(-1)

Az adófizetők és különösen valamennyi vállalkozás adózási egyenlősége az egységes piac elengedhetetlen feltétele. Az egységes piac megfelelő működéséhez létfontosságú a nemzeti adórendszerek végrehajtásának összehangolt és harmonizált megközelítése, amely hozzájárul az adókikerülés és a nyereségátcsoportosítás megelőzéséhez.

(-1a)

Az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a nyereségátcsoportosítási rendszerek megfosztották a kormányokat és az embereket többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és az állami szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes és ingyenes hozzáférés biztosításához szükséges forrásoktól, valamint megfosztották a tagállamokat annak a lehetőségétől, hogy megfizethető árú lakásokat és közösségi közlekedési szolgáltatásokat biztosíthassanak, illetve ki tudják építeni a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen alapvető infrastruktúrát. Röviden, ezek a rendszerek a gazdasági, társadalmi és területi igazságtalanság, egyenlőtlenség és széttartás tényezőivé váltak.

(-1b)

Egy méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer reagál a progresszív és méltányos globális adópolitika sürgető szükségességére, előmozdítja a javak újraelosztását és fellép az egyenlőtlenségekkel szemben.

(1)

Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” (16) és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” (17) című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett a méltányosság és az adózási átláthatóság iránti társadalmi igényekre való reagálást is prioritásként azonosította.

(1)

Az átláthatóság nélkülözhetetlen az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” (16) és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” (17) című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett az európai polgárok átláthatóság és a más országok számára referenciamodellként szolgáló fellépés iránti igényére való reagálást is prioritásként azonosította. Fontos, hogy az átláthatóság figyelembe vegye a versenytársak közötti kölcsönösséget.

(2)

„A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában (18) az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság a társasági adózás területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, és alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez.

(2)

„A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában (18) az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság , együttműködés és konvergencia az uniós társasági adópolitika területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, támogatja a döntéshozókat a jelenlegi adórendszernek a jövőbeli jogszabályok kidolgozása céljából történő értékelése során, alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez , továbbá javíthatja a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt a vállalkozások pontosabb kockázati profilja alapján .

(2a)

Az országonkénti nyilvános jelentéstétel hatékony és megfelelő eszközként szolgál ahhoz, hogy növelni lehessen az átláthatóságot a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és hogy a nyilvánosság értékelhesse e tevékenységeknek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Emellett javítani fogja a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok helytálló értékelésére, pontos információkra alapuló beruházási stratégiákat eredményez, és fejleszti a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának elemzésére.

(2b)

Az országonkénti jelentéstétel kedvezően hat a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK irányelvben foglalt jogára is, a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek bővítésének köszönhetően pedig a vállalkozásokon belüli élénk párbeszéd minőségére.

(4)

Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016. január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv (20) módosításával.

(4)

Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016 . január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv (20) módosításával. A nyereségnek az értékteremtés helyén történő megadóztatása mindenesetre az országonkénti jelentéstétel nyilvános jelentéstételre alapuló, átfogóbb megközelítését teszi szükségessé.

(4a)

A Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének (IASB) az országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmény bevezetésének a megkönnyítése érdekében naprakésszé kell tennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi számviteli standardokat (IAS).

(4b)

A 2013/36/EU irányelv már bevezette az Unióban az országonkénti adatszolgáltatást a bankszektorban, a 2013/34/EU irányelv pedig a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban.

(4c)

Az Unió azzal, hogy elsőként vezette be az országonkénti nyilvános jelentéstételt, bizonyította, hogy az adókikerülés elleni küzdelemben vezető szerepet kíván betölteni a világban.

(4d)

Mivel az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem csak nemzetközi szintű közös fellépéssel lehet sikeres, elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió – megőrizve globális vezető szerepét e küzdelemben – összehangolja fellépéseit a nemzetközi szereplőkkel, például az OECD keretében. Az egyoldalú fellépéseknek – legyenek bármilyen ambiciózusak is – nincs valódi esélyük a sikerre, emellett kockáztatják az európai vállalkozások versenyképességét, és rontják az Unió befektetési környezetét.

(4e)

A pénzügyi jelentéstétel fokozottabb átláthatósága mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ugyanis hatékonyabbá teszi az adóhatóságokat, fokozottabban bevonja a civil társadalmat, a munkavállalók több tájékoztatáshoz jutnak és a befektetők kevésbé tartózkodnak a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások jobb kapcsolatba kerülhetnek az említett érdekelt felekkel, ami – az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően – növeli a stabilitást, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást.

(5)

Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése lényeges eleme a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le.

(5)

Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése – a nemzeti adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstételnek köszönhető fokozottabb átláthatóság mellett – lényeges eleme a vállalati elszámoltathatóság elősegítésének, a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le. A nyilvánosság általi ellenőrzésre ugyanakkor az uniós befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, különösen az ezen irányelv meghatározása szerinti kkv-k és az (EU) 2015/1017 rendelet  (1a) meghatározása szerinti közepes piaci tőkeértékű vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell, hogy sor kerüljön, amely vállalkozásokat ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól.

(5a)

A Bizottság szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozásokat a társadalmi hatásuk tekintetében terhelő felelősség. A CSR-t a vállalkozásoknak kell kezdeményeznie. Az állami hatóságok – az önkéntes szakpolitikai intézkedések észszerű ötvözete és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján – támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások a társadalmi felelősségvállalásnak jogkövetéssel vagy a társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontoknak az üzleti stratégiájukban és műveleteikben történő érvényesítésével tehetnek eleget.

(6)

A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre.

(6)

A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Az Unióban letelepedett vállalatcsoportoknak meg kell felelniük a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban. Amennyiben ezek állampolgárai hozzáférhetnek az országonkénti információkhoz, ez lehetővé teszi, hogy ezen országok polgárai és adóhatóságai ellenőrizhessék, értékelhessék és/vagy elszámoltathassák az említett vállalkozásokat. Az Unió – azzal, hogy a multinacionális vállalkozás tevékenységi helyei szerinti minden egyes adójogrendszerben nyilvánosságra hozza az adatokat – növelheti fejlesztéspolitikája koherenciáját, és korlátozhatja az adókikerülési rendszerek lehetőségét azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítását az uniós fejlesztéspolitika kulcselemeként határozták meg.

(8)

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információkat a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásoknak megfelelően kell megadni , és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.

(8)

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információknak figyelembe kell venniük a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásokat , és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal az érintett vállalkozások versenyképessége szempontjából, és tartalma ne legyen félreérthető . A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell többek között az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.

(9)

Az adatokat tagállamok szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni .

(9)

Az adatokat jogrendszerek szerinti bontásban , a vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az Unión belül és kívül egyaránt a  működési helyük szerinti államok jólétéhez . A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések csak akkor értelmezhetők és használhatók érdemben, ha az információkat adójogrendszerekre lebontva mutatják be.

(9a)

Ha a nyilvánosságra hozandó információ a vállalkozás számára kereskedelmi szempontból bizalmas üzleti adatnak tekinthető, akkor engedélyt kérhet a letelepedés helye szerinti illetékes hatóságtól arra, hogy ne tegye teljes terjedelmében hozzáférhetővé az információt. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem adóhatóság, az illetékes adóhatóságnak részt kell vennie a határozat meghozatalában.

(11)

A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján.

(11)

A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján , és hogy az ezen irányelvben előírt határidőn belül nyilvánosságra hozott információk megfelelnek-e a vállalkozás auditált pénzügyi adatainak .

(11a)

A vállalkozások és a fióktelepek társaságiadó-információkkal kapcsolatos jelentéstételéhez kötődő és a 2013/34/EU irányelv alapján tagállami szankciókat eredményező jogsértéseit a Bizottság által kezelt nyilvános jegyzékben szerepeltetni kell. A szankciók között közigazgatási bírságoknak vagy a nyilvános ajánlati felhívásokból és az uniós strukturális alapokból származó finanszírozás odaítéléséből való kizárásnak is szerepelnie kell.

(13)

Azon adójogrendszerek azonosítása céljából, amelyek tekintetében magas szinten részletezett adatokat kell közölni, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen adójogrendszerek közös uniós listájának megállapításra vonatkozóan. Ezt a listát az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (COM(2016) 24 final) 1. melléklete alapján azonosított egyes kritériumok alapján kell összeállítani. E tekintetben különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson az előkészítés során, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által jóváhagyott, hivatalos aláírásra váró intézményközi megállapodás elveinek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre.

(13a)

Annak érdekében, hogy a 2013/34/EU irányelv 48b. cikke (1), (3), (4) és (6) bekezdésének, valamint a 48c. cikke (5) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1a) megfelelően kell gyakorolni.

(14)

Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezért indokolt az uniós fellépés ahhoz, hogy agresszív adótervezés vagy a transzferárak megállapítására vonatkozó megállapodások esetén kezeljék a határokon átnyúló dimenziót. E kezdeményezés az érdekelt felek azzal kapcsolatosan megfogalmazott aggályaira ad választ, hogy szükség van az egységes piac torzulásainak kezelésére, az uniós versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Ez nem vezethet be indokolatlan adminisztratív terheket a vállalkozások számára, nem okozhat új adókonfliktusokat és nem járhat a kettős adóztatás kockázatával. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket , legalábbis a nagyobb átláthatóságra vonatkozóan .

(15)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(15)

Összességében ezen irányelv keretében a közzétett adatok mennyisége arányos a nyilvános átláthatóság és a nyilvános kontroll növelésének céljaival. Ezért úgy tekinthető, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(16)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (24) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti.

(16)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (24) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek , például egy összehasonlító táblázat formájában . Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti , hogy elérjék ezen irányelv céljait, és hogy elkerüljék az esetleges hiányosságokat és ellentmondásokat az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti alkalmazása során .

a)

a fióktelepet nyitó vállalkozás 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

a)

a fióktelepet nyitó vállalkozás mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

b)

az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata.

b)

az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata , amelyre már vonatkozik jelentéstételi kötelezettség .

a)

a tevékenységek jellegének rövid ismertetése;

a)

a legfelső szintű anyavállalkozások megnevezése és adott esetben az összes leányvállalat felsorolása, a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése és a földrajzi elhelyezkedésük megadása ;

b)

az alkalmazottak száma;

b)

az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve ;

ba)

a készpénzen vagy a készpénznek minősülő eszközökön kívüli befektetett eszközök;

c)

a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevételt is beleértve;

c)

a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből és a nem kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevétel megkülönböztetését is beleértve;

ga)

jegyzett tőke;

gb)

a kapott állami támogatások, továbbá a politikai pártok és a politikai célú alapítványok javára befizetett esetleges adományok részletei;

gc)

a vállalkozások, leányvállalatok vagy fióktelepek – szabadalmi adókedvezmény vagy ezzel egyenértékű rendszer alapján – kedvezményes adójogi bánásmódban részesülnek-e.

(1)

átláthatóság és információcsere, ideértve a kérésre történő információcserét és a számlainformációk automatikus cseréjét;

(2)

méltányos adóverseny;

(3)

a G20-ak és/vagy az OECD standardjai;

(4)

egyéb releváns standardok, köztük a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kialakított nemzetközi standardok.

2a.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

—

a társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek, különös tekintettel arra, hogy helyénvaló lenne-e kiterjeszteni e fejezet alkalmazási körét a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalatokra és az ezen irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nagy vállalkozáscsoportokra;

—

a társaságiadó-információkról való beszámoló tartalma a 48c. cikknek megfelelően;

—

a 48c. cikk (3) bekezdésének (3a)-(3f) albekezdésében szereplő ideiglenes eltérés.

2b.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

3a.

Az 51. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: