EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.24.

COM(2018) 353 final

2018/0178(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 257 final}
{SWD(2018) 264 final}
{SWD(2018) 265 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat a Bizottság átfogó fenntartható fejlesztési kezdeményezésébe illeszkedik. Megalapozza azt az uniós keretet, amely az európai gazdaság zöldebb, rugalmasabb és körforgásos rendszerre való áttérését támogatja úgy, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat állítja a pénzügyi rendszer középpontjába. A befektetések fenntarthatóbbá tétele érdekében az ESG-tényezőket is vizsgálni kell a befektetések döntéshozatali eljárásában, amikor az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz, az erőforrások kimerüléséhez vagy a munkakörülményekhez hasonló tényezőket figyelembe veszik. A javaslat és a vele együtt előterjesztett jogalkotási aktusok azt a célt szolgálják, hogy az ESG-szempontok következetesen minden ágazat befektetési és tanácsadási folyamatának szerves részévé váljanak. Ennek biztosítania kell azt, hogy az ESG-szempontokat beépítsék a belső folyamataikba, és tájékoztassák ezekről az ügyfeleiket azok a pénzügyi piaci szereplők (ÁÉKBV-alapkezelő társaságok, ABAK-ok, biztosítók, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, európai kockázatitőke-alapkezelők és ESZVA-kezelők), biztosításértékesítők vagy befektetési tanácsadók, akik arra kapnak megbízást az ügyfelektől vagy a kedvezményezettektől, hogy a nevükben befektetési döntéseket hozzanak. Ezenkívül a javaslatok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást és a kedvező szén-dioxid-kibocsátási hatást jelző új referenciamutató-kategóriák bevezetésével elősegítik azt, hogy a befektetők összehasonlíthassák a befektetések szénlábnyomát. Ezeknek az egymást kölcsönösen erősítő javaslatoknak az egész Unióban elő kell mozdítaniuk a fenntartható beruházásokat és eszköz-befektetéseket.

A javaslat meghatározza különösen azokat az egységes kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Annak eldöntése érdekében pedig, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak, egy különböző érdekelt felekből álló platform keretében rögzíti az egységes, adott kritériumrendszerre épülő uniós osztályozási rendszer létrehozásának menetét is.

A befektetési döntések megalapozása érdekében így tiszta képet kaphatnak a gazdasági szereplők és a befektetők arról, hogy mely tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak. Ezzel biztosítható, hogy a befektetési stratégiák olyan gazdasági tevékenységekre irányuljanak, amelyek valóban elősegítik a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását, miközben az alapvető társadalmi és irányítási normáknak is megfelelnek. Megkönnyíti majd a környezeti szempontból fenntartható befektetési célú bejutást a határokon átnyúló tőkepiacokra az, ha tisztább kép alakul ki arról, mi tekinthető környezeti szempontból fenntartható befektetésnek.

A Bizottság intézkedéscsomagja a fenntarthatóbb gazdaság érdekében tett globális erőfeszítések nyomán jött létre. Bolygónk és gazdaságunk számára is fenntarthatóbb utat választottak a világ kormányai, amikor elfogadták 2016-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodást, illetve az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét.

Az EU az olyan fejlődés mellett kötelezte el magát, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntarthatóság régóta az európai projekt középpontjában áll. Az EU szerződéseiben meghatározásra kerültek ennek szociális és környezeti vonatkozásai, amelyeket együttesen kell figyelembe venni.

„A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének fenntartható fejlesztési céljait (FFC-k) 1 összekapcsolja az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hogy az FFC-k már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi, Unión belüli vagy nemzetközi vonatkozású uniós fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. Az Unió teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy elérje a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célokat, és az uniós szakpolitikák szerves részévé tegye a fenntartható fejlődést, ahogyan azt a Politikai iránymutatás az Európai Bizottság számára 2  című nyitóbeszédében Jean-Claude Juncker 2014-ben bejelentette. Ezért az Európai Bizottság 2014–2020-as időszakra vonatkozó politikai prioritásai közül sok beépül Unió éghajlat-politikai célkitűzéseibe, és előmozdítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósítását. Ezek közé tartozik az európai beruházási terv 3 , a körforgásos gazdaságról szóló csomag 4 , az energiaunió csomag 5 , az Unió biogazdasági stratégiájának felülvizsgálata 6 , a tőkepiaci unió 7 , valamint a 2014–2020. évi uniós költségvetés, beleértve a Kohéziós Alapot és a kutatási projekteket. Ezenkívül a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásával kapcsolatos bevált módszerek nyomon követése és cseréje céljából a Bizottság elindított egy platformot különböző érdekelt felek részvételével.

A magas szintű szakértői csoport munkája nyomán 2018. március 8-án a Bizottság közzétette a Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása 10  című közleményét. Ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018. 2. negyedévében jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az éghajlat-változási, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómia fokozatos – ahol lehet, a jelenlegi munkára épülő – kidolgozását. A cél a jövőbeli uniós taxonómia átültetése az uniós jogba és az említett osztályozási rendszer használatának megalapozása a különböző területeken (pl. szabványok, címkék, fenntarthatósági referenciamutatók).

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozóan, amelyek a belső piac létrehozását és működését érintik. Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi, hogy az Unió az alapvető szabadságok gyakorlását jelenleg akadályozó tényezők felszámolására, valamint az ilyen akadályok ismételt előfordulásának megelőzésére irányuló intézkedéseket hozzon, beleértve azokat, amelyek a gazdasági szereplők, többek között a befektetők számára megnehezítik a belső piac előnyeinek maradéktalan kihasználását.

Jelenleg a tagállamok eltérő módon értelmezik azt, hogy mi számít fenntartható befektetésnek. Egyes tagállamok címkerendszerek vagy piacvezérelt kezdeményezések alkalmazásával határozzák meg azt, hogy befektetési szempontból mi minősül zöldnek, máshol semmilyen szabályok nincsenek, ehelyett a fenntartható befektetés saját definíciója alapján törvénykeznek ezen a területen. Mivel a nemzeti címkék különböző kritériumok alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, a befektetők nehezen tudják összehasonlítani a zöld befektetéseket, ez pedig elveszi a kedvüket a határokon átnyúló befektetésektől.

A jelenlegi eltérések terhet is jelentenek a gazdasági szereplőknek, mivel a különböző tagállamokban más-más előírásoknak kell megfelelniük. A jelenlegi különbözőségek felszámolása és a belső piaci akadályok esetleges ismételt előfordulásának megelőzése érdekében ez a javaslat egységesen, az Unió szintjén határozza meg annak fogalmát, hogy befektetési értelemben mi minősül környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek. A javaslat célja az, hogy egységesítse az Unió területén a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmát, ezáltal pedig megkönnyítse a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek befektetéseit úgy egy-egy nemzet, mint egynél több uniós ország esetében. Az egységes fogalom azt is lehetővé fogja tenni, hogy a gazdasági szereplők könnyebben becsalogassák a külföldi befektetéseket.

Az EUMSZ 114. cikke biztosítja azt a jogalapot, amely alapján az Unió elfogadhatja ezt a javaslatot, mivel az a célja, hogy az Unió szintjén, a nemzeti határoktól függetlenül megkönnyítse a fenntartható gazdasági tevékenységek befektetéseit.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ez a javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének, amely kimondja, hogy uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat alacsonyabb szinten nem lehet elérni.

A környezeti szempontból fenntarthatónak minősíthető gazdasági tevékenységek körüli jelenleg tisztázatlan helyzetet súlyosbíthatja, ha a tagállamok párhuzamosan, nem összehangoltan kezdenek el intézkedéseket hozni a területen. A környezetvédelmi és éghajlat-politika céljaival kapcsolatban nemzetközi szinten (pl. a Párizsi Megállapodás) és az Unió szintjén vállalt kötelezettségek ismeretében várható, hogy egyre több tagállam fog élni azzal a lehetőséggel, hogy a saját igényeire szabott taxonómia alkalmazásával címkéket vezet be a fenntartható pénzügyi termékekre. Ez a fenntartható beruházások tőkebevonásánál súlyosbítaná a tőkepiacok működése előtt álló nemzeti akadályokat. Az osztályozási rendszerek sokfélesége növelné a piac széttagoltságát, és versenyjogi problémákat vetne fel, ami megnehezítené és megdrágítaná a befektetők számára, hogy megtudják, mi fenntartható, és mi nem az.

Emiatt uniós szinten egységesíteni kell azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy befektetési értelemben mi minősül fenntartható tevékenységnek. Ennek megfelelőn egy minden érdekelt fél részvételével zajló folyamat keretében létre kell hozni az Unió egységes uniós osztályozási rendszerét. Ez könnyebbé teszi majd a gazdasági szereplők számára, hogy az Unió egész területéről becsalogassák a tőkét a fenntartható befektetésekhez. Ez lesz a „zöldrefestés” kérdésének megoldására tett első lépés, és könnyebbé teszi majd a befektetők számára annak kiderítését, hogy milyen kritériumokat alkalmazzanak, amikor egy pénzügyi terméket a „zöld” vagy a fenntartható kategóriába sorolnak. A javaslat ezért a jelenlegi jogi keret hiányosságait egységes kritériumok megállapításával kívánja rendezni annak eldöntésére, hogy környezeti szempontból mi számít fenntartható befektetésnek. A Szerződés szabadságainak gyakorlása tekintetében jobban garantálja az egységességet és a jogbiztonságot az uniós szintű fellépés.

•    Arányosság

•    A jogi aktus típusának megválasztása

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    Konzultáció az érdekelt felekkel

Az érdekelt felek véleményének összegyűjtése a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport időközi jelentésről lefolytatott nyilvános konzultációja, valamint a Bizottság által a pénzügyi intézmények körében végzett célzott megkérdezések alkalmával került sor. Az érdekelt feleknek arra kellett válaszolniuk, hogy az uniós taxonómia mire vonatkozzon, szükségesnek tartanak-e felügyeleti beavatkozást, és mire terjedjen ki induláskor az uniós taxonómia hatóköre. A három témára adott válaszokat az alábbiakban lehet összefoglalni:

·Uniós felügyeleti beavatkozás – a legtöbb válaszadó az uniós szintű taxonómia (vagyis a fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerének) kidolgozása mellett foglalt állást. Sokak véleménye szerint az Unió taxonómiájának a létező nemzetközi keretekre (pl. az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira) és osztályozási rendszerekre (pl. az éghajlatvédelmi kötvénnyel kapcsolatos kezdeményezésre, az Eurosifre, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi adatszolgáltatások munkacsoportja stb. keretében folyó munkára) kell építenie, vagy legalább is figyelembe kell ezeket vennie.

·Hatókör – a válaszadók többsége jelezte, hogy az uniós taxonómiának gyakorlatilag valamennyi (környezeti és társadalmi szempontú) fenntarthatósági célkitűzésre vonatkoznia kell. Egyes válaszadók a környezetvédelemmel kezdődő fokozatos megközelítés mellett foglaltak állást.

·Részletesség – eltérőek voltak a vélemények abban a tekintetben, hogy az uniós taxonómia mennyire legyen részletes. Míg a pénzügyi szakma általában a nem előíró jellegű taxonómia mellett foglalt állást, addig más érdekelt felek (magánszemélyek és a civil társadalom) inkább a részletesebb taxonómiát választotta, amely világos fogalommeghatározásokról és (mérhető) kritériumokról rendelkezik.

•    Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

·összhangban kell lennie az Unió által megfogalmazott közpolitikai célokkal, beleértve a Párizsi Megállapodás, a fenntartható fejlesztési célok végrehajtását;

·iránymutatást kell adnia a tőkepiaci szereplőknek arra vonatkozóan, hogy milyen jelentősége van az egyes tevékenységeknek vagy az általuk vállalt hozzájárulásoknak;

·szabad hozzáférést kell biztosítania a taxonómia paramétereihez és az alapul szolgáló adatokhoz, a kialakítás folyamatának pedig a különböző érdekelt felek részvételével kell történnie a piaci támogatottság megszerzése érdekében;

·fejleszthető eszköznek kell lennie. A fenntarthatósággal foglalkozó tudomány dinamikus és fejlődik, csakúgy mint a társadalmi elvárások, illetve a befektetői és piaci igények, ezért a taxonómiát úgy kell felfogni, hogy a jelenleg meglévő tudásunk javát képviseli, amelyet folyamatosan felül kell majd vizsgálni.

·a „zöld” fogalmának meghatározására irányuló globális törekvések összefoglalása és elemzése a zöldkötvények, hitelezés és jegyzett részvények összefüggésében;

·a „zöld” eszközök és tevékenységek meghatározásának eszközei és lehetőségei fogalmi meghatározások, taxonómiák, minősítési módszerek és egyéb mechanizmusok révén;

·a „zöld” rendelkezésre álló fogalmi meghatározásainak felsorolása, egyes meghatározások leírása és értékelése, illetve a rendelkezésre álló „zöld” ágazati taxonómiák összehasonlítása.

•    Hatásvizsgálat

A javaslat figyelembe veszi a Szabályozói Ellenőrzési Testület (RSB) által kiadott véleményeket (a fenntartásokat megfogalmazó, 2018. május 14-i támogató véleményt és a két korábbi elutasító véleményt). A javaslat és a felülvizsgált hatásvizsgálat foglalkozik az RSB észrevételeivel, amely véleményeiben azt a következtést vonta le, hogy e kezdeményezés folytatása előtt kiigazításokra van szükség.

A támogató harmadik véleményezés keretében kapott észrevételek lényege a következő volt:

·a „nem okoz sérelmet” és a „jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósághoz” fogalmak gyakorlati alkalmazásánál gondoskodni kell az egyértelműségről;

·gondoskodni kell arról, hogy a nyomonkövetési és értékelési keretrendszer tartalmazza azokat a kérdéseket és kockázatokat, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásánál figyelembe kell venni;

·a választási lehetőségek összehasonlításánál költség-haszon szempontjából átláthatóbbnak kell lennie az érveknek és az ellenérveknek.

Ezekre a problémákra a hatásvizsgálat végleges és átdolgozott változata választ adott.

A Szabályozói Ellenőrzési Testülettől előzőleg kapott észrevételeket a javaslat és a kísérő átdolgozott hatásvizsgálat is maradéktalanul megválaszolta, amelyeket a következő három fő problématerület szerint lehet csoportosítani:

Az első és legáltalánosabb dolog, amit a Szabályozói Ellenőrzési Testület javasolt, hogy a hatásvizsgálat jobban mutassa be a különböző intézkedések hatókörét, ütemezését és összefüggéseit, beleértve a taxonómiát és azt is, hogy hogyan kapcsolódik az egyéb javaslatokhoz. Ennek megfelelően a hatásvizsgálat végleges változatát erősítették a következő javítások:

·jobban bemutatja a taxonómia azonnali és későbbi felhasználási lehetőségeit, illetve gyakorlati megvalósítását;

·tisztázza, hogy a szakmai átvilágítási kritériumokat megállapító egy-egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását az érdekelt felekre háruló költségek természetének és mértékének hatásvizsgálata fogja megelőzni;

·bemutatja a más területeken már létező uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal való összhangot és kiegészítő jelleget (pl. környezetvédelem és éghajlat, energia, közlekedés);

·ismerteti a „környezeti taxonómia” és a „társadalmi taxonómia” ütemezését és kapcsolatait;

·tisztázza, hogy később hogyan fogják bővíteni és aktualizálni a taxonómiát, illetve felbecsüli a kapcsolódó igazgatási költségeket;

·tisztázza, hogy a társjogalkotókat hogyan fogják tájékoztatni/bevonni a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásába.

A második és konkrétabb dolog az, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület aggodalmát fejezte ki a taxonómia azonnali használata és az azzal járó kockázatok miatt, hogy a használatot kötelezővé teszik a pénzügyi piaci szereplők számára, még mielőtt elérné kellő megbízhatóságát és kiforrottságát. A végleges és átdolgozott hatásvizsgálat alapján javasolt jogi szöveg a következő választ adja erre a problémára:

·A pénzügyi piaci szereplőkre háruló aránytalan költségek elkerülése érdekében a javaslat több rendelkezése is biztosítja azt, hogy a taxonómia használatára csak akkor kerül sor, amikor megbízhatóvá és kiforrottá vált. E biztosítékoknak az a célja, hogy a taxonómia használatára csak az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat befejezése után kerüljön sor, amikor megteremtették az elképzelés támogatottságát és kellő ismertségét:

–A 18. cikk megállapítja, hogy a rendelet gyakorlati részének alkalmazására (3–12. cikk) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésétől számított hat hónap múlva kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi piaci szereplőknek nem kell alkalmazniuk a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat úgy, hogy nem volt elég idejük felkészülni, és megismerni a szabályokat és azok alkalmazását.

–Megfelelő adatokat kell szolgáltatniuk azoknak a pénzügyi piaci szereplőknek, akik környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazzák a termékeiket. Ez a javaslat azonban biztosítja azt, hogy a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség olyan legyen, ami nem ró aránytalan terheket az érintett pénzügyi piaci szereplőkre. A 4. cikk előírja annak közzétételét, hogy a taxonómiában foglaltak szerint a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárásban milyen módon és mértékben vették figyelembe a befektetés környezeti szempontú fenntarthatóságát meghatározó kritériumokat. Az említett közzétételi kötelezettség pontos terjedelmét egy alapos hatásvizsgálat alapján a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni.

–Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást vagy a kedvező szén-dioxid-kibocsátási hatást jelző referenciamutatók kezelői a taxonómia használatára vonatkozó kötelezettség nélkül alakíthatják majd ki a módszereket és a kapcsolódó közzétételi kötelezettségeket, ami csak a referenciamutatók alapjául szolgáló eszközök körének megemlítését jelenti.

Harmadszor, a Szabályozói Ellenőrzési Testület aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog történni a taxonómia 5. cikkben megállapított hat környezetvédelmi célkitűzésének átültetése a gyakorlatba, különös tekintettel a „nem okoz sérelmet” fogalmára és annak kapcsolatára a létező uniós jogszabályokkal, illetve a „jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósághoz” fogalmára. Egy ehhez kapcsolódó aggály volt a versenytorzulás esetleges kérdése, amikor heterogén kritériumokat határoznak meg a különböző alágazatokra. Ezek az aggályok megjelennek a hatásvizsgálatban, a jogi szöveg pedig a következő választ adja rájuk:

·A preambulumbekezdés hangsúlyozza, hogy a hat környezetvédelmi célkitűzésre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumokat meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikét alapos hatásvizsgálat fogja megelőzni. A Bizottságnak adott felhatalmazás meghatározza, hogy mind a hat célkitűzés esetében egy-egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban együtt kell kezelni mind a két kritériumrendszert – azt, amelyik a „nem okoz sérelmet” követelmény teljesítésére vonatkozik, és azt is, amelyik azt határozza meg, hogy egy tevékenység esetében mit jelent az, hogy „jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósághoz”.

·A 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásánál figyelembe kell venni a már létező uniós jogszabályokat.

·A 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja előírja, hogy a szakmai átvilágítási kritériumoknál ügyelni kell a meg nem térülő eszközök kockázatára, illetve arra, hogy a javasolt intézkedéseknek milyen potenciális hatása lehet a piaci likviditásra. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében a 14. cikkben ismertetett szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása során alaposan fel kell mérni ezeket a kockázatokat, illetve azt a kockázatot is, hogy nem eredményeznek-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket.

·A 14. cikk (1) bekezdésének i) pontja rögzíti, hogy a versenytorzulás elkerülése érdekében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása célkitűzésenként valamennyi érintett ágazatra vonatkozóan történik. Ez a rendelkezés tükröződik a 27. preambulumbekezdésben.

·A 18. cikk a taxonómia használatára vonatkozó további biztosítékokról rendelkezik a pénzügyi piaci szereplők esetében, amikor elhalasztja e rendelet gyakorlati rendelkezéseinek alkalmazását. Ez biztosítja azt, hogy a pénzügyi piaci szereplőkre ne háruljanak további kötelezettségek, amíg a taxonómia tartalmának kellő tisztasága és annak betartása nincs biztosítva.

A javaslat összhangban áll azokkal a következtetésekkel, amelyeket a hatásvizsgálat a választott lehetőségre vonatkozóan levont.

