(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az EUMSZ. fenti cikke és a 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(2)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerint a Kohéziós Alapot azért hozták létre, hogy hozzájáruljon az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez azáltal, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít a környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok közlekedési infrastruktúrájának (a továbbiakban: TEN-T) területén.

(3)

Az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [az új CPR] (5) közös keret alapján működő különféle alapokra – ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszt (a továbbiakban: ESZA+), a Kohéziós Alapot , az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) , az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (a továbbiakban: ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alapot (a továbbiakban: MMA), a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközt (a továbbiakban: HAVE) (a továbbiakban: az Alapok) – alkalmazandó közös szabályokat határoz meg. [Mód. 1]

(3a)

A tagállamok biztosítják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Szociális Fejlesztési Alap Plusz (ESZA+), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát, hogy ezek kiegészíthessék egymást, ha ez előnyökkel jár a sikeres projektek létrehozása szempontjából. [Mód. 2]

(4)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó szabályok egyszerűsítése érdekében egyetlen rendeletben kell meghatározni az alkalmazandó szabályokat mindkét alapra.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket– ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételével. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségeket, és 9. cikkével, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk a szociális jogok európai pillérének figyelembevételével.  A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, integrálják a nemi dimenziót, valamint küzdjenek a szociális és a jövedelmi egyenlőtlenségeket, támogassák a szegénység elleni küzdelmet, megőrizzék és előmozdítsák a jogokkal járó, minőségi munkahelyek létrehozását, és biztosítsák, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget, küzdve a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Alapoknak elő kell segíteniük a intézményi ellátásról a családi és a közösségi ellátásra való áttérést, különösen azok számára, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az Alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak kedvező műveletek során be kell tartaniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályokat alá tartozó, az ESZA+ alappal szinergiában végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a társadalmi befogadás előmozdításához és a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a polgárok életminőségének javításához a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (a továbbiakban: UNCRC) foglalt kötelezettségekkel összhangban . [Mód. 3]

(6)

Szükséges felölelni ez ERFA-ra vonatkozó rendelkezéseket, mind a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés, mind az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) (a továbbiakban: ETE/Interreg) tekintetében.

(7)

Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységek típusának azonosítása céljából egyedi szakpolitikai célkitűzéseket kell meghatározni a fenti alapokból való támogatás biztosításához, hogy azok hozzájáruljanak az (EU) 2018/XXX rendelet [az új CPR] 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több közös szakpolitikai célkitűzéshez.

(8)

Egy egyre inkább összekapcsolt világban, és tekintettel a  belső és külső demográfiai és migrációs dinamikára, egyértelmű, hogy az Unió migrációs politikájához olyan közös megközelítésre van szükség, amely kiaknázza a különböző finanszírozási eszközök közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget. Ahhoz, hogy a migrációkezelés terén Az ERFA-nak a programok kialakítása és végrehajtása során különleges figyelmet kell fordítania a demográfiai változásra mint kiemelt területre. A szolidaritás és a felelősségvállalás koherens, erőteljes és következetes támogatás legyen biztosítható a tagállamok közötti szolidaritási támogatása, valamint a migráció kezelése terén tett tagállami erőfeszítések megosztása érdekében a  kohéziós politika hozzájárulhat a menekültek és felelősségmegosztási erőfeszítésekhez, az ERFA-nak támogatást kell nyújtania a nemzetközi védelem alatt álló migránsok integrációjának folyamataihoz egy olyan megközelítés elfogadásával, amelynek célja a  menekültek és migránsok tartós beilleszkedésének elősegítésére méltóságának és jogainak védelme, nem utolsósorban az integráció és a helyi gazdasági növekedés közötti, egymást kölcsönösen erősítő kapcsolat miatt, különösen az integrációs politikák végrehajtásában részt vevő városok és helyi hatóságok infrastrukturális támogatása révén . [Mód. 4]

(9)

A tagállamok és a régiók által az eltérő fejlettségi szintek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére és az uniós régiók különböző helyzeteinek harmonizációjára, a társadalmi különbségek és az új kihívások kezelésére, és polgáraik számára valamint befogadó társadalmak és magas fokú szintű biztonság biztosítására, valamint a marginalizálódás és a radikalizálódás megelőzésének biztosítására irányuló erőfeszítéseinek tett erőfeszítések támogatása céljából, a más uniós szakpolitikákkal való szinergiák és kiegészítő jelleg kiaknázásával, az ERFA keretében végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk biztonsághoz olyan területeken azokhoz a  területekhez, ahol védett , ahol korszerű, akadálymentesített és biztonságos közterületeket és kritikus infrastruktúrát kell biztosítani, mint például a közlekedés kommunikációs, a tömegközlekedés, az energia és az energiaügy egyetemes, jó minőségű közszolgáltatások területén , amelyek létfontosságúak a regionális és szociális egyenlőtlenségek kezelésében, a társadalmi kohézió és a regionális fejlődés előmozdításában, valamint a vállalkozások és az emberek ösztönzésében, hogy a helyi térségükben maradjanak . [Mód. 5]

(10)

Továbbá, az ERFA alá tartozó beruházásoknak hozzá kell járulniuk egy átfogó, nagy sebességű digitális infrastruktúrahálózat Unió-szerte, többek között azon vidéki területeken történő kifejlesztéséhez, ahol ez alapvető a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működéséhez, valamint a tiszta szennyezésmentes és fenntartható, multimodális városi mobilitás előmozdításához , különös tekintettel a gyaloglásra, kerékpározásra, tömegközlekedésre és a megosztott mobilitásra . [Mód. 6]

(10a)

Európa legnagyobb kihívásai közül számos olyan van, amely egyre nagyobb mértékben sújtja a roma közösségeket, akik gyakran a leghátrányosabb helyzetű mikrorégiókban élnek, ahol nincs biztonságos és elérhető ivóvíz, szennyvízelvezetés, villamos energia, és amelyek nem rendelkeznek szállítási lehetőségekkel, digitális kapcsolattal, megújuló energia rendszerekkel vagy katasztrófavédelmi rezilienciával. Ezért az ERFA-nak/Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia a romák életkörülményeinek javításához és ahhoz, hogy uniós polgárként kibontakoztathassák képességeiket, a tagállamoknak pedig garantálniuk kell, hogy az ERFA/Kohéziós Alap mind az öt szakpolitikai célkitűzésének előnyei elérjék a romákat is. [Mód. 7]

(11)

A Kohéziós Alap EUMSZ-ben előírt átfogó céljának eredményeként meg kell határozni és korlátozni kell a Kohéziós Alap által támogatandó egyedi célkitűzéseket.

(12)

A Az intelligens szakosodás és a körforgásos gazdaság területén a megfelelő irányításhoz, végrehajtáshoz, határokon átnyúló együttműködéshez és a bevált gyakorlatok és az újítások terjesztéséhez való hozzájárulás, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokat végrehajtó tagállamokban – a többszintű kormányzás elvei alapján a helyi és regionális szintet is beleértve – az intézményi igazgatási kapacitás és az irányítás átfogó javítása érdekében kisegítő strukturális jellegű intézkedéseket kell elfogadni előmozdítani az adminisztráció megerősítésére valamennyi egyedi célkitűzés tekintetében. Mivel ezek az intézkedések mérhető célkitűzéseken alapulnak, és a polgárok és a vállalkozások – a kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése céljából – tájékoztatást kapnak ezekről, lehetővé válik ezek az intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtsenek a szakpolitika eredményorientáltsága és az ellenőrzések szintje között . [Mód. 8]

(13)

Együttműködési intézkedések ösztönzése és fellendítése céljából, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programokon belül meg kell erősíteni a partnerekkel , köztük a helyi és regionális szintű partnerekkel folytatott együttműködési intézkedéseket egy adott tagállamban vagy különböző tagállamok között az összes egyedi célkitűzés keretében biztosított támogatással kapcsolatban. Az ilyen megerősített együttműködés kiegészíti az ETE/Interreg keretében folytatott együttműködést, és különösen támogatnia kell a strukturált partnerségeket a Bizottságnak „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című közleményében (6) említett regionális stratégiák végrehajtása tekintetében. A partnerek ezért az Unió bármely régiójából származhatnak, de magukban foglalhatnak határon átnyúló régiókat, valamint az európai területi együttműködési csoportosulás, illetve a makroregionális vagy tengerfenék stratégia által felölelt területen fekvő régiókat, vagy azok kombinációját is. [Mód. 9]

(13a)

A jövőbeli kohéziós politikának megfelelően figyelembe kell vennie és támogatást kell nyújtania azon uniós régiók számára, amelyeket a leginkább érintik az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei, különösen azoknak, amelyek ennek következtében az Unió külső (tengeri vagy szárazföldi) határaira kerülnek. [Mód. 10]

(14)

Tekintettel Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, különösen az éghajlatváltozás elleni kiemelt fontosságú küzdelem keretében, az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásaival, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, valamint a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet, továbbá a szegénységre és az egyenlőtlenségre összpontosítva, illetve a szociális és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való igazságos áttérést előtérbe helyezve, részvételen alapuló megközelítést követve, együttműködésben a megfelelő hatóságokkal, gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalmi szervezetekkel. Az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit fontosságát tükröző módon az Uniónak uniós, nemzeti és helyi szinten a Párizsi Megállapodásnak Megállapodás és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban teljesítendő szükséges fellépések finanszírozásához való hozzájárulás, valamint az ellenálló képességet és a kockázatok megelőzését , az azokra való felkészülést és reagálást összekapcsoló integrált katasztrófamegelőzési támogatás biztosítása érdekében az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi és a biológiai sokféleség védelmére irányuló intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz célul tűzve ki , hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25  30  %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az alapoknak az Unió minden térségében jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a körforgásos és karbonszegény gazdaság megvalósításához a regionális dimenzió teljes mértékű beépítésével. Az ERFA keretében végrehajtott műveletek műveleteknek várhatóan legalább 30 35 %-kal járulnak hozzá hozzá kell járulniuk az ERFA éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan 37  40  %-kal járulnak hozzá a Kohéziós Alap éghajlat-politikai célkitűzéseket szolgáló teljes pénzügyi keretösszegéhez. Ezeket a százalékos értékeket tiszteletben kell tartani a programozási időszak során. Ezért a megfelelő tevékenységek meghatározására ezen alapok előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. Ezeket az intézkedéseket és a végrehajtásukra elkülönített pénzügyi keretet – a dekarbonizált épületállomány 2050-ig történő megvalósításának előmozdítása érdekében – az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] IV. mellékletével összhangban bele kell foglalni a nemzeti integrált energia- és éghajlat-politikai tervekbe, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált (EU) 2018/844 irányelv értelmében létrehozott hosszú távú felújítási stratégiákba, és csatolni kell a programokhoz. Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy segítséget kapjanak az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben és az (EU) 2018/410 irányelvben (ETS-irányelv) foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban álló stratégiák megvalósításához, és a munkavállalók egyebek mellett képzési és átképzési lehetőségek révén védelemben részesüljenek . [Mód. 11]

(15)

Annak érdekében, hogy az ERFA támogatást biztosíthasson az ETE/Interreg keretében mind az infrastruktúra-beruházásokhoz, mind a kapcsolódó beruházási, képzési és integrációs tevékenységekhez, az adminisztratív készségek és kompetenciák javításához és fejlesztéséhez, rendelkezni kell arról, hogy az ERFA támogatást nyújthat az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) [az új ESZA+] létrehozott ESZA+ egyedi célkitűzései alá tartozó tevékenységekhez is. [Mód. 12]

(16)

A korlátozott erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásának koncentrálása érdekében az ERFA által a vonatkozó egyedi célkitűzés alapján termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (8) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra középvállalkozásokhoz (a továbbiakban: mkkv-k kkv-k ) és a kkv-któl eltérő más vállalkozásokhoz kell korlátozni, kivéve akkor, ha a beruházások kkv-kal kutatási és innovációs tevékenységek terén folytatott együttműködést foglalnak magukban irányítani , a más európai régiókban végzett, az (EU) …/… rendelet [új CPR] 60. cikkének értelmében vett azonos vagy hasonló tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek sérelme nélkül . [Mód. 190/rev]

(17)

Az ERFA-nak az átmeneti időszakra nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül elő kell segítenie az Unión belüli legfontosabb regionális egyenlőtlenségek kezelését, valamint a különféle régiók fejlettségi szintje között fennálló eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését, utóbbiak közt azon régiókét, amelyek a dekarbonizációs kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek. Emellett erősítenie kell az ellenálló képességet, és meg kell akadályoznia a veszélyeztetett területek lemaradását. Ezért a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatást az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni, az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást a következő két szakpolitikai célkitűzésre kell koncentrálni: az „Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens és inkluzív gazdasági fejlődés és átalakulás , a technológia terén létrejövő regionális összekapcsoltság, az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlesztése, az összekapcsoltság és a hatékony közigazgatás előmozdítása révén” és a „Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával” , figyelembe véve ugyanakkor az európai kohézió erősítésére és a szolidaritáson alapuló Európa átfogó szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni célkitűzéseit, amelyek elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi aszimmetriák mérséklését . Ezt a Az említett tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, ugyanakkor rugalmasságot kell biztosítani mozgásteret biztosítva az egyes programok szintjén és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük alapján meghatározott három csoportja között régiók különféle kategóriái között, figyelembe véve az eltérő fejlettségi szinteket is . Továbbá részletesen meg kell határozni a tagállamok régiók osztályozásának módszertanát, a legkülső régiók sajátos helyzetének figyelembevételével. [Mód. 14]

(17a)

Az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott beruházások stratégiai fontosságának biztosítása érdekében a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretén belül további rugalmasságra irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthatnak be a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások tekintetében. [Mód. 15]

(18)

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében , valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohéziónak az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseivel és az (EU) 2018/xxx rendeletben [az új CPR] megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban helyénvaló előírni, hogy a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani, az egy programon belüli vagy a programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén is. [Mód. 16]

(18a)

Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket. [Mód. 17]

(19)

Ennek a rendeletnek meg kell határoznia azon különféle tevékenységtípusokat – beleértve a közösségi finanszírozást is – , amelyek költségei az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból – az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzéseik alapján – támogatott beruházások révén támogathatók. A Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni, hogy beruházásokat támogasson a környezetvédelem és a TEN-T területén. Az ERFA tekintetében a tevékenységek listájának figyelembe kell vennie a sajátos nemzeti és regionális fejlesztési igényeket, valamint a saját potenciált, továbbá a tevékenységek listáját egyszerűsíteni kell, és az ERFA számára lehetővé kell tenni az alábbiak támogatását: infrastruktúra-beruházások – többek között a kutatási és innovációs infrastruktúra és létesítmények, a kulturális és örökségvédelmi infrastruktúra (például turistanegyedek kialakítása révén), a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra, a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások, valamint a lakásberuházások terén –, lakhatási beruházások , a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások, akkv-kbe irányuló termelőberuházások, a különös tekintettel a hátrányos, marginalizált és szegregált közösségekre, a kkv-kba , a berendezések berendezésekbe , szoftverek szoftverekbe és immateriális javak javakba irányuló termelőberuházások, a régiók átmeneti időszaka alatt a szén-dioxid-mentesítés folyamatában biztosított ösztönzők , valamint tájékoztatással, kommunikációval, tanulmányokkal, hálózatépítéssel, együttműködéssel, a partnerek közötti tapasztalatcserével kapcsolatos és klasztereket érintő tevékenységek. A programvégrehajtás támogatása érdekében mindkét alap számára lehetővé kell tenni technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatását. Végül, az Interreg programokra vonatkozó beavatkozások szélesebb körének lehetővé tétele érdekében a hatókört úgy kell kiterjeszteni, hogy az magába foglalja az ESZA+ hatókörébe tartozó intézkedésekhez kapcsolódó létesítmények, emberi erőforrások és költségek széles körének megosztását. [Mód. 18]

(20)

Az 1316/2013/EU rendelet szerinti transzeurópai közlekedési hálózatokat érintő projekteket – többek között a hiányzó összeköttetések és szűk keresztmetszetek problémájának kiegyensúlyozott kezelését, valamint a meglévő hidak és alagutak biztonságának javítását – továbbra is a Kohéziós Alapból kell finanszírozni megosztott irányítás és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alapján történő közvetlen irányítás révén. A városok és a vidék közötti összeköttetések erősítése, a vidékfejlesztés előmozdítása és a digitális szakadék áthidalása érdekében e hálózatok esetében elsőbbséget kell biztosítani a vidéki közszolgáltatások fellendítésének, különösen a ritkán lakott és az elöregedő népességgel rendelkező térségekben. [Mód. 19]

(21)

Ugyanakkor egyrészt azonosítani kell a szinergiákat és másrészt egyértelművé kell tenni az ERFA és a Kohéziós Alap hatályán kívül eső tevékenységeket, ; ennek célja a multiplikátorhatások elérése ideértve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) I. mellékletében szereplő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházásokat a rendelkezésre álló finanszírozás felesleges megduplázódásának elkerülése érdekében, mivel a említett irányelv már rendelkezik a fentiek finanszírozásáról. Továbbá, kifejezetten meg kell állapítani, hogy az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra. [Mód. 20]

(22)

A tagállamoknak folyamatosan továbbítaniuk kell a Bizottságnak az I. mellékletben meghatározott közös teljesítmény- és eredménymutatók alkalmazásának előrehaladásával kapcsolatos információkat. A közös teljesítménymutatókat adott esetben programspecifikus eredmény- és teljesítménymutatókkal lehet kiegészíteni. A Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell jelentést tennie a teljes programozási időszak alatt az egyedi célkitűzések elérése felé tett előrelépésről; e jelentéshez pedig a II. mellékletben megállapított mutatókat kell felhasználnia.

(23)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként tagállamokra nehezedőket. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. [Mód. 21]

(24)

A területi fejlesztéshez területfejlesztéshez való hozzájárulás maximalizálása és az EUMSZ 174. cikke szerinti gazdasági, demográfiai, környezeti és társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében azokon a területeken, amelyek természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek – beleértve az öregedést, a vidéki térségek elnéptelenedését és a demográfiai hanyatlást, valamint a demográfiai nyomást is –, illetve amely területeken nehézségekbe ütközik az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az e területen tett fellépéseket programokra, tengelyekre vagy integrált területi stratégiákra kell alapozni, többek között a városi térségekben térségek és a vidéki közösségek tekintetében. Ezeknek a fellépéseknek ugyanazon érme két oldalát kell jelenteniük, és a központi városi csomópontokra és azok környezetére, illetve a távolabbi vidéki területekre egyaránt ki kell terjedniük. Ezeknek a stratégiáknak az ERFA-t, az ESZA+-t, az ETHA-t és az EMVA-t is magában foglaló, több alapot átfogó, integrált megközelítés is a javára válhat. Ezért az ERFA támogatást az (EU) 2018/xxxx rendelet [az új CPR] 22. cikkében meghatározott formákon keresztül Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át integrált területfejlesztésre kell végrehajtani, fordítani. Ezért a támogatást a helyi, a regionális és a városi hatóságok , a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselői megfelelő bevonásának biztosításával kell végrehajtani . [Mód. 22]

(24a)

Különös figyelmet kell fordítani a szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalások miatt kihívásokkal küzdő, magas szén-dioxid-kibocsátású területekre, hogy támogatásban részesüljenek a Párizsi Megállapodás szerinti uniós éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásokkal összeegyeztethető stratégiák végrehajtása során, amely stratégiák egyformán védik a munkavállalókat és az érintett közösségeket is. Ezeknek a területeknek célzott támogatásban kell részesülniük, hogy előkészítsék és végrehajtsák a gazdaságaik szén-dioxid-mentesítésére irányuló terveket, figyelembe véve, hogy célzott szakképzési és átképzési lehetőségeket kell biztosítani a munkaerő számára. [Mód. 23]

(25)

A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell az integrált területfejlesztést, hogy hatékonyabban lehessen kezelni a város térségeket – ideértve a városok funkcionális egységeit , és a vidéki közösségeket is – érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai , technológiai, társadalmi és kulturális kihívásokat, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok , ezen belül adott esetben a városkörnyéki övezetek előmozdításának és a digitális szakadék csökkentésének szükségességét. Azon városi térségek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint az ezen intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket a „Beruházása a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alá tartozó programokban kell meghatározni . Az említett fellépések részesülhetnek az ERFA-t, az ESZA+ alapot, az ETHA-t és az EMVA-t bevonó, több alapból történő finanszírozásból és integrált megközelítésből. Nemzeti szinten az ERFA-források legalább 6 10 %-át e célra a fenntartható városfejlesztés prioritására kell fordítani. Meg kell állapítani továbbá, hogy e százalékot tiszteletben kell tartani a teljes programozási időszak során, az egy programon belüli vagy programok közötti prioritások közötti átcsoportosítás esetén, ideértve a félidős felülvizsgálatot is. [Mód. 24]

(26)

A fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket megválaszoló uniós szintű megoldások azonosítása vagy biztosítása érdekében a fenntartható városfejlesztés területén alkalmazott Innovatív városfejlesztési tevékenységek helyébe a közvetlen vagy közvetett irányítás szerint végrehajtandó tevékenységeket az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésnek Kezdeményezés formájában kell lépnie folytatni és továbbfejleszteni . A fenti kezdeményezésnek összes városi területre ki kell terjednie, és támogatnia kell támogatnia kell az uniós városfejlesztési menetrendet (10) , hogy ösztönözze a növekedést , az élhetőséget és az innovációt, továbbá hogy azonosítsa és sikeresen leküzdje a társadalmi kihívásokat . [Mód. 25]

(27)

Külön figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, nevezetesen az EUMSZ 349. cikke szerinti olyan intézkedések elfogadásával, amelyek kiegészítő forrást biztosítanak a legkülső régiók számára a célból, hogy ellensúlyozzák az e régiókban az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több állandó jellegű korlátozás – nevezetesen távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket – miatt jelentkező többletköltségeket. A fenti költségvetési juttatás a fenti korlátozások által okozott többletköltségek ellensúlyozását célzó beruházásokat, működési költségeket és közszolgáltatási kötelezettségeket fedezhet. A működési támogatás fedezhet árufuvarozási szolgáltatásokkal szolgáltatásokat, zöld logisztikát, mobilitáskezelést és szállítási szolgáltatásokat kínáló, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatással kapcsolatos kiadásokat, valamint a tárolási korlátozásokkal, a gyártási eszközök túlzott méretével és karbantartásával, valamint a helyi piacon a humán tőke hiányával kapcsolatos műveleteket érintő kiadásokat . Ezekre a forrásokra nem alkalmazandó az ebben a rendeletben előírt tematikus koncentráció . A belső piac integritásának védelme érdekében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott összes művelethez hasonlóan, az ERFA-ból a külső régiókban a működési és beruházási támogatás finanszírozásához nyújtott támogatásnak eleget kell tennie az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó szabályoknak. [Mód. 26]

(28)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy indokolt esetben kiigazítsa a II. mellékletet, amely meghatározza azon mutatók listáját, amelyet alapul kell felhasználni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok teljesítményéről való tájékoztatásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(29)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak az Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek kiigazításával , az állampolgárokra összpontosító, a közösségek által irányított fejlődést támogató és az aktív állampolgári szerepvállalást elősegítő megközelítés révén történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani,), az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. [Mód. 27]