A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027

(2021/C 300/12)

Főelőadó: Gillian COUGHLAN (IE/Renew Europe), Cork megye közgyűlésének tagja Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően COM(2020) 624

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány miatt bevezetett társadalmi korlátozások következtében napjaink társadalma egyre szélesebb körben és gyorsabb ütemben lép be az oktatás „digitális korszakába”;

2.

kéri azonban annak szem előtt tartását, hogy amikor az oktatásról és képzésről beszélünk, akkor ez alatt a kisgyermekek, a befolyásolható tinédzserek és a kíváncsiságtól hajtott felnőttek kritikus gondolkodásra való nevelését, valamint a kereskedők, a szakemberek, a fizikai dolgozók, a karbantartók, a szolgáltató szektorban dolgozó munkavállalók, a vállalkozók és gazdálkodók – röviden: mindig az emberek – testi és szellemi kibontakoztatását is értjük;

3.

figyelmeztet arra, hogy ezen a ponton fontos különbséget tenni a digitális oktatás és az online vagy távoktatás között, amelyet a polgárokra vonatkozó első kijárási korlátozások idején kapkodva vezettek be, majd a következő lezárások során kiigazították őket. Napjaink valósága nincs összhangban a digitális oktatás európai jövőképével;

4.

egyetért azzal, hogy a Covid19-válság ezzel egyidejűleg rávilágított a hatékony digitális oktatás és képzés legfontosabb támogató tényezőire, felgyorsította e változás ütemét, és világossá tette a digitális oktatás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és korlátait;

5.

emlékeztet arra, hogy az oktatási rendszerek megszervezése nemzeti hatáskörbe tartozik, az egyes tagállamokon belüli hatáskörmegosztás rendszerének sérelme nélkül; az új kihívások azonban nagyobb mértékű európai koordinációt vagy erősebb támogatási politikákat igényelnek az európai oktatási térségben nemzetközi technológiai szabványok használatával és az EU saját stratégiáinak és ajánlásainak alkalmazásával;

6.

megismétli (1), hogy a helyi és regionális önkormányzatok oktatásra és digitális befogadásra irányuló támogatása kulcsfontosságú mind a tanulók/diákok, mind a lakosság számára;

7.

üdvözli az Európai Unió által az elmúlt két évtizedben az európai polgárok digitális készségeinek fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket, amelyek a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervben csúcsosodtak ki, és üdvözli a magas színvonalú, befogadó, hozzáférhető, hatékony és vonzó oktatás megvalósításának elősegítésére irányuló célkitűzést, amely integrálja a távoktatást, az online oktatást és a vegyes módszertanokat;

8.

hangsúlyozza a digitális kohézióra vonatkozó, a „Digitális Európát mindenkinek” tárgyban kidolgozott véleményben (2) felvázolt koncepció fontosságát, mivel ez fontos új dimenzióval egészíti ki az EU-szerződésben meghatározott hagyományos „gazdasági, társadalmi és területi kohézió” fogalmát. Kéri, hogy ezt terjesszék ki az oktatás területére, és vegyék figyelembe a Szerződés következő módosításakor. Ez szükséges lépés a társadalmi kihívások kezelése érdekében, tekintettel az egyre növekvő digitalizációs igényekre, ugyanakkor biztosítani kell, hogy egyetlen polgár vagy régió se maradjon le;

Digitális jártasság mindenki számára

9.

tudatában van annak, hogy a digitális készségek jelentősége túlmutat a munkaerőpiacon, és egyre fontosabb szerepet játszik polgáraink magán- és közéletében, különösen a tanulás, az információkhoz és termékekhez való hozzáférés, valamint a köz- és magánszolgáltatások, a társadalmi befogadás, szabadidő és sok más mindennapi alkalmazás terén;

10.

javasolja, hogy a digitális oktatási cselekvési terv támaszkodjon a bevált gyakorlatokra – ahogy azt más ágazatokban, például az üzleti életben is láthatjuk –, miközben továbbra is épít az oktatási szakemberek szakértelmére és az osztálytermekben történő fontos személyes interakciókra;

11.

meg van győződve arról, hogy elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a digitális oktatás a leginkább kiszolgáltatott személyekhez és csoportokhoz is eljusson és a társadalmi kohéziót elősegítő tényezővé váljon. Az Európai Uniónak keményen kell dolgoznia egy olyan társadalom létrehozásán, amelyben mindenki szerepet vállalhat életkortól, nemtől, társadalmi háttértől, etnikai hovatartozástól, fizikai és szellemi képességektől függetlenül;

12.

figyelmeztet továbbá arra, hogy a vidéki és távoli térségekben, illetve szigeteken működő oktatási létesítmények hálózati összekapcsoltsága kulcsszerepet fog játszani a lakosság nagyvárosokhoz viszonyított elszórtságából és elszigeteltségéből adódó különbségek felszámolásában, és hangsúlyozza, hogy a digitális oktatási cselekvési tervnek és az azt végrehajtó nemzeti intézkedéseknek megfelelően kezelniük kell a nagyvárosok és a vidéki térségek, távoli és szigeti régiók közötti digitális szakadékot;

13.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tevőlegesen mozdítsa elő a fogyatékossággal élők befogadó digitális oktatáshoz való jogát, és sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a fogyatékossággal élő emberek számára tervezett és az ő igényeikre szabott digitális oktatási jellemzőket, ruházzanak be ezekbe, valamint osszák meg egymás között ezeket. A kiszolgáltatott csoportok oktatási és készségigényeit is figyelembe kell venni, és a magas színvonalú alapfokú oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása révén kell kezelni;

14.

fontos továbbá figyelembe venni a nemzeti kisebbségek szükségleteit, és lehetővé tenni olyan tartalmak létrehozását és az azokhoz való hozzáférést, amelyek összhangban vannak azzal a jogukkal, hogy az anyanyelvükön tanuljanak;

A digitális oktatás és a digitális átállás metszéspontja

15.

rámutat arra, hogy mostantól a társadalom, valamint az európai gazdaságok és a világgazdaság olyan, készségekkel és képességekkel rendelkező embereket keresnek majd, akik az új digitális világ tervezőivé, megépítőivé és természetes tagjaivá fognak válni, és hangsúlyozza, hogy ezzel kölcsönösen összefüggő módon be kell fektetni az alapvető és a fejlettebb digitális készségek meghatározásába, kialakításába és elsajátításába;

16.

sajnálja, hogy habár folyamatosan nő ez az arány, jelenleg Európában az aktív munkaerő 35 %-a még az alapvető digitális készségekkel sem rendelkezik (3), pedig napjainkban a munkahelyek 90 %-a legalább minimális digitális jártasságot igényel. A tervezett digitális átállással a szükséges alapvető digitális készségek mennyisége és szintje jelentős mértékben nő;

17.

mélyen aggasztja, hogy az alapvető digitális készségek terén a foglalkoztatottak és a munkanélküliek, idősebbek és kevésbé képzett felnőttek között tisztán látható szakadék húzódik (4), és egyértelműen növekszik a szakadék a nők és férfiak digitális oktatásában. A női diákok arra való ösztönzése, hogy TTMM-tárgyakat tanuljanak, a helyes (azaz a nemek közötti digitális szakadék csökkentése felé vezető) irányba mutató intézkedés; felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Digitális Európa program, az Erasmus+, a Horizont Európa és az Európai Szociális Alap végrehajtását használják ki a nők STEM-tanulmányokban való részvételének ösztönzése érdekében, és annak biztosítása céljából, hogy a finanszírozás a digitális oktatást nyújtó szolgáltatók támogatásán keresztül csökkentse ezt a szakadékot;

18.

aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy egyértelmű a digitális szakadék a vidéki területeken élő oktatási közösség (tanárok, diákok és családok) kárára; arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Mechanizmust, illetve az Európai Szociális Alapot annak szavatolására, hogy a finanszírozás csökkentse ezt a szakadékot kifejezetten azon régiókat célzó beruházások révén, amelyek demográfiai kihívásokkal küzdenek és jelentős és tartós beruházási hiány sújtja őket. Olyan szilárd és hosszú távú projekteket kell meghatározni, amelyek az egész oktatási közösséget célozzák;

19.

e célt szem előtt tartva támogatja a készségfejlesztési program annak biztosítására irányuló célkitűzését is, hogy 2025-ig a 16–74 évesek 70 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel;

20.

javasolja továbbá, hogy az összes képzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési program tartalmazzon egy digitális elemet, amely túlmutat a „Digitális lehetőségek” gyakornoki programon és az oktatott készségeken, és hogy a javasolt európai csereplatform hozzon létre tartalmakat ezekhez a tanfolyamokhoz a nemzetközi számítógép-használói jogosítványhoz (ICDL) hasonlóan, kiegészítve a digitális készségek európai tanúsítványát, amely önértékelési megközelítésre fog támaszkodni;

21.

hangsúlyozza, hogy a digitális oktatást az egész életen át tartó tanulás szerves részévé kell tenni, és arra kéri a magán- és az állami szektort, hogy tegyen eleget a polgárok oktatása és képzése terén vállalt feladatának annak érdekében, hogy az emberek versenyképes és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szereplőkké váljanak és azok is maradjanak a piacon, ugyanakkor a magánéletükben is kiteljesedhessenek;

Digitális oktatás – lehetőségek és kihívások

22.

hisz abban, hogy az oktatás digitalizálása nagy előnyökkel járhat, ha tanulóközpontú, az életkornak megfelelő és fejlesztésorientált. Egy ilyen oktatás hozzáférhető, befogadó képzést garantálna, közelebb vinne vagy eszközöket biztosítana a mindenki számára elérhető, minőségi oktatás megvalósulásához, és az oktatáshoz való jogot alapvető emberi jogként érvényesítené;

23.

közvetlen állami finanszírozást szorgalmaz, hogy új oktatási modelleket dolgozzanak ki és előmozdítsák a 21. századi készségeket az oktatás minden szintjén, az iskolától kezdve az egyetemig, valamint az uniós finanszírozási programok szerkezetének további egyszerűsítését kéri, lehetővé téve ezáltal a részt vevő érdekelt felek szélesebb körének bevonását és az ipar és az egyetemek közötti partnerségek bővítését;

24.

kéri a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának fokozását, az oktatási és képzési adatok felhasználását az oktatók számára, valamint a kutatással és innovációval kapcsolatos tevékenységek támogatását a Horizont Európa programon keresztül;

25.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy „közérthető tájékoztatás és kommunikáció” útján tegye elérhetővé és ismertebbé a különféle programokat és intézkedéseket, támogatva a decentralizált megvalósítási rendszert a különböző uniós hálózatokon, például a digitális innovációs központokon keresztül;

26.

felajánlja segítségét a Connecitivty4schools tájékoztató kampány terjesztéséhez;

27.

aggodalmát fejezi ki a digitális erőszak és a zaklatás fokozódása miatt, és hangsúlyozza, hogy az oktatás révén meg kell előzni az ilyen magatartást;

28.

kéri, hogy – a régiók bevonásával – a kutatás és fejlesztés elindításához már kezdettől fogva egy utalványrendszert alkalmazzanak a digitális oktatási lehetőségek terén;

29.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai városokban és régiókban az elmúlt évben sok tanuló és tanár adott hangot csalódottságának a nem megfelelő hálózati összekapcsoltság és felszerelések miatt; egyrészről megismétli azt az üzenetét (5), hogy meg kell változtatni a helyi oktatási infrastruktúra fejlesztési prioritásait, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogatni fogják a korszerű, funkcionális, digitális és zöld oktatási infrastruktúrára való átállást közösségeikben; másrészről felkéri a nemzeti kormányokat, hogy uniós vagy nemzeti finanszírozáson keresztül vagy a helyi vállalkozásokkal kötött partnerségi rendszerek révén biztosítsanak minden tanárnak és tanulónak megfelelő digitális oktatási eszközt, valamint ingyenes hozzáférést a digitális kommunikációs és oktatási alkalmazásokhoz és platformokhoz;

30.

hangsúlyozza, hogy a világjárvány rávilágított a tanár pótolhatatlan készségeire. Emberi interakció, közvetítés, bátorítás, szemléltetés, magyarázat, javítás, értékelés, tanácsadás, támogatás, szakértelem és tudás – mindezeket a tanárok nyújtják. Kéri, hogy ezeket a készségeket oly módon fejlesszék, hogy azok digitális keretek közt is alkalmazhatók legyenek; a tanárokra különösen fontos szerep hárul abban is, hogy a tanításba és a tanulásba beépítsék, illetve ezek során használják a digitális technológiákat;

31.

figyelmeztet azonban arra, hogy az oktatási technológiáknak továbbra is csupán eszközöknek kell maradniuk, és nem helyettesíthetik a személyes oktatást, mivel az emberi interakciónak döntő szerepe van a diákok jólléte és fejlődése szempontjából, ideértve a tanár és a diák, valamint a diákok közötti kommunikációt is;

32.

aggodalmát fejezi ki a legújabb vizsgálatok eredményei (6) miatt, amelyek szerint a tanároknak csupán 40 %-a érzi magát felkészültnek arra, hogy a digitális technológiákat használja a tanításban;

33.

javasolja, hogy a tanárképzési modelleket az egyetemeink és a továbbképzési központok közötti szorosabb együttműködés révén jobban hangolják össze az Európai Unió egészében, és fizikai „központok” létrehozását sürgeti az egyetemi városokban annak érdekében, hogy az egész oktatási rendszerben dolgozó tanárok színvonalas továbbképzésben és folyamatos szakmai fejlesztésben részesülhessenek; mindemellett javasolja, hogy a tanártovábbképzésben használt tartalmak legyenek szabadon hozzáférhetők, hogy a mindennapi oktatási munka során újra lehessen használni azokat;

34.

támogatja a digitális oktatási tartalmak keretének elgondolását; szeretne azonban meggyőződni arról, hogy a finanszírozást regionális szinten fogják nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy minden tanár a központ részének érezze magát, valamint hogy az erőforrások kiigazításával támogatják a regionális nyelveket, hogy e tartalmak mindenki számára elérhetőek legyenek;

35.

támogatja az európai digitális oktatási tartalmak keretét, amely kialakítja saját technológiai inkubátorát, hogy a megosztható tartalomobjektumok hivatkozási modellje (SCORM) alapján szabványosított és a nyitott oktatási segédanyagok (OER) modelljét követve minőségi tartalmakat hozzon létre, és támogassa a tanárokat és más szakembereket a tartalomnak, valamint a tantervi és értékelési erőforrásoknak az említett kritériumok szerinti létrehozásában. Szükségesnek tartja az együttműködés megerősítését, valamint az oktatási anyagok és a bevált gyakorlatok cseréjének fokozását; javasolja, hogy ez az egység támogassa a nemzeti oktatási minisztériumokat a technológiai alkalmazások értékelésében, hogy a pénzt a legjobb technológiára fordítsák, szigorú ellenőrzést végezzenek, és az összegyűjtött adatokat megfelelően használják fel;

36.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy megfelelő intézkedésekkel, többek között az Erasmus+, a Horizont Európa és az InvestEU program keretében támogassa az olyan páneurópai platformok létrehozását, amelyek széles körben, befogadó módon és több nyelven terjesztik az oktatási tartalmakat és eszközöket, a regionális nyelveket is figyelembe véve;

37.

felhívja a figyelmet az EU digitális kultúrába való befektetésére, kiemelve az Europeana példáját, amely digitális tartalmakat kínál az európai történelemről és kultúráról, és így az Európai Unió egész területén hozzájárul az iskolai oktatás diverzifikálásához;

38.

támogatja és szorgalmazza a Közös Kutatóközpont digitális iskolai projektjéhez hasonló kezdeményezések megsokszorozását, amelyek lehetőséget biztosítanak az ingyenes és elérhető virtuális szabadegyetemek (MOOC-ok) számára;

39.

hangsúlyozza a digitális kultúra szükségességét az oktatási közösség körében. Egy olyan korban, amikor láthatóan minden tudás elérhető az interneten, elengedhetetlen, hogy az oktatási közösség tagjai képesek legyenek megkülönböztetni a konkrét tényeket a véleményektől, illetve ki tudják szűrni a tényeket, valamint képesek legyenek önállóan elemezni és egybevetni az adatokat;

40.

fontos továbbá módokat találni a szülők támogatására azon a téren, hogy segítséget tudjanak nyújtani gyermekeiknek a digitális oktatáshoz való hozzáférésben;

41.

megjegyzi, hogy a családok, a diákok és az oktatási szakemberek az internetes megfélemlítés súlyos eseteiről számoltak be; megjegyzi azt is, hogy továbbra is biztosítják és finanszírozzák a tanulók és hallgatók lelki gondozását minden életkorban;

42.

kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon az oktatási adatok sajátos jellegével és az ilyen adatok cseréjére és tárolására vonatkozó szabályozás hiánya miatt felmerülő kockázattal; kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy vonja be az Európai Adatvédelmi Testületet a diákokra és a tanulókra vonatkozó adatok különleges jogállásának létrehozásáról való gondolkodásba, valamint jobban hívja fel a digitális oktatásban érintett valamennyi fél (tanárok, diákok, hallgatók, tanulók és szülők) figyelmét a kiberbiztonság fontosságára, és találjon módot a kiberbiztonság folyamatos növelésére ezen a területen.

---

(1)  Az RB véleménye: „Az európai oktatási térség megvalósítása 2025-ig”, 2021. március.

(2)  COR-2019-03332, az RB „Digitális Európát mindenkinek: intelligens és inkluzív megoldások megvalósítása helyi szinten” című, 2019 októberében elfogadott véleménye.

(3)  Európai Számvevőszék: „A digitális készségek alacsony szintjének javítására irányuló uniós intézkedések”, 2. sz. áttekintés, 2021.

(4)  Uo.

(5)  Az RB véleménye: „Az európai oktatási térség megvalósítása 2025-ig”, 2021. március.

(6)  The OECD Teaching and Learning International Survey (TALIS – Az OECD nemzetközi tanítási és tanulási felmérése), 2018.