Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017AR5833

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról

COR 2017/05833

HL C 361., 2018.10.5, pp. 72–77 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 361/72

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról

(2018/C 361/09)

Előadó:

Mauro D’Attis (IT/EPP), Roccafiorita (Messina megye) önkormányzatának tanácsnoka

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról

COM(2017) 660 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezen irányelv célja, hogy felszámolja a belső földgázpiac teljes kiépítését még mindig akadályozó azon tényezőket, amelyek a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós piaci szabályok alkalmazásának elmulasztásával függnek össze. Az ezzel az irányelvvel bevezetett módosítások biztosítani fogják, hogy a két vagy több tagállamot összekötő földgázszállító-vezetékekre vonatkozó szabályok a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló vezetékekre is alkalmazandók legyenek az Unión belül. Ez összhangot fog teremteni az Unión belüli jogi keretrendszerrel, és egyben biztosíték lesz arra nézve, hogy az Unió belső energiapiacán zajló verseny ne torzuljon. Az irányelv módosítása egyúttal az átláthatóságot is fokozza és jogbiztonságot teremt a piaci szereplőkre vonatkozó jogi szabályozás tekintetében, különösen ami a földgáz-infrastruktúrába beruházó szereplőket és a földgázszállító hálózat használóit illeti.

Ezen irányelv célja, hogy felszámolja a belső földgázpiac teljes kiépítését még mindig akadályozó lehetséges tényezőket, amelyek a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós piaci szabályok alkalmazásának elmulasztásával függnek össze. Az ezzel az irányelvvel bevezetett módosítások biztosítani fogják, hogy a két vagy több tagállamot összekötő földgázszállító-vezetékekre vonatkozó szabályok a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló vezetékekre is alkalmazandók legyenek az Unión belül , a tagállamok felségvizeit és kizárólagos gazdasági övezeteit is ideértve . Ez összhangot fog teremteni az Unión belüli jogi keretrendszerrel, és egyben biztosíték lesz arra nézve, hogy az Unió belső energiapiacán zajló verseny ne torzuljon. Az irányelv módosítása egyúttal az átláthatóságot is fokozza és jogbiztonságot teremt a piaci szereplőkre vonatkozó jogi szabályozás tekintetében, különösen ami a földgáz-infrastruktúrába beruházó szereplőket és a földgázszállító hálózat használóit illeti.

Indokolás

A Régiók Bizottsága szerint a szükségesség, az arányosság és a szubszidiaritás elvével összhangban és az uniós gázellátás biztonságának általános céljára való tekintettel a harmadik irányelv rendelkezéseinek bővítését nem szabadna a szigorúan szükségesnek ítélt esetekre korlátozni.

2. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós szabályozás eddigi hiányára tekintettel lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2009/73/EK irányelv bizonyos rendelkezései tekintetében eltérést adhassanak azon vezetékek esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésének napjára már elkészültek. A nem a tulajdonjogot érintő szétválasztási modellek alkalmazásának időpontját a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékek tekintetében ki kell igazítani.

A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós szabályozás eddigi hiányára tekintettel lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2009/73/EK irányelv bizonyos rendelkezései tekintetében eltérést adhassanak azon vezetékek esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésének napjára már elkészültek. A Bizottságnak minden ilyen eltérést jóvá kell hagynia. A nem a tulajdonjogot érintő szétválasztási modellek alkalmazásának időpontját a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékek tekintetében ki kell igazítani.

Indokolás

Magától értetődik.

3. módosítás

1. cikk

1. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.

A 2. cikk 17. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(17)

»rendszerösszekötő«: minden olyan szállítóvezeték, amely tagállamok közötti vagy – az Unió joghatóságának határáig – tagállamok és harmadik országok közötti határt keresztez vagy ilyen határokon ível át;”

1.

A 2. cikk 17. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(17)

»rendszerösszekötő«: minden olyan szállítóvezeték, amely tagállamok közötti határt keresztez vagy ilyen határokon ível át , illetve – kizárólag olyan esetekben, amikor az Európai Uniót (az irányelv elfogadása után befejezett) releváns infrastruktúra kiindulási pontjának számító harmadik országgal összekötő összes infrastruktúra napi, folyamatos, az Ügynökség által tanúsított technikai kapacitása önmagában (vagy a releváns új infrastruktúra kapacitásával együtt) meghaladja az Európai Uniót vagy az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott, érintett kockázati csoportot harmadik országokkal összekötő infrastruktúrák (köztük az Európai Unióban működő LNG-terminálok) napi, folyamatos, az Ügynökség által tanúsított technikai kapacitásának 40 %-át – minden olyan szállítóvezeték, amely tagállamok és egy harmadik ország közötti határt keresztez vagy ilyen határokon ível át ;”

Indokolás

Lásd a (3) preambulumbekezdés módosításának indokolását. Az Európai Bizottság – Európai Bíróság által megerősített – gyakorlatában általában a 40 %-os küszöbértéket alkalmazzák annak megállapítására, hogy lehet-e szó erőfölényről (ez a feltételezés cáfolható). Ez a megközelítés ráadásul jobban tiszteletben tartja az EUMSZ 194. cikke (2) bekezdésének második alpontját és 3. cikkének (2) bekezdését, ami az Európai Bizottság és a tagállamok különböző energiaügyi kompetenciáit és a szubszidiaritás elvét illeti. Továbbra is az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott kockázati csoportok képezik az Unió gázellátásának biztonságát szolgáló rendszer központi elemét, mivel a főbb transznacionális kockázatok kezelésére alakították ki őket. Az Északi Áramlat projekt különösen két kockázati csoportot (Ukrajna és Belarusz) érinthet.

4. módosítás

1. cikk

5. pont [Az angol nyelvi változatban: 4. pont (a fordító megjegyzése)]

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.

A 36. cikk a következőképpen módosul: a) a (3) bekezdés a következő második mondattal egészül ki: „Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam és egy vagy több harmadik ország joghatósága alá tartozik, a nemzeti szabályozó hatóság konzultál a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hozna.”; b) a (4) bekezdés második albekezdése a következő második mondattal egészül ki: „Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy vagy több harmadik országnak szintén joghatósága alá tartozik, a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai konzultálnak a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hoznának, annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák.”.

5.

A 36. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép: „a) A beruházásoknak fokozniuk kell egyfelől a versenyt a gázellátásban, másfelől az ellátás biztonságát, és a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrák esetében figyelembe kell venni a releváns kínálat struktúráját is, valamint az export/importvezetékekhez való hozzáférést az ilyen harmadik országokban;”; b) a (3) bekezdés a következő második mondattal egészül ki: „Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam és egy vagy több harmadik ország joghatósága alá tartozik, a nemzeti szabályozó hatóság konzultál a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hozna.”; c) a (4) bekezdés második albekezdése a következő második mondattal egészül ki: „Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy vagy több harmadik országnak szintén joghatósága alá tartozik, a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai konzultálnak a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hoznának, annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák.”.

Indokolás

A módosító indítvány célja, hogy hatékonyabb és alaposabb vizsgálatot lehessen végezni egy eltérés esetleges megadásának értékelésekor, és figyelembe lehessen venni az olyan külföldi tényezőket is (nyersanyagok/kapacitás), amelyek fontosak az import/exportinfrastruktúrák 36. cikk szerinti ellenőrzése szempontjából, azaz hogy van-e erőfölény az ellátás/szállítás szintjén.

5. módosítás

1. cikk

8. pont [Az angol nyelvi változatban: 7. pont (a fordító megjegyzése)]

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8.

A 49. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló, [PO: date of entry into force of this Directive]-t megelőzően kiépített földgázvezetékek tekintetében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között húzódó szakaszokra eltérést adnak a 9., 10., 11. és 32. cikkben, valamint a 41. cikk (6), (8) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, amennyiben az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre, az uniós belső földgázpiac hatékony működésére vagy az energiaellátás biztonságára. Az eltérést időben korlátozni kell, és bizonyos feltételekhez lehet kötni, amelyek a fenti körülmények eléréséhez hozzájárulnak. Amennyiben a szóban forgó földgázvezeték egyszerre több tagállam joghatóságára is kiterjed, az a tagállam határoz a vezetékre vonatkozó eltérés megadásáról, amely joghatóságában az első rendszerösszekötési pont található. A tagállamok az eltéréssel kapcsolatban e bekezdés alapján hozott minden határozatot ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül kihirdetnek.”.

8.

A 49. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló, [PO: date of entry into force of this Directive]-t megelőzően kiépített földgázvezetékek tekintetében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között húzódó szakaszokra eltérést adnak a 9., 10., 11. és 32. cikkben, valamint a 41. cikk (6), (8) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, amennyiben az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre, az uniós belső földgázpiac hatékony működésére vagy az energiaellátás biztonságára. Az eltérést időben korlátozni kell, legkésőbb …-ig [e módosításról szóló irányelv hatálybalépése után 3 évvel] meg kell szüntetni, és bizonyos feltételekhez kell kötni, amelyek a fenti körülmények eléréséhez hozzájárulnak. Amennyiben a szóban forgó földgázvezeték egyszerre több tagállam joghatóságára is kiterjed, az a tagállam határoz a vezetékre vonatkozó eltérés megadásáról, amely joghatóságában az első rendszerösszekötési pont található. A hatáskörrel rendelkező hatóság a határozatról – az adott határozatra vonatkozó összes információval együtt – haladéktalanul értesíti a Bizottságot. Az értesítését követő két hónapon belül a Bizottság a tagállamok számára az eltérés engedélyezésére vonatkozó határozat módosítását vagy visszavonását előíró határozatot hozhat.  A tagállamok az eltéréssel kapcsolatban e bekezdés alapján hozott minden határozatot ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül kihirdetnek.”.

Indokolás

Jogbiztonsági okokból fontos, hogy pontosan meghatározzuk az eltérések lejártának időpontját.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

1.

 emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok gyakran kulcsfontosságú hatáskörökkel rendelkeznek az energiaellátás és/vagy energiaelosztás, a tervezés, a környezetvédelem, valamint az energiaellátás biztonságának megerősítése terén, és az energiaellátási kérdésekben kapcsolattartó szerepet játszanak a polgárok, a vállalatok és a tagállami hatóságok között;

2.

 előrebocsátja, hogy a megbízható szállítók által korszerű, biztonságos és ellenállóképes importinfrastruktúrán keresztül szállított, megfelelő mennyiségű és észszerű árú földgáz rendelkezésre állása jelenti a fenntartható életszínvonal alapját a helyi és regionális közösségek számára, valamint az alapvető erőforrást azon vállalkozói tevékenységekhez, amelyek elősegítik a munka és a méltóság biztosítását e közösségek tagjai számára. Emlékeztet továbbá arra, hogy az Európai Unió vállalta, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-ig az 1990. évi szint 80–95 %-ára csökkenti (1);

3.

 emlékeztet arra, hogy az Unió importált földgáz iránti szükséglete a következő években várhatóan nőni fog, egyfelől a belső igény várható növekedése, másfelől az Unió földgáztermelésének csökkenése miatt. Hangsúlyozza, hogy az olyan infrastrukturális projektek, amelyek egyetlen beszállítónak az EU vagy az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott, érintett kockázati csoport – például az Északi Áramlat 2 – importkapacitásának 40 %-át meghaladó hozzáférést adnak, veszélyeztetik az energiabiztonságot és a belső piac fejlődését. A kockázatok enyhítése érdekében maradéktalanul teljesíteni kell a földgázpiaci irányelv követelményeit, különös tekintettel a harmadik felek hozzáférésére, a tulajdonjogi szétválasztásra és az átlátható, megkülönböztetésmentes és a költségeket tükröző díjszabásra vonatkozó előírásokra;

4.

 hangsúlyozza, hogy az Unió belső földgázpiacának kialakulása még folyamatban van, és olyan döntésektől függ, amelyek célja, hogy javítsák a nyersanyagpiacok likviditását és a megfelelő források diverzifikálását, valamint az importálási kapacitás fejlesztését, hogy a helyi és regionális közösségek polgárai is alacsonyabb áron juthassanak hozzá a földgázhoz;

5.

 megjegyzi, hogy a földgáz piacára jellemző, hogy a nyersanyagpiac és a megfelelő kapacitás piaca erőteljesen függ egymástól: mindkét piacon ugyanaz a kereslet működik, nevezetesen a megbízókhoz köthető kereslet, akik biztosítják a nyersanyagforrások (földgázmezők az Unión belül és kívül, valamint a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok, azaz LNG-terminálok) és az Unión belüli megfelelő helyi igény összehangolását;

6.

 ismételten leszögezi tehát, hogy az új szabályozásokat – tekintettel a piac sajátosságaira a biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátást (2050-re alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa) célzó, valamint a szabad piac és a szolidaritás elvén alapuló energiaunióban működő infrastruktúrák fejlesztésével összefüggésben – gondosan mérlegelni kell, nem eseti alapon, hanem hosszú távú perspektívában;

7.

 hangsúlyozza, hogy minderre még nagyobb szükség van, ha figyelembe vesszük az olyan helyi és regionális közösségekre a beruházások és vállalkozói kezdeményezések szempontjából gyakorolt hatást, ahol a harmadik országokból induló gázvezetékek az Unió területére érkeznek;

8.

 emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális közösségek környezeti hatásoknak is ki lehetnek téve, bár a tenger alatti gázvezetékekre szigorú uniós és nemzetközi környezetvédelmi szabályok vonatkoznak, beleértve az Espooi Egyezményt, és a gázvezeték-struktúrákkal kapcsolatos balesetek száma más energetikai infrastruktúrákhoz képest kifejezetten alacsony;

Részletes ajánlások

9.

 felhívja a figyelmet, hogy e feltételek mellett a fent említett célok eléréséhez az Uniónak a következőkre van szüksége: (i) harmadik országokból származó gáz (a jelenlegi szállítóktól, valamint a jövőben a potenciális szállítóktól, ezért ösztönözni kell az utóbbiakkal való kapcsolatot), és (ii) függetlenség a konkrét gyártóktól/országoktól, mivel – mint minden jogalkotási kezdeményezésnél – tekintetbe kell venni mindkét objektív korlátozást;

10.

 ismételten (2) kifejezi azt a meggyőződését, hogy Európában az új energetikai projekteknek az energiadiverzifikációra kell összpontosítaniuk, és nem szabad aláásniuk a tranzitországok, köztük az európai szomszédságpolitikához tartozó országok státuszát;

11.

 elismeri, hogy néhány közelmúltbeli, a földgáz importálásával kapcsolatos infrastrukturális kezdeményezés – különösen az Északi Áramlat 2 – hozzájárul ugyan az utánpótlási útvonalak gyarapításához, ugyanakkor problémát okozhat néhány más tagállam, különösen pedig néhány helyi és regionális közösség ellátásbiztonságában. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen problémákra a szolidaritás, az uniós és regionális szintű belső piac, valamint a kockázatértékelés elve alapján kell reagálni, mind az ellátásbiztonság szempontjából, mind pedig a berendezések biztonsága szempontjából, amelyek maguk is a megfelelő uniós szabályok hatálya alá tartoznak;

12.

 emlékeztet arra, hogy ezzel kapcsolatban különösen tartani kell attól, hogy bizonyos Unión kívüli földgázszállítók erőfölénye megerősödik, ami ártorzulásokhoz vezet, valamint hogy az olyan kezdeményezések, mint például az Északi Áramlat 2, fenyegethetik az Unió külső energetikai forrásainak diverzifikációját;

13.

 nagyra értékeli tehát az Európai Bizottságnak az e témában tett jogalkotási kezdeményezését, bár a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással (3) összhangban kiemeli a szükséges hatáselemzés jelentőségét;

14.

 hangsúlyozza azonban, hogy a válaszoknak mindig figyelembe kell venniük az Unió globális érdekét és az energiaunió létrehozását, amely mindig elsődleges marad minden tagállam számára, valamint hogy nemcsak a szolidaritás elvét kell tiszteletben tartani, hanem az arányosság és a szubszidiaritás elvét is. Ez utóbbi elv egy uniós tagállam szenátusa szerint ebben az esetben veszélyben forog;

15.

 megjegyzi, hogy ezt szem előtt tartva, valamint figyelembe véve a fent említett összefüggést a kapacitás (importinfrastruktúrák) és a nyersanyag (földgáz) között, olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek nem riasztanak el az új importinfrastruktúrákba való beruházásoktól (mint amilyenek például a Közel-Keletről Görögország felé vezető tengeri infrastruktúrák, amelyek hozzájárulhatnának a délkelet-európai tagállamok ellátási forrásainak diverzifikációjához), vagy amelyek megnehezítik a meglévő infrastruktúrák kezelését, mivel ez azzal a paradox hatással járhatna, hogy az importálási lehetőségek beszűkítésével tovább fokozódna az Unió meglévő szállítóktól való függése;

16.

 kiemeli, hogy egy olyan, a fentiekben ismertetett megközelítés elfogadása, amely nem bátortalanítja el az új beruházásokat és nem hárít túlzott többletterhet a meglévő import-infrastruktúra kezelésére, segítene az Európai Bizottság által elindított konzultáció során felmerült, az irányelvjavaslatnak a piacra és a piaci szereplőkre gyakorolt lehetséges negatív és nem szándékos hatásával kapcsolatos aggályok orvoslásában;

17.

 különösen emlékeztet arra, hogy egy érdekelt szervezet, az Eurogas szövetség a kérdést illetően a következőket sérelmezte: (i) a javaslat visszamenőleges hatályának hatása a meglévő infrastruktúrákba való, már megvalósított beruházások biztonságára (tekintettel az utólag módosított jogi keretre és az időbeli távlatra), valamint a befektetők jogos elvárásaira; (ii) a harmadik országokkal kötött, vonatkozó kormányközi egyezmények ezen államok beleegyezése nélkül történő újratárgyalásának jogi és politikai nehézségei (a nemzetközi jog alapján); valamint (iii) azok a veszélyek, amelyek a fentiek, valamint az új gázvezetékekkel kapcsolatos nehézségek miatt az Unió ellátásának jövőbeli biztonságát fenyegethetik;

18.

 a fentiek fényében, valamint a szolidaritás, az arányosság és a szubszidiaritás elveinek egymástól elválaszthatatlan egységével összhangban olyan módosításokat javasol, amelyek (i) lehetővé teszik, hogy az uniós intézmények elkerüljék vagy megoldják azokat a problémákat, amelyekkel egyes tagállamok szembesülhetnek olyan, más tagállamok által indított infrastrukturális kezdeményezések miatt, melyek hatására erősödhetnek az erőfölények vagy csökkenhet az Unión kívüli források diverzifikációja (lásd a fenti 10. pontot); (ii) megvédenek az Unió egészének ellátásbiztonságát fenyegető kockázatoktól; (iii) biztosítják az összhangot az Unió hatályos jogszabályi keretével és a nemzetközi kötelezettségekkel;

19.

 kéri ennek érdekében az Európai Bizottságot, hogy az irányelvjavaslat területi hatályának a vizekre történő kiterjesztésével kapcsolatban vizsgálja meg, hogy ez megfelel-e az ENSZ Montego Bayben elfogadott tengerjogi egyezménye (UNCLOS) rendelkezéseinek (és ennek megfelelően igazítsa ki a kiterjesztést);

20.

 hangsúlyozza, hogy a fenti megközelítés lehetővé teszi, hogy összehangolt módon egyeztessék össze a kellő politikai válaszokat a tőke mozgására vonatkozó Unión belüli, valamint nemzetközi jogi korlátozások (UNCLOS, WTO, a beruházások védelmére vonatkozó normák) szükséges tiszteletben tartásával;

21.

 hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottsága – az e téren vállalt szerepének keretében – erőfeszítéseket kíván tenni annak érdekében, hogy közösségi megoldásokat találjon az ismertetett problémákra. Reméli, hogy más uniós intézmények is követik ezt a példát, és arra kéri őket, hogy fogadják el a módosítást.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1)  2050-ig szóló energiaügyi ütemterv (COM(2011) 885 final).

(2)  CIVEX-VI/011.

(3)  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

Top