52017IP0062

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017IP0062 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017IP0062

Az Európai Parlament 2017. március 2-i állásfoglalása a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (2015/2328(INI))

HL C 263., 2018.7.25, p. 19–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

25.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/19

P8_TA(2017)0062

A Kreatív Európa program végrehajtása

(2018/C 263/03)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a rendelet),

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. és 173. cikkére,

—	tekintettel a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 2005. október 20-án elfogadott egyezményre,

—	tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

—	tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

—	tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

—	tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

—

tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap – szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel „Az európai film a digitális korban” című, 2015. április 28-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a strukturális és kohéziós politikákkal foglalkozó B. Tematikus Osztály által 2013-ban a Kulturális és Oktatási Bizottság felkérésére készített „Európa kulturális fővárosai: sikerstratégiák és hosszú távú hatások” című tanulmányra,

—	tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az EU 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervére,

—	tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra, különösen annak a hatályos jogszabályok utólagos értékeléséről szóló (20)–(24) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0030/2017),

A.	mivel a Kreatív Európa program célja egyrészről, hogy megőrizzék és népszerűsítsék az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint népszerűsítsék Európa kulturális örökségét, másrészről megerősítsék az európai kulturális és kreatív ágazat versenyképességét;

B.	mivel a kultúra az európai integráció előmozdításának egyik kulcseleme;

C.	mivel a Kreatív Európa program, különösen annak Kultúra alprogramja súlyosan alulfinanszírozott, és emiatt nehézségekbe ütközik, hogy eleget tegyenek a magas szintű elvárásoknak;

D.	mivel a rendelet 3. és 4. cikke értelmében az európai kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint Európa kulturális örökségének előmozdítása – és különösen a kulturális és kreatív alkotások országokon átívelő forgalmának előmozdítása – a program alapvető célkitűzései között szerepel;

E.	mivel a rendelet 12. cikke értelmében az országhatárokon átívelő forgalom és mobilitás előmozdítása – és különösen az európai irodalom terjesztésének támogatása annak érdekében, hogy az a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljék – a Kultúra alprogram prioritásai között szerepel;

mivel egy egyetlen program felépítése előnyöket mutat egy kritikus tömeg elérését illetően és láthatóvá teheti azokat a területeket, amelyek még mindig alá vannak becsülve és ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek a széttagoltságot, a globalizációt, az adathiányt és a hitelhezjutás terén tapasztalt nehézségeket illetően;

mivel a két alprogramból álló program felépítése, a két alprogram sajátosságainak és hasonlóságainak megőrzése, valamint a programnak egy kulturális-kreatív ággal való kiegészítése arra szolgál, hogy biztosítsa a kulturális területen megvalósuló, harmadik országokhoz kapcsolódó együttműködés és fejlesztések jobb megértését;

H.	mivel a kulturális-kreatív ág csak részben valósította meg az országokon és ágazatokon átívelő kulturális együttműködés előmozdítására irányuló stratégiai célját;

mivel a Kreatív Európa program lehetővé teszi a programban részt nem vevő országokkal, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő nemzetközi szervezetekkel – például az UNESCO-val, az Európa Tanáccsal, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – való együttműködést és közös fellépést a programok célkitűzéseinek megvalósításában való közös közreműködés alapján;

mivel a rendelet 18. cikkében foglalt teljesítménymutatók rendszerét – beleértve a program általános célkitűzéseire vonatkozó mutatókat, a MEDIA és a Kultúra alprogramokhoz kapcsolódó mutatókat, valamint a garanciaeszközhöz kapcsolódó egyedi mutatókat – a mai napig nem vezették be és kezdték el alkalmazni;

K.	mivel a jelenlegi értékelési rendszerről bebizonyosodott, hogy nem felel meg a program jellegének és sajátosságának, ezért azt fejleszteni kell;

mivel az olyan különleges intézkedések, mint például az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés, többek között annak hálózata, a díjak és az Európai Örökség címre vonatkozó fellépés, feltárták a fenntartható helyi gazdasági fejlődéssel és kulturális turizmussal kapcsolatos lehetőségeket, és ezért azokat fokozni kell és proaktívabban kell támogatni;

M.	mivel a kulturális-kreatív ág keretében 2016-ban elindították a menekültek európai társadalomba való befogadására irányuló külön felhívást a kreativitás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása és támogatása érdekében;

mivel a Kultúra alprogramon belül az együttműködési projektekkel kapcsolatos támogatási terület ezen alprogram költségvetésének közel 70 %-át teszi ki, a kulturális szereplők körében igen közkedvelt és határon átnyúló közös megközelítéseket vesz célba, valamint a nyitott megfogalmazás az előre nem látható, rendkívül innovatív és kreatív projektek számára is lehetőséget biztosít, amelyekre kifejezetten szükség van;

O.	mivel annak ellenére, hogy a rendelet rendelkezik kétoldalú megállapodások harmadik országokkal történő megkötéséről a programban vagy annak részeiben való részvételük céljából, a mai napig csak néhány ország folytatta le az eljárást;

mivel a Parlament fellépésének köszönhetően a kultúra, a kulturális és kreatív ágazatok és az audiovizuális ágazat, jóllehet nem megfelelően, fel lett véve az Erasmus +, a Horizont 2020 és a COSME többéves programba, a strukturális alapokba és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) prioritásai közé;

Q.	mivel erős szinergia áll fenn az informális tanulás és a kreatív és médiaágazat között, hiszen számos művészeti, média- és kulturális szervezet kínál informális oktatási lehetőségeket;

R.	mivel a sikeres pályázók aránya a Kultúra program esetében 15 %, a MEDIA program esetében 44 %, sőt az utóbbi alprogram esetében az automatikus forgalmazást támogató programok nélkül még kisebb (32 %);

S.	mivel a MEDIA program keretében eddig összesen 13 000 pályázatot regisztráltak, és a programból több mint 5 500 projekt nyert támogatást;

T.	mivel a MEDIA program automatikus pontrendszere, amely egyenlő versenyfeltételeket hivatott biztosítani a tagállamok számára, piaci torzuláshoz vezet és súlyosan bünteti a nagy audiovizuális gyártási kapacitással rendelkező országokat;

mivel a Kreatív Európa program Kultúra alprogramja keretében az együttműködési projektek számára nyújtott támogatások jellegüket tekintve nem igazodnak az operatív szerkezeti felépítésre és tevékenységekre épülő hálózatok igényeihez, ahogyan az a korábbi, 2007–2013-as időszakra szóló kulturális program esetében történt;

mivel az érdekelt felek kifogásolták, hogy az adminisztratív feldolgozás (pályázási, értékelési és jelentéstételi folyamatok) még mindig megterhelő; ezért hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a pályázati eljárást annak érdekében, hogy megkönnyítsék a programhoz való hozzáférést és ösztönözzék a részvételt a lehetséges kedvezményezettek körében;

mivel a Kreatív Európa irodák (CED) elengedhetetlen közvetítő szerepet töltenek be a Bizottság, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) és a pályázók között, és mivel jobb tájékoztatást kellene kapniuk a döntéshozatali folyamatról és jobban be kellene vonni őket a projektekről szóló információk szolgáltatásába és azok eredményeinek népszerűsítésébe;

X.	mivel a szereplők helytelenítik a pályázási eljárással járó nagy adminisztratív terhet, amely többek között terjedelmes iránymutatásokban és nagy számú, helyenként ellentmondásos információkat tartalmazó dokumentumokban jelentkezik;

Y.	mivel beszámolók szerint a vállalkozásoknak az Európai Bizottság felhasználóazonosítási rendszerében (ECAS) történő regisztrálása problematikus; mivel azonban az elektronikus igénylőlapnak pozitív a fogadtatása;

sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a Kreatív Európa költségvetését annak érdekében, hogy az egyidejűleg megfeleljen az európai polgárok elvárásainak és mindegyik alprogram törekvéseinek, elfogadva ily módon, hogy a kulturális termékek értéke nem csupán gazdasági adatokban fejezhető ki, továbbá nagyobb hatékonyságot és jobb eredményeket téve lehetővé;

üdvözli a programigazgatás terén 2014 óta érvényben lévő számos egyszerűsítő intézkedést;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a potenciális jelentkezők számára az egyik legnagyobb akadályt az adminisztratív és szabályozási akadályok mellett továbbra is a pénzügyi források hiánya jelenti; arra ösztönzi a Bizottságot, az EACEA-t és a Kreatív Európa program nemzeti irodáit, hogy próbáljanak megoldást találni a kulturális mikroszolgáltatók alulreprezentáltságára, amely a finanszírozásban részesülő szervezeteknél és a Kultúra alprogram egyes területein jelentkezik;

kéri a Bizottságot, hogy fokozza a program összhangját az Európai Unió valamennyi releváns szakpolitikájával és az egyéb finanszírozási forrásokkal;

kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a Kreatív Európa programért felelős főigazgatóságok közötti, valamint az EACEA-val és a CED-ekkel való megfelelő összhangot, gondoskodva a Kreatív Európa program különböző végrehajtási szakaszairól, emlékeztetve arra, hogy a CED-ek és az EACEA alapvető szerepet töltenek be, hiszen közvetlen kapcsolatot teremtenek nemcsak a kedvezményezettekkel, hanem az egész kulturális és kreatív ágazattal is;

kéri a Bizottságot, hogy a lehető legszorosabban működjön együtt az UNESCO-val, az Európa Tanáccsal és az OECD-vel is, hogy a program célkitűzéseinek megvalósításában és a hatások értékelésében való közös közreműködéshez szilárdabb alapot teremtsenek, különösen nemzetközi viszonylatban és különös tekintettel a kulturális és a kreatív ágazat sajátos emberi és gazdasági értékeinek tiszteletben tartására;

felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa meg a Kreatív Európa program jelenlegi struktúráját, ugyanakkor vizsgálja meg és határozza meg jobban a két különböző alprogram egyedi tulajdonságait, erősítse meg az ágazatokon átnyúló terület potenciálját és ellenőrizze, hogy a garanciaalap végrehajtása hatékony-e;

kéri a Bizottságot, hogy mindkét alprogramban és az értékelőknek szóló iránymutatásokban teremtsen nagyobb egyensúlyt különösen a kreatív és kulturális ágazat művészeti és kreatív komponensei, valamint irányítási és innovatív aspektusai között;

kéri a Bizottságot, hogy használja a Kreatív Európa jogalapjának 18. cikkében meghatározott teljesítménymutatók rendszerét, ily módon megkövetelve a program művészeti és kreatív elemeit, mivel azok túl gyakran puszta gazdasági megfontolások, mint például a vezetői kapacitások vagy a mennyiségalapú közönségszervezés áldozatává válnak;

10.

sürgeti a Bizottságot, hogy a jelenlegi hatnál több szakterületet határozzon meg az értékelők számára, hogy a konkrét területeket hatékonyabban lehessen kezelni;

11.

sürgeti a Bizottságot és az EACEA-t, hogy az első szakaszban az értékelők létszámának növelésével tökéletesítse az értékelési eljárást, és a második szakaszban írja elő egy de visu testületi döntéshozatali forduló alkalmazását a rövidlistára felvett pályázók köréből történő kiválasztás céljára; hangsúlyozza, hogy a projektek elutasításánál rendkívül nagy átláthatóságot kell biztosítani, és az elutasításokat alaposan és egyértelműen kell megmagyarázni, hogy a programok elfogadottságát ne veszélyeztessék a nehezen érthető indokolások;

12.

kéri a Bizottságot, hogy biztosítson képzési és kapacitásbővítési lehetőségeket azon kulturális szereplők számára, akik fejleszteni kívánják készségeiket a pályázati eljárások, az általános projektirányítás és a projektvégrehajtás terén;

13.

kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy jobban támogassák a kulturális szereplőket abban, hogy partnereket találjanak az együttműködési projektekhez, többek között olyan intézkedésekkel, mint a legfontosabb európai kulturális események keretében az e célra rendelt összetartozó csoportok kijelölése, a meglévő keresőeszközök és adatbázisok továbbfejlesztése és a korábban meghirdetett témákra épülő hálózati lehetőségek kialakítása;

14.

kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy hozzanak intézkedéseket az elutasított pályázatokkal kapcsolatos jogvita átláthatóságának javítása érdekében, ily módon csökkentve a pályázók körében az általános elégedetlenséget, hosszú távon pedig növelve a program hitelességét;

15.

sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább a pályázási és jelentéstételi eljárásokat az iránymutatások és egyéb dokumentumok számának korlátozásával és egyszerűsítésével, a munkaidő-kimutatási lap rugalmasabbá tételével és az együttműködési megállapodás sablonjának létrehozásával;

16.

kéri a Bizottságot, hogy minden rendelkezésre álló eszközt vegyen igénybe a végrehajtott projektek eredményeivel, valamint a program keretében folytatott valamennyi tevékenység európai hozzáadott értékére vonatkozó információkkal kapcsolatos még erőteljesebb hírverés és ismeretterjesztés érdekében;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy tartózkodjon változtatások bevezetésétől vagy új prioritások és szabályok meghatározásától anélkül, hogy a CED-ek és az érdekelt felek részére biztosítaná a következő pályázati felhívásokra való felkészüléshez szükséges időt;

18.

sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse tovább a pénzügyi szempontokat, többek között az egyösszegű átalányok eszközének kiterjesztésével és az átalánydíjas térítések fokozott alkalmazásának támogatásával, továbbá olyan kritériumokat használjon, amelyek nem akadályozzák a kis projektek finanszírozáshoz való hozzáférését, ezenkívül biztosítsa, hogy a támogatások végső kifizetésére a lehető legjobb időpontban kerüljön sor, ami az EACEA munkája szempontjából – a Kultúra és a MEDIA alprogram tekintetében egyaránt – a kiválóság egyik feltétele;

19.

megjegyzi, hogy nemzeti szinten óriási különbségek vannak az együttműködési projektekben részt vevő dolgozók fizetési szintjét tekintve, aminek következtében a társfinanszírozási kapacitást illetően is jelentős eltérések mutatkoznak a különböző tagállamokból érkező partnerek között; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy az együttműködési projektekben dolgozók munkájának értékelésére vegyen fontolóra egy esetleges alternatív megoldást, amely a fizetési besorolástól eltérő más mutatókat is figyelembe vesz;

20.

sürgeti a Bizottságot, hogy az Eurostattal együtt folytassa az ágazatok egyedi jellegének megfelelő külön kritériumok (alkotás, kulturális és művészeti érték, innováció, növekedés, társadalmi befogadás, közösségépítés, nemzetközi jelleg, vállalkozói tevékenység fejlesztése, tovagyűrűző hatások és összekapcsolódások létrehozására való alkalmasság stb.) megállapítását, és értékelje a Közös Kutatóközpont folyamatba való esetleges bevonásának lehetőségét; e tekintetben kiemeli annak jelentőségét, hogy az ágazatokkal kapcsolatban rendkívül magas színvonalú ismeretforrásokat gyűjtsenek össze, valamint azt, hogy fontos a statisztikai kutatás és az összehasonlítható adatforrásokhoz való hozzáférés az érintett területen, melyek lehetővé teszik a kulturális és kreatív ágazatban alkalmazott politikák kulturális, gazdasági és társadalmi hatásainak hatékony nyomon követését és elemzését;

MEDIA

21.

üdvözli a Bizottság és az EACEA jelenlegi munkáját, melynek keretében módosítják az automatikus pontrendszert annak érdekében, hogy valóban egyenlő versenyfeltételek jöhessenek létre, kiegyensúlyozott módon figyelembe véve a Kreatív Európa programban említett összes kritériumot (határokon átnyúló jelleg, a határokon átnyúló együttműködés fejlesztése, méretgazdaságosság, kritikus tömeg, multiplikátorhatás), valamint a termelési kapacitásokat és az audiovizuális ipart támogató létező nemzeti támogatási rendszereket;

22.

elismeri, hogy a MEDIA programról bebizonyosodott, hogy mélyen a diverzifikált audiovizuális ágazatban gyökerezik és eredményesen támogatja a kulturális sokszínűséget és az iparpolitikát;

23.

ösztönzi a feliratozás és a szinkronizálás fokozott fejlesztését az audiovizuális termékek Unión belüli és kívüli forgalmazásának elősegítése érdekében;

24.

javasolja, hogy gondoskodjanak az európai audiovizuális örökség biztonságáról, valamint a filmek és az audiovizuális archívumok digitalizálása révén tegyék azt hozzáférhetővé a tanulás, a közönség bevonása és a gazdasági lehetőségek kiaknázása céljára;

25.

kiemeli, hogy az egyre élesedő verseny jellemezte nemzetközi filmgyártási környezetben az európai audiovizuális ágazatban továbbra is intézkedésekre van szükség az ágazat sokszínűségének és függetlenségének biztosításához; hangsúlyozza, hogy szükség van az európai audiovizuális gyártás közvetlen támogatására, különösen a projektek kidolgozási szakaszában, amelynek keretében az ágazat versenyképességének megerősítése érdekében több területre kiterjedő szakmai képzésre kerülne sor;

26.

javasolja, hogy fokozzák a programban részt vevő szomszédos országokra irányuló intézkedéseket az európai alkotások e területeken történő népszerűsítése és a közös kreatív projektek előmozdítása érdekében;

27.

elismeri, hogy az európai online platformok az online forgalmazáshoz nyújtott támogatás ellenére még mindig nem versenyképesek nemzetközi szinten, valamint hogy a meglévő platformokon megjelenő európai tartalom nehezen fellelhető és nehezen elérhető;

28.

üdvözli a közönségépítés felosztását a filmműveltség, különös tekintettel az iskolai filmoktatásra, és a közönségépítési kezdeményezések között;

29.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak létre kell hoznia egy, a közönség bevonását célzó, adatközpontú európai projektet, amelynek célja az európai audiovizuális ágazat és filmipar arra irányuló kapacitásának feltárása és megerősítése, hogy összegyűjtsék és elemezzék a nézői szokásokra vonatkozó adatokat, illetve előrejelzéseket készítsenek azzal kapcsolatban a nem nemzeti európai filmek iránti igény növelése céljából;

30.

hangsúlyozza, hogy a játékfilmsorozatok világszinten versenyezni kívánó független tv-producereinek támogatása folyamatos, hogy valódi európai kínálattal lehessen válaszolni különösen a magas színvonalú sorozatok iránti jelenlegi óriási keresletre, még akkor is, ha a legjobb eredményeket a dokumentumfilmek és a gyermekfilmek ágazatában érik el;

31.

kéri a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a mozihálózatokat, többek között az „Europa Cinemas” hálózatot, amelyek világszerte népszerűsítik az európai filmet, pénzügyi és operatív segítséget nyújtva a jelentős számú európai filmalkotást bemutató filmszínházak számára, és hangsúlyozza, hogy a filmszínházak döntő szerepet játszanak a közönség figyelmének felkeltésében és a moziélmény társadalmi tényezőjének megőrzésében;

32.

kéri a Bizottságot, hogy változtasson az egyidejű színházi és VOD-bemutatókra vonatkozó bónuszrendszeren;

33.

javasolja olyan eszközök biztosítását az értékelők számára, amelyek figyelembe veszik az egyes országok támogatási rendszereinek sajátosságait, hogy a MEDIA program esetében egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani;

34.

kéri a Bizottságot, hogy az európai videojáték-projektek esetében növelje a finanszírozás felső határát a jelentős és egyre nagyobb előállítási költségeik figyelembevétele érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy felül kell vizsgálni a videojáték kizárólagosan narratív jellegére vonatkozó támogathatósági kritériumot annak érdekében, hogy a határokon átnyúló forgalmazási lehetőségeket magukban rejtő projektek (sportjátékok, „sandbox” játékok stb.) szélesebb körét lehessen bevonni a programba, és hogy a játékmenetet („gameplay”) is fel lehessen venni a projektek értékelési kritériumai közé, hogy kifejezésre jusson e szempont központi szerepe a termék sikerében;

A Kultúra alprogram

35.

kéri a Bizottságot, hogy hozza egyensúlyba a gazdasági dimenzió súlyát a művészetek és a kultúra önmagában vett belső értékével, és fordítson több figyelmet a művészekre és az alkotókra;

36.

javasolja, hogy az európai együttműködési projektek vegyék figyelembe az innovációt, a mobilitást és a kiterjesztett koprodukciókat;

37.

kéri a Bizottságot, hogy lehetőség szerint hozzon intézkedéseket a kedvezményezettek és a pályázók száma közötti aránytalanságok csökkentése érdekében, ideértve többek között a Kultúra alprogram költségvetésének növelését, valamennyi kulturális és kreatív ágazat kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítását és a kisebb projektek támogatásának fokozását;

38.

kiemeli a fordítás jelentőségét a sokszínű nyelvi örökség előmozdítása szempontjából, és javasolja, hogy a műfordítási projektek foglalják magukban a könyvek és az olvasás népszerűsítését, és támogassák a könyvvásárokon való részvételt, többek között egy évente megrendezésre kerülő európai könyvvásár fontolóra vételét a könyvek forgásának növelése, az Európán belüli irodalmi cserék és a különböző nemzeti irodalmak bemutatásának biztosítása és annak érdekében, hogy mindenki, többek között a fogyatékossággal élők is hozzáférhessenek az irodalmi művekhez;

39.

üdvözli, hogy „csomópontokat” (európai platformprojekteket) hoztak létre annak érdekében, hogy támogassák és lehetővé tegyék az újonnan megjelenő művészek és alkotók tapasztalatcseréjét és közös munkáját;

40.

ragaszkodik ahhoz, hogy a stabil és határozottan reprezentatív európai kulturális hálózatok alapvető szerepet játsszanak abban, hogy az Európában végzett, illetve harmadik országokkal közösen folytatott kulturális és művészeti tevékenységek láthatóak legyenek, mivel gyakran ezek a hálózatok az elsők, amelyek együttműködést kezdenek új területekkel, ágazatokkal vagy országokkal; véleménye szerint működési támogatások nyújtásával kellene támogatni e tevékenységek koordinátoraként, valamint az összes művészeti területen a kultúra és a kreativitás előmozdítójaként betöltött szerepüket; véleménye szerint e tekintetben előzetesen egyértelmű és átlátható kiválasztási kritériumokat kell meghatározni;

41.

kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy a Kultúra alprogram számára biztosítsanak alkalmakat a külső megjelenésre és az ágazat szereplőivel való strukturált találkozókra;

42.

javasolja, hogy az Európai Színházi Díjat újra vezessék be és erre kellő forrásokat különítsenek el;

43.

hangsúlyozza az Európa Kulturális Fővárosa program sikerességét és jelentőségét, amely a kezdeményezésben részt vevő városok és régiók dinamikáján alapul, miáltal e cím és a még mindig igen szerény uniós pénzügyi hozzájárulás a további finanszírozás és tevékenységek tekintetében valódi értékké válik az év során;

44.

üdvözli, hogy az „Európa kulturális fővárosa” fellépést a következő időszakban, 2020-től kezdve kiterjesztik a tagjelölt országokra és EFTA országokra és javasolja, hogy jobban terjesszék e tapasztalatot az Európai Unión belül és azon kívül is;

45.

javasolja, hogy az Európai Örökség címnek biztosítsanak nagyobb fokú láthatóságot és hangsúlyozza az európai identitást, az Európához tartozás közös érzésének elősegítését, az Európai Unió építését és egy jobb jövő érdekében a különféle örökségekről való ismeretszerzést illetően érintett (materiális és immateriális) helyszínek jelentőségét;

46.

javasolja, hogy tegyenek lépéseket a kulturális örökség európai éve (2018) keretébe tartozó kezdeményezéseknek a Kreatív Európa programmal való összehangolása és a kezdeményezések megfelelő támogatása céljából, a 2017-es előkészítő évvel kezdődően, jóllehet elkülönített költségvetésből, nem pedig a Kultúra alprogramra elkülönített források felhasználásával, ahogyan azt a Bizottság javasolta;

47.

kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg, milyen módon lehet elősegíteni a művészetekben jártas menekültek Kreatív Európa programhoz való hozzáférését;

A kulturális-kreatív ág

48.

sürgeti a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és teljes mértékben használja ki a kulturális-kreatív ágban rejlő potenciált a rendeletben meghatározott célkitűzéseinek, különösen az országokon és ágazatokon átívelő együttműködés előmozdításának elérése érdekében;

49.

javasolja három új támogatási intézkedés bevezetését a kulturális-kreatív ág keretében: a) Kreatív Európa Mundus az országokon átívelő együttműködésért, b) társadalmi befogadás és c) összekapcsolódó és ágazatokon átívelő innovatív projektek;

50.

kéri a Bizottságot, hogy törekedjen a garanciaeszköz földrajzi és ágazati kiegyensúlyozottságának biztosítására, biztosítsa a hozzáférést a kis szervezetek és a helyi szintű kezdeményezések és projektek számára, értékelje annak különösen a kulturális kisvállalkozásokra, a kulturális közvetítőkre és a hálózat tagjaira gyakorolt hatását, valamint vizsgálja meg az ESBA-val és az egyéb programokkal, különösen a COSME-val való szinergiák kialakításának lehetőségeit, hogy biztosítani lehessen azt, hogy a garanciaeszköz a kulturális és kreatív szektorok támogatása érdekében a lehető leghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra;

51.

érdeklődéssel várja a 2016-ban elindított pénzügyi garanciakeret felhasználásának első eredményeit; arra számít, hogy ez az új piaci eszköz a kkv-k és a mikrovállalkozások hitelhez jutását megkönnyítve segíteni fog a kulturális és kreatív projektek fejlesztésében – amelyek az Unió GDP-jének 4,4 %-át, illetve mukaerőpiacának 3,8 %-át adó ágazatok részét képezik – azért, hogy ezek a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ígéretes forrásaiként, valamint a versenyképesség, a kulturális sokféleség és a határokon átnyúló együttműködés mozgatórugóiként teljes mértékben kiaknázhatóvá válhassanak; mindazonáltal mélyen sajnálja, hogy a pénzügyi garanciakeret csak azokban az országokban lesz funkcionálisan igénybe vehető, amelyekben már létezik ahhoz hasonló eszköz;

52.

üdvözli a Bizottság és az EACEA által arra irányulóan hozott intézkedéseket, hogy képzést nyújtsanak és egyenlő szintre hozzák a szakmai ismereteket valamennyi CED-ben és javasolja, hogy az ilyen erőfeszítéseket folytatni kell;

53.

kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy javítsa a CED-ekkel az aktuális döntéshozatali folyamatokról, többek között a pénzügyi eszközökről és az új ágazatközi kezdeményezésekről folytatott kommunikációt és információcserét; javasolja, hogy a program végrehajtásának javítása érdekében a kiválasztási folyamat elején és végén a Bizottság jobban vegye figyelembe a CED-ek szakértelmét, és hogy tegye online elérhetővé a CED-ek által létrehozott olyan eszközöket és dokumentációkat, amelyek a bevált gyakorlatok mintáiként szolgának; hangsúlyozza, hogy a CED-ek között jobb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a nemzeti pályázóik irányában hatékonyabb tanácsadói szerepet tölthessenek be; rámutat arra, hogy az értékelő jelentések bizalmas megosztása, sőt még a kedvezőtlen jelentéseké is, segíthet az irodák felkészültségének javításában, kéri a Bizottságot, hogy fokozza az értékelési és kiválasztási folyamatok átláthatóságát;

Ajánlások a program jövőbeli generációi számára

54.

javasolja, hogy a Kreatív Európa program a 2021–2028-as időszakban továbbra is az összes kulturális és kreatív ágazatot magában foglaló programként folytatódjon, kerüljön felülvizsgálatra és fejlesztésre, hangsúlyozva a kiváló minőségű projekteket ugyanazokkal az értékekkel és prioritásokkal, két alprogrammal és kulturális-kreatív ággal, amely magában foglalja többek között a képzést, a közönségépítést, a piacra jutást, a társadalmi befogadást, az együttműködést, az ágazatokon átívelő és összekapcsolódó projekteket, a tájékoztatást, a tanulmányokat, a kulturális és kreatív ágazatokra testreszabott támogatást, a garanciakeretet és a CED-ek számára nyújtott támogatást;

55.

az elmúlt években a migránsok és menekültek Európai Unióba történő jelentős beáramlásának fényében üdvözli, hogy a program egyre inkább interkulturálissá válik, aminek köszönhetően 2017-től remélhetőleg nőni fog a kulturális sokféleséget, a kultúrák közötti párbeszédet és a többnyelvűséget előmozdító projektek száma; tekintettel arra, hogy az integráció számos tagállamban valószínűleg az elkövetkező években is kihívást fog jelenteni, hangsúlyozza, hogy támogatni kellene, hogy az ilyen projektek a program állandó részét képezzék;

56.

javasolja, hogy a következő program jogalapja a program és az alprogramok célkitűzései, illetve a kiválasztási és értékelési kritériumok között kifejezetten említse meg a kulturális és művészi minőség előmozdítását és a kultúra tényleges értékét;

57.

kéri a Bizottságot, hogy a MEDIA alprogram felülvizsgálatakor vizsgálják meg, vajon a kisebb projekteknek a program pilléreihez, a gyártáshoz, a fesztiválokhoz, a filmszínházakhoz és a terjesztéshez való hozzárendelésével növelhető-e a támogatás hatékonysága;

58.

sürgeti a Bizottságot, hogy proaktívan közelítse meg az új országoknak a programba való belépését, különleges státuszt biztosítva az európai szomszédság déli és keleti országainak;

59.

megállapítja, hogy az európai filmipari koprodukciók kulcsszerepet játszanak a termékeink szükséges versenyképességének biztosításában és a piaci kihívásokra adott válaszban, továbbá javasolja a koprodukciók arányos módon és forrásokkal történő fejlesztését, többek között az ágazat kiemelt európai kezdeményezéseivel (például Eurimages) való együttműködésben;

60.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a kulturális ágak sokszínűségére tekintettel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetéhez hasonló szabványokkal létrehozható lenne-e egy, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetéhez hasonló, kultúrával és kreativitással foglalkozó megfigyelőközpont, és ha igen, akkor dolgozzon ki az ágazatok specifikus jellegének megfelelő minőségi kritériumokat;

o o

61.

utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségnek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

(2) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0293.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.

(5) HL C 346., 2016.9.21., 10. o.

(6) HL C 93., 2016.3.9., 95. o.

(7) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o.

(8) HL C 377. E, 2012.12.7., 142. o.

Top

Choose the experimental features you want to try