EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AR3765

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac program

COR 2018/06261

HL C 86., 2019.3.7, p. 259–271 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

7.3.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/259


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac program

(2019/C 86/13)

Előadó:

Deirdre FORDE (IE/EPP), Cork megye közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 441 final

Mellékletek a következőhöz: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az egységes piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program létrehozásáról, illetve a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU, a 258/2014/EU, a 652/2014/EU és az (EU) 2017/826 rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 441 final, 1–4. melléklet

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezért helyénvaló létrehozni egy a belső piacra , a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességére, és az európai statisztikákra vonatkozó programot (a továbbiakban: program). A programot a 2021-től 2027-ig tartó hétéves időtartamra kell létrehozni.

Ezért helyénvaló létrehozni az egységes piac programot, amelynek célja, hogy megerősítse a belső piacot és javítsa annak működését a vállalkozások, köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége, a szabványosítás, a fogyasztóvédelem és az európai statisztikákra vonatkozó program (a továbbiakban: program) terén . A programot a 2021-től 2027-ig tartó hétéves időtartamra kell létrehozni.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A modern belső piac előmozdítja a versenyt és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása az európai vállalkozások számára lehetővé teszi a munkahelyteremtést és a határokon átnyúló növekedést, szélesebb szolgáltatási választékot kínál jobb áron és magas színvonalat tart fenn a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a fennmaradó akadályok megszüntetéséhez és biztosítania kell az új innovatív üzleti modellekhez alkalmazkodó szabályozási keretet.

A modern belső piac a méltányosság és az átláthatóság elvén alapul, ami előmozdítja a versenyt és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása az európai vállalkozások számára lehetővé teszi a munkahelyteremtést és a határokon átnyúló növekedést, szélesebb szolgáltatási választékot kínál jobb áron és magas színvonalat tart fenn a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a belső piaci fejlemények, köztük az új technológiák és az innovatív üzleti modellek hatásának nyomon követéséhez, a fennmaradó akadályok azonosításához és megszüntetéséhez, és biztosítania kell az új innovatív üzleti modellekhez , például a szociális vállalkozáshoz alkalmazkodó szabályozási keretet.

3. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közbeszerzést a közigazgatási szervek a célból alkalmazzák, hogy biztosítsák a közforrások felhasználása kedvező ár-érték arány mellett történjen, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz. A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (49), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (51) biztosítja a jogi kereteket az uniós bruttó hazai termék 14 %-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a közigazgatási szervek, a vállalkozások és az állampolgárok, köztük a fogyasztók érdekeit. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, az állami beszerzők szakmai tudásának bővítését, a kkv-k számára a közbeszerzési piacokhoz való jobb hozzáférést , az átláthatóság növelését, az integritást és az adatminőség javítását, a beszerzések digitális átalakítását és a közös beszerzések előmozdítását: ez a tagállamokkal folytatott partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés javításával, többek között célzott IT-eszközök fejlesztésével, a tapasztalatcserék és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatásával, útmutatással, kedvező kereskedelmi megállapodások folytatásával , a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítésével és kísérleti projektek elindításával érhető el.

A közbeszerzést a közigazgatási szervek a célból alkalmazzák, hogy biztosítsák a közforrások felhasználása kedvező ár-érték arány mellett történjen, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz. A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (49), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (50) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(51) biztosítja a jogi kereteket az uniós bruttó hazai termék 14 %-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a közigazgatási szervek, a vállalkozások és az állampolgárok, köztük a fogyasztók érdekeit. A programnak ezért olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, az állami beszerzők szakmai tudásának bővítését, a közbeszerzési eljárások észszerűsítése és egyszerűsítése révén nagyobb esély biztosítását a kkv-k számára a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre , az átláthatóság növelését, az integritást és az adatminőség javítását, a beszerzések digitális átalakítását és a közös beszerzések előmozdítását: ez a tagállamokkal folytatott partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés javításával, többek között célzott IT-eszközök fejlesztésével, a tapasztalatcserék és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatásával, útmutatással, a kereskedelmi megállapodások közbeszerzéshez kapcsolódó és kölcsönös rendelkezéseinek végrehajtásával , a nemzeti és adott esetben a regionális hatóságok közötti együttműködés megerősítésével és kísérleti projektek elindításával érhető el.

Indokolás

A „kedvező kereskedelmi megállapodások (folytatására)” való utalás nem világos, és nem az itt tárgyalt kérdésre, nevezetesen a közbeszerzésre vonatkozik.

4. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program célkitűzéseinek elérése és a polgárok és a vállalkozások életének megkönnyítése érdekében magas színvonalú, felhasználóközpontú közszolgáltatásokat kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásoknak új módon kell elkezdeniük dolgozni, és a továbbiakban nem szabad összevontan kezelniük igazgatásaik különböző részeit, valamint hozzá kell fogniuk az ilyen közszolgáltatások a polgárokkal és a vállalkozásokkal történő együttes létrehozásához. Továbbá mivel a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységek folyamatos és állandó növekedése figyelhető meg, naprakész információkat, valamint az adminisztratív formaságokra vonatkozó információkat kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozások és a polgárok jogairól. Ezenkívül a jogi tanácsadás és a nemzeti szinteken felmerülő problémák megoldásának segítése is elengedhetetlen. Továbbá szükség van a nemzeti közigazgatások egyszerű és hatékony módon történő összekapcsolására, valamint annak értékelésére, hogy a belső piac hogyan működik a gyakorlatban. A programnak ezért támogatnia kell a következő, már meglévő belső piaci irányítási eszközöket: az Európa Önökért portál, amely a jövőbeli egységes digitális portál gerincét kell, hogy képezze, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a belső piaci információs rendszer és az egységes piaci eredménytábla a polgárok mindennapi életének és a vállalkozások határokon átnyúló kereskedelemre való képességének javítása érdekében.

A program célkitűzéseinek elérése és a polgárok és a vállalkozások életének megkönnyítése érdekében magas színvonalú, felhasználóközpontú közszolgáltatásokat kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásoknak új módon kell elkezdeniük dolgozni, és a továbbiakban nem szabad összevontan kezelniük igazgatásaik különböző részeit, valamint hozzá kell fogniuk az ilyen közszolgáltatások a polgárokkal és a vállalkozásokkal történő együttes létrehozásához. Továbbá mivel a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységek folyamatos és állandó növekedése figyelhető meg, naprakész információkat, valamint az adminisztratív formaságokra vonatkozó információkat kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozások és a polgárok jogairól. Ezenkívül a jogi tanácsadás és a nemzeti szinteken felmerülő problémák megoldásának segítése is elengedhetetlen. Továbbá szükség van a nemzeti közigazgatások egyszerű és hatékony módon történő összekapcsolására, valamint annak értékelésére, hogy a belső piac hogyan működik a gyakorlatban. A programnak ezért támogatnia kell a következő, már meglévő belső piaci irányítási eszközöket: az Európa Önökért portál, amely a jövőbeli egységes digitális portál gerincét kell, hogy képezze, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a belső piaci információs rendszer és az egységes piaci eredménytábla a polgárok mindennapi életének és a vállalkozások határokon átnyúló kereskedelemre való képességének javítása érdekében. Annak érdekében, hogy ki lehessen használni mindazt a potenciált, amely ezekben a kormányzati eszközökben rejlik, erőfeszítéseket kell tenni, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá más, a polgárok és vállalkozások gyakorlati támogatásával foglalkozó szervezetek megismerjék az Európa Önökért portált.

Indokolás

A belső piaci irányítási eszközök (például a polgároknak és vállalkozásoknak szóló online portálok) használatát és hatékonyságát fokozó erőfeszítések mellett arra is figyelni kell, hogy minél többen tudjanak ezen eszközök létezéséről és rendelkezésre állásáról. Az említett erőfeszítések során kiemelt figyelmet kell fordítani a tudatosság növelésére a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá választott képviselőik körében, tekintettel arra, hogy napi szinten foglalkoznak vállalkozások és polgárok ügyeivel és azok támogatásával.

5. módosítás

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kkv-k olyan közös kihívásokkal néznek szembe, amelyek a nagyvállalatokat nem érintik ugyanolyan mértékben: ilyen a finanszírozás szerzése, a képzett munkaerő felvétele, az adminisztratív terhek enyhítése, a kreativitás és az innováció serkentése, a piacokhoz való hozzáférés és a nemzetköziesítési tevékenységek elősegítése. A programnak az ilyen piaci hiányosságokat arányosan kell kezelnie, de eközben nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt a belső piacon.

A kkv-k olyan közös kihívásokkal néznek szembe, amelyek a nagyvállalatokat nem érintik ugyanolyan mértékben: ilyen a finanszírozás szerzése, a képzett munkaerő felvétele, az adminisztratív terhek enyhítése, a kreativitás és az innováció serkentése, a piacokhoz való hozzáférés és a nemzetköziesítési tevékenységek elősegítése. Ezek a kihívások különösen a vidéki és/vagy periférián, valamint a legkülső régiókban található régiókban működő kkv-k számára jelentősek.  A programnak az ilyen piaci hiányosságokat arányosan kell kezelnie, kiemelt figyelmet fordítva a közvetlenül a kkv-knak és a vállalkozási hálózatoknak kedvező intézkedésekre, de eközben nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt a belső piacon.

Indokolás

Bár a (23) preambulumbekezdésben említett kihívások az összes kkv-t érintik, a vidéki/és vagy periférián található régiókban működő kkv-k nagyobb nehézségekről számolnak be, ami a képzett munkaerő felvételét vagy az infrastruktúrához való hozzáférést illeti, mint amilyen a szélessávú internet vagy más összeköttetési formák, amelyek nélkülözhetetlenek az innováció serkentéséhez és a nemzetközivé válással kapcsolatos tevékenységek támogatásához.

6. módosítás

(39) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az EGT-ben határokon átnyúló termék- vagy szolgáltatásvásárláskor – valósuljon az meg online vagy utazás közben – élhessenek az uniós fogyasztói jogokkal. A 30 központtal rendelkező erős hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint tíz éve finanszíroznak közösen, bizonyította, hogy a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából hozzáadott értékkel bír. Évente több mint 100 000 fogyasztó kérésével foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó-és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legértékesebb polgári segítségnyújtási hálózata és központjainak többsége a belső piaci joggal, mint például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (59) foglalkozó kapcsolattartó pontoknak ad otthont, és a hálózat működésének értékelése megerősítette, a működés folytatásának fontosságát. A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi.

A programnak támogatnia kell az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát is, amely segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az EGT-ben határokon átnyúló termék- vagy szolgáltatásvásárláskor – valósuljon az meg online vagy utazás közben – élhessenek az uniós fogyasztói jogokkal. A 30 központtal rendelkező erős hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint tíz éve finanszíroznak közösen, bizonyította, hogy a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából hozzáadott értékkel bír. Évente több mint 100 000 fogyasztó kérésével foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó-és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legértékesebb polgári segítségnyújtási hálózata és központjainak többsége a belső piaci joggal, mint például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (59) foglalkozó kapcsolattartó pontoknak ad otthont, és a hálózat működésének értékelése megerősítette, a működés folytatásának fontosságát. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata fontos forrása lehet a fogyasztók előtt helyi szinten felmerülő kihívásokkal és problémákkal kapcsolatos információknak, amelyek jelentőséggel bírnak az uniós politikaalkotás és a fogyasztói érdekek védelme szempontjából. A programnak ezért a fogyasztóvédelem fokozása érdekében lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását és megerősítését a helyi és az uniós szintű fogyasztói képviselet között.  A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi.

Indokolás

Magától értetődik.

7. módosítás

(41) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának a működése. Ezek a belső piac kulcsfontosságú elemei és szilárd szabályozási és felügyeleti keretet igényelnek, amely nemcsak a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaságot biztosítja, hanem magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók és más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói számára, beleértve a lakossági befektetőket, megtakarítókat, a biztosítókat, a nyugdíjalapok tagjait és a kedvezményezetteket, az egyéni részvényeseket, a hitelfelvevőket és a kkv-ket. Fontos, hogy növeljék a pénzügyi ágazat politikai döntéshozatalban való részvételének képességét.

Az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának a működése. Ezek a belső piac kulcsfontosságú elemei és szilárd szabályozási és felügyeleti keretet igényelnek, amely nemcsak a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaságot biztosítja, hanem magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók és más pénzügyi szolgáltatások végfelhasználói számára, beleértve a lakossági befektetőket, megtakarítókat, a biztosítókat, a nyugdíjalapok tagjait és a kedvezményezetteket, az egyéni részvényeseket, a hitelfelvevőket és a kkv-ket. Fontos, hogy növeljék a pénzügyi ágazat politikai döntéshozatalban való részvételének képességét , és hogy támogassák a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságot növelő tevékenységeket ezen a területen, beleértve adott esetben a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos tájékozottságot .

Indokolás

Üdvözlendőek azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék a fogyasztók és a végfelhasználók részvételét a pénzügyi ágazattal kapcsolatos szakpolitika kialakításában. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzügyi ágazatban előforduló visszaélések vagy gazdálkodási hibák hátrányosan érinthetik a polgárok életét, különös figyelmet kell fordítani a tudatosság növelésére a fogyasztóvédelem e területén.

8. módosítás

(58) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő konkrét tevékenységeket – például a szabványosítás, az élelmiszerlánc-szabályozás és az európai statisztikák területén – szintén bele kell foglalni a programba.

A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő konkrét tevékenységeket – például a piacfelügyelet és a termékbiztonság, a fogyasztóvédelem, a szabványosítás, az élelmiszerlánc-szabályozás és az európai statisztikák területén – szintén bele kell foglalni a programba.

Indokolás

Magától értetődik.

9. módosítás

1. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tárgy

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a belső piac működésének, valamint a vállalkozások – ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozások – versenyképességének javítását célzó programot, valamint az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének finanszírozási keretét a 223/2009/EK rendelet 13. cikke szerint (a továbbiakban: a program).

Ez a rendelet létrehozza a belső piac működésének, valamint a vállalkozások – ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozások , a szociális vállalkozások és vállalkozási hálózatok  – versenyképességének , a szabványosításnak és a fogyasztóvédelemnek a javítását célzó programot, valamint az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének finanszírozási keretét a 223/2009/EK rendelet 13. cikke szerint (a továbbiakban: a program).

Meghatározza a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetést, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

 

Indokolás

Az összhang biztosítása a program tárgyával kapcsolatosan (lásd még a (7) preambulumbekezdéshez előterjesztett módosítást).

10. módosítás

3. cikk (1) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a belső piac működésének javítása és különösen a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) – védelme és erősítése az uniós jog érvényesítésével, a piacra jutás megkönnyítésével, standardalkotással és az emberi, állati és növényi egészség és az állatjólét előmozdításával; valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti, továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a decentralizált uniós ügynökségek közötti együttműködés javításával;

fenntartható munkahelyek teremtése, a piaci hiányosságok kezelése, a belső piac működésének javítása és különösen a helyi gazdaság erősítése és a körforgásos gazdaság előmozdítása, a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) – védelme és erősítése az uniós jog érvényesítésével, a piacra jutás megkönnyítésével, standardalkotással és az emberi, állati és növényi egészség és az állatjólét előmozdításával; valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti, továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és a decentralizált uniós ügynökségek közötti együttműködés javításával;

Indokolás

11. módosítás

3. cikk (2) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a belső piac hatékonyabbá tétele, az akadályok megelőzésének és megszüntetésének elősegítése, az uniós jog kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása a következő területeken: az áruk és szolgáltatások belső piaca, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, valamint a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jog, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások és a verseny, beleértve az irányítási eszközök fejlesztését;

a belső piac hatékonyabbá tétele, a helyi gazdasági fejlődés előmozdítása, az akadályok megelőzésének és megszüntetésének elősegítése, az uniós jog kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása a következő területeken: az áruk és szolgáltatások belső piaca, ideértve a szociális gazdaságot, a közbeszerzés, a piacfelügyelet, valamint a társasági jog, a szerződéses és szerződésen kívüli jog, a pénzmosás elleni küzdelem, a tőke szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások és a verseny, beleértve az irányítási eszközök fejlesztését;

Indokolás

12. módosítás

8. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

e)

a vállalkozások és a gazdaság egész ágazatai versenyképességének támogatása, valamint a kkv-k támogatása az innováció átvételében, az értéklánc-együttműködés az ökoszisztémák és klaszterek stratégiai összekapcsolásával, beleértve a közös klaszterkezdeményezést is;

e)

a vállalkozások és a gazdaság egész ágazatai versenyképességének támogatása, valamint a kkv-k támogatása az innováció átvételében illetve különösen új, többek között a szociális és a megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos üzleti modellek elsajátításában, illetve az értéklánc-együttműködés általuk történő alkalmazásában az ökoszisztémák és klaszterek stratégiai összekapcsolásával, beleértve a közös klaszterkezdeményezést is;

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli a belső piac 2021 és 2027 közötti működésének javítását szolgáló új egységes piac program létrehozására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, amelynek célja az irányítás erősítése, a kkv-k versenyképességének támogatása, a fogyasztóvédelem javítása és a fogyasztói jogok érvényesítése, az emberek, állatok és növények egészségének, valamint az állatjólétnek az előmozdítása, illetve a megfelelő európai statisztikai keretrendszer biztosítása;

2.

elismeri, hogy a belső piac az EU fő sikerei közé tartozik, azonban annak továbbra is alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez, amelyre a digitalizáció és a globalizáció jellemző. Megjegyzi, hogy továbbra is fennállnak olyan jelentős akadályok, amelyek meggátolják a belső piac megfelelő működését, mellettük pedig új akadályok jelentkeznek;

3.

elismeri, hogy a belső piac megfelelő működése szempontjából alapvetően fontos, hogy a polgárokat és a vállalkozásokat tájékoztassák a jogaikról, az állami hatóságok tudják, hogy hogyan alkalmazzák a szabályokat, és a bíróságok rendelkezzenek az érvényesítésükhöz szükséges szaktudással és illetékességgel. E tekintetben lényeges, hogy a különböző országok oktatási rendszerei beépítsék a tananyagba az EU-val kapcsolatos alapismereteket, hogy idővel valamennyi fiatalabb polgár ismerje a jogait és jobban ki tudja használni a belső piac nyújtotta előnyöket;

4.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k folyamatos kihívásokkal küzdenek a finanszírozáshoz való hozzájutás és az üzletvitellel járó állandó adminisztrációs terhek miatt, valamint hogy nehézségeket jelent számukra a nemzetközivé válással kapcsolatos lehetőségek megragadása, valamint az, hogy elégséges módon ki tudják használni az egységes piac nyújtotta előnyöket; ez állandó széttagoltságot és piaci anomáliákat eredményez számos ágazatban és régióban, ami a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is kárára válik; üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a program révén erősítse a kkv-szektornak nyújtott támogatást;

5.

elismeri, hogy az információs eszközök és képzési programok fejlesztése rendkívül fontos a belső piac megfelelő működése szempontjából, és hogy annak megbízható adatok elemzésén, tanulmányokon és értékeléseken kell alapulnia, amelyeket a tagállamokkal és azok illetékes hatóságaival (a regionális és helyi önkormányzatokat is beleértve) végeznek el;

6.

elismeri a program széles alkalmazási körét és azt a célkitűzést, hogy az erőfeszítések észszerűsítésével segítsék elő a belső piac irányításának jobb koordinációját, megjegyzi azonban, hogy a hatékony koordináció biztosítása irányítási szempontból nem lesz könnyű;

7.