A hatásvizsgálatban elemzett általános szakpolitikai alternatívák a következő lehetőségeket tartalmazták:

·nincs uniós fellépés (1. lehetőség)

·közepes szinten kidolgozott uniós környezeti taxonómia (2. lehetőség)

·magas szinten kidolgozott uniós környezeti taxonómia (3. lehetőség)

Az első lehetőség szerint valószínű, hogy továbbfejlődnek és a közjogi intézmények (pl. az EBB) által a jövőben kidolgozott osztályozási rendszerekkel versengenek a különböző hatókörű, piacvezérelt vagy piacalapú kezdeményezések, ezért közép-hosszú távon nem jöhet létre a fenntartható tevékenységek egységes és egyhangú osztályozási rendszere. Ez korlátozhatja annak a lehetőségét, hogy a tőkeáramlást fenntarthatósági célok felé lehessen irányítani. A 2. lehetőség ezzel szemben hat uniós környezetvédelmi célkitűzés megjelölését, illetve azon gazdasági tevékenységek megnevezését – és osztályozását – irányozza elő (makroágazatok, ágazatok és alágazatok szerint csoportosítva), amelyek egyértelműen hozzájárulnak e célkitűzések bármelyikhez. A kidolgozottabb szakmai átvilágítási kritériumok hiánya kétségeket vet fel azonban azzal kapcsolatban, hogy (i) valójában mennyire is „zöld” a 2. lehetőség szerinti taxonómia (mivel egy „zöldként” meghatározott alágazat gazdasági tevékenységeit támogathatja akkor is, ha gyenge a környezeti teljesítményük), illetve (ii) mennyiben járul hozzá egy adott uniós környezetvédelmi célkitűzéshez (pl. a mérhető intézkedések hiánya az adatok gyűjtését és nyomon követését is megnehezíti).

A választott lehetőség a 3. – amelyik inkább az alágazat-specifikus szakmai átvilágítási kritériumok, illetve annak kidolgozását irányozza elő, hogy ezek az alágazatok mely uniós környezetvédelmi célkitűzéshez járulnak hozzá –, mivel tökéletesen tiszta helyzetet teremt azzal kapcsolatban, hogy környezeti szempontból mely tevékenységek fenntarthatók, miközben megszünteti a kevésbé kidolgozott taxonómia (2. lehetőség) vonatkozásában megállapított legfontosabb hiányosságokat is. Ami a gazdasági hatásokat illeti, az uniós szintű egységes osztályozás segítségével meg lehet határozni, hogy mely tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak, és megfelelő jelzéseket lehet küldeni a gazdasági szereplőknek, mivel a megfelelő beruházások vagy befektetések meghatározásához megfogható iránymutatássá „fordítaná le” az uniós szakpolitikai célkitűzéseket, ezért segíthet abban, hogy jobban a fenntartható befektetések irányába terelje a tőkeáramlást. A rendelet fontos első lépést tesz a tiszta helyzet megteremtésének irányába azzal kapcsolatban, hogy mi minősül fenntartható befektetésnek, de maga a taxonómia felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében lesz kidolgozva. Az érdekelt felekre gyakorolt hatások a taxonómia végső felhasználásától és a taxonómia részleteitől függenek. Ami a költségeket illeti, egy ilyen taxonómia kidolgozásához időre és forrásokra van szükség, ami az Unió költségvetésére is kihat (lásd később a költségvetési vonzatról szóló szakaszt).

Ami a környezeti hatásokat illeti, ha majd működőképes lesz, az uniós taxonómiának közvetve várhatóan pozitív környezeti hatása lesz az Unióban. Mivel tisztázza a „zöld” jelentését, Unió-szerte előmozdíthatja a fenntartható beruházásokat és eszköz-befektetéseket. Ez hozzájárulhat az Unió környezetvédelmi céljainak eléréséhez, mint amilyen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a Párizsi Megállapodással összhangban, illetve az erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás. A nagyobb átláthatóságból és piaci harmonizációból következő többletberuházások elősegíthetik az Unió és a tagállamok szintjén már elfogadott környezetvédelmi politikákban előirányzott mélyreható fenntartható átalakulás biztosítását. Így a zöld szektor beruházásai (pl. megújuló energia, energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás, környezetrehabilitáció) azonnali és hosszabb távú környezeti előnyökben jelentkezhetnek, úgymint alacsonyabb szennyezettségi szintek (pl. levegő, víz és talaj) az ehhez párosuló egészségügyi előnyökkel együtt; a veszélyes éghajlatváltozást enyhítő alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás; illetve a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és erősítése.

Ami a társadalmi hatásokat illeti, mivel a javaslat társadalmi vonatkozású alapvető biztosítékokat is tartalmaz, ezért bizonyos minimális pozitív társadalmi hatásra is lehet számítani. Jelentősebb társadalmi hatásokra akkor lehet számítani, amikor sor kerül a javasolt kezdeményezés felülvizsgálatára azért, hogy esetleg társadalmi célkitűzéseket és társadalmi szempontból fenntartható tevékenységeket is érintsen a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés szerint.

A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, tekintettel arra a kötelezettségre, hogy a környezeti szempontból fenntarthatónak tartott gazdasági tevékenységet bizonyos alapvető társadalmi és irányítási biztosítékok betartásával kell végrehajtani.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A javaslat tartalmaz egy cikket, amely a fenntartható-finanszírozási platform létrehozásáról szól. Ez a platform a Bizottság munkáját fogja segíteni az Unió osztályozási rendszerének fokozatos kidolgozásában és aktualizálásában. Ellát majd egyéb, a fenntartható finanszírozási cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges feladatokat is, különösen pedig tanácsokat fog adni a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy kell-e módosítani az e javaslatban meghatározott keretet. Feladatként kapja továbbá, hogy rendszeresen kövesse nyomon a fenntartható befektetések felé irányuló tőkeáramlást, és számoljon be arról a Bizottságnak.

Az európai felügyeleti hatóságok kulcsszerepet játszanak majd az Unió fenntarthatósági taxonómiájának kidolgozásában annak biztosítása érdekében, hogy használható legyen a pénzügyi intézmények számára, alkalmazható legyen a pénzügyi termékekre, illetve megfeleljen az Unió pénzügyi jogszabályainak. Az európai felügyeleti hatóságok fontos szerepet fognak játszani annak biztosításában, hogy az Unió fenntarthatósági taxonómiáját úgy dolgozzák ki, hogy hasznos legyen az éghajlatváltozás forgatókönyv-elemzése, egy későbbi szakaszban pedig az éghajlati stressztesztelés szempontjából is. Ezen és más feladatok ellátásához minden hatóságnak egy új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksége várhatóan 2020-tól, amikor a javaslat minden rendelkezését a gyakorlatban is alkalmazzák már.

Megjegyzendő, hogy az európai felügyeleti hatóságok minden költségvetési igénye kapcsán továbbra is alkalmazandó lesz az európai felügyeleti hatóságról szóló rendeletek által az éves költségvetések elkészítésével, elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatban létrehozott összes elszámoltathatósági és ellenőrzési mechanizmus. Ezen túlmenően az európai felügyeleti hatóságoknak szánt uniós kiegyensúlyozó hozzájárulásra és az azok létszámtervére (pl. az alkalmazottak számára) vonatkozó éves döntést továbbra is az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá, és arra vonatkozóan továbbra is a Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament jogosult mentesítést adni.

Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem valamennyi kérdésére kitérő uniós fenntarthatósági taxonómia kidolgozása és működtetése érdekében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is szorosan bekapcsolódik majd a fenntartható finanszírozással kapcsolatos munkába, különösen a környezetvédelem különböző területein meglévő szakmai ismereteinek átadásával. Az EEA a Fenntartható Finanszírozási Megfigyelőközpont keretében az uniós tagállamok befektetési igényeire és tőkeáramlására vonatkozó adatokat is gyűjt, illetve szolgáltat, valamint tanácsot ad az uniós tagállamoknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátási és fenntartható befektetési stratégia kidolgozásához. Ezen és más feladatok ellátásához az EEA-nak két új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksége 2020-tól.

Az Európai Bizottság a platform irányításáért lesz felelős (pl. az ülések, illetve az esetleges munkacsoportok üléseinek megszervezése, beszámolás az eredményekről, a jogalkotási javaslatok előkészítése, az európai felügyeleti hatóságokkal és az EEA-val való kapcsolattartás, az informatikai csoportmunka-eszköz üzemeltetése, a szakértők költségtérítése, egyéb titkársági feladatok ellátása stb.). Ezen és más feladatok ellátásához az Európai Bizottságnak 10 új teljes munkaidős munkavállalóra lenne szüksége 2020-tól (8 AD és 2 AST).

E javaslat pénzügyi és költségvetési vonzatait az ehhez a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen.

Megjegyzendő, hogy a pénzügyi kimutatásban szereplő adatok összhangban állnak a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslattal.

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozó egységes kritériumokat későbbi, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják kidolgozni és a gyakorlatba átültetni, amelyek megállapítják a szakmai átvilágítási kritériumokat. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat megfelelő hatásvizsgálatok fogják megelőzni. A szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásánál figyelembe veszik különösen azt, hogy milyen hatást gyakorolnak az ágazatokon belül és azok között a versenyre, a már létező zöld pénzügyi termékekre és piacokra, a pénzügyi piacok likviditására, valamint az összeegyeztethetetlen ösztönzők létrejöttének potenciális kockázatát.

Az értékelésre és beszámolásra előreláthatólag a rendelet gyakorlati alkalmazása után háromévente fog sor kerülni. A Bizottság jelentést fog közzétenni a rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli a végrehajtást abban az értelemben, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozása hogyan halad, és esetleg van-e szükség az e rendeletben a környezeti szempontból fenntarthatónak tekintendő gazdasági tevékenységekre megállapított kritériumok felülvizsgálatára.

A Bizottságnak azt is értékelnie kell, hogy célszerű-e létrehozni egy olyan ellenőrzési mechanizmust, amely azt vizsgálja, hogy megfelelően alkalmazzák-e a gazdasági tevékenységek környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapítására vonatkozó kritériumokat.

Végezetül a Bizottságnak értékelnie kell, hogy célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket, illetve az uniós jogban és a tagállamok szintjén a környezeti szempontból fenntartható befektetés egységes fogalmának alkalmazását is érintse.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban hatásvizsgálatnak kell megelőznie a Bizottság minden későbbi jogalkotási javaslatát, amelyek a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek uniós osztályozási rendszerének más területeken történő kötelező alkalmazásáról rendelkeznek.

A Bizottságnak a jelentést meg kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottságnak adott esetben a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat kell tennie.

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet alkalmazhatóságát az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása utáni időpontra halasztja. Így az egyes környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában csak hat hónappal a szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása után kell alkalmazni az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy az érintett piaci szereplőknek elég ideje legyen a felkészülésre.

2018/0178 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 18 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 19 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése célul tűzi ki egy olyan belső piac létrehozását, amely egyebek mellett kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és a környezet minőségének magas fokú védelmén és javításán alapuló Európa fenntartható fejlődésére törekszik.

(2)2015. szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a fenntartható fejlesztés új globális kereteit, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet 20 , amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok három pillére áll: környezet, társadalom és gazdaság/irányítás. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény 21 összekapcsolja a fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlesztési célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi, Unión belüli vagy nemzetközi vonatkozású fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. 2017. június 20-i következtetéseiben 22 az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Unió és tagállamai elkötelezettek aziránt, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet maradéktalanul, következetesen, mindenre kiterjedő, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben végrehajtsák.

(3)2016-ban a Tanács az Unió nevében megkötötte a Párizsi Megállapodást 23 . A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra határozottabb választ kell adni egyebek mellett úgy, hogy a finanszírozási források áramlása igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz.

(4)Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú a fenntarthatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, illetve az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. A fenntarthatóság régóta központi helyen áll az európai uniós projektben, és az uniós szerződések elismerik annak szociális és környezeti vonatkozásait.

(5)2016 decemberében a Bizottság egy magas szintű szakértői csoportot bízott meg azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az Unió átfogó, minden területre kiterjedő fenntartható finanszírozási stratégiáját. 2018. január 31-én közzétett jelentésében 24 a magas szintű szakértői csoport megállapította, hogy egy szakmailag megbízható, uniós szintű osztályozási rendszert kell létrehozni annak tisztázásához, hogy melyek a „zöld” vagy a „fenntartható” tevékenységek, kezdve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tevékenységekkel.

(6)2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” 25 című cselekvési tervét, amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható tevékenységek egységes osztályozási rendszerének létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának egységes értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről. Az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni.

(7)Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 26 szükségesnek tartotta a környezeti és éghajlat-változási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelését, mégpedig olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra késztetik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(8)A fenntartható fejlesztési célok eléréséhez az Uniónak arra van szüksége, hogy a fenntartható befektetések felé irányítsa a tőkeáramlást. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Fontos továbbá biztosítani azt is, hogy a fenntartható befektetések felé irányított tőkeáramlás ne akadjon el a belső piacon.

(9)A magánbefektetések fenntartható tevékenységek felé való irányításának hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését, az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák a pénzügyi termékek és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok hiánya ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat, amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy ilyen összehangolást követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása.

(10)Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek, hogy mivel járulnak hozzá a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy eltérő módon értelmezik a „fenntartható” gazdasági tevékenység fogalmát, akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket. A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését.

(11)A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak a környezeti szempontból fenntartható befektetés egységes fogalmát kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát kell használnia.

(12)A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket, hanem azt is megkönnyíti e cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez.

(13)A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós osztályozási rendszerének ezért támogatnia kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést. Az említett befektetések lehetővé tételét célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek.

(14)A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak az állami kiadások mellett a magánbefektetések fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40 % legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató jövőbeli kezdeményezéseit.

