Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AE2522

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve (az általános élelmiszerjogról szóló) 178/2002/EK rendelet, (a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló) 2001/18/EK irányelv, (a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló) 1829/2003/EK rendelet, (a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló) 1831/2003/EK rendelet, (a füstaromákról szóló) 2065/2003/EK rendelet, (az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló) 1935/2004/EK rendelet, (az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló) 1331/2008/EK rendelet, (a növényvédő szerekről szóló) 1107/2009/EK rendelet, valamint (az új élelmiszerekről szóló) (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról (COM(2018) 179 final – 2018/0088 (COD))

    EESC 2018/02522

    HL C 440., 2018.12.6, p. 158–164 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    6.12.2018   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 440/158


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve (az általános élelmiszerjogról szóló) 178/2002/EK rendelet, (a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló) 2001/18/EK irányelv, (a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló) 1829/2003/EK rendelet, (a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló) 1831/2003/EK rendelet, (a füstaromákról szóló) 2065/2003/EK rendelet, (az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló) 1935/2004/EK rendelet, (az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló) 1331/2008/EK rendelet, (a növényvédő szerekről szóló) 1107/2009/EK rendelet, valamint (az új élelmiszerekről szóló) (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról

    (COM(2018) 179 final – 2018/0088 (COD))

    (2018/C 440/27)

    Előadó:

    Antonello PEZZINI

    Társelőadó:

    Ester VITALE

    Felkérés:

    Tanács, 2018.5.22.

    Európai Parlament, 2018.5.28.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43., 114., 168. (4) b) és 304. cikke

    Elnökségi határozat:

    2018.2.13.

    Illetékes szekció:

    „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem”

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2018.9.5.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2018.9.19.

    Plenáris ülés száma:

    537.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    176/2/2

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB mindig is támogatta egy olyan uniós politika megalkotását, amely a teljes élelmiszerlánc mentén, a termelési folyamat minden fázisában – a mezőgazdasági termelőtől a fogyasztóig – az egészség védelmére irányul, megelőzve az élelmiszerek fertőződését és az azokkal összefüggő kockázatokat, a biztonság, a higiénia, valamint a termékekkel kapcsolatos egyértelmű, átlátható és biztonságos tájékoztatás érdekében.

    1.2.

    Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek az élelmiszerlánc egész ellenőrzési rendszerének átláthatóságával, fenntarthatóságával és hatékonyságával kapcsolatos problémák megoldására irányulnak, céljuk pedig az, hogy kedvezőbb benyomást alakítsanak ki a polgárokban, a médiában és az egész civil társadalomban a megbízhatóságról és a biztonságról.

    1.3.

    Az EGSZB határozottan támogatja az EFSA megerősítésének szükségességét, hogy a legjobb tudományos tanácsadást lehessen biztosítani a kockázatkezelésért felelős személyek számára, egyértelmű és átlátható kommunikáció, valamint a tagállamokkal és a szociális területen tevékenykedő más szervezetekkel való intenzívebb együttműködés révén, egy koherens, biztonságos és megbízható élelmiszer-biztonsági rendszer garantálása érdekében.

    1.4.

    Az EGSZB-nek korábban már volt alkalma hangsúlyozni azt, hogy „működése során az EFSA bizonyította kompetenciáját. Kétségtelenül nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi kockázatok megelőzése terén Európában” (1).

    1.5.

    Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy garantálják a külső befolyástól való mentesség magas szintjének fenntartását és a tudományos hozzáértést az EFSA-ban, maximálisra növelve a kockázatelemzési kapacitást, a világszinten a legjobbak között számon tartott uniós kiértékelési rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

    1.6.

    Az EGSZB szerint az EFSA és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy hálózatba szerveződve a lehető legcélravezetőbb módon megfelelő, független, ám egymás között koherens és a kockázatértékelők és kockázatkezelők között összehangolt kockázati kommunikációt dolgozzanak ki, hogy a felhasználók egyértelmű és interaktív formában juthassanak hozzá az eredményekhez és a következtetésekhez, ugyanakkor biztosítva legyen a megfelelő szintű titoktartás és a szellemi tulajdonjogok védelme.

    1.7.

    Az EGSZB határozottan pártolja egy online könnyen elérhető tanulmány-nyilvántartás létrehozását, amely tartalmazná a tanúsított szakértők és laboratóriumok listáját, az összeférhetetlenség hiányával kapcsolatos, eskü alatt tett nyilatkozatokat, a célok leírását, az adott célra kijelölt technikai és pénzügyi erőforrásokat és a forrásokat.

    1.8.

    Az EGSZB szerint célzott élelmiszeripari és táplálkozási kultúra, valamint a kockázattal kapcsolatos szelektív elemzési kapacitás révén jelentősen javítani kellene a fogyasztókat az élelmiszerekkel való kapcsolatuk során fenyegető kockázatok fogyasztók általi felismerését.

    1.9.

    Az EGSZB szerint a kockázati kommunikációra vonatkozó jövőbeli általános európai stratégiai terv – amennyiben az EFSA függetlenségével teljes összhangban és azt tiszteletben tartva fogalmazzák meg – olyan kulcsfontosságú elem lehet, amelyhez a reagálásért felelős személyek a kapacitásukat hozzárendelhetik, hogy hatékony, egyértelmű, időben történő, interaktív és a polgárok igényeinek megfelelő válaszokat adjanak az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát, átláthatóságát és megbízhatóságát illetően.

    1.10.

    Az EGSZB a civil társadalommal folytatott strukturált és szisztematikus párbeszéd megerősítését javasolja, amelyhez az EGSZB a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos struktúrái révén hasznos és konkrét módon tudna hozzájárulni.

    1.11.

    Ami az EFSA irányítását illeti, az EGSZB meggyőződéssel támogatja azt a javaslatot, hogy vonják be jobban a tagállamokat és a civil társadalmat az irányítási struktúrába és a tudományos szakértők csoportjaiba, és hogy az irányítási tanács összetételét igazítsák a decentralizált ügynökségekre érvényes közös megközelítés keretében megállapított szabványokhoz.

    1.12.

    Az EGSZB szerint nyomon kell követni az EFSA és a Közös Kutatóközpont közötti megállapodást, különösen az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos közös tevékenységeket illetően, valamint egy olyan összehangolt, színvonalas tudományos elemzési módszer kidolgozása érdekében, amely minden érdekelt fél részére biztosítja az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot, az inkluzivitást és az egyenlő bánásmódot.

    2.   Bevezetés

    2.1.

    Az általános élelmiszerjog (az élelmiszerek és takarmányok biztonságát a termelési lánc egészében garantáló uniós jogszabály) a teljes élelmiszer-ellátási láncra vonatkozó uniós jogszabályi keret alapköve: „a termelőtől a fogyasztóig”.

    2.2.

    A jogszabály szerint a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó szabályoknak tudományos megalapozottsággal kell rendelkezniük. Ez a kockázatelemzés elveként ismert, amely három különböző, de egymással szoros kapcsolatban lévő komponensből áll: kockázatértékelés, kockázatkezelés és kockázati kommunikáció.

    2.3.

    A 178/2002/EK rendelet hozta létre az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elnevezésű független tudományos ügynökséget, amelynek feladata az, hogy az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatos uniós intézkedések alapjául szolgáló tudományos véleményeket adjon.

    2.4.

    2017. október 6-án hivatalosan továbbítottak az Európai Bizottsághoz egy 22 országból összegyűjtött, összesen 1 070 865 támogató nyilatkozaton alapuló európai polgári kezdeményezést. A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” (2) című kezdeményezés felszólította az Európai Bizottságot, hogy javasoljon különböző intézkedéseket az uniós tagállamoknak. Ezek egyike a következő: „annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek”. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt a jogalkotási javaslatot 2018 májusáig benyújtja, hogy javítsa a tudományos értékelések átláthatóságát és a tudományos tanulmányok minőségét és függetlenségét.

    2.5.

    Az általános élelmiszerjogról szóló, vagyis a 178/2002/EK rendelet (3) megfelelőségének vizsgálatát 2018. január 15-én fejezték be.

    2.6.

    Az értékelés szerint az általános élelmiszerjogról szóló rendelet továbbra is meghatározó és célszerű eszköz a legtöbb aktuális tendencia kezelése szempontjából.

    2.6.1.

    Összességében sikerült megvalósítani az általános élelmiszerjogi rendelet fő célkitűzéseit, ami az emberi egészség védelmének magasabb szintjét, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói érdekeket és a belső piac hatékony működését illeti.

    2.6.2.

    Az EFSA létrehozása javította az uniós intézkedések tudományos megalapozottságát. Fontos javulás következett be az EFSA kompetenciájába tartozó tudományos kapacitás növekedését, a hatóság tudományos eredményeinek minőségét, a tudományos adatok összegyűjtését, valamint a kockázatértékelés módszereinek fejlesztését és harmonizálását tekintve.

    2.6.3.

    Az EFSA megerősítette a nemzetközi és nemzeti tudományos szervezetekkel való együttműködést, valamint a tagállamok közötti információcserét.

    2.6.4.

    A kockázatelemzés alkalmazását illetően semmilyen uniós szintű rendszerszintű ellentmondást sem tártak fel.

    2.6.5.

    Az EFSA-nak a függetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatos szigorú irányelveit rendszeresen finomították és megerősítették. Mivel azonban nem minden tagállam van képviselve az EFSA irányítási tanácsában, az EFSA irányítása a jelek szerint nincs összhangban az uniós decentralizált ügynökségekre érvényes közös megközelítéssel.

    2.6.6.

    Az általános élelmiszerjogról szóló rendelet által létrehozott élelmiszer-biztonsági keret néhány esetben inspirációként szolgált nem uniós államok számára nemzeti jogszabályaik kidolgozásához.

    2.6.7.

    Ami a kockázatértékelést illeti, az engedélyezési dokumentációkkal összefüggésben az EFSA-ra titoktartási szabályok és elemzési eljárások vonatkoznak, melyek minden rendelkezésre álló tanulmány vagy tény figyelembevételét javasolják. Ennek következtében az EFSA véleményeiben nem csupán az ipari tanulmányokat veszi figyelembe, hanem saját tudományos következtetéseit a szakirodalom lehető legteljesebb vizsgálatára alapozza. Az iparnak, másrészt, a dokumentáció részeként kötelessége saját tanulmányokat készíteni az engedély igénylésekor.

    2.6.8.

    A legújabb értékelések (4) szerint az EFSA jelenlegi rendszerének vannak korlátai:

    nehezen sikerül új tagokat bevonni a bizottságban való részvételbe,

    tudományos szakértelmet csak kevés tagállam biztosít,

    a jelenlegi tendencia az, hogy csökkentik a közigazgatás költségvetését,

    az EFSA feladatainak kiszervezésére fordított kevés finanszírozás.

    2.6.9.

    Emellett a hosszadalmas engedélyezési eljárások egyes ágazatokban lelassítják az új termékek forgalomba hozatalának a folyamatát. Ennek ellenére a központosított engedélyezési rendszer a hatékonyság szempontjából még mindig előnyösebb, mint hogyha több nemzeti rendszert használnának az élelmiszerek engedélyezéséhez.

    2.7.

    Az EGSZB-nek korábban már volt alkalma hangsúlyozni azt, hogy „működése során az EFSA bizonyította kompetenciáját. Kétségtelenül nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi kockázatok megelőzése terén Európában” (5).

    2.8.

    Egy korábbi véleményében az EGSZB – figyelembe véve a nem minden esetben egybehangzó tudományos vélemények hatását – azt javasolta az EFSA-nak, hogy „fordítson különös figyelmet e jelenségre, mivel a szakirodalom fontos hivatkozási pont az értékelési eljárás során” (6), és kérte az Európai Bizottságot, hogy szisztematikusan tegye közzé a hatóság weboldalán az előírt felhasznált tanulmányokat és a kapcsolódó nyers adatokat, melyeken az elfogadott következtetések alapulnak.

    2.9.

    Az EGSZB azt is hangsúlyozta (7), hogy az EFSA által adott értékelés egy tudományos vizsgálaton alapul, amelynek ki kell mutatnia, hogy az adott termék nem ártalmas. A jelenlegi jogszabály értelmében ezt a referenciatanulmányt annak a vállalkozásnak kell benyújtania, amely forgalomba szeretné hozni a terméket. Ez egy igen kényes szempont, mivel a tudományos vizsgálatok eredményei igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy ki finanszírozta az elkészítésüket, valamint a felhasznált módszerek függvényében.

    2.10.

    Általánosságban az EGSZB egy, a 21. század igényeinek megfelelő élelmiszer-politika kialakítását kérte, amely megfelel a következő igényeknek: „élelmiszer-minőség; egészség; környezet; társadalmi és kulturális értékek; szilárd gazdasági háttér; tisztességes munkahelyek; teljes mértékben internalizált költségek; jó kormányzás” (8).

    2.11.

    Az európai ombudsman vizsgálatokat és az élelmiszer-ellátási lánc EU-ban használt kockázatértékelési modelljével kapcsolatos tevékenységeket végzett, és 2018. március 15-én kelt, az Európai Bizottságnak címzett levelében meghatározott néhány alapvető elvet, amelyek segítenek javítani ezt a modellt; ezek pedig a következők:

    függetlenség és átláthatóság,

    kötelezettségvállalás „iránymutató tanulmányok” publikálása iránt a tudományos kiértékelés során,

    a kockázatértékelési funkciók feletti fokozottabb állami felügyelet, a folyamat korai szakaszában.

    a nyilvánosság és az érdekelt felek bevonása a kockázatértékelési folyamatba (9),

    az üléseken való részvétel lehetővé tétele az érdekelt felek számára, nem csupán ad hoc jelleggel, hanem „nyitott plenáris ülések” szervezésével, természetesen a titoktartás tiszteletben tartása mellett.

    2.12.

    Az európai ombudsman emellett kiemelte azt is, hogy „azokat a tájékoztatási eszközöket, amelyeket az EFSA arra használ, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a bizonyos anyagokkal vagy termékekkel kapcsolatos kockázatokra, mind a 24 hivatalos uniós nyelven elérhetővé kellene tenni… és tiszteletben kellene tartani a fogyatékkal élő személyek jogait, valamint a kockázati kommunikáció során figyelembe kellene venni az igényeiket” (10).

    3.   Az Európai Bizottság javaslatai

    3.1.

    Az Európai Bizottság az általános élelmiszerjogról szóló rendelet, továbbá nyolc ágazati jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát javasolja, hogy azokat összeegyeztethetővé tegyék az általános jogszabályokkal, megerősítsék az átláthatóságot, továbbá fokozzák a tanulmányok megbízhatósági garanciáit, objektivitását és függetlenségét.

    3.2.

    Az irányítás javítása érdekében javasolja, hogy vonják be jobban a tagállamokat az EFSA irányítási struktúrájába és tudományos szakértői csoportjaiba, valamint hogy a nemzeti tudományos szervezetek járuljanak hozzá jobban a tudományos adatok és tanulmányok létrehozásához.

    3.3.

    Végül egy általános kommunikációs terv elfogadása azt a célt szolgálja, hogy közös intézkedésekkel jobban és szélesebb körben tájékoztassák a polgárokat a kockázatokról, a fogyasztói bizalom növelése, valamint a nyilvánosság tudatosságának és tájékozottságának fokozása érdekében.

