29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/221

—

tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0100/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 9 217 000 EUR volt, ami az előző évhez képest nem jelent változást; mivel a hivatal költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi évben tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,59 %-os volt, amivel a hivatal megvalósította célkitűzését, és ami 2014-hez képest 0,50 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,24 %-os volt, amivel a hivatal megvalósította célkitűzését, és ami 2014-hez képest 3,81 %-os növekedést jelent;

2.

üdvözli az elektronikus közbeszerzések, megrendelések és számlázások e-Prior moduljainak végrehajtását, együttműködésben a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával (DG DIGIT); megjegyzi, hogy a végrehajtott modulokat fokozatosan vezették be 2016-ban, ami miatt megnövekedett az elektronikus munkafolyamatok száma, minek köszönhetően nőtt a hatékonyság és az adatok megbízhatósága és javult az ellenőrzési nyomvonal; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a modul végrehajtását követően elért hatékonyságnövekedésről;

3.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal minden kifizetését a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott időkorlátokon belül teljesítette, így a beszállítók nem számítottak fel késedelmi kamatokat; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetések átlagos ideje 2015-ben 20 nap volt;

4.

megjegyzi, hogy a hivatal költségvetésének tényleges csökkenése korlátozta az arra vonatkozó célkitűzésének elérésére vonatkozó képességét, hogy a közös halászati politika szabályainak valódi és egységes végrehajtása érdekében megszervezze a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeinek operatív összehangolását;

5.

hangsúlyozza a hivatal szerepének fontosságát a megreformált közös halászati politika végrehajtásában és az abban foglalt célkitűzések elérésében, különös tekintettel a kirakodási kötelezettségre és a halászati tevékenységek nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó elvárásokra; hangsúlyozza, hogy értékelni kellene annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években növekedjenek a hivatal működésére fordított előirányzatok;

6.

sajnálja, hogy a hivatal erőforrásainak és kapacitásának csökkenése azzal a következménnyel járhat, hogy gyengül a halászati ellenőrzés, ami miatt fokozódhat a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat, ami károsan befolyásolná az ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát;

7.

rámutat, hogy az új uniós migrációs politika és különösen a parti őrségi feladatok általános fejlesztésének részeként az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása új ellenőrzési és együttműködési feladatokkal jár a hivatal számára, ami magasabb szintű finanszírozást és több műszaki és humánerőforrást igényel;

8.

üdvözli, hogy a 2015-ről 2016-ra átvitt források mennyisége 11 %-ról 7 %-ra csökkent 2014-hez képest; megjegyzi, hogy a II. cím (igazgatási kiadások) átviteli aránya 20 %-os volt, ami 2014-hez képest 5 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a III. cím (operatív kiadások) átviteli aránya 20 %-os volt, ami 2014-hez képest 10 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

9.

megjegyzi, hogy a hivatal tovább csökkentette a 2014-ről áthozott törölt kötelezettségvállalások arányát, amely 3,45 % volt, ami 0,9 %-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva;

10.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hivatal végleges beszámolója szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

11.

üdvözli, hogy a hivatal számos igényt a saját vagy a Bizottság meglevő szerződéseinek felhasználásával teljesített, hogy optimalizálja a rendelkezésre álló források felhasználását; tudomásul veszi, hogy a DG DIGIT által az információtechnológia terén végzett közbeszerzési szolgáltatások újraszámlázásáról szóló egyetértési megállapodást 2016 elején írták alá; megjegyzi, hogy a hivatal az e-igazgatás végrehajtására és a közbeszerzési eljárások racionalizálására és optimalizálására összpontosít;

12.

sajnálja, hogy egyáltalán nem fordítottak figyelmet a hivatal alkalmazottainak munkakörülményeire, akik pedig kulcsszerepet játszanak abban, hogy a létszám növelése nélkül el tudják látni az újabb feladatokat is;

13.

úgy véli, hogy a hivatal rendkívül jó ár-érték arányt képvisel, bár a következő években növelni kell humán- és pénzügyi erőforrásait;

14.

nyugtázza, hogy a hivatal elfogadta az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó átfogó politikáját és egy csalás elleni stratégiát; tudomásul veszi, hogy a 2017 végéig végrehajtandó összesen 13 fellépés közül kilencet már végrehajtottak; megjegyzi, hogy a hivatal csalások megelőzését és észlelését célzó ellenőrzései hasonlóak a tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát biztosító ellenőrzésekhez, mint például a „négy szem elve”, a pénzügyi és számviteli rendszerek automatizált ellenőrzései, a bérszámfejtés externalizálása és a testületi tagok által minden esetben aláírt érdekeltségi nyilatkozatok; elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatalnál létrehozása óta nem történtek visszaélésszerű cselekmények;

15.

megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató és az igazgatósági tagok, valamint a felső vezetők érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait leadták és azokat közzétették a hivatal honlapján; sajnálja azonban, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ténybeli pontosságát nem ellenőrizték; felhívja a hivatalt, hogy rendszeresen ellenőrizze és frissítse az összeférhetetlenségi nyilatkozatok pontosságát;

16.

megjegyzi, hogy a Bizottság még nem válaszolt a hivatalnak a visszaélések bejelentésével foglalkozó szabályzat végrehajtási szabályainak tervezetére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szabályzat létrehozásáról és végrehajtásáról;

17.

megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa elfogadott belső ellenőrzési szabályokat, melyek célja a szakpolitikai és operatív célok teljesülésének biztosítása; elismeri, hogy a belső ellenőrzési rendszerben a legtöbb belső ellenőrzési szabályt magas szinten végrehajtották, négy esetben közepes, egy esetben pedig alacsony mértékben;

18.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal még nem teljesen felel meg a 10. (Üzletmenet-folytonosság), a 11. (Dokumentumkezelés) és a 12. (Információ és kommunikáció) belsőkontroll-standardnak; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal kifejtette, hogy e szabályokat még nem hajtották végre teljeskörűen, elsősorban költségvetési korlátok miatt; felhívja a hivatalt, hogy hajtsa végre e belső ellenőrzési szabályokat és a végrehajtás eredményeiről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

19.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) „A megbízhatóság építőkövei” elnevezésű ellenőrzése nyomán hat „fontosnak” minősített ajánlást adott ki, melyeket a hivatal teljeskörűen végrehajtott; megállapítja továbbá, hogy a hivatalnak nincsenek az IAS ellenőrzései nyomán tett lezáratlan ajánlásai;

20.

tudomásul veszi, hogy a hivatal kialakította és végrehajtotta a Számvevőszék, az IAS és a belső ellenőrzés valamennyi ellenőrzési ajánlásának központi monitoringját, hogy azokat konszolidálni és monitorozni lehessen, és javuljon a megfelelő cselekvési tervek nyomon követése; megjegyzi, hogy 2015 végén csak négy ajánlás nem volt lezárva, melyek közül egyik sem kritikus vagy nagyon fontos;

21.

tudomásul veszi, hogy a hivatal éves kockázatértékelése során két kritikus kockázatot azonosítottak; megjegyzi, hogy amennyiben nem fogadják el időben a Bizottság egyedi ellenőrzési és vizsgálati programját, a hivatalnak el kellene készítenie a közös alkalmazások stratégiai tervezését, hogy ne kerüljön veszélybe a hivatal igazgatási munkaprogramjának végrehajtása, és elkerülhető legyen annak veszélye, hogy nem használnak fel költségvetési előirányzatokat; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be arról, hogy miként tervezi a fennmaradó kockázatok elfogadható szintre csökkentését;

22.

tudomásul veszi, hogy a hivatal megkezdte az együttműködést az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel az „Európai parti őrség létrehozása” elnevezésű kísérleti projektre való felkészülés és annak végrehajtása érdekében; megjegyzi, hogy a kísérleti projekt tapasztalatait fel fogják használni az új „határprojekt” végrehajtása során, melynek célja a három tengeri ügynökség feladatainak meghatározása a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságokkal való együttműködés és azok támogatása terén, szolgáltatásokat, tájékoztatást, felszereléseket és képzést biztosítva számukra, és összehangolva a többcélú fellépéseket;

23.

emlékeztet, hogy a tengeri ágazatban működő egyéb uniós ügynökségekkel közös operatív tevékenységek megvalósítása céljából erősíteni kell a hivatal megbízatását a tengeri katasztrófák megelőzése és az európai parti őrségek feladatainak összehangolása érdekében;

24.

rámutat, hogy 2016 kulcsév volt az új közös halászati politika végrehajtása szempontjából a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség előírása miatt, és hogy a halászati ellenőrzési tevékenységek tagállamok közötti operatív koordinálása megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat igényel; aggódik a tengerfenéki halászat esetében előírt kirakodási kötelezettség végrehajtásának gyakorlati nehézségei miatt, és úgy véli, hogy az ellenőrzések során figyelembe kell venni e nehézségeket;

25.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).