52016PC0007

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.1.19.

COM(2016) 7 final

2016/0002(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról

{SWD(2016) 4 final}
{SWD(2016) 5 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A tagállamok közötti hatékony együttműködés és az elítélt személyek bűnügyi nyilvántartásából származó információk cseréje szükséges sarokkövét képezi a jogérvényesülés és biztonság közös térsége megfelelő működésének.

Az Európai Tanács és a Bel- és Igazságügyi Tanács több alkalommal kinyilvánította annak fontosságát, hogy javítsák a meglévő Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS). A Bel- és Igazságügyi Tanács által kiadott 2015. január 29-i rigai nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információk cseréje a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó bármely stratégia szempontjából fontos 1 . A 2015. november 20-i Bel- és Igazságügyi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy elősegítené a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedéseket, ha a tagállamok teljes mértékben felhasználnák az ECRIS nyújtotta lehetőségeket, továbbá ha a Bizottság javaslatot nyújtana be az ECRIS kiterjesztésére, hogy az harmadik országok állampolgáraira vonatkozó adatokat is tartalmazzon 2 . A Miniszterek Tanácsa a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, ugyanazon a napon elfogadott következtetéseiben arra kötelezte a tagállamokat, hogy teljes mértékben aknázzák ki az ECRIS nyújtotta lehetőségeket és üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy 2016 januárjáig az ECRIS harmadik országbeli állampolgárokra történő kiterjesztésére vonatkozó ambiciózus javaslatot nyújtson be 3 . A 2015. december 17–18-i Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy a közelmúltban történt terrorista támadások ráirányították a figyelmet arra, hogy sürgősen fokozni kell a releváns információk megosztásának intenzitását, különösen az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszernek (ECRIS) a harmadik országok állampolgáraira való kiterjesztésével kapcsolatban 4 .

Az ECRIS javítása az európai biztonsági stratégiának 5 is részét képezi. A Bizottság hangsúlyozta az uniós intézkedések hozzáadott értékét az információcsere, az operatív együttműködés és egyéb támogatás tekintetében, továbbá vállalta, hogy felgyorsítja a már megkezdett munkát, amelynek célja az ECRIS hatékony végrehajtása, és a rendszer javítása a harmadik országok állampolgárai tekintetében.

Az ECRIS egy olyan elektronikus rendszer, amely az EU-n belüli büntetőbíróságok által konkrét személyekkel szemben hozott korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információknak az adott személlyel szembeni büntetőeljárás céljából – és ha a nemzeti jog megengedi, egyéb célokból – történő cseréjére szolgál. A rendszer a 2009/315/IB tanácsi kerethatározaton és a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapul 6 .

Az ECRIS alapjául szolgáló elv szerint a valamely uniós polgár büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletekre vonatkozó teljes körű információk az adott személy állampolgársága szerinti tagállamtól szerezhetők be. Az ítélethozatal szerinti tagállamnak közölnie kell a másik tagállam állampolgárával szemben meghozott ítéletekre vonatkozó információkat és friss fejleményeket az állampolgárság szerinti tagállammal. Az állampolgárság szerinti tagállamnak meg kell őriznie ezeket az információkat, és így kérelemre hiánytalan és naprakész információkat szolgáltathat 7 állampolgárai bűnügyi előéletéről, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol került sor az elítélésre.

Az egységes elektronikus formátumok 8 lehetővé teszik, hogy hatékony, és az összes uniós nyelven azonnal érthető kommunikációt folytassanak rövid határidők mellett 9 . Az ECRIS-hálózat kapcsolattartó pontjai a tagállamokban kijelölt központi hatóságok; ezek intézik a bűnügyi nyilvántartási információk közlésével, tárolásával, lekérésével és szolgáltatásával kapcsolatos valamennyi feladatot.

Jóllehet a harmadik országok állampolgáraival és hontalan személyekkel (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgárok) kapcsolatos ítéletekre vonatkozó információk jelenleg is kicserélhetők az ECRIS révén, az alábbi okokból nem áll rendelkezésre olyan eljárás/mechanizmus, amely ennek hatékony kivitelezésére irányul:

Mivel a harmadik országbeli állampolgárok nem tagállami állampolgárok, ahhoz, hogy teljes körű áttekintést kapjanak egy adott személy bűnügyi előéletéről, egyedi megkeresést kell küldeni az ítélethozatal szerinti összes tagállamnak. A megkereső tagállam általában nem tudja, hogy melyik tagállam(ok)ban ítélték el a konkrét harmadik országbeli állampolgárt.

Ha egy tagállam meg kívánja szerezni ezt az információt, megkeresést kell küldenie az összes tagállamnak (a továbbiakban: általános megkeresés). Ez adminisztratív terhet jelent minden tagállamnak, többek között azon országok (többségének), amelyek nincsenek birtokában a kért információnak. Az általános megkeresések adminisztratív terhe becslések szerinti eléri az évi 78 millió eurót, ha a tagállamok minden alkalommal információt kérnek, amikor egy harmadik országbeli állampolgár büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet meghozatalára kerül sor. Az általános megkeresések megválaszolásának költségeit nem ellensúlyozza hasonló mértékű előny, ezek valójában felesleges költségek, mivel a válaszok többsége nem nyújt eredményt. Ez különösen a kisebb tagállamok számára káros, amelyek kötelesek minden megkeresést megválaszolni, anélkül, hogy feltétlenül rendelkeznének az ehhez szükséges felszereléssel. Ráadásul a szükségtelen megkeresések áradata megrendíti a bizalmat az egész ECRIS-hálózat megbízhatósága és működése iránt, mivel a felhasználók arra a következtetésre juthatnak, hogy az ECRIS-nek a harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos alacsony hatékonysága jelzés értékű az egész hálózat gyenge hatékonysága tekintetében.

A tagállamok a gyakorlatban nem küldenek általános megkereséseket és gyakorta csupán a saját nemzeti bűnügyi nyilvántartásukban tárolt információkra támaszkodnak. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak gyakran nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok a harmadik országbeli állampolgár bűnügyi előéletéről. Ugyanis – jóllehet 2014-ben 558 000 harmadik országbeli állampolgárt ítéltek el (az ECRIS-ben jelenleg részt vevő 25 tagállamból) 19 tagállamban – az ECRIS-ben mindössze 23 000, harmadik országbeli állampolgárok ítéleteivel kapcsolatos megkeresést küldtek.

A javaslat célkitűzése teljes mértékben összhangban áll a Bizottságnak a határon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó prioritásával, ami közös európai feladat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. Ez egyike az európai biztonsági stratégia kezdeményezéseinek. A kezdeményezés biztosítja, hogy az ECRIS az uniós polgárok, valamint a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi előéletére vonatkozóan is tartalmazzon adatokat.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem tekintetében zajló információcsere és együttműködés keretében előirányzott egyéb uniós intézkedések nem oldanák meg, illetve nem enyhítenék az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok nem megfelelő cseréjének problémáját. Nincs olyan alternatíva, ami az európai biztonsági stratégiában említett (például a SIS II, Prüm vagy Eurodac) bármely egyéb, információcserére szolgáló eszköz révén javítana a harmadik országbeli állampolgárok büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletivel kapcsolatos, ECRIS-en keresztüli információcserén, mivel az előbbi eszközöket úgy alakították ki, hogy azok eltérő célokat szolgáljanak.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Az európai biztonsági stratégiában körvonalazott intézkedések részét képezi, hogy javítsák az ECRIS-t a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Ezenfelül a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok cseréje elősegíti a 2008/675/IB tanácsi kerethatározat 10 alkalmazását, amely előírja, hogy a tagállamok igazságügyi hatóságainak a büntetőeljárás folyamán figyelembe kell venniük az ugyanazon személlyel szemben eltérő tények alapján más tagállamokban hozott korábbi ítéleteket, függetlenül az érintett személy állampolgárságától.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javasolt jogi eszköz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikke (1) bekezdésének d) pontján alapuló irányelv. A 82. cikk (1) bekezdésének d) pontja az Unió azon jogosultságának jogalapja, hogy eljárjon a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása érdekében. A javasolt intézkedés pontosan erre a területre vonatkozik. A javaslat módosítja az e területen hatályos uniós jogszabályokat.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk cseréjére szolgáló jelenlegi rendszer javítása tagállami szinten nem valósítható meg. A tagállamok közötti egységes, gyors, összehangolt és hatékony információcserére irányuló mechanizmus összehangolt fellépést igényel. Ez nem valósítható meg sem egyoldalúan, tagállami szinten, sem kétoldalúan a tagállamok között; jellegénél fogva uniós szinten elvégzendő feladatról van szó.

•Arányosság

A bűnügyi nyilvántartási információk hatékony megosztása létfontosságú a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, és jelentősen elősegíti az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének gyakorlati megvalósítását a jogérvényesülés és a biztonság közös térségében, ahol a személyek szabadon mozognak. Ezért az uniós szintű fellépés arányos a kezdeményezés célkitűzéseivel.

A javasolt változtatások nem lépik túl a határon nyúló bírósági együttműködés célkitűzésének megvalósításához szükséges mértéket, valamint azt, amit az uniós polgárok tekintetében már alkalmaznak a jelenlegi ECRIS-ben. A harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatainak tárolására vonatkozó kötelezettség szükségesnek tekinthető az említett személyek személyazonosságának biztonságosabb meghatározásához. A harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítása gyakran különösen nehéz, ha nem lehetetlen például amiatt, hogy nem léteznek vagy hiányoznak a megbízható személyazonosító okmányok, illetve az elterjedt vezetéknevek széles körű használata miatt.

Több meglévő választási lehetőség közül a legarányosabb, alábbi opciót választottuk: a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállam(ok) azonosításra szolgáló decentralizált rendszer, amely az elítélt harmadik országbeli állampolgárok nemzeti bűnügyi nyilvántartásokból származó, anonimizált személyazonossági adatait tartalmazó kódon, és „találat/nincs találat” keresési mechanizmuson alapul. A „találat” azt jelzi, hogy a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk állnak rendelkezésre, és megmutatja azt a tagállamot, amely megadhatja ezeket az információkat. Az azonosított tagállam(ok) ezt követően megkereshetők abból a célból, hogy a meghatározott ECRIS útján nyújtson/nyújtsanak teljes körű információkat.

A rendszert decentralizáltan szervezik meg. A tagállamoknak kivonatolniuk kell a személyazonossági adatokat a bűnügyi nyilvántartásukból, és külön fájlba kell azokat feltölteniük. Egy speciális szoftver visszavonhatatlanul zár-kulcs mechanizmussá – a kóddá – alakítja át a személyazonosítási adatokat. A kódot kiosztják az összes többi tagállamnak, lehetővé téve számukra a saját létesítményeikben történő független lekérdezést. A kód tehát nem tartalmaz személyes adatokat, viszont lehetővé teszi, hogy az ahhoz hozzájutó tagállamok összevessék azt saját adataikkal, és megbizonyosodjanak arról, hogy más tagállamokban vannak-e további bűnügyi nyilvántartási bejegyezések. A tagállamoknak el kell küldeniük naprakésszé tett kódjaikat az összes többi tagállamnak, ha az abban foglalt bármely adat megváltozik vagy törlésre került.

Ez a megoldás kielégítően valósítja meg a jogalkotási javaslat célkiűzéseit, mivel olyan mechanizmust vezet be az ECRIS-keretbe, amely a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkkal rendelkező tagállamok hatékony azonosítására irányul. Ez elkerülhetővé teszi a költséges és kevéssé hatékony általános megkereséseket, és így megszünteti azt az indokot, ami miatt a tagállamok harmadik országbeli állampolgárok esetében nem szívesen veszik igénybe az ECRIS-t.

A decentralizált rendszer nem teszi szükségessé olyan kiegészítő uniós réteg kialakítását, ahol centralizálnák a harmadik országbeli állampolgárok személyes adatait. Ez az uniós polgárok esetében sem létezik. Ezért a rendszer nem igényel további uniós szintű adatvédelmi és biztonsági intézkedéseket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A módosítandó jogalkotási aktus kerethatározat, vagyis olyan jogi aktus, amely az elérendő eredmény tekintetében kötelező a tagállamokra nézve, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. Ezért hasonló jogi eszközt, vagyis irányelvet választottunk a módosító jogalkotási aktus számára, mivel számos kötelezettséget be kell emelni a nemzeti jogba.

Az irányelv lehetővé teszi a tagállami hatóságoknak az átültetés formájának és módszerének megválasztását, például az információs és kommunikációs technológiák valamint a többi tagállammal végzendő későbbi csere céljából kivonatolandó személyazonosító adatokkal kapcsolatosan használandó nemzeti nyilvántartások tekintetében. Mivel a tagállamoknak ki kell igazítaniuk nemzeti bűnügyi nyilvántartásukat, hogy képesek legyenek kezelni a hozzájuk benyújtott új kérelmeket, az irányelv megfelelőbb eszköz, mint a rendelet, amely minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó volna, és kevesebb rugalmasságot hagyna a nemzeti hatóságoknak.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2009/315/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló első jelentés további információkat nyújt majd arról, hogy hogyan működik a meglévő rendszer, azonban nem kifejezetten a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcserét helyezi előtérbe. A tagállamokkal folytatott konzultáció azonban világossá tette, hogy jelenleg mennyire korlátozott mértékben használják az ECRIS-t az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcserére, és ennek indokai is világossá váltak.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A részvétel és az érdekeltek álláspontjára való nyitottság tekintetében, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásban 11 bemutatott bizottsági minimumszabályoknak megfelelően, a kiterjedt konzultációval kapcsolatos stratégiát dolgoztunk ki annak érdekében, hogy e kezdeményezés teljes politikai ciklusa folyamán széles körű részvételt garantáljunk. E stratégia – az elismert és reprezentatív választási lehetőségek tekintetében – a Bizottság által folytatott különféle célzott konzultációk (kétoldalú kapcsolatfelvételek, érdekelti és szakértői ülések, írásbeli konzultációk) sorára épült. A Bizottság az e kérdésre vonatkozó álláspontok széles és kiegyensúlyozott skáláját kívánta megismerni azáltal, hogy minden releváns félnek (tagállamok, nemzeti hatóságok, ügyvédek és tudományos dolgozók, alapjogi érdekeltek, adatvédelmi érdekeltek) – különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló, 29. cikk szerinti munkacsoportnak – lehetőséget biztosított arra, hogy kifejtsék a véleményüket.

Minden tagállam támogatta a szabályozási opciót, valamint a „találat/nincs találat” mechanizmusra épülő kódot. Komoly támogatást kapott a decentralizált megközelítés, feltéve hogy a végrehajtási szoftver tagállami szinten telepíthető, integrálható és zavartalanul karbantartható, továbbá hogy pénzügyi támogatás (vissza nem térítendő támogatások) állnak rendelkezésre. Egyes tagállamok a központosított megoldást részesítették előnyben, mivel úgy vélték, hogy ez tagállami szinten kevesebb erőfeszítést igényelne és kevésbé lenne költséges a tagállamoknak, valamint megfelelőbben biztosítaná a tagállamok közös megközelítését. Néhány tagállam nem tudott dönteni.

Sok tagállam elismerte az ujjnyomatok gyakorlati előnyeit a személyek azonosításának garantálása tekintetében. Valóban ez az egyedüli módja annak, hogy meggyőződjünk az adott személy személyazonosságról. Ez rendkívül fontos, ugyanis az igazságügyi hatóságok felelősek a bűnügyi nyilvántartásban őrzött információk pontosságáért. Egyes tagállamok alkotmányos aggályokat hangsúlyoztak, és felhívták a figyelmet az ECRIS-ben történő kötelező ujjnyomatvétel gyakorlati megvalósításával kapcsolatos problémákra. Sok tagállam központi hatóságai nem tárolnak jelenleg ujjnyomatokat nemzeti bűnügyi nyilvántartásukban, és nem kapcsolták össze azokat a nemzeti a nemzeti automatizált ujjlenyomat-felismerő rendszerrel (AFIS). Egyes tagállamok aggódnak amiatt, hogy esetleg kettős mércét alkalmaznak egyrészt az uniós polgárokra, másrészt pedig a harmadik országbeli állampolgárokra. Az utóbbiak esetében azért eltérő a helyzet, mivel egy részük olyan országokból érkezik, amelyek nem rendelkeznek megfelelő vagy érvényes anyakönyvi nyilvántartással. Ennek alapján az ujjnyomatvétel kiemelt kérdéssé vált.

Az alapjogi érdekeltek elismerték, hogy általában véve a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jövőbeni ECRIS-rendszer az általános igazságszolgáltatás szempontjából kedvező hatást fejt ki azáltal, hogy elősegíti a megfelelő ítélethozatalt és védelmet nyújt a gyermekeknek a visszaélésekkel szemben, valamint kedvező a hatása a harmadik országbeli állampolgárok számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy az egész Unióban igazolják büntetlen előéletüket 12 . Az említettek támogatták a megfelelő anonimizálási technikákkal összekapcsolt, decentralizált rendszert.

Ezek az érdekeltek rámutattak, hogy az egyenlőség szempontjából lehetséges a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön rendszer bevezetése, amennyiben ez szükséges és arányos. Az európai adatvédelmi biztos szerint megfelelően indokolni kell, hogy külön rendszert hoznak létre egyrészt a harmadik országbeli állampolgárokra, másrészt pedig a tagállamok állampolgáraira vonatkozó információk tárolása és cseréje céljából. Az érdekeltek felhívták a figyelmet arra, hogy kezelni kell a harmadik országbeli állampolgárok migrációval összefüggő sajátos helyzetét, a kód létrehozásával és az ujjnyomatok használatával kapcsolatos kérdéseket, a gyermekek jogait, valamint az érintettek jogait és a hatékony jogorvoslatok szükségességét.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi javaslatot nem a migráció szabályozására szolgáló eszköznek szántuk. A javaslat nem változtatja meg az e területre vonatkozó hatályos rendelkezéseket és garanciákat. A javasolt jogi eszköz preambulumbekezdései kifejezetten elismerik az uniós és nemzeti menedék- és migrációs jogba foglalt garanciák tiszteletben tartását, amiket a jövőbeni rendszernek is meg kell őriznie.

Bizonyos bűncselekményeket – mint például a jogellenes beutazás és tartózkodás, vagy a hamis vízummal vagy úti okmányokkal való utazás – kifejezetten harmadik országbeli állampolgárok követnek el, és a rájuk vonatkozó jövőbeni ECRIS nem gyakorolhat aránytalan hatást az ilyen bűncselekményekért elítélt harmadik országbeli állampolgárok jogaira. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége e tekintetben azt javasolta, hogy a jogellenes beutazással és tartózkodással kapcsolatos ítéletek az ECRIS harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kiegészítésében ne legyenek kezelhetők a büntetőeljárástól eltérő célokból. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a nemzeti jog szabályozási körébe tartozik annak meghatározása, hogy a bűnügyi nyilvántartási adatokat milyen mértékben kezelik a büntetőeljárástól eltérő célokból, amint jelenleg az uniós polgárok esetében is ez a helyzet.

Az alapjogi érdekeltek elismerték, hogy harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítása nehezebb lehet az uniós polgárokénál. Mindazonáltal – az Alapjogi Ügynökség szerint – szem előtt tartani a kód számára való ujjnyomatvétel alkalmazásának szükségességét és arányosságát, valamint az útlevelek és/vagy tartózkodási engedélyek használatával elérhető alternatívákat, és a meglévő uniós és nemzeti adatbázisok által kínált lehetőségeket. A harmadik országbeli állampolgárok vagy azok bizonyos kategóriái tekintetében mérlegelni kell ezeket az alternatívákat az ujjnyomatvételhez képest.

A javaslat azonban nem írja elő, hogy harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapításával kapcsolatos problémák leküzdése érdekében kötelező tárolnia az említett személyek ujjnyomatait. Eltérő problémák merülnek fel, mint az uniós polgárok személyazonosításakor, amikor az információk könnyen megszerezhetők az állampolgárság szerinti tagállamtól.

Az érdekeltek arra is rámutattak, hogy a harmadik országbeli állampolgár gyermekek fokozottan ki vannak téve az ítéleteikkel kapcsolatos információcseréből eredő kockázatoknak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége azt javasolta, hogy gyermekek sebezhetősége alapján fontolják meg, hogy a gyermekeket teljesen kizárják az ECRIS vagy a kód alkalmazási köréből, vagy pedig a gyermekek által elkövetett rendkívül súlyos bűncselekményekre korlátozzák az információcserét. Az érdekeltek ugyanakkor biztosítani szeretnék a javaslattal annak lehetővé tételét a munkáltatók számára, hogy hatékonyan ellenőrizhessék, egy konkrét harmadik országbeli állampolgárt büntetett előélete alapján eltiltottak-e a gyermekekkel való rendszeres közvetlen kapcsolattartással járó tevékenységektől.

Ezzel összefüggésben rá kell mutatni, hogy az ECRIS a tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiban szereplő információk cseréjére szolgáló decentralizált eszköz. A tagállamok nemzeti jogának kell meghatároznia, hogy a gyermekek ítéleteit beviszik-e a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba vagy sem, és így kicserélhetők-e azok a tagállamok között. Abban a tekintetben, hogy a gyermekekkel való rendszeres közvetlen kapcsolattartással járó álláshelyekre való munkaerő-felvétel során az ECRIS-en keresztül hozzáférhessenek a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információkhoz, az irányelv elősegíti a harmadik országbeli állampolgárok korábbi ítéleteinek ellenőrzését ezen a területen.

Egyes érdekeltek említést annak szükségességéről, hogy biztosítsák a harmadik országbeli állampolgárok számára a saját adataikhoz történő hozzáféréshez és azok helyesbítéséhez való jogot, ugyanis a harmadik országbeli állampolgárokat érintő ügyekben gyakran előfordulnak pontatlan bűnügyi nyilvántartási bejegyezések. Az ECRIS jogi eszközei azonban kizárólag a bűnügyi nyilvántartási információk cseréjére terjednek ki, és nem érintik az egyének azon jogát, hogy hozzáférjenek a nemzeti szinten tárolt, rájuk vonatkozó adatokhoz. Ezt a területet a nemzeti és uniós szintű adatvédelmi jog szabályozza.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

„A harmadik országok elítélt állampolgárai európai indexének létrehozásáról” szóló megvalósíthatósági tanulmány lehetővé tette az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jövőbeni információcsere-mechanizmus jobb megértését, valamint értékelte az index hatását műszaki, jogi és szervezési szempontból 13 . Egy tanulmány, amely az ECRIS harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kiegészítéséről szóló jogalkotási javaslat információs és kommunikációs technológiákra gyakorolt hatását elemezte, áttekintést adott azokról a költségekről, amelyek az EU-nál és a tagállamoknál merülnének fel a különféle választási lehetőségek végrehajtása során 14 . Az Eurostat migrációs és népességi statisztikái bizonyítékokkal támasztották alá a probléma méretét. Emellett mélyinterjúkat készítettek a FIU-net 15 képviselőivel, különösen a Match szoftverről, amely egy névtelen kódon alapuló hírszerzési információ- és ismeret-megosztási program, amelyet a FIU-net számára fejlesztettek ki.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett. Az összefoglaló lapra és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményére mutató linket az alábbiakban csatoltuk:

http://ec.europa.eu/justice/criminal/european-e-justice/ecris/index_en.htm

Három szakpolitikai alternatívát vizsgáltunk meg: i. a status quo fenntartását, ii. a Bizottság által tárfinanszírozott, önkéntes tagállami projektet, amely arra irányul, hogy hatékonyabb mechanizmust alakítsanak ki a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk cseréje céljából; valamint iii. a „találat/nincs találat” keresési mechanizmus révén lekérdezhető, az elítélt harmadik országbeli állampolgárok személyazonossági adatait tartalmazó bűnügyi nyilvántartási információkkal rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló keresési mechanizmusról szóló jogszabályt. Az utóbbi alternatíván belül két alopciót vizsgáltunk meg: vagy decentralizált kód, amelyet anonimizálnak és kiosztanak az összes többi tagállamnak, lehetővé téve számukra a saját létesítményeikben történő független lekérdezést; vagy központi uniós szervnél tárolt kód.

Ami az ujjnyomatvételt illeti, az alábbi három alopciót vizsgáltuk meg: i. a harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatainak kötelező tárolása, és azok felvétele az indexbe/kódba; ii. a tagállamok kötelezése, hogy az ECRIS használata előtt az ujjnyomatok alapján a meglévő adatbázisokban ellenőrizzék a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát; iii. az ECRIS kiterjesztése, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak, hogy az ujjnyomatvételt önként alkalmazzák a harmadik országbeli állampolgárokra.

A decentralizált kód az előnyben részesített megoldás, mivel hatékony mechanizmust kínál annak meghatározására, hogy mely tagállamok rendelkeznek bűnügyi nyilvántartási információkkal egy konkrét harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatosan. Mivel így minden tagállamra vonatkozó jogi kötelezettség jön létre, ez közös megközelítést garantál. E megoldás nem tesz szükségessé további uniós szintű rendszert, ami költséghatékonyabbá teszi a központilag tárolt kódnál. A harmadik országbeli állampolgárok hatékony azonosítása érdekében az ujjnyomatokat tanácsos felvenni a személyek bűnügyi nyilvántartásában és a kódban tárolandó személyazonosító adatok közé. A harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítása gyakran különösen nehéz, ha nem lehetetlen például amiatt, hogy nem léteznek vagy hiányoznak a megbízható személyazonosító okmányok, illetve az elterjedt vezetéknevek széles körű használata miatt.

Semmiféle komoly közvetlen hatást nem jelentkezik majd gazdasági, társadalmi és környezeti területeken. A javaslat nem érinti a vállalkozásokat, a kkv-ket és a mikrovállalkozásokat, az uniós és a nemzeti költségvetést érintő vonzata pedig a következőképpen alakul: az EU-t érintő egyszeri költségek mintegy 1 089 000 EUR-t, a tagállamokat érintők pedig körülbelül 768 000 EUR-t (összesen nagyjából 1 857 000 EUR-t) tesznek ki; az uniós működési költségek elérik a mintegy 668 000 EUR-t; a tagállamok esetében a működési költségek várhatóan fokozatosan növekednek az évek során, a kezdeti 5 304 000 EU-ról maximum 12 804 000 EUR-ig. Ez azt jelenti, hogy az összes működési költség várhatóan fokozatosan növekszik az évek során, a kezdeti 5 972 000 EU-ról maximum 13 472 000 EUR-ig. Az ujjnyomatok kezelésének járulékos költsége megközelítőleg 5 millió EUR indulási költséggel járna, az éves működési költség pedig 1 millió EUR volna az EU számára. A tagállamokat terhelő indulási költségek 2–3 millió EUR-t tennének ki tagállamonként az elítélt harmadik országbeli állampolgárok mennyiségétől függően.

A tagállamok jelenleg csupán az esetek 5 %-ában használják az ECRIS-t harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó keresésekhez. A javasolt megoldás előnye az ECRIS használatának várható komoly mértékű növekedése. Ha a tagállamok rendszeresen általános megkereséseket kell küldeniük, ezek megválaszolásának adminisztratív terhét (becslések szerint legfeljebb 78 millió EUR) azonosítják az ECRIS-munkafolyamat legköltségesebb elemeként; a javasolt megoldás pedig megtakarítaná ezeket a költségeket.

• Alapjogok

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokat, szabadságokat és elveket.

A javasolt intézkedés annak biztosítására vonatkozó jogi rendelkezéseket is tartalmaz, hogy hatékonyabban kicseréljék az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információkat. Ezek a rendelkezések összhangban vannak a Charta vonatkozó rendelkezéseivel; többek között a személyes adatok védelmével; a törvény előtti egyenlőség elvével; valamint a megkülönböztetés általános tilalmával.

A javasolt intézkedések nem sértik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint az ártatlanság vélelme tiszteletben tartását. A javasolt intézkedések szintén nem sértik a visszaküldés tilalmának elvét, a kiutasítás, közrendi okokból történő idegenrendészeti kiutasítás vagy kiadatás esetén való védelmet, továbbá az uniós menekültügyi és határőrizeti jogba foglalt egyéb vonatkozó normákat és garanciákat.

A rendelkezések – a Charta 52. cikke (1) bekezdésének követelményei szerint – semmivel sem érintik jobban az alapvető jogokat (többek között a személyes adatok védelméhez való jogot) annál, mint ami a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés célkitűzésének eléréséhez szorosan véve szükséges. A javaslat a tagállami állampolgárok tekintetében a jelenlegi ECRIS-ben már alkalmazott módszerekre épít oly módon, hogy decentralizált rendszer hoz létre a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállamok azonosítása, valamint korszerű adatminimalizálási technológia alkalmazása céljából. Ezáltal figyelembe vettük a Bíróság Digital Rights Ireland Ltd 16 és Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben 17 kialakított ítélkezési gyakorlatát.

Tekintve az ujjnyomatvétel alkalmazásának az alapvető jogokra gyakorolt esetleges hatását, gondoskodni kell az anonimizálási technikák és egyidejűleg a hibás találatok kockázatát megszüntető hatékony eszközök alkalmazásáról, megelőzve ezáltal az alapvető jogok – többek között a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartásához való joga – aránytalan sérelmét.

A javasolt intézkedések egyik célkitűzése a bántalmazás és kizsákmányolás kockázatának kitett gyermekek védelme annak biztosítása révén, hogy a gyermekekkel dolgozó személyeket megfelelő ellenőrzési eljárásoknak vetik alá. Ez lehetővé teszi a munkáltatók számára annak hatékony ellenőrzését, hogy egy adott személyt korábbi büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek következtében eltiltottak a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó tevékenységektől.

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendelkezéseket a Chartába foglalt alapvető jogok és elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtják végre.

Az ECRIS harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kiegészítéséről szóló rendelkezések végrehajtása és alkalmazása nem okozhat aránytalan sérelmet a migránsok és menedékkérők alapvető jogaiban, különösen a kiutasítás és közrendi okokból történő idegenrendészeti kiutasítás esetében történő védelem, a menedékjog, valamint a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében (annak szükségességére tekintettel is, hogy megelőzzék a harmadik országokba való adattovábbítások kockázatát, különösen ami a nemzetközi védelemre szoruló személyeket illeti). Az uniós menekültügyi és migrációs jognak megfelelően alaposan elemezni kell az alapvető jogokra gyakorolt esetleges negatív hatások szükségességét és arányosságát.

A tagállamoknak mérlegelniük kell annak lehetővé tételét, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos körülmények között bűnügyi nyilvántartási tanúsítványokat kérhessenek és kaphassanak az ECRIS-rendszer felhasználásával, különösen jóhiszemű álláskeresők esetében, amennyiben nem merülnek fel kétségek a más tagállamokban való korábbi tartózkodásukkal kapcsolatosan.

A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az érintetteknek joguk legyen hozzáférni az adatokhoz azok helyesbítése céljából, továbbá hogy hatékony jogorvoslatok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé tegyék az érintettek számára a pontatlan bűnügyi nyilvántartási bejegyzések megtámadását, maradéktalan összhangban a hatékony jogorvoslathoz való jogból eredő normákkal, többek között a költségmentesség, a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében.

A rendelkezések alkalmazására vonatkozó jelentéstételkor a Bizottság azt is megvizsgálja, hogy a javasolt intézkedések és azok végrehajtása milyen hatást gyakorolt az alapvető jogokra. Vizsgálata részben annak értékelésére épül majd, hogy a rendelkezések milyen hatást gyakoroltak a harmadik országbeli állampolgárok alapvető jogaira az uniós polgárok alapvető jogaira kifejtett hatáshoz képest. A Bizottság felülvizsgálata kitüntetett figyelmet fordít majd az anonimizáláshoz és a téves megfeleltetések kockázatának elkerülésére használt eszközökre és technikákra, valamint arra, hogy a szerzett tapasztalatok fényében szükséges és arányos-e az ujjnyomatok, más biometrikus adatok és azonosító adatok alkalmazása. A rendszer jövőbeni módosítására irányuló bármely javaslatnak figyelembe kell vennie ennek az értékelésnek az eredményeit.

Ez a javaslat egyáltalán nem korlátozza a tagállamokat a nemzeti jogszabályok szerint megillető felelősséget, ideértve a kiskorúakkal és a gyermekekkel szembeni ítéleteknek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba történő bevitelére vonatkozó szabályokat. Hasonlóképpen, a javaslat nem akadályozza a tagállamokat a rájuk nézve kötelező alkotmányos törvények vagy nemzetközi megállapodások, és különösen azok alkalmazásában, amelyek emberi jogok európai egyezményéből származnak (amelynek minden tagállam részes fele).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az irányelv 2017. január és 2020. december közötti végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg 10 760 000 EUR 18 . A javasolt pénzügyi keretösszeg összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel és a költségeket a Jogérvényesülés program révén fogják fedezni. A kötelezettségvállalások profilja az első három évben uniós és nemzeti szinten várható kiigazítások eredménye. A fenntartási költségek a végrehajtás harmadik évétől 1 602 000 millió EUR-on stabilizálódnak. További részletek találhatók az e javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A jogalkotási aktus elfogadása után két évvel a Bizottság értékeli, hogy milyen mértékben hajtották végre a jogszabályt a tagállamokban, mennyire hatékonyak a fentiekben ismertetett célkitűzések megvalósítása tekintetében hozott tagállami intézkedések. Ennek értékelése alapján a Bizottság dönt a megfelelő nyomon követésről.

A meglévő ECRIS szakértői csoport folyamatosan figyelemmel kíséri majd az irányelv tagállami végrehajtását. Ez a csoport a bevált módszerek cseréjére szolgáló fórumként is eljár majd, a bűnügyi nyilvántartási információk – többek között a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk – cseréje tekintetében.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk

1. pont:

A kerethatározat 1. cikkét kibővítettük annak érdekében, hogy javítsuk a harmadik országbeli állampolgárok ítéleteire vonatkozó információ cseréjét. A jogi aktus célja mostantól kiterjed az ítélethozatal szerinti tagállam azon kötelezettségére is, hogy tárolja a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat, többek között ujjnyomatokat.

2. pont:

Az „ítélethozatal helye szerinti tagállamnak” a kerethatározat 1. cikke a) pontjába foglalt fogalommeghatározása átkerült a fogalommeghatározásokról szóló 2. cikkbe. Ez a fogalommeghatározás jelenleg attól függetlenül lefedi az ítéleteket, hogy egy másik tagállam állampolgárával vagy harmadik országbeli állampolgárral szemben hozták azokat.

A fogalommeghatározásokat kiegészítettük a „harmadik országbeli állampolgár” fogalmával annak pontosítása céljából, hogy a személyek e csoportja a hontalan személyeket, valamint azon személyeket is felöleli, akiknek az állampolgársága nem ismert.

3. pont:

Módosítottuk a jelenlegi kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdését annak érdekében, hogy a tagállamok azon kötelezettsége, hogy a bűnügyi nyilvántartásban feltüntessék az elítélt személy állampolgárságát (vagy állampolgárságait) mostantól a harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságára vagy állampolgárságaira is vonatkozzon. Az állampolgárságra vonatkozó információ nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a központi hatóságok utána nézhessenek, hogy mely tagállam rendelkezik információkkal az érintett személyről.

4. pont:

Az új 4a. cikk a következő tagállami kötelezettségeket állapítja meg a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben a területükön hozott ítéletek tekintetében: a bűnügyi nyilvántartási információk tárolására vonatkozó kötelezettség; az a kötelezettség, hogy a többi tagállamnak kiosszanak egy anonimizált kódot, amely a területükön elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó személyazonossági információkat tartalmaz azon tagállamok meghatározása céljából, amelyek bűnügyi nyilvántartási információkkal rendelkeznek egy adott harmadik országbeli állampolgárról; az a kötelezettség, hogy tegyék naprakésszé a kódot az abban foglalt adatok bármely törlésének vagy megváltoztatásának megfelelően. A tagállamok még akkor is eleget tesznek a tárolási kötelezettségnek, ha az ilyen információkat azon bűnügyi nyilvántartási adatbázisoktól eltérő adatbázisokban tárolják, amennyiben a központi hatóság hozzáféréssel rendelkezik ahhoz az adatbázishoz, amelyben az információkat tárolják.

A cikk végezetül előírja, hogy a rendelkezés attól függetlenül alkalmazandó, hogy egy adott személy uniós állampolgársággal is rendelkezik-e, annak biztosítása érdekében, hogy az információk megtalálhatók legyenek, akár ismert a további állampolgárság, akár nem; az érintettre vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a kód tartalmazza a tagállami állampolgári minőségében tárolt információkat.

5. pont:

Előírtuk a kódot átvevő tagállamok megfelelő jogát, vagyis az annak lekérdezéséhez való jogot.

6. pont:

Töröltük a kerethatározat előírásait, ha az azokban foglalt határidő lejárt (a (2) bekezdés és a (3) bekezdés bevezető fordulata), hogy érthetőbbé tegyük a 6. cikket.

Ezenfelül a 6. cikk (3) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy egészítsék ki a többi tagállamból származó információkkal azt a bűnügyi nyilvántartási kivonatot, amely tekintetében a harmadik országbeli állampolgár ezt kéri (saját magára vonatkozó nyilvántartás), hasonlóképpen ahhoz, ahogyan ez uniós polgárok esetében történne.

7. pont:

A 7. cikk újonnan beillesztett (4a) bekezdése szerint a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó, információ iránti megkeresést hasonlóan kezelik az uniós polgárokra vonatkozó, információ iránti megkereséshez; az (1) és a (4a) bekezdést ugyanolyan módon kell értelmezni. Tehát a megkeresett központi hatóság továbbítja a harmadik országbeli állampolgárral szemben a tagállamában hozott ítéletekre vonatkozó információkat, továbbá a harmadik országokban hozott bármely olyan ítéletre vonatkozó információt, amelyet bejegyeztek a bűnügyi nyilvántartásába.

Ennek megfelelően a kerethatározat 7. cikkének (4) bekezdéséből töröltük a harmadik országbeli állampolgárra való hivatkozást.

8. pont:

A személyes adatokra való hivatkozásokat kiterjesztettük a harmadik országbeli állampolgárokról szóló új rendelkezésekre.

9. pont

A 11. cikk (3) bekezdés kifejezett hivatkozást tartalmaz az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerre és az egységes formátumra. A 11. cikk (3) bekezdésének első mondata feleslegessé vált, mivel a határidő letelt, ezért töröltük.

A 11. cikk (5) bekezdése határozza meg az irányelv alapján ellátandó feladatok tekintetében a tagállamokra vonatkozó technikai követelményeket. Ez egyaránt vonatkozik a jelenlegi információcsere rendszerre, valamint az anonimizált kódra épülő új „találat/nincs találat” rendszerre. Az információcsere elősegítésére szolgáló technikai és adminisztratív szabályokat végrehajtási aktusokban állapítják meg.

A 11. cikk (4) szabályozza az információk továbbítását, ha az ECRIS nem érhető el; ez a rendelkezés a 11. cikk jelenlegi (5) és (3) bekezdését ötvözi. A 11. cikk jelenlegi (4) bekezdésének tartalma mostantól a 11b. cikkben (végrehajtási aktusok) található meg.

A 11. cikk (5) bekezdés felváltja a 11. cikk jelenlegi (5) bekezdését, és előírja a tagállamoknak, hogy a jövőben a Tanács helyett a Bizottságnak jelentsék be, hogy képesek használni az ECRIS-t és az új kódot.

A 11. cikk jelenlegi (7) bekezdése törlésre került, és tagállamok technikai kiigazítások rögzített határidőn belül történő elvégzésére vonatkozó kötelezettsége mostantól ezen irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében található meg.

10. pont:

Az új 11a. cikk felöleli a 2009/316/IB tanácsi határozat lényeges pontjait, amely létrehozta az ECRIS-t a tagállamok közötti, bűnügyi nyilvántartásokból származó információcsere megszervezése érdekében.

11. és 12. pont:

Bevezettük a bizottsági eljárást, hogy biztosítsuk a Bizottság számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy az információcsere gyakorlati működése érdekében végrehajtsák annak technikai vonatkozásait. A választott eljárás a vizsgálóbizottsági eljárás. Ezt különösen annak érdekében fogják alkalmazni, hogy végrehajtási intézkedéseket hozzanak a – jelenleg a 2009/316/IB tanácsi határozatban meghatározott – egységes formátum tekintetében.

13. pont:

Az új 13a. cikk a Bizottság jelentéstételi és felülvizsgálati kötelezettségeire vonatkozik.

A 2009/316/IB tanácsi határozat 7. cikkébe foglalt jelenlegi jelentéstételi kötelezettséget – vagyis az ECRIS útján végzett információcserére vonatkozó rendszeres jelentést – beépítettük a kerethatározatba (a 13a. cikk (4) bekezdése).

2. cikk:

Ez a rendelkezés a 2009/316/IB tanácsi határozat helyébe lép. Az utóbbi tartalmát nagyrészt beépítettük a kerethatározatba, további részét pedig a 11b. cikk szerinti végrehajtási intézkedések fogják felhasználni.

3. cikk:

A 12 hónapos átültetési idő megfelelőnek látszik, tekintve hogy a Bizottság és a tagállamok építhetnek a meglévő technológiára és a tagállamok meglévő, működő bűnügyi nyilvántartásaira.

4. és 5. cikk:

E cikkek a hatálybalépést és az irányelv címzettjeit (a tagállamok) szabályozzák.

2016/0002 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió célul tűzte ki maga elé, hogy egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínáljon polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

(2)Ez a célkitűzés szükségessé teszi, hogy mód legyen a tagállamokban hozott ítéletekre vonatkozó információk figyelembevételére az ítélethozatal szerinti tagállamon kívül az új büntetőeljárás folyamán a 2008/675/IB tanácsi kerethatározatban 19 megállapítottaknak megfelelően, valamint új bűncselekmények megelőzése érdekében.

(3)Ez a célkitűzés előfeltételezi a bűnügyi nyilvántartásokból kivonatolt információk cseréjét a tagállamok illetékes hatóságai között. Ezen információcsere megszervezésére és elősegítésre a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatban 20 megállapított szabályok, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozatnak 21 megfelelően létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) révén került sor.

(4)Az ECRIS jogi kerete azonban nem kellően fedi le a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos megkeresések sajátosságait. Jóllehet jelenleg is lehetőség van a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcserére az ECRIS révén, azonban nem áll rendelkezésre ennek hatékony kivitelezésére szolgáló eljárás vagy mechanizmus.

(5)A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információkat az Unión belül nem az állampolgárság szerinti tagállamban gyűjtik össze, mint a tagállami állampolgárok esetében, hanem csupán abban a tagállamban őrzik meg, ahol meghozták az ítéleteket. Ezért kizárólag akkor nyerhető teljes körű áttekintést egy konkrét személy bűnügyi előéletéről, ha információ iránti megkeresést intéznek minden tagállamhoz.

(6)Az ilyen általános megkeresések adminisztratív terhet rónak minden tagállam, így azokra is, amelyek nem rendelkeznek információval az adott harmadik országbeli állampolgárról. Ez a negatív hatás a gyakorlatban visszatartja a tagállamokat a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információ iránti megkeresésektől, és ennek következtében a tagállamok a nemzeti nyilvántartásban őrzött információkra korlátozzák a bűnügyi nyilvántartási információkat.

(7)A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információk cseréje a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó bármely stratégia szempontjából fontos. Elősegítené a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedéseket, ha a tagállamok teljes mértékben kihasználnák az ECRIS nyújtotta lehetőségeket.

(8)A közelmúltban történt terrorista támadások ráirányították a figyelmet arra, hogy sürgősen fokozni kell a releváns információk megosztásának intenzitását, különösen az ECRIS a harmadik országbeli állampolgárokra való kiterjesztésével kapcsolatban.

(9)Ennek eredményeként olyan rendszert kell létrehozni, amelynek segítségével a tagállamok központi hatóságai könnyen és hatékonyan utánajárhatnak, hogy mely másik tagállamban őriznek a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat, hogy a meglévő ECRIS-keretet alkalmazni lehessen.

(10)A tagállamok harmadik országbeli állampolgárok ítéletivel kapcsolatos kötelezettségeit a személyazonosság biztonságos meghatározása érdekében az ujjnyomatokra is ki kell terjeszteni. Ez a kötelezettség felöleli az információk – köztük az ujjnyomatok – tárolását, a többi központi hatóság információ iránti megkereséseinek megválaszolását, valamint annak biztosítását, hogy a harmadik országbeli állampolgár által igényelt bűnügyi nyilvántartási kivonatot kiegészítsék a többi tagállamból származó, megfelelő információkkal, valamint hogy elvégezzék az információcsere működéséhez szükséges korszerű technológia alkalmazására irányuló technikai változtatásokat.

(11)Annak ellensúlyozása érdekében, hogy nem egyetlen tagállamban őrzik a konkrét harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó információkat, a decentralizált információs technológiának lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok központi hatóságai utánajárjanak, hogy mely másik tagállam őriz bűnügyi nyilvántartási információkat. E célból mindegyik központi hatóságnak ki kell osztania a többi tagállam számára egy kódot, amely anonimizált formában tartalmazza a tagállamában elítélt harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatait. A személyes adatokat anonimizálni kell olyan módon, hogy az érintettek ne legyenek azonosíthatók. Az átvevő tagállam „találat/nincs találat” alapon megfeleltetheti ezeket az adatokat a saját információival, így megállapíthatja, hogy a többi tagállamban rendelkezésre állnak-e bűnügyi nyilvántartási információk vagy sem, „találat” esetén pedig azt, hogy mely tagállamokban. Az átvevő tagállamnak az ECRIS-keret használatával nyomon kell követnie a „találatokat”. A tagállami állampolgársággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, a kódban foglalt információkat a tagállamok állampolgáraival kapcsolatosan rendelkezésre álló információkra kell korlátozni.

(12)A 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 22 , amelyet a tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiból kivonatolt információk számítógépes cseréje keretében kell alkalmazni, megfelelő adatvédelmi szintet határoz meg a tagállamok közötti információcsere során, miközben lehetővé teszi, hogy a tagállamok magasabb védelmi szintet írjanak elő nemzeti adatkezelés esetén.

(13)A bűnügyi nyilvántartási információk cseréjére használt közös kommunikációs infrastruktúra szerepét a transzeurópai telematikai szolgáltatásoknak (S-TESTA), vagy azok bármely továbbfejlesztésének, vagy bármely alternatív biztonságos hálózatnak kell betöltenie.

(14)Attól a lehetőségtől függetlenül, hogy uniós pénzügyi programokat használjanak fel az alkalmazandó szabályoknak megfelelően, minden tagállamnak fedeznie kell azon saját költségeit, amelyek a bűnügyi nyilvántartási adatbázis megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából, valamint az ECRIS használatának lehetővé tételéhez szükséges technikai kiigazítások megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából származnak.

(15)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és figyelemmel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre, többek között a személyes adatok védelméhez való jogra, a törvény előtti egyenlőség elvére és a megkülönböztetés általános tilalmára. Ezt az irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani.

(16)Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk gyors és hatékony cseréjének lehetővé tételét, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így az a szükséges szinergia és interoperabilitás miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)A 2009/315/IB kerethatározat végrehajtásra vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a 2009/316/IB tanácsi határozat elveit bele kell foglalni a kerethatározatba, valamint végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 23 megfelelően kell gyakorolni.

(18)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. sz. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(19)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e tagállamok nem vesznek részt ezen irányelv elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

[vagy]

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában.

(20)A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki [...]-én 25 véleményt adott.

(21)A 2009/315/IB kerethatározatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/315/IB kerethatározat a következőképpen módosul:

(1)Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

E kerethatározat:

a)meghatározza azon módszereket, amelyek szerint az ítélethozatal szerinti tagállam megosztja az ítéletekre vonatkozó információkat a többi tagállammal;

b)meghatározza az ítélethozatal szerinti tagállam ezen információk megőrzésével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint megállapítja a bűnügyi nyilvántartásokból származó információk iránti megkeresések megválaszolásakor követendő módszereket;

c)létrehozza az egyes tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisai alapján az ítéletekre vonatkozó információk cseréjére szolgáló, decentralizált információtechnológiai rendszert, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS)”;

(2)A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

„d)«ítélethozatal szerinti tagállam»: az a tagállam, ahol ítéletet hoztak;

e)«harmadik országbeli állampolgár»: a tagállamoktól eltérő ország állampolgára vagy hontalan személy, vagy olyan személy, akinek az állampolgársága nem ismert azon tagállam számára, amelyben ítéletet hoztak az adott személlyel szemben”;

(3)A 4. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy amikor a területén hozott ítéleteket beviszik a bűnügyi nyilvántartásába, az elítélt személy állampolgárságára vagy állampolgárságaira vonatkozó információkat is foglalják bele azokba, amennyiben e személy egy másik tagállam állampolgára vagy harmadik országbeli állampolgár.”;

(4)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Az ítélethozatal szerinti tagállam harmadik országbeli állampolgárok ítéleteivel kapcsolatos kötelezettségei

(1) Az a tagállam, ahol ítéletet hoztak egy harmadik országbeli állampolgárral szemben, megőrzi az alábbi információkat, kivéve ha kivételes egyedi esetekben erre nincs lehetőség:

a)az elítélt személyre vonatkozó információk (teljes név, születési idő, születési hely (település és ország), nem, állampolgárság és – adott esetben – előző név/nevek);

b)az ítélet jellegére vonatkozó információk (az ítélet dátuma, a bíróság megnevezése, a határozat jogerőre emelkedésének időpontja);

c)az ítélet alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó információk (az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint az alkalmazandó jogi rendelkezésekre történő hivatkozás);

d)az ítélet tartalmára vonatkozó információk (így az ítéletet, valamint a kiegészítő büntetéseket, biztonsági intézkedéseket és a büntetés-végrehajtást módosító későbbi határozatokat is);

e)az elítélt személy szüleinek neve;

f)az ítélet ügyiratszámára vonatkozó információ;

g)a bűncselekmény elkövetési helyére vonatkozó információ;

h)adott esetben az ítéletből eredő, foglalkozás gyakorlásától való eltiltások;

i)az elítélt személy személyazonosító száma, vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma;

j)a személy ujjnyomatai;

k)adott esetben álnév és/vagy felvett név/nevek.

(2) A központi hatóság létrehoz egy kódot, amely anonimizált formában tartalmazza az (1) bekezdés a), e), i), j) és k) pontjában említett típusú információkat a tagállamában elítélt harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában. A központi hatóság ezt a kódot és annak bármely frissítését továbbítja minden tagállamnak.

(3)Az (1) bekezdésben említett információk megváltoztatása vagy törlése közvetlenül maga után vonja az (1) bekezdésnek megfelelő megőrzött, valamint az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága által – a (2) bekezdésnek megfelelően létrehozott – kódba foglalt információk azonos megváltozását vagy törlését.

(4)A (2) és a (3) bekezdés a kód tekintetében a tagállami állampolgársággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó, amennyiben a központi hatóság a tagállamok állampolgárai tekintetében megőrzi az (1) bekezdés a), e), i), j) és k) pontjában említett információkat.

(5)Az (1) bekezdés [az elfogadás dátumától számított 12 hónappal] után hozott ítéletekre alkalmazandó.

A (2) bekezdés [az elfogadás dátumától számított 12 hónappal] a bűnügyi nyilvántartás már bevitt információkra, valamint [az elfogadás dátumától számított 12 hónappal] után hozott ítéletekre vonatkozó információkra alkalmazandó.”;

(5)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4b. cikk

A kód használata

(1)A harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információt őrző tagállamok azonosítása céljából a tagállamok központi hatóságai lekérdezhetik a 4a. cikknek megfelelően továbbított kódokat annak érdekében, hogy az említett kódokban található információkat megfeleltessék a 4a. cikk (2) bekezdésében említett típusú saját információiknak. A kód a 6. cikkben említettektől eltérő célokra nem használható fel.

(2)E cikk a tagállami állampolgársággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó.”;

(6)a 6. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Ha egy tagállam állampolgára tájékoztatást kér a saját bűnügyi nyilvántartására vonatkozóan az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő tagállam központi hatóságától, a központi hatóság – amennyiben az érintett személy a megkereső vagy megkeresett tagállam lakosa vagy állampolgára, vagy korábban az volt – a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok iránti megkeresést intéz a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságához annak érdekében, hogy ezen információt és kapcsolódó adatot az érintett személynek kiadandó kivonatba belefoglalhassa.

Ha egy harmadik országbeli állampolgár, aki nem rendelkezik tagállami állampolgársággal, a saját bűnügyi nyilvántartására vonatkozóan tájékoztatást kér egy tagállam központi hatóságától, e központi hatóság kizárólag azon tagállamok központi hatóságaihoz intéz a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok iránti megkeresést, amelyek e személy bűnügyi előéletére vonatkozó információkat őriznek, annak érdekében, hogy ezen információt és kapcsolódó adatot az érintett személynek kiadandó kivonatba belefoglalhassa.”;

(7)A 7. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)Amennyiben egy tagállami állampolgárral szemben hozott ítéletre vonatkozó, bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránt a 6. cikk értelmében a személy állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő tagállam központi hatóságához intéznek megkeresést, a megkeresett tagállam a megkeresett tagállamban hozott ítéletekkel kapcsolatos információkat a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 13. cikkében előírtak mértékéig továbbítja.

(4a)Amennyiben harmadik országbeli állampolgárral szemben hozott ítéletre vonatkozó, bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránt a 6. cikk értelmében, büntetőeljárás céljából intéznek megkeresést, a megkeresett tagállam továbbítja a megkereső tagállam továbbítja a megkereső tagállam központi hatóságának a megkeresett tagállamban hozott ítéletekre, valamint a harmadik országokban hozott, és később továbbított és a bűnügyi nyilvántartásba bevitt ítéletekre vonatkozó információkat.

Ha ezen információkat a büntetőeljárástól eltérő bármely célból kérik, e cikk (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”;

(8)a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdésben a „7. cikk (1) és (4) bekezdése” szöveg helyébe a „7. cikk (1), (4) és (4a) bekezdése” szöveg lép;

b)a (2) bekezdésben a „7. cikk (2) és (4) bekezdése” szöveg helyébe a „7. cikk (2), (4) és (4a) bekezdése” szöveg lép;

c)a (3) bekezdésben a „7. cikk (1), (2) és (4) bekezdése” szöveg helyébe a „7. cikk (1), (2), (4) és (4a) bekezdése” szöveg lép;

(9)a 11. cikk (3)–(7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)A tagállamok központi hatóságai a 4. cikkben említett információkat, a 4a. cikkben említett kódot, a 6. cikkben említett megkereséseket, a 7. cikkben említett válaszokat és az egyéb releváns információkat elektronikus úton, az ECRIS használatával, és a végrehajtási aktusokban megállapított szabványoknak megfelelő egységes formátumban továbbítják.

(4)Amennyiben, és mindaddig, amíg a (3) bekezdésben említett továbbítási mód nem áll rendelkezésre, a tagállamok központi hatóságai – a 4a. cikkben említett kód kivételével – a (3) bekezdésben említett valamennyi információt bármely olyan eszközzel továbbíthatják, amely alkalmas írásbeli nyilvántartás előállítására, feltéve, hogy az átvevő tagállam központi hatósága meg tudja állapítani annak hitelességét.

(5) Minden tagállam elvégzi a (3) bekezdésben említett egységes formátum és a 4a. és 4b. cikkben említett kód használatához, valamint a (3) bekezdésben említett információknak a többi tagállam számára, az ECRIS útján történő elektronikus továbbításához szükséges technikai kiigazításokat. A tagállamok értesítik a Bizottságot arról az időpontról, amelytől kezdve képesek lesznek e továbbítások végrehajtására, valamint a 4a. és 4b. cikkben említett kód használatára.”;

(10)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11 a. cikk

Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS)

(1)A bűnügyi nyilvántartásból származó információk e kerethatározatnak megfelelő elektronikus cseréje érdekében létrejön az egyes tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisaira épülő decentralizált információtechnológiai rendszer, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS). A rendszer az alábbi elemekből áll:

a)közös protokolloknak megfelelően kidolgozott, összeköttetést biztosító szoftver, amely lehetővé teszi a tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisai közötti információcserét;

b)a közös protokolloknak megfelelően kidolgozott kódszoftver, amely lehetővé teszi a központi hatóságoknak, hogy – a személyes adatok védelme maradéktalan biztosítása mellett – megfeleltessék a 4a. és 4b. cikk szerinti adataikat a többi központi hatóság adatainak;

c)a központi hatóságok közötti közös kommunikációs infrastruktúra, amely kódolt hálózatot biztosít.

Az ECRIS biztosítja a más tagállamokba továbbított bűnügyi nyilvántartási információk titkosságát és sértetlenségét.

(2)Valamennyi bűnügyi nyilvántartási adat kizárólag a tagállamok által működtetett adatbázisokban tárolható.

(3)A tagállamok központi hatóságai nem rendelkeznek közvetlen online hozzáféréssel más tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisaihoz.

(4)Az érintett tagállamok felelősek a bűnügyi nyilvántartásból származó információkat tároló, továbbító és fogadó szoftver és adatbázisok működéséért.

(5)A Bizottság felel a közös kommunikációs infrastruktúra működéséért, amely eleget tesz a szükséges biztonsági követelményeknek, és maradéktalanul teljesíti az ECRIS szükségleteit.

(6)A Bizottság szolgáltatja az (1) bekezdésben említett szoftvert, valamint általános támogatást és technikai segítséget nyújt, beleértve statisztikák gyűjtését és készítését is.

(7)Minden tagállam maga viseli a bűnügyi nyilvántartási adatbázisa és az (1) bekezdésben említett szoftver megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából származó saját költségeit.

A Bizottság viseli az ECRIS közös kommunikációs infrastruktúra megvalósításából, kezeléséből, használatából, karbantartásából és továbbfejlesztéséből, valamint az összeköttetést biztosító szoftver és az (1) bekezdésben említett szoftver megvalósításából és továbbfejlesztéséből származó költségeket.”;

(11)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11b. cikk

Végrehajtási aktusok

(1)A Bizottság az alábbiakat végrehajtási aktusokban állapítja meg:

a)a 11. cikk (3) bekezdésében említett egységes formátum, többek között az ítéletet megalapozó bűncselekményre vonatkozó információk, valamint a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet tartalmára vonatkozó információk tekintetében;

b)az ECRIS, a 4a. és 4b. cikkben említett kód, és az ujjnyomat-csere technikai végrehajtására vonatkozó szabályok;

c)a tagállamok központi hatóságai közötti információcsere megszervezésére és elősegítésére szolgáló bármely egyéb eszköz, többek között az alábbiak:

i.a továbbított információk megértését és automatikus fordítását elősegítő eszközök;

ii.az elektronikus úton történő információcsere megvalósítására alkalmas eszközök, különösen az alkalmazandó műszaki jellemzők, és adott esetben az alkalmazandó csereeljárások tekintetében.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat a 12a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

(12)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12 a. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”;

(13)a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13 a. cikk

A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége és a felülvizsgálat

(1) A Bizottság [24 hónappal a végrehajtást követően] jelentést nyújt be e kerethatározat alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a kerethatározatnak való megfeleléshez, így a technikai végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket.

(2)A jelentést adott esetben vonatkozó jogalkotási javaslatokkal együtt kell benyújtani.

(3)A bűnügyi nyilvántartásból származó információk ECRIS útján történő cseréjét illetően a bizottsági szolgálatok rendszeresen jelentést tesznek közzé, amely elsősorban a 11a. cikk (6) bekezdésében említett statisztikákon alapul. Ezt a jelentést először egy évvel az (1) bekezdésben említett jelentés benyújtását követően teszik közzé.”.

2. cikk

A 2009/316/IB határozat felváltása

A 2009/316/IB kerethatározat felváltásra kerül az ezen irányelv által kötelezett tagállamok tekintetében, ami nem érinti a tagállamoknak az említett határozat nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatos kötelezettségeit.

3. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az elfogadás dátumától számított 12 hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)A tagállamok [az elfogadás dátumától számított 12 hónapon belül] végrehajtják a 11. cikk (5) bekezdésében említett technikai kiigazításokat.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikk [ezen irányelv átültetésének dátuma]-tól/-től alkalmazandó.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 27

Szakpolitikai terület 33 Jogérvényesülés és fogyasztópolitika

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység 33 03 Igazságügy

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 28 irányul

✓ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

• A biztonság és a jogérvényesülés közös térsége működésének javítása azáltal, hogy tökéletesítik a bűnügyi információcserét a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében.

• A bűnözés mérséklése és a megelőzés előmozdítása (a terrorizmus tekintetében is).

• A harmadik országbeli állampolgárokkal és az uniós polgárokkal való egyenlő bánásmód biztosítása a bűnügyi nyilvántartási információk hatékony cseréje tekintetében.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

• A harmadik országbeli állampolgárok tekintetében az ECRIS útján folytatott bűnügyi nyilvántartási információcsere fokozása.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

33 03 sz. tevékenység

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezés várhatóan közös mechanizmust biztosít a tagállamok közötti egységes, gyors, összehangolt és hatékony információcsere céljából. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információcserére szolgáló közös mechanizmus kialakítására vonatkozó célkitűzést a tagállamok egyedül nem képesek megvalósítani, hanem valamennyi tagállam összehangolt fellépésére van szükség. Az összehangolatlan, tagállami szintű fellépés várhatóan nem érne el kellő mértékű hatást a rendszer jelenlegi alkalmazása során jelentkező hiányosságok megszüntetéséhez.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartások cseréjének mérése a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni ítéletek és az elítélt harmadik országbeli állampolgár számához képest.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Azon technikai mechanizmus kialakítása, amely fokozza majd az ECRIS útján a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében folytatott bűnügyi nyilvántartási információcserét.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A kezdeményezés várhatóan közös mechanizmust biztosít a tagállamok közötti, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó egységes, gyors, összehangolt és hatékony információcsere céljából. E célkitűzést a tagállamok egyedül nem képesek megvalósítani, hanem valamennyi tagállam összehangolt fellépésére van szükség. Az összehangolatlan, tagállami szintű fellépés várhatóan nem érne el kellő mértékű hatást a rendszer jelenlegi alkalmazása során jelentkező hiányosságok megszüntetéséhez.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ECRIS-t 2012 áprilisában kellő időben, sikeresen létrehozták. Ugyanezeket a bevált módszereket kívánjuk alkalmazni.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Lásd a fenti, „A javaslat meglévő és egyéb uniós politikákkal való összhangja” elnevezésű szakaszokat. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekkel kapcsolatos, ECRIS-en keresztül folytatott információcsere nem helyettesíthető stratégiában említett (például a SIS II, Prüm vagy Eurodac) semmilyen egyéb, információcserére szolgáló eszközzel, mivel azokat úgy alakították ki, hogy azok eltérő célokat szolgáljanak.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

✓ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: 2017-től 2018-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 29

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás

–✓a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A program végrehajtásának rendszeres nyomon követését tervezzük, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének és a Bizottság adminisztratív eljárásainak megfelelően. A nyomon követés kiterjed az irányítóbizottságnak szóló éves jelentéstételre a támogatott tevékenységek végrehajtása terén elért haladásról.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Folyamatos kockázatkezelési eljárást alakítanak ki a program irányító hatóság felügyelete alatt.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A Bizottság által alkalmazott meglévő ellenőrzési módszerek lefedik a program szerinti előirányzatokat.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nagyszámú pénzügyi és adminisztratív kontrollmechanizmust írtak elő. A programot közbeszerzés révén hajtják végre, a költségvetési rendeletbe foglalt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A közbeszerzési szabályok és eljárások a folyamat egésze során alkalmazandók. A következők tartoznak ide:

– A munkaprogram kidolgozása az irányítóbizottság véleményének figyelembevételével, valamint az eredmények és a költségek ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében olyan mérföldkövek meghatározása a programon belül, amelyek teljesülése a pénzügyi források felszabadításának feltétele;

– A pályázati dokumentáció oly módon való kidolgozása, amely biztosítja az eredmények megvalósulásának és a felmerült költségeknek az ellenőrizhetőségét;

– Az ajánlatok minőségi és pénzügyi elemzése;

– A Bizottság más szervezeti egységeinek részvétele az eljárásban;

– Az eredmények ellenőrzése és a számlák több szinten történő vizsgálata még a kifizetés előtt; valamint

– Belső ellenőrzés

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A TPK fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 30 .	EFTA-országoktól 31	tagjelölt országoktól 32	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
3	33 03 02 a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
5	33 01 01 A „Jogérvényesülés és fogyasztópolitika” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások	Nem differenciált előirányzatok	NEM	NEM	NEM	NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Biztonság és uniós polgárság

Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság			2017 33	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma: 33 03 02 34	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	3,247	3,381	1,602	1,602	10,232
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,624	3,314	3,942	1,802	10,681
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 35
Költségvetési tétel száma:		(3)
A Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	3,247	3,381	1,602	1,602	10,232
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	1,624	3,314	3,942	1,802	10,681

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	3,247	3,381	1,602	1,602	10,232
	Kifizetési előirányzatok	(5)	1,624	3,314	3,942	1,802	10,681
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	3,247	3,381	1,602	1,602	10,232
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	1,624	3,314	3,942	1,802	10,681

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Jogérvényesülés és fogyasztópolitika
• Humánerőforrás		0,198	0,198	0,066	0,066	0,528
•Egyéb igazgatási kiadások		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,198	0,198	0,066	0,066	0,528

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,198

0,066

0,528

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017 36	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	3,445	3,579	2,068	1,668	10,760
	Kifizetési előirányzatok	1,822	3,512	4,008	1,868	11,209

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2017		2018		2019		2020								ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	típusa 37	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 1.4.2. szakasz szerint
– az ECRIS információcsere fokozása a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében				3,247		3,381		2,002		1,602								10,232
konkrét célkitűzés részösszege				3,247		3,381		2,002		1,602								10,232
ÖSSZKÖLTSÉG				3,247		3,381		2,002		1,602								10,232

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017 38

2018

2019

2020

A többéves pénzügyi keret 5. fejezete ÖSSZESEN
Humánerőforrás	0,198	0,198	0,066	0,066	0,528
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 39 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,198

0,066

0,528

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–✓ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2017	2018	2019	2020
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) – AD		1,5	1,5	0,5	0,5
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben: FTE) 40
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 41	A központban
	Küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		1,5	1,5	0,5	0,5

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A tisztviselői álláshelyek a program alábbi irányítási feladatait fedik le: a munkaprogram

kidolgozása, a költségvetés kezelése, a program végrehajtásával kapcsolatos, nyilvános ajánlati felhívás(ok) kezelése,

a program végrehajtásával kapcsolatos szerződések kezelése,

a Bizottság szolgálataival és a tagállami szakértőkkel kötött szerződések nyomon követése,

szakértői ülések, munkaértekezletek és konferenciák szervezése.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–✓ A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–✓ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1 év	N+2 év	N+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–✓ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 42
		N. év	N+1 év	N+2 év	N+3 év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) A Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. január 29-i rigai nyilatkozata, 5855/15. dokumentum.

(2) A Miniszterek Tanácsa 2015. november 20-i következtetései a terrorizmushoz és erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódással szembeni büntető igazságszolgáltatási intézkedésekről, 14419/15. dokumentum.

(3) A Miniszterek Tanácsa 2015. november 20-i következtetései a terrorizmus elleni küzdelemről, 14406/15. dokumentum.

(4) A 2015. december 17–18-i Európai Tanács következtetései, EUCO 28/15. dokumentum.

(5) A Bizottság 2015. április 28-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai biztonsági stratégia, COM(2015)185 final.

(6) A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (a továbbiakban: a kerethatározat), HL L 93., 2009.4.7., 23. o., valamint a Tanács 2009. április 6-i 2009/316/IB határozata a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról, HL L 93., 2009.4.7., 33. o.

(7) Ezek felölelik a bűncselekmény jellegére, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre, és a kapcsolódó szankciókra vagy egyéb intézkedésekre vonatkozó információkat.

(8) Amikor bűnügyi nyilvántartási információkat cserélnek az ECRIS-en keresztül, a tagállamok hivatkoznak a bűncselekmények és szankciók táblázataiban meghatározott kódokra, többek között a befejezettség mértékével és a részvétel szintjével kapcsolatos paraméterekre, és adott esetben a büntetőjogi felelősség alóli teljes vagy részleges mentességre.

(9) A 2009/315/IB kerethatározat szerint a büntetőeljárás céljából küldött megkeresésekre adott válaszokat haladéktalanul, de mindenesetre a kérelem kézhezvételének időpontjától számított tíz munkanapon belül továbbítani kell. Részletes információkért lásd a 2009/315/IB kerethatározat 8. cikkét.

(10) A Tanács 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről, HL L 220., 2008.8.15., 32. o.

(11) SWD(2015) 111

(12) Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2015. december 4-i véleménye az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert kiegészítő esetleges jövőbeni rendszer keretében folytatandó, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcseréről, FRA – 2015/1 – ECRIS.

(13) A projekt zárójelentése „Feasibility Study: Establishment of a European Index of Convicted Third Country Nationals” (Megvalósíthatósági tanulmány: A harmadik országok elítélt állampolgárai európai indexének létrehozása), kelt 2010. június 11-én, („Unisys tanulmány”).

(14) Az ECRIS harmadik országbeli állampolgárok ítéleteinek kicserélése tekintetében történő kiegészítéséről szóló jogalkotási javaslat információs és kommunikációs technológiákra gyakorolt hatásának elemzésére vonatkozó tanulmány, kelt 2015. december 4-én („Kurt Salmon tanulmány”, még nem tették közzé).

(15) A hollandiai székhelyű FIU-net a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeit összekötő platform. A FIU-net célja a terrorizmus finanszírozási és a pénzmosási tevékenységek felderítése és felszámolása.

(16) A Bíróság C-293/12. sz., Digital Rights Ireland Ltd ügyben hozott 2014.4.8-i ítélete, ECLI:EU:C:2014:238.

(17) A Bíróság C-362/14. sz., Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott 2015.10.6-i ítélete, ECLI:EU:C:2015:650.

(18) A részletes adatokat a pénzügyi kimutatás 3.2.1. szakaszába foglalt, az összes operatív előirányzatra vonatkozó táblázatban adjuk meg.

(19) A Tanács 2008. július 24-i 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (HL L 220., 2008.8.15., 32. o.).

(20) A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(21) A Tanács 2009. április 6-i 2009/316/IB határozata a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról (HL L 93., 2009.4.7., 33. o.).

(22) A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(25) HL C …

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27)

Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB ( Activity Based Budgeting ).

(28) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(29) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(30) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(31) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(32) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(33) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(34) A tagállamok személyazonosítási információk kivonatolásával kapcsolatos költségei társfinanszírozás formájában nyújtott uniós finanszírozással ellentételezhetők. Ezenfelül, mivel egyes tagállamok még nem cserélnek információkat az ECRIS-en keresztül, bizonyos uniós finanszírozás irányozható elő nemzeti rendszereik korszerűsítésére. Az értékelés szerint a karbantartási költségek 2019-től fogva évi 0,602 millió EUR-on stabilizálódnak.

(35) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(36) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(37) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(38) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(39) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(40) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(41) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(42) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Choose the experimental features you want to try