Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AE2916

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról (COM(2018) 331 final – 2018/0165 (COD))

EESC 2018/02916

HL C 440., 2018.12.6, p. 79–84 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/79


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 331 final – 2018/0165 (COD))

(2018/C 440/12)

Előadó:

Mihai IVAŞCU

Felkérés:

Európai Parlament, 2018.6.11.

Tanács, 2018.6.21.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.9.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.9.19.

Plenáris ülés száma:

537.

A szavazás eredménye

(mellette/ellene/tartózkodott):

196/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a tőkepiacok megbízható finanszírozási alternatívává váljanak, és úgy véli, hogy egyensúlyt kell teremteni a javaslat három fő célkitűzése – a kkv-piacok növekedése, a terhek csökkentése és a likviditási szint növelése – között. Az Európai Bizottságnak kerülnie kell a túlszabályozást, ugyanakkor egy adott szinten kell tartania a korlátokat, amelyek elrettentik a felkészületlen vállalatokat.

1.2.

Az EGSZB hangot ad azon meggyőződésének, hogy a jelenlegi javaslat, jóllehet a helyes irányba mutató lépést jelent, nem elegendő ahhoz, hogy leküzdjék a kkv-tőkefinanszírozási piacok útjában álló jelenlegi akadályokat. Noha valójában holisztikus megközelítésre van szükség, minden egyes lépésnek megvan a maga szerepe.

1.3.

Az amerikai vállalatokkal összehasonlítva az uniós vállalatok jóval nagyobb számban még mindig a bankhitelekben látják a finanszírozási lehetőséget, olykor még jelentős többletköltségeket is elfogadva. További pénzügyi oktatásra van szükség, tekintve, hogy az EU nyilvános piacai igyekeztek új kibocsátókat vonzani és az első nyilvános ajánlattételek száma jelentősen növekedett.

1.4.

Az EGSZB kitart korábbi véleményei mellett, melyek szerint a kommunikáció alacsony szintje (1) és a bürokratikus megközelítések (2) jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. A brüsszeli kommunikációnak mindig a lánc alját – magukat a kkv-kat – kell célba vennie, bevonva a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket, a kereskedelmi kamarákat stb.

1.5.

Rendkívül örvendetes az arra irányuló javaslat, hogy a kkv-k esetében csak az állandó bennfentesek jegyzékét tartsák fenn, illetve hogy két nappal meghosszabbítsák a vezetői ügyletek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határidőt. Ezek kapcsán az EGSZB csupán azt tanácsolhatja, hogy az Európai Bizottság további módszereket tárjon fel a kkv-k terheinek felszámolására és más érdekelt felekre, például a nemzeti illetékes hatóságokra való áthelyezésére.

1.6.

A könnyített tájékoztató bevezetése ugyan valóban jelentősen csökkenti a terheket, az EGSZB mégis úgy véli, hogy meg kell vizsgálni az áthelyezési tájékoztató fokozatos egyszerűsítésével kapcsolatos további lehetőségeket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon már több éve jegyzett és ezáltal érettnek bizonyult társaságok esetében.

1.7.

Az EGSZB támogatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások rendszerét illetően javasolt változtatásokat, és óvatosságra kíván inteni az illetékes nemzeti hatóságok túl részletes és/vagy előíró jellegű magyarázatra vonatkozó kéréseivel szemben.

1.8.

Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az intézményi befektetők, például a magánnyugdíjalapok arra való – különösen adóügyi eszközök révén történő – ösztönzésének lehetőségét, hogy befektessenek az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon. A tagállamoknak meg kellene vizsgálniuk további vonzó, tagállami szintű befektetéstámogatási rendszerek lehetőségét.

1.9.

A likviditási szerződések rendkívül örvendetesek, különösen a fejletlen piacok esetében. Az EGSZB úgy véli, hogy a likviditási szerződések 29. rendszere, amelyet az Európai Bizottság kidolgoz, további lehetőséget teremt majd a kibocsátók számára a nemzeti jogszabályok mellett.

1.10.

Az EGSZB rá kíván mutatni, hogy indokolt átfogó és rendszeres hatásvizsgálatot végezni. Amennyiben az ilyen vizsgálatokat évente elvégzik, azok értékes információkkal szolgálhatnak a szabályozási keret jövőbeli módosítására nézve.

2.   Az Európai Bizottság javaslata

2.1.

E rendeletre irányuló javaslat a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv részét képezi, és a 2018 januárjától szabályozott kkv-tőkefinanszírozási piacok működésének konkrét módosítására összpontosít. Az EU jelentős fejlődést ért el a finanszírozási források növelése terén, mivel a cégek fokozatosan növekednek, és a piaci alapú finanszírozás szélesebb körben elérhetővé válik az Unióban. Új szabályokat hoztak az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) induló- és középvállalkozásokba történő befektetéseinek ösztönzésére is. Az Európai Bizottság az Európai Beruházási Alappal közösen útjára indította a kockázatitőke-alapok páneurópai alapját (VentureEU).

2.2.

A javaslat fő célja, hogy megkönnyítsék a kis- és középvállalkozások számára a jegyzésüket és a tőkepiacok igénybevételét növekedésük finanszírozásához. A javaslat kiterjed az eredeti keretrendszer finomhangolására, ami egy lépést jelent a jobb és hatékonyabb szabályozás felé.

2.3.

A javaslat a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett összes társaságra vonatkozni fog, legyenek akár kkv-k, akár nem. Ez elsősorban azt biztosítja, hogy a gyorsan növekvő társaságokat ne büntessék pozitív gazdasági teljesítményük miatt, másrészről pedig azt, hogy ezek a piacok a nagyobb társaságok számára is vonzóak lehessenek. Ezen új szabályok bevezetésével az Európai Bizottság arra számít, hogy több multilaterális kereskedési rendszert jegyeznek majd be kkv-tőkefinanszírozási piacként (eddig a 40-ből csak hármat jegyeztek be).

2.4.

A javaslat olyan könnyítéseket tartalmaz, amelyek célja, hogy

csökkenjenek a kkv-k nyilvántartási és közzétételi kötelezettségekkel kapcsolatos terhei, megőrizve eközben a piac integritását, a befektetők irányában pedig biztosítva az átfogó információáramlást,

a kkv-tőkefinanszírozási piacokon létrejöjjenek a likviditási szerződésekre vonatkozó közös szabályok, lehetővé téve a részvények likviditásának növelését,

a kibocsátók könnyített tájékoztatókat készíthessenek abban az esetben, ha szabályozott piacra próbálnak elmozdulni (az áthelyezési tájékoztató új kategóriája lehetővé fogja tenni a legalább három éve jegyzett kibocsátók számára, hogy a legfontosabb tőzsdékhez való hozzáférés érdekében könnyebben mozogjanak, ennélfogva jobb likviditási lehetőségeket és több befektetőt vehessenek célba).

3.   Általános észrevételek

3.1.

Az EU-ban a kkv-k az összes nem pénzügyi vállalkozások 99,8 %-át teszik ki, az összes hozzáadott érték 58 %-át hozzák létre és több mint 90 millió főt foglalkoztatnak. Évente azonban mintegy 200 000 kkv megy csődbe, ami több mint 1,7 millió munkavállalót érint (3).

3.2.

Az EBB 2016/2017-es beruházási felmérése szerint a kkv-k rendszerint a beruházásokra szánt belső forrásoktól függnek (több mint 60 %-ban) (4). A fennmaradó részt többnyire banki eszközök teszik ki. A piacalapú finanszírozásban rejlő lehetőségeket nem aknázzák ki teljes mértékben. Az EGSZB úgy véli, hogy az innovatív vállalkozások, illetve a magas kockázat/nyereség profillal rendelkező társaságok szempontjából döntő fontosságú ennek növelése.

1. táblázat

Beruházási finanszírozási források az elmúlt pénzügyi évben, EU28  (5)

(%)

 

Mikro

Kis

Közép

Nagy

Belső alapok vagy felhalmozott eredmény

71

64

59

57

Külső finanszírozás

28

35

38

38

Bankkölcsönök

60

60

57

54

Egyéb banki finanszírozás

11

8

10

11

Lízing

18

23

24

23

Faktoring

2

3

3

4

Családi/baráti kölcsönök

4

2

1

1

Támogatások

4

3

4

3

Kötvények

0

0

1

4

Saját tőke

0

0

0

1

Egyéb

1

1

1

1

Csoporton belüli finanszírozás

0

1

3

5

Megjegyzés: Minden olyan cég, amely a legutóbbi pénzügyi évben beruházott (kivéve a „nem tudom” válaszokat és a válaszadás elutasítását).

3.3.