    4.   Általános megjegyzések

    4.1.

    Az EGSZB mindig is támogatta egy olyan uniós politika megalkotását, amely a teljes élelmiszerlánc mentén, a termelési folyamat minden fázisában az egészség védelmére irányul, megelőzve az élelmiszerek fertőződését és az azokkal összefüggő kockázatokat, a biztonság, a higiénia, a termékekkel kapcsolatos egyértelmű, átlátható és valósághű tájékoztatás, a növények egészsége, valamint az állatok egészsége és jóléte érdekében.

    4.1.1.

    Az EGSZB határozottan támogatja azt az igényt, hogy az EU garantálja az európai élelmiszer-ellátási lánc maximális biztonságát, és ennek érdekében az EFSA-n keresztül biztosítsa a lehető legjobb tanácsadást a kockázatkezelés felelősei számára, világos és átlátható módon tájékoztassa a kockázatokról a nyilvánosságot, és működjön együtt a tagállamokkal és más érintettekkel az élelmiszer-biztonsági rendszer koherenciája és megbízhatósága érdekében. Célszerű lenne:

    felülvizsgálni az engedélyezési eljárások módjait a koherencia és a hatékonyság javítása, valamint a piacra jutás felgyorsítása érdekében,

    felülvizsgálni a mikrovállalkozásokra vonatkozó felmentéseket és egyszerűsített szabályokat, a közegészség védelmének magas szintjével összhangban,

    újra kiértékelni az EFSA-ra háruló munkaterhet növelő, meglévő engedélyezések hatását,

    a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében egyszerűsíteni a folyamatokat.

    4.2.

    Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy garantálják a külső befolyástól való mentesség magas szintjének fenntartását és a legmagasabb fokú tudományos hozzáértést az EFSA-ban, maximálisra növelve az EU kockázatértékelési kapacitását.

    4.3.

    Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az EU jogi szabályozásának köszönhetően az európai polgárokat a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági szabványa védi. Ezért az EGSZB szerint nemcsak a független tudományos elemzések magas és megbízható szintjét, az összes tagállam teljeskörű bevonásával és közös felelősségvállalásával végzett kockázatértékelési folyamat teljes átláthatóságát és a folyamat során az interaktív kommunikációt kell mindenképpen garantálni, hanem mindenekelőtt erőteljes és határozott módon kell cselekedni azokkal a mechanizmusokkal kapcsolatban, amelyek szerint a civil társadalom a kockázatokat észleli.

    4.4.

    Az EGSZB úgy véli, hogy mindenképpen biztonságos élelmiszert kell kínálni a fogyasztóknak, és meg kell őrizni a bizalmukat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a polgárokkal való pozitív és megbízható kapcsolat, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerpiacot érintő kedvező hatások megőrzését.

    4.5.

    A tudományos közösségnek bíznia kell az EFSA élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szerepében, és az EFSA által adott véleményeknek kulcsfontosságú hivatkozási alapnak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosak legyenek.

    4.6.

    Az EGSZB szerint az EFSA ideális helyzetben van ahhoz, hogy könnyen érthető közleményekkel megfelelő kockázati kommunikációt dolgozzon ki, annak érdekében, hogy a felhasználók világos és átlátható összefüggésbe helyezve megérthessék az eredményeket és a következtetéseket, ugyanakkor pedig az innováció és a versenyhelyzet meggátolásának elkerülése érdekében biztosítani lehessen a megfelelő szintű titoktartást és a szellemi tulajdonjogok védelmét.

    4.7.

    Annak biztosításához, hogy a meghatározott élelmiszerekre vonatkozó kockázati kommunikáció érthető, megfelelő, gyors és a különböző címzettek számára koherens legyen, szükséges, de nem elégséges feltétel a kockázatértékelő, a kockázatkezelő, a tagállamok és az érdekelt felek közötti koordináció megerősítése a kommunikáció elveinek alapját illetően.

    4.7.1.

    Az EGSZB szerint jelentős javulás szükséges abban, hogy a fogyasztók észleljék azokat a kockázatokat, amelyeknek az élelmiszer-termékek fogyasztása során ki vannak téve, mégpedig a széles körű ártalmasság, a táplálkozási kultúrával kapcsolatos iránymutatások, valamint az élelmiszer-fogyasztási modellek vonatkozásában.

    4.7.2.

    Az EGSZB úgy véli, hogy a kockázati kommunikációra vonatkozó jövőbeli általános európai stratégiai terv – amennyiben az egyes kontextusoknak megfelelő operatív intézkedések kísérik – olyan kulcsfontosságú elem lehet, amelyhez a különböző szinteken tevékenykedő felelős személyek a kapacitásukat hozzárendelhetik, hogy hatékony, időben történő és a polgárok elvárásainak megfelelő válaszokat adjanak az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát, átláthatóságát és megbízhatóságát illetően.

    4.7.3.

    A bizonytalanságokat fel kell ismerni és ismertetni kell, jelezve az esetleges hiányosságokat az adatokban vagy a nem összehangolt elemzési módszerekhez kötődő kérdésekben. Ezzel kapcsolatban alapvető fontosságú, hogy a kommunikáció keretében továbbított üzenetek koherensek legyenek egymással, valamint hogy a kommunikációs csatornák interaktívak és ellenőrizhetőek legyenek, és folyamatosan nyomon kövessék a hatékonyságukat.

    4.7.4.

    Az EGSZB ugyanilyen elengedhetetlennek tartja, hogy a kommunikációs intézkedéseket a téves információk és tévhitek elleni kampányok kísérjék, elkerülendő, hogy a helytálló kockázatelemzéseket csalárd módon az innováció (főleg a kkv-k innovációja) megakadályozására használják fel.

    4.7.5.

    Intenzívebb koordinációt kell biztosítani a hatóságok és a nemzeti ügynökségek között egy hatékony riasztási rendszer, valamint a kommunikáció koherenciájának biztosítása érdekében, továbbá a civil társadalommal való strukturált és szisztematikus párbeszédet kell elindítani, amelyhez az EGSZB a fenntartható élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos struktúrái révén hasznos és konkrét módon tudna hozzájárulni.

    4.7.6.

    Végül meg kell erősíteni a nemzetközi szintű koordinációt és együttműködést legnagyobb kereskedelmi partnereinkkel, főleg a szabadkereskedelmi megállapodások keretén belül a kockázatértékelés közös irányvonalainak biztosítása, valamint az értékelés összehangolt módszertani kritériumainak kidolgozása érdekében, a globális kockázatoknak a Codex Alimentarius keretében való értékelésével összhangban.

    4.8.

    Hasonlóképpen az EFSA-nak vállalnia kell, hogy egyértelmű tájékoztatást és információkat biztosít, amelyek a kéréseket továbbító vállalkozások számára biztos és előre látható módon irányt mutatnak.

    4.9.

    Ezzel összefüggésben az EFSA-nak ahhoz, hogy rendelkezzen minden kulcsfontosságú elemmel egy adott üggyel kapcsolatban, még nyitottabbnak kell lennie a vállalkozásokkal egy adott ügy elemzése során folytatott párbeszéd felé, rendelkezésükre bocsátva a kiindulási adatokat és kiegészítve ezeket az adatokat a bevont vállalkozások által adott információkkal.

    4.10.

    Az EGSZB szerint meg kell erősíteni az EFSA tevékenységére vonatkozó szabályozók függetlenségét, így emlékeztetve a döntéshozókat és a nyilvánosságot a jó minőségű adatok fontosságára, forrásuktól függetlenül. Az EFSA kockázatértékelési funkciói állami felügyeletének megerősítése már a folyamat korai szakaszától kezdve – ahogyan az érdekelt felekre vonatkozó kötelezettségvállalási megközelítés (Stakeholder Engagement Approach) esetében történik – jelenleg is biztosítja az összes érintett fél jobb kapcsolatát.

    4.11.

    Az EGSZB kéri, hogy tegyék egyre egyszerűbbé és átláthatóbbá az eljárásokat, ugyanakkor garantálják a helyes egyensúlyt a megoldandó, az adatok tulajdonosainak szellemi tulajdonjogokra vonatkozó igényével kapcsolatos kihívásokkal.

    4.12.

    Az EGSZB támogatja az EFSA tanácsadó fórumnak azt a nemrég jelzett kérését, hogy növeljék az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kutatásokra fordított közberuházásokat, elkerülendő, hogy az iparág által szponzorált kutatás a közérdektől eltérő érdekeknek kedvezzen, és biztosítva, hogy a fogyasztók teljes mértékben megbízzanak az élelmiszerekre vonatkozó uniós kockázatelemzésben.

    4.13.

    Ami az EFSA irányítását illeti, az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy vonják be jobban a tagállamokat az EFSA irányítási struktúrájába és tudományos szakértőinek csoportjaiba, és hogy az irányítási tanács összetételét igazítsák hozzá a decentralizált ügynökségekre érvényes közös megközelítés keretében megállapított szabványokhoz, ezzel párhuzamosan pedig erősítsék meg a civil társadalommal folytatott strukturált párbeszédet.

    5.   Különleges megjegyzések

    5.1.

    Az EGSZB kedvezően fogadja a tanulmány-nyilvántartás létrehozására vonatkozó javaslatot, azzal a feltétellel, hogy ennek a nyilvántartásnak online módon is könnyen elérhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a tanúsított szakértők és laboratóriumok listáját, az összeférhetetlenség hiányával kapcsolatos, eskü alatt tett nyilatkozatokat, a tanulmány céljainak és összetettségének a leírását, az adott célra kijelölt technikai és pénzügyi erőforrásokat és a forrásokat, az interaktív kommunikáció ütemtervét és módjait, valamint az esetlegesen igényelt ellenőrző tanulmányokat.

    5.2.

    A laboratóriumi szabványokkal kapcsolatban alkalmazandó jogszabály a 2004/10/EK irányelv a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveiről, amelyeket az OECD dolgozott ki (11). A jogszabályt és az élelmiszer-biztonsági laboratóriumok működését (12) az adatkezeléssel kapcsolatos auditrendszereknek kell kiegészíteniük, annak biztosítása érdekében, hogy a tanulmányok megfeleljenek a valóságnak.

    5.3.

    Az EGSZB szerint nyomon kell követni az EFSA és a Közös Kutatóközpont közötti megállapodást, különösen az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos közös tevékenységeket, az állatok védelmére irányuló alternatív módszereket, a vegyi anyagoknak és keverékeknek való kombinált kitettséget és az alapvető adatok kockázatértékelés céljából történő összegyűjtését illetően. Az EFSA-nak és a Közös Kutatóközpontnak elsősorban összehangolt tudományos elemzési módszereket kellene kidolgoznia, amelyek minden érdekelt fél részére garantálják az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot, az inkluzivitást és az egyenlő bánásmódot.

    Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 19-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Luca JAHIER


    (1)  HL C 268., 2015.8.14., 1. o.

    (2)  Vö. http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/initiatives/successful/details/2017/000002

    (3)  Lásd: Összefoglaló az általános élelmiszerjog (178/2002/EK rendelet) REFIT értékeléséről{SWD(2018) 38 final}.

    (4)  Lásd SWD(2018) 37 final, 2018.1.15.

    (5)  HL C 268., 2015.8.14., 1. o.

    (6)  HL C 268., 2015.8.14., 1. o.

    (7)  Ugyanott.

    (8)  HL C 129., 2018.4.11., 18. o.

    (9)  Az európai ombudsman levele

    (10)  Ugyanott.

    (11)  OECD Principles of Good Laboratory Practice.

    (12)  Lásd a 882/2004/EK rendeletet.


    Top