Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AR3637

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A KAP reformja

    COR 2018/03637

    HL C 86., 2019.3.7, p. 173–238 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    7.3.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 86/173


    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A KAP reformja

    (2019/C 86/11)

    Főelőadó:

    Guillaume CROS (FR/PES) Okszitánia régió közgyűlésének alelnöke

    Referenciaszöveg:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2018) 392 final

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

    COM(2018) 393 final

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról

    COM(2018) 394 final

    I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

    COM(2018) 392 final

    1. módosítás

    (5) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

    A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia , amennyiben azok a művelési parcellákon találhatók . Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

    Indokolás

    Az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló agrárerdészeti gyakorlatokat kell támogatni, nem pedig a fás szárú energetikai ültetvények teljes parcelláit, amelyek tulajdonképpen nem mezőgazdasági célú erdőterületek.

    2. módosítás

    (9) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt , a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

    A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a mezőgazdasági jövedelem részaránya , a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

    Indokolás

    Helyesebb a mezőgazdasági jövedelem részarányát figyelembe venni, mint a jövedelmet kritériumként használni, mert ez utóbbi kizárhatná a kistermelőket.

    3. módosítás

    (11) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

    Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

    A KAP-on belül külön figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós politikát: kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy ösztönözzük a nők részvételét a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztésében. A rendeletnek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy jobban ráirányuljon a figyelem a nők által végzett munkára, ehhez pedig figyelembe kell venni ezt a szempontot is a tagállami stratégiai tervekben meghatározott egyedi célkitűzésekben.

    Indokolás

    Nagyon fontos, hogy megerősítsük a nők helyzetét a vidéki térségekben.

    4. módosítás

    (12) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe és a digitalizációba, valamint javítania kell a pártatlan, hatékony, fontos, új tudáshoz és ismeretekhez való hozzáférést.

    Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe, a digitalizációba és az agroökológiai gyakorlatokba , valamint javítania kell a pártatlan, hatékony, fontos, új tudáshoz és ismeretekhez való hozzáférést, a mezőgazdasági termelők tudásának és a termelők közötti cserekapcsolatok figyelembevételével.

    Indokolás

    A technológiai fejlődés, a digitalizáció, az agroökológiai gyakorlatok és a gazdálkodók közötti tudásmegosztás mind hozzájárulnak az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP kialakításához.

    5. módosítás

    Új preambulumbekezdés a (12) preambulumbekezdés után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    A vidéki területeken a digitális szakadék csökkentése alapvető fontosságú a lakossága megtartása és a gazdasági fejlődése fenntartása érdekében, különösen a szolgáltatások terén.

    A mezőgazdasági digitalizáció jelentős potenciállal bír a termelés, a forgalmazás, a fogyasztóvédelem, valamint a vidéki területek természeti és kulturális örökségének védelme terén. Ügyelni kell azonban arra, hogy az új technológiákhoz adott esetben korlátozott hozzáféréssel bíró kisméretű gazdaságok is részesüljenek belőle, illetve hogy a technológiai fejlődés ne csökkentse a mezőgazdasági termelő önállóságát, akinek továbbra is ellenőrzése alatt kell tartania a gazdaságában összegyűjtött digitális adatokat.

    Indokolás

    Minden mezőgazdasági üzemnek részesülnie kell a digitalizáció áldásaiból.

    6. módosítás

    (14) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok átalakításába, korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új technológiák elterjesztésébe történő beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági termelők nagyobb piaci sikereihez .

    A minden régióban fenntartható, intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új technológiák elterjesztésébe történő beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának és piaci sikereinek növelése érdekében .

    Indokolás

    A közvetlen kifizetéseknek minden régióban a mezőgazdasági üzemek nagyobb ellenálló képességét és fokozott piaci sikerességét elősegítő átalakításokat kell támogatniuk.

    7. módosítás

    (15) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

    A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, a piacok szabályozását, valamint kockázatok megfelelő megelőzését garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

    Indokolás

    Tekintettel a mezőgazdasági termelőket sújtó kockázatok növekedésére, szilárd megelőzési keretre van szükség.

    8. módosítás

    (17) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

    A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével, az állatjóléttel és a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, például az egyes területekhez tipikusan kapcsolódó hagyományos termékeket, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz. A KAP-nak továbbá az élelmiszerhez való hozzáférést illetően a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez is hozzá kell járulnia.

    Indokolás

    Az Európai Unió abban a szerencsés helyzetben van, hogy még számos tipikusan helyi termékkel és mezőgazdasági genetikai erőforrással rendelkezik. Ezeket támogatni kell.

    9. módosítás

    (20) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes, e rendeletben előírt beavatkozástípusok továbbra is „zöld dobozos” – azaz a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatással nem vagy csak minimális mértékben rendelkező – támogatásként, illetve „kék dobozos” – vagyis termeléskorlátozó programok keretében nyújtott és ennélfogva a csökkentési kötelezettségek alól mentesített – támogatásként kerüljenek bejelentésre. Bár a rendelet ilyen típusú beavatkozásokra vonatkozó rendelkezései már jelenleg is megfelelnek a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében a „zöld dobozos” támogatások, 6. cikkének (5) bekezdésében pedig a „kék dobozos” támogatások tekintetében megállapított követelményeknek, biztosítani kell, hogy a jövőben a tagállamok által a KAP-stratégiai tervükben e beavatkozástípusok keretében tervezett beavatkozások ugyancsak megfeleljenek az említett követelményeknek.

     

    10. módosítás

    Új preambulumbekezdés a (20) preambulumbekezdés után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlesztési célok, különösen az 1. és 2. cél tiszteletben tartása érdekében és az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával összhangban szükség van arra, hogy a KAP a fejlődő országokban támogassa a fenntartható és életképes családi mezőgazdasági gazdálkodást, ami előmozdítja ezen országok vidéki lakosságának megtartását és élelmezésbiztonságot biztosít részükre. Ezért szükség van arra, hogy az uniós mezőgazdasági és élelmiszertermékeket ne lehessen az európai termelési költségek alatti árakon exportálni.

    Indokolás

    Az RB KAP-ról szóló előretekintő véleményének 54. cikkével összhangban e cél teljesítése érdekében módosítani kell a KAP-ot, és azt a KAP 10. célkitűzéseként kell szerepeltetni.

    11. módosítás

    (22) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

    A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez , beleértve a mezőgazdasági genetikai erőforrásokat . A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, az évenkénti vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

    Indokolás

    Ahhoz, hogy hatékony legyen, a vetésforgót rugalmasan kezelve, évente kell végezni (lásd a III. melléklet 8. számú, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó pontját). Fel kell lépni a mezőgazdasági genetikai erőforrások felszámolódásával szemben.

    12. módosítás

    (24) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

    A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások tényezőtermelékenységének, fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a növényvédelmi szerek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

    13. módosítás

    (27) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. Szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is a rendszer zökkenőmentes működéséhez.

    Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. Szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is a rendszer zökkenőmentes működéséhez , a támogatási jogosultságok kereskedelme kivételével .

    Indokolás

    Elfogadhatatlan, hogy kereskedni lehessen a közfinanszírozású támogatásokkal.

    14. módosítás

    (28) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

    A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások foglalkoztatást elősegítő kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

    Indokolás

    A mezőgazdasági kisüzemek kulcsszerepet játszanak a dinamizmus fenntartásában és a területek gondozásában.

    15. módosítás

    (38) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat . A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

    A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ahhoz, hogy ösztönzőleg hasson, ennek a kifizetéstípusnak inkább az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére kell szolgálnia . A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

    Indokolás

    A környezetbarát gyakorlatok ösztönzése érdekében javasoljuk, hogy a kifizetést ne korlátozzák a bevételkiesés fedezésére. A többéves időszak megfelelőbb a környezeti hatások eléréséhez.

    16. módosítás

    (40) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében . Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

    Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújtanak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy díjazást biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásáért . Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

    Indokolás

    A mezőgazdaságot uniós szinten minden területen, a nehéz helyzetben lévő területeken is fenn kell tartani. A környezetbarát gyakorlatok ösztönzése érdekében javasoljuk, hogy a kifizetést ne korlátozzák a bevételkiesés fedezésére.

    17. módosítás

    (41) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez , a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.

    A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz , valamint a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséhez  – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját. Ezeket a beruházásokat mezőgazdasági üzemenként maximálják. Az erre az eszközre fordított pénzügyi keretet a tagállam EMVA-forrásainak 10 %-ára korlátozzák.

    Indokolás

    A beruházások támogatásának maximálása lehetővé teszi, hogy több projektet támogassanak. A keret korlátozása lehetővé teszi, hogy több forrást szánjunk az EMVA egyéb prioritásaira.

    18. módosítás

    (44) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat , amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni . A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

    Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

    Indokolás

    Egy EMVA-ból történő finanszírozáshoz az EMVA forrásait is ennek megfelelően bővíteni kellene.

    19. módosítás

    (56) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

    KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak , miközben gondoskodnak arról, hogy a legmegfelelőbb földrajzi szinten alakítsák ki vidékfejlesztési terveiket, elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók és az EUMSZ 174. cikkének harmadik bekezdésében említett legkedvezőtlenebb helyzetű régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

    Indokolás

    Bár van lehetőség arra, hogy a stratégiai tervek bizonyos elemeit regionális szinten határozzák meg, ennek az elvi regionalizációnak az elterjedtsége nem ismert. A rendeletnek elő kellene írnia, hogy a megfelelő szinten alakítsák ki a fejlesztési programokat, legalábbis a legkülső régiókban. A KAP-stratégiai tervek kidolgozása, valamint a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz igazodó beavatkozások megtervezése során a tagállamoknak különösen az EUMSZ 174. cikkében foglalt legkedvezőtlenebb helyzetű régiókat – úgy mint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók – kell figyelembe venniük.

    20. módosítás

    4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP-stratégiai tervben meghatározandó fogalmak

    A KAP-stratégiai tervben meghatározandó fogalmak

    (1)   A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:

    (1)   A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:

    a)

    a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

    a)

    a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és az agrárerdészetet is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

    b)

    a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

    b)

    a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

     

    i.

    „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (1) 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2) 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;

     

    i.

    „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (1) 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2) 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;

     

    ii.

    „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

     

    ii.

    „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a kultúrákban található rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

     

    iii.

    „állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is;

     

    iii.

    „állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is , feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. Ide tartozhat még a legeltetésre alkalmas földterület, amely a bevett helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban, és/vagy olyan földterület, amely legeltetés céljára alkalmas, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

    Mindezt az erdei legeltetés kapcsán is figyelembe kell venni, ahol az egynyári takarmánynövények ugyan nincsenek túlsúlyban, de felhasználják őket az állattenyésztésben; ilyenek például a hegyvidéki térségek cserjés és erdős legelői;

    Indokolás

    Javasoljuk a salátarendelet jelenlegi szövegének megtartását, amely figyelembe vette az olyan mediterrán legelők sajátságos jellemzőit, mint amilyenek a hegyvidéki térségek cserjés és erdős legelői.

    21. módosítás

    4. cikk (1) bekezdés d) pont

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján – egyebek mellett a jövedelemteszttel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival , a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek;

    a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján – egyebek mellett a jövedelem mezőgazdasági termelésből származó részével , a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek . A fogalommeghatározással egyrészt mindenképpen meg kell őrizni az egyénileg vagy társulásban működtetett, családi mezőgazdasági üzemekre épülő uniós modellt, amelyben a termelő közvetlenül a mezőgazdaságban tevékenykedik és abból él, másrészt pedig adott esetben figyelembe kell tudni venni az EUMSZ 349. cikkében meghatározott régiók sajátosságait;

    Indokolás

    A jövedelem figyelembevétele kirekesztő lehet a mezőgazdasági kistermelők számára. A mezőgazdasági jövedelem részarányának figyelembevételével jobban meg lehet különböztetni a valódi mezőgazdasági termelőket. Újólag meg kell erősíteni a családi gazdálkodás európai modelljét.

    22. módosítás

    5. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:

    Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:

    a)

    az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

    a)

    az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

    b)

    a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;

    b)

    a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;

    c)

    a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

    c)

    a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése , előtérbe helyezve azt a szempontot, hogy az EUMSZ 39. cikke b) pontjával összhangban megfelelő életszínvonalat lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, kiemelt figyelmet szentelve az elnéptelenedéssel kapcsolatos súlyos problémák által érintett vidéki térségekre .

    Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki.

    Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki. Egyben elő kell segíteni a kapcsolatok elmélyítését az élelmiszeripari értéklánc különböző szereplői között, megerősítve a szerződéses kapcsolatokat és azok átláthatóságát olyan eszközökkel, mint az árak és a termelési költségek szabványosított megfigyelése.

    Indokolás

    A KAP keretében ügyelni kell az EUMSZ 39. cikkének való megfelelés biztosítására, különös figyelmet kell fordítani az elnéptelenedés által sújtott vidéki területekre, és javítani kell az élelmiszerlánc működését.

    23. módosítás

    6. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Konkrét célkitűzések

    Konkrét célkitűzések

    (1)   Az általános célkitűzéseket a következő konkrét célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

    (1)   Az általános célkitűzéseket a következő konkrét célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

    a)

    a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

    a)

    a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító és a gazdaság egészében nyújtottakhoz hasonló szintű jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

    b)

    a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

    b)

    a piacorientáltság fokozása és a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, területi versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció előtérbe helyezése, valamint az agroökológia és a fenntartható termelési módok népszerűsítése révén ;

    c)

    a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

    c)

    a termelés tényezőtermelékenységének javítása, többek között a mezőgazdasági ágazat által termelt áruk és szolgáltatások árának csökkentése céljából;

    d)

    hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

    d)

    a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

    e)

    a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

    e)

    hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

    f)

    hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

    f)

    a természeti erőforrásokkal – például a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal, a vízzel, a talajjal és a levegővel való fenntartható gazdálkodás támogatása;

    g)

    a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

    g)

    hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

    h)

    a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

    h)

    a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és az új, potenciális mezőgazdasági termelők számára (különösen a leginkább elnéptelenedett térségekben) , valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

    i)

    az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.

    i)

    a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás, a helyi fejlesztés és a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

     

    j)

    az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén;

     

    k)

    a fejlődő országokban a fenntartható és életképes családi mezőgazdasági gazdálkodás támogatása az ENSZ által elfogadott 1. és 2. fenntartható fejlesztési céllal és az Unió fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájával összhangban.

    24. módosítás

    8. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.

    A tagállamok és az irányító hatóságként eljáró régiók a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.

    Indokolás

    Annak érdekében, hogy a politikai döntések igazodjanak a sajátos területi és ágazati jellemzőkhöz, fenn kell tartani és meg kell erősíteni az európai régiók által a KAP irányításában és végrehajtásában betöltött szerepet.

    25. módosítás

    9. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.

    Figyelembe véve, hogy a közös agrárpolitika jelenti azt az alapot, amelyre az agrár-élelmiszeripari ágazat gazdasága és az uniós vidék gazdasági-társadalmi szerkezete épül, a tagállamok és az irányító hatóságként eljáró régiók a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az uniós jog általános elveivel és többek között a szubszidiaritás elvével összhangban tervezik meg.

    A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.

    A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.

    A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.

    A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.

    Indokolás

    Utalni kell a közös agrárpolitika alapjára és arra, hogy a tagállamoknak úgy kell azt végrehajtaniuk, hogy közben tiszteletben tartsák a belső piac elveit és ne okozzanak versenytorzulásokat.

    26. módosítás

    11. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

    A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

    1.

    az éghajlat és a környezet;

    2.

    közegészségügy, állat- és növényegészségügy;

    3.

    állatjólét.

    1.

    az éghajlat és a környezet;

    2.

    közegészségügy, állat- és növényegészségügy;

    3.

    állatjólét;

    4.

    szociális terület: a mezőgazdasági munkavállalók jogainak tiszteletben tartása .

    Indokolás

    Fontos, hogy a KAP által biztosított közpénzekben részesülő mezőgazdasági üzemek tiszteletben tartsák munkavállalóik szociális jogait.

    27. módosítás

    12. cikk (3) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.

    A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez , valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához .

    A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.

    A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez . A szükséges adattárolási, -feldolgozási és -védelmi szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt tudja tartani a tápanyag-gazdálkodását .

    Indokolás

    A talaj termőképessége sokkal inkább a talaj megfelelő biológiai állapotát meghatározó helyes mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásától függ, mint a tápanyagok digitalizált nyilvántartásától. A mezőgazdasági üzemben a tápanyag-gazdálkodásnak továbbra is a mezőgazdasági termelő ellenőrzése alá kell tartoznia, a jogszabályok betartása mellett.

    28. módosítás

    12. cikk (4) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokkal egészítik ki, ideértve az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemeinek, a referenciaévnek és az átváltási aránynak a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás alapján történő meghatározására, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz formátumára és további minimális elemeire és funkcióira vonatkozó szabályokat is.

     

    Indokolás

    A jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak rendeletek, nem pedig meghatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá kell tartoznia.

    29. módosítás

    13. cikk (4) bekezdés d)

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    a 70. cikk szerinti kockázatkezelés ;

    a 70. cikk szerinti kockázatmegelőzés és -kezelés ;

    Indokolás

    Az agroökológiai gyakorlatokon, valamint a mezőgazdasági üzemek és a területek specializálódásának megszüntetésén keresztül történő kockázatmegelőzés az éghajlati és egészségügyi kockázatokkal szemben ellenállóbb mezőgazdasági üzemeket eredményez. A költséges kockázatkezelés nem lesz elegendő a mezőgazdasági üzemek biztosításához.

    30. módosítás

    15. cikk (4) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az (1) bekezdés szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó és ezáltal a források jogosult kedvezményezettek közötti helyes elosztását biztosító szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

     

    Indokolás

    A közvetlen kifizetések elosztásának rendeletek, nem pedig meghatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálya alá kell tartoznia.

    31. módosítás

    24. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át.

    A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át és továbbra is földhöz kötött .

    Indokolás

    Nem indokolható az, ha úgy lehet közfinanszírozású támogatási jogosultságot kapni, az nem kapcsolódik a mezőgazdasági földterületek megvételéhez vagy bérletéhez.

    32. módosítás

    25. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.

    A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújtanak a mezőgazdasági kistermelőknek. E kerekített átalány összegét olyan szinten kell megállapítani, amely elegendő ahhoz, hogy biztosítsa e mezőgazdasági üzemek hosszú távú életképességét.  A tagállamok megállapítják a mezőgazdasági kistermelők meghatározásához használt kritériumokat, és a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.

    Indokolás

    A mezőgazdasági kisüzemek ténylegesen szerepet játszanak a foglalkoztatás fenntartásában, a területek élénkítésében és gondozásában. Ezt az eszközt kötelezővé kell tenni a tagállamok számára.

    33. módosítás

    28. cikk (6) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:

    Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:

    a)

    az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

    a)

    az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

    b)

    a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések.

    b)

    a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségeken és elmaradt bevételen felüli kifizetésére teljesített kifizetések.

    Indokolás

    Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket a környezet szempontjából kedvező gyakorlatok fenntartására vagy fejlesztésére ösztönözzük, a támogatásnak nagyobbnak kell lennie, mint az ösztönözni kívánt gyakorlatokhoz kapcsolódó termelési többletköltség.

    34. módosítás

    29. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.

    1.   A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.

    (2)   A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket .

    2.   A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat az alábbi célok eléréséhez:

    a mezőgazdasági tevékenység beszüntetésének megakadályozása a vidéki területeken és az EU élelmiszer-önellátásának megerősítése, vagy

    az őket sújtó nehézség vagy nehézségek leküzdése a versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén.

    (3)   A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.

    3.   A jövedelemtámogatás hektáronként vagy állatonként maximált éves támogatás formájában nyújtandó.

    Indokolás

    Ezeknek a támogatásoknak a nehézségekkel küzdő területeket és termelési módokat kell megcélozniuk, és inkább a megtartásukra, mint a továbbfejlesztésükre kell törekedniük. Ez indokolja a gazdálkodónkénti maximálást.

    35. módosítás

    30. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére .

    Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak az agroüzemanyagokra szánt kultúrák kivételével , fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, hüvelyes takarmányok tisztán vagy fűfélékkel keverve, gyepterületek, len, kender, rizs, diófélék, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, sertéshús, baromfihús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, a művelési parcellákba beillesztett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.

    Indokolás

    A termeléstől függő támogatásnak valamennyi hüvelyest támogatnia kell. Nem szabad kizárnia a sertés- és baromfihúst, szemben a mezőgazdasági üzemanyagok előállítására szolgáló növényekkel.

    36. módosítás

    40. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Kötelező és választható ágazati beavatkozástípusok

    Kötelező és választható ágazati beavatkozástípusok

    (1)   A 39. cikk a) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípus és a 39. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípus minden tagállam számára kötelező.

    (1)   A 39. cikk a) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípus és a 39. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípus minden tagállam számára kötelező.

    (2)   A 39. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípus az V. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelező.

    (2)   A 39. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípus az V. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelező.

    (3)   A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.

    (3)   A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.

    (4)   A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam kizárólag akkor hajthatja végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust a komlóágazatban, ha a KAP-stratégiai tervében úgy határoz, hogy nem hajtja végre a 39. cikk d) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

    (4)   A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam kizárólag akkor hajthatja végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust a komlóágazatban, ha a KAP-stratégiai tervében úgy határoz, hogy nem hajtja végre a 39. cikk d) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

    (5)   A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok kizárólag akkor hajthatják végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP-stratégiai tervükben úgy határoznak, hogy nem hajtják végre a 39. cikk e) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

    (5)   A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok kizárólag akkor hajthatják végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP-stratégiai tervükben úgy határoznak, hogy nem hajtják végre a 39. cikk e) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

     

    (6)     A tagállamok az egyes ágazatokat érintő válságok elkerülése, illetve kezelése érdekében válságmegelőzési és kockázatkezelési beavatkozásokat építhetnek be stratégiai terveikbe. Ezek a célok összefüggnek a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett konkrét célkitűzésekkel. E beavatkozások során meg kell könnyíteni a termelői és szakmaközi szervezeteknek, illetve szövetkezeteknek a rendszerben való részvételét.

     

    (7)     A tagállamok egy, az egész EU-ban alkalmazandó közös iránymutatás alapján olyan eszközöket építenek be stratégiai terveikbe, mint például az árakat és a termelési költségeket egységes normák alapján figyelő központok, hogy információkat nyerhessenek a piacok alakulásáról.

    Indokolás

    A kockázatmegelőzési, illetve -kezelési célú beavatkozások lehetőségét minden ágazatra ki kell terjeszteni. Az olyan eszközök bevezetése, mint például az árakat és a termelési költségeket egységes normák alapján figyelő központok, lehetővé teszi majd, hogy adott esetben figyelmeztető jelzéseket kapjunk az agrárpiacok alakulásáról.

    37. módosítás

    43. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 42. cikk a)–h) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

    A 42. cikk a)–h) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

    a)

    tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;

    a)

    tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;

    b)

    kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;

    b)

    kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;

    c)

    ökológiai termelés;

    c)

    ökológiai termelés;

    d)

    integrált termelés;

    d)

    integrált termelés;

    e)

    a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;

    e)

    a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;

    f)

    a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítására és megóvására vagy a tájkép megóvására – többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzésére – irányuló fellépések;

    f)

    a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítására és megóvására vagy a tájkép megóvására – többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzésére – irányuló fellépések;

    g)

    energiamegtakarításra, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

    g)

    energiamegtakarításra, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

    h)

    a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;

    h)

    a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;

    i)

    a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

    i)

    a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

    j)

    a hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló fellépések és intézkedések;

    j)

    a hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló fellépések és intézkedések;

    k)

    a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;

    k)

    a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;

    l)

    az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

    l)

    az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

    m)

    az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

    m)

    az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

    n)

    promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;

    n)

    promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;

    o)

    tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

    o)

    tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek használatának csökkentése , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

    p)

    képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén.

    p)

    képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek használatának csökkentése , valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén;

     

    q)

    a gyümölcsök és a zöldségek genetikai erőforrásai sokféleségének fenntartását célzó intézkedések .

    Indokolás

    A mezőgazdasági termelők és a lakosság egészségvédelme érdekében ideje jelentős mértékben csökkenteni a peszticidek használatát. A genetikai erőforrások sokfélesége az ellenálló képesség biztosítéka.

    38. módosítás

    49. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás

    […]

    Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás

    […]

    (2)   A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott konkrét célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat.

    […]

    (2)   A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott konkrét célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat.

    […]

    (4)   A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.

    […]

    (4)   A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. Kivétel ez alól a legkülső régiók esete, ahol ez az arány legfeljebb 85 % lehet.  A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.

    […]

    Indokolás

    A közösségi társfinanszírozás mértékének a korábbi programozási időszakokhoz képest történő csökkentése veszélybe sodorná a legkülső régiók vidékfejlesztési programjainak végrehajtását, és nagyobb finanszírozási erőfeszítést igényelne részükről a közösségi projektekhez.

    39. módosítás

    52. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Beavatkozástípusok a borágazatban

    Beavatkozástípusok a borágazatban

    A tagállamok KAP-stratégiai tervükben az 51. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés esetében a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

    A tagállamok KAP-stratégiai tervükben az 51. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés esetében a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

    a)

    a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

    a)

    a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

     

    b)

    a növényvédőszer-használat csökkentése.

    Indokolás

    A szőlőtermelés az egyik legtöbb növényvédő szert fogyasztó termelési ág; ezt sürgősen csökkenteni kell.

    40. módosítás

    64. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai

    A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai

    Az e fejezet alapján alkalmazható beavatkozástípusok a következők:

    Az e fejezet alapján alkalmazható beavatkozástípusok a következők:

    a)

    környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

    a)

    környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

    b)

    hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok;

    b)

    hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok;

    c)

    bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

    c)

    bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

    d)

    beruházások;

    d)

    a vidéki területeken a jobb életminőséget és a közszolgáltatások minőségének javítását szolgáló beruházások;

    e)

    fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

    e)

    fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

    f)

    kockázatkezelési eszközök;

    f)

    kockázatkezelési eszközök;

    g)

    együttműködés;

    g)

    együttműködés;

    h)

    az ismeretek cseréje és tájékoztatás.

    h)

    az ismeretek cseréje és tájékoztatás.

    41. módosítás

    65. cikk (6) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében . Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.

    A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel felett . Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.

    Indokolás

    Annak előmozdítása érdekében, hogy sok termelési rendszer térjen át reziliensebb termelési módokra, ösztönző támogatásra van szükség, és a környezetbarát gyakorlatok utáni kifizetést nem szabad a bevételkiesés fedezésére korlátozni.

    42. módosítás

    68. cikk (2) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia.

    E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia. A támogatás nyújtása a környezeti hatásvizsgálat alapján várható (ex-ante) környezeti hatásoktól függ.

    Indokolás

    A közpénzek nem használhatók fel olyan beruházásokra, amelyek káros környezeti hatással járnak. Annak megelőzése érdekében, hogy a kedvezményezetteknek vissza kelljen fizetniük a támogatást, ha a környezeti hatás végül rosszabb, mint amire eredetileg számítottak (ex-post), előzetes (ex-ante) feltételrendszert kell alkalmazni.

    43. módosítás

    68. cikk (3) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

    A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

    a)

    mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

    a)

    mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

    b)

    támogatási jogosultságok megvásárlása;

    b)

    támogatási jogosultságok megvásárlása;

    c)

    földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

    c)

    földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

    d)

    állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

    d)

    állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

    e)

    hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

    e)

    hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

    f)

    öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;

    f)

    öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;

    g)

    beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;

    g)

    beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a regionális és helyi fejlesztési stratégiáknak;

    h)

    erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

    h)

    erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

    Indokolás

    Fontos, hogy a regionális fejlesztési stratégiák részét képező nagy infrastrukturális beruházások is elszámolhatóak legyenek.

    44. módosítás

    71. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    LEADER

    (1)     A tagállamok támogatást nyújtanak az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-re. A tagállamok az EMVA-n keresztül támogatást nyújthatnak olyan fellépésekhez, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt célkitűzésekhez, a IV. fejezet 1. szakaszában említett lehetőségeken túl is. Egy helyi fejlesztési stratégiai program elfogadása egyben a tervet alkotó fellépések elfogadását is jelenti.

    Indokolás

    Az EMVA 5 %-os pénzügyi keretösszegével rendelkező LEADER-t rugalmasabb és autonóm, a nemzeti stratégiai terven kívül álló (regionális operatív programok) szabályokon keresztül hatékonyabban meg lehet valósítani.

    45. módosítás

    71. cikk (1) és (5) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.

    (…)

    (1)   A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint a LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.

    (…)

    (5)   Ha a támogatást átfogó összegként fizetik, a tagállamok biztosítják a más beavatkozástípusok hasonló fellépéseire vonatkozó uniós szabályok és előírások tiszteletben tartását. E bekezdés nem alkalmazandó az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-re.

    (5)   Ha a támogatást átfogó összegként fizetik, a tagállamok biztosítják a más beavatkozástípusok hasonló fellépéseire vonatkozó uniós szabályok és előírások tiszteletben tartását.

    Indokolás

    Az EMVA 5 %-os pénzügyi keretösszegével rendelkező LEADER-t rugalmasabb és autonóm, a nemzeti stratégiai terven kívül álló (regionális operatív programok) szabályokon keresztül hatékonyabban meg lehet valósítani.

    46. módosítás

    74. cikk (5) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A finanszírozási eszköz elszámolható költsége megegyezik a KAP-stratégiai terv keretében kifizetett hozzájárulások vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésben elfogadottak szerint elkülönített hozzájárulás finanszírozási eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban, mely összeg a következőknek felel meg:

    A finanszírozási eszköz elszámolható költsége megegyezik a KAP-stratégiai terv keretében kifizetett hozzájárulások vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésben elfogadottak szerint elkülönített hozzájárulás finanszírozási eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban, mely összeg a következőknek felel meg:

    a)

    a végső kedvezményezettek számára vagy javára telkesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében;

    a)

    a végső kedvezményezettek számára vagy javára telkesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében; ezenkívül a végső kedvezményezettek számára kizárólag akkor lehet forgótőke céljára kifizetéseket eszközölni, ha súlyosan kedvezőtlen időjárás és/vagy a piaci árakat érintő válság által sújtott termelőkről van szó ;

    b)

    még hatályos vagy már lejárt garanciaszerződésben elfogadottak szerint az esetleges veszteségek miatti garancialehívások fedezésére elkülönített források, amelyeket a folyósított mögöttes új hitelek vagy a végső kedvezményezettek javára végrehajtott tőkeberuházások multiplikátor-együtthatójának segítségével kell kiszámolni;

    b)

    még hatályos vagy már lejárt garanciaszerződésben elfogadottak szerint az esetleges veszteségek miatti garancialehívások fedezésére elkülönített források, amelyeket a folyósított mögöttes új hitelek vagy a végső kedvezményezettek javára végrehajtott tőkeberuházások multiplikátor-együtthatójának segítségével kell kiszámolni;

    c)

    a végső kedvezményezettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a finanszírozási eszközt és bármely egyéb uniós hozzájárulást egyetlen finanszírozásieszköz-műveletbe vonják össze az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

    c)

    a végső kedvezményezettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a finanszírozási eszközt és bármely egyéb uniós hozzájárulást egyetlen finanszírozásieszköz-műveletbe vonják össze az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

    d)

    a finanszírozási eszközt végrehajtó szerveknél felmerült kezelési költségek visszatérítéshez és kezelési díjához nyújtott támogatásnak.

    d)

    a finanszírozási eszközt végrehajtó szerveknél felmerült kezelési költségek visszatérítéshez és kezelési díjához nyújtott támogatásnak.

    E bekezdés b) pontjának alkalmazásában a multiplikátor-együtthatót gondos előzetes kockázatértékelés útján kell meghatározni, és el kell fogadni a vonatkozó finanszírozási megállapodásban. A multiplikátor-együttható felülvizsgálható, ha azt későbbi piaci körülmények indokolttá teszik. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

    E bekezdés b) pontjának alkalmazásában a multiplikátor-együtthatót gondos előzetes kockázatértékelés útján kell meghatározni, és el kell fogadni a vonatkozó finanszírozási megállapodásban. A multiplikátor-együttható felülvizsgálható, ha azt későbbi piaci körülmények indokolttá teszik. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

    E bekezdés d) pontjának alkalmazásában a kezelési díj teljesítményalapú. Ha valamely holdingalapot és/vagy külön alapot végrehajtó szervet az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szervnek fizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető kezelési költség és díj összegére küszöbértéket kell alkalmazni, amely a végső kedvezményezettnek hitel, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában kifizetett vagy garanciaszerződésekben foglalt megállapodás útján elkülönített, a KAP-stratégiai tervben előirányzott hozzájárulások teljes összegének [legfeljebb 5 %-a] lehet.

    E bekezdés d) pontjának alkalmazásában a kezelési díj teljesítményalapú. Ha valamely holdingalapot és/vagy külön alapot végrehajtó szervet az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szervnek fizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető kezelési költség és díj összegére küszöbértéket kell alkalmazni, amely a végső kedvezményezettnek hitel, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában kifizetett vagy garanciaszerződésekben foglalt megállapodás útján elkülönített, a KAP-stratégiai tervben előirányzott hozzájárulások teljes összegének [legfeljebb 5 %-a] lehet.

    Ezt a küszöbértéket nem kell alkalmazni, ha a finanszírozási eszközt végrehajtó szervet versenypályázat útján, az irányadó törvények szerint választják ki és a pályázat magasabb kezelési költség és díj szükségességét állapítja meg.

    Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

    Ezt a küszöbértéket nem kell alkalmazni, ha a finanszírozási eszközt végrehajtó szervet versenypályázat útján, az irányadó törvények szerint választják ki és a pályázat magasabb kezelési költség és díj szükségességét állapítja meg.

    Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

    Indokolás

    Meg kell fontolni azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi eszközöket súlyos időjárási helyzetek vagy piaci problémák esetén forgótőke biztosítására használják fel.

    47. módosítás

    85. cikk (2) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

    Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

    a)

    az elszámolható közkiadások 70 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;

    a)

    az elszámolható közkiadások 85 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;

    b)

    az elszámolható közkiadások 70 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

    b)

    az elszámolható közkiadások 75 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

    c)

    az elszámolható kiadások 65 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;

    c)

    az elszámolható kiadások 75 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;

    d)

    az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.

    d)

    az elszámolható közkiadások 53 %-a a többi régióban;

     

    e)

    a fenti százalékos értékek helyett a súlyos elvándorlási problémákkal küzdő régiókban legalább tíz százalékponttal magasabb értékeket kell alkalmazni .

    Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

     

    Indokolás

    A jelenlegi EMVA-társfinanszírozási rátákat fenn kell tartani. Emellett meg kell fontolni, hogy az EMVA nagyobb arányú hozzájárulást nyújtson azokban az övezetekben, amelyeket az elvándorlás az európai átlagnál nagyobb mértékben érint.

    48. módosítás

    86. cikk (2) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat.

    Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat , a kockázatkezelési eszközöket (70. cikk) és a beruházási támogatásokat (68. cikk) .

    Indokolás

    Arról van szó, hogy be kell tartani a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzéseket.

    49. módosítás

    86. cikk (5) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet.

    A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 13 %-a lehet.

    Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra . Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.

    Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 13 %-ánál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő támogatásra . Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.

    Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.

    Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 13 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre , többek között hüvelyesekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.

    Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.

    Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.

    50. módosítás

    86. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    (…)

    (8)     A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 26. cikkében említett, átcsoportosítással nyújtható foglalkoztatási támogatás formájában történő beavatkozásokra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 30 %-át teszi ki.

    (9)     A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 28. cikkében említett, éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek formájában történő beavatkozásokra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 30 %-át teszi ki.

    (10)     Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legfeljebb 10 %-át az e rendelet 70. cikkében meghatározott kockázatkezelési eszközök számára kell elkülöníteni.

    (11)     Az EMVA-ból a stratégiai terv megvalósításához nyújtott pénzeszközök legfeljebb 10 %-át a beruházások számára (68. cikk) kell elkülöníteni.

    (12)     A gyéren lakott vidéki övezetek vonatkozásában elő kell irányozni az EMVA pénzügyi dotációjának egy speciális pótlékkal való megnövelését.

    Indokolás

    Az éghajlatváltozás kihívásaihoz kapcsolódó kérdések mellett tekintetbe kell venni a vidéki területek egyik nagy problémáját: az elvándorlást is.

    51. módosítás

    90. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    (1)   A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:

    1.   A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:

    a)

    a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz; vagy

    a)

    a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz;

    b)

    a 2022–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 15 %-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2021–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz.

     

    Indokolás

    Ahogyan azt korábbi véleményeiben is kifejtette, az RB ellenzi a második pillérből az első pillérbe való átcsoportosítás lehetőségét, ami ellentétes a vidéki területek érdekeivel.

    52. módosítás

    91. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    KAP-stratégiai terv

    A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.

    KAP-stratégiai terv

    A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.

    A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.

    A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.

    E célok elérése érdekében a tagállamok a III. cikkben rögzített beavatkozástípusok közül választanak beavatkozásokat .

    Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

    E célok elérése érdekében a tagállamok a III. cikkben rögzített beavatkozástípusok alapján vidékfejlesztési programokat határoznak meg a legmegfelelőbb földrajzi szinten, legalábbis a legkülső régiókban .

    Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

    Indokolás

    Regionális alapú megközelítést kell megszilárdítani a vidékfejlesztési programok meghatározása és irányítása terén, összhangban a szubszidiaritás elvével. A stratégiai tervet vidékfejlesztési terveken keresztül kell végrehajtani a legmegfelelőbb földrajzi szinten.

    53. módosítás

    102. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Korszerűsítés

    Korszerűsítés

    Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják és különösen kitér az alábbiakra:

    Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, valamint az agroökológiai átállást, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják és különösen kitér az alábbiakra:

    a)

    áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:

    a)

    áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek , a mezőgazdasági know-how, a műszaki és társadalmi innováció és a digitalizáció ösztönzésére és megosztására, valamint a használatuk előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:

     

    i.

    a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények közötti ismeretáramlás céljaira tervezett AKIS szervezeti felépítésének bemutatása;

     

    i.

    a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények közötti ismeretáramlás céljaira tervezett AKIS szervezeti felépítésének bemutatása;

     

    ii.

    annak bemutatása, hogy a 13. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a KAP-hálózatok hogyan működnek együtt az AKIS keretében és hogyan nyújtják a tanácsadási és innovációs támogatási szolgáltatásokat;

     

    ii.

    annak bemutatása, hogy a 13. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a KAP-hálózatok hogyan működnek együtt az AKIS keretében és hogyan nyújtják a tanácsadási és innovációs támogatási szolgáltatásokat;

    b)

    a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.

    b)

    a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.

    Indokolás

    A mezőgazdasági üzemek korszerűsítését az agroökológiai átmenet keretében kell elvégezni, a technológiai és társadalmi innováció segítségével.

    54. módosítás

    93. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.

    Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.

    Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.

    Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg vagy regionális vidékfejlesztési programokon keresztül hajtják végre , a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    55. módosítás

    95. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Minden KAP stratégia terv a következő szakaszokból áll:

    Minden KAP stratégia terv a következő szakaszokból áll:

    a)

    igényfelmérés;

    a)

    igényfelmérés;

    b)

    beavatkozási stratégia;

    b)

    beavatkozási stratégia;

    c)

    a több beavatkozáshoz is kapcsolódó közös elemek ismertetése;

    c)

    a több beavatkozáshoz is kapcsolódó közös elemek ismertetése;

    d)

    a stratégiában megjelölt, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló, ágazati és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások ismertetése;

    d)

    a stratégiában megjelölt, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló, ágazati és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások ismertetése;

    e)

    cél- és pénzügyi tervek;

    e)

    cél- és pénzügyi tervek;

    f)

    az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése;

    f)

    az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése;

    g)

    a KAP korszerűsítését biztosító elemek ismertetése;

    g)

    a KAP korszerűsítését biztosító elemek ismertetése;

    h)

    az egyszerűsítéshez és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez kapcsolódó elemek ismertetése.

    h)

    az egyszerűsítéshez és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez kapcsolódó elemek ismertetése;

     

    i)

    adott esetben a regionális vidékfejlesztési programok listája .

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    56. módosítás

    106. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP-stratégiai terv jóváhagyása

    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv jóváhagyása

    1.   A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.

    1.   A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.

    2.   A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján : a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.

    2.   A Bizottság a következők alapján értékeli az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó, javasolt KAP-stratégiai tervet: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.

    3.   A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak a KAP-stratégiai terv benyújtását követő három hónapon belül.

    A tagállamok megadják a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálják a javasolt tervet.

    3.   A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv benyújtását követő három hónapon belül.

    A tagállamok és a régiók megadják a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálják a javasolt tervet.

    4.   A Bizottság jóváhagyja a javasolt KAP-stratégiai tervet, ha a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

    4.   A Bizottság jóváhagyja az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó, javasolt KAP-stratégiai tervet, ha a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

    5.    A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni.

    A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra.

    Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.

    5.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni.

    A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra.

    Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.

    6.   Minden KAP-stratégiai tervet a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

    6.   Minden KAP-stratégiai tervet , amely adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazza, a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

    7.    A KAP-stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően lép életbe.

    7.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően lép életbe.

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    57. módosítás

    107. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP-stratégiai terv módosítása

    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítása

    1.   A tagállamok KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.

    1.   A tagállamok és a régiók az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.

    2.   A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.

    2.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.

    3.   A Bizottság ellenőrzi a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott rendelkezésekkel és az (EU) [horizontális rendelet] rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását a konkrét célkitűzésekhez.

    3.   A Bizottság ellenőrzi a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott rendelkezésekkel és az (EU) [horizontális rendelet] rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását a konkrét célkitűzésekhez.

    4.   A Bizottság jóváhagyja a KAP-stratégiai terv kérelmezett módosítását, feltéve, hogy a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben és az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

    4.   A Bizottság jóváhagyja az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv kérelmezett módosítását, feltéve, hogy a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben és az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

    5.   A Bizottság a KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.

    5.   A Bizottság az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet.

    6.   A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem jóváhagyására legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül sor kerül, feltéve, hogy a Bizottság észrevételeit megfelelően figyelembe vették.

    6.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem jóváhagyására legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül sor kerül, feltéve, hogy a Bizottság észrevételeit megfelelően figyelembe vették.

    7.   A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.

    7.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.

    8.   A KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

    8.    Az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

    9.   A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.

    9.   A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.

    10.   Pusztán elírásból vagy szerkesztésből adódó, vagy a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását nem befolyásoló nyilvánvaló hiba javítása nem tekinthető módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

    10.   Pusztán elírásból vagy szerkesztésből adódó, vagy a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását nem befolyásoló nyilvánvaló hiba javítása nem tekinthető módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok és a régiók tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    58. módosítás

    110. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    1.   A tagállamok irányító hatóságot jelölnek ki a KAP-stratégiai tervükhöz .

    1.   A tagállamok egy vagy több irányító hatóságot jelölnek ki az adott esetben a regionális vidékfejlesztési programokat is tartalmazó KAP-stratégiai tervük végrehajtásához .

    A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen az irányító hatóság és az egyéb szervezetek között a funkciók egyértelmű megosztása és elválasztása. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP-stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

    A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen az irányító hatóság és az egyéb szervezetek között a funkciók egyértelmű megosztása és elválasztása. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP-stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön

    2.   Az irányító hatóság feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítja , hogy:

    2.   Az irányító hatóságok feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítják , hogy:

    i)

    megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert hozzanak létre a tervvel és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

    i)

    megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert hozzanak létre a tervvel és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

    j)

    a kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

    j)

    a kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

     

    i.

    tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

    ii.

    ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

     

    i.

    tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

    ii.

    ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

    k)

    az érintett kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a III. cím I. fejezete 2. szakasza szerint megállapított, mezőgazdasági üzemek szintjén alkalmazandó minimális előírások jegyzékét, továbbá az ezzel kapcsolatos egyértelmű és pontos információkat;

    k)

    az érintett kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a III. cím I. fejezete 2. szakasza szerint megállapított, mezőgazdasági üzemek szintjén alkalmazandó minimális előírások jegyzékét, továbbá az ezzel kapcsolatos egyértelmű és pontos információkat;

    l)

    a 125. cikkben említett utólagos értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, továbbá, hogy azt elfogadják és benyújtsák a Bizottságnak;

    l)

    a 125. cikkben említett utólagos értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, továbbá, hogy azt elfogadják és benyújtsák a Bizottságnak;

    m)

    a 126. cikkben említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására az e rendeletben megadott határidőkön belül kerüljön sor, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a 111. cikkben említett monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

    m)

    a 126. cikkben említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására az e rendeletben megadott határidőkön belül kerüljön sor, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a 111. cikkben említett monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

    n)

    a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP-stratégiai terv végrehajtásának – a program konkrét célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

    n)

    a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP-stratégiai terv végrehajtásának – a program konkrét célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

    o)

    összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;

    o)

    összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;

    p)

    a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;

    p)

    a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;

    q)

    hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

    q)

    hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

    r)

    az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozásoknak a kedvezményezettjei elismerjék a kapott pénzügyi támogatást, az EU jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

    r)

    az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozásoknak a kedvezményezettjei elismerjék a kapott pénzügyi támogatást, az EU jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

    s)

    a KAP-stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP-stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP-stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól, valamint hogy a kedvezményezetteket és a közvéleményt tájékoztatják a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP-stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

    s)

    a KAP-stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP-stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP-stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól, valamint hogy a kedvezményezetteket és a közvéleményt tájékoztatják a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP-stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

    3.   A tagállam vagy az irányító hatóság a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

    3.   A tagállam vagy az irányító hatóságok a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhetnek egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

    4.   Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a szóban forgó feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson az említett feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi adathoz és információhoz.

    4.   Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a szóban forgó feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson az említett feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi adathoz és információhoz.

    5.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági követelmények tekintetében alkalmazandó részletes szabályokkal.

    5.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági követelmények tekintetében alkalmazandó részletes szabályokkal.

    Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

    Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    59. módosítás

    111. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tagállam a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoz létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.

    A tagállam és a regionális irányító hatóságok a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoznak létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.

    Indokolás

    Lásd a 24. módosítási javaslatot.

    60. módosítás

    114. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    A teljesítmény nyomon követése

    (1)     E rendelet 115. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve a tagállamok KAP-stratégiai terveik keretében két évre szóló részcélokat is meghatározhatnak, és ugyanilyen gyakorisággal, jelentések útján nyomon kell követniük, hogy az említett célokat az előre meghatározott időszakon belül mennyire hatékonyan tudják megvalósítani.

    Indokolás

    A részcélok eredménymutatóit is kétéves időszakra kell számolni.

    61. módosítás

    Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    1.1.1.

    Éghajlatváltozás: a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok 30 %-os csökkentése a tagállamban

    Indokolás

    Az éghajlattal kapcsolatos kihívások miatt a növénytermesztés és az állattartás kibocsátásait 2027-re jelentős mértékben csökkenteni kell. A mellékletben számszerű adatok szerepelnek.

    62. módosítás

    Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Környezetvédelem, élelmezés: 2017-hez képest a kétszeresére kell növelni a tagállamban biogazdálkodással művelt területet, vagy a tagállam mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 30 %-án biogazdálkodást kell folytatni

    Indokolás

    A környezetvédelmi és közegészségügyi kihívások leküzdése és a fogyasztói igények kielégítése, valamint a behozatal részarányának csökkentése érdekében jelentősen növelni kell a biogazdálkodással művelt területeket.

    63. módosítás

    Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Biológiai sokféleség, egészség: 2017-hez képest legalább 30 %-kal kell csökkenteni a tagállamban a kémiai peszticidek használatát

    Indokolás

    A környezetvédelmi és közegészségügyi kihívásokra válaszul a peszticidek használatát 2027-re jelentősen csökkenteni kell.

    64. módosítás

    Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Víz: a tagállamban a felszíni vizek és a talajvizek 100 %-a megfelel a nitrátirányelvnek

    Indokolás

    Ez a közegészségügy és a fogyasztók ivóvízhez való hozzáférésének költsége szempontjából fontos kérdés. A nitrátirányelv 1991-ben készült és még nem mindenhol tartják be. Ezt 2027-ig el kell érni.

    65. módosítás

    Új, 0. melléklet: A nemzeti stratégiai tervekkel közös eredménycélok

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Állatjólét, állategészségügy: a ketreces tartás fokozatos és tervezett csökkentése az egész Európai Unióban

    Indokolás

    Az állatjóléti, valamint közegészségügyi (antibiotikumok) kihívások megoldása érdekében 2027-re át kell térni a már létező ketrec nélküli és külterjesebb termelési módokra.

    66. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.1

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén:

    A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.

    A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén:

    A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával és fenntartható használatával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.

    Indokolás

    A fenntartható erőforrás-felhasználás a közép- és hosszú távon jobb gazdasági és környezetvédelmi termelékenység érdekében fontos.

    67. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.3

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A mezőgazdaság digitalizálása: A precíziós gazdálkodási technológiához a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

    A mezőgazdaság korszerűsítése és digitalizálása: A precíziós gazdálkodási technológiához és az ökológiai vagy éghajlatvédelmi átálláshoz a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

    Indokolás

    A mezőgazdasági üzemek digitalizációját és korszerűsítését környezetvédelmi és éghajlati összefüggésben kell végrehajtani.

    68. módosítás

    1. melléklet – Konkrét uniós célkitűzések

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció fejlesztésének és terjesztésének előtérbe helyezése révén

    A piacorientáltság fokozása és a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, területi versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció előtérbe helyezése , valamint a fenntartható termelési módok népszerűsítése révén

    Indokolás

    A kívánt versenyképesség nem csak gazdasági jellegű.

    69. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – I.6

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A mezőgazdasági üzemek termelékenységének fokozása: Teljes tényezőtermelékenység

    A mezőgazdaság termelékenységének , az európai élelmezésbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának és a területek kohéziójának fokozása: az externáliákat is magába foglaló teljes tényezőtermelékenység.

    70. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – R.9

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

    Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság és fenntarthatóság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya

    Indokolás

    A mezőgazdasági üzemek korszerűsítését a termelési rendszerek fenntarthatóságának javításával kell megvalósítani.

    71. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – R.13a

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    R.13a: a kultúrák üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése: azon mezőgazdasági üzemek részaránya, amelyek legalább 50 %-kal csökkentették a nitrogéntartalmú szintetikus műtrágyák használatát.

    Indokolás

    A nitrogéntartalmú műtrágyák által kibocsátott N2O gáz a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának nagyon nagy részét, közel 50 %-át teszi ki. Ráadásul a nitrogéntartalmú szintetikus műtrágyák gyártása nagyon sok energiát is fogyaszt.

    72. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – R.14

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)

    Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.) , a (tisztán vagy vegyesen) hüvelyesekkel művelt terület növekedési aránya

    Indokolás

    A hüvelyes növények termesztésével hatékonyan köthető meg a szén a talajban, úgy is, ha a gyepterületeken fűfélékkel keverik.

    73. módosítás

    1. melléklet – Konkrét uniós célkitűzések

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása

    A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható kezelésének előmozdítása

    Indokolás

    Nem szorul magyarázatra.

    74. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – I.16

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma

    A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A felszíni és a talajvíz nitráttartalma

    az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint

    az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató felszíni vízi és talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint,

    a nitrátirányelvnek megfelelő felszíni és talajvizek százalékos aránya

    Indokolás

    A felszíni vizeket szintén bele kell venni a mutatókba, hogy azok valóban tükrözzék a helyzetet és annak változását. A nitrátirányelvet mindenhol sürgősen be kell tartani.

    75. módosítás

    1. melléklet – Hatásmutatók – I.16a

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentése: az ásványi és szintetikus műtrágyák értékesítése

    Indokolás

    A szervesanyag-arány növelésével történő talajhelyreállításhoz, amely egyébként a szén-dioxidot tárolja el, az olyan mezőgazdasági gyakorlatoknak kell adni az elsőbbséget, amelyek csökkentik az ásványi és szintetikus műtrágyabevitelt, amelyek egyébként nagyon energiaköltségesek és sok ÜHG-t bocsátanak ki.

    76. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.18

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Talajjavítás: Talajgazdálkodás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya

    Talajjavítás: Talajjavítás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya

    Indokolás

    A szövegből és a célkitűzésből következik.

    77. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.21

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Fenntartható tápanyag-gazdálkodás:

    A tápanyag-gazdálkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya

    Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A fenntartható tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya

    Indokolás

    Nem szorul magyarázatra.

    78. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.21a

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    R.21a: A szervestrágyák, az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentése: Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterületek aránya, amelyek a műtrágyák használatának csökkentéséhez vezetnek

    Indokolás

    A fenntartható tápanyag-gazdálkodásnak magában kell foglalnia az ásványi és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentését.

    79. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.25

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása:

    Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és -gazdálkodás támogatása érdekében.

    R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása érdekében.

    Indokolás

    Túl sok erdőt kezelnek egyre intenzívebb módon, ami káros hatást gyakorol a környezetre és a biológiai sokféleségre.

    80. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.37

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A peszticidek fenntartható használata:

    Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében

    A peszticidek fenntartható használata:

    Azon egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében

    81. módosítás

    1. melléklet – Eredménymutatók – R.37a

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    R.37a: A biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemek számának növelése: az ökológiai gazdálkodásra való átálláshoz nyújtott támogatásban részesült mezőgazdasági üzemek száma

    Indokolás

    A környezetvédelmi és közegészségügyi kihívások leküzdése és a fogyasztói igények kielégítése, valamint a behozatal részarányának csökkentése érdekében jelentősen növelni kell a biogazdálkodással művelt területeket.

    82. módosítás

    3. melléklet – Követelmények és előírások – 1. sz. GAEC

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az állandó gyepterület fenntartása a z állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján

    Az állandó gyepterület mezőgazdasági üzemenkénti fenntartása mezőgazdasági üzemenként legfeljebb 5-10 %-os átváltási aránnyal, a gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező, „érzékeny” gyepterületek kivételével

    Indokolás

    A cél eléréséhez a szabályt – a javasolt rugalmasság szerint – a mezőgazdasági üzem szintjén, nem pedig regionális szinten kell alkalmazni, és ezzel elkerülhető, hogy túl sok gyepterület kerüljön vissza az alrégiók szintjére.

    83. módosítás

    3. melléklet – Az előírás fő célkitűzése – 5. sz. GAEC

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Tápanyagok fenntartható kezelése

     

    84. módosítás

    3. melléklet – Követelmények és előírások – 7. sz. GAEC

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A legtöbb érzékeny időszakban nincs fedetlen talaj

    Az érzékeny időszakokban nincs fedetlen talaj

    Indokolás

    A talaj védelme érdekében a talajt az év folyamán a lehető leghosszabb ideig növényekkel kell befedni.

    85. módosítás

    3. melléklet – Követelmények és előírások – Új GAEC

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    A mezőgazdasági dolgozók jogaira vonatkozó nemzeti szociális jogszabályok mezőgazdasági termelő általi betartása

    Indokolás

    Nem szorul magyarázatra.

    86. módosítás

    12. melléklet – Célkitűzések – O.13 és R.4

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása

    A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható kezelésének előmozdítása

    Indokolás

    A 73. módosítással való összehangolás

    COM(2018) 393 final

    87. módosítás

    (3) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.

    A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok és a régiók az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.

    Indokolás

    Annak érdekében, hogy a politikai döntések igazodjanak a sajátos területi és ágazati jellemzőkhöz, fenn kell tartani és meg kell erősíteni az európai régiók által a KAP irányításában és végrehajtásában betöltött szerepet.

    88. módosítás

    (30) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott célok megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.

    A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott közös európai célok és a célértékek megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.

    Indokolás

    A legalacsonyabb szinthez igazodó ökológiai átmenet és a versenytorzulások kockázatának mérséklése érdekében a stratégiai tervekkel közös, számszerűsített célkitűzéseket kell mellékelni a rendelethez.

    89. módosítás

    (55) preambulumbekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.

    A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre és a mezőgazdasági munkavállalók jogaira . Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.

    Indokolás

    Fontos, hogy a KAP által biztosított közpénzekben részesülő mezőgazdasági üzemek tiszteletben tartsák munkavállalóik szociális jogait.

    90. módosítás

    15. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Pénzügyi fegyelem

    Pénzügyi fegyelem

    (1)   A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott , a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.

    (1)   A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.

    A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

    A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

    Indokolás

    A POSEI keretében nyújtott közvetlen kifizetéseket ki kell vonni ez alól a szabály alól, mivel már a 228/2013 rendelet meghatároz számukra egy felső határt, ami a tervezés és a végrehajtás tekintetében megakadályozza, hogy miattuk túlköltekezésre kerüljön sor.

    91. módosítás

    32. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP-stratégiai tervek esetében

    Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP-stratégiai tervek esetében

    (1)   A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

    (1)   A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő harmadik év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

    (2)   Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

    (2)   Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

    (3)   Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

    (3)   Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+4. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

    (4)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

    (4)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

    a)

    a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

    a)

    a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+3. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

    Indokolás

    A program és a részt vevő igazgatási szintek összetettségéből adódóan szükséges az N+3 visszaállítása.

    COM(2018) 394 final

    92. módosítás

    Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Az élelmiszerláncban tevékenykedő termelők egyre növekvő gyengeségének kezelése érdekében olyan szabályozási keretre van szükség, amely összehangolja, hogy a Szerződés 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban a KAP célkitűzései elsőbbséget élvezzenek a versenypolitikával szemben.

    Indokolás

    A Szerződés 42. cikkének tiszteletben tartása.

    93. módosítás

    Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    A mezőgazdasági árak egyre nagyobb mértékű ingadozásának kezelése érdekében és a KAP előző reformjai során bevezetett eszközök értékelésének figyelembevételével felül kell vizsgálni a piaci zavarok megelőzését célzó intézkedéseket.

    Indokolás

    Az ágazati válságok túlságosan meggyengítik a mezőgazdasági üzemeket és a termelő régiókat. Hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek számának csökkenéséhez és elveszik a fiatalok kedvét attól, hogy vállalkozást alapítsanak. Ezt a problémát orvosolni kell.

    94. módosítás

    Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Figyelembe véve a mezőgazdasági piacok egyre nagyobb ingadozásait és a hozzáadott érték elosztása szempontjából a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók között fennálló egyenlőtlenségeket, jobban kell körvonalazni és előrejelezni a piacok alakulását. Minden egyes ágazat esetében európai piaci megfigyelőközpontokat hoznak létre annak folytatásaként, amit már több ágazatban is létrehoztak. Ezek a megfigyelőközpontok a termelési, behozatali, kiviteli volumeneket, az árakat, az árréseket és a termelési költségeket elemzik. Piaci zavar esetén a megfigyelőközpontok értesítik az Európai Bizottságot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek tiszteletben tartása mellett termelés-szabályozási intézkedéseket vezet be a piac egyensúlyának helyreállítása érdekében.

    Indokolás

    Fontos, hogy rendelkezésre álljanak piaci zavarokra való gyors és hatékony reagáláshoz szükséges információk, és hogy csökkenteni lehessen a költségvetési kiadásokat, amelyek nagyon tetemessé válnak akkor, amikor az EU utólagosan lép fel, ahogy ezt a tejágazat 2008 óta bebizonyította.

    95. módosítás

    1. cikk (4) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

    […]

    Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

    […]

    (4)

    A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

    (4)

    A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

     

    a)

    a cím helyébe a következő szöveg lép:

    „II. FEJEZET

    Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásának támogatása”;

    b)

    az „1. szakasz” sort és a szakasz címét el kell hagyni;

    c)

    a 23a. cikk a következőképpen módosul:

     

    a)

    a cím helyébe a következő szöveg lép:

    „II. FEJEZET

    Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásának támogatása”;

    b)

    az „1. szakasz” sort és a szakasz címét el kell hagyni;

    c)

    a 23a. cikk a következőképpen módosul:

     

     

    i.

    a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 220 804 135 eurót tanévenként.

    Ezen az általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

    a)

    az iskolagyümölcs- és zöldség esetében: 130 608 466  EUR-t tanévenként;

    b)

    az iskolatej esetében: 90 195 669  EUR-t tanévenként.”;

     

     

    i.

    a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 220 804 135 eurót tanévenként.

    Ezen az általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

    a)

    az iskolagyümölcs- és zöldség esetében: 130 608 466  EUR-t tanévenként;

    b)

    az iskolatej esetében: 90 195 669  EUR-t tanévenként.”;

     

     

    ii.

    a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

     

     

    ii.

    a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

     

     

    iii.

    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135  EUR-s általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára.”;

     

     

    iii.

    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

     

    „(4)   Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135  EUR-s általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára. Ez az arány az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiókkal rendelkező tagállamokban és más, megfelelően indokolt esetekben elérheti a 25 %-ot. ”;

    […]

    […]

    Indokolás

    A módosítás átveszi a 2016/791 rendelet (8) preambulumbekezdésében foglalt elvet: a kevésbé fejlett régiók, a kisebb égei-tengeri szigetek és a legkülső régiók magasabb összegű támogatásban részesülnek, tekintettel mezőgazdaságuk korlátozott diverzifikáltságára és arra, hogy egyes termékek gyakran nem találhatók meg az érintett régióban.

    96. módosítás

    119. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Kötelező adatok

    Kötelező adatok

    1.   Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

    1.   Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

    a)

    a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

    a)

    a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

    b)

    az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

    i.

    az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

    ii.

    az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

    b)

    az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

    i.

    az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

    ii.

    az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

    c)

    a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

    c)

    a 100 ml-re vonatkozó energiatartalom;

    d)

    a származás feltüntetése;

    d)

    az összetevők felsorolása, a borkészítés köztes összetevőit is beleértve, amely lista gyorskóddal érhető el;

    e)

    a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

    e)

    a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

    f)

    importbor esetében az importőr feltüntetése; és

    f)

    a származás feltüntetése;

    g)

    pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

    g)

    a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

     

    h)

    importbor esetében az importőr feltüntetése; és

     

    i)

    pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

    Indokolás

    A fogyasztók jogosultak arra, hogy ugyanúgy, mint a többi élelmiszer esetében, több részletet tartalmazó címkék álljanak a rendelkezésükre, különösen a tápértékről és a borkészítési módokról.

    97. módosítás

    152. cikk (1a) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Termelői szervezet

    Termelői szervezet

    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

    Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

    Az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

    Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

    a)

    ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

    a)

    ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

    b)

    ha a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

    b)

    ha a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

    Indokolás

    A KAP által meghatározott szerveztek feladatai és céljai nem tartoznak az EUMSZ 101. cikkének hatálya alá (Európai Unió Bírósága, „endívia-ügy”). Ezért a mondat elejére nincs szükség.

    98. módosítás

    209. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

    A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.

    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.

    Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek az árak azonos szinten való megállapításának kötelezettségével járnak vagy amelyek kizárják a versenyt.

     

    Indokolás

    A hozzáadott érték teljes élelmiszerláncban történő jobb elosztására és e tekintetben a termelők és társulásaik hatalmának megerősítésére irányuló célkitűzéssel összhangban fontos, hogy a bekezdést az ártárgyalásokra is alkalmazni lehessen.

    99. módosítás

    219. cikk (1) bekezdés

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.

    Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.

    Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

    Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

    E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.

    E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.

    Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait , export-visszatérítéseket állapíthatnak meg , vagy részben vagy teljeskörűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

    Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, vagy részben vagy teljeskörűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

    Indokolás

    A harmadik országok nem tartják elfogadhatónak az exporttámogatásokat, és azok sokba kerülnek az adófizetők számára, többe, mint a válságmegelőzés.

    100. módosítás

    Új pont beillesztése a 219. cikk (4) bekezdése után

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Amikor a piaci ár egy bizonyos rugalmas, az átlagos termelési költségekhez kötött és az érintett ágazat európai piaci megfigyelőközpontja által rögzített küszöbérték alá csökken, az Európai Bizottság a piaci helyzettől és az érintett ágazattól függően támogatást nyújt az érintett ágazat azon termelőinek, akik egy meghatározott időszakban önként csökkentik szállításaikat az előző év azonos időszakához képest.

    i.

    A támogatást a termelők által a letelepedésük helye szerinti tagállamban, az érintett tagállam által meghatározott módszerrel benyújtott kérelem alapján nyújtják.

    ii.

    Annak biztosítására, hogy ezt a rendszert ténylegesen és helyesen vezessék be, a Bizottság az érintett ágazat európai piaci megfigyelőközpontja által továbbított adatok alapján rögzíti a következőket:

    a csökkentési rendszer keretében uniós szinten csökkentendő szállítások maximális teljes volumene vagy maximális teljes mennyisége,

    a csökkentéssel érintett időszak időtartama és, ha szükséges, annak meghosszabbításának időtartama,

    a csökkentés volumenétől vagy mennyiségétől függően a támogatás összege és finanszírozási módja,

    a támogatásra való jogosultság kritériumai a kérelmezőkre és a kérelmekre vonatkozóan,

    a rendszer végrehajtására vonatkozó különleges feltételek.

    Indokolás

    Piaci zavar esetén az Uniónak olyan, a termelési mennyiségeket szabályozó eszközökre van szüksége, amelyek rövid időn belül hatásosak, nem terhelik nagy költségekkel az uniós költségvetést és lehetővé teszik a termelők számára, hogy többé ne kelljen áron alul értékesíteniük és megélhessenek a szakmájukból, ami a vonzerő záloga a fiatalok számára.

    101. módosítás

    226. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Teljesítménymérési keret

    (1)     A Bizottság teljesítménymérési keretet hoz létre, amely lehetővé teszi a válságkezelési terv teljesítményére vonatkozó jelentéstételt, monitoringot és értékelést a terv végrehajtása során.

    (2)     A teljesítménykeret a következő elemeket tartalmazza:

    a)

    közös háttér-, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;

    b)

    a releváns konkrét célkitűzéshez kapcsolódó, eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;

    c)

    adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

    d)

    a tárgyév során érintett egyes termelési ágakban a válságkezelési terv teljesítményéről készített éves jelentések;

    e)

    az egész EMGA felhasználásában fellelhető hatékonysági tartalékok felmérése.

    (3)     A teljesítménykeret célja:

    a)

    a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének és uniós hozzáadott értékének értékelése;

    b)

    jelentéstétel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válságmegelőzés és -kezelés terén a Bizottságra ruházott jogkörök alkalmazásáról;

    c)

    az EMGA jelenlegi költségvetésfogyasztási logikájának megszüntetése;

    d)

    a mezőgazdasági piacok és jövedelmek anticiklikus irányítási logikájának érvényre juttatása, amely során a Bizottság a gazdasági ciklusok, az időjárási események és a geopolitikai feszültségek függvényében optimalizálja a közpénzek felhasználását.

    Indokolás

    Az Európai Bizottságnak meg kell határoznia a válságok esetére vonatkozó stratégiáját, hogy elszámoltatható legyen a Parlament és a Tanács felé. Stratégiája egyértelmű meghatározása elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a tagállamok maguk is meg tudják határozni a prioritásaikat.

    102. módosítás

    226. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

     

    Válságkezelési terv

    (1)     A Bizottság válságkezelési tervet dolgoz ki azzal a céllal, hogy végrehajtsa az EMGA által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében a KAP-ra vonatkozóan meghatározott célkitűzések, különösen a piacok stabilizálására irányuló célkitűzés teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.

    (2)     A 225. cikk c) pontjában említett, a válságok különböző típusait meghatározó jelentés és a többek között a KAP első pillérének értékeléséről végzett munkák alapján a Bizottság minden egyes válságtípusra vonatkozóan beavatkozási stratégiát határoz meg. Az e rendeletben meghatározott minden egyes piacirányítási eszközre vonatkozóan GYELV-elemzést készítenek az eszközök közötti lehetséges szinergiák azonosítása érdekében.

    (3)     A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mennyiségi célértékek és részcélértékek meghatározása céljából, hogy az ebben a rendeletben meghatározott eszközök hozzájáruljanak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében lefektetett célok megvalósításához. A Bizottság legkésőbb 2020. január 1-jéig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a válságkezelési terv tervezetét. A tagállamok ennek alapján nyújtják be a Bizottságnak a KAP-stratégiai terveiket.

    (4)     A válságkezelési terv a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik, 2024. június 30-ra kitűzött félidős felülvizsgálati záradékkal, amely során a közpénzek eredményesebb felhasználása és a nagyobb uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében optimalizálni kell a tagállami stratégiai tervekkel való teljes összhangot.

    Indokolás

    Az Európai Bizottságnak meg kell határoznia a válságok esetére vonatkozó stratégiáját, hogy elszámoltatható legyen a Parlament és a Tanács felé. Stratégiája egyértelmű meghatározása elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a tagállamok maguk is meg tudják határozni a prioritásaikat.

    103. módosítás

    4. cikk

    Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

    Az RB módosítása

    A 228/2013/EU rendelet módosítása

    A 228/2013/EU rendelet módosítása

    A 30. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    A 30. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente a következő felső összeghatárig:

    „(2)   Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente a következő felső összeghatárig:

    Franciaország tengerentúli megyéi: 267 580 000  EUR

    Azori-szigetek és Madeira: 102 080 000  EUR

    Kanári-szigetek: 257 970 000  EUR

    Franciaország tengerentúli megyéi: 278 410 000  EUR

    Azori-szigetek és Madeira: 106 210 000  EUR

    Kanári-szigetek: 268 420 000  EUR

    (3)   Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására nyújtott összegek

    nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

    3.   Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására nyújtott összegek

    nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

    Franciaország tengerentúli megyéi: 25 900 000  EUR

    Azori-szigetek és Madeira: 20 400 000  EUR

    Kanári-szigetek: 69 900 000  EUR

    Franciaország tengerentúli megyéi: 26 900 000  EUR

    Azori-szigetek és Madeira: 21 200 000  EUR

    Kanári-szigetek: 72 700 000  EUR

    […]

    […]

    Indokolás

    Nem elfogadható a POSEI számára előirányzott alapok 3,9 %-os csökkentése, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a program pozitív értékeléseket kapott és az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fenntartja a finanszírozás szintjét. Legalábbis a legkülső régiók számára fenn kell tartani a jelenlegi programozási időszak előirányzatait.

    II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    1.

    kéri az Uniót, hogy a KAP-ot alakítsa versenyképes, korszerű, igazságos, fenntartható és szolidáris mezőgazdasági politikává, amely a termelők, a régiók, a fogyasztók és a polgárok szolgálatában áll;

    2.

    hangsúlyozza a KAP megfelelő finanszírozásának szükségességét, ezért ellenzi a KAP uniós finanszírozásának 2020 utáni csökkenését. Úgy véli, hogy amennyiben a KAP költségvetését csökkentenék, akkor is lehetőség van annak jobb felhasználására a közvetlen kifizetések igazságosabb elosztása révén;

    3.

    elutasítja a vidékfejlesztési költségvetés javasolt 28 %-os csökkentését, amely ellentétes az EU területi kohézióra vonatkozó céljaival;

    4.

    kéri, hogy az EMVA-t újra vezessék be a közös stratégiai keretbe;

    5.

    ismételten hangsúlyozza, hogy erősebb szinergiára van szükség az ERFA, az ESZA és az EMVA között az innováció megkönnyítése és az innovatív mezőgazdasági termelési láncok létrehozásának ösztönzése érdekében;

    6.

    javasolja egy vidéki és városkörnyéki menetrend elfogadását és a globális vidékfejlesztési alapok növelését, hogy az összes európai szakpolitika hozzájárulhasson a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseinek eléréséhez; hangsúlyozza a KAP mint olyan politika szerepét, amely hozzájárul a vidéki lakosság helyben tartásához;

    7.

    úgy véli, hogy a KAP újbóli nemzeti hatáskörbe vonásához és a verseny torzulásához vezetne az, ha a nemzeti stratégiai terveken keresztül túlzott mértékben ruháznának át hatásköröket a tagállamokra. Elegendő rugalmasságra van szükség a helyi adottságokból kiinduló megközelítés biztosításához, amely figyelembe veszi a mezőgazdasági területek egyedi szükségleteit és jellemzőit;

    8.

    kéri, hogy a rendelet számszerűsített és mérhető közös uniós célkitűzéseket határozzon meg a nemzeti stratégiai tervekre vonatkozóan;

    9.

    kéri, hogy a régiók vezető szerepet kapjanak a stratégiai tervek irányításában, különösen a második pillér esetében;

    10.

    emlékeztet arra, hogy a piacszabályozás hatékonyabb és kevésbé költséges, mint az utólagos intézkedések bevezetése;

    11.

    kéri a termelési volumenek kezelésén alapuló önkéntes válságkezelő eszközök bevezetését;

    12.

    kéri, hogy a tagállamok és az ágazatok közötti torzulások elkerülése érdekében ne tagállami, hanem európai szintű ágazati operatív programokat vezessenek be;

    13.

    kéri, hogy szigorú európai kritériumokat alakítsanak ki az aktív mezőgazdasági termelők tagállamok általi meghatározásához;

    14.

    javasolja, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-re teljeskörű konvergencia legyen a tagállamok között a közvetlen kifizetések vonatkozásában;

    15.

    javasolja, hogy azokban az országokban és régiókban, amelyekben erre még nem került sor, a hátrányos helyzetű régiókat támogatva jelentős mértékben növeljék a belső konvergenciát, hogy az 2026-ra teljeskörű legyen;

    16.

    támogatja a közvetlen kifizetések maximálására vonatkozó javaslatot, és javasolja, hogy a maximálás hatékonyságának és a foglalkoztatás figyelembevételének összeegyeztetése érdekében a kizárólag a munkavállalókkal kapcsolatos költségek legfeljebb 50 %-át vegyék figyelembe;

    17.

    támogatja az átcsoportosítással nyújtható kötelező támogatás bevezetését, és javasolja, hogy növeljék annak mértékét az első pillér pénzeszközeinek legalább 30 %-ával;

    18.

    mivel a fiatalokat nehéz megnyerni a mezőgazdasági szakma számára, javasolja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtandó bónusz kötelező legyen a tagállamok számára;

    19.

    javasolja, hogy a felső határt a termeléstől függő kifizetésekre vonatkozó nemzeti keret 13 %-án tartsák fenn (+ 2 % a fehérjenövények esetében) az alábbi célokból: a mezőgazdasági tevékenység beszüntetésének megakadályozása a vidéki területeken, az EU élelmiszer-önellátásának megerősítése, kizárólag a fenntartható termelési ágak és termelési módok célba vétele, kizárva ez alól az agroüzemanyag-előállítást és néhány egyéb, nem kiemelt termelési ágat;

    20.

    javasolja, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtandó terményspecifikus támogatást tegyék kötelezővé a tagállamok számára, és hogy igazítsák ki a mezőgazdasági kistermelő fogalommeghatározását, a támogatás összegét és a pénzügyi keretet;

    21.

    üdvözli, hogy a feltételességet a teljes alaptámogatási rendszerre kiterjesztették és kibővítették, és hogy az az éves vetésforgót is magában foglalja;

    22.

    kéri, hogy a feltételességet a mezőgazdasági munkavállalók jogai és az állatjólétre vonatkozó szabályozás tiszteletben tartásával is bővítsék ki;

    23.

    javasolja annak a kötelezettségnek a visszaállítását, hogy mezőgazdasági üzemenként legalább 7 %-ot kell kitenniük a nem termelési célú, ökológiai jelentőségű területeknek;

    24.

    helyesli az ökorendelkezések elvét, és javasolja, hogy a kifizetések nemzeti keretének legalább 30 %-át erre fordítsák;

    25.

    javasolja, hogy mindegyik nemzeti stratégiai terv a KAP globális pénzügyi keretének legalább 40 %-a mértékében járuljon hozzá a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzésekhez;

    26.

    azt kívánja, hogy a második pillér esetében tartsák fenn a jelenlegi társfinanszírozási arányokat és az alábbi négy intézkedés esetében emeljék 80 %-ra: agrár-környezetvédelmi támogatás, biogazdálkodás, Natura 2000 és együttműködési intézkedések;

    27.

    ellenzi a második pillérből az első pillérbe való átcsoportosítás lehetőségét, ami ellentétes a vidéki területek érdekeivel, és helyesli a fordított irányú átcsoportosítást;

    28.

    kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy teljes mértékben működőképes ellenőrzési rendszert a környezetben (különösen a talajban és a vízben) található növényvédőszer-maradékokra vonatkozó naprakész mérési adatok rendszeres gyűjtéséhez, adott esetben a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) sikeres tapasztalataira építve;

    29.

    úgy véli, hogy a jövedelembiztosítás költséges eszköz, nem megfelelő a kis és közepes méretű gazdaságok számára, és nem helyettesítheti a piacszabályozást és a reziliensebb és önellátóbb termelési rendszerekre való átállás támogatását;

    30.

    javasolja, hogy a második pillér költségvetését jelentős mértékben felhasználó beruházási támogatásokat a beruházások környezetvédelmi hatásának értékeléséhez kössék és a második pillér pénzügyi keretének 10 %-ában maximalizálják;

    31.

    javasolja, hogy a mezőgazdaság hátrányos helyzetű és hátrányos adottságokkal rendelkező területeken való fenntartásának támogatása érdekében tegyék kötelezővé a természeti hátrányok után járó kompenzációs kifizetéseket azon tagállamok számára, ahol releváns lehet;

    32.

    jóváhagyja a LEADER-programokra megállapított 5 %-os határ fenntartását, ami lehetővé teszi a helyi területi kezdeményezések kialakítását;

    33.

    javasolja, hogy a tagállamok számára tegyék kötelezővé azt, hogy vidékfejlesztési tervükbe beépítsék a rövid termelési láncok, a bio és helyi közétkeztetés, a minőségi jelzéssel ellátott termékeket előállító ágazatok, a hegyvidéki gazdálkodás, a biogazdaságok kialakítása és az agroökológia és az agrárerdészet érdekében bevezetett intézkedéseket;

    34.

    javasolja, hogy a Horizont 2020 és a rákövetkező kutatási program keretében a mezőgazdaság tekintetében az agroökológiai termelési módokkal és az agrárerdészettel kapcsolatos kutatás élvezzen elsőbbséget, a mezőgazdasági termelők és a kutatók részvételén alapuló kutatás támogatásával;

    35.

    javasolja továbbá a társadalmi és gazdasági innováció előnyben részesítését az „intelligens falvak” előmozdítása révén.

    Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

    a Régiók Európai Bizottsága elnöke

    Karl-Heinz LAMBERTZ


    (1)  A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

    (2)  A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

    (1)  A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

    (2)  A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).


    Top