Vezetői összefoglaló

A páneurópai magánnyugdíjtermékről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A magánnyugdíjtermékek meghatározásuk szerint olyan nyugdíj-megtakarítási pénzügyi termékek, amelyek a megtakarítók és nem állami szervezetek közötti, önkéntes alapon kötött szerződésen alapulnak. A nyugdíjba vonulásig tartó tőkefelhalmozás útján megvalósított céljuk kifejezetten a nyugdíj-előtakarékosság, a nyugdíjba vonulást követően pedig kiegészítő jövedelmet biztosítanak. Kiegészítik az állami és a foglalkoztatói nyugellátást.

A tőkepiaci unió megteremtésére vonatkozó cselekvési tervében 1 a Bizottság megállapította, hogy a „harmadik pillérbe” tartozó magánnyugdíjaknak jelenleg nincs tényleges egységes piaca. A magánnyugdíjak kiterjedt és versenyképes piacának teljes körű kialakítását akadályozza az uniós és nemzeti szinten széttagolt szabályrendszer. 

A piac széttagoltsága gátolja, hogy a magánnyugdíj-szolgáltatók maximalizálhassák a méretgazdaságosságot, a kockázatok diverzifikálását és az innovációt, ezáltal csökken a megtakarítók számára kínált választék, és emelkednek a költségeik. Emellett egyes esetekben a meglévő magánnyugdíjtermékek tulajdonságai nem kielégítőek. A nyilvános konzultáció során számos válaszadó vélte úgy, hogy az EU-ban jelenleg rendelkezésre álló és értékesített magánnyugdíjtermékek kínálata nem megfelelő. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság 2015. évi, a lakossági befektetők piacaira vonatkozó eredménytáblája is, amely szerint a magánnyugdíjtermékek azon három termék egyikét jelentik, amelyek esetében a lakossági befektetők körében a legalacsonyabb az elégedettségi arány. Végül, a meglévő magánnyugdíjtermékek határokon átnyúló értékesítése és hordozhatósága rendkívül korlátozott. 

A magánnyugdíjtermékek uniós szinten történő jelentősebb mértékű fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy enyhüljenek a nyugdíj által biztosított elégtelen mértékű bérpótlásból és az uniós tőkepiaci befektetések elmaradásából eredő problémák.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az általános célkitűzés a magánnyugdíjak egységes piacának létrehozása és hozzájárulás a tőkepiaci unió megvalósításához. Ez a fő cél három konkrét célkitűzést tartalmaz:

1. Az EU-n belüli beruházások növelése és hozzájárulás a tőkepiaci unió megvalósításához – Hosszabb távon nagyobb méretű nyugdíj-megtakarítási poolok létrehozása és további források irányítása a produktív hosszú távú befektetések felé.

2. A magánnyugdíjpiaci termékek jellemzőinek javítása – egyszerű, átlátható páneurópai magánnyugdíjtermékek kialakításának lehetővé tétele.

3. A magánnyugdíjtermékek határokon átnyúló szolgáltatásának és hordozhatóságának megerősítése – a cél az, hogy a szolgáltatók növeljék a méretgazdaságosságot, továbbá javítsák a hatékonyságot és az innovációt, valamint megkönnyítsék a lakossági befektetők számára magánnyugdíjuk átvitelét másik tagállamba költözés esetén. 

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A tagállamok összehangolatlan erőfeszítései nem tudják orvosolni a magánnyugdíjtermékek nemzeti szabályozásának sokféleségéből származó problémákat. Az uniós szintű fellépés jelentős többletértéket képviselne és kezelné a piac széttagoltságát, továbbá elősegítené a szolgáltatók határokon átnyúló működését azáltal, hogy lehetővé tenné számukra bizonyos feladatok uniós szintű központosítását. Ami a magánszemélyeket illeti, az uniós szabályokban előírt minimális termékkövetelmények átlátható, egyszerű és biztonságos feltételeket teremtenének a lakossági befektetőknek, és előnyöket biztosítanának a munkavállalók és önálló vállalkozók számára egyaránt, függetlenül attól, hogy mobil munkavállalókról van-e szó vagy sem. Csak uniós szintű intézkedés mozdíthatja elő a hordozhatóságot, és képes kezelni a növekvő számú mobil munkavállaló igényeit.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

A hatásvizsgálat a következő három lehetőséget elemzi:

1. Alapforgatókönyv, amely szerint nem kerül sor uniós szintű szakpolitikai intézkedésre.

2. Páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) kialakítása, ami azt jelenti, hogy bevezetésre kerülnek az uniós magánnyugdíjtermékek – egységes és rugalmas jellemzőkön alapuló – önkéntes kiegészítő rendszerére vonatkozó előírások.

3. Harmonizáció, amelynek célja a tagállami nyugdíjrendszerek összehangolása.

Az előnyben részesített alternatíva a 2. lehetőség. E lehetőség a legfontosabb jellemzők fokozottabb szabványosítását jelenti, ami lehetőséget teremt a szolgáltatók számára a méretgazdaságossági előnyök növelésére, miközben a kulcsfontosságú elemek bizonyos fokú rugalmasságának megőrzése biztosítja, hogy a szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák a nemzeti adóösztönzők előnyeit. Egy évtized vagy ennél hosszabb időszak távlatában és annak feltételezésével, hogy a PEPP a nemzeti magánnyugdíjtermékekével azonos nemzeti adóösztönzők hatálya alá tartozik majd, azzal lehet számolni, hogy fokozódik a magánnyugdíjak elterjedése és a szolgáltató által a tőkepiaci unióban megvalósított befektetések volumene, továbbá könnyebbé válik a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás. A fogyasztók számára a nagyobb választék és a nyugdíj-megtakarítások megfelelő védelme jelent előnyt. Az említett előírások meghatározása költséghatékony és politikailag megvalósítható, mivel nem teszi szükségessé a meglévő magánnyugdíjtermékeknek az új szabályozási feltételekhez való hozzáigazítását és nincs hatással a hatályos szabályozásra.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

A fogyasztók és a fogyasztói szövetségek egy egyszerű, átlátható magánnyugdíjtermék kialakítását részesítik előnyben (2. lehetőség). A szolgáltatók (biztosítók, nyugdíjalapok, eszközkezelők) leginkább a 2. lehetőséget támogatták, tekintettel arra, hogy lehetőséget teremt a piaci hiányosságok kezelésére. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) szakvéleményében szintén támogatta a PEPP létrehozását. A szolgáltatók a tagállami szabályrendszerek összehangolását tartják a legkevésbé hatékonynak. A nyilvános konzultáció során a tagállamok is határozottan ellenezték a nemzeti rendszerek összehangolását (3. lehetőség).

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

Az előnyben részesített lehetőség révén az uniós ágazati szabályozás alapján engedélyezett szolgáltatók (többek között biztosítók, nyugdíjalapok, befektetési vállalkozások, bankok és vagyonkezelők) egységes jellemzőkön alapuló páneurópai magánnyugdíjtermékeket (PEPP) alakíthatnának ki. A lakossági befektetők számára a PEPP kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőséget jelentene. A mobil munkavállalók kihasználhatják a megkönnyített hordozhatóság előnyeit. Egy kapcsolódó tanulmány szerint a magánnyugdíjtermékek piacának a jelenlegi – becslések szerint mintegy 0,7 billió EUR-t kitevő – volumene várhatóan 1,4 billió EUR-ra (alapforgatókönyv) vagy 2,1 billió EUR-ra nőne (a PEPP-ből származó többletösszeggel, feltéve, hogy a PEPP-re is vonatkoznának adókedvezmények). Így a teljes piaci volumen potenciális növekedésének mintegy a fele a PEPP-hez kapcsolódna, a másik fele pedig a jelenleg értékesített nemzeti termékek növekedési dinamikájából eredne. Hosszabb távon a fokozott elterjedés hozzájárulna a tőkepiaci unió céljának megvalósításához.

Ez a kezdeményezés pozitív szociális hatással járna, mivel a magánnyugdíjtermékek elterjedése növelné azon személyek számát, akik megfelelő nyugdíjjövedelemmel rendelkeznek. Új nyugdíj-megtakarítási lehetőséget teremtene mindenekelőtt az önálló vállalkozók és a mobil munkavállalók számára.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

Mivel az előnyben részesített lehetőség a nemzeti szabályokkal párhuzamosan érvényesülő, kiegészítő rendszert jelentene, nem várhatók negatív gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatások.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A kezdeményezés eredményeként a korábban elsősorban biztosítókból álló szolgáltatói körbe bevonhatók a vagyonkezelők és a specializált nyugdíjalapok. Mivel a szolgáltatók egy része, például a vagyonkezelők gyakran kkv-k, az új üzleti lehetőségek megteremtése számukra is előnyös lehet.

Ezenkívül a kezdeményezés pozitív hatást gyakorolhat a kkv-kra azáltal, hogy további magánmegtakarításokat mobilizál és a forrásokat a gazdaság felé irányítja, hogy így kiegészítő finanszírozási forrásokat biztosítson a kkv-k számára. Emellett a kezdeményezés hozzájárul ahhoz is, hogy az önálló vállalkozók több nyugdíj-megtakarítási lehetőség közül választhassanak.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?

A PEPP olyan új termékkategóriát jelentene, amelyet a nemzeti illetékes hatóságok – hatályos szabályozási keretelveken alapuló – szabályozási felügyelete alá tartozó szolgáltatók széles köre kínálna. A PEPP határokon átnyúló forgalmazásának nyomon követése további feladatokat jelenthet a nemzeti illetékes hatóságok számára. Az egyes PEPP-termékek engedélyezése az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) hatáskörébe tartozna, amihez kiegészítő erőforrásokra van szüksége. A jelenlegi társfinanszírozási szabályok értelmében e finanszírozás az uniós költségvetés részét képezi, és nem haladja meg a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott előirányzatokat. Emellett a tagállamok hatáskörében marad annak eldöntése, hogy biztosítanak-e a PEPP számára kedvező adóösztönzőket, és az esetleges hatások mértéke a termék nemzeti szintű elterjedésétől függ.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Várhatóan nem lesznek egyéb jelentős hatások.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A javasolt jogszabálynak rendelkeznie kell az alkalmazás első három évét követően elvégzendő felülvizsgálatról. A felülvizsgálat során értékelni kell a magánnyugdíjtermékek elterjedését, a tőkepiaci unióhoz való hozzájárulást, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás bővülését és a lakossági befektetők számára biztosított hordozhatóságot.