Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018AE2511

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2018) 149 final – 2018/0074 (COD))

EESC 2018/02511

HL C 440., 2018.12.6, p. 171–173 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/171

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 149 final – 2018/0074 (COD))

(2018/C 440/29)

Önálló előadó:

Gabriel SARRÓ IPARRAGUIRRE

A Tanács felkérése:

2018.4.12.

Az EP felkérése:

2018.4.16.

Jogalap:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke

Elnökségi határozat:

2018.4.17.

Illetékes szekció:

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.9.5.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.9.19.

Plenáris ülés száma:

537.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

182/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az EGSZB úgy véli, hogy egy többéves terv létrehozása megfelelő intézkedés a nyugati vizekkel való gazdálkodás tekintetében, azonban figyelembe kell venni az északnyugati és délnyugati vizeken folyó halászati tevékenységek sajátosságait is.

1.2.

 Az EGSZB szerint a rendeletnek összhangban kell állnia a közös halászati politika (KHP) célkitűzéseivel, ezért a halászati lehetőségek elosztása során figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági elemek jelentőségét is.

1.3.

 Az EGSZB kéri, hogy a szóban forgó rendelet által érintett fajok jegyzékei regionalizáció révén frissíthetőek legyenek, mivel egyes fajok megnehezítik a vegyeshalászati gazdálkodást az alacsony kifogási szint miatt, vagy azért, mert azokat járulékos fogásként tartják számon, illetve néhány tagállamban még kvótával sem rendelkeznek, legfőképpen pedig a kirakodási kötelezettség közelgő hatálybalépése és a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok” (choke species) jelensége okán, amely bizonyos esetekben a halászati tevékenység megszűnéséhez vezethet.

1.4.

 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (ETHA) keresztül növelni kell a tudományos kutatásra irányuló erőfeszítéseket a halállományok valós helyzetének megismerése, és ezáltal az elővigyázatossági megközelítés alkalmazásának lehetőség szerinti elkerülése, valamint az említett erőforrások fenntartható kiaknázásának elérése érdekében.

2.   Az Európai Bizottság javaslatának összefoglalása

2.1.

 Az e vélemény tárgyát képező rendeletjavaslat célja egy egységes gazdálkodási terv létrehozása a tengerfenéki állományok nyugati vizeken folyó halászatának vonatkozásában, beleértve a mélytengeri állományokat is.

2.2.

 Az említett terv biztosítja, hogy a halállományok a maximális fenntartható hozam (MFH) elvei szerint, az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása mellett és az elővigyázatosság kritériumával összhangban kerüljenek kiaknázásra. Mindez a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos információkon alapuló stabil halászati lehetőségek biztosítására, valamint a kirakodási kötelezettség bevezetésének megkönnyítésére szolgál.

2.3.

 Az állományokkal folytatott gazdálkodásnak a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleménye szerinti FMFH tartományokon kell alapulnia (ahol F a halászati mortalitást jelenti), és ily módon egy bizonyos faj halászati lehetőségeit a rendelkezésre álló legalsó FMFH tartományon belül kell megállapítani. Ugyanakkor a halászati lehetőségek az említett FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten, vagy – bizonyos feltételek mellett, és amennyiben az említett állomány meghaladja az MFH Btrigger-t (a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontját) – az adott időpontban rendelkezésre álló felső FMFH tartománnyal összhangban is meghatározhatók.

2.4.

 A halászati lehetőségeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes biomassza szintje kevesebb mint 5 %-os valószínűséggel csökkenjen a Blim referenciapont (a biomassza határértéke) alá.

2.5.

 A tagállamok a halászati lehetőségek elosztása során figyelembe veszik a halászati tevékenységekben részt vevő hajók feltételezhető fogási összetételét.

2.6.

 Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül technikai intézkedéseket fogadhat el a halászeszközök jellemzőire és azok használatának korlátozására vonatkozóan a szelektivitás javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások csökkentése érdekében, valamint a minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározására és a kirakodási kötelezettségre vonatkozóan.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

 Az EGSZB véleménye szerint a többéves terv létrehozása olyan intézkedés, amely megfelelő módon biztosítja a nyugati vizek halászati erőforrásainak közép- és hosszú távú kiaknázását.

3.2.

 Ennek ellenére az EGSZB véleménye szerint a terv kidolgozása során figyelembe kell venni az északnyugati és délnyugati vizek halászati övezeteinek különbözőségeit és sajátosságait, amelyeket a flották eltérő tulajdonságai, a halászati tevékenységek (módok) és a hajóutak időtartama határoznak meg.

3.3.

 Az EGSZB nyomatékosítja, hogy a tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika valamennyi célkitűzésének eléréséhez; ennek fényében a halászati lehetőségek meghatározásánál is figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatokat és a szabályozások alá tartozó valamennyi halászati mód gazdasági életképességének küszöbértékét, amelyekre a rendeletjavaslat nem tér ki.

3.4.

 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az elővigyázatossági megközelítés következményei miatt azokban az esetekben, amikor azt néhány halászatra vonatkozóan úgy alkalmazzák, hogy azokról nem állnak rendelkezésre tudományos adatok, valamint aggályainak ad hangot e megközelítésnek a halászati lehetőségek közvetlen csökkenésében megnyilvánuló hatásai miatt. Ezért az EGSZB kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy fokozzák a kutatás terén tett erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy minél több ismeretanyag álljon rendelkezésre a szóban forgó állományokat illetően. Hasonlóképpen úgy véli, hogy amennyiben a halállományokra vonatkozó tudományos értékelések nem analitikusak, a teljes kifogható mennyiséget nem szabad jelentős mértékben csökkenteni mindaddig, amíg az értékelések nem javulnak.

3.5.

 A tervben foglalt ún. „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó” – a főbb célfajok halászatát adott esetben megakadályozó – fajok problémájával küzdő vegyeshalászatok esetében az EGSZB véleménye szerint fontolóra kell venni azt a lehetőséget, hogy az említett fajok kizárásra kerüljenek a teljes kifogható mennyiség (TAC) rendszere alól, és az állományok jó állapotát a regionalizáción keresztül javasolt alternatív gazdálkodási intézkedések biztosítsák.

3.6.

 A bizonyos fajokhoz és területekhez kapcsolódó sajátosságok olyan halászati gazdálkodást tesznek szükségessé, amely csak akkor lehet hatékony, ha elősegíti az ICES felosztásán belüli gazdálkodási alterületek létrehozását. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ezt a lehetőséget foglalja bele a rendeletbe.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

 Az 1. cikk felállítja azon fajok jegyzékét, amelyek akadályozzák a vegyeshalászati gazdálkodást, és amelyek között megtalálhatóak mélytengeri, valamint saját TAC-értékkel és kvótával rendelkező állományok. Ez a jegyzék kétéves időtartamra szól, ezért az EGSZB úgy véli, hogy annak a rendeletbe történő bevonása zavart kelt. Ezeket a fajokat alacsony arányban, bizonyos tagállamokban pedig egyáltalán nem fogják ki, így járulékos állományként tekintenek rájuk, mint például a nyálkásfejű halak (Beryx spp.) esetében. Ezenkívül a IXa körzetben megtalálható nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) számos, a halászati övezetekre (az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger vízgyűjtő területei, ahol sem TAC, sem kvóták nincsenek) jellemző sajátossággal rendelkezik, és halászatában harmadik országok flottái is részt vesznek, ezért az EGSZB úgy véli, hogy nincs értelme e fajt felvenni a listára, hiszen nem lehet tudni, hogy ezek az országok milyen mértékben hajlandóak gazdálkodásukat összehangolni az Unió elveivel és érdekeivel.

4.2.

 Léteznek olyan fajok is, mint például a IXa körzetben megtalálható farkassügér (Dicentrarchus labrax) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus), amelyek nem tartoznak a TAC és a kvóták hatálya alá, ezért az EGSZB véleménye szerint a rájuk való hivatkozást törölni kell. Egyéb fajok, mint például a VII. körzetben megtalálható közönséges tőkehal (Gadus morhua) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus), vagy a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) néhány tagállamban igen alacsony kvótával rendelkeznek, ezért bizonyos flották számára nyilvánvalóan korlátozó hatással vannak, hiszen „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajként” tartják őket számon. Az EGSZB e fajok listáról való törlését is szükségesnek véli.

4.3.

 Ezenkívül a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységeinek meghatározásába és hatókörébe számos hiba került, ezért az EGSZB szükségesnek látja annak felülvizsgálatát.

4.4.

 Az EGSZB úgy véli, hogy a 3., 4. és 5. cikkben előírtak szerint a halászati lehetőségek MFH alapján történő becslése kizárólag az állományvédelemhez kapcsolódó tényezőket kívánja figyelembe venni. A tervnek az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkével összhangban a KHP valamennyi célkitűzésének megvalósításához hozzá kell járulnia, anélkül, hogy kizárólag a környezeti tényezőkre összpontosítana, és figyelmen kívül hagyná a társadalmi-gazdasági tényezőket: csak ily módon lehet elkerülni, hogy hirtelen változások álljanak be az egymást követő évek halászati lehetőségeiben.

4.5.

 Annak érdekében, hogy a halászati lehetőségek évente történő elosztása ne akadályozza a többéves tervet, továbbá az érdekelt felek döntéshozatalban való részvételének elősegítése végett a társjogalkotóknak módosítaniuk kellene a javasolt gazdálkodási terv 4. cikkét, és a regionalizáción keresztül jogalapot kellene meghatározniuk a KHP elveivel összhangban álló kifogások szabályainak elfogadására.

4.6.

 Az 5. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a halászati gazdálkodás során az elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat. Az EGSZB az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon keresztül és a terv keretein belül hatékony mechanizmusok kialakítását javasolja, amelyek által könnyebben – a halászati tevékenységek megszüntetésének elkerüléséhez szükséges időn belül és gyakorisággal – hozzá lehet férni a tudományos adatokhoz.

4.7.

 A 9. cikk meghatározza, hogy a tagállamok a halászati lehetőségek elosztása során figyelembe veszik a vegyes halászati tevékenységekben részt vevő hajók feltételezhető fogási összetételét. Az EGSZB véleménye szerint ez az elv jóval túlmutat azon, amit az 1380/2013/EU rendelet 17. cikke a halászati lehetőségek tagállamok általi kiosztásának kritériumaival kapcsolatban előír.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

Top