Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért

[COM(2020) 667 final]

(2021/C 286/30)

Előadó:	Maria NIKOLOPOULOU
Társelőadó:	John COMER

Felkérés:	Európai Bizottság, 2020.10.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.4.15.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.4.27.
Plenáris ülés száma:	560.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	242/1/7

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság célkitűzését, vagyis a toxikus anyagoktól mentes környezet felé történő elmozdulást és annak biztosítását, hogy a vegyi anyagokat olyan módon állítsák elő, hogy azok minél nagyobb hasznot hozzanak a társadalom számára, ugyanakkor csökkenjen azok környezeti hatása.

1.2.

Meg kell határozni, hogy a vegyi anyagok mely felhasználása „létfontosságú”, valamint szükség van egy egyértelműen körvonalazott módszertanra arra vonatkozóan, hogyan lehet a vegyi anyagokat „biztonságos és fenntartható tervezésűvé” tenni. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk, hogy meg kell határozni, hogy mit értünk „aggodalomra okot adó anyagok” alatt, értékelni, illetve a legátfogóbb, legegyértelműbb és legegyszerűbb módon csoportosítani kell őket annak érdekében, hogy az ipar alkalmazkodni tudjon.

1.3.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon álláspontját, mely szerint az EU-nak globális szinten úttörő szerepet kell vállalnia a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok előállításában és felhasználásában. Hangsúlyozza továbbá, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalatok számára, emellett pedig szükség van a valamennyi uniós polgár számára méltányos átállást biztosító intézkedésekre is.

1.4.

A stratégia sikeréhez fontos az emberek és az iparág szerepvállalása, valamint az innovatív gondolkodásmód, ezzel együtt pedig átláthatóvá kell tenni a döntéshozatali folyamatot és be kell vonni az érdekelteket.

1.5.

A stratégia célja, hogy a kockázatkezelés általános megközelítését a veszélyes, például rákkeltő, mutagén vagy endokrin károsító vegyi anyagokat tartalmazó fogyasztási cikkekre is kiterjessze. Az ipar alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében azonban biztosítani kell az általános és a kockázatértékelések közötti egyensúlyt.

1.6.

Az EGSZB kéri, hogy tegyék kötelezővé és a teljes ellátási láncban, a nanoanyagokat tartalmazó termékekre is kiterjedően érvényesítsék a megfelelő és következetes címkézést.

1.7.

Az EGSZB üdvözli az EU stratégiai autonómiájának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, különösen az egészségügyi alkalmazásokhoz használt vegyi anyagokat illetően. Ugyanilyen erőfeszítésekre számít más ágazatokban is, és szorgalmazza az uniós iparpolitika arra irányuló felülvizsgálatát, hogy a legfontosabb vegyi anyagok gyártása részben visszakerüljön az uniós országokba.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az innovációnak és a fogyasztók bizalmának a fokozása, valamint a megfelelő hatásvizsgálatok elvégzése érdekében orvosolni kell a vegyi anyagokkal kapcsolatos adatok hiányát. Alapvetően fontos, hogy a kutatási eredményekről hozzáférhető és megbízható adatbázisok álljanak rendelkezésre, felülvizsgálják az ipari tulajdonjogokat és az adatokhoz való hozzáférést korlátozó szabadalmakat, és hogy jobban érvényesüljön az „adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma” elv.

1.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy az, hogy a stratégia foglalkozik a keverékekkel, fontos lépés a vegyi anyagok kockázatértékelése terén. Ugyanakkor a kutatás és fejlesztés fokozása alapvetően fontos a jelenlegi ismeretbeli hiányosságok pótlása, valamint a keverékek értékelésének és kezelésének előmozdítása érdekében.

2.   Az Európai Bizottság javaslata

2.1.

Ez a stratégia lehetőséget kínál egyrészt arra, hogy összeegyeztessük a vegyi anyagok társadalmi értékét az emberi egészséggel és bolygónk korlátaival, eleget téve az uniós polgárok azon jogos elvárásának, hogy magas szintű védelmet élvezzenek a veszélyes vegyi anyagokkal szemben, másrészt pedig arra, hogy az uniós ipar világszinten vezető szerepet játsszon a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok gyártásában és felhasználásában.

2.2.

A toxikus anyagoktól mentes környezet megvalósítására törekedve a stratégia új hierarchiát hoz létre a vegyi anyagok kezelését illetően. Ez magában foglalja a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok használatát, az emberi egészségre és a környezetre krónikus hatást gyakorló, aggodalomra okot adó anyagok minimalizálását vagy helyettesítését, valamint a nem alapvető társadalmi felhasználásra szánt legkárosabb vegyi anyagok fokozatos kivezetését, különösen a fogyasztási cikkekben. Ábra A toxikus anyagoktól való mentesség hierarchiája – a vegyi anyagok kezelésének új hierarchiája

2.3.   A stratégia öt fő célra összpontosít

2.3.1.

Innováció a biztonságos és fenntartható uniós vegyi anyagokért. A javasolt intézkedések között szerepel többek között a vegyi anyagok biztonságos és fenntartható tervezésére vonatkozó uniós kritériumok kidolgozása, az aggodalomra okot adó anyagok termékekben való előfordulására vonatkozó jogi követelmények bevezetése a fenntartható termékekről szóló kezdeményezés révén, valamint az ipari kibocsátásokról szóló uniós jogszabályok módosítása annak ösztönzése érdekében, hogy az uniós ipar biztonságosabb vegyi anyagokat használjon.

2.3.2.

Erősebb uniós jogi keret a sürgető környezeti és egészségügyi problémák kezelésére. A javasolt intézkedések célja, hogy védelmet nyújtsanak a fogyasztóknak és a munkavállalóknak, elkerülve a legártalmasabb vegyi anyagok jelenlétét minden fogyasztási cikkben, például az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, a játékokban, a gyermekápolási cikkekben, a kozmetikumokban, a mosószerekben, a bútorokban és a textíliákban. Különös figyelmet fognak fordítani azokra a vegyi anyagokra, amelyek rákot vagy génmutációt okozhatnak, hatással lehetnek a reprodukciós vagy az endokrin rendszerre, illetve perzisztensek és bioakkumulatívak. Ez a megközelítés végül az immun-, az ideg vagy a légzőrendszerre, illetve az egy adott szervre mérgező vegyi anyagokra is alkalmazandó lesz. Addig is, amíg nem vezetik be a kockázatkezelésre vonatkozó általános megközelítést, kiemelten korlátozva lesz a fent felsorolt veszélyeket rejtő anyagok valamennyi felhasználása, mégpedig az egyenként történő szabályozás helyett csoportosítva.

2.3.3.

Az intézkedések egyszerűsítése és konszolidációja a jogi keret javítása érdekében. A javaslat létrehozza többek között az „egy anyag, egy értékelés” folyamatot a vegyi anyagokról szóló jogszabályokban szereplő vegyi anyagok veszély-/kockázatértékelésének összehangolása, az Európai Vegyianyag-ügynökség irányításának megerősítése és finanszírozási modelljének fenntarthatóbbá tétele érdekében. A stratégia emellett javaslatot tesz a REACH (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet) és a CLP-rendelet (az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló rendelet) célzott módosítására, amit a minőségi jogalkotás elveivel összhangban kell végrehajtani, és adott esetben értékeléseknek és hatásvizsgálatoknak kell alávetni.

2.3.4.

A vegyi anyagokra vonatkozó átfogó tudásalap létrehozása. Vegyi anyagokra vonatkozó uniós korai előrejelző és intézkedési rendszert fognak kidolgozni egyrészt annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikák kezelni tudják az újonnan felmerülő vegyi kockázatokat, amint azokat a nyomon követés és kutatás során azonosították, másrészt azzal a céllal, hogy létrehozzák a vegyi szennyezés mozgatórugóinak és hatásainak nyomon követésére, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok hatékonyságának mérésére szolgáló mutatók keretrendszerét.

2.3.5.

A vegyi anyagok világszinten modellértékű megfelelő kezelése. Ezen intézkedések célja, hogy támogassák a harmadik országok kapacitásépítését a vegyi anyagok értékelése és kezelése terén, valamint biztosítsák, hogy az EU-ban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne állítsák elő exportcélokra.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A vegyi anyagok az elmúlt 50 év során életmódunk központi elemeivé váltak, és kedvezően hozzájárultak a kultúránkhoz, valamint – a népességszám növekedésével – az egész társadalom fejlődéséhez. Ugyanakkor a vegyi anyagok – úgy a szintetikus, mint a természetben előforduló vegyi anyagok – veszélyes tulajdonságokkal bírhatnak, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az emberiség mégis egyre inkább függ ezektől az anyagoktól. Az ENSZ szerint a vegyi anyagok termelése 1990 és 2030 között hétszer gyorsabban fog növekedni, mint a világ népessége.

3.2.

A toxikus anyagoktól mentes környezetre irányuló, elismerésre méltó célkitűzést mindannyiunknak támogatnia kellene, és bármennyire is nehéz megvalósítani, a tétlenségre nincs mentség. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy e célból magas szintű kerekasztal-megbeszéléseket szervezzen az összes érdekelt fél bevonásával.

3.3.

Továbbra is nagy mennyiségű veszélyes vegyi anyag szivárog a környezetbe, számos forrásból, például a kezelt vagy kezeletlen háztartási és ipari szennyvíz kibocsátása, a hulladéklerakók, valamint az égetési és gyártási folyamatok miatt, és ezek az anyagok levegőben, a talajban és a vízben is terjedhetnek, komoly károkat okozva (1).

3.4.

A vegyi szennyeződés miatt sok a régóta megoldatlan kérdés. Például a PBDE-k (polibrómozott difenil-éterek) és más égésgátlók könnyen kikerülnek abból a termékből – például a poliuretánhabból –, amelyhez hozzáadták ezeket, így szennyezik a levegőt és a port. Bár számos káros PBDE-t betiltottak, perzisztenciájuk és széles körű használatuk miatt nem tűntek el a környezetből.

3.5.

A szóban forgó veszélyes vegyi anyagok helyettesítésekor biztosnak kell lennünk abban, hogy a helyettesítő anyag hatása komoly javulást jelent. Például az erdőirtásban szerepet játszó pálmaolajból készült biodízel környezeti szempontból kedvezőtlenebb lehet, mint a fosszilis üzemanyagok használata.

3.6.

Ezenkívül a szabályozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy-egy veszélyes vegyi anyagot hasonló veszélyes tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagokkal próbálnak helyettesíteni, és ezt meg kell akadályozniuk. Például a PFA-kat csoportként kell kezelni, nem pedig egyedileg. Újabb kutatások szerint a régi PFA-k egyes alternatívái nem feltétlenül biztonságosabbak (2).

3.7.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az emberi egészség és a környezet helyreállítását szolgáló szennyezésmentesítési intézkedések nem feltétlenül elégségesek, különös tekintettel azokra a létfontosságú vegyi anyagokra, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre toxinmentes alternatívák, illetve ezek még hosszú távú fejlesztési folyamatot igényelnek, valamint az olyan, fokozatosan megszüntetett vegyi anyagokra, amelyek továbbra is nagy aggodalomra adnak okot a környezetben való tartós megmaradásuk miatt. Mivel még mindig komoly erőfeszítéseket tesznek a szennyezésmentesítési stratégiák elfogadására, az EGSZB várakozással tekint a hamarosan elkészülő „szennyező anyag-mentességi cselekvési terv” elé.

3.8.

Az EGSZB kéri, hogy a nanoanyagokat tartalmazó termékek (játékok, biocidek, ruhák, peszticidek, gyógyszerek, festékek, gyermekgondozási termékek stb.) megfelelő és következetes címkézése legyen kötelező és érvényesíthető a teljes ellátási láncban.

3.9.

Az EGSZB azt is felveti, hogy reális és megvalósítható-e a számos párhuzamosan végzendő fellépés ütemterve, figyelembe véve, hogy az iparnak fokozatosan, súlyos káros társadalmi és gazdasági következmények nélkül kell alkalmazkodnia az átálláshoz. Ezenkívül meg kell erősíteni a hatóságok kapacitásépítését, ami elengedhetetlen a tervezett aktualizált politikák sikeres végrehajtásához.

3.10.

Néhány szempont nem szerepel vagy nincs kellően kifejtve a stratégiában, ilyen például a vegyi anyagokra vonatkozóan javasolt átállás becsült energiamérlege, valamint az európai munkavállalókra, illetve kis- és nagyvállalatokra gyakorolt következmények. Az európai strukturális és beruházási alapokból pénzügyi forrásokat kellene elkülöníteni a stratégia eredményes végrehajtásának biztosítására.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   Innováció a biztonságos és fenntartható uniós vegyi anyagokért

4.1.1.

A biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagokra való átállás mindenki szerint társadalmi és gazdasági szempontból is elengedhetetlen az uniós ipar zöld és digitális átállásának megkönnyítéséhez. Óriási kihívás előtt állunk. A szükséges kutatás nagyon költséges lehet, de némi versenyelőnyt is kínál. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos munkahelyek megszűnnek és gazdasági veszteségek keletkeznek, mivel nem biztos, hogy minden vállalat képes alkalmazkodni, illetve hogy minden munkavállalót át- vagy tovább lehet képezni. Ezért a méltányos átállás megvalósításához, valamint a beruházások és az innovatív üzleti modellek támogatásához létfontosságúak a pénzügyi és ösztönző intézkedések – külön figyelmet fordítva arra, hogy a munkavállalók megtarthassák a munkahelyüket vagy életképes alternatívával rendelkezzenek.

4.1.2.

A közlemény nem nevezi meg a munkavállalók teljes alkalmazkodását biztosító intézkedéseket, ilyen lehet például az átképzés és a szakirányú képzés ösztönzése és finanszírozása, ami megakadályozhatná munkahelyek megszűnését. Az is aggasztó kérdés, hogy az ipari ágazatok földrajzi megoszlása hogyan érinti a stratégia hatását. Figyelembe kell venni a peremterületeken található iparágakat, valamint az ágazathoz tartozó kkv-k magas arányát is.

4.1.3.

A „biztonságos és fenntartható tervezés” kidolgozásra váró fogalma aggályokat vet fel az érdekelt felek körében. Ezért az idevonatkozó fogalommeghatározásnak, valamint az ilyen vegyi anyagok nagyobb arányú termeléséhez szükséges megfelelő készségek meghatározásának az összes érintett szereplő kritériumain kell alapulnia.

4.1.4.

A vegyi anyagok nyilvántartásba vételi, értékelési és engedélyezési folyamata összetett és szakértelmet igényel, ami néha kihívást jelent a kkv-k számára, és általában magas megfelelési és adminisztratív költségekkel jár. A REACH- és a CLP-rendeletben a regisztrációs és a szabályozási kockázatkezelési eljárások teljesítésének megkönnyítése érdekében egyszerűsíteni kell a folyamatot, vagy ösztönözni lehetne a nem szakértők képzését.

4.1.5.

Az újszerű és tisztább ipari folyamatok és technológiák csökkenteni fogják a vegyianyag-gyártás környezeti lábnyomát, megkönnyítik az vegyi termékek piaci bevezetését, és teljesítik a fenntartható fejlődési célokat és az átfogó európai zöld megállapodást. A tisztább ipari folyamatok és technológiák tervezésével és bevezetésével kapcsolatos értékelési útmutatók és a bevált gyakorlatok megosztása lehetővé tenné ezt az átmenetet. Fontolóra kell venni az elérhető legjobb technológiákat.

4.1.6.

Az Európai Bizottság célja az, hogy minimalizálja az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét az újrahasznosított anyagokban. Ezért a fenntartható termékpolitikára vonatkozó kezdeményezés keretében követelményeket és tájékoztatást vezet be a vegyianyag-tartalommal és a biztonságos felhasználással kapcsolatban. Az újrahasznosítható anyagok következtében nem állandósulhat az, hogy nagyobb koncentrációban használnak veszélyes vegyi anyagokat (3). Az „aggodalomra okot adó anyagokat” minél átfogóbban, egyértelműbben, valamint egyszerűsítve be kell azonosítani, ki kell értékelni és be kell sorolni annak érdekében, hogy az ipar alkalmazkodni tudjon.

4.1.7.

Ezek az intézkedések fokozzák a fogyasztók és a gyártók újrahasznosított termékek iránti bizalmát. Az újrahasznosított anyagokból gyártott termékek vegyianyag-tartalmára vonatkozó megfelelő információk hiánya gondot jelent, az adatvédelmi korlátozások pedig problémákat vethetnek fel ezen a területen.

4.1.8.

A stratégia szerint az innovatív technológiák terén növekedni fognak a beruházások. Ez nagyszerű lehetőséget kínál az ipari hulladékokból, különösen az agrár-élelmiszeripari hulladékokból származó termékek hasznosítását érintő kutatások előmozdítására. Az ebben rejlő nagy lehetőségeket eddig az elégtelen beruházások akadályozták. Az agrár-élelmiszeripari hulladékok hasznosításából származó termékekre vonatkozó jogi követelményekkel azonban gyakorlatilag sem „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, sem a fenntartható vegyi anyagokra vonatkozó stratégia nem foglalkozik. Például a gyógyszermaradványok talajjavításra szánt, kezelt állati trágyában való jelenléte, a kezelt szennyvíz növények öntözésére való újrafelhasználása, valamint a gyógyszerek, a peszticidek, a gyomirtó és rovarölő szerek optimalizált élelmiszer-hulladékban található maradványai különös aggodalomra adnak okot. Ezek a bioaktív anyagok ugyanis környezetünk egészében elterjedhetnek, károsan hatva az ökoszisztémákra. Éppen ezért azonosítani, értékelni és szabályozni kell ezeket. A lakosságot nemcsak a kitettség, hanem a fogyasztás is érintheti, mivel ezek az anyagok biológiailag felhalmozódhatnak és koncentrációjuk fokozódhat az élelmiszerlánc mentén.

4.1.9.

Az aggodalomra okot adónak minősülő anyagok kapcsán nem egyértelmű a helyzet az érdekelt felek számára. A bevezetendő követelmények kifejtése, valamint a megvalósítás ütemterve sokat segítene annak megértésében, hogy ez az intézkedés milyen hatással van a jelenlegi anyagciklusokra.

4.1.10.

A vegyi anyagokkal kapcsolatban javasolt átállás becsült energiamérlege aggodalomra ad okot. Mivel a zöld anyagciklusokhoz szükséges fő átalakítások erősen endoterm folyamatok (pl. szétválasztás, újrafeldolgozás, szennyezésmentesítés, kémiai átalakítás), az energiaigény várhatóan növekedni fog. Emellett csökkenteni kell a vegyi anyagok gyártásának szénlábnyomát, mivel ez általában energiaigényes folyamat.

4.1.11.

A hidrogén nagy lehetőségeket rejt magában e tekintetben, mivel a megcélozható folyamatokban mind energiaforrásként, mind kémiai redukálószerként szerepet játszhat (például reduktorként a szenet helyettesítheti). A hidrogéncellák alapja azonban továbbra is a drága és környezeti szempontból költséges platina. Kémiai alapkutatásokra van szükség a platina alternatíváinak megtalálásához.

4.1.12.

Az Európai Bizottság nagyobb rezilienciát irányoz elő az uniós társadalom számára alapvető alkalmazásokban használt vegyi anyagok kínálatát és fenntarthatóságát illetően azáltal, hogy csökkenti az EU függőségét és fokozza a vegyi anyagokkal kapcsolatos stratégiai előrejelzést. Az egészségügyi alkalmazásokban használt vegyi anyagok rezilienciájának növelése jelentős előrelépést jelent az egészségügyi ellátásban használt vegyi anyagok uniós piaca és ipara számára. Tudnunk kell, hogy ezek az intézkedések miként vonatkoznának más alapvető felhasználású vegyi anyagokra.

4.1.13.

Számos termék unión kívüli országokból importált nyersanyagokból készül, ilyenek például a ritkaföldfémek, amelyeket környezeti és egészségügyi veszélyeket jelentő ércbányászati tevékenységekkel lehet kitermelni, és amelyek számos korszerű technológia – a védelmi rendszerektől, a mobiltelefonoktól és a televíziótól kezdve a LED-es izzókig és a szélturbinákig – kritikus alkotóelemeivé váltak. Így felmerül a kérdés, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak az egyéb olyan alapvető anyagoktól való függőség leküzdésére, amelyek gyártási folyamatai harmadik országokból származó nyersanyagoktól függenek.

4.1.14.

Az EGSZB felveti továbbá, hogy a „biztonságos és fenntartható tervezés” megközelítése hogyan alkalmazható az Unión kívüli beszállítókra, amelyek a vegyi anyagokkal kapcsolatosan saját szabályozással rendelkeznek. Mivel a vegyi anyagok előállítására vonatkozóan még nem határozták meg ezeknek a kritériumoknak a határait, nem egyértelmű, hogy az alapelv és az értékelési intézkedések vonatkoznának-e a nyersanyagforrásokra, függetlenül azok származásától. Egyelőre az sem világos, hogy a javasolt intézkedések hogyan kapcsolódnak majd a vegyi anyagok uniós értékláncaiban részt vevő harmadik országokban hatályos különböző szakpolitikákhoz, és hogyan teremtenek egyensúlyt ezek között.

4.1.15.

Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy vizsgálják felül az EU iparstratégiáját, és vegyék fontolóra a vegyianyaggyártás uniós országokba való visszahelyezésének ösztönzését. Ez nemcsak az EU stratégiai autonómiáját erősíti meg, hanem új, minőségi munkahelyeket is teremt, és megkönnyíti a vegyianyag-stratégia megvalósítását.

4.2.   Erősebb uniós jogi keret a környezeti és egészségügyi problémák kezelésére

4.2.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon célját, hogy kiterjessze a kockázatkezelés általános megközelítését. Mivel azonban egyes termékek korlátozva lesznek, annak érdekében, hogy az ipar fokozatosan alkalmazkodni tudjon, valamennyi vegyi anyag esetében biztosítani kell az általános és a specifikus kockázatértékelés közötti összhangot.

4.2.2.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a PFA-król szóló rendelet kapcsán a csoportosítást alkalmazzák, és egyetért azzal, hogy a jogszabályok hatékonyságának és eredményességének fokozása érdekében esetleg nagyobb mértékben kellene csoportosítási stratégiákat alkalmazni (4).

4.2.3.

A stratégia javasolni fogja, hogy a CLP-rendelet tartalmazzon új veszélyességi osztályokat és kritériumokat a környezeti toxicitás, a perzisztencia, a mobilitás és a bioakkumuláció teljeskörű kezelése érdekében. Fontos, hogy a vegyi anyagok környezetre gyakorolt káros hatásainak értékelése és különböző veszélyességi osztályokba sorolása átfogó és átlátható alapon történjen. A csoportosítási kritériumokat részletesen meg kell határozni, hogy előre lehessen jelezni a fejlesztés alatt álló egyéb termékekkel kapcsolatos esetleges aggályokat.

4.2.4.

Az endokrin károsító anyagokat, a perzisztens, mobil és mérgező, valamint a nagyon perzisztens és nagyon mobil anyagokat magában foglaló, különös aggodalomra okot adó anyagkategóriák bevezetésének átfogó és átlátható felmérésen és értékelésen kell alapulnia. Ezenkívül nagyobb összhangra van szükség a REACH-ben és más európai jogszabályokban (például az EU víz-keretirányelvében) megnevezett, különös aggodalomra okot adó anyagok között.

4.2.5.

A stratégia főként az endokrin károsító anyagokra és a PFA-kra összpontosít, és veszélyes anyagként foglalkozik a peszticidekkel, biocidekkel, gyógyszerekkel, nehézfémekkel, lágyítószerekkel és égésgátlókkal is. Más, aggodalomra okot adó vegyszereket, például a nanoanyagokat azonban alig említi a szöveg. Bár ezek szerepelnek a REACH-rendeletben, fogalommeghatározásuk felülvizsgálata folyamatban van, szabályozásuk pedig továbbra sem kielégítő (pl.: nincs szabályozva a nanoanyagok környezetbe történő kibocsátása, a forgalomba hozataluk nem korlátozott, szükség volna átláthatóságra és egy olyan uniós nyilvántartás létrehozására, amely biztosítaná azok nyomon követhetőségét a gyártástól a fogyasztókig).

4.2.6.

Tekintettel az egyes anyagcsaládokhoz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó, széles körben dokumentált bizonyítékokra, az EU-nak nemcsak korlátoznia, hanem esetenként akár tiltania is kellene a már azonosított endokrin károsító anyagok, például a biszfenol és a ftalátok használatát – ez az élelmiszerekben alkalmazott, tápértékkel nem bíró vegyi anyagokra, például a nanoanyagokra is vonatkozik.

4.2.7.

A különös aggodalomra okot adó anyagok és egyéb vegyületek helyettesítésének előmozdítására és megkönnyítésére irányuló intézkedések pénzügyi mechanizmuson (bonus/malus) keresztül valósíthatók meg.

4.2.8.

Fontos előrelépés az aggodalomra okot adó vegyi anyagok kockázatértékelésében, hogy a dokumentum különös figyelmet fordít a keverékekre. Az EGSZB üdvözli, hogy a szándékos és a nem szándékos keverékekkel egyaránt foglalkoznak majd. A toxicitással és a keverékeknek való kitettséggel kapcsolatos fennmaradó ismeretbeli hiányosságok, valamint a használatban lévő vegyi anyagok nagy száma azonban olyan javaslatokhoz vezet, mint például a keverékértékelési tényező különálló vegyi anyagokra való szisztematikus alkalmazása a nem szándékos keverékek kezelése érdekében. Kérdéses, hogy ez a tényező megbízhatóan alkalmazható-e vegyi anyagok kockázatértékelésében, mivel nem esetspecifikus tényezőről van szó. Az EGSZB ezért határozottan egyetért a jelentésben (SWD(2020) 250 (5)) említett, kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos prioritásokkal és ajánlásokkal, melyek a keverékek hatékony értékelését és kezelését célozzák.

4.3.   A jogi keret egyszerűsítése és megszilárdítása

4.3.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a vegyi anyagok hatékony biztonsági értékelését illetően fontolóra vegyék az „egy anyag, egy értékelés” megközelítést.

4.3.2.

Ez egyszerűsíti és felgyorsítja a jóváhagyási folyamatot, ami előnyös lesz a gyártók számára, és megkönnyíti a toxinmentes alternatív anyagok kutatását és fejlesztését. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanaz az anyag különböző körülmények között, valamint keverékekben eltérő hatást gyakorol.

4.3.3.

A forgalomban lévő veszélyes termékekkel kapcsolatos riasztások mintegy 30 %-a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokra vonatkozik, és az ágazat által a REACH alapján nyilvántartásba vett vegyi anyagok regisztrálási dokumentációjának csupán egyharmada felel meg teljes mértékben a tájékoztatási követelményeknek.

4.3.4.

Üdvözöljük a meg nem feleléssel szembeni zéró tolerancián alapuló megközelítést és a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének fokozására javasolt intézkedéseket. Határozottan ajánlott az „adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma” elvének megfelelő végrehajtása, hogy ne kerüljenek szabályozatlan termékek és vegyi anyagok a piacra.

4.3.5.

Ezenkívül a piaci forgalmazásra jóváhagyott vegyi anyagokra vonatkozó adatokat maguknak a regisztrálóknak rendszeres időközönként frissíteniük kellene, mivel a REACH bizonyos szempontokat tekintve nem elégséges. A vegyianyag-értékelő jelentés (6) szerint az értékelt anyagok 64 %-a (196-ból 126) esetében hiányoztak az Európában forgalmazott vegyi anyagok biztonságosságát bizonyító adatok.

4.3.6.

A veszélyesnek tartott termékek csaknem 90 %-át az EU-n kívülről importálják. Az előrejelzések szerint a vegyi anyagok globális előállítása tovább fog növekedni. Valószínű, hogy az EU és az OECD országai technológiailag fejlett vegyi termékek, például speciális és élettudományi vegyi anyagok fejlesztésére és gyártására fognak összpontosítani. Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia valószínűleg nagy mennyiségű alapterméknek minősülő vegyi anyagot fog előállítani. Ez hatalmas problémákat vet fel az EU számára a határellenőrzés és a gazdasági versenyképesség szempontjából. Intézkedésekre lesz szükség annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az uniós vállalatok számára.

4.3.7.

Az EGSZB üdvözli az uniós határellenőrzések megerősítésére és az online piacterekkel való együttműködés fokozására irányuló intézkedéseket.

4.4.   A vegyi anyagokra vonatkozó átfogó tudásalap

4.4.1.

Mivel az EU-nak nincs egy minden anyagra vonatkozó átfogó információs bázisa, örömmel fogadjuk a vegyi anyagokra vonatkozó adatok rendelkezésre állásának javítását célzó intézkedésjavaslatokat, feltéve, hogy azok hatékonyak.

4.4.2.

Az ipar szempontjából a megkérdőjelezhető szabadalmi rendszer ellehetetleníti, hogy a forgalomban lévő szabadalmaztatott termékek valamennyi aspektusát megismerhessük.

4.4.3.

Tudományos szempontból az ingyenes nyílt tudomány korlátozottsága akadályozza az ismeretek szabad megosztását, valamint az erőfeszítések és a beruházások ötvözését. A tudományos adatvédelmi szabályok és a nem kellően megalapozott ipari tulajdonjogok korlátozzák a vegyi anyagokra vonatkozó összes releváns adat hozzáférhetőségét és ezáltal az innovációt.

4.4.4.

Az adatok hozzáférhetőségével kapcsolatos problémákat a rendelkezésre álló adatok körének bővítését és minőségük javítását célzó intézkedések bevezetésével kell kezelni és megoldani. Például létre lehet hozni egy olyan mechanizmust, amelyben a gyártási nanoanyagokat importáló iparágak finanszírozzák az olyan nanoanyagok kockázatával kapcsolatos független kutatásokat, amelyekre vonatkozóan hiányoznak a tudományos ismeretek.

4.4.5.

Az Európai Bizottság célja, hogy továbbra is ösztönözze a kutatást és a (bio)monitorozást a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok megértése és megelőzése érdekében, valamint ösztönözze az innovációt a kémiai kockázatértékelésben és a szabályozástanban.

4.4.6.

A kutatás révén és a munkavállalók bevonásával történő innováció megkönnyítése érdekében pénzügyi támogatást kell nyújtani az ipari és tudományos ismeretek átadására vonatkozó bevált gyakorlatok optimalizálásához is, biztosítva a megbízható adatbázisokhoz való szabad és egyszerű hozzáférést. Ezenkívül az innovációhoz való hozzáférést minden olyan szereplő számára elérhetővé kell tenni, akit az uniós vegyipar érint.

4.4.7.

Üdvözöljük a biztonsági vizsgálatok és a vegyi kockázatértékelés innovációját előmozdító, és így az állatkísérletek alkalmazását csökkentő intézkedéseket, különös tekintettel az olyan kutatási eredményekre és újszerű módszerekre (pl. in vitro vizsgálati módszerek), amelyek javítják a kémiai veszély- és kockázatértékelések minőségét, hatékonyságát és sebességét.

4.4.8.

Elengedhetetlen a döntéshozatal átláthatóságának fokozása. Számos fontos kérdésről zárt üléseken tárgyalnak, ami miatt az uniós polgárok nem látják tisztán, hogy az EU milyen intézkedéseket hoz a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségük korlátozása érdekében. Ezenkívül az (ECHA és EFSA (7) általi) értékelések és a döntések alapjául szolgáló nyers adatoknak elérhetőnek kell lenniük. Nagyobb átláthatóságot kell biztosítani a forgalomban lévő vegyi anyagokkal kapcsolatos tagállami határozatok és álláspontok tekintetében.

4.5.   A vegyi anyagok világszinten modellértékű megfelelő kezelése

4.5.1.

Tekintettel a kérdés globális hatására, az EGSZB örömmel látja, hogy a biztonsági és fenntarthatósági normák Unión kívüli előmozdítására irányuló intézkedéseket illetően az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy biztosítsa, hogy az EU-ban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne gyártsák exportra. Az azonban továbbra sem világos, hogy a még kidolgozandó és összehangolandó jogszabályok hogyan fognak globálisan érvényesülni. Az exportra szánt termékek tilalma olyan más országok iparát is érintheti, amelyekre a vegyianyag-stratégia nem vonatkozik. Nem világos, hogyan fogják kezelni a nem uniós iparágakra – azaz egy adott termék korábbi gyártóira és exportőreire – gyakorolt hatásokat.

4.6.   A vegyi anyagok túlzott felhasználása az egészségügyi ellátásban

Sokkal több kutatásra van szükség a betegségek megelőzésére vonatkozó szakpolitikák kidolgozása során, különös figyelmet fordítva az immunrendszerre. Az egészséges életmódhoz való pozitív hozzáállásra kell törekedni, lehetővé téve, hogy az emberek adott esetben kevesebb gyógyszeres kezelést vegyenek igénybe. A túlzott használat elkerülése érdekében gyógyszeres kezelést csak akkor szabadna alkalmazni, ha az elengedhetetlen.

4.7.   Vegyi anyagok a mezőgazdaságban

4.7.1.

A mezőgazdaságban használt peszticidek káros környezeti hatásait csökkenteni kell anélkül, hogy az az élelmiszer-termelés minőségének romlásához vezetne, vagy veszélyeztetné az EU-n belüli élelmezésbiztonságot.

4.7.2.

Megfelelő finanszírozást kell biztosítani a jelenlegi Európai Kutatási Szövetség számára, amelynek feladata a mezőgazdaságban alkalmazott szintetikus vegyi anyagok ökológiai alternatíváinak felkutatása és tesztelése. A beruházásokat a biológiai/ökológiai peszticidekre kell összpontosítani. Fokozni kell a pénzügyi támogatást a növénynövekedést elősegítő, természetes alapú szerekkel és a növényvédő szerekkel kapcsolatos kutatások és innováció ösztönzése érdekében is. Például egyes, rizobaktériumok által metabolizált természetes vegyületek eredendő bioaktivitása felhasználható külső kórokozók elleni növényvédő szerként.

4.7.3.

A műtrágyákat sokkal célzottabban kellene felhasználni, és ennek alacsonyabb műtrágya-felhasználást kell eredményeznie. További kutatásokra van szükség alternatívák kifejlesztéséhez annak érdekében, hogy megmaradjon a megfelelő élelmiszer-termelés, és a gazdák megfelelő jövedelemhez jussanak.

4.7.4.

További környezeti és egészségügyi kockázatértékelésekre van szükség annak értékeléséhez, hogy a biotechnológia és a géntechnológia alkalmazása segíthet-e alternatívákat kifejleszteni a műtrágyákkal és a peszticidekkel szemben.

4.7.5.

Egyéb életképes alternatívák hiányában a peszticidek használatának jelentős csökkentése vagy növelni fogja a termelési költségeket és/vagy alacsonyabb terméshozamhoz vezet. Ezért meg kell vizsgálni a termelőkre és a fogyasztókra háruló gazdasági terhek, valamint a harmadik országokból importált élelmiszerek kérdését.

4.7.6.

A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégia nagyon ambiciózus, mivel Európa földterületeinek legalább 30 %-át tervezi aktívan kezelt és védett területek hálózatává alakítani. Jelentősen hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséghez és a természet helyreállításához, és segítenie kell a fenntartható vegyi anyagokra vonatkozó stratégia mezőgazdasági ágazatban való alkalmazásának megerősítését.

4.7.7.

Ebben az értelemben külön erőfeszítéseket kell tenni a biológiai sokféleség és különösen a beporzók peszticidekkel szembeni megfelelőbb védelme érdekében. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a növényvédő szerek méheket érintő kockázatainak értékeléséről szóló útmutató dokumentuma például komoly kiskapukat tartalmaz. Az útmutatóba bele kell foglalni a krónikus toxicitásra, a peszticidek lárvákra gyakorolt hatására, valamint a méheket és más beporzókat érintő akut toxicitásra vonatkozó adatokat is.

4.7.8.

A vegyi anyagokra vonatkozó stratégia csak akkor lehet sikeres, ha jelentős támogatást kapunk a lakosságtól, és ha valódi szemléletváltásra kerül sor a vegyi anyagok használatával, az éghajlatváltozással és a környezetszennyezéssel kapcsolatban.

---

(1)  Joyce Msuya, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatóhelyettese.

(2)  Az EU hírfigyelője, 517. szám, 2018.11.22.

(3)  Az EGSZB véleménye: A levegőminőségre, a vízre és a hulladékra vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása (HL C 110., 2019.3.22., 33. o.).

(4)  Az Európai Bizottság tanulmánya a 7. környezetvédelmi cselekvési program toxikus anyagoktól mentes környezetre vonatkozó stratégiájához.

(5)  Az Európai Bizottság jelentése a több vegyi anyagnak (keverékek) való együttes kitettség és a kapcsolódó kockázatok értékelése és kezelése során elért eredményekről.

(6)  Európai Környezetvédelmi Hivatal: https://eeb.org/chemical-evaluation-report-achievements-challenges-and-recommendations-after-a-decade-of-reach/.

(7)  Rövidítések: ECHA: Európai Vegyianyag-ügynökség, EFSA: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság.