Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(COM(2018) 336 final – 2018/0168 (COD))

(2018/C 440/13)

Előadó:

Christophe LEFÈVRE

Felkérés:	Tanács, 2018.6.6. Európai Parlament, 2018.6.11.
Jogalap:	az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.9.19.
Plenáris ülés száma:	537.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	191/0/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottságnak „A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről” szóló irányelv módosításában bemutatott javaslatait. Az EGSZB azonban sajnálja, hogy az Európai Bizottság a javaslatot kísérő hatásvizsgálatban (1) megfogalmazott megjegyzések ellenére nem ragadta meg az alkalmat arra, hogy elébe menjen a vezető nélküli járművek fejlődésének.

1.2.

A közlekedési balesetek károsultjainak a biztosító fizetésképtelensége esetén történő védelmének javításával kapcsolatban az EGSZB helyesli azt a javaslatot, hogy a károsultaknak nyújtandó kártérítést a károsult lakóhelye szerinti tagállam szervezete nyújtsa. Az Európai Bizottság azonban kizárja, hogy kárigényt nyújtsanak be a szervezet felé abban az esetben, ha a károsult közvetlenül a biztosítónak nyújtott be kárigényt vagy peres eljárást indított. Az EGSZB azonban azt javasolja, hogy ezt a kizárást ne alkalmazzák, ha a biztosító időközben gazdaságilag nehéz helyzetbe került (csőd, felszámolás), vagy ha a károsult – annak érdekében, hogy kártérítését hamarabb megkapja – engedélyezi, hogy a szervezetre szálljon át a peres eljárások haszna. Az EGSZB javasolja, hogy a baleset bekövetkezése szerinti ország és a lakóhely szerinti ország közül annak a kártérítési összegeit (kártételeit) alkalmazzák, amelyben azok kedvezőbbek a károsult számára.

1.3.

A kártörténeti igazolások elismerésének javításával kapcsolatban az EGSZB javasolja, hogy pontosan határozzák meg a kérdéses járművezető nevét és a baleset bekövetkezésében való felelősségét (teljes, részleges vagy semmilyen). Az EGSZB nem látja tisztán, hogy az igazolás tartalmát olyan nemzeti jogszabály alapján határoznák-e meg, amely szerint a biztosítás a vezetőtől függetlenül terjed ki a járműre, szemben egy olyan jogszabállyal, amely szerint a járművet egy bejelentett és az egyéni kockázati profil és kárhányad függvényében árazott járművezetővel biztosítják, illetve amely a használt járműtől függetlenül a vezetői engedély jogosultját biztosítja. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság a biztosítási igazolások és kártörténeti igazolások esetében biztonságos hordozók kibocsátását írja elő, és az érvényesség ellenőrzése érdekében engedélyezze egy a rendfenntartó erők által lekérdezhető összekapcsolt adatbázis használatát.

1.4.

A biztosítás nélküli gépjárművezetéssel szembeni fellépést szolgáló biztosítási ellenőrzésekkel kapcsolatban az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy az ellenőrzéshez a rendszámfelismerő technológiákat használják annak érdekében, hogy a gépjárműveket egy nemzeti rendszerben, a járművek megállítása nélkül ellenőrizzék. Az EGSZB javasolja, hogy abban az esetben, ha nincs biztosítási szerződés, a járművet egy érvényes biztosítási tanúsítvány bemutatásáig állítsák le.

1.5.

A biztosítási fedezet legkisebb összegeinek harmonizációjával kapcsolatban az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság rögzítse azt a végső határidőt, amikorra be kell fejezni a kártérítések minimumösszegeinek bevezetését.

1.6.

Az irányelv hatályával kapcsolatban az EGSZB kedvezően fogadja a közúton vagy magánúton használt, álló helyzetben lévő vagy mozgó szállítási eszköz fogalmának egyértelműsítését, amelybe nem tartozik bele az azonosított járművek kizárólagosan mezőgazdasági célú használata. Biztosítani kell azonban, hogy a közúton közlekedő mezőgazdasági járművek is az irányelv hatálya alá tartozzanak.

1.7.

Végül a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhanggal kapcsolatban az EGSZB azt is kiemeli, hogy az Európai Bizottság javaslatai valóban támogatják a személyek és áruk szabad mozgását, valamint a biztosítók általi szabad szolgáltatásnyújtást és szabad letelepedést biztosító belső piaci elveket.

2.   Háttér és bevezetés

2.1.

Az Európai Bizottság „A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről” szóló 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) módosítását javasolja.

2.2.

Az Európai Bizottság célja, hogy javítsa a gépjárműbalesetek károsultjainak jelenleg elégtelen védelmét, csökkentse az EU-ban a bonus-malus besorolás tekintetében a kötvénytulajdonosok kezelésében fennálló különbségeket, és beépítse az 1972-ben elfogadott első uniós gépjármű-biztosítási irányelv végrehajtása óta az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteket.

2.3.

A szabad mozgás terén a gépjármű-biztosítási irányelv alapvetően fontos, az egységes piac zavartalan működését biztosító jogi eszköz, amely egyszeri biztosítási díj alapján teszi lehetővé a valamely másik tagállamban való közlekedést anélkül, hogy kiegészítő biztosítást kellene vásárolni; célja továbbá a magas szintű konvergencia megvalósítása a gépjárműbalesetek károsultjainak védelmére vonatkozóan.

2.4.

A jogszabályok alapjait a 48 ország részvételével működő, nem uniós nemzetközi zöldkártyarendszer képezi. A 2009/103/EK irányelv fő elemei: — a gépjárművekre vonatkozó, az EU egész területére érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés meglétének kötelezettsége egyszeri biztosítási díj alapján; — a biztosítási fedezet legkisebb összegeinek kötelező jellegű meghatározása e biztosítási szerződésekben (a tagállamok nemzeti szinten magasabb biztosítási fedezetet is előírhatnak); — az általában egy másik tagállamban használt gépjárművek biztosításának tagállamok általi, határon történő szisztematikus ellenőrzésének a tilalma; — a tagállamok garanciaalap létrehozására vonatkozó kötelezettsége, hogy kártérítésben részesüljenek a nem biztosított vagy nem azonosított járművek által okozott balesetek károsultjai; — a lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban bekövetkezett gépjárműbalesetek károsultjainak védelme („látogató károsultak”); — a kötvénytulajdonosoknak az a joga, hogy a biztosítójuktól rájuk vonatkozó kártörténeti igazolást kapjanak az utóbbi öt évre vonatkozóan.

2.5.

Az Európai Bizottság 2016-os munkaprogramja és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 2017 márciusi cselekvési terv keretében 2017-ben értékelték (3) a 2009/103/EK irányelvet, és az Európai Unió Bírósága ugyanebben az évben két ítéletet hozott. Ezek a tényezők állásfoglalásra késztették az Európai Bizottságot.

2.5.1.   A közlekedési balesetek károsultjainak jobb védelme a biztosító fizetésképtelensége esetén

2.5.1.1.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy minden tagállamban hatalmazzanak fel egy szervezetet, amely legalább a biztosítási kötelezettség mértékéig kártérítést nyújt a tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező károsultaknak a biztosított gépjármű által okozott személyi sérülés vagy anyagi kár esetén, ha a biztosító három hónapon belül nem ad indokolással ellátott választ a kárigényben hivatkozott körülményekre, vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító szervezet csődje vagy felszámolása esetén. Kivételt képez ez alól, ha a károsult már közvetlenül a biztosítónak nyújtott be kárigényt vagy peres eljárást indított, amely még folyamatban van.

2.5.1.2.

Az Európai Bizottság előírja, hogy e szervezet jogosult a kártérítés megtérítését követelni a felelős személy országának szervezetétől.

2.5.2.   A kártörténeti igazolások elismerésének javítása, különösen határokon átnyúló összefüggésben

2.5.2.1.

Az irányelv előírja, hogy a gépjármű-biztosítási szerződésre vonatkozó kártörténeti igazolást az utóbbi öt évre vonatkozóan ki kell bocsátani. A biztosítási díjak kiszámítása során a biztosítók nem kötelesek figyelembe venni az igazolást.

2.5.2.2.

Az Európai Bizottság az ilyen igazolások tartalmának és formájának szabványosítását javasolja; e dokumentumokban meg kell adni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a díjak kárhányadtól függő megállapítását és az igazolás biztonságossá tételét.

2.5.3.   A biztosítás ellenőrzése a biztosítás nélküli gépjárművezetés elleni fellépéshez

2.5.3.1.

Az Európai Bizottság a rendszámfelismerő technológiák használatát javasolja annak érdekében, hogy a gépjárműveket egy általános nemzeti rendszerben, a járművek megállítása nélkül ellenőrizzék, ami nem akadályozza a személyek és járművek szabad mozgását.

2.5.3.2.

Az Európai Bizottság leszögezi, hogy a tagállamok között adatcsere szükséges a nemzeti területre belépő járművek biztosításának ilyen módon történő ellenőrzéséhez.

2.5.4.   A biztosítási fedezet legkisebb összegeinek harmonizációja

2.5.4.1.

Az Európai Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kártérítések minimumösszegei országonként eltérőek, aminek többek között az az oka, hogy ezeket az összegeket az átmeneti időszakban nem igazították ki. Az Európai Bizottság a biztosítási fedezet legkisebb összegeinek harmonizációját javasolja, azonban úgy, hogy a tagállamok ezeknél magasabb fedezeti minimumösszegeket is előírhatnak.

2.5.5.   Az irányelv hatálya

2.5.5.1.

Az Európai Unió Bíróságának három ítéletét (4) beépítve az Európai Bizottság pontosan meghatározza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatályát, és az alól kizárja a gépjármű kizárólagosan mezőgazdasági célú használata során bekövetkezett baleseteket. Ide tartozik tehát minden olyan tevékenység, amely összeegyeztethető a gépjármű szállítási eszközként közúton vagy magánterületen való szokásos használatával, függetlenül attól, hogy az álló helyzetben van-e vagy mozog.

2.6.   Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.6.1.

Az Európai Bizottság kiemeli, hogy javaslatai támogatják a személyek és áruk szabad mozgását, valamint a biztosítók általi szabad szolgáltatásnyújtást és szabad letelepedést biztosító belső piaci elveket.

3.   Megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak „A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről” szóló irányelv módosításában bemutatott javaslatait. E módosítás alapját a keretszabályozásban meghatározott visszajelzések, továbbá a hatásvizsgálat és a nyilvános konzultációk, illetve az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának beépítése képezik.

3.2.   A közlekedési balesetek károsultjainak jobb védelme a biztosító fizetésképtelensége esetén

3.2.1.

Az EGSZB helyesli azt a javaslatot, hogy a biztosítók tétlenségének orvoslása érdekében, vagy ha a biztosító észszerű időn belül nem ad indokolással ellátott választ, a lakóhely szerinti tagállam szervezete nyújtson kártérítést károsultaknak, és üdvözli, hogy a károsult lakóhelye szerinti szervezet pénzügyi igénnyel léphet fel a balesetért felelős biztosított szerinti harmadik ország szervezeténél.

3.2.2.

Mivel azonban az irányelv kizárja, hogy a szervezet kártérítést nyújtson a károsultnak, ha ez utóbbi közvetlenül a biztosítónak nyújtott be kárigényt vagy ha peres eljárás van folyamatban, az EGSZB javasolja, hogy az alábbi esetekben ne alkalmazzák ezt a kizárást: — ha a biztosító időközben tönkrement (csőd, felszámolás), — ha a felügyeleti hatóságok engedélyét visszavonták, — ha a károsult – annak érdekében, hogy kártérítését gyorsan megkapja – engedélyezi, hogy a szervezetre szálljon át a peres eljárások haszna. Az EGSZB javasolja, hogy a baleset bekövetkezése szerinti ország és a lakóhely szerinti ország közül annak a kártérítési összegeit (kártételeit) alkalmazzák, amelyben azok kedvezőbbek a károsult számára.

3.3.   A kártörténeti igazolások elismerésének javítása, különösen határokon átnyúló összefüggésben.

3.3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy szisztematikussá teszik a szabványosított tájékoztató igazolás kibocsátását, amely az elmúlt öt évre vonatkozóan igazolja, hogy történtek-e káresemények vagy sem.

3.3.2.

Ezenfelül az EGSZB javasolja, hogy pontosan határozzák meg a kérdéses járművezető nevét és a baleset bekövetkezésében való felelősségének mértékét (teljes, részleges vagy semmilyen).

3.3.3.

Az EGSZB nem látja tisztán, hogy az igazolás tartalmát olyan nemzeti jogszabály alapján határoznák-e meg, amely szerint a biztosítás a vezetőtől függetlenül terjed ki a járműre, szemben egy olyan jogszabállyal, amely szerint a járművet egy bejelentett és az egyéni kockázati profil és kárhányad függvényében árazott járművezetővel biztosítják, illetve amely a használt járműtől függetlenül a vezetői engedély jogosultját biztosítja.

3.3.4.

Az EGSZB azonban felveti a vezető nélküli járművek következtében előállt helyzet kérdését, vagy adott esetben a felelős „járművezető” fogalmának kérdését abban az esetben, ha a gépjárművet távolról irányítják.

3.3.5.

Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottság nem tervez jogszabályt alkotni a kártörténeti igazolásokkal vagy a biztosítási igazolásokkal kapcsolatos okmányhamisítás kapcsán.

3.3.6.

Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság a biztosítási igazolások és kártörténeti igazolások esetében biztonságos hordozók kibocsátását írja elő, és az érvényesség ellenőrzése érdekében engedélyezze egy a rendfenntartó erők által lekérdezhető összekapcsolt adatbázis használatát.

3.3.7.

Az EGSZB kiemeli, hogy az Európai Bizottság nem tesz említést e határokon átnyúló összekapcsolási rendszer kialakításának finanszírozásáról.

3.4.   A biztosítás ellenőrzése a biztosítás nélküli gépjárművezetés elleni fellépéshez

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a rendszámfelismerő technológiákat használják annak érdekében, hogy a gépjárműveket – azok megállítása nélkül – ellenőrizzék, amennyiben az elvégzett ellenőrzések egy általános nemzeti ellenőrző rendszer részét képezik, megkülönböztetésmentesek és az elvégzésükhöz a járművet nem kell megállítani.

3.4.2.

Ellenben az Európai Bizottság nem tesz említést arról, hogy mi lesz az így felderített, biztosítási szerződéssel nem rendelkező járművek sorsa. Az EGSZB azt javasolja, hogy a járművet egy érvényes vagy kevesebb mint egy hónapja lejárt biztosítási tanúsítvány bemutatásáig állítsák le.

3.4.3.

Az Európai Bizottság leszögezi, hogy a tagállamok között adatcsere szükséges a nemzeti területre belépő járművek biztosításának ilyen módon történő ellenőrzéséhez, és hogy az általános adatvédelmi rendelet értelmében (GDPR) biztosítani kell az ezekkel az adatokkal érintett személyek jogait, szabadságjogait és jogos érdekeit.

3.4.4.

Az Európai Bizottság azonban nem tesz említést az adatkezelőről, valamint az érvényes vagy érvénytelen biztosítási szerződések összekapcsolt adatbázisának bevezetésével és kezelésével kapcsolatos költségek finanszírozásáról.

3.5.   A biztosítási fedezet legkisebb összegeinek harmonizációja

3.5.1.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak az eltérő és főleg nem megfelelő – hiszen az uniós tagállamok közel felében az irányelvben meghatározott minimumösszegeknél alacsonyabb – minimumösszegekkel kapcsolatos elemzésével.

3.5.2.

Az EGSZB a minimumösszegek egyszerű harmonizációján (5) túl javasolja, hogy arra az esetre, amikor a határidőt már túllépték, az Európai Bizottság határozzon meg végső bevezetési határidőt a kártérítési minimumösszegek bevezetésének befejezésére, ami lehet 2019 vége.

3.5.3.

Az EGSZB javasolja, hogy a baleset bekövetkezése szerinti ország és a lakóhely szerinti ország közül annak a kártérítési összegeit (kártételeit) alkalmazzák, amelyben azok kedvezőbbek a károsult számára.

3.6.   Az irányelv hatálya

3.6.1.

Az EGSZB kedvezően fogadja a közúton vagy magánúton álló helyzetben lévő vagy mozgó szállítási eszköz fogalmának egyértelműsítését, amely kizárja a kizárólagosan mezőgazdasági célú használatot. Biztosítani kell azonban, hogy a közúton közlekedő mezőgazdasági járművek is az irányelv hatálya alá tartozzanak.

3.7.   Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

3.7.1.

Az EGSZB kiemeli továbbá, hogy az Európai Bizottság javaslatai támogatják a személyek és áruk szabad mozgását és összhangban vannak a biztosítók általi szabad szolgáltatásnyújtást és szabad letelepedést biztosító belső piaci elvekkel.

---

(1)  https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2018/EN/SWD-2018-247-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF

(2)  HL L 263., 2009.10.7., 11. o.

(3)  https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2017-3714481_hu

(4)  A Vnuk (2014 C-162/13), a Rodrigues de Andrade (2017 C-514/16) és a Torreiro (2017 C-334/16) ügyekben hozott ítéletek.

(5)  A 2005/14/EK irányelvvel módosított 84/5/EGK irányelv.