(15)Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának eltérő értelmezése a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” pénzügyi termékeket kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” vállalati kötvényeket bocsátanak ki.

(16)A fogyasztói érdekek megsértésének megelőzése érdekében a pénzügyi termékeiket környezeti szempontból fenntarthatóként kínáló alapkezelőknek és intézményi befektetőknek közzé kell tenniük, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. A közzétett információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára annak megértését, hogy az összes gazdasági tevékenységen belül százalékosan mekkora a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés aránya, ezáltal pedig, hogy mekkora a befektetés környezeti szempontú fenntarthatóságának mértéke. A Bizottságnak meg kell határoznia az e célból közzéteendő információkat. Az említett tájékoztatásnak meg kell könnyítenie az illetékes nemzeti hatóságok számára a tájékoztatási kötelezettség betartásának ellenőrzését, továbbá azt, hogy a vonatkozó nemzeti jog szerint érvényt szerezzenek ennek a kötelezettségnek.

(17)A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a pénzügyi termékeket a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják, beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket, hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg.

(18)Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, meg kell állapítani a környezeti célkitűzések teljes körű listáját.

(19)Az egészséges ökoszisztémák védelmével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzést a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusainak figyelembevételével kell értelmezni, ideértve a következőket: a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28 , a 92/43/EGK tanácsi irányelv 29 , az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 , a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia 31 , az Unió környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégiája, a 91/676 tanácsi irányelv 32 , az 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 , a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 , az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv 35 , illetve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési terv 36 .

(20)Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.

(21)Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek megvalósítására vonatkozóan közösen tett kötelezettségvállalást szem előtt tartva, elismerve továbbá az alapvető nemzetközi emberi és munkaügyi jogok és előírások jelentőségét, az alapvető biztosítékok teljesülésének előfeltételnek kell lennie ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. Erre való tekintettel egy gazdasági tevékenység csak akkor minősülhet környezeti szempontból fenntarthatónak, ha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozata, illetve az ILO nyolc alapegyezménye betartásával végzik azt. Az ILO alapegyezményei meghatározzák azokat az emberi és munkavállalói jogokat, amelyeket ezzel kapcsolatban a társaságoknak be kell tartaniuk. Ezekből a nemzetközi előírásokból az Európai Unió Alapjogi Chartája többet is rögzít, különösen a rabszolgamunka és a kényszermunka tilalmát, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét. Az említett alapvető biztosítékok adott esetben nem érintik a környezetre, az egészségre és a biztonságra, valamint a társadalmi szempontú fenntarthatóságra vonatkozóan az uniós jogban előírt szigorúbb követelmények alkalmazását.

(22)A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján.

(23)Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását. Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú hatását is figyelembe kell venniük.

(24)Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle. A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.

(25)A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 , az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere 38 , az Unió zöld közbeszerzési kritériumai 39 , illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka 40 . A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA) 41 .

(26)A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 , a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 , a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 , a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 , illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben 47 meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(27)Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módón járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit a kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak.

(28)A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására.

(29)A gazdasági szereplőkre háruló túlzottan megterhelő megfelelési költségek elkerülése érdekében a Bizottságnak olyan szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania, amelyek kellően egyértelmű jogi helyzetet teremtenek, praktikusak, könnyen alkalmazhatók és amelyekkel észszerű megfelelési költségek mellett lehet ellenőrizni a megfelelést.

(30)Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez.

(31)Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26 %-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből 48 is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén.

(32)Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből kell állnia. Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi piaci szereplőket, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket.

(33)Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein.

(34)Annak érdekében, hogy az érintett szereplőknek elegendő idejük legyen arra, hogy megismerjék az e rendeletben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat, valamint hogy felkészüljenek ezek alkalmazására, az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket az egyes környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában az adott szakmai átvilágítási kritérium elfogadása után hat hónappal kell alkalmazni.

(35)E rendelet alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell, hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse.

(36)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
A rendelet tárgya és hatálya

(1)Ez a rendelet a befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása érdekében meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.

(2)Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)A tagállamok vagy az Unió által elfogadott intézkedések, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapítanak.

b)Pénzügyi piaci szereplők, akik környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként kínálnak pénzügyi termékeket.

2. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„környezeti szempontból fenntartható befektetés”: az e rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő egy vagy több gazdasági tevékenységet finanszírozó befektetés;

b)„pénzügyi piaci szereplők”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott pénzügyi piaci szereplők;

c)„pénzügyi termékek”: a(z) [a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételről, valamint az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat] rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározott pénzügyi termékek;

d)„az éghajlatváltozás mérséklése”: arra irányuló folyamat, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva, a hőmérséklet-emelkedés pedig legfeljebb 1,5°C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet;

e)„az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás”: a tényleges és a várható éghajlathoz, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás folyamata;

f)„üvegházhatású gázok”: az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok 49 ;

g)„körforgásos gazdaság”: a gazdaságban használt termékek, anyagok és erőforrások értékének a lehető leghosszabb ideig történő megóvása és fenntartása, és a hulladékkeletkezés minimalizálása, beleértve a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkében 50 meghatározott hulladékhierarchia alkalmazását;

h)„környezetszennyezés”:

i.az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj vagy egyéb szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, vízbe vagy a talajba, ami veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozhatja vagy zavarhatja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;

ii.a tengeri környezettel összefüggésben a környezetszennyezés fogalmát a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (8) bekezdése határozza meg 51 ;

i)„egészséges ökoszisztéma”: jó fizikai, kémiai és biológiai állapotban lévő vagy jó fizikai, kémiai és biológiai minőségű ökoszisztéma;

j)„energiahatékonyság”: az energia hatékonyabb felhasználása az energiaellátási lánc minden szakaszában az előállítástól a végső fogyasztásig;

k)„jó környezeti állapot”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapot;

l)„tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tengervizek;

m)a „felszíni víz”, „szárazföldi víz”, „átmeneti vizek” és „parti tengervíz”: jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 1., 3., 6. és 7. pontjában foglaltakkal 52 ;

n)„fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdőterületek oly módon és oly mértékben történő hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának.

II. fejezet

Környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek

3. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok

A befektetések környezeti szempontú fenntarthatósága mértékének megállapítása céljából környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha az adott tevékenység megfelel valamennyi következő kritériumnak:

a)a gazdasági tevékenység a 6–11. cikknek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul egy vagy több, az 5. cikkben meghatározott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)a gazdasági tevékenység a 12. cikknek megfelelően nem sérti súlyosan az 5. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem;

c)a gazdasági tevékenységet a 13. cikkben meghatározott alapvető biztosítékokkal összhangban végzik;

d)a gazdasági tevékenység megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak, amennyiben a Bizottság a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott ilyeneket.

4. cikk
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok alkalmazása

(1)A tagállamok a 3. cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat alkalmazzák minden olyan intézkedés céljából, amely a „környezeti szempontból fenntarthatóként” forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában a piaci szereplőkre bármilyen követelményt megállapít.

