14.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/142

—

tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0136/2016),

1.

üdvözli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) továbbra is lényeges hibáktól mentesen hajtotta végre költségvetését, és hogy az igazgatási költségvetés teljes hibaarányát a Számvevőszék 0,5 %-ra becsülte;

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem tárt fel jelentős hiányosságokat a kiválasztott rendszerekben és éves tevékenységi jelentésben;

3.

felhívja az EKSZ-t, hogy javítsa a munkatársak személyes helyzetére vonatkozó olyan adatok naprakészen tartását figyelemmel kísérő rendszereit, amelyek hatással lehetnek a családi juttatások kiszámítására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a személyzeti juttatásokkal kapcsolatban már a korábbi években is aggályok és hibák merültek fel; kéri, hogy az EKSZ nevében a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatala hajtson végre szigorúbb ellenőrzéseket ezen a téren;

4.

kéri az EKSZ-t, hogy folytassa erőfeszítéseit a közbeszerzési szabályok és eljárások képviseleteken történő végrehajtásának támogatása és nyomon követése érdekében a központból származó tanácsadáshoz, képzéshez és útmutatáshoz való hozzáférés révén, különösen a biztonsági szolgáltatások beszerzése során;

5.

nyugtázza a műveletek EKSZ-en belüli előzetes és utólagos ellenőrzésének jobb strukturálására tett erőfeszítéseket; felhívja ezzel kapcsolatban az EKSZ-t, hogy csökkentse a kötelezettségvállalások és kifizetések esetében az ellenőrzés során talált, jelenleg 18 %-ra becsült hibaarányt;

6.

megállapítja, hogy 2014-ben az EKSZ központjának végleges költségvetése 518,6 millió EUR volt, ami 1,9 %-os növekedést jelent az előző pénzügyi évhez képest, és a költségvetés a következőképpen oszlott meg: 212,9 millió EUR az EKSZ központjára és 305,7 millió