felhívja a figyelmet arra, hogy a programnak kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy gyorsan és proaktív módon reagáljon a belső piac működésében jelentkező zavarokra, vagy a kereskedelem fennakadására a kkv-k szempontjából, amelyek például a brexit lehetséges hátrányos hatásai miatt következhetnek be;

Az egységes piac

8.

elismeri, hogy az 500 millió fogyasztót és 21 millió vállalkozást magába foglaló egységes piac jelenti az EU gazdasági és politikai integrációjának központi elemét, amelyet komoly jogi korpusz támogat, garantálva a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását az EU-n és a szélesebb Európai Gazdasági Térségen belül (1);

9.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke szerint az Unió belső piaca „Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást”;

10.

elismeri, hogy az Európai Bizottság javaslata tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

11.

az egységes piacon zajló versenynek hozzá kell járulnia e célkitűzések eléréséhez például azzal, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb árat biztosítja a fogyasztók és vállalkozások számára egyebek mellett az alacsonyabb tranzakciós költségeknek és a nagyobb, méretgazdaságosságot lehetővé tevő piacnak köszönhetően, továbbá ösztönzi az innovációt és gyorsabb reagálást tesz lehetővé a fogyasztói igényekre egyenlő feltételek és a dömping különféle formáinak elkerülése mellett. Ugyanakkor úgy véli, hogy az egységes piac előnyeiről hatékonyabban kellene tájékoztatni a polgárokat, a vállalkozásokat és más gazdasági szereplőket, és elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak jelentős szerepük van e fontos üzenet eljuttatásában;

12.

elismeri, hogy az egységes piac lezáratlan folyamat, és sok tekintetben befejezetlen is marad, és hogy egy jobban működő egységes piac, valamint a még fennálló kereskedelmi gátak eltávolítása (mindenekelőtt a szolgáltatások szektorában és a digitális egységes piac területén) jelentős lökést adhatna a gazdasági növekedésnek;

A szolgáltatások egységes piaca

13.

elismeri az Európai Bizottság erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási szabadság Európán belüli további javítása érdekében, különösen a szolgáltatási csomag összefüggésében (2), ugyanakkor még sok az elvégzendő munka, ahogyan az az Európai Bizottságnak a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról készített szakértői értékeléséből kiderül, amely megerősíti, hogy még mindig túl sok az akadály, beleértve a letelepedéshez való jog korlátozásait (3). Úgy véli ugyanakkor, hogy uniós szinten világosabb szabályokra van szükség a közösségi gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében;

14.

fontosnak tartja, hogy az új programok járuljanak hozzá a szolgáltatások belső piaca működésének javításához, és felteszi a kérdést, hogy hogyan lehetne a belső piac eszközeit hatékonyabban alkalmazni a szolgáltatások piaca nagyobb fokú integrációjának biztosítása érdekében;

Az áruk egységes piaca

15.

elismeri, hogy a termékekre vonatkozó uniós szabályok érvényesítése terén komoly problémák tapasztalhatók, túl sok olyan termék van a piacon, amely nem felel meg a jogszabályoknak. Utal arra, hogy sürgősen szükség van az egyértelmű márkahasználatra és láthatóságra, valamint arra, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat a számtalan, már létező vagy javasolt eszköz között, amelyek azt biztosítják, hogy a polgárok és a vállalkozások megismerjék a vonatkozó szabályokat, a jogaikat és a kötelezettségeiket, valamint azokat a csatornákat, amelyek nyitva állnak előttük, ha úgy vélik, hogy megsértették a jogaikat;

16.

megjegyzi, hogy több mint 500 piacfelügyeleti hatóság működik szerte Európában, amelyek közül számos erőforráshiánnyal küzd, emellett pedig csekély mértékben képesek elrettenteni a jelenlegi szabályok megsértésétől. Azt javasolja, hogy az együttműködés elmélyítése és a hálózatok nagyobb fokú integrációjának biztosítása mellett ezekre a területekre fordítsanak nagyobb közvetlen finanszírozást. Határozottan javasolja, hogy a nemzeti versenyhatóságok kapjanak megfelelő forrásokat és legyenek függetlenek a kormánytól, hogy hatékonyan tudják végezni a munkájukat, amihez támogatást kell kapniuk a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerétől és bíróságaitól, e hatóságok eltérő kompetenciáinak tiszteletben tartása mellett. Erre elengedhetetlenül szükség van, ha el akarjuk érni az uniós jog tényleges végrehajtását;

Szabványok

17.

üdvözli az Európai Bizottság folyamatos elkötelezettségét a 28 nemzeti szabvány egy európai szabvánnyal történő felváltása mellett. Üdvözli emellett az informatikai rendszerek és eljárások nagyobb fokú használatát, amellyel csökkenthetőek az adminisztrációs terhek és információt lehet megosztani az érdekelt felekkel. Javasolja, hogy tegyenek megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-kat megfelelően bevonják a szabványok kidolgozásába, a megfelelő átláthatóság biztosítása, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a folyamatot a nagyobb vállalatok vagy struktúrák dominálják;

Közbeszerzés

18.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságoknak fontos felelősségük van az uniós szakpolitikák és jogszabályok végrehajtása terén, többek között a fogyasztók jóléte (ahol közel vannak a polgárokhoz) és a közbeszerzés területén;

19.

támogatja a nemzeti, regionális és helyi hatóságok azon képességének javítására irányuló célkitűzést, hogy jobban hajtsák végre a jelenlegi szabályokat, azonban utal arra, hogy a közbeszerzési jog bonyolultsága akadályozhatja a kkv-k nagyobb arányú részvételét a közbeszerzési eljárásban;

20.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság együttműködjön a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, ha el szeretnénk érni, hogy a közbeszerzési piac a versenyen alapuljon, nyitott legyen és megfelelően legyen szabályozva. Ez létfontosságú, ha a közpénzeket a lehető legjobban szeretnénk felhasználni;

Az egységes piac irányítási eszközei

21.

üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a meglévő belső piaci irányítási eszközökbe (például az Európa Önökért portálba és a SOLVIT hálózatba) történő folyamatos beruházás mellett; úgy véli, hogy még több munkára van szükség az eszközök használatának a polgárok, fogyasztók és különböző szintű hatóságok körében való népszerűsítéséhez, az eszközök online megtalálhatóságának javításához és azon képességük erősítéséhez, hogy naprakész információt nyújtsanak; javasolja, hogy vonják be jobban a helyi és regionális hatóságokat ezeknek az irányítási eszközöknek a végrehajtásába, hogy ezáltal javítani lehessen azok működését. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az említett eszközök hatékonyabbá tétele ne jelentsen pénzügyi és adminisztratív terhet a helyi és regionális önkormányzatok számára;

Kkv-k és versenyképesség

22.

elismeri, hogy a kkv-k jelentik az európai gazdaság gerincét, mivel ezek a cégek teszik ki az összes uniós vállalkozás 99 %-át és hozták létre az utóbbi 5 évben az új munkahelyek több mint 85 %-át, és ez a vállalkozó szellemmel együtt kulcsfontosságú szerepet biztosít számukra a gazdasági növekedést, az innovációt és a munkahelyteremtést illetően. Támogatja azokat a felhívásokat, amelyek a 2020 utáni időszakra szóló stabil európai keret megteremtését, valamint azt célozzák, hogy vonják be jobban a helyi és regionális hatóságokat az üzleti környezet és az állami és magánszféra közötti partnerségek kialakításának támogatásába (4);

23.

elismeri, hogy az egyik kulcsfontosságú kérdés annak biztosítása, hogy a különböző uniós programok ne versengjenek a tagállami szinten rendelkezésre álló vállalkozástámogatási intézkedésekkel, hanem kiegészítsék azokat. Ezért erőteljesen javasolja, hogy a kkv-knak az egységes piac program keretében nyújtott támogatási intézkedéseket, valamint a nemzeti és regionális szervek által nyújtott intézkedéseket egy egyablakos megközelítésen keresztül továbbítsák;

24.

tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy a hitelgarancia eszközt, amely jelenleg a COSME program részeként működik, a következő periódusban az InvestEU Alap keretében kellene kiosztani. Ezzel összefüggésben javasolja, hogy továbbra is vegyenek igénybe közvetítőket, akik régóta kapcsolatban vannak a kkv-kkal, aggasztja azonban az, hogy esetleg nem minden tagállamnak vannak meg a szükséges nemzeti vagy regionális szintű struktúrái ahhoz, hogy lehetővé tegyék az InvestEU keretében elérhető garanciaalapokhoz való hozzáférést. A kkv-k számára nehézségekbe ütközhet, hogy hozzáférjenek a hitelgarancia-alapokhoz az InvestEU-n belül, amennyiben a közvetítő szervek nincsenek jelen a tagállamok teljes területén, és azt javasolja, hogy az európai intézmények működjenek együtt a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k valamennyi tagállamban egyformán férhessenek hozzá a szóban forgó finanszírozáshoz;

25.

felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy az InvestEU kezdeményezés körébe tartozó garanciaalapokba építsenek be egy regionális egyensúlyra vonatkozó elemet, mivel ez különösen érdekes lesz a helyi és regionális hatóságok számára, főleg, ha kevésbé kedvező helyzetben lévő régiót képviselnek;

26.

nagyobb egyértelműséget kér a kkv-garancia számára a COSME program keretében kiosztott, valamint az InvestEU programhoz tartozó garanciaalap számára elérhetővé tett költségvetéssel, valamint azzal kapcsolatban, hogy az hogyan fogja támogatni a nagy kockázatú kkv-finanszírozást, főleg a távoli és a periférián található régiókban;

27.

határozottan kiemeli, hogy külön meg kell említeni a kisvállalkozási törvényt, amely továbbra is a kkv-kkel kapcsolatos uniós politika átfogó keretrendszere marad. Stratégiai iránymutatásait tekintetbe kell venni a kkv-k támogatását biztosító éves munkaprogramok elfogadása során. Ennek kapcsán ugyanilyen fontosnak tart egy utalást a kkv-követek hálózatára, tekintettel arra a szerepre, amit az a kkv-k vonatkozásában hatással bíró összes uniós szintű politika összehangolásában tölt be. Hangsúlyozza, hogy az egységes piac programra és az új többéves pénzügyi keret összes releváns programjára a „gondolkozz először kicsiben” elvet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a kkv-k érdekeit a politika kialakításának legkorábbi fázisától kezdve figyelembe vegyék;

28.

további részleteket kér az Európai Vállalkozói Hálózat (EEN) jövőbeli szerepével és célkitűzésével kapcsolatban, tekintettel azokra az Európai Bizottság által felvázolt kihívásokra, amelyek a kkv-k előtt állnak, valamint azzal kapcsolatban, hogy hogyan tervezik a hálózat módosítását e kihívások kezelése érdekében a digitalizáció és a globalizáció korában, úgy, hogy jobban megfeleljen a vállalkozások igényeinek, és jobban össze legyen hangolva a tagállamok által nyújtott támogatással;

29.

üdvözli a korábban Erasmus – Ifjú vállalkozók (EYE) program néven ismert kezdeményezés folytatását, ám megjegyzi, hogy annak címét az üzleti környezet megerősítéséhez és a vállalkozói szellem ösztönzéséhez tett jelentős hozzájárulására tekintettel „új vállalkozók mentori programjára” módosították. Határozottan támogatja, hogy lehetőség van a program földrajzi hatályának bővítésére annak érdekében, hogy az több lehetőséget biztosítson a fiatal vállalkozók számára;

30.

erőteljesen támogatja vállalkozói ökoszisztémák és klaszterek hálózatának kifejlesztését Európában, ahogyan azt az RB korábban kijelentette (5); ezért üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a Közös Klaszter Kezdeményezések (Joint Cluster Initiatives) további előmozdítása, valamint a közös tevékenységek és nemzetek fölötti partnerségi stratégiák kidolgozásának támogatása mellett, biztosítva a szükséges összeköttetéseket az EU digitális innovációs központjaival;

31.

rámutat arra, hogy létfontosságú a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése a különböző területeken működő kkv-k lehető legszélesebb köre számára, és hogy a helyi és regionális hatóságoknak jelentős szerepük van az információ terjesztésében és a kedvezményezetteknek szóló célzott, a kkv-k számára elérhető különböző eszközökkel és támogatási programokkal kapcsolatos tájékoztatásban, a közvetítő intézményekkel együttműködve;

32.

elismeri, hogy a vidéki/és vagy periférián található régiókban, illetve a demográfiai kihívásokkal szembesülő régiókban működő kkv-k nagyobb kihívásokkal küzdenek, például a képzett munkaerő felvételét vagy az infrastruktúrához való hozzáférést illetően, mint amilyen a szélessávú internet vagy más összeköttetési formák, amelyek nélkülözhetetlenek az innováció serkentéséhez és a nemzetközivé válással kapcsolatos tevékenységek támogatásához. Kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, hogy a program hogyan fogja megoldani ezeket a komoly kihívásokat;

33.

emlékeztet az Európai Bizottságnak arra a legkülső régiókkal szembeni kötelezettségére, hogy a kkv-k támogatására vonatkozó jövőbeli terveiben figyelembe kell vennie az e területeken működő vállalkozások speciális szükségleteit annak érdekében, hogy javítsa versenyképességüket a nemzetközi piacokon, és előmozdítsa az EU belső piacába való integrálódásuk folyamatát;

Versenypolitika

34.

üdvözli az Európai Bizottság folyamatos elkötelezettségét a tisztességes verseny biztosítása mellett a belső piacon, amelynek érdekében olyan eszközökbe és szaktudásba ruház be, amelyek lehetővé teszik a verseny szabályainak hatékony érvényesítését a digitális gazdaságban. Általánosságban véve hangsúlyozza, hogy folyamatos és hatékony együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között;

Statisztika

35.

elismeri annak fontosságát, hogy kiváló minőségű statisztika álljon rendelkezésre a bizonyítékon alapuló döntéshozatal alátámasztására, és vitatja az Európai Statisztikai Program (ESP) beolvasztását az egységes piac programba, tekintettel a statisztikai program láthatóságának és függetlenségének fontosságára. Megjegyzi, hogy helyi és regionális szinten hiányoznak a kellő részletességű és naprakész statisztikák, és felszólítja az Eurostatot, hogy a nemzeti statisztikai intézményekkel összefogva orvosolja a problémát;

36.

javasolja, hogy a jövőbeli európai statisztikai program jogi formája maradjon a jelenlegi, azaz külön és független rendelet révén kerüljön meghatározásra;

37.

üdvözli, hogy a régiókra – és különösen a legkülső régiókra – vonatkozó mutatók biztosítása bekerült az Európai Statisztikai Program támogatható fellépései közé; kéri, hogy a már működő információbiztosításon túlmenően a további adatgyűjtés és az új, megfelelőbb és a legkülső régiók sajátos jellegét jobban kifejező mutatók kifejlesztése is támogatható legyen a program keretében;

Fogyasztók, fogyasztóvédelem és élelmiszerpolitika

38.

üdvözli az új program elkötelezettségét a fogyasztó jogok érvényesítése, továbbá a fogyasztóvédelem, a termékbiztonság, valamint a fogyasztóknak probléma esetén történő segítségnyújtás magas szintjének biztosítása mellett. Megjegyzi, hogy a programban ismertetett eszközök figyelmeztetni fogják a fogyasztókat a veszélyes termékekre, emellett pedig online fogyasztói központokat fognak biztosítani, amelyek segítenek a polgároknak a problémák megoldásában, utal arra ugyanakkor, hogy a fogyasztóknak a független szervezeteknek nyújtott megfelelő finanszírozás révén történő hatékony és erőteljes képviselete meg fogja erősíteni e szervezetek azon képességét, hogy hatékonyan vegyenek részt a fogyasztókat érintő egységes piaci ügyekben, beleértve az igazságszolgáltatáshoz való hozzájutást;

39.

értékeli azt a felismerést, hogy az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi szolgáltatások piacának a működése, és hangsúlyozza, hogy a Programnak hatékonyan kell támogatnia a fogyasztói jogokat és az ezen a területen történő tudatosság növelését. Tudomásul veszi az elkötelezettséget a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós politika alakításában való fokozott részvételének, valamint a pénzügyi szféra jobb megértésének előmozdítását célzó intézkedések támogatása mellett. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is erre a munkára alapozzon, az unióbeli fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködve;

40.

hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a fogyasztóvédelmi szervezetek számára, hogy hatékonyan tudják védeni a fogyasztók érdekeit, és minősített szervezetként léphessenek fel a kollektív jogorvoslati eljárásokon belül. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek, különösen a kisebb tagállamokban, rendkívüli módon érintettek;

41.

üdvözli egy külön „Élelmiszer” szál bevezetését az új Egységes piac programban. A legnagyobb uniós gyártási ágazatként az élelmiszer- és italgyártási iparágnak erős, versenyképes és fenntartható ellátási láncra van szüksége, amelyet stabil szabályozási keret, valamint a nem harmonizált területekkel való kölcsönös elismerés jobb működése támaszt alá;

42.

megismétli kérését azon szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan, amelyek serkentik és fenntartják a fenntartható termelési gyakorlatokat támogató élelmiszertermelés és fogyasztói rendszerek kifejlesztését, csökkentve a környezetre gyakorolt ártalmas hatást, valamint észszerű áron kínált minőségi termékekkel javítva az élelmiszerbiztonságot, ahogyan annak korábbi véleményeiben is hangot adott (6); szeretné felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az élelmiszeripari közbeszerzés katalizátorként a fenntarthatóbb megoldások felé terelheti az élelmiszertermelést, ezért olyan intézkedéseket javasol, amelyek megkönnyítik az élelmiszeripari közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselők képzését és az illetékes nemzeti, regionális és helyi hatóságokat támogató hálózatok létrehozását;

Programozási megközelítés

43.

elismeri, hogy az Európai Bizottság által javasolt új programozási megközelítésnek elviekben fokoznia kell a hatékonyságot, csökkentenie kell a költségeket, biztosítania kell a költségvetési tételek bizonyos fokú rugalmasságát a körülmények megváltozására való reagálás érdekében, valamint javítania kell a végrehajtást; megjegyzi, hogy ez elsősorban a belső adminisztrációs koordinációtól függ, és hogy nem egyértelmű, hogy az egységes programozási megközelítés önmagában is képes a szükséges szinergiák és költségmegtakarítások generálására;

44.

megjegyzi, hogy a programban szereplő költségvetési tételek több főigazgatóságot érintenek, és kérdezi, hogy hogyan működik majd ez a gyakorlatban. Megjegyzi, hogy a költségvetési tételek rugalmasságának elérésére vonatkozó cél elérése a gyakorlatban nehéznek bizonyulhat, mivel még nem definiálták az ezzel kapcsolatos struktúrákat;

45.

kiemeli, hogy a költségvetési tételekben nincs teljes átláthatóság, mivel egyes esetekben az adminisztratív költségeket világosan ismertetik, másokban azonban nem. Javasolja, hogy világosabban határozzanak meg egy technikai segítségnyújtásra fordítandó költségvetést, hogy a programozási költségeket elkülönítsék a tényleges intézkedések nyújtásával kapcsolatos költségektől.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(59)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(59)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(1)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac korszerűsítése (ECON-VI/010).

(2)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A szolgáltatásokról szóló csomag: Szolgáltató gazdaság az európai polgárok javára (ECON-VI/022).

(3)  http://ec.europa.eu/growth/single-market/services/services-directive/implementation/evaluation_hu.

(4)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A COSME program 2020 utáni jövője: helyi és regionális nézőpont (ECON-VI-027).

(5)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fellendítése Európában: regionális és helyi szempontok (ECON-VI/021).

(6)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Fenntartható uniós élelmiszer-politika (NAT-VI/014).


Top