Az EGSZB rá kíván mutatni arra, hogy a kkv-k vonakodnak a tőkepiacról finanszírozáshoz jutni, és hajlandóak a bankhiteleken keresztüli finanszírozás magasabb költségeit vállalni. E kulturális sajátosság az egyik legfőbb különbség a sikeresebb amerikai tőkepiacokhoz képest, ahol az amerikai társaságok kisebb mértékben függenek bankhitelektől. A további pénzügyi oktatás rendkívül fontos.

3.4.

Az EGSZB más véleményeiben már hangot adott azon meggyőződésének, hogy „továbbra is bürokratikus megközelítés és az igazgatási szabályok bonyolultsága jellemzi a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikákat és a jelenlegi támogatási mechanizmusokat annak ellenére, hogy uniós szinten folyamatosan törekednek az adminisztratív terhek minimalizálására” (6).

3.5.

Az EGSZB korábban már támogatását fejezte ki más olyan javaslatok iránt, amelyek célja, hogy csökkenjenek a tájékoztató összeállításából adódó, valamennyi kibocsátót – különösen a kkv-kat, a gyakori értékpapír-kibocsátókat és a másodlagos kibocsátásokat – érintő adminisztratív terhek (7). Az EGSZB kifejtette továbbá, hogy „miközben jelenleg a bankhitelek jelentik a megoldást, a részvénytőkéhez mint pénzügyi eszközhöz történő hozzáférésre is szükség volna, ám Európában ez nem eléggé fejlett a büntető jellegű adórendszerek, a részvénypiaci kultúra hiánya, a pénzügyi ismeretek alacsony szintje és a széttagolt fizetésképtelenségi rendszerek miatt” (8).

3.6.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy csökkentse a kkv-k adminisztratív terheit, lehetővé téve számukra a tőkepiacokhoz való könnyebb hozzáférést és finanszírozási forrásaik diverzifikálását. Az EGSZB ugyancsak támogatja azt az e javaslatban megállapított célkitűzést, hogy növeljék a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátók által kibocsátott részvények likviditását.

3.7.

Habár nyilvánvalóak azok az előnyök, amelyeket a kkv-knak szánt piacokon való jegyzés nyújt a kkv-k számára, és jóllehet ez javítja és diverzifikálja finanszírozási lehetőségeiket, az uniós nyilvános piacok jelenleg nehezen vonzanak új kibocsátókat, és az első nyilvános ajánlattételek száma nem mutat jelentős növekedést. A 20 millió meglévő kkv-ból csak 3 000-et jegyeznek, és a pénzügyi válság előtti időszakkal összehasonlítva csupán feleannyi első nyilvános ajánlattételre került sor. Az e piacokra jellemző elégtelen likviditás egyrészről ahhoz vezet, hogy a tőkeemelés nagyobb költségekkel jár a kibocsátók számára, a tőketulajdonosok pedig vonakodnak beruházni, másrészről azt jelenti, hogy a piaci közvetítők kevésbé hajlandók támogatni a tőzsdén jegyzett kisvállalatokat.

3.8.

A tőkefinanszírozás kulcsfontosságú az érték- és növekedésteremtő innovatív vállalkozások és különösen a magas kockázat/nyereség profillal rendelkező társaságok számára. Az induló vagy korai szakaszban történő tőkefinanszírozás ösztönözheti a vállalkozásalapítást és -fejlesztést, mivel más tőkeinstrumentumok, például a kkv-k nyilvános jegyzésére szolgáló külön platformok pénzügyi forrásokkal szolgálhatnak a növekedésorientált és innovatív kkv-k számára. A tőkefinanszírozás emellett a hitelfinanszírozáshoz képest megfelelőbb lehet azon kkv-k számára, amelyek nem rendelkeznek biztosítékkal, negatív vagy rendszertelen pénzforgalommal rendelkeznek, illetve a beruházásaik megtérüléséhez hosszabb lejárati időre van szükségük (9).

3.9.

Az uniós piacok még mindig széttöredezettek és láthatólag nem képesek támogatni a nagy számú első nyilvános ajánlattételeket. Európa a növekvő, innovatív, csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások terén láthatólag erős helyzetben van, ha azonban e vállalkozásoknak jelentős tőkebefektetésre van szükségük, akkor rendszerint csődbe mennek. A gyorsan növekvő vállalkozások gyakran el is hagyják az uniós piacokat az Egyesült Államok kedvéért, könnyebben elérhető részvényopciós programok után kutatva.

3.10.

A jegyzett vállalkozások kevésbé függnek a banki finanszírozástól, nagyobb befektetői bázist érhetnek el és nagyobb ismertségnek örvendenek. Ennek ellenére a kis- és középvállalkozások közfinanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása érdekében többet kell tenni egy kedvezőbb szabályozási keret kidolgozásáért, különösen a kkv-tőkefinanszírozási piac megnevezés népszerűsítésével. A befektetők védelme és a piaci integritás közötti megfelelő egyensúlyt szintén megfelelő szabályozással kell elérni.

3.11.

A változatos finanszírozási forrásokkal rendelkező kkv-k ellenállóbbak és versenyképesebbek, valamint alacsonyabb költségekkel és jobb fejlesztési kilátásokkal rendelkeznek. Ez lehetővé teszi az erőteljesebb munkaerő-piac kialakulását és a képzési szintjüktől függetlenül jobb lehetőségeket biztosít a munkakeresők számára.

3.12.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság mérlegeljen további könnyítéseket a kkv-tőkefinanszírozási piacokra vonatkozó szabályok és követelmények tekintetében annak érdekében, hogy jobban elkülönítsék őket a szabályozott piacoktól és belépési piacokként vonzóbbá tegyék őket.

4.   Konkrét észrevételek

4.1.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az arra irányuló folyamatos erőfeszítéseket, hogy a tőkepiaci unió létrehozására vonatkozó terv keretében a tőkepiacokat megbízható finanszírozási alternatívává változtassák. Még mindig kétségesnek tűnik azonban, hogy a jelenlegi erőfeszítések elegendőek-e ahhoz, hogy csökkentsék a piacon jelenleg fennálló jelentős akadályokat. Nem úgy tűnik, hogy a kkv-k változtatnának finanszírozási szokásaikon, ezért további lépésekre van szükség. Az Európai Bizottság felismerte, hogy ez csak egyetlen lépés előre, nem jelent teljes megoldást a tőkepiacokon tapasztalható valamennyi kihívásra.

2. táblázat

A kkv-k által a következő három évben a finanszírozási szerkezeten belül előnyben részesített finanszírozási típusok az EU28-ban (10)

Image

4.2.

Jóllehet csak később fog kiderülni, hogy ezek valóban csökkenteni fogják-e a megfelelési költségeket, enyhíteni fogják-e a terheket és elő fogják-e mozdítani a piaci likviditást – lévén mindhárom célkitűzés meglehetősen nagyratörő –, az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt intézkedések a helyes irányba mutató lépést jelentenek.

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a piaci alapú finanszírozáshoz hozzáférést szerző kkv-k alacsony száma az alsó szinten folytatott hiányos kommunikációnak is betudható. Az uniós szintű üzenetek és eszközök nem érik el a lánc alját – azaz a célba vett kkv-kat. Ennek számos oka van, a legfőbb az, hogy nincs megfelelő, proaktív kommunikáció és együttműködés Brüsszel és a tagállamok, valamint a kkv-k szövetségei, a szociális partnerek, illetve a kereskedelmi kamarák között. Az EGSZB erre egy korábbi véleményében (11) is figyelmeztetett, de eddig alig volt látható bármilyen javulás.

4.4.

Másrészről a kkv-k részvény- és kötvénypiacain megjelenő intézményi befektetők alacsony száma az e befektetőknek nyújtott – különösen az adóügyi kezeléssel kapcsolatos – ösztönzők hiányával magyarázható. Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg ennek a lehetőségét.

4.5.

Az EGSZB üdvözli a vezetői ügyletek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos határidő két nappal való meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. Ez fontos eszközt jelent a fiatal piacok átláthatóságának és szimmetriájának megőrzése szempontjából, de a három napos határidő jelentős nehézséget jelent a kkv-k számára. Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt módosításnak köszönhetően egyszerűbbé válnak az eljárások a vállalkozások számára nehezebb és forgalmasabb időszakokban. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság tárja fel a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek felszámolásával és azok más szereplők, például az illetékes nemzeti hatóságok általi átvállalásával kapcsolatos lehetőségeket.

4.6.

Az EGSZB már kifejezte teljeskörű támogatását aziránt, hogy egyszerűsítsék és észszerűsítsék az értékpapírok szabályozott piacokon történő kibocsátásakor közzéteendő tájékoztatókra vonatkozó követelményeket, hogy a tájékoztatók a bennük foglalt információk tekintetében még költséghatékonyabbak és hasznosabbak legyenek a befektetők számára (12). Az e cél elérését segítő minden új javaslat rendkívül üdvözlendő. A kkv-tőkefinanszírozási piacokon működő társaságok által a piaci visszaélésekről szóló rendelet és 2014/65/EU irányelv alapján közzéteendő információk nagy mennyiségét tekintve az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozott piac felé elmozduló társaságok esetében elegendő egy egyszerűbb áthelyezési tájékoztató.

4.7.

Az EGSZB támogatná továbbá a szabályozott piacra történő áthelyezéshez kapcsolódó tájékoztatók fokozatos egyszerűsítését azon társaságok esetében, amelyeket egy észszerű időtartamot tekintve már több éve jegyeznek a kkv-tőkefinanszírozási piacokon.

4.8.

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett társaságok esetében csak az állandó bennfentesek listáját tartsák fenn, mivel a bennfentes információkhoz hozzáférő alkalmazottak száma korlátozott és többnyire ugyanazokról a személyekről van szó. Ez jelentős mértékben csökkenti a terheket.

4.9.

Az EGSZB támogatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások rendszerével kapcsolatos módosításokat, mivel a javasolt módosítások megkönnyítik a vállalati kötvények kibocsátását a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátói számára. A kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátói által a bennfentes információk közzétételének késlekedése esetén adandó indoklást illetően az EGSZB úgy véli, hogy az illetékes nemzeti hatóságok által a kibocsátók általi értesítést követően eseti jelleggel kért magyarázatoknak nem kellene túl részletesnek vagy túlságosan előíró jellegűnek lenniük.

4.10.

A piaci visszaélésekről szóló rendelet adminisztratív és jogi költségeket eredményez, amit a nem uniós kibocsátók az uniós piacokon való jegyzés akadályának tekinthetnek. Az EGSZB véleménye szerint a kkv-tőkefinanszírozási piacokra vonatkozó követelmények kiigazítása érdekében további módosításokra van szükség.

4.11.

A likviditási szerződések ugyan üdvözlendők, különösen a fejletlen piacok esetében, egy európai szintű javaslat azonban egyenlő versenyfeltételeket teremtene, amelyeken a helyi viszonyok alapulhatnának. Az EGSZB úgy véli, hogy a likviditási szerződések 29. rendszere, amelyen az Európai Bizottság jelenleg dolgozik, lehetőséget teremt majd a piaci kibocsátók számára arra, hogy vagy a nemzeti jogszabályok – ahol léteznek –, vagy egy Európa-szerte érvényes szabályozás alapján kössenek likviditási szerződést.

4.12.

Az Európai Bizottság javaslata egy határozott lépést jelent előre. Az EGSZB mindazonáltal azt ajánlja, hogy a nem bizalmas adatokhoz való széles körű hozzáférés és a mennyiségi mutatókon alapuló elemzések alapján rendszeresen végezzenek hatásvizsgálatokat.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER


(1)  HL C 345., 2017.10.13., 15. o.

(2)  HL C 345., 2017.10.13., 15. o.

(3)  Marcin Szczepanski, „Helping European SMEs to grow: Start-up and scale-up initiatives for business ventures in the EU” (Az európai kkv-k növekedésének segítése: induló és felfutóban lévő innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos kezdeményezések az uniós üzleti vállalkozások számára).

(4)  „EIBIS 2016/2017: Surveying Corporate Investment Activities, Needs and Financing in the EU” (Az EBB 2016/2017-es beruházási felmérése: Az uniós társaságok beruházási tevékenységeinek, igényeinek és finanszírozásának feltérképezése), Európai Beruházási Bank, 2017.

(5)  Apostolos Thomadakis, „Developing EU Capital Markets for SMEs: Mission impossible?” (Az uniós tőkepiac kkv-kat célzó fejlesztése: Lehetetlen vállalkozás?), ECMI Commentary 46. sz., 2017. szeptember 4.

(6)  HL C 345., 2017.10.13., 15. o.

(7)  HL C 177., 2016.5.18., 9. o.

(8)  HL C 288., 2017.8.31., 20. o.

(9)  Iota Kaousar Nassr és Gert Wehinger, „Opportunities and limitations of public equity markets for SMEs” (A nyilvános tőkepiacok lehetőségei és korlátai a kkv-k számára), OECD Journal: Financial Market Trends 2015/1., 49–84. o.

(10)  Apostolos Thomadakis, „Developing EU Capital Markets for SMEs: Mission impossible?” (Az uniós tőkepiac kkv-kat célzó fejlesztése: Lehetetlen vállalkozás?), ECMI Commentary 46. sz., 2017. szeptember 4.

(11)  HL C 345., 2017.10.13., 15. o.

(12)  HL C 177., 2016.5.18., 9. o.


Top