EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.11.20.
COM(2018) 750 final
2018/0388(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a Németországot a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának folytatására felhatalmazó 2009/791/EK határozat módosításáról
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket alkalmazzon a hozzáadottérték-adó beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
A Bizottság által 2018. szeptember 10-én iktatott levelében a Német Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: Németország) felhatalmazást kért a héairányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő azon intézkedés alkalmazásának folytatására, amelynek értelmében nem vonható le héa azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a tekintetében, amelyek több mint 90 %-ban az adóalany saját használatára, illetve az adóalany alkalmazottai általi használatra, vagy általában vállalkozásidegen célokra vagy nem gazdasági tevékenységek céljaira szolgálnak. A kérelemhez csatolták a szóban forgó intézkedés alkalmazásáról szóló, a 2015. december 10-i (EU) 2015/2428 tanácsi végrehajtási határozattal módosított, 2009. október 20-i 2009/791/EK tanácsi határozat 2. cikke által előírt jelentést.
A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. szeptember 14-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Németország kérelméről. A Bizottság 2018. szeptember 17-én kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy birtokában van a kérés elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A héairányelv 168. cikke előírja, hogy az adóalany jogosult levonni az adóköteles tevékenységeinek céljaira beszerzett termékekre vagy igénybe vett szolgáltatásokra kivetett héát. A héairányelv 168a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egy adóalany vállalkozásának vagyonát képező, az adóalany által a vállalkozási tevékenység céljára és attól eltérő célra egyaránt használt ingatlan esetében az ezen ingatlannal kapcsolatos ráfordítások héája csak a vállalkozási tevékenység céljára való használat arányában vonható le. A héairányelv 168a. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok e szabályt olyan egyéb termékekhez kapcsolódó ráfordítások héájára is alkalmazhatják, amelyek meghatározásuk szerint a vállalkozás vagyonának részét képezik.
A héairányelv 395. cikke értelmében a tagállamok az adóbeszedés egyszerűsítése, illetve egyes adócsalások és -kikerülések megelőzése érdekében a héairányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket alkalmazhatnak, amennyiben arra a Tanácstól felhatalmazást kaptak.
Németország kérelmezte, hogy továbbra is alkalmazhassa azt az eltérő intézkedést, amely lehetővé teszi számára, hogy teljes egészében kizárja a levonási jogból azon áruk és szolgáltatások héáját, amelyeket az adóalanyok több mint 90 %-ban magáncélra vagy vállalkozásidegen célokra használnak, ideértve a nem gazdasági tevékenységeket is.
Ezt a Németországot érintő eltérő intézkedést eredetileg a 2000. február 28-i 2000/186/EK tanácsi határozat engedélyezte a 2002. december 31-ig tartó időszakra, majd pedig a 2003. május 13-i 2003/354/EK tanácsi határozat a 2004. június 30-ig tartó időszakra, a 2004. november 19-i 2004/817/EK tanácsi határozat a 2009. december 31-ig tartó időszakra, valamint a 2009. október 20-i 2009/791/EK tanácsi határozat a 2012. december 31-ig tartó időszakra. Az utóbbi időszakot a 2012. november 13-i 2012/705/EU tanácsi végrehajtási határozat 2015. december 31-ig, a 2015. december 10-i (EU) 2015/2428 tanácsi végrehajtási határozat pedig 2018. december 31-ig hosszabbította meg.
Jelenlegi kérelmében Németország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az eltérő intézkedés alkalmazása nagyon hatékonynak bizonyult, és a héa beszedésének jelentős egyszerűsítését jelenti. Emellett segít megelőzni az adócsalást és az adókikerülést is.
Az előzetesen felszámított héa levonásának lehetővé tétele kapcsán a legalább 10 %-os üzleti célú felhasználás előírása viszonylag alacsonynak számít. Németország úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítása csak kisebb mértékben fog hatást gyakorolni a fogyasztás végső szakaszában beszedett héabevétel teljes összegére, és ennélfogva nem befolyásolja kedvezőtlenül az Unió héaalapú saját forrásait.
Németország szerint az intézkedés csökkenti az adófizetők és az adóigazgatások adminisztratív terheit, mivel az ilyen áruk üzleti és nem üzleti célú felhasználásának arányát nem kell nyomon követni és kiigazítani, és ezért nem kell nyilvántartást vezetni ezekről a változásokról. A 10 %-os korlát megfelel a német jövedelemadó-jogszabályokban előirányzottaknak is. Ezek a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy csak a legalább 10 %-ban üzleti célokra használt termékek tekinthetők a vállalkozás vagyonát képező eszközöknek.
Az eltérések engedélyezése általában korlátozott időre szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy a különös intézkedés megfelelő és eredményes-e. E tekintetben a Bizottság – a Németországtól kapott információk alapján – úgy véli, hogy az üzleti és nem üzleti célú használat közötti, 90 % / 10 %-os felosztás továbbra is szilárd alapot jelent azon ügyletek kiválogatására, amelyek esetében az üzleti célú használat elhanyagolható.
Következésképpen a szóban forgó különös intézkedés mind az adóigazgatások, mind pedig a vállalkozások számára egyszerűsítést jelent, mivel nincs szükség azon termékek és szolgáltatások későbbi használatának ellenőrzésére, amelyek esetében a beszerzés idején érvényben volt a levonási jogból való kizárás, különös tekintettel a magáncélú használatnak a héairányelv 16. vagy 26. cikkéből eredő, lehetséges megadóztatására, valamint a levonásnak az említett irányelv 184–192. cikke által előírt korrekcióira. Ezért az eltérő intézkedés hatályát helyénvaló meghosszabbítani.
A hatály meghosszabbítását ugyanakkor indokolt időben korlátozni, lehetővé téve ezáltal annak értékelését, hogy az eltérés alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e. Ezért a Bizottság az eltérés 2021 végéig történő meghosszabbítását javasolja, valamint annak előírását, hogy amennyiben Németország egy 2021 utánra vonatkozó további hosszabbítást tervez, a hosszabbítás iránti kérelemmel együtt legkésőbb 2021. március 31-ig nyújtson be egy jelentést, amely magában foglalja az üzleti és a nem üzleti célú használat közötti, a levonási jogból való kizárás alapjául szolgáló felosztási arány felülvizsgálatát.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A héairányelv 176. cikke értelmében a Tanács megállapítja, hogy milyen kiadások nem jogosítanak a héa levonására. Ennek megtörténtéig az irányelv felhatalmazza a tagállamokat az 1979. január 1-jén hatályban lévő korlátozások fenntartására. Ebből következően számos felfüggesztő („standstill”) rendelkezés létezik, amely korlátozza az adóalanyok héalevonási jogát.
A korábbi olyan kezdeményezések ellenére, amelyek annak szabályozására irányultak, hogy mely kiadáskategóriák tartozzanak a levonási jogra vonatkozó korlátozások hatálya alá, a szóban forgó eltérés mindaddig indokolt, amíg uniós szinten nem kerül sor az idevágó szabályok harmonizálására.
A javasolt intézkedés tehát összhangban van a héairányelv hatályos rendelkezéseivel.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A héairányelvnek a javaslat alapját képező rendelkezésére tekintettel a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A határozat engedélyt ad egy tagállam számára annak saját kérelme alapján, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
Tekintettel az eltérés korlátozott alkalmazási körére, a különös intézkedés arányban áll a kitűzött céllal.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt eszköz: tanácsi végrehajtási határozat.
A 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikke értelmében a hozzáadottérték-adóra vonatkozó közös rendelkezésektől kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. Ezenfelül azért a tanácsi végrehajtási határozat a legmegfelelőbb eszköz, mert az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat alapját a Németország által benyújtott kérelem képezi, és az csak ezt a tagállamot érinti.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Külső szakértők bevonására nem volt szükség.
•Hatásvizsgálat
A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat célja, hogy egyszerűsítse a héa beszedésének eljárását azáltal, hogy lehetővé teszi Németország számára, hogy továbbra is alkalmazzon egy olyan eltérő intézkedést, amely révén teljes mértékben kizárhatja a héalevonási jogból azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket több mint 90 %-ban magáncélra vagy vállalkozásidegen célokra használnak, beleértve a nem gazdasági tevékenységeket is. Ez az intézkedés alkalmas és hatékony eszköznek bizonyult.
Németország úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítása nem fog negatív hatást gyakorolni a fogyasztás végső szakaszában beszedett héabevétel teljes összegére, és ennélfogva nem befolyásolja kedvezőtlenül az Unió héaalapú saját forrásait.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nem érinti hátrányosan az Unió héából származó saját forrásait.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslat időben korlátozott, és felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
2018/0388 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a Németországot a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának folytatására felhatalmazó 2009/791/EK határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikke az adóalanyok számára az adóköteles tevékenységeik céljára értékesített termékek vagy nyújtott szolgáltatások után felszámított hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos levonási jogot szabályozza. Németország felhatalmazást kapott arra, hogy olyan eltérő intézkedést vezessen be, amelynek célja az, hogy kizárja a héalevonási jog hatálya alól az azon termékek és szolgáltatások után felszámított héát, amelyeket az adóalany 90 %-ot meghaladó mértékben saját személyes céljaira, alkalmazottai céljaira vagy általában vállalkozásidegen célokra vagy nem gazdasági tevékenységekre használ fel.
(2)A 2000/186/EK tanácsi határozat eredetileg arra hatalmazta fel Németországot, hogy bevezesse és 2002. december 31-ig alkalmazza a 77/388/EGK tanácsi irányelv 6. és 17. cikkétől eltérő intézkedéseket. A 2003/354/EK tanácsi határozat felhatalmazta Németországot, hogy 2004. június 30-ig alkalmazza a 77/388/EGK irányelv 17. cikkétől eltérő intézkedést. A 2004/817/EK tanácsi határozat 2009. december 31-ig meghosszabbította a felhatalmazást.
(3)A 2009/791/EK tanácsi határozat felhatalmazta Németországot, hogy 2012. december 31-ig alkalmazza a 2006/112/EK irányelv 168. cikkétől eltérő intézkedést. Németország a 2012/705/EU tanácsi határozat révén 2015. december 31-ig és az (EU) 2015/2428 tanácsi végrehajtási határozat révén 2018. december 31-ig kapott felhatalmazást arra, hogy alkalmazza a 168. és a 168a. cikktől eltérő intézkedést.
(4)A Bizottság által 2018. szeptember 10-én iktatott levelében Németország felhatalmazást kért a 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérő azon intézkedés alkalmazásának folytatására, amely teljes egészében kizárja a levonási jogból azon termékek és szolgáltatások héáját, amelyeket az adóalany több mint 90 %-ban magáncélra vagy vállalkozásidegen célokra használ, ideértve a nem gazdasági tevékenységeket is. Németország a kérelemhez kapcsolódóan egy jelentést küldött az eltérő intézkedés alkalmazásáról, mely a 2009/791/EK tanácsi határozat 2. cikkében foglalt követelménynek megfelelően magában foglalta a héa levonására vonatkozó jog tekintetében alkalmazott felosztási arány értékelését is.
(5)A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. szeptember 14-én kelt leveleiben tájékoztatta a többi tagállamot Németország kérelméről. A Bizottság 2018. szeptember 17-én kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy birtokában van a kérés elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
(6)Németország szerint az intézkedés a héa beszedésének egyszerűsítése, valamint az adócsalás és adókikerülés elkerülése szempontjából nagyon hatékonynak bizonyult. Az intézkedés mind az adóigazgatások, mind pedig a vállalkozások számára egyszerűsítést jelent, mivel nincs szükség azon termékek és szolgáltatások későbbi használatának ellenőrzésére, amelyek esetében a beszerzés idején érvényben volt a levonási jogból való kizárás. Ezért indokolt felhatalmazni Németországot arra, hogy további meghatározott időtartamra, 2021. december 31-ig folytassa e különös intézkedés alkalmazását.
(7)Amennyiben Németország úgy véli, hogy szükséges a felhatalmazás időbeli hatályának 2021-en túli kiterjesztése, meghosszabbítás iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz 2021. március 31-ig egy, az alkalmazott felosztási arány értékelését tartalmazó, az intézkedés alkalmazásáról szóló jelentéssel együtt.
(8)Az eltérő intézkedésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira.
(9)A 2009/791/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2009/791/EK határozat 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Ez a határozat 2021. december 31-én hatályát veszti.
Az e határozatban meghatározott eltérő intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2021. március 31-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.
A kérelemhez mellékelni kell egy, az ezen intézkedés alkalmazásáról szóló jelentést, amely magában foglalja a héa levonására vonatkozó jog tekintetében az e határozatban foglaltak alapján alkalmazott felosztási arány értékelését.”
2. cikk
Ezt a határozatot 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök