EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.1.

COM(2020) 276 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára

„Egyetlen tagállam sem kényszerülhet arra, hogy választania kelljen a válság kezelése vagy az emberekbe való befektetés között. Ezért a NextGenerationEU Eszköz megnöveli […] az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatását. Gondoskodik arról, hogy az emberek megszerezzék azokat a készségeket, megkapják azt a képzést és oktatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a mostani gyorsan változó világhoz 1 .”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

1.Bevezetés: Beruházás a következő generációkba

A szociális jogok európai pillérére építve a Bizottság már megbízatása legelején kidolgozta a szociális Európára vonatkozó programját 2 , amelynek középpontjában az emberek állnak. A Bizottság azóta is prioritásként kezeli a fiatalok támogatását, és tartja magát az ígéreteihez. Erősíti az oktatást és a képzést, előmozdítja a fiatalok foglalkoztatását, tisztességes munkakörülményeket biztosít és javítja a szociális védelemhez való hozzáférést mindenki számára, hiszen a fiatalok jelentik a következő generációt, és megérdemlik, hogy minden lehetőséget megkapjanak a bennük rejlő potenciál kiteljesítéséhez, és felkészülten vegyék kezükbe kontinensünk jövőjének alakítását.

A Covid19-világjárvány egyértelművé tette, hogy nem szabad letérni erről az útról, és ha lehet, még gyorsabban kell haladnunk rajta. Annak ellenére, hogy a válság először az egészségügy terén jelentkezett, a világjárvány hatásai mély recesszióba sodorták az EU-t 3 . A munkanélküli ellátás iránti növekvő igény az előttünk álló új kihívások előszele. A munkanélküliség minden korcsoportban meg fog emelkedni, de a fiatalokat már eddig is aránytalan mértékben sújtotta 4 . A válság kezdete óta hat fiatalból legalább egy elveszítette az állását 5 . Sokuk a leginkább sújtott ágazatokban dolgozott, úgy mint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, a művészetek, a szórakoztatóipar, valamint a nagy- és kiskereskedelem 6 . Mások most próbálnak belépni a munkaerőpiacra, amikor az említett ágazatoknak nincs kapacitása új munkaerő felvételére.

Eljött az ideje, hogy a tagállamok és az európai intézmények a következő generációkra összpontosítsanak. A globális pénzügyi és gazdasági válság óta tudjuk, hogy azonnal kell cselekedni. A problémák korai jeleinek figyelmen kívül hagyása néhány éven belül helyrehozhatatlan helyzetet teremthet. A Bizottság koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezése nyújtotta rugalmasság lehetővé tette, hogy több tagállam rövid idő leforgása alatt ideiglenes válságkezelő intézkedéseket léptessen életbe. Az Európai Szociális Alapnak (ESZA) köszönhetően munkahelyeket tudnak fenntartani, és képesek ellensúlyozni a világjárvány idején az oktatásban és képzésben előállt zavarokat. Emellett a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz (SURE) 7 legfeljebb 100 milliárd EUR összegű kölcsönt tesz elérhetővé, támogatva a tagállamokat a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek bevezetésében, valamint az ahhoz hasonló, önfoglalkoztatókra irányuló intézkedések kidolgozásában. A Bizottság NextGenerationEU Eszközre 8 vonatkozó javaslatára építve a következő logikus lépés, hogy az ifjúságot fel kell vértezni Európa helyreállításának feladatára.

E közös erőfeszítések célja, hogy több lehetőség álljon minden fiatal rendelkezésére. Sok tagállamban a fiatalok eddigi életük során immáron második alkalommal tapasztalnak meg gazdasági visszaesést. Azok, akik az előző ifjúsági foglalkoztatási válság tetőzésekor töltötték be 18. életévüket, most alig 25 évesek. A kihívás minden bizonnyal még embertpróbálóbb lesz a hátrányos megkülönböztetésnek kitett vagy kiszolgáltatott csoportok esetében, mivel a gazdaság hanyatlása jellemzően az egyenlőtlenségek kiéleződését vonja maga után. A kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok, például az etnikai kisebbségekhez tartozók, a fogyatékossággal élők, illetve az egyes vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű városi területeken élők további akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiacra lépés terén 9 . A fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatási rátája például lényegesen alacsonyabb, mint a fogyatékossággal nem rendelkezőké 10 , a migráns és menekült fiatalok pedig az ifjúság egyre nagyobb részét teszik ki, és sajátos nehézségekkel, illetve megkülönböztetéssel kell megküzdeniük. A válság a fiatal nőket is súlyosan érinti. Aktív és célzott szakpolitikát kell folytatni ahhoz, hogy mindenkinek segítő kezet lehessen nyújtani.

Az e közleményben ismertetett kezdeményezések hozzájárulnak a Bizottság Covid19-világjárványt követő helyreállítási stratégiájához. Gondoskodnak arról, hogy az EU digitális és zöld átállása az ifjúságfoglalkoztatási szakpolitikák alapvető építőeleme legyen. Végrehajtják a szociális jogok európai pillérét és támogatják az új iparstratégiát. Más bizottsági javaslatok, mint például az ugyanazon a napon elfogadott, a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó európai készségfejlesztési program 11 , szintén segítik a fiatalok foglalkoztatásának fellendítését.

Ez a közlemény részletesen ismerteti, hogy az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” (2. pont) és „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzés” (3. pont) című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatok, valamint az új lendületet kapott tanulószerződéses gyakorlati képzések (4. pont) miként járulnak hozzá a fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséhez. A közlemény számos további, a fent említett cél megvalósításához segítséget nyújtó kiegészítő intézkedést is ismertet (5. pont). A NextGenerationEU Eszközre és az EU jövőbeli uniós költségvetésére vonatkozó bizottsági javaslatok jelentős uniós finanszírozást szorgalmaznak az ifjúsági foglalkoztatás számára (6. pont). Most a tagállamokon a sor, hogy prioritásként kezeljék ezeket a beruházásokat, mivel a fiatalok foglalkoztatása elsősorban a tagállamok felelőssége.

2.Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése

Az elmúlt években a Bizottság támogatta a tagállamokat abban, hogy megfelelő kiindulási alapot teremtsenek a fiatalok munkaerőpiacra való belépéséhez. A fiatalokat sújtó korábbi foglalkoztatási válság csúcspontján, 2013-ban útnak indított ifjúsági garancia számos tagállamban jelentős átalakulást eredményezett. Lehetőségeket teremtett a fiatalok számára, strukturális reformokat és innovációt teremtett, továbbá megerősítette az állami foglalkoztatási szolgálatokat. Indítása óta az ifjúsági garancia Unió-szerte több mint 24 millió fiatalnak segített a munkaerőpiacra lépni 12 .

Az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslat erre a fontos munkára épül. Mivel a munka világában bekövetkező folyamatos változások és a keresett készségek miatt az iskolából a munkaerőpiacra történő átmenet és a fenntartható piaci integráció hosszabb időt vesz igénybe, a javaslat az eredetileg 25 év alatti munkanélkülieket és inaktív fiatalokat magában foglaló célcsoportot minden 30 év alatti fiatalra kiterjeszti. A javaslat a munkahelyteremtő intézkedések mellett támogatja a különböző aktivizálási intézkedéseket is, mint például a tanácsadás, a pályaorientációs segítség és az érdekérvényesítés. A ma előterjesztett javaslat a jobb nyomonkövetési és korai előrejelző rendszerek révén egyrészt az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás fokozottabb megelőzését szolgálja, másrészt javítja az álláskínálat minőségét azáltal, hogy az ajánlatokat a közelmúltban létrehozott minőségi keretek rendszerébe illeszti.

A javaslat aktívan foglalkozik a nemi, faji és etnikai sztereotípiák kérdésével, ugyanakkor támogatja a sokszínűséget és az inkluzivitást, többek között a fogyatékossággal élő fiatalok tekintetében. Szerencsére sok fiatal csak rövid időre esik ki a foglalkoztatásból, az oktatásból vagy a képzésből. Amennyiben sikerül felszámolni az őket egyénenként hátráltató tényezőket, viszonylag gyorsan képesek lehetnek leküzdeni a korlátozó intézkedések, illetve a konjunktúraciklusok okozta visszaesés jelentette kihívásokat. A válság közepette sem szabad azonban szem elől téveszteni azokat, akiket a legnehezebb elérni, és akiknek intenzív, gyakran személyre szabott támogatásra lesz szükségük. A fiatalok egy része sajnos hosszabb távon is kiszorulhat a foglalkoztatásból, oktatásból, illetve képzésből, különösen a társadalom kiszolgáltatottabb csoportjaiba tartozók, akik esetében a munkaerőpiaci integrációt még gazdasági fellendülés alatt is komoly akadályok nehezítik. A ma előterjesztett javaslat mindenki érdekét szolgálja: személyre szabottabb és célirányosabb megközelítésekre tesz javaslatot annak biztosítására, hogy senki ne essen ki négy hónapnál hosszabb időre a foglalkoztatásból, oktatásból, illetve képzésből. Kihangsúlyozza továbbá, hogy partnerségek kialakítására van szükség például a munkáltatókkal, akik tanáccsal szolgálhatnak a munka világában tapasztalható változásokkal kapcsolatban, vagy a támogató szociális szolgálatokkal annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok más módon is visszatérhessenek a pályára.

A mai javaslat emellett elősegíti a digitális és zöld átállás régóta esedékes felgyorsítását, elismerve az átállásban rejlő lehetőségeket és bizonytalanságokat. Ennek érdekében értékeli és fejleszti a folyamatosan változó munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen készségeket és kompetenciákat. A fiatalok nem léphetnek be a munkaerőpiacra legalább alapvető digitális ismeretek nélkül, ezért a javaslat rövid gyakorlati felkészítő képzéseket irányoz elő, amelyek a fiatalok egyedi készségigényeihez igazodnának. Az intenzív tanfolyamok, nyílt online kurzusok vagy táborok elsősorban a fiatalok digitális, illetve zöld átálláshoz szükséges készségeinek fejlesztésére szolgálnak, de a vállalkozói és életpálya-menedzselési készségek terén is előrelépést nyújthatnak. Mindez további ösztönzést kaphat a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó európai készségfejlesztési program által.

A javaslat cselekvési keretet is körvonalaz. Bevált gyakorlatokat Európa-szerte lehet látni. A fiatalok foglalkoztatása az uniós költségvetés egyik kulcsfontosságú prioritásává vált. Most a tagállamokon a sor, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, építsenek a levont tanulságokra és mozgósítsák az uniós forrásokat (6. pont).

3.Az uniós szakképzési politika időtállóvá tétele

A gazdasági helyreállítás előttünk álló feladata egyben lehetőséget is kínál a szakképzés reformjának felgyorsítására annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható versenyképesség, a társadalmi méltányosság és a reziliencia megvalósításához az EU-ban. Míg a szakképzésben egyre nagyobb hangsúly helyeződik a felnőtt lakosság továbbképzési és átképzési igényeinek kielégítésére, kulcsfontosságú szerepet kap a fiatalok foglalkoztatásának támogatása is, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések révén, amelyeket duális képzésként is közismertek 14 . A Covid19-világjárvány azonban igen komoly hatást gyakorolt a szakképzésre, hiszen a gyakorlati jelleg és a munkahelyi környezettel fennálló szükségszerű kapcsolat folytán a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzések az oktatás talán leginkább sújtott területei 15 . Az iskolák és képzési központok bezárásával és a távoktatásra való átállással az oktatás és képzés, amely alapvetően a társadalmi kiegyenlítődés elősegítésének eszköze, nem tudta betölteni a fiatalkori szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben oly fontos szerepét.

A szakképzési rendszerek időtállóvá tétele azt jelenti, hogy a zöld és digitális átálláshoz kell igazítani őket, biztosítva, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. Mindez a gyakorlatra levetítve egyrészt a szakképzés digitális felkészültségét célzó beruházásokat tesz szükségessé, másrészt minden tanuló, tanár és oktató számára hozzáférést kell biztosítani az új eszközökhöz és technológiákhoz. Emellett ösztönözni kell olyan készségek magabiztos elsajátítását is, amelyek révén az emberek megtanulnak környezeti szempontból fenntartható módon tervezni, gyártani és irányítani – legyen szó akár termékekről, akár szolgáltatásról –, és a munkáltatók számára is biztosítható a megfelelően képzett munkaerőt.

A korszerű, dinamikusabb szakképzési politika lehetővé teszi, hogy zökkenőmentesebb legyen az átmenet az iskolából a munka világába. Segítségével EU-szerte csökkenteni lehet a foglalkoztatásból, oktatásból és képzésből kimaradó fiatalok számát. A politika ambiciózus célkitűzéseket határoz meg a szakképzésben részt vevő tanulók foglalkoztathatósága (82 %), a munkaalapú tanulásban való részvétel (60 %) és a nemzetközi mobilitás (8 %) tekintetében. A megerősített ifjúsági garancia keretében javulni fog a továbbképzésre és a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó ajánlatok minősége is, támogatást biztosítva azoknak a fiataloknak, akik már az iskolából a munkába való átmenet útjára léptek, vagy első ízben állnak foglalkozásváltás küszöbén. Ezzel együtt a javaslat szorgalmazza a szakképzési programok minőségbiztosításának színvonalemelését és a képesítések kölcsönös elismerését.

A szakképzés időtállóvá tételének egyik feltétele a kiválóság és a méltányosság iránti elkötelezettség. A szakképzési intézményeket olyan szakképzési kiválósági központokká kell tenni, amelyek innovatív képzési megoldásokat kínálnak, megkönnyítik a legkorszerűbb technológiákhoz való hozzáférést és üzleti inkubátorként működnek. Ezzel egyetemben aktív szerepet kell betölteniük a nemi elfogultság és a megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelemben, valamint élen kell járniuk az esélyegyenlőség előmozdításában olyan intézkedések révén, mint például a nemek közötti egyensúly javítása a hagyományosan „férfias” vagy „nőies” szakmákban. Ez magában foglalja a faji és etnikai kisebbségek, köztük a romák, a migráns háttérrel rendelkezők és a fogyatékossággal élők részvételét gátló akadályok felszámolását is, akik számára biztosítani kell a hozzáférhetőséget.

4.Új lendület a tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek

A tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő tanulók néhány év múlva magasan képzett munkavállalók lesznek. E képzések olyan készségeket segítenek elsajátítani, amelyekre a munkáltatóknak ténylegesen szükségük van, a tanulók pedig megismerkednek a munkaerőpiacra való gördülékeny belépéshez és a társadalomban való aktív részvételhez szükséges ismeretekkel, gyakorlati képességekkel és szakmai hálózatokkal. A tanulószerződéses gyakorlati képzések a munkaerőpiac gyors helyreállításához is hozzájárulnak. Ágazatok széles körének biztosítanak szakképzett munkaerőt, és szerte az EU-ban javítják a termelékenységet és versenyképességet – legyen szó akár kisvállalkozásokról, akár nagyvállalatokról. Ösztönözni és támogatni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, amint azt a szakképzés időtállóvá tételére vonatkozó bizottsági javaslat is előrevetíti.

A színvonalas és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzések lényeges szerepet játszanak az ifjúsági foglalkoztatás fenntartásában és a fiatalokat célzó munkahelyek létrehozásában, a Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások azonban roppant kedvezőtlenül befolyásolták e képzések menetét. A források hiánya és az üzleti tevékenységek visszaesése miatt sok kis- és középvállalkozás nincs abban a helyzetben, hogy munkaerőt tudjon felvenni. Erre válaszul néhány tagállam már felszólította a munkáltatókat, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának megőrzése érdekében. Lehetőség van uniós források mobilizálására is azt biztosítandó, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések továbbra is alapvető szerepet töltsenek be a munkaerőpiac helyreállításában (6. pont).

A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége 2013. évi létrehozása óta több mint 900 ezer fiatal számára tette lehetővé, hogy tanulószerződéses gyakorlati képzésben vegyen részt. A Szövetség most megújul, hogy Unió-szerte lendületet adjon a tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek, ezáltal hozzájárulva a fiataloknak szóló minőségi és hatékony szakmai gyakorlatok kínálatának folyamatosságához 17 . 

A megújult Szövetség új kötelezettségvállalásokat fog szorgalmazni a digitális és zöld átállással összefüggő tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozóan, azokra a gazdasági ágazatokra 18 összpontosítva, amelyek a klímasemleges Európára való átállás éllovasai lesznek. Összefogja a kormányokat, a szociális partnereket, a vállalkozásokat, a kamarákat, a régiókat, az ifjúsági szervezeteket, a szakképzési szolgáltatókat és agytrösztöket 19 . A megújult Szövetség feladatai a következők:

5.A fiatalok foglalkoztatását támogató kiegészítő intézkedések

A közleményben bemutatott valamennyi kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtson az uniós ifjúságnak – legyen szó akár az iskolából a munka világába való, kihívást jelentő átmenetről, akár az első pályamódosítási nehézségekről. E támogatás nem lehet elaprózott, mivel a fiatalok boldogulását nehezítő akadályok és a hátterükben meghúzódó hátrányos tényezők sokrétűek és széles körűek. Ellentételezésükre ez a pont számos olyan konkrét kiegészítő intézkedést tartalmaz, amelyek szintén előmozdítják az ifjúsági foglalkoztatást.

Kulcsfontosságú szerepet kapnak az állami foglalkoztatási szolgálatok. Hosszú múltra visszatekintő tapasztalattal rendelkeznek a pályamódosítás menedzselése, a szakmai gyakorlatok, a folyamatos szakmai fejlődés, a továbbképzés és az átképzés terén. A szűnni nem akaró költségvetési megszorítások, valamint a munkanélküliség és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás újbóli növekedése ellenére az állami szolgálatok felbecsülhetetlen értékű partnernek bizonyultak az első lépések, a buktatók és a sikertörténetek megosztásában közvetlenül a Covid19-világjárvány megjelenését követően 20 .

Az önfoglalkoztatók megsegítése a munkaerőpiac minél gyorsabb helyreállításának egy másik fontos eszköze. A fiatalok jellemzően nem részesei olyan szakmai hálózatoknak, amelyek lehetővé tennék számukra például az üzleti finanszírozáshoz és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez való hozzáférést. A bevált gyakorlatok érdemi cseréje révén meg kell erősíteni a fiatal vállalkozókat célzó, már meglévő nemzeti és helyi szintű hálózatokat. E hálózatokon keresztül a kezdő vállalkozók kapcsolatba léphetnek tapasztalt vállalkozásokkal, példaképekkel, üzleti inkubátorházakkal és a vállalkozásindítást támogató egyéb helyi szolgálatokkal.

A szociális vállalkozás sok fiatal számára növeli az önfoglalkoztatás vonzerejét, mivel e vállalkozói karrierek pozitív és érdemi társadalmi hatásai követendő példaként szolgálnak. A szociális gazdasági szervezetek, úgy mint a szövetkezetek és a szociális vállalkozások ráadásul sokszor ellenállóbbak a gazdasági ciklusokkal szemben. A szociális innovációnak és a helyi és regionális szintű társadalmi befogadásnak köszönhetően alkalmazkodóképesebbé teszik azokat az ökoszisztémákat, amelyekben e szervezetek működnek, és egyúttal lehetővé teszik a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek számára is, hogy bekapcsolódjanak a vérkeringésbe.

Azok a fiatalok, akik még nem léptek a munkaerőpiacra vagy éppen most kapcsolódtak be a munka világába, nem feltétlenül férnek hozzá a megfelelő szociális védelemhez. Néhány tagállam már bevezetett egy sor sürgősségi intézkedést a korábban védelmet nem élvező, kiszolgáltatott csoportok támogatására, ezzel enyhítve a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. A munkakörülmények azonban már a válság előtt is bizonytalanabbá váltak.

A nem szokványos foglalkoztatási formák – például a platformalapú munkavégzés – egyre elterjedtebbek a fiatalok körében. Elhelyezkedési lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára olyan helyzetekben is, amikor rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy össze tudják egyeztetni a munkát az oktatással vagy a gondozási kötelezettségekkel. A szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tavalyi tanácsi ajánlásra, az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvre, valamint az európai szemeszter keretében folytatott munkára építve megoldást kell találnunk az új munkavégzési formákban a szociális védelemhez való hozzáférés terén tapasztalható hiányosságokra, miközben tovább kell javítanunk a munkakörülményeket.

6.Uniós költségvetés – az ifjúsági foglalkoztatás helyreállításának motorja

A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére irányuló jelentős költségvetési kezdeményezés részeként a NextGenerationEU Eszközre és a hosszú távú költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslat jelentős forrásokat 22 biztosít a fiatalok foglalkoztatásának támogatására. Rövid távon a REACT-EU 23 55 milliárd EUR összeggel támogatja a kohéziós politikát a 2020–2022 közötti időszakban. A javaslat szerint ebből a keretből még az idén 5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre. E kiegészítő finanszírozást a tagállamok több kritérium figyelembevételével kapják meg, amelyek közül az egyik a jelenlegi válságnak az ifjúsági munkanélküliségre gyakorolt hatása. Az Európai Szociális Alapból igénybe vehető kiegészítő támogatás különösen meghatározó lesz az egyes tagállamokban már tapasztalható, fiatalokat érintő kihívások kezelése szempontjából.

Emellett az újonnan javasolt Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példa nélküli lehetőséget kínál a középtávon égetően szükséges strukturális reformok felgyorsítására. A javasolt 560 milliárd EUR összegű költségvetés a tartós helyreállításhoz elengedhetetlen és az európai szemeszterhez kapcsolódó beruházásokat és reformokat fogja támogatni.

Ahhoz, hogy a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatásban részesülhessenek, helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell kidolgozniuk. E helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek foglalkozniuk kell a válság gazdasági és társadalmi hatásaival, a digitális és zöld átállással, valamint az európai szemeszter keretében meghatározott releváns prioritásokkal 24 . Az ifjúsági foglalkoztatás és a kapcsolódó reformok előnyben részesítése tartós javulást eredményezhet az egyes tagállamokban a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés és a társadalmi ellenálló képesség terén.

A javaslat szerint az említett törekvések a 2021–2027 közötti finanszírozási időszakban 86 milliárd EUR összegű költségvetéssel egészülnek ki az Európai Szociális Alap Pluszból. Az alap az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című javaslatban előterjesztett foglalkoztatási, oktatási és képzési intézkedések teljes skáláját, továbbá a szakképzési rendszerek és a tanulószerződéses gyakorlati képzés reformját is támogatja. A Bizottság e célból 2020. május 28-án módosított jogalkotási javaslatot fogadott el az Európai Szociális Alap Pluszról. Megerősített kötelezettségvállalást kér azon tagállamoktól, ahol az ifjúsági munkanélküliség különösen magas, és azt javasolja, hogy előirányzatuk 15 %-át a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedésekre fordítsák. Az alap az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című javaslatban foglaltak fontos finanszírozási forrása 25 .

Az e közleményben ismertetett kezdeményezések további uniós eszközök révén is támogathatók. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az InvestEU a szociális beruházásokra és készségfejlesztésre elkülönített kerete révén (3,6 milliárd EUR javasolt költségvetéssel) és az új Stratégiai Beruházási Eszközön keresztül (31 milliárd EUR javasolt költségvetéssel) fontos, időtálló beruházásokat biztosíthat az oktatási és képzési infrastruktúra, a szakképzés korszerűsítése és átalakítása, valamint a környezetvédelmi szempontból ambiciózus technológiákra való átállás terén. Az InvestEU program célzott kkv-kerete segítséget nyújthat a kisebb vállalkozásoknak képzési szükségleteiket és kapacitásaikat illetően, hogy alkalmazni tudják a fiatalokat 26 . A technikai támogatási eszköz 27 uniós források és technikai szakértelem mozgósításával támogathatja a tagállamokat a reformok előkészítésében és végrehajtásában, különösen az oktatás és képzés, valamint a munkaerőpiaci szakpolitikák területén.

A jövőbeli uniós költségvetés által támogatható műveletek nem kimerítő áttekintése és a rövid távon várható eredmények bemutatása, különösen a NextGenerationEU Eszköz és az EU hosszú távú költségvetése által biztosított erőforrásokat felhasználva:

Egy újabb ifjúsági foglalkoztatási válság megelőzését szolgáló kiemelt műveletek nem kimerítő áttekintése és a középtávon várható eredmények bemutatása, különösen a NextGenerationEU Eszköz és az EU hosszú távú költségvetése által biztosított erőforrásokat felhasználva:

7.Következtetés

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy mutassanak példát a nemzedékek közötti erős uniós szolidaritásra, és a Covid19-világjárványt követő helyreállítás részeként támogassák a fiatalokat. A frissen diplomát szerzettek, a munkaerőpiacra újonnan belépők és az első munkaváltás küszöbén állók milliói joggal várják el, hogy minden lehetséges támogatást megkapnak a bennük rejlő tehetség kibontakoztatásához. Most jött el az a pillanat, hogy a következő generációkba ruházzunk be, hozzásegítve a fiatalokat ahhoz, hogy a digitális és zöld gazdaság fellendítésének meghatározó szereplőivé váljanak.

Az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” és „A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzés” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatok mindehhez megfelelő kereteket biztosítanak. A Bizottság olyan eszközökre is javaslatot tett, amelyek előteremtik a szükséges finanszírozást. Felkéri a tagállamokat, hogy mielőbb hagyják jóvá mindkét javaslatot, és az ifjúsági foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás megerősítése során maradéktalanul használják ki az uniós költségvetés nyújtotta lehetőségeket.

Az együttes fellépés kiemelkedően fontos. A fiatalok foglalkoztatásának előmozdításához szoros együttműködésre van szükség valamennyi szereplő (nevezetesen a szociális partnerek, az oktatási ágazat és a civil társadalmi szervezetek), valamint a regionális és helyi szintű hatóságok között. Uniós szinten a Bizottság új lendületet ad a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének annak biztosítására, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések kivehessék részüket a munkaerőpiac fellendítésének feladatából. A Bizottság számít az Európai Parlament és a Tanács folyamatos erőfeszítéseire, és azt javasolja, hogy az ifjúsági foglalkoztatás fokozott támogatásának kérdését mindkét fél bevonásával vitassák meg. Közös törekvésekkel – a következő generációk javát szolgálva.

(1)    Ursula von der Leyen elnök beszéde az Európai Parlamentben, 2020. május 27.

(2)    Közlemény a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról, COM(2020) 14 final.

(3)    Európai Bizottság (2020), 2020. tavaszi európai gazdasági előrejelzés.

(4)    ILO (2020), Preventing exclusion from the labour market: Tackling the COVID-19 youth employment crisis („A munkaerőpiacról való kirekesztődés megelőzése: a Covid19-járvánnyal összefüggő ifjúsági foglalkoztatási válság kezelése”).

(5)    ILO (2020), ILO Monitor: COVID-19 and the world of work („A Covid19 és a munka világa”) (negyedik kiadás).

(6)    McKinsey & Company (2020), Safeguarding Europe’s livelihoods: mitigating the employment impact of COVID-19 („Európa megélhetésének védelme: a Covid19 foglalkoztatásra gyakorolt hatásának enyhítése”).

(7)      HL L 159., 2020.5.20., A Bizottság 2020. április 2-án előterjesztett javaslata. 

(8)    COM(2020) 441 final/2.

(9)    Ennek visszaszorítása érdekében mindenki számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra és bevándorlói háttérre való tekintet nélkül. E kérdés kapcsolódik a demográfiai változásokról folyó eszmecseréhez is, amely a képzett munkaerő elvándorlása és az e jelenség által különösen érintett régiókban tapasztalható erőteljes népességcsökkenés jelentette problémákra keresi a megoldást (COM(2020) 241 final).

(10)    A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (SILC) 2016-os adatait felhasználó Európai Fogyatékosügyi Szakértők Tudományos Hálózata (ANED) szerint a 20 és 29 éves kor közötti, fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatási rátája épphogy 45 % alatt volt, és 2008 és 2016 között nőtt a foglalkoztatási különbség a fogyatékossággal nem rendelkező fiatalokhoz képest.

(11)    COM(2020) 274 final. A digitális oktatási cselekvési tervre és az európai oktatási térségre vonatkozó jövőbeli bizottsági javaslatokkal kiegészítve ezek a kezdeményezések holisztikus választ igyekeznek adni az új generáció előtt álló kihívásokra.

(12) Az ifjúsági garanciában való részvétellel kapcsolatban illetékes helyi kapcsolattartó pontok az Europa honlapon találhatók: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1218&langId=hu .

(13)    COM(2020) 277 final.

(14)    A globális pénzügyi és gazdasági válság által előidézett gazdasági recesszió idején a szakképzés az ifjúsági foglalkoztatás támogatására irányuló erőfeszítések fontos eleme volt. Leginkább a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a rövid távú szakképzési programok javítottak a foglalkoztathatóságon.

(15)    Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) (2020), Milyen lépéseket tesznek az egyes európai országok a tanulószerződéses gyakorlati képzések terén a Covid19-válságra való reagálás céljából? Összefoglaló jelentés a Cedefop tanulószerződéses gyakorlati képzéssel foglalkozó szakértői közössége által szolgáltatott információk alapján.

(16)    COM(2020) 275 final.

(17)    A Szövetség Európa-szerte javítja a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségét, kínálatát és általános megítélését, továbbá elősegíti a tanulószerződéses tanulók mobilitását. E célok teljesítését nemzeti kötelezettségvállalások és az érdekelt felek önkéntes vállalásai mozdítják elő.

(18)    Például a körforgásos gazdasághoz hozzájáruló ágazatok, a kék gazdaság, az épületek fenntartható építése és felújítása, a mezőgazdaság, az intelligens mobilitás és az energiaszektor.

(19)

     A megújult Szövetség a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó európai készségfejlesztési program részeként be lesz építve a készségfejlesztési paktumba.

(20)    Európai Bizottság (2020), Állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata: az állami foglalkoztatási szolgálatok Covid19-válságra válaszul adott intézkedései és tevékenységei.

(21)    A cselekvési terv emellett megvizsgálja, hogy miként lehetne javítani a fiatalok vállalkozói készségeit a szociális gazdasági szervezetekben és a szociális vállalkozásokban, többek között az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program tapasztalatai és az ESZA+ által támogatott fellépések alapján.

(22)    Valamennyi összeg 2018-as árakon értendő, kivéve a REACT-EU keretében 2020-ra előirányzott 5 milliárd EUR finanszírozást.

(23)    Finanszírozása a 2020 utáni időszakra vonatkozó NextGenerationEU Eszköz bevételeiből, továbbá a 2020-ra vonatkozó jelenlegi pénzügyi keret kiigazításával történik.

(24)    A Tanács jóváhagyásáig a Bizottság 2020-as országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslatai az európai szemeszter keretében nagy hangsúlyt fektetnek az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák megerősítésére és különösen a fiatalok készségfejlesztésére. A Bizottság 19 ajánlást terjesztett elő az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákra és foglalkoztatási szolgálatokra vonatkozóan, továbbá 22 ajánlást a készségfejlesztés, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és a digitális tanulás előmozdítására. Ezek az országspecifikus ajánlások kulcsfontosságú iránymutatást nyújtanak majd a vonatkozó reformokhoz.

(25)    A Bizottság azt javasolta, hogy azok a tagállamok, ahol a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya meghaladja az uniós átlagot, az Európai Szociális Alap Pluszból őket megillető juttatások 15 %-át fordítsák a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedésekre (a korábban javasolt 10 % helyett). Az állásajánlatok, a folyamatos oktatás, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok támogatásával összefüggésben fontos lesz törekedni e négy rendelkezésre álló képzési lehetőség minél jobb egyensúlyára.

(26)    Az Erasmus+ emellett jelentősen bővíti a fiatalok, a tanárok és az oktatók külföldi tanulási és képzési lehetőségeit, többek között a szakképzés területén. A közös agrárpolitika megerősített eszközökkel fogja továbbra is támogatni a mezőgazdaságban elhelyezkedni kívánó, valamint a vidéki térségekben élő fiatalokat. A Digitális Európa program és az Egységes piac program a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására irányuló célkitűzés finanszírozásában fog segíteni, különösen a digitális készségek elsajátítására és a fiatalok vállalkozói készségének előmozdítására irányuló intézkedések révén.

(27)    COM(2020) 409 final.

(28)    Ez magában foglalja az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés beruházásait, beleértve a nemzeti társfinanszírozást is.

(29)    Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) 5–8. szintű programjai.