(2)A környezeti szempontból fenntartható befektetésként vagy ehhez hasonló jellemzőkkel rendelkező befektetésként pénzügyi termékeket kínáló pénzügyi piaci szereplőknek közé kell tenniük az arra vonatkozó információkat, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a 3. cikkben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. Amennyiben a pénzügyi piaci szereplők úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg, erről tájékoztathatják a Bizottságot.

(3)A Bizottság a (2) bekezdés kiegészítése céljából a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen információk szükségesek az említett bekezdés feltételeinek teljesítéséhez, figyelembe véve az e rendelet szerint meghatározott szakmai átvilágítási kritériumokat. Az említett információk lehetővé teszik, hogy a befektetők megállapítsák a következőket:

a)a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket folytató társaságokhoz tartozó százalékos részesedés;

b)az összes gazdasági tevékenységen belül a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés százalékos aránya.

(4)A (3) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság módosíthatja, különös tekintettel a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítására.

5. cikk
Környezetvédelmi célkitűzések

E rendelet alkalmazásában környezetvédelmi célkitűzések a következők:

(1)az éghajlatváltozás mérséklése;

(2)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

(3)a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;

(4)áttérés a körforgásos gazdaságra, a hulladékkeletkezés megelőzése és az újrahasznosítás;

(5)a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése;

(6)az egészséges ökoszisztémák védelme.

6. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

(1)Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának olyan szintű stabilizálásához, amellyel megakadályozható az éghajlati rendszer veszélyes, embertől eredő befolyásolása, mivel – a folyamat- vagy termékinnovációt is ideértve – az alábbiak közül bármilyen módon megelőzi vagy csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, vagy fokozza az üvegházhatású gáz elnyelését:

a)megújuló energia vagy (beleértve a karbonsemleges energiát is) klímasemleges energia előállítása, tárolása vagy felhasználása, többek között jelentős jövőbeli megtakarítási potenciállal rendelkező innovatív technológiák alkalmazásával vagy az energiahálózat szükséges megerősítésével;

b)az energiahatékonyság javítása;

c)a tiszta vagy klímasemleges mobilitás növelése;

d)a megújuló anyagok használatára való áttérés;

e)a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás nagyobb arányú alkalmazása;

f)az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat;

g)az energiarendszerek dekarbonizációjának biztosításához szükséges energetikai infrastruktúra létrehozása;

h)tiszta és hatékony üzemanyagok előállítása megújuló vagy karbonsemleges forrásokból.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg a 14. cikkben előírt követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

7. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

(1)Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, ha az adott gazdasági tevékenység jelentős mértékben hozzájárul a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat negatív hatásainak csökkentéséhez vagy megakadályozza az éghajlatváltozás negatív hatásainak növekedését vagy eltolódását az alábbi módon:

a)az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenységre gyakorolt helyszín- és helyzetfüggő negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók;

b)az éghajlatváltozás által a gazdasági tevékenység helyszínéül szolgáló természetes és épített környezetre gyakorolt esetleges negatív hatások megakadályozása vagy csökkentése, mely hatások a rendelkezésre álló éghajlati előrejelzések felhasználásával értékelhetők és rangsorolhatók.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben hivatkozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2019. december 31-ig fogadja el azzal a céllal, hogy 2020. július 1-jétől biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

8. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez

(1)Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a vizek – beleértve az édesvizet, az átmeneti vizeket és a parti tengervizet – jó állapotához, vagy a tengervizek jó környezeti állapotához:

a)a vízi környezet megóvása a települési és ipari szennyvíz kibocsátásának káros hatásaitól a települési és az ipari szennyvíz megfelelő gyűjtésének és kezelésének biztosításával a 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4., 5. és 11. cikkének megfelelően 53 ;

b)az emberi egészség megóvása az ivóvíz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól annak biztosításával, hogy nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust, parazitát és olyan anyagot, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészség számára, és megfelel a 98/83/EK tanácsi rendelet 54 I. mellékletének A. és B. részében foglalt minimális követelményeknek, illetve javítja a lakosság tiszta ivóvízhez jutását;

c)vízkitermelés a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.1.2. táblázatában meghatározott jó mennyiségi állapot célkitűzésének megvalósítása érdekében;

d)a vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a víz újrafelhasználásának vagy bármely olyan egyéb tevékenységnek az előmozdítása, amely javítja az Unió víztesteinek minőségét a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően;

e)a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának biztosítása vagy hozzájárulás a tengervizek jó környezeti állapotához a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott és az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban 55 tovább részletezett minőségi mutatók alapján.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy adott gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet alkalmazásában jelentős mértékben hozzájárul a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben hivatkozott szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

9. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz

(1)Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz, ha az adott gazdasági tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul az adott környezetvédelmi célkitűzés megvalósításához:

a)a gyártás során a nyersanyagok hatékony felhasználásának javítása többek között az elsődleges nyersanyagok használatának csökkentésével, valamint a melléktermékek és a hulladékok felhasználásának növelésével;

b)a termékek tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének vagy újrafelhasználhatóságának növelése;

c)a termékek nagyobb arányú újrahasznosíthatósága, beleértve a termékekben található egyes anyagokat, többek között a nem újrahasznosítható termékek és anyagok helyettesítésével vagy használatának visszaszorításával;

d)az anyagok és termékek veszélyesanyag-tartalmának csökkentése;

e)a termékek felhasználási idejének meghosszabbítása, beleértve az újrafelhasználás, az újragyártás, a korszerűsítés, a javítás és a termékek fogyasztók közötti megosztásának növelését;

f)a másodlagos nyersanyagok felhasználásának és minőségének növelése, beleértve a hulladékok kiváló minőségű újrahasznosítását;

g)a hulladékkeletkezés csökkentése;

h)a hulladékok nagyobb arányú előkészítése újrafelhasználásra és újrahasznosításra;

i)a hulladékégetés és -ártalmatlanítás mellőzése;

j)a nem megfelelő hulladékgazdálkodásból keletkező szemét és egyéb szennyezés megelőzése és eltakarítása;

k)a természetes energiaforrások hatékony felhasználása.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, illetve a hulladékkeletkezés megelőzéséhez és az újrahasznosításhoz;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

10. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez

(1)Egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, ha az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon hozzájárul a környezetszennyezéstől való nagyfokú védelemhez:

a)a levegőt, a vizet és a talajt szennyező, az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb anyagok kibocsátásának csökkentése;

b)a levegő, a víz vagy a talaj minőségi színvonalának javítása azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység folyik, az emberi egészséget és a környezetet terhelő negatív hatások és kockázatok csökkentésével egyidejűleg;

c)a vegyi anyagok gyártása és felhasználása által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyosan káros hatások csökkentése.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul a környezetszennyezés integrált megelőzéséhez és csökkentéséhez;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2021. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2021. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

11. cikk
Jelentős mértékű hozzájárulás az egészséges ökoszisztémák védelméhez

(1)E rendelet alkalmazásában egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető úgy, hogy jelentős mértékben hozzájárul az egészséges ökoszisztémák védelméhez, ha a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusokkal összhangban az adott tevékenység az alábbiak közül bármilyen módon jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvásához, védelméhez és javításához:

a)természetvédelem (élőhelyek, fajok); az ökoszisztémák állapotának és szolgáltatásnyújtó képességének védelme, helyreállítása és javítása;

b)fenntartható földgazdálkodás, beleértve a talaj biodiverzitásának megfelelő védelmét; a talajromlás semlegesítését; illetve a szennyezett területek szennyeződésmentesítését;

c)fenntartható mezőgazdasági módszerek, beleértve azokat, amik hozzájárulnak az erdőirtás és az élőhelyek eltűnésének megállításához vagy megakadályozásához;

d)fenntartható erdőgazdálkodás.

(2)A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következő célokból:

a)az (1) bekezdés kiegészítése azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek meghatározzák, hogy milyen feltételek alapján lehet egy gazdasági tevékenységet úgy tekinteni, hogy e rendelet értelmében jelentős mértékben hozzájárul az egészséges ökoszisztémák védelméhez;

b)a 12. cikk kiegészítése az egyes releváns környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan azon szakmai átvilágítási kritériumok megállapítása céljából, amelyek alapján meghatározható, hogy egy olyan gazdasági tevékenység, amely vonatkozásában megállapításra kerültek az e bekezdés a) pontja szerinti szakmai átvilágítási kritériumok, e rendelet alkalmazásában súlyosan sérti-e legalább az egyik említett célkitűzést.

(3)A Bizottság a (2) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumokat együtt, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja meg a 14. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével.

(4)A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2022. július 1-jéig fogadja el azzal a céllal, hogy 2022. december 31-től biztosítsa annak gyakorlati alkalmazását.

12. cikk
A környezetvédelmi célkitűzések súlyos megsértése

A 3. cikk b) pontja értelmében egy gazdasági tevékenység súlyosan sérti:

a)az éghajlatváltozás mérséklését, ha az adott tevékenység jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez;

b)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, ha az adott tevékenység eredményeként a jelenlegi és várható éghajlat nagyobb negatív hatást gyakorol azon a helyen a természetre és az épített környezetre – valamint annak szomszédságára –, ahol a tevékenységet folytatják;

c)a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét, ha az adott gazdasági tevékenység súlyos mértékben ártalmas az Unió vizeinek – beleértve az édesvizet, átmeneti vizet és parti tengervizet – jó állapotára vagy az Unió tengervizeinek jó környezeti állapotára;

d)a körforgásos gazdaságot, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését és az újrahasznosítást, ha az adott tevékenység komoly hatékonysági problémákat okoz a termékek életciklusának egy vagy több szakaszában az anyagfelhasználásban, beleértve a termékek tartóssági, javíthatósági, korszerűsíthetőségi, újrafelhasználhatósági vagy újrahasznosíthatósági vonatkozását; vagy ha az adott tevékenység a hulladékok keletkezésének, égetésének vagy ártalmatlanításának komoly növekedését eredményezi;

e)a környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését, ha az adott tevékenység a levegőbe, vízbe, és talajba juttatott szennyezőanyagok komoly növekedését eredményezi a tevékenység megkezdése előtti állapottal összehasonlítva;

f)az egészséges ökoszisztémákat, ha az adott tevékenység jelentős mértékű káros hatást gyakorol az ökoszisztémák jó állapotára.

13. cikk
Alapvető biztosítékok

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.

14. cikk
A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények

(1)A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:

a)egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

c)lehetnek minőségiek és/ vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

d)adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;

e)meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

f)figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;

g)figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;

h)figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;

i)a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;

j)úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

(2)Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta energiára, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó szempontokat is, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.

(3)Az (1) bekezdésben említett szakmai átvilágítási kritériumoknak tartalmazniuk kell a tiszta vagy klímasemleges mobilitásra való áttérést érintő tevékenységekre vonatkozó kritériumokat is – beleértve a modális váltást, a hatékonysági intézkedéseket és az alternatív üzemanyagokat –, amennyiben jelentős mértékben hozzájárulnak bármelyik környezetvédelmi célkitűzéshez.

(4)A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett átvilágítási kritériumokat, és adott esetben a tudományos és technológiai fejleményeknek megfelelően módosítja az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

15. cikk
A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform

(1)A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjai:

a)a következő szervezetek képviselői:

i.az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

ii.az európai felügyeleti hatóságok;

iii.az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

b)a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;

c)személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.

(2)A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform:

a)a 14. cikkben említett szakmai átvilágítási kritériumokkal, valamint az említett szempontok esetleges aktualizálásának szükségességével kapcsolatos tanácsokat ad a Bizottságnak;

b)az alkalmazásuk potenciális költségeinek és előnyeinek oldaláról elemzi a szakmai átvilágítási kritériumok hatását;

c)támogatja a Bizottságot az érdekelt felektől érkező, egy adott gazdasági tevékenységre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozására vagy felülvizsgálatára vonatkozó kérések elemzésében;

d)tanácsot ad a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmasak lehetnek-e további felhasználásra;

e)rendszeresen nyomon követi a fenntartható beruházások felé irányuló tőkeáramlást, és beszámol arról a Bizottságnak;

f)tanácsot ad a Bizottságnak e rendelet esetleges módosításának szükségességével kapcsolatban.

(3)A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform elnöki tisztét a Bizottság tölti be.

16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(2)A Bizottság felhatalmazása a 4. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től.

(3)A (2) bekezdésben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 4. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, valamint a 11. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

III. fejezet

Záró rendelkezések

17. cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

(1)A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli a következőket:

a)a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

b)szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;

c)célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;

d)a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust.

(2)A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben javaslatokat is csatol a jelentéshez.

18. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)E rendelet 3–13. cikke:

a)az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2020. július 1-jétől;

b)az 5. cikk (4) és (5) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2021. december 31-től;

c)az 5. cikk (3) és (6) bekezdésében említett környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában 2022. december 31-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.A(z) [szerv] operatív előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

☑ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 56 irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az uniós beavatkozásokból származó érték, amely több, mint amit egyébként a tagállamok egyedül tudnának megteremteni.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 57  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻    végrehajtó ügynökségek

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokkal az alábbiakat megbízva:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a 208. és 209. cikkben említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig) 67

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.A humánerőforrásra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2020. január 1-jei tervezett felvételi dátummal számolunk

2020. január 1-jei tervezett felvételi dátummal számolunk

2020. január 1-jei tervezett felvételi dátummal számolunk

2020. január 1-jei tervezett felvételi dátummal számolunk

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság és az alátartozó főigazgatóság/szolgálat becsült humánerőforrás-szükségletei

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni