52018AE2328

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018AE2328 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018AE2328

Help

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről (COM(2018) 233 final)

EESC 2018/02328

HL C 440., 2018.12.6, p. 57–65 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

6.12.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/57

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről

(COM(2018) 233 final)

(2018/C 440/09)

Előadó:	Diego DUTTO
Társelőadó:	Thomas KATTNIG

Felkérés:	Európai Bizottság, 2018.6.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.9.19.
Plenáris ülés száma:	537.
A szavazás eredménye (mellette/ellene/tartózkodott):	193/0/3

1. Következtetések

1.1.

A digitális átállás okozta változások során az ellátásnak az emberekre kell koncentrálnia.

1.2.

A digitalizációs folyamatoknak segíteniük kell az egészségügyi szakembereket abban, hogy több időt tölthessenek a betegeikkel. Biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakmák megfelelően el legyenek látva szakképzett, megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalókkal.

1.3.

A digitális átállás miatt változik az egészségügyben és az ellátásban a munka jellege. Ahhoz, hogy magas minőségi normákat érjünk el, minden érintettnek szakszerűen, nyitott szellemben kell hozzáállnia ehhez a változáshoz.

1.4.

Meg kell erősíteni a kórházakat, az egészségügyi ellátást és a szociális szolgáltatásokat érintő szociális párbeszédet Európában. Megfelelő oktatási és továbbképzési programokra van szükség; a munkakörülményeket és a munkahelyek színvonalát javítani, a személyzetre vonatkozó adatvédelmet pedig erősíteni kell.

1.5.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a tagállamok feladata, hogy megszervezzék és biztosítsák az egészségügyi és szociális ellátást. A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló (2011/24/EU) irányelv keretében létre kell hozni egy online egészségügyi hálózatot (e-egészségügyi hálózat) az e-egészségügyi megoldások interoperabilitásának előmozdítása érdekében.

1.6.

A digitális eszközöknek elő kell segíteniük új szervezeti formák kifejlesztését az egészségügyi és ellátási rendszerekben. Ezek támogatják az egyének, helyi közösségek és szociális gazdaságok potenciáljának kiteljesítését. Megfelelő mértékű közberuházásokkal meg kell szilárdítani az ezeknek a rendszereknek az alapját képező szolidaritás és egyetemesség értékeit.

1.7.

A digitalizációs folyamatokat nem szabad az egészségügyi költségvetések megtakarítási csomagjaként félreértelmezni. Azok nem vezethetnek leépítésekhez vagy a szolgáltatások csökkentéséhez. Az ellátást személyes szolgáltatásnak kell tekinteni és különösen a népesség elöregedése miatt új koncepciókat kell kidolgozni a tartós ápolás-gondozás kapcsán.

1.8.

Az EGSZB egyetért a közleményben vázolt elképzeléssel, nevezetesen a digitális innovációk és a szociális gazdaság megfelelő alkalmazása révén történő egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és betegségek elleni küzdelemmel, a betegek nem teljesített igényei kielégítésének elősegítésével, továbbá annak megkönnyítésével, hogy a polgárok egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a kiváló minőségű ellátáshoz.

1.9.

Az egészségügyi jártasság szociális és digitális összefüggésben egy személy arra vonatkozó képességét jelenti, hogy hozzájusson a jólléte és egészsége megőrzéséhez szükséges információkhoz, megértse és felelős módon használja azokat.

1.10.

A polgárok számára biztosítani kell a jogot arra, hogy hozzáférjenek egészségügyi adataikhoz. Nekik kell dönteniük arról, hogy meg akarják-e osztani ezeket az adataikat, és ha igen, milyen esetekben. Elengedhetetlenül fontos szem előtt tartani az általános adatvédelmi rendeletet, amely garantálja, hogy a polgárok maguk rendelkezhessenek személyes adataik, különösen egészségügyi adataik felhasználásáról.

1.11.

Az EGSZB szerint a védelem egyik aktív formája lehetne az adatok „(ingyenes) másolásához való jog”. Ez azokra az adatokra vonatkozik, amelyeket a felhasználók a digitális egészségügyi platformokon történő ügyintézés során generálnak, és lehetővé teszi a polgárok számára saját adataik újrafelhasználását.

1.12.

Az eredeti felhasználói adat hasznos az algoritmusok és a platformok számára; azt a felhasználók által előállított eredeti terméknek kell tekinteni, és a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények szerint kell védeni.

1.13.

Az adatok „(ingyenes) másolásához való jog” segít szem előtt tartani a verseny védelmét és ösztönzését, amelyet most nehéz próba elé állítanak azok a rendszerek, amelyeket a digitális platformok jelenleg használnak az adatok és a személyes előzmények kisajátítására.

1.14.

Az EGSZB támogatja (1) az egészségügy és az ellátás digitális átalakítására irányuló, határokon átnyúló közös munkára vonatkozó négypilléres eljárást, amelynek elemei a közös klinikai értékelések, a közös tudományos konzultációk, a kialakulóban lévő egészségügyi technológiák azonosítása és a tagállamok közötti önkéntes együttműködés.

1.15.

Az EGSZB javasolja megfelelő fellépések indítását az adatbányászattal kapcsolatos kockázatokat figyelembe vevő új etikai, jogi és társadalmi keretek megvizsgálására.

