Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020AR5624

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A határokon át terjedő egészségügyi veszélyek és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatása

    COR 2020/05624

    HL C 300., 2021.7.27, p. 76–86 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.7.27.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 300/76


    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A határokon át terjedő egészségügyi veszélyek és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatása

    (2021/C 300/14)

    Előadó:

    Olgierd GEBLEWICZ (PL/EPP), Nyugat-Pomeránia (Zachodniopomorskie) vajdaság elnöke

    Bevezető megjegyzések

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    támogatja az Európai Bizottság arra irányuló terveit, hogy erősebb és átfogóbb jogi keretet dolgozzon ki, amelynek alapján az Európai Unió – tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátás és a válsághelyzetekre való felkészülés elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik – EU-szerte gyorsan tud reagálni a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre, illetve készültségi és reagálási intézkedéseket kezdeményezhet,

    felhívja a figyelmet arra, hogy a közegészségügy 19 európai uniós tagállamban nem kizárólag nemzeti szintű, hanem jórészt decentralizált feladat, és a helyi és regionális önkormányzatok jelentős hatáskörökkel rendelkeznek a nemzeti egészségügyi rendszerben. Ezért az RB egy erősebb szubnacionális elem bevezetését kéri,

    rámutat, hogy a Covid19-világjárvány immár valódi stressztesztnek tekinthető, amely felszínre hozta a készültség, a határon átnyúló kommunikáció, valamint a tagállamok és a határ menti régiók közötti együttműködés súlyos hiányosságait az egészségügyi veszélyek kezelése terén. Tagállamonként, de régiónként is nagyon eltérő járványügyi eljárásokat alkalmaztak, ami nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is negatív következményekkel járt,

    úgy véli, hogy a Régiók Európai Bizottságának – mint valamennyi uniós tagállam helyi és regionális önkormányzatait képviselő intézménynek – a képviselőit megfigyelőként be kell vonni a népegészségügyi szükséghelyzetek kezelésére uniós szinten létrehozott testületek, bizottságok és munkacsoportok, különösen a népegészségügyi szükséghelyzetekkel foglalkozó tanácsadó bizottság munkájába,

    kéri, hogy dolgozzanak ki hatékony eszközöket a határ menti régiók közötti koordinációhoz, gondolva az Európai Unió külső határainál fekvő régiókra is, és javasolja határon átnyúló régióközi kapcsolattartó csoportok létrehozását,

    megjegyzi, hogy bár – a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva – az egészségügyi politika továbbra is elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európa jövőjéről szóló vita során fontolóra kell venni az egészségügy terén meglévő uniós hatáskörök (az EUMSZ 168. cikke) elmélyítését annak érdekében, hogy a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyeket az egész Európai Unióban szolidáris módon kezelhessük, figyelembe véve ugyanakkor az egészségügy szubnacionális szintű struktúráinak és a tagállami egészségügyi hatóságok hatásköreinek sokféleségét. Ezeknek az új hatásköröknek többek között lehetővé kell tenniük az Európai Bizottság számára, hogy uniós szinten formálisan elismerje a népegészségügyi szükséghelyzeteket,

    emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárványt az Európai Unión belüli szabad mozgás jelentős korlátozásai kísérik.

    I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

    A.   Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

    1. módosítás

    5. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A Bizottság a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve egészségügyi válságokra és világjárványokra vonatkozó uniós tervet (a továbbiakban: uniós készültségi és reagálási terv) dolgoz ki a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való hatékony és koordinált uniós szintű reagálás előmozdítása érdekében.

    (1)   A Bizottság a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel együttműködve egészségügyi válságokra és világjárványokra vonatkozó uniós tervet (a továbbiakban: uniós készültségi és reagálási terv) dolgoz ki a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekre való hatékony és koordinált uniós szintű reagálás előmozdítása érdekében.

    (2)   Az uniós készültségi és reagálási terv kiegészíti a 6. cikkel összhangban kidolgozott nemzeti készültségi és reagálási terveket.

    (2)   Az uniós készültségi és reagálási terv kiegészíti a 6. cikkel összhangban kidolgozott nemzeti készültségi és reagálási terveket.

    (3)   Az uniós készültségi és reagálási terv különösen az alábbiakra vonatkozó, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz:

    (3)   Az uniós készültségi és reagálási terv különösen az alábbiakra vonatkozó, irányítással, kapacitásokkal és erőforrásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz:

    a)

    a Bizottság, a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti, kellő időben megvalósuló együttműködés;

    a)

    a Bizottság, a tagállamok , azok régiói és helyi önkormányzatai, valamint az uniós ügynökségek közötti, kellő időben megvalósuló együttműködés;

    b)

    a Bizottság, az uniós ügynökségek és a tagállamok közötti biztonságos információcsere;

    b)

    a Bizottság, az uniós ügynökségek és a tagállamok közötti biztonságos információcsere;

    c)

    járványügyi felügyelet és monitoring;

    c)

    járványügyi felügyelet és monitoring;

    d)

    korai figyelmeztetés és kockázatértékelés;

    d)

    korai figyelmeztetés és kockázatértékelés;

    e)

    kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos kommunikáció;

    e)

    kockázatokkal és válsághelyzetekkel kapcsolatos kommunikáció;

    f)

    egészségügyi készültség és reagálás, valamint ágazatok közötti együttműködés;

    f)

    egészségügyi készültség és reagálás, valamint ágazatok közötti együttműködés;

    g)

    a terv irányítása.

    g)

    a terv irányítása.

    (4)   Az uniós készültségi és reagálási tervnek régiók közötti készültségi elemeket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy koherens, több ágazatra kiterjedő, határokon átnyúló népegészségügyi intézkedéseket lehessen megállapítani, különös tekintettel a szomszédos régiók tesztelési, kontaktkövetési, laboratóriumi, valamint speciális kezelési, illetve intenzív ellátási kapacitásaira. A terveknek a nagyobb kockázatú polgárok helyzetének kezelésére szolgáló készültségi és reagálási eszközökről is rendelkezniük kell.

    (4)   Az uniós készültségi és reagálási tervnek régiók közötti készültségi elemeket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy koherens, több ágazatra kiterjedő, határokon átnyúló népegészségügyi intézkedéseket lehessen megállapítani, különös tekintettel a szomszédos régiók tesztelési, kontaktkövetési, laboratóriumi, valamint speciális kezelési, illetve intenzív ellátási kapacitásaira. A régiókat politikai szinten teljes mértékben be kell vonni e tervek kidolgozásába és végrehajtásába.  A terveknek a nagyobb kockázatú polgárok helyzetének kezelésére szolgáló készültségi és reagálási eszközökről is rendelkezniük kell.

    (5)   Az uniós készültségi és reagálási terv működésének biztosítása érdekében a Bizottság stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat végez a tagállamokkal közösen, és szükség szerint frissíti a tervet.

    (5)   Az uniós készültségi és reagálási terv működésének biztosítása érdekében a Bizottság stresszteszteket, gyakorlatokat, valamint működés közbeni és utólagos felülvizsgálatokat végez a tagállamokkal közösen, és szükség szerint frissíti a tervet.

    2. módosítás

    6. cikk

    Nemzeti készültségi és reagálási tervek

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A tagállamok a nemzeti készültségi és reagálási tervek kidolgozása során egyeztetnek a Bizottsággal az uniós készültségi és reagálási tervvel való összhang biztosítása érdekében, továbbá haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot a nemzeti terv bármely lényeges felülvizsgálatáról.

    (1)   A tagállamok a nemzeti készültségi és reagálási tervek kidolgozása során egyeztetnek a Bizottsággal az uniós készültségi és reagálási tervvel való összhang biztosítása érdekében, továbbá haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot a nemzeti terv bármely lényeges felülvizsgálatáról.

    Adott esetben, amennyiben a helyi és regionális önkormányzatok jelentős közegészségügyi feladatokat látnak el a nemzeti egészségügyi rendszerben, a nemzeti terveknek szubnacionális szintre vonatkozó készültségi és reagálási terveket is tartalmazniuk kell.

    (2)     A nemzeti készültségi és reagálási tervekben meg kell határozni, hogy a határ menti területeken létre lehet vagy kell-e hozni régióközi, határon átnyúló kapcsolattartó csoportokat, amelyek egészségügyi szükséghelyzet esetén előkészítik és koordinálják az adott régióban a határ mindkét oldalán szükséges intézkedéseket.

    Indokolás

    A regionális szintű hatáskörök esetében a régiók bevonása nem opcióként jelenik meg.

    A javasolt módosítások magyarázata

    Magától értetődik.

    3. módosítás

    7. cikk

    A készültség- és reagálástervezéssel kapcsolatos jelentéstétel

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    c)

    a nemzeti reagálási tervek végrehajtása, beleértve adott esetben a regionális és helyi szintű végrehajtást is, a járványokra való reagálásra, az antimikrobiális rezisztenciára, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre és más konkrét kérdésekre is kiterjedően.

    c)

    a nemzeti reagálási tervek végrehajtása, beleértve adott esetben a regionális és helyi szintű végrehajtást is, a járványokra való reagálásra, az antimikrobiális rezisztenciára, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre , területi statisztikákra és más konkrét kérdésekre is kiterjedően.

    A jelentésnek adott esetben az uniós és nemzeti tervekkel összhangban lévő régióközi készültségi és reagálási elemeket is tartalmaznia kell, különös tekintettel a szomszédos régiók közötti meglévő kapacitásokra, erőforrásokra és koordinációs mechanizmusokra.

    A jelentésnek adott esetben az uniós és nemzeti tervekkel összhangban lévő régióközi és határon átnyúló készültségi és reagálási elemeket is tartalmaznia kell, különös tekintettel a szomszédos régiók közötti meglévő kapacitásokra, erőforrásokra és koordinációs mechanizmusokra.

    A regionális és helyi önkormányzatokat be kell vonni a hatáskörükbe tartozó kérdésekről szóló jelentések elkészítésébe, különös tekintettel a fenti c) pontban említett kérdésekre.

    (2)   A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkat az ECDC-vel és más érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel együttműködésben kétévente elkészített jelentés formájában bocsátja az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendelkezésére.

    2.   A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkat az ECDC-vel és más érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel együttműködésben kétévente elkészített jelentés formájában bocsátja az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendelkezésére.

    A jelentés országprofilokat tartalmaz az előrehaladás nyomon követése, valamint a nemzeti szinten azonosított hiányosságok kezelésére irányuló cselekvési tervek kidolgozása céljából.

    A jelentés országprofilokat tartalmaz az előrehaladás nyomon követése, valamint a nemzeti vagy szubnacionális szinten azonosított hiányosságok kezelésére irányuló cselekvési tervek kidolgozása céljából.

    4. módosítás

    9. cikk

    A készültségtervezéssel kapcsolatos bizottsági jelentés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    1.   A tagállamok által a 7. cikkel összhangban szolgáltatott információk és a 8. cikkben említett ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság 2022 júliusáig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szintű készültség- és reagálástervezés jelenlegi állásáról és az e téren elért előrehaladásról.

    1.   A tagállamok által a 7. cikkel összhangban szolgáltatott információk és a 8. cikkben említett ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság 2022 júliusáig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Európai Bizottságának az uniós szintű készültség- és reagálástervezés jelenlegi állásáról és az e téren elért előrehaladásról.

    5. módosítás

    10. cikk

    A készültség- és reagálástervezés koordinálása az Egészségügyi Biztonsági Bizottság keretében

    Új pont hozzáadása

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    f)

    a határon átnyúló regionális egészségügyi együttműködés támogatása a potenciálisan vagy ténylegesen veszélyeztetett régiókban, illetve a határon átnyúló régióközi kapcsolattartó csoportok tevékenységének összehangolása.

    Indokolás

    Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) munkájának regionális komponense lehetővé teszi a határ menti régiók gördülékeny bevonását a válságelhárításba, és elkerülhetővé teszi a Covid19-világjárvány során 2020-ban több alkalommal megfigyelt kommunikációhiányt.

    6. módosítás

    11. cikk

    Az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet képzése

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (2)   Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységek célja a szóban forgó bekezdésben említett személyzet olyan ismeretekkel és készségekkel való felruházása, amelyek különösen a 6. cikkben említett nemzeti készültségi tervek kidolgozásához és végrehajtásához, a válsághelyzeti készültségi és felügyeleti kapacitások megerősítésére irányuló tevékenységek végrehajtásához szükségesek, ideértve a digitális eszközök használatát is.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett képzési tevékenységek célja a szóban forgó bekezdésben említett személyzet olyan ismeretekkel és készségekkel való felruházása, amelyek különösen a 6. cikkben említett nemzeti készültségi tervek kidolgozásához és végrehajtásához, a válsághelyzeti készültségi és felügyeleti kapacitások megerősítésére irányuló tevékenységek végrehajtásához szükségesek, ideértve a digitális eszközök használatát is. A szubnacionális szintű kapacitásépítés támogatása érdekében a képzési tevékenységek célcsoportjába az egészségügy területén hatáskörrel rendelkező helyi és regionális önkormányzatok is beletartoznak.

    […]

    […]

    (5)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve támogathatja az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet két vagy több tagállam közötti cseréjére, valamint a személyzet egyik tagállamból a másikba történő ideiglenes kirendelésére irányuló programok szervezését.

    (5)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve támogathatja az egészségügyi ellátásban részt vevő és a népegészségügyi személyzet két vagy több tagállam közötti cseréjére, valamint a személyzet egyik tagállamból a másikba történő ideiglenes kirendelésére irányuló programok szervezését.

    Ilyen intézkedéseket különösen azokban a határ menti régiókban kell bevezetni, amelyekben a regionális és helyi önkormányzatok jelentős hatáskörökkel rendelkeznek az egészségügy területén, többek között a régióközi, határon átnyúló kapcsolattartó csoportok munkatársainak képzése révén.

    Indokolás

    Bár a hatáskörmegosztás tagállamonként eltérő lehet, a helyi és regionális önkormányzatok gyakran vesznek részt mind a települési kórházak irányításában, mind pedig a katasztrófavédelemben, mégsem állnak rendelkezésükre a megfelelő képzések és kapacitások. Nagy szükség van célirányos képzésekre a gyakran munkaerőhiánnyal küzdő települési szolgálatok számára. Ezek gyorsabb reagálást és hatékonyabb fellépést tennének lehetővé.

    7. módosítás

    1. cikk (8) bekezdés

    Járványügyi felügyelet

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (8)   Minden tagállam kijelöli az (1) bekezdésben említett járványügyi felügyeletért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságokat.

    (8)   Minden tagállam kijelöli az (1) bekezdésben említett járványügyi felügyeletért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságokat. Ezt a nyomon követést területileg is fejleszteni kell, elsősorban regionális statisztikák segítségével.

    Indokolás

    Magától értetődik.

    8. módosítás

    9. cikk (3) bekezdés

    Riasztás

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Riasztás kiadásakor az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül haladéktalanul átadnak minden olyan, a birtokukban lévő, rendelkezésre álló információt, amely hasznos lehet a reagálás koordinálásához, így például a következőket:

    Riasztás kiadásakor az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül haladéktalanul átadnak minden olyan, a birtokukban lévő, rendelkezésre álló információt, amely hasznos lehet a reagálás koordinálásához, így például a következőket:

    a)

    a kórokozó típusa és eredete;

    a)

    a kórokozó típusa és eredete;

    b)

    az incidens vagy kitörés dátuma és helyszíne;

    b)

    az incidens vagy kitörés dátuma és helyszíne;

    c)

    az átvitel vagy terjedés módja;

    c)

    az érintett területek;

    d )

    toxikológiai adatok;

    d )

    az átvitel vagy terjedés módja;

    e )

    az esetek felismerésére és megerősítésére szolgáló módszerek;

    e )

    toxikológiai adatok;

    f)

    népegészségügyi kockázatok;

    f )

    az esetek felismerésére és megerősítésére szolgáló módszerek;

    g )

    nemzeti szinten hozott vagy meghozni kívánt népegészségügyi intézkedések;

    g )

    népegészségügyi kockázatok;

    h )

    a népegészségügyi intézkedéseken kívüli egyéb intézkedések;

    h )

    nemzeti szinten hozott vagy meghozni kívánt népegészségügyi intézkedések;

    i )

    az egészségügyi ellenintézkedések sürgős szükségessége vagy hiánya;

    i )

    a népegészségügyi intézkedéseken kívüli egyéb intézkedések;

    j )

    határokon átnyúló szükséghelyzeti segítségnyújtásra vonatkozó kérések és felajánlások;

    j )

    az egészségügyi ellenintézkedések sürgős szükségessége vagy hiánya;

    k )

    a kontaktkövetéshez szükséges személyes adatok, a 26. cikkel összhangban;

    k )

    határokon átnyúló szükséghelyzeti segítségnyújtásra vonatkozó kérések és felajánlások;

    l )

    a szóban forgó, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszéllyel kapcsolatos bármely egyéb releváns információ.

    l)

    a kontaktkövetéshez szükséges személyes adatok, a 26. cikkel összhangban;

     

    m )

    a szóban forgó, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszéllyel kapcsolatos bármely egyéb releváns információ.

    Indokolás

    Magától értetődik.

    B.   Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról

    9. módosítás

    3. cikk

    A Központ feladat- és hatáskörei

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (2) g)

    a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére iránymutatásokat nyújt a fertőző betegségek és a népegészségügy szempontjából releváns egyéb különös egészségi problémák kezelésére vonatkozóan, az érintett társadalmakkal együttműködésben;

    (2) g)

    a Bizottság vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére iránymutatásokat nyújt a fertőző betegségek és a népegészségügy szempontjából releváns egyéb különös egészségi problémák kezelésére vonatkozóan, az érintett társadalmakkal együttműködésben , gondolva itt többek között a határ menti régiókat és tranzitcsomópontokat célzó iránymutatásokra határokon át terjedő egészségügyi veszélyek esetén ;

    Indokolás

    A Covid19-világjárványban a határ menti régiók és a közlekedési csomópontok bizonyos időszakokban semmiféle iránymutatást nem kaptak mindaddig, amíg a tagállami intézkedések hatályba nem léptek. Az – akár nem formális és nem is kötelező érvényű – ECDC-iránymutatások minél korábbi közzététele EU-szerte megkönnyítené az időben történő közös reagálást helyi és regionális szinten, még mielőtt életbe lépnek a célzott nemzeti intézkedések.

    10. módosítás

    5. cikk

    A kijelölt hálózatok és a hálózati tevékenységek működése

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    (2) h)

    biztosítja, hogy az adatokat lehetőség szerint szubnacionális szinten gyűjtsék.

    Indokolás

    A szubnacionális szinten végzendő ECDC-adatgyűjtésre vonatkozó kérés a Covid19-világjárvány tapasztalataiból adódik: egyes régiókban a járványügyi helyzet eltért a tagállami átlagtól vagy a szomszédos régiókban uralkodó helyzettől.

    11. módosítás

    5b. cikk

    Készültség- és reagálástervezés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1) c)

    előmozdítja a tagállamok készültségi és reagálási tervezésével kapcsolatos önértékeléseket és külső értékeléseket, valamint az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 7. és 8. cikke szerint részt vesz a készültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos jelentéstételben és ellenőrzésben;

    (1) c)

    előmozdítja a tagállamok készültségi és reagálási tervezésével kapcsolatos önértékeléseket és külső értékeléseket, köztük a határ menti régiókra és közlekedési csomópontokra vonatkozó szubnacionális készültségi és reagálási terveket, valamint az (EU) …/… rendelet [HL: beillesztendő a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet száma [ISC/2020/12524]] 7. és 8. cikke szerint részt vesz a készültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos jelentéstételben és ellenőrzésben;

    Indokolás

    Az egészségügy területén jelentős hatáskörökkel rendelkező régiók saját tervezéssel és intézkedésekkel reagáltak a Covid19-világjárványra. A független iránymutatások és ellenőrzések segítenék az információcserét és javítanák az első reakciók minőségét.

    12. módosítás

    5b. cikk

    Készültség- és reagálástervezés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    (1) l)

    ajánlásokat dolgoz ki az egészségügyi szükséghelyzetekre adandó regionális reakciók határon átnyúló koordinációjára és kölcsönös megfeleltetésére vonatkozóan.

    Indokolás

    Az egészségügy területén jelentős hatáskörökkel rendelkező régiók saját tervezéssel és intézkedésekkel reagáltak a Covid19-világjárványra. A független iránymutatások és ellenőrzések segítenék az információcserét és javítanák az első reakciók minőségét.

    13. módosítás

    8. cikk

    A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer működése

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    (6)     A központ lehetőség szerint szorosan összehangolja tevékenységét a határon átnyúló regionális egészségügyi kapcsolattartó csoportokkal.

    Indokolás

    A kapcsolattartás lehetőségeinek hiánya a válság idején megnehezítette a megfelelő reagálást a határon átnyúló régiókban. A határon átnyúló közös kapcsolattartó csoportok, amelyek információkat osztanak meg az ECDC-vel és a hatóságokkal minden szinten, lehetővé tennék az illetékes hatóságok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.

    II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A.   Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    1.

    hangsúlyozza, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikke szerint „[v]alamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, és a 196. cikk szerint „[a]z Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítása érdekében”;

    2.

    utal az uniós egészségügyi cselekvési programról (EU4Health) szóló véleményében megfogalmazott kötelezettségvállalására, amely szerint „prioritást kap az egészségügy európai szintű előtérbe helyezése, valamint a regionális és helyi önkormányzatok támogatása a rák és a járványok elleni küzdelemben, a határokon átnyúló egészségügyi együttműködésben és az egészségügyi rendszerek modernizálásában”;

    3.

    emlékeztet a globális egészségszemlélet elvére, amely szerint az egészség horizontális téma, amelyet az Európai Unió valamennyi szakpolitikai területén és fellépésében érvényesíteni kell;

    4.

    figyelembe veszi az Európai Bizottság 2020. január 29-én közzétett munkaprogramját, amely kimondja, hogy az európai életmód azt jelenti, hogy „[k]özös megoldásokat kell találni a közös kihívásokra, fel kell vértezni az embereket a szükséges készségekkel, és be kell fektetni egészségük és jóllétük fejlesztésébe”.

    5.

    felhívja a figyelmet arra, hogy a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikkével összhangban intézkedéseket kell hozni a határon átnyúló, biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítése céljából, és elő kell mozdítani az egészségügyi ellátás területén folytatott tagállami együttműködést az egészségügyi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó nemzeti hatáskörök teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;

    6.

    emlékeztet arra, hogy az Eurobarométer 2017-es adatai szerint az európaiak több mint 70 %-a több uniós szerepvállalást vár az egészségügy területén. Napjainkban ez a kérdés minden eddiginél fontosabb az uniós polgárok számára, akik joggal várják el, hogy az EU aktívabb szerepet játsszon ezen a területen;

    7.

    hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság tanulságai lehetőséget adnak az EU-nak arra, hogy jobb régióközi keretet hozzon létre a polgárai egészségét fenyegető, határokon át terjedő veszélyek nyomon követésére és leküzdésére;

    8.

    felhívja a figyelmet, hogy a világjárvány elleni küzdelem mellett az EU-nak az egészségügyi rendszerekben tapasztalható egyenlőtlenségek és egyes helyeken az egészségügyi személyzet tartós hiánya jelentette súlyos problémával is szembe kell néznie, amire szintén oda kell figyelnünk;

    9.

    aggódik amiatt, hogy a javaslat nem veszi kellően figyelembe a regionális és helyi szintet, és a határon átnyúló kérdéseket nem a határ menti régiók konkrét igényei, hanem a tagállami határok szempontjából kezelik;

    A helyi és regionális önkormányzatok szerepének megerősítése a válaszintézkedések tervezésében és kialakításában

    10.

    felhívja a figyelmet, hogy 27 tagállamból 19 azt az utat választotta, hogy a gondozást, segítségnyújtást és népegészségügyet elsődlegesen a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe utalja, ezért kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljeskörűen vonják be a nemzeti készültségi és reagálási tervek kidolgozásába, értékelésébe és a válaszintézkedések kialakításába;

    11.

    felhívja a figyelmet arra, hogy regionális szintű végrehajtási mechanizmusokat kell kidolgozni. A nemzeti készültségi és reagálási tervek végrehajtásának hatékonysága attól függ, hogy a tagállami kormányok mennyire intenzíven vonják be a regionális szintet;

    12.

    üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az uniós készültségi és reagálási terv működésének biztosítása érdekében szervezzék meg a tagállami egészségügyi rendszerek stressztesztjét. Emlékeztet arra, hogy e stressztesztekbe teljes mértékben be kell vonni az érintett tagállamok régióit és városait azok hatásköreitől függően;

    13.

    üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a válsághelyzeti készültség megerősítése érdekében szervezzenek képzéseket az egészségügyi szakemberek számára a nemzeti készültségi tervek kidolgozásáról és végrehajtásáról, ideértve a digitális eszközök használatát is. Úgy véli azonban, hogy ezt a képzést ki kell terjeszteni a helyi és regionális önkormányzatok egészségügyért felelős munkatársaira is, amennyiben az adott önkormányzatok jelentős népegészségügyi hatáskörrel rendelkeznek;

    14.

    úgy véli, hogy a felülről lefelé irányuló intézkedéseket rugalmasan össze kell kapcsolni a helyi és regionális szakismeretekkel és intézkedésekkel;

    15.

    hangsúlyozza, hogy a polgárok és a helyi önkormányzatok bevonásával hatékonyabban ki lehetne építeni az ellenálló képességet. A folyamatba szakembereket is be kell vonni, akiknek a nézőpontja eltérhet a jogalkotókétól;

    16.

    felhívja a figyelmet a lakosság népegészségügyi témákkal kapcsolatos képzésének és felvilágosításának kérdésére. Ebben rendkívül fontos szerep hárul a helyi és regionális önkormányzatokra;

    17.

    fontosnak tartja, hogy a regionális egészségügyi létesítményekben támogassuk a digitális konnektivitást és a képzéseket, és előmozdítsuk a távorvoslást annak érdekében, hogy az „intelligens” központoknak és a mobil multidiszciplináris csapatoknak köszönhetően hatékonyabb ellátást tudjunk biztosítani;

    Határ menti régiók

    18.

    felhívja a figyelmet azoknak az EU belső és külső határai mentén fekvő régióknak a különleges szerepére és kihívásaira, amelyek már évekkel ezelőtt kidolgoztak egészségügyi együttműködési modelleket, és rámutat azokra az előnyökre, amelyeket a helyi közösségek az ilyen típusú megoldásoknak köszönhetően élveznek;

    19.

    javasolja, hogy fokozzák azokat az intézkedéseket, amelyek megvédik a regionális és helyi önkormányzatok egészségügyi technológiai rendszereit az esetleges kibertámadásoktól, amelyek veszélyeztethetik a tagállamok egészségügyi rendszereinek működését. Összehangolt tervezésre és központosított tanácsadásra van szükség azon rendszerek megerősítéséhez, amelyek alaphelyzetben is létfontosságúak, világjárvány idején pedig még inkább;

    20.

    arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi válság rávilágított a határ menti egészségügyi rendszert fenyegető veszélyekre, és további akadályokat gördített a régiók közötti együttműködés útjába. A jogszabályi eltérésekből adódó hatáskörbeli különbségek és adminisztratív nehézségek komoly kihívást jelentenek a határ menti régiókban a hatékonyabb és jobb egészségügy-menedzsment terén.

    21.

    megfelelő jogi megoldások gyors elfogadását, egy ösztönzőrendszert és a bevált gyakorlatok terjesztését kéri, hogy tartósan javítani lehessen a határ menti régiók közötti egészségügyi együttműködést. Ehhez különösen azt kell figyelembe venni, hogy a nemzeti készültségi és reagálási tervek keretében létre lehet vagy kell-e hozni régióközi, határon átnyúló kapcsolattartó csoportokat, amelyek egészségügyi szükséghelyzet esetén előkészítik és koordinálják az adott régióban a határ mindkét oldalán szükséges intézkedéseket;

    22.

    hangsúlyozza, hogy az olyan betegek, akik külföldön vesznek igénybe egészségügyi ellátást, ezt főként a szomszédos régióban teszik, ezért a határ menti régiók közötti együttműködés a siker előfeltétele;

    23.

    az egészségügyi szakemberek mobilitásának megkönnyítése céljából szorgalmazza a határon átnyúlóan aktív egészségügyi dolgozói „státusz” létrehozását. Az egészségügyi szakemberek Európán belüli mobilitásának megkönnyítése érdekében észszerűnek tartja a szakmai képesítések kölcsönös elismerési rendszerének megerősítését és az egységes képzési struktúrák előmozdítását;

    24.

    ezért kéri, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatot a határok minimális átjárhatóságának, és ezzel összefüggésben a határon átnyúló egészségügyi együttműködésnek a biztosítására annak érdekében, hogy az ezen a területen nyújtott szolgáltatásokat fenn lehessen tartani, és szükség esetén meg is lehessen erősíteni többek között válsághelyzetekben, ahogy az a Covid19-világjárvány esetében történt és történik;

    25.

    javasolja, hogy ösztönözzék állandó egészségügyi együttműködési megállapodások megkötését a különböző nemzeti szintű illetékes hatóságok között, hogy válsághelyzetben gondoskodni lehessen a betegek kölcsönös fogadásáról. Ezekben a megállapodásokban azt is figyelembe kell venni, hogy az EU-nak harmadik országokkal is van közös határa.

    B.   Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelet módosításáról

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    26.

    üdvözli az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megbízatásának megerősítésére vonatkozó javaslatot, amelyet már a szükséghelyzeti egészségügyi mechanizmusról szóló véleményében is szorgalmazott;

    27.

    úgy véli, hogy az ECDC hatáskörének kiterjesztése alapvető fontosságú a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek kezelésére vonatkozó közös uniós stratégiák kidolgozása érdekében;

    28.

    ajánlja, hogy új megbízatásának keretében az ECDC gyűjtsön szubnacionális szintű adatokat, és javítsa a határ menti régiók és a tranzitcsomópontok közötti együttműködést a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek tekintetében;

    29.

    hangsúlyozza, hogy az ECDC-vel való szoros együttműködés segít hatékonyabbá tenni a helyi és regionális önkormányzatokon belüli készültség- és reagálástervezést, valamint a jelentéstételt és az ellenőrzést, különösen a határ menti régiókban. Kéri egyben olyan, megfelelő rendelkezések elfogadását, amelyek lehetővé teszik, hogy a regionális önkormányzatok járvány esetén gyorsan megszervezzék a határon átnyúló válaszintézkedéseket és a koordinációt;

    30.

    reméli, hogy az ECDC nem kötelező erejű ajánlásokat és javaslatokat fog előterjeszteni a kockázatkezelésre vonatkozóan, különös tekintettel a határ menti régiókra;

    31.

    kiemeli, mennyire fontos az uniós egészségügyi munkacsoport mozgósításához és bevetéséhez szükséges kapacitás, hogy a tagállamokban támogatni lehessen a helyi válaszintézkedéseket;

    32.

    felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok operatív kapcsolattartó pontjai és az egészségügyi intézményeket helyi és regionális szinten felügyelő illetékes hatóságok közötti szoros együttműködés jelentősen növelheti a járványügyi felügyelet hatékonyságát;

    33.

    hangsúlyozza, hogy az egészségügyi intézmények rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel, többek között a járványügyi helyzetre vonatkozó adatbázisokkal. Ezért szorgalmazza, hogy a felügyeletüket ellátó helyi és regionális önkormányzatokat vonják be az ilyen információk rendelkezésre bocsátását szolgáló harmonizált rendszerek tervezésébe és megvalósításába;

    34.

    hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk egy közös statisztikai protokollban, amely lehetővé teszi a Covid19-válsággal és a jövőbeli járványokkal összefüggő hatásokra vonatkozó adatok összehasonlítását. Ez a protokoll, amelyet az ECDC és az Eurostat közös felügyelete alatt kell kidolgozni, a NUTS2 szintű adatokra támaszkodhat az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását is magában foglaló szakpolitikai válasz elősegítése érdekében;

    35.

    úgy véli, hogy az ECDC olyan integrált rendszereken keresztül képes biztosítani a járványügyi felügyeletet, amelyek a modern technológiák és a modellezéshez rendelkezésre álló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével valós idejű felügyeletet tesznek lehetővé.

    Kelt Brüsszelben, 2021. május 7-én.

    a Régiók Európai Bizottsága elnöke

    Apostolos TZITZIKOSTAS


    (1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).


    Top