a)

a tagállami bűnüldöző hatóságok, az illetékes uniós ügynökségek és az elismert szakértők által szolgáltatott tények és az európai területen tapasztalható terrorista veszély mértékének pártatlan vizsgálata, elemzése és értékelése, és megfelelő intézkedések ajánlása az Európai Unió és tagállamai terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére való képessé tételéhez;

b)

az olyan lehetséges hibák és rossz működés pártatlan, valamint a bizonyítékok alapján való megközelítéssel összhangban történő azonosítása és elemzése, amelyek miatt lehetővé váltak a különböző tagállamokban a közelmúltban bekövetkező terrorista támadások, különösen a tagállamok hírszerző szolgálatai vagy bűnüldöző és igazságügyi hatóságai számára terrorista bűncselekmények elkövetése előtt az elkövetőkről rendelkezésre álló minden információ gyűjtése, összeállítása és elemzése révén;

c)

a külső határigazgatás terén hatályban lévő intézkedések és eszközök végrehajtásának, többek között a külső határellenőrzések egyes magánszemélyek hamis okmányokkal Európába történő belépését lehetővé tevő nem megfelelő működésének vizsgálata és értékelése, valamint annak értékelése, hogy egyes tagállamok miért nem tudják teljes mértékben végrehajtani az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) (a Schengeni Információs Rendszerről szóló rendelet) foglalt kötelezettségeiket; az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a Schengeni határellenőrzési kódex) vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű végrehajtása terén a tagállamok és a Bizottság szintjén fennálló esetleges hiányosságokra vonatkozó információ összegyűjtése és elemzése, és megfelelő intézkedések ajánlása a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

d)

az igazságügyi, bűnüldözési és hírszerzési információk tagállamok közötti megosztása terén tapasztalható hiányosságok azonosítása; különösen azon információk gyűjtése, elemzése és közlése tekintetében felmerülő, állítólagos széles körű hiányosságok kivizsgálása, amelyek segíthetnének a támadások megelőzésében, különösen a következők révén:

e)

az uniós terrorizmusellenes jogszabályok és azok végrehajtása által az alapvető jogokra gyakorolt hatás értékelése;

f)

a terrorizmus elleni küzdelembe bevont illetékes hatóságok (rendőrség, hadsereg, igazságszolgáltatás, költségvetés, hírszerzés, megfigyelés, információ, informatika stb.) számára rendelkezésre bocsátott minden forrás elérhetőségének és hatékonyságának értékelése a tagállamokban és uniós szinten; a rendőrségi együttműködés terén tapasztalható esetleges hiányosságok és a határokon átnyúló, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos vizsgálatok terén folytatott gyakorlati bűnüldözési együttműködés útjában álló akadályok elemzése, a nyomozási képességeket érintő műszaki, szerkezeti és jogi korlátozások azonosításával;

g)

az igazságügyi rendszerek és az uniós szintű igazságügyi együttműködés hiányosságainak, valamint a határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatos, különösen az Eurojuston, az Európai Igazságügyi Hálózaton, a közös nyomozócsoportokon, az európai elfogatóparancson és az európai nyomozási határozaton keresztül folytatott együttműködés kivizsgálása; a nyomozási és bűnüldözési képességeket érintő műszaki, szerkezeti és jogi korlátozások azonosítása;

h)

a nemzeti hatóságok és a releváns uniós szervek között a jelenlegi bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés vizsgálata, tekintettel a sebezhető célpontok, többek között a tranzitterületek, mint például a repülőterek és vasútállomások védelmére, valamint a 2008/114/EK tanácsi irányelvben (10) foglalt kritikus infrastruktúrák védelmére;

i)

a terrorizmus áldozatai rendelkezésére álló jelenlegi mechanizmusok, különösen a 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) kivizsgálása, a megosztandó jelenlegi bevált gyakorlatok azonosításával;

j)

a radikalizációnak és a korlátozott számú tagállamban felállított deradikalizációs programok hatékonyságának elemzése, valamint az ezekre vonatkozó információgyűjtés; a megosztandó jelenlegi bevált gyakorlatok azonosítása, és megbizonyosodás arról, hogy a tagállamok megtették-e a megfelelő intézkedéseket e tekintetben;

k)

a tagállamok közötti együttműködés hatékonyságának, valamint 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben résztvevő illetékes hatóságok, kötelezett szolgáltatók és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának az értékelése, továbbá a banki ágazatban működő érintett szereplőkkel, a csalások kivizsgálásával foglalkozó és a bűnüldöző hatóságokkal folytatott eszmecserék a terrorizmusfinanszírozás új formáinak, többek között a szervezett bűnözéssel folytatott kapcsolatainak azonosítása érdekében;

l)

ajánlások tétele azzal kapcsolatban, amiket szükségesnek tart a fent említett összes területen, és ebből a célból a szükséges kapcsolatok kialakítása, látogatások tétele és meghallgatások tartása az uniós intézményekkel és az említett területeken működő ügynökségekkel, valamint nemzetközi és nemzeti intézményekkel, a tagállamok és harmadik országok nemzeti parlamentjeivel és kormányaival, a továbbá a terrorizmus elleni napi küzdelemmel foglalkozó tisztviselőkkel, mint például bűnüldöző hatóságokkal, rendőrségekkel, hírszerző szolgálatokkal, bírákkal és igazságügyi tisztviselőkkel, és a tudományos közösség, a vállalkozások és a civil társadalom, többek között az áldozatok szervezetei képviselőivel.