1.16.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az egészségügyi eljárások megújítása érdekében segítsék elő a digitális technológiák beépítésével kapcsolatos kutatást és innovációt (mesterséges intelligencia, a dolgok internete és interoperabilitás). Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy a kutatás előmozdítása és a betegségmegelőzés javítása érdekében a nagyközönség biztonságosan és határokon átnyúló módon hozzáférhessen megbízható egészségügyi adatokhoz.

1.17.

Az EGSZB továbbá egyetért azzal, hogy az EU olyan kis- és középvállalkozásokat, valamint szociális vállalkozásokat támogat, amelyek digitális megoldásokat fejlesztenek ki a személyközpontú ellátáshoz és a betegek általi visszajelzéshez.

1.18.

Az EGSZB támogatja a szociális és gazdasági nézőpontok aszimmetriájának kiegyensúlyozását az adatközpontú gazdaságokban azáltal, hogy elősegítik biztonságos platformok kifejlesztését és támogatják a nonprofit szövetkezeti szervezeteket az összes személyes adattípus tárolásában, kezelésében és digitális formában történő megosztásában.

2. Háttér és általános megjegyzések

2.1.

2018. április 25-én az Európai Bizottság közzétette az egészségügynek és az ellátásnak a digitális egységes piacon való digitális átalakításáról szóló közleményét (2), amely az ahhoz szükséges reformokkal és innovatív megoldásokkal foglalkozik, hogy az egészségügyi és ellátási rendszerek ellenállóképesebbek, hozzáférhetőbbek és hatékonyabbak legyenek az uniós polgárok minőségi ellátása során, valamint egészségesebb társadalmat teremtsenek. A megfelelően kidolgozott és költséghatékonyan megvalósított egészségügyi és ellátási digitális megoldások növelhetik polgárok millióinak a jóllétét, és nagymértékben fokozzák a betegeknek biztosított egészségügyi és ellátási szolgáltatások hatékonyságát. A digitalizáció biztosíthatja az ellátás folyamatosságát a határokon túl is (2011/24/EU irányelv), ami fontos szempont azoknak, akik üzleti vagy szabadidős célból külföldre utaznak. A digitalizáció az egészségfejlesztésben és a betegségmegelőzésben, többek között a foglalkozás-egészségügyben is segíthet. Támogathatja az egészségügyi rendszerek reformját és az olyan új ellátási minták szerinti átalakításukat, amelyek az emberek igényein alapulnak, továbbá lehetővé teszik a kórházközpontú rendszerekről az integrált és inkább közösségi alapú jóléti struktúrákra való átállást. A változások során biztosítani kell, hogy a polgárok álljanak az ellátás középpontjában. A digitalizációs folyamatoknak segíteniük kell az egészségügyi szakembereket abban, hogy több időt tölthessenek a betegeikkel. Biztosítani kell ezért, hogy az egészségügyi szakmák megfelelően el legyenek látva szakképzett, megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkavállalókkal.

2.2.

A digitális egészségügyre és ellátásra való átállás megváltoztatja a munkavégzés jellegét ezeken a területeken. Ez csak egy magas minőségi standard révén valósítható meg, illetve akkor, ha minden érintett fél szakszerűen és nyitottan közelíti meg az átalakulást. Az egészségügyről és a szociális szolgáltatásokról folytatott európai szintű társadalmi párbeszédet ezért fokozni kell annak érdekében, hogy megfelelő oktatási és továbbképzési programokat dolgozzanak ki, javítsanak a munkakörülményeken – különösen a munka és a magánélet közötti egyensúlyon – és fejlesszék a munkavállalókra vonatkozó adatok védelmét és a munkahelyek színvonalát.

2.3.

Az Európai Bizottság rámutatott arra, hogy az európai egészségügyi és jóléti rendszereknek súlyos kihívásokkal, például a népesség elöregedésével, a multimorbiditással, az oltóanyagokkal és az egészségügyi szakemberek hiányával kell szembenézniük a nehéz munkakörülmények és a nem fertőző megelőzhető betegségek jelentette egyre súlyosabb probléma miatt, amelyet olyan kockázati tényezők okoznak, mint a dohányzás, az alkohol, az elhízás és egyéb betegségek, ideértve a neurodegeneratív és a ritka betegségeket is. Egyre nagyobb fenyegetés tapasztalható a fertőző betegségek részéről is, mivel nő az antibiotikum-rezisztenciájuk, illetve új vagy újra megjelenő kórokozók bukkannak fel. Az uniós tagállamokban az egészségüggyel és a tartós ápolással-gondozással összefüggő állami kiadások folyamatosan emelkednek, és e tendencia várhatóan folytatódni fog. Különösen fontos, hogy a járulékos költségeket arra használják, hogy javítsák az egészségügyi szakemberek munkakörülményeit, hogy ne váljanak általánossá az alacsony fizetések és a nehéz munkakörülmények. A népesség elöregedése miatt a tartós ápolás-gondozás új koncepcióinak kidolgozására van szükség.

2.4.

Még ott is, ahol rendelkezésre állnak egészségügyi adatok, azok gyakran nem interoperábilis technológiákhoz vannak kötve, ami akadályozza széles körű felhasználásukat.

2.5.

Emiatt az egészségügyi rendszerek nem rendelkeznek az ahhoz szükséges fontos információkkal, hogy optimalizálják szolgáltatásaikat, és a szolgáltatóknak nehéz méretgazdaságosságot elérniük és így hatékony digitális egészségügyi és ellátási megoldásokat kínálniuk, illetve az egészségügyi szolgáltatások határon átnyúló igénybevételét támogatniuk. Az egészségügyi adatokon alapuló számszerűsített eredményeknek személyre szóló egészségügyi megállapításokkal kell szolgálniuk, és az orvosoknak, szakorvosoknak és tudományos munkatársaknak hozzá kell férniük ezekhez, hogy felhasználhassák őket klaszterekbe rendezés, prediktív modellezés és a bevált gyakorlatok alkalmazása céljából.

2.6.

Amint az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban című jelentés megállapította, a betegközpontú egészségügyi adatok felhasználása még mindig nincs megfelelően kiaknázva az EU-ban.

2.7.

A tagállamok feladata, hogy megszervezzék és biztosítsák az egészségügyi és szociális ellátást. Egyes tagállamokban, különösen, ahol szövetségi rendszerek vannak, a regionális hatóságok feladata az egészségügyi ellátás finanszírozása és biztosítása.

2.8.

A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló (2011/24/EU) irányelv keretében létrehoztak egy online egészségügyi hálózatot (e-egészségügyi hálózat), hogy előmozdítsák az e-egészségügyi megoldások interoperabilitását.

2.9.

Együttműködési struktúrák is létrejöttek; ide sorolhatók például a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség, a tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló közös program és a köz-magán társulások, mint az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló és a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek elnevezésű kezdeményezés. A regionális és nemzeti intelligens szakosodási stratégiák szintén központi jelentőséggel bírnak az erősebb regionális ökoszisztémáknak az egészségügy terén történő kialakításában. 2004 óta két e-egészségügyi cselekvési terv biztosította a tagállamok és az Európai Bizottság számára a szakpolitikai keretet, és az e-egészségügyi érdekeltek csoportja fontos szerepet töltött be.

2.10.

Korábbi véleményeiben (3) megfogalmazott állásfoglalásaira hivatkozva az EGSZB úgy véli, hogy támogatni kell az Európai Bizottság javasolt fellépését az alábbi három területen: a nyilvánosság egészségügyi adatokhoz való határokon átnyúló biztonságos hozzáférése és azok megosztása; a megbízható adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében; és a polgárok szerepének erősítését és a személyre szabott ápolást szolgáló digitális eszközök. Amint az fentebb említésre került, biztosítani kell, hogy a digitalizációs folyamatokat ne értelmezzék félre az egészségügyi költségvetések megtakarítási csomagjaként, és azok ne vezessenek a személyzeti vagy a szolgáltatási kiadások csökkentéséhez. A személyzethiány alacsony színvonalú ellátást és fokozott morbiditási kockázatot eredményez. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a digitális átalakulás annak irányát és folyamatát egyaránt magában foglaló kétdimenziós jelenség. Az irány vonatkozásában a szervezetek külső tényezőire összpontosítunk, folyamatosan vizsgálva azt, hogy a digitális átalakulás „mire” irányul. Ami pedig a folyamatot illeti, a hangsúly a szervezeteken belüli gondolkodásra helyeződik, különös tekintettel a digitális átalakulás megvalósításának „mikéntjére”. E megközelítést ezért teljes mértékben figyelembe kell venni a vélemény tárgyának vizsgálatakor a betegközpontú szemlélet biztosítása érdekében.

2.11.

Épp ezért az EGSZB – korábbi véleményeihez (4) hasonlóan – rámutat arra, hogy a digitális átalakulás kiaknázása érdekében az uniós hálózatoknak és tervezett támogatási intézkedéseknek a digitális eszközöket az egészségügyre és az ellátásra vonatkozó alapvető jogok érvényesítésére és megszilárdítására kell használniuk, nem pedig azok gyöngítésére. A digitális eszközöknek támogatniuk kell mind az egyének, mind a helyi közösségek és a szociális gazdaság potenciálját; hatékony eszközként kell szolgálniuk a jogok előmozdításához és az új szervezési és irányítási formák kidolgozásához az egészségügy és az ellátás tekintetében; továbbá hozzá kell járulniuk a szolidaritás és egyetemesség értékének újbóli megerősítéséhez, amely értékek egészségügyi rendszereink alapját képezik. Ez megfelelő közberuházások révén biztosítandó, ami egy korábbi véleményben (5) is szerepel.

2.12.

Korábban megfogalmazott véleményeivel összhangban az EGSZB úgy véli, hogy az ellátásokhoz való egyenlő hozzáféréshez – ami az egészségügyi szakpolitikák egyik alapvető célkitűzése – a digitális technológia akkor nyújthat előnyöket, ha több feltétel teljesül:

—	a területi lefedettség (hozzáférés, sávszélesség) egyenlő, szem előtt tartva a digitális szolgáltatók által gyengén kiszolgált területeket;

—	a használat szempontjából csökken a polgárok, az egészségügyi szakemberek, illetve a betegség- és egészségbiztosítási rendszerek szereplői közötti digitális szakadék;

—	a teljes informatikai infrastruktúra átjárható (adatbázisok, orvostechnikai eszközök), ami elősegíti az ellátások folytonosságát az egyes struktúrákon belül és e struktúrák között;

—	az egészségügyi adatok védelmet élveznek, és semmilyen esetben sem használhatók fel a betegek kárára;

—	a hozzáférés javítása érdekében elektronikus úton megosztják a gyógyszer-engedélyezési hatóságok által jóváhagyott terméktájékoztatókat (egy korábbi EGSZB-véleményben (6) említettek szerint).

2.13.

A távorvoslás, az internetre csatlakoztatott készülékek, valamint a nanotechnológia, biotechnológia, információtechnológia és kognitív tudományok (NBIC) fejlődése nem vezethet ahhoz, hogy az egyéneket egyszerű csatlakoztatott testeknek tekintsék, amelyek egy mindenható számítógépes program segítségével távolról vizsgálhatók, ellenőrizhetők és felügyelhetők. Az egészségügy műszaki fejlődése valójában ennek ellenkezőjére, vagyis a gyógyítás és az ápolás gyakorlatának alapját képező személyes kapcsolat és társadalmi kötelék szerepének megerősítésére ösztönöz.

3. A digitális átalakulás hatásai

3.1. A digitális átalakulás hatásai az egészségügyre és az ellátásra

3.1.1.

Az Európai Bizottság közleménye szemlélteti, hogyan járulhat hozzá az EU a Tanács következtetéseiben foglalt célkitűzések eléréséhez; nevezetesen azáltal, hogy kiépíti a szükséges együttműködési rendszert és infrastruktúrát az EU-ban, és ezzel segíti a tagállamokat, hogy eleget tudjanak tenni az e területeken tett politikai kötelezettségvállalásaiknak. A javasolt intézkedések egyúttal hozzájárulnak ahhoz a kötelezettségvállaláshoz is, amelynek értelmében az Európai Bizottság megvalósítja az ENSZ-nek „Az egészséges élet és jóllét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” fenntartható fejlesztési célját és a szociális jogok európai pillérének elveit.

3.1.2.

Az EGSZB egyetért a közleményben vázolt elképzeléssel, nevezetesen a digitális innovációk és a szociális vállalkozások megfelelő alkalmazása révén történő egészségfejlesztéssel, betegségmegelőzéssel és betegségek elleni küzdelemmel, a betegek nem teljesített igényei kielégítésének elősegítésével, továbbá annak megkönnyítésével, hogy a polgárok egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a kiváló minőségű ellátáshoz.

3.1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy létfontosságú az európai egészségügyi és ellátási rendszerek fenntarthatóságának növelése, ami elősegíti azt, hogy a digitális termékeknek és szolgáltatásoknak az egészségügyben és az ellátásban történő nagyobb mértékű használata révén a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a digitális tartalmak egységes piacának potenciálját. A javasolt intézkedéseknek továbbá azt a célt kell szolgálniuk, hogy serkentsék a növekedést és előmozdítsák az európai ipart az ágazatban, valamint azokban a profitorientált és nonprofit vállalkozásokban, amelyek kidolgozzák és kezelik az egészségügyi és ellátási szolgáltatásokat.

3.1.4.

A digitális átalakulás nevezetesen lehetővé teszi az adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását, ami révén csökkenteni lehet a népességnövekedéssel és a várható élettartam meghosszabbodásával egyébként párhuzamosan növekedő egészségügyi kiadásokat, támogatva ezzel az állami intézkedések optimalizálását nemzeti és európai szinten egyaránt.

3.1.5.

Az egészségügy digitalizálása nemcsak a kórházban töltött időt fogja csökkenteni – ami közvetlen kedvező hatással lesz a kórházi ellátásra –, hanem maguk a betegek gyógyulását is elősegíti majd. A nemzetközi elismerés összefüggésében az Egészségügyi Világszervezet a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (ITU) együttműködve javaslatot tett a nemzeti e-egészségügyi stratégiai eszköztár elkészítésére, amely alapvetően a nemzeti szintű e-egészségügyi stratégiák, cselekvési tervek és nyomonkövetési keretek kidolgozásához és továbbfejlesztéséhez biztosít módszertant.

3.2. A digitális átalakulás hatása az emberekre

3.2.1.

A digitális átalakulás lehetőséget nyújt a polgárok számára, hogy széles körben hozzáférjenek innovatív és hatékonyabb, személyre szabott egészségügyi ismeretekhez, infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz, ugyanakkor – szolgáltatóként, információ-előállítóként és adatszolgáltatóként – hozzájáruljanak mások egészségének javításához.

3.2.2.

Az is figyelembe vehető továbbá, hogy a polgároknak jogukban áll hozzáférni az egészségügyi adataikhoz, és dönteni arról, hogy megosztják-e ezeket, és ha igen, milyen esetekben. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy elengedhetetlenül fontos, hogy tekintetbe vegyék az általános adatvédelmi rendeletet, amely 2018. május 25-én lépett hatályba, és garantálni fogja, hogy a polgárok maguk rendelkezhessenek személyes adataik, köztük egészségügyi adataik felhasználásáról. Emellett figyelembe kell venni az Orvosok Világszövetségének (WMA) az egészségügyi adatbázisokkal és biobankokkal kapcsolatos etikai megfontolásokról szóló Tajpeji Nyilatkozatában tett kijelentéseket is, amelyeket a WMA 53. közgyűlése 2002 októberében fogadott el az egyesült államokbeli Washingtonban, és a 67. közgyűlés vizsgált felül Tajpejben (Tajvan), 2016 októberében.

3.2.3.

E tekintetben elengedhetetlenül fontos, hogy mérsékeljük az emberek digitális jártassági szintjei közötti, egyre szélesedő szakadék jelentette kockázatot. Az egészségügyi jártasság szociális és digitális összefüggésben egy személy arra vonatkozó képességét jelenti, hogy hozzájusson a jólléte és egészsége megőrzéséhez szükséges információkhoz, megértse és felelős módon használja azokat. Ezért garantálni kell, hogy az új eszközökkel kapcsolatos készségek és jártasság mértéke lehetővé tegye az emberek számára, hogy az életmód és az életkörülmények javítását szolgáló intézkedések révén saját, illetve a közösség jóllétét is fejlesszék.

3.2.4.

Mivel a felhasználók állnak a tervezés és a szolgáltatás középpontjában, az általuk generált adatokat is kiemelt fontosságúnak kell tekinteni, és ezért megfelelő szabályokat kell lefektetni az adatok tulajdonjogát és maguk a felhasználók, illetve harmadik felek általi használatukat illetően. A következő kérdéséket kell feltenni: „Ki az adatok tulajdonosa?”, „Kinek áll jogában használni őket?”, „Szolgáltatást nyújtó harmadik felek milyen körülmények között használhatják fel az adatokat?”, „A felhasználó szabadon használhatja az adatokat?” stb. E tekintetben lényegi különbséget kell tenni a különböző adattípusok között: egyrészt a nyers adatok, másrészt pedig az algoritmusok és mesterséges intelligenciájú szolgáltatások által termelt adatok között. Hogyan kezelendő az információ tulajdonjoga abban az esetben, ha egy másik fél saját algoritmusok használatával új összesített adatokat generál? Hogyan kell az üzleti modelleket úgy megtervezni, hogy azok kezelni tudják több olyan érdekelt fél jelenlétét is, amelyek közül mindegyik alapvetően járul hozzá a szolgáltatásnyújtáshoz? Szintén különbséget kell tenni az olyan (hagyományosabb, pl. a napi életvitelt támogató [Activity of Daily Living, ADL]) üzleti modellek között, amelyek csak szolgáltatásokon alapulnak, és azok között, amelyek betegközpontú adatokon alapulnak és lehetőséget rejtenek magukban arra, hogy új szolgáltatásokat dolgozzanak ki a távegészségügy (pl. preventív, kezeléstámogatási és alkalmazkodási szolgáltatások) vonatkozásában.

3.2.5.

Az egyes felhasználók autentikus – azaz eredeti – adatai jelentik az egyetlen hasznos értéket az algoritmusok, szolgáltatások és platformok számára, ami azt jelenti, hogy a felhasználó (és kizárólag általa, illetve biológiai, kognitív, kulturális és viselkedési jellegzetességei) által termelt eredeti termékként lehet és kell rájuk tekinteni, és mint ilyenek, „eredeti hozzájárulások”, amelyeket hasonló, ugyanakkor ad hoc módon a szellemi tulajdonon alapuló szabályok szerint kell védeni. Az egyik javaslat aktív védelmet szorgalmaz, amely a felhasználók által a digitális egészségügyi platformokkal való interakciók során generált valamennyi adat „(ingyenes) másolásához való jog” révén valósulna meg, és így lehetővé tenné számukra, hogy – amennyiben helyénvaló – újra felhasználják azokat azáltal, hogy egyéb szolgáltatások/algoritmusok révén újra összegyűjtik őket. Az adatok „(ingyenes) másolásához való jog” egy másik probléma megoldásában is segít, amelyhez hozzátartozik a verseny védelme és ösztönzése, és amelyet most nehéz próba elé állítanak azok a rendszerek, amelyeket a digitális platformok – szerződések alapján vagy egyéb módon – jelenleg használnak az adatok és a személyes előzmények kisajátítására.

3.2.6.

Maga az EU is foglalkozott a 3.2.5. pontban említett kérdéssel több alkalommal is, és néhány esetben az adatok rendelkezésre bocsátásához (másolás) való jog mellett döntött (lásd az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 9. cikkét: „ha a végső felhasználók ezt kérik, számukra vagy a nevükben eljáró harmadik fél számára rendelkezésre bocsássák az adott felhasználók villamosenergia-inputjának és -vételezésének mérési adatait olyan könnyen érthető formában, amelyet felhasználhatnak az ajánlatok összehasonlítható alapon történő összevetéséhez”).

3.2.7.

Az EGSZB egy összekapcsolt IT-infrastruktúra létrehozását javasolja annak érdekében, hogy a ritka betegségben szenvedő betegeket gyorsan el lehessen érni, valamint az egészségügyi és orvosi adataikat elérhetővé lehessen tenni a világszintű nonprofit kutatások számára. Az Európai Unió ösztönzi egy elektronikus egészségügyi nyilvántartás létrehozását azáltal, hogy támogatja az információcserét, a szabványosítást és az egészségügyi szolgáltatók közötti információcserét szolgáló hálózatok kifejlesztését annak érdekében, hogy koordinálják az intézkedéseket egy esetleges közegészségügyi kockázat esetén.

3.2.8.

Ez lehetővé tenné az emberek/polgárok/betegek/felhasználók számára, hogy ismét kezükbe vegyék a teljes irányítást digitális identitásuk felett. Ez lehetővé tenné számukra, hogy részt vegyenek a személyre szabott orvoslás és megelőzés céljából összegyűjtött adatokból nyert ismeretek megszerzésében, valamint hogy élvezzék az ezen összesített adatokból származó jelentős gazdasági hasznokat.

3.3. A digitális átalakulás hatása a szociális és egészségügyi rendszerekre

3.3.1.

Az EGSZB (amint a véleményében (7) is megemlíti) támogatja a négypilléres eljárást az egészségügy és az ellátás digitális átalakítására irányuló határokon átnyúló közös munka tekintetében.

3.3.1.1.

A javaslat létrehoz egy koordinációs csoportot, amely a tagállamok egészségügyi technológiaértékelési szerveinek képviselőiből áll, és bemutatja a jövőbeni együttműködés négy pillérét. A közös munkát a tagállamok irányítanák a koordinációs csoporton keresztül, és a munka a következőket ölelné fel:

—	közös klinikai értékelések;

—	közös tudományos konzultációk;

—	a kialakulóban lévő egészségügyi technológiák azonosítása;

—	önkéntes együttműködés a tagállamok között.

3.3.1.1.1.

A közös klinikai értékelések azokra a leginnovatívabb technológiákra vonatkoznak, amelyek között szerepelnek: i) a központi forgalombahozatali engedélyezési eljárás alá eső gyógyszerek; és ii) olyan orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök bizonyos kategóriái, amelyekkel kezelhetők a kielégítetlen orvosi szükségletek, a betegekre, a közegészségügyre vagy az egészségügyi rendszerekre gyakorolt potenciális hatások, illetve a jelentős határokon átnyúló dimenzió. Az ilyen értékeléseket a tagállamok egészségügyi technológiaértékelési szervei, gyógyszerészeti cégek vagy orvostechnikaieszköz-gyártók (a „fejlesztő”), betegek, klinikai szakértők és egyéb érdekelt felek terveznék meg és állítanák össze. Az Európai Bizottság általi ellenőrzést követően sor kerülne a jelentés közzétételére, majd annak tagállamok általi felhasználására.

3.3.1.1.2.

A közös tudományos konzultációk, más néven „korai párbeszédek” lehetővé tennék az egészségügyi technológia fejlesztői számára, hogy az egészségügyi technológiaértékelési szervek tanácsát kérjék azokkal az adatokkal és bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyek valószínűleg elő lesznek írva a jövőbeni közös klinikai értékelések keretében. A fejlesztőknek lehetőségük nyílna arra, hogy közös tudományos konzultációt kérjenek a koordinációs csoporttól. Amint a koordinációs csoport jóváhagyta azokat, a közös tudományos konzultáció jelentéseit megküldenék a technológiafejlesztőnek, de nem tennék őket közzé.

3.3.1.1.3.

A „kilátások vizsgálata” vagy a kialakulóban lévő egészségügyi technológiák azonosítása (azaz az olyan technológiáké, amelyeket még nem vezettek be az egészségügyi rendszerbe) hozzájárulna annak biztosításához, hogy a betegekre, a közegészségügyre és az egészségügyi rendszerekre várhatóan jelentős hatást kifejtő egészségügyi technológiákat a fejlesztés korai szakaszában azonosítsák és beillesszék a közös munkába.

3.3.1.1.4.

A tagállamoknak lehetőségük nyílna arra, hogy önkéntes együttműködést folytassanak uniós szinten azokon a területeken, amelyeket nem fed le a kötelező együttműködés. Ez többek között biztosítaná annak lehetőségét, hogy egészségügyi technológiaértékeléseket végezzenek a gyógyszerektől és orvostechnikai eszközöktől eltérő egészségügyi technológiákon (például sebészeti eljárások), valamint hogy értékeljék a nem klinikai tényezőket (például az orvostechnikai eszközöknek az ellátás megszervezésére gyakorolt hatását).

3.3.2.

A digitális átalakulás által lehetővé tett új egészségügyi megoldások alkalmazása több fontos multidiszciplináris, többek között etikai, jogi és társadalmi kérdést vet fel. Bár már létezik jogi keret az adatvédelem és a betegbiztonság tekintetében, olyan más kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés és az adatbányászattal és az automatikus döntéshozatallal összefüggő kockázatok, garantálva így a megfelelő szabványokat és jogszabályokat az e-egészségügy és m-egészségügy megfelelő minőségének, valamint a szolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének biztosítása érdekében. Hasonlóképp, bár léteznek a közbeszerzésre, a versenyre és a belső piacra vonatkozó uniós és nemzeti szintű szabályok, a szolgáltatások szintjén is meg kell vitatni és el kell fogadni olyan új megközelítéseket, amelyek figyelembe veszik a digitális átalakulást.

3.3.3.

A digitális átállás együtt fog járni az egészségügyi rendszer átszervezésével: új szolgáltatásnyújtási módszerek és normák fognak megjelenni (pl. a gondozók mellett robotok használata). Ezenkívül a gondozóknak megfelelő és specifikus képzési programokon kell részt venniük (amelyek szociális, orvosi vagy technikai hátteret is biztosítanak), és fel kell készülniük új munkakörök megjelenésére, valamint a munkakörnyezet átalakulására. Ez olyan új szolgáltatási modellek, támogatási szabályzatok, tanúsítványok és szabványok meghatározásához vezet majd, amelyek illeszkednek a digitális szolgáltatásoknak és technológiáknak a valós ellátási környezetekben és piacokon történő bevezetéséhez. Ezek megtervezésekor és kifejlesztésekor követni kell a felhasználóközpontú tervezés, a műszaki felhasználhatóságon alapuló tervezés, az egyetemes tervezés stb. elveit, hogy a felhasználók és azok igényei álljanak a folyamat középpontjában, elkerülve, hogy digitális szakadék jöjjön létre és egyes embereket kizárjanak a szolgáltatások igénybevételéből.

3.3.4.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság törekvéseit, hogy támogassák az európai egészségügyi nyilvántartás megosztási formátumának kifejlesztését és bevezetését, valamint hogy dolgozzák ki a közös azonosítási és hitelesítési intézkedéseket a 2011/24/EU irányelv 14. cikkének (2) bekezdésének megfelelően.

3.4. A digitális átalakulás hatása a digitális piacra

3.4.1.

A kihívást az jelenti, hogy ismét „egyensúlyba kell hozni a szociális-gazdasági aszimmetriát az adatgazdaságban” (8) az alábbiak révén:

—	valamennyi személyes (orvosi és nem orvosi) adat digitális másolatához való törvény szerinti jog; adathordozhatóság (az uniós adatvédelmi irányelv 20. cikke);

—	egy biztonságos és védett platform, amelyen az emberek az adatokat saját feltételeik szerint tárolhatják, kezelhetik és aktívan oszthatják meg;

—	a személyes adatokkal foglalkozó platformok nonprofit együttműködési szervezési struktúrája annak érdekében, hogy a polgárok legyenek az adatok tulajdonosai;

—	az adatok polgárok által irányított másodlagos felhasználásából származó olyan bevételek, amelyeket a tagok és általában a társadalom hasznára váló projektekbe és szolgáltatásokba fektetnek be.

3.4.2.

A közös klinikai értékelések elősegítenék a gyorsabb hozzáférést, megelőznék az ismétlődéseket nemzeti szinten és nagyobb következetességet, egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosítanának az eljárásban részt vevő valamennyi fél számára. Az orvostechnikai eszközök ipara általában véve szkeptikusabb a javaslattal szemben. A klinikai egészségügyi technológiaértékelések terén folyó kötelező együttműködés lelassíthatja az eszközök piacra jutását, annak megkönnyítése helyett.

3.4.3.

A mobileszközök elterjedésével párhuzamosan az e-egészségügyi és m-egészségügyi megoldások új, optimalizált folyamatokkal rendelkező szolgáltatásokat kínálnak majd. A folyamatok közé tartozik majd az egészségügyi és ellátási szakemberek mobilitásának elősegítése.

3.4.4.

A digitális átalakulás ösztönözni fogja az új dinamikus üzleti modellek kialakítását, elő fogja mozdítani a különböző érdekelt felek üzleti részvételét és előnyökkel fog járni a felhasználói tapasztalatok számszerűsítésének köszönhetően. Sikere azon fog múlni, hogy fogyasztóközpontú (vagy felhasználóközpontú) marad-e annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználó szempontját a tervezési folyamat legelejétől kezdve tekintetbe vegyék (tervezési gondolkodásmód).

3.4.5.

A digitális átalakulás lehetővé teszi majd az egészségügyi és szociális adatok széles körű használatát, ami megkönnyíti majd a gépi tanulási szolgáltatásokkal működő rendszerek és eszközök beépítését, illetve szükségessé teszi az átjárhatóságot és a gépek közötti (M2M) interakciós képességet, amelynek figyelembe kell vennie a felhasználói követelmények és preferenciák sokféleségét, a „jövőbiztos” rendszerek fejlesztését, a meglévő infrastruktúrákkal és helyi szolgáltatókkal való integráció lehetőségét, valamint minden olyan forradalmi és nem tervezett technológiát és szolgáltatást, amelyek új szabványosítási követelményeket állítanak.

3.4.6.

Az új kulcsfontosságú alaptechnológiák, mint például az 5G lehetőségeket teremtenek majd a fejlett mobil szélessávú termékek és szolgáltatások számára, támogatva ezáltal, hogy a dolgok internetén alapuló eszközök rendkívüli mértékben, milliószámra kapcsolódjanak. Az 5G és a dolgok internetének elterjedésével a digitális átalakulási stratégiák döntő jelentőséggel bírnak az egészségügy területén tevékenykedő számos érdekelt fél számára, különösen mivel az új fogyasztói magatartás és szükségletek új digitális lehetőségeket kívánnak majd.

3.4.7.

Az EGSZB az alábbiakkal kapcsolatos szolgáltatásokat támogatja: egészségügyi információk, betegségmegelőzés, távtanácsadási rendszerek telepítése, online gyógyszerrendelés, beterjesztés, valamint az orvosi költségek megtérítése. Az olyan meglévő platformokra, mint az Alfred, Big White Wall, Medicine Patient Portal, Empower stb. úgy lehet tekinteni, mint amelyek lehetővé teszik a digitális átalakulást a digitális tartalmak egységes piacán. Érdekesség, hogy 2018. május 29-én bejelentették, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő (European Open Science Cloud) támogatni fogja a világszinten élenjáró uniós tudományt azáltal, hogy megbízható környezetet teremt a kutatási adatok tárolására és feldolgozására. A felhőnek a kiváló meglévő és megjelenő infrastruktúrákat kell széles körben és európai szinten összefognia, miközben tiszteletben tartja alkotóelemei irányítási és finanszírozási mechanizmusait; az összefogásban való részvételnek önkéntesnek kell lennie, az irányítási struktúra pedig magában foglalna tagállami minisztériumokat, érdekelt feleket és tudományos munkatársakat.

3.5. A digitális átalakulás hatása a szolgáltatókra

3.5.1.

E tekintetben az EGSZB egyetért az alábbi célkitűzésekkel:

—	hangsúly az egészségügyi szolgáltatókon;

—	hangsúly a betegeken, amikor belépnek az egészségügyi rendszerbe;

—	hatékony adattovábbítás az alapellátásban (e-egészségügy, elektronikus betegadatlap);

—	a betegek hozzájárulása ahhoz, hogy az adataikat kutatási célra felhasználják; további adatok nyújtására irányuló ösztönzők (m-egészségügy);

—	a betegek kutatásba történő bevonásával kapcsolatos nehézségek csökkentése.

3.5.2.

Közelmúltbeli technológiai, társadalmi és gazdasági tanulmányok rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika lehetővé teszik majd, hogy új megközelítéseket tervezzenek és fejlesszenek a személyre szabott és precíziós orvoslás, valamint a kognitív képességek gyengülése és az együttműködő robotok terén. E megközelítések elterjedése az egészségügyben azt jelenti, hogy át kell alakítani és fejleszteni kell a szolgáltatástervezéssel, -nyújtással és -értékeléssel összefüggő valamennyi folyamatot. Ebben az összefüggésben a digitális átalakulás alapvető, egyszersmind katalizáló (vagy „gyorsító”) tényezőt jelent az innovatív technológiák egészségügy terén történő integrációja során.

3.5.3.

A digitális átalakulás képes arra, hogy hatalmas mennyiségű adatot bocsásson rendelkezésre, ami lehetővé teszi a mesterséges intelligencián alapuló új és ambiciózus szolgáltatási megoldások vizsgálatát és fejlesztését. Ez jelenthetné az alapot egy olyan keret megteremtéséhez, amelynek segítségével objektíven számszerűsíteni lehet a krónikus betegségeket és azonosítani lehet a korai diagnózisban és a kezelés nyomon követésében rejlő lehetőségeket. Továbbá a mesterséges intelligencia terén elért közelmúltbeli eredmények kihasználnák az adatok hozzáférhetőségét, hogy olyan rendszereket fejlesszenek ki, amelyek képesek megtanulni, hogyan fejlődnek a betegségek, majd alkalmazkodni tudnak ehhez.

3.5.4.

Az adatok széles körű felhasználása és az érdekelt felek arra vonatkozó képessége, hogy ezeket a felhasználói igényeknek megfelelően használják és alakítsák át, új forgatókönyvek előtt nyitják meg az utat az adatok, a tudás és a szakértelem megosztása tekintetében. Ezt már támogatják az európai referenciahálózatok is, amelyek irányítási szerkezetet biztosítanak az Unió-szerte történő tudásmegosztás és ellátás koordinációja számára a ritka betegségek terén. Ha egy konkrét földrajzi hely (terület vagy város) nem rendelkezik szakértelemmel egy konkrét betegséggel kapcsolatban, a hálózat segít az orvosoknak abban, hogy egy más helyen működő más szakértői központtól megszerezzék a szükséges tudást. Hasonlóképpen a kórházak is Európa-szerte használni tudják a digitális összekapcsoló rendszereket arra, hogy megosszák egymással a tudásukat és támogassák egymást.

3.5.5.

Az előbbi pontokból nyilvánvalóan adódik, hogy a kiberbiztonság e tekintetben kiemelt prioritású kérdés. Amint arra az ENISA-jelentés (Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség; Az ENISA 2017. évi jelentése a fenyegetettség helyzetéről: a 15 legveszélyesebb kiberfenyegetés és -tendencia) rámutat, a kibertérben bekövetkező támadások összetettsége és a kártékony fellépések kifinomultsága folyamatosan nő. Az egészségügyben, ahol az átfogó rendszerek össze vannak kapcsolva, és nagyon jelentős kockázatok állnak fenn például a betegek élete, a bizalmas személyes információk, a pénzügyi források stb. tekintetében, az információbiztonság kulcsfontosságú kérdés. A digitális átalakulás ezen összefüggésében új módszerekre és iránymutatásra van szükség annak érdekében, hogy a kiberbiztonság alapján modellezni tudják a kiberbiztonsági értékelési kereteket, a szervezeti ellenintézkedéseket és az interoperabilitási megfelelést.

3.5.6.

Az EGSZB továbbá támogatja, hogy az EU olyan kis- és középvállalkozásokat támogat, amelyek digitális megoldásokat fejlesztenek ki a személyközpontú ellátáshoz és a betegek általi visszajelzéshez. Az együttműködés természetesen kiterjed majd a hatóságokra és más olyan érdekeltekre is, amelyek elkötelezettek az egészségügyi rendszerekben alkalmazandó digitális megoldások (pl. m-egészségügy és független élet) hitelesítésével és tanúsításával kapcsolatos közös vagy kölcsönösen elismert elvek előmozdítása iránt.

3.5.7.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az egészségügyi kártyák uniós tagállamok általi kibocsátására irányuló korábbi kezdeményezéseknek folytatódniuk kell az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának keretében. Tekintettel az ilyen e-egészségügyi kártyákon tárolható orvosi adatok bizalmas jellegére, az ilyen kártyákat szigorú adatvédelemmel kell ellátni.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 19-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) HL C 283., 2018.8.10., 28. o.

(2) COM(2018) 233 final.

(3) HL C 434., 2017.12.15., 1. o.; HL C 13., 2016.1.15., 14. o.; és HL C 458., 2014.12.19., 54. o.

(4) HL C 434., 2017.12.15., 1. o.

(5) HL C 173., 2017.5.31., 33. o.

(6) HL C 13., 2016.1.15., 14. o.

(7) HL C 283., 2018. 8. 10., 28. o.

(8) Világgazdasági Fórum: Jelentés a világ informatikai helyzetéről 2014.

Top

Choose the experimental features you want to try