29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/233

—

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0106/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az intézet) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 7 658 166 EUR volt, ami 2014-hez képest 4,33 %-os csökkenést jelent; mivel az intézet költségvetésének 97,5 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az intézet 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, valamint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként magas, 98,55 %-os lett a költségvetés végrehajtási aránya, ami azt jelzi, hogy a kötelezettségvállalásokat időben megtették; ez az arány 2014-hez képest enyhe, 0,5 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 67,64 %-os volt, ami az előző évhez képest 4,35 %-os csökkenést jelent;

2.

tudomásul veszi, hogy az intézet a III. cím (operatív kiadások) alá tartozó kifizetéseinek alacsony végrehajtási aránya abból származott, hogy négy projektje jelentős kihívásokkal szembesült, ami azt okozta, hogy ezeket átvitték 2016-ra; megállapítja, hogy a projektek késedelmeit többek között a Tanács elnökségének egy tanulmány témájára vonatkozó késedelmes döntése, valamint közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, olyan késedelmek okozták, amelyek az intézet hatáskörén kívül eső okokból következtek be;

3.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2015-ben a költségvetés teljesítési aránya 2,2 %-os volt, ami jelentős mértékben a Bizottság által meghatározott 5 %-os szankcionálási határ alatt maradt, és azt jelzi, hogy kielégítő volt a költségvetés-végrehajtási teljesítmény; megállapítja a pozitív tendenciát a költségvetés teljesítési arányának csökkentése tekintetében, ami 2012-ben 7,3 %-ot tett ki;

4.

megjegyzi, hogy 2015-ben az intézet szerződést kötött egy külső tanácsadóval, hogy adjon tanácsot, miként tudna az intézet átalakulni projektalapú szervezetté, valamint áttérni a tevékenységalapú költségvetés-tervezésre/költségszámításra; megjegyzi, hogy a szolgáltatások magukban foglaltak többek között számos reformot a munkafolyamatok maximalizálása, a minőségbiztosítás, valamint a monitoring- és a vezetői eszközök fejlesztése érdekében; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a projekt sikeres első évét követően az intézet 2016-tól tovább folytatta a megközelítés teljeskörű végrehajtását;

5.

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy a III. cím (operatív kiadások) esetében az átvitt lekötött előirányzatok aránya 61 %-os volt, szemben a 2014-es 54 %-os aránnyal; elismeri, hogy ezek az átvitelek főként az intézet tevékenységeinek jellegéből adódnak, amelyek több hónapos és gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok elkészítését is magukban foglalják; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészükben az intézet operatív programjainak többéves jellege, illetve a Tanács elnökségének egyes tanulmányok témájára vonatkozó késedelmes döntése indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az intézet előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

6.

üdvözli, hogy a 2014-ről átvitt előirányzatok összesített törlési aránya 2,2 %-os, ami a Bizottság által meghatározott 5 %-os felső korlát alatt marad, és azt mutatja, hogy a kifizetések révén jól használták fel az előző évről áthozott előirányzatokat;

7.

megjegyzi, hogy az intézet közbeszerzési szerződéseit a lehető legszélesebb körben pályáztatták, míg az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó tárgyalásos eljárások esetében a meghívott pályázók számát úgy állapították meg, hogy biztosítsák a nyilvánosság és arányosság közti egyensúlyt; megjegyzi továbbá, hogy 41, összesen 3 086 063 EUR értékű operatív közbeszerzési eljárás zárult le, míg a 2015-ös működési költségvetés többi részét fordításra, a szakértőknek fizetett napidíjakra, személyzeti kiküldetésekre és számla ellenében történő eseti beszerzésekre fordították;

8.

kiemeli, hogy a beszámolók szerint az intézet személyzete túlterhelt, ezért ismételten kéri, hogy rendeljenek több személyzetet az intézethez, hogy zökkenőmentesen végezhesse a kiemelt területekre, többek között a nők elleni erőszak elleni küzdelemre vonatkozó munkát, valamint hogy jobban tudja segíteni a Bizottságot a vonatkozó adatok biztosítása és technikai segítségnyújtás révén;

9.

megállapítja, hogy az intézet létszámtervének kihasználtsági aránya 2015 végén 100 %-os volt (28 ideiglenes alkalmazott, 11 szerződéses alkalmazott és 11 kirendelt nemzeti szakértő); megjegyzi, hogy az év során különösen aktív volt a munkaerő-felvétel, mivel nem kevesebb mint 12 pozíció betöltését hirdették meg nyílt eljárás keretében; megállapítja, hogy 19 ország állampolgára képviselteti magát az intézetben; üdvözli, hogy az intézet továbbra is teljes mértékben elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy alkalmazottai részesüljenek a szakmai fejlődésük elősegítéséhez szükséges képzésben; megjegyzi, hogy ennek eredményeként 2015-ben 185 résztvevő 8 különböző képzési programban vett részt;

10.

rámutat, hogy az intézet belsőkontroll-rendszere a feladatok elkülönítésén, kockázatkezelési és kontrollstratégián, az összeférhetetlenség elkerülésén, megfelelő ellenőrzési nyomvonalakon és az adatrendszerekben található adatok megbízhatóságán, valamint a teljesítmény figyelemmel kísérésére és a belsőkontroll-rendszer azonosított gyenge pontjainak nyomon követésére szolgáló, kidolgozott eljárásokon alapul;

11.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az intézet igazgatótanácsa egyes tagjainak és alkalmazottainak önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata nincs közzétéve az intézet honlapján; felhívja az intézetet, hogy tegye közzé ezeket az önéletrajzokat, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság szükséges betekintését a felső vezetés tevékenységébe;

12.

megállapítja, hogy az előző évi hattal szemben 2015-ben az intézet három kivételt rögzített pénzügyi és eljárási eltérésekkel kapcsolatban; megelégedéssel állapítja meg, hogy 2015-ben nem tártak fel csalást, és nem veszett el egyetlen eszköz sem;

13.

megelégedéssel jegyzi meg, hogy csalás elleni stratégiájának 2014. novemberi elfogadását követően 2015 és 2016 során számos képzést szerveztek az intézet alkalmazottai számára;

14.

megállapítja, hogy 2015-ben az intézet átalakította honlapját annak érdekében, hogy az információkat vonzóbbá tegye, valamint átdolgozta kommunikációs stratégiáját is, amely rögzíti a kommunikációra, az érdekelt felek bevonására és a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó átfogó célkitűzéseket; megállapítja, hogy 2016-ban az intézet új monitoringmechanizmust vezetett be valamennyi kommunikációs eszközére vonatkozóan; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új mechanizmus eredményeiről;

15.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrizte az intézet működési folyamatait támogató közbeszerzéseket; tudomásul veszi, hogy az intézet 2015. október közepén megkapta az IAS végleges jelentését; megállapítja, hogy 2015-ben az IAS ajánlásainak 90 %-át (51-ből 46-ot) 2015 végéig már végrehajtották, többek között a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2015-ös, „Az EIGE működési folyamatait támogató közbeszerzések” című ellenőrzésének ajánlásait, valamint az IAS 2015–2017-es időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervéből eredő ajánlásokat;

16.

rámutat, hogy az IAS által elvégzett ellenőrzés eredményei értelmében egy ajánlást minősítettek „nagyon fontosnak”, amelyet 2016. januárban „fontosnak” minősítettek át, és ötöt „fontosnak”, amelyek közül négy a 2015-ös ellenőrzéshez kapcsolódott, egy pedig a 2013-ashoz, amelyet 2016-ban már végrehajtottak; megjegyzi, hogy cselekvési tervet fogadtak el, melynek értelmében valamennyi ajánlást 2016 első felében végre kell hajtani; felhívja az intézetet, hogy továbbra is számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

17.

megállapítja, hogy a belsőkontroll-standardok végrehajtása érdekében az intézet kiegészítette minőségbiztosítási politikáját, és a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikát, valamint üzletmenet-folytonossági tervet dolgozott ki és fogadott el; megállapítja, hogy utólagos ellenőrzést is végzett, szigorította csalás elleni intézkedéseit, valamint számos intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy olyan környezetet alakítson ki, amely nem tűri a zaklatást; megjegyzi, hogy egyes intézkedéseket eredményesen végrehajtottak 2015 végéig, míg más intézkedéseket 2016 során kellett végrehajtani; felkéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az említett intézkedések sikeres végrehajtásáról;

18.

megállapítja, hogy az intézet kialakított egy új folyamatot annak érdekében, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje az Unió nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikai intézkedéseit, ami lehetővé teszi számára, hogy munkája alapján időszerű és releváns inputokat biztosítson; megállapítja, hogy meghatározott témákat illetően hatékony szinergia alakult ki az intézet és a Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (FEMM bizottság) között, a bizottság tagjaival fenntartott közvetlen kapcsolat révén; megjegyzi, hogy az intézet hozzájárult számos ügynökség munkaprogramjának megtervezéséhez;

19.

megállapítja, hogy az intézet szorosan együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) és az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND); megjegyzi, hogy a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fokozása érdekében az intézet megbeszéléseket tartott olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja (GREVIO); megjegyzi továbbá, hogy az intézet hozzájárult az UNESCO a nemek közötti egyenlőség és a média kapcsolatáról szóló konferenciájához, és elvállalta, hogy 2016-ban munkaértekezletet szervez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ EGB) a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikák témájáról;

20.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az intézet a szinergiákra törekszik bizonyos feladatok összevonása és más ügynökségekkel megosztott szolgáltatások bevezetése révén; tudomásul veszi az intézet és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) között aláírt megállapodást, melyet annak érdekében kötöttek, hogy a felek az utólagos ellenőrzések terén szolgáltatásokat és szakértőket cseréljenek egymással;

21.

nagyra értékeli az intézet közreműködését a FEMM bizottság jelenlegi munkájában; fokozottabb egyeztetésre szólít fel a FEMM bizottság jogalkotási és nem jogalkotási prioritásai és az intézet kutatási tevékenysége tekintetében, figyelembe véve az intézet által kidolgozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatót is; tudomásul veszi, hogy az intézet külső értékelésének eredménye összességében pozitív lett;

22.

üdvözli az intézet 2015. évi kulcsfontosságú eredményeit, különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató második kiadását, a nemekkel kapcsolatos statisztikai adatbázis véglegesítését, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó online platform megvalósítását;

23.

tudomásul veszi az intézet felépítésének olyan átalakítására irányuló erőfeszítéseit, hogy a hangsúly a kommunikációra és az érdekelt felek bevonását szolgáló fellépésekre essen, és szorgalmazza a Bizottsággal való további koordinációt annak biztosítása érdekében, hogy az intézet által nyújtott technikai segítségnyújtás támogassa az uniós szakpolitikák kidolgozásával, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában megvalósuljon;

24.

üdvözli, hogy prioritást kapott több, különböző területet érintő, színvonalas és jól látható eredmény elérését célzó munka a nemek közötti egyenlőség érvényesítése céljának szem elől tévesztése nélkül; kéri, hogy abban az esetben, ha sor kerül az 1922/2006/EK rendelet felülvizsgálatára, az intézet feladatai közé vegyék fel a nők és a migráns nők elleni erőszak, valamint a női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelmet;

25.

emlékeztet arra, hogy az intézetet azért hozták létre, hogy hozzájáruljon és erősítse a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, például mindenekelőtt a nemek közötti egyenlőségnek az összes uniós politikában és a kapcsolódó nemzeti politikákban történő érvényesítése révén, hogy küzdelmet folytasson a nemi alapon való megkülönböztetés ellen, valamint hogy növelje az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságát;

26.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).