, hogy megvédjék az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

·A civil társadalom szerepének erősítése a felügyeletben és az elszámoltathatóságban mind a köz-, mind a magánszektorban, előmozdítva az online technológiák használatát.

·Az aktív polgári szerepvállalás, valamint a közéletben és a politikai életben való részvétel előmozdítása. Az állampolgári ismeretek oktatására és az online médiaműveltségre irányuló fellépéseknek különösen a nőkre, a gyermekekre, a fiatalokra, a fogyatékossággal élő személyekre, a kisebbségekhez tartozó személyekre, az őslakos népekre és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre kell irányulniuk.

C.A független és plurális média, az információhoz való hozzáférés és a félretájékoztatás elleni küzdelem támogatása

·Az információhoz való hozzáférésre, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra és a személyes adatok védelmére vonatkozó, a nemzetközi normákkal összhangban lévő jogalkotási kezdeményezések támogatása és hatékony végrehajtásuk elősegítése.

·A média szabadságának és sokszínűségének védelme a független médiaorgánumok támogatásával és a megbízható információkhoz való hozzáférés elősegítésével. A független média, az oknyomozó újságírás és a civil társadalom támogatása annak érdekében, hogy nyomon követhessék a kormányzatoknak a kormányzás és az emberi jogi kötelezettségek betartása terén folytatott tevékenységét.

·A félretájékoztatás, a gyűlöletbeszéd, a szélsőséges és terrorista tartalmak elleni küzdelem, valamint az online médiaműveltség és a digitális készségek támogatása. A független tényellenőrzés és kutatás, az oknyomozó és a minőségi újságírás támogatása, helyi szinten is.

·A mindenki számára elérhető nyílt, biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és megkülönböztetésmentes internet-hozzáférés elvének előmozdítása. Küzdelem az internet leállítása ellen, különösen a választásokkal és az emberi jogok megsértésével összefüggésben.

D.Az emberi jogok és a részvételen alapuló megközelítés megerősítése a konfliktusmegelőzés és a válságrendezés terén

·A fiatalok (különösen a fiatal nők) konfliktusmegelőzésre, béketeremtésre és -fenntartásra irányuló erőfeszítésekbe történő bevonásának és az e tevékenységekben való részvételének támogatása.

·Az alulról szerveződő civil társadalmi szervezetek és civil mozgalmak azon kapacitásának fejlesztése, hogy – akár konfliktushelyzetekben is – nyomon kövessék és rendszeresen dokumentálják az emberi jogok megsértését.

·A fenyegetéseket potenciálisan megsokszorozó éghajlatváltozás, valamint az emberi jogok és a biztonság közötti kapcsolat további megerősítése a szakpolitikai párbeszédekben, a konfliktusmegelőzésben, a fejlesztési és humanitárius fellépésekben, valamint a katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákban.

·A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós stratégiai megközelítés hatékony végrehajtása.

·Az emberi jogok, valamint a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kérdésének további integrálása a konfliktusokra és válságokra adott uniós válasz valamennyi aspektusába, különösen a KBVP-missziók és -műveletek, a közvetítés, a biztonsági ágazat reformja és a konfliktusmegelőzés terén.

·A fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek elleni súlyos jogsértések megelőzésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítések fokozása, és a leszerelés, a hosszú távú rehabilitáció és az újrabeilleszkedés támogatása, többek között a meglévő ENSZ-mechanizmusokra építve.

·Az EU emberi jogi és válságreagálási politikái, valamint az olyan fellépések közötti szakpolitikai koherencia további erősítése, mint a KBVP-missziók és -műveletek, a biztonsági ágazat reformjai, valamint az EU emberi jogok és demokrácia területére vonatkozó országspecifikus stratégiái.

·Az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosság elvére vonatkozó uniós szakpolitika kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy az uniós biztonsági ágazat támogatása – egyebek mellett a KBVP-missziók és -műveletek keretében – adott esetben megfeleljen az emberi jogi jogszabályoknak és a nemzetközi humanitárius jognak.

·A nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó modulok további biztosítása a harmadik országok fegyveres erőinek az EU katonai kiképzési misszióin keresztül történő kiképzése során.

III.Az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása

Az emberi jogok és a demokrácia globális rendszerének előmozdítása a multilateralizmus megerősítése iránti uniós elkötelezettség központi eleme. A változó nemzetközi környezetre adott stratégiai válasza jegyében az EU a többoldalú fórumokon fokozza fellépésének koherenciáját és egységét, kiszélesíti és elmélyíti a kétoldalú partnerségeket, valamint új, régiókon átívelő koalíciókat épít ki.

ØA megvalósítás eszközei: politikai párbeszéd; emberi jogi párbeszéd, ágazati szakpolitikai párbeszéd, GSP+ / „fegyver kivételével mindent” (EBA) megfigyelő missziók; az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlése Harmadik Bizottságának tematikus és földrajzi területre vonatkozó határozatai; tematikus és földrajzi területre vonatkozó pénzügyi eszközök (releváns programok és projektek); fellépés az ENSZ és az ILO vonatkozó egyezményeinek és fakultatív jegyzőkönyveinek megerősítése és végrehajtása érdekében; a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásai fokozott figyelembevételének előmozdítása; célzott képzés a küldöttségeken dolgozó uniós személyzet számára; eszköztár: az emberi jogokon alapuló megközelítés, amely az uniós fejlesztési együttműködés valamennyi emberi jogára kiterjed; nyilatkozatok az emberi jogokkal szembeni visszaélésekről és az emberi jogok megsértéséről; demarsok; társadalmi diplomácia és célzott kampányok, konferenciák és egyéb események; párbeszéd a civil társadalommal, más nem állami szereplőkkel és a vállalkozásokkal.

A.Többoldalú együttműködés

·A partnerek rugalmasabb hálózatának létrehozása, többek között konkrét kérdéseken alapuló szelektív elköteleződés révén. Kapcsolatfelvétel új partnerekkel, a regionális csoportokkal való koalícióépítés előtérbe helyezése egyes kiválasztott határozatokkal kapcsolatban, valamint a hasonló gondolkodású országokkal való kapcsolatok elmélyítése.

·Párbeszéd folytatása már korai szakaszban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának azon új tagjaival, akik nem támogatnak egyes tematikus vagy országokra vonatkozó határozatokat.

·A stratégiai együttműködés fokozása az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, mind központi szinten, mind a helyi irodákkal.

·Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hatékonyságának és eredményességének támogatása, valamint az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának munkájával való jobb kapcsolatok és az egyéb többoldalú emberi jogi fórumokkal való szinergiák biztosítása.

·A civil társadalmi szervezetek többoldalú emberi jogi fórumokon való részvételének támogatása.

B.Regionális partnerségek

·A stratégiai partnerség megerősítése az Európa Tanáccsal (beleértve a Velencei Bizottságot) és az EBESZ-szel a koherencia és a kiegészítő jelleg szelektív és diverzifikált együttműködés révén történő fokozása érdekében.

·A regionális együttműködés szorosabbra fűzése az Afrikai Unióval, az Amerikai Államok Szervezetével, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, az Ázsia–Európa találkozóval, az Arab Államok Ligájával és az Iszlám Együttműködés Szervezetével.

·A társaktól való tanulás támogatása és ösztönzése a regionális emberi jogi intézmények tekintetében, beleértve az emberi jogi bíróságokat és az emberi jogi intézmények független hálózatait.

C.Kétoldalú együttműködés

·Az EU kétoldalú kapcsolatai (köztük a politikai, emberi jogi és ágazati szakpolitikai párbeszédek, az általános preferenciarendszer keretében az emberi és munkavállalói jogok nyomon követése, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások keretében a munkavállalói jogokkal kapcsolatos munka) és többoldalú kapcsolatai közötti összefüggések és szinergiák biztosítása. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a nyomon követésre.

·A partnerországokkal folytatott emberi jogi párbeszéd és konzultációk minden egyes fordulójára vonatkozóan konkrét cselekvési pontok beazonosítása és nyomon követése, különös tekintettel a GSP+/EBA nyomonkövetési célkitűzéseire a GSP-kedvezményezett országokkal folytatott párbeszédek során.

·Az emberi jogi rendelkezések végrehajtásának megerősítése az uniós kereskedelempolitikában, egyebek mellett a GSP-n keresztül, valamint a munkavállalói jogoknak a szabadkereskedelmi megállapodások keretében történő előmozdítása révén. A nyomonkövetési mechanizmusokban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása, valamint az átláthatóság, a tudatosság és az érdekelt felekkel való együttműködés további előmozdítása.

·Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság partnerországokban való előmozdítása érdekében teljes mértékben ki kell használni a politikai és ágazati szakpolitikai párbeszédek közötti szinergiákat, beleértve a költségvetés-támogatást is.

·Az emberi jogi elvek és normák következetes beépítése az EU kétoldalú és regionális együttműködésébe „Az uniós fejlesztési együttműködés jogalapú, az összes emberi jogra kiterjedő megközelítése” elnevezésű eszköztárban 7 kidolgozott módszertan megerősítése és aktualizálása által.

D.Civil társadalom és nemzeti emberi jogi intézmények

·A plurális civil társadalommal – többek között az emberijog-védőkkel, a szociális partnerekkel, a független médiaegyesületekkel és az újságírókkal, a tudományos szakemberekkel, a jogi szakemberekkel és a humanitárius segélyszervezetekkel – való együttműködés elmélyítése és a plurális civil társadalom tagjai számára nyújtott támogatás fokozása azon jogaik védelme érdekében, hogy feladataikat a megfélemlítés, a hátrányos megkülönböztetés vagy az erőszak minden formájától mentesen gyakorolhassák.

·A párizsi és a velencei elvekkel összhangban a független nemzeti emberi jogi intézmények és bizottságok, ombudsmanok és esélyegyenlőségi szervek támogatása, és párbeszéd folytatása velük az emberi jogi párbeszédek keretében.

·Az állami szereplők, a civil társadalom (beleértve a szociális partnereket) és a nemzetközi közösség közötti strukturált és rendszeres párbeszéd előmozdítása.

·A civil társadalmi szereplőkkel és az emberi jogi/társadalmi mozgalmakkal kialakított hosszú távú partnerségek támogatása és megerősítése, egyebek mellett az önszerveződő szervezetek finanszírozási lehetőségeinek maradéktalan kihasználásával.

E.Üzleti szektor

·Együttműködés az üzleti szektorral az emberi jogok, a korrupcióellenes intézkedések és a vállalati társadalmi felelősségvállalással, a kellő gondossággal, az elszámoltathatósággal és a jogorvoslathoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált gyakorlatok fenntartásában és előmozdításában, részvételen alapuló módon (pl. ellátási láncok, zéró tolerancia a gyermekmunkával szemben).

·A szerepvállalás és az érintett bizottsági szolgálatok, az Európai Külügyi Szolgálat, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője és a tagállamok közötti fokozott koordináció megerősítése a vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatások végrehajtására irányuló partnerországi erőfeszítések előmozdítása és támogatása céljából, többek között nemzeti cselekvési tervek és a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatások révén.

·Az üzleti vállalkozásokra és az emberi jogokra, valamint a kellő gondosságra vonatkozó előírások kidolgozására, végrehajtására és megerősítésére irányuló, több érdekelt felet tömörítő folyamatok támogatása, valamint együttműködés a fejlesztési bankokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel. A regionális projektek, a társaktól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása.

·A vállalkozások szerepvállalásának fokozása a tisztességes munkahelyteremtés, a fenntartható fejlődés és a kapcsolódó érdekképviseleti munka terén az ellátási lánc egészében.

·Eszközök és képzési anyagok kidolgozása az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére, a felelős üzleti magatartásra, a magán- és a közszektor közötti párbeszédre és az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosság elvére vonatkozóan annak érdekében, hogy az uniós küldöttségek fokozni tudják az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével kapcsolatos szerepvállalásukat.

F.A nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog tiszteletben tartása

·Az emberi jogi egyezmény alapján létrehozott ENSZ-testületek rendszerének és az ILO standardfelügyeleti mechanizmus hatékonyságának megerősítése.

·Azon kezdeményezések további támogatása, amelyek célja a nemzetközi humanitárius jognak való megfelelés fokozása és a humanitárius tér védelme.

·A Nemzetközi Büntetőbíróság mint a büntetlenség elleni küzdelem központi szereplőjének a támogatása, és hálózatok kiépítése a Római Statútum egyetemességének és integritásának, valamint a benne foglalt kiegészítő jelleg elvének előmozdítására.

IV.Új technológiák: a lehetőségek kiaknázása és a kihívások kezelése

A digitális technológiáknak emberközpontúnak kell lenniük. Az új technológiák jelentősen hozzájárulhatnak az emberi jogok és a demokrácia védelméhez és előmozdításához azáltal, hogy megkönnyítik és hatékonyabbá teszik a nyilvánosság részvételét, növelik a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, megkönnyítik a jogsértések és visszaélések dokumentálását, és támogatják az online aktivizmust. Ezek a technológiák azonban negatív hatással is járhatnak, például megkönnyíthetik bizonyos illegális tartalmakhoz való hozzáférést, amit meg kell akadályozni.

ØA megvalósítás eszközei: politikai párbeszéd; emberi jogi párbeszéd, tematikus és földrajzi területre vonatkozó pénzügyi eszközök (releváns programok és projektek); többoldalú és regionális szerepvállalás; célzott képzés a küldöttségeken dolgozó uniós személyzet számára; társadalmi diplomácia és célzott kampányok, konferenciák és egyéb események; párbeszéd a civil társadalommal, más nem állami szereplőkkel és a vállalkozásokkal.

A.Kapacitásépítés és hatékony nyomon követés

·Együttműködés a kormányokkal, a civil társadalommal, a vállalkozásokkal és az ENSZ ügynökségeivel annak vizsgálata érdekében, hogy a digitális korban miként érvényesíthetők az emberi jogi keretek.

·Figyelemmel kell kísérni az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia esetleges támogató szerepét, valamint azokat a kihívásokat, amelyeket ezek nemzetközi és országos szinten jelenthetnek az emberi jogok és a demokráciák számára.

·A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia használatával, valamint ezeknek az emberi jogokra és a demokratikus folyamatokra gyakorolt hatásával kapcsolatos csereprogramok megerősítése és az uniós alkalmazottak ezirányú képzésének fejlesztése.

·A dezinformációval, a gyűlöletbeszéddel, a szélsőséges és terrorista tartalmak elleni küzdelemmel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, egyebek mellett az online médiaműveltség és a digitális készségek fejlesztése révén.

·Az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása tekintetében az IKT szabályozási és nem szabályozási megközelítéseinek vizsgálata. Az emberi jogoknak megfelelő technológiai szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatok nemzetközi cseréjének előmozdítása.

B.Az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása a digitális technológiák, többek között a mesterséges intelligencia használata során

·A digitális környezetben az emberi jogokat és a demokráciát védő releváns keretek és nemzetközi normák kidolgozásának, értékelésének és végrehajtásának támogatása, valamint széles körű konzultáció, többek között a platformszolgáltatókkal és a civil társadalommal. A kellő gondosság elvének (beleértve a kockázatmérséklési terveket is) és a hatékony emberi jogi hatásvizsgálatoknak az előmozdítása.

·Részvétel azon, több érdekelt felet bevonó folyamatokban, amelyek az online emberi jogi kereteket helyezik a középpontba.

·Kapacitásépítés és egyéb támogatás nyújtása annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok hatékonyan kidolgozhassák és végrehajthassák a vonatkozó nemzetközi szabályozást az online térben (pl. a gyermekek védelme). E célból adatkutatók és más releváns szakértők bevonása. A védelem hiányosságainak elkerülése érdekében a digitális kérdésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak és szabályozásoknak tükrözniük kell a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat.

·Az egyének magánélethez és adatvédelemhez való jogának védelme, többek között a digitális térrel összefüggésben, valamint az aránytalan kormányzati hozzáférés és ellenőrzés tekintetében. A magas szintű védelem irányába mutató konvergencia előmozdítása, figyelembe véve az olyan pozitív példákat, mint az általános adatvédelmi rendelet. Az Európa Tanács adatvédelmi egyezményéhez való csatlakozás előmozdítása.

·A mesterséges intelligencia fejlesztése során az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának biztosítására irányuló uniós fellépés, illetve globális és regionális erőfeszítések támogatása, az EU etikus mesterséges intelligenciával kapcsolatos saját, kialakulóban lévő megközelítésére építve 8 .

·Az arra irányuló erőfeszítések fokozása, hogy az új technológiák előnyeit a civil társadalom is élvezze, ideértve az online oktatást és a távoktatást, valamint különös figyelmet fordítva az emberijog-védőket érintő kockázatok csökkentésére.

·A véleménynyilvánítás szabadságának, a média szabadságának és a pluralizmusnak az online környezetben való védelmére irányuló erőfeszítések támogatása.

·A technológiák hozzáférhetőségének előmozdítása mindenki számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is, már az új technológiák tervezési szakaszában, valamennyi ágazatban, beleértve az oktatást is.

·A technológia használatával kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása, többek között a bizonyítékot képező elektronikus anyagokhoz való jogszerű hozzáférés révén.

V.Eredmények felmutatása közös munkával

Ez a cselekvési terv lehetővé teszi az EU számára, hogy célzott fellépéssel és összehangolt erőfeszítésekkel reagáljon a felmerülő kihívásokra, végrehajtása és nyomon követése pedig az érdekelt felekkel folytatott széles körű párbeszéd tárgyát kell, hogy képezze. Az uniós intézmények és a tagállamok együtt fognak működni annak érdekében, hogy a Szerződések szerinti hatáskörüknek megfelelően, valamint a bevált gyakorlatok és az ismeretek cseréje mellett összehangolt megközelítés keretében hajtsák végre a cselekvési tervet. Az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője kulcsfontosságú politikai szereplő, aki a fenntartható fejlődés érdekében központi szerepet játszik majd a cselekvési terv végrehajtásának irányításában. Az Európai Parlamentnek különleges szerepe és jelentősége van az emberi jogok és a demokrácia előmozdításához való hozzájárulásban. Az uniós küldöttségek és hivatalok, valamint a tagállamok nagykövetségei vezető szerepet fognak játszani az emberi jogok védelmében és a cselekvési terv országos szintű végrehajtásában. A globális, uniós és nemzeti civil társadalmi szervezetek ugyancsak kulcsfontosságú partnerek.

A.Végrehajtás és értékelés

·A cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításában elért eredmények nyomon követése a fenntartható fejlődési célok teljes körű figyelembevételével, különösen „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című éves uniós jelentés tematikus része révén. A jelentés szerkezetének kiigazítása annak érdekében, hogy az bemutassa a kiemelt intézkedések végrehajtását.

·A cselekvési terv végrehajtásának félidős értékelése.

·Rendszeres véleménycsere a Tanácsban az uniós intézmények és a tagállamok által a cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről és bevált gyakorlatokról, egyebek mellett az EU emberi jogi iránymutatásainak végrehajtásáról folytatott megbeszélések keretében.

·Annak biztosítása, hogy az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó országstratégiák tükrözzék a cselekvési terv kiemelt intézkedéseit, figyelembe véve az országspecifikus körülményeket.

·A cselekvési terv végrehajtása szempontjából releváns európai parlamenti állásfoglalások és viták nyomon követése.

·Rendszeres párbeszéd a civil társadalommal a cselekvési terv általános végrehajtásáról, valamint célzott éves konzultáció szervezése.

·Az aktualizált eszköztár alkalmazási körének bővítése: valamennyi emberi jogot magában foglaló, jogalapú megközelítésre épülő uniós fejlesztési együttműködés, amelyet az EU valamennyi külső cselekvési programjára alkalmazni kell, valamint a tagállamokkal közös, jogalapú megközelítési kezdeményezések továbbfejlesztése, többek között közös programozás révén.

B.Társadalmi diplomácia és stratégiai kommunikáció

·A figyelemfelkeltés és a véleménybefolyásolás céljából hatékony közösségimédia-hálózatok kiépítése a nagyobb szerepvállalás, a tartalommegosztás és a véleményformálók támogatásának elnyerése érdekében.

·Tájékoztatás a vonatkozó szakpolitikákról és kezdeményezésekről, figyelembe véve a közmegítélést és a helyi nyelveket, kampányjellegű tematikus megközelítést alkalmazva.

·A társadalmi diplomácia és kampányok hatékonyságának mérésére szolgáló eszközök beazonosítása, valamint a legsikeresebb tartalmak fejlesztése és a nyilvánossággal való kapcsolattartás csatornáinak kialakítása.

·Az emberi jogi sikertörténetek beazonosítása és népszerűsítése, valamint a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása a további pozitív emberi jogi változások elősegítése érdekében.

(1)

  https://eeas.europa.eu/generic-warning-system-taxonomy/404_en/8441/Human%20Rights%20Guidelines .

(2)

https://www.un.org/en/development/desa/population/migration/generalassembly/docs/globalcompact/A_CONF.177_20.pdf .

(3)

  https://www.un.org/en/genocideprevention/about-responsibility-to-protect.shtml .

(4)

  https://eeas.europa.eu/sites/eeas/files/action_plan_against_disinformation.pdf .

(5)

  https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/eu-citizenship/electoral-rights_en#electionsnetwork .

(6)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/code-practice-disinformation .

(7)

  http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%209489%202014%20INIT .

(8)

   Lásd a Bizottság „A mesterséges intelligencia – A kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvét, COM(2020) 65 végleges, 2020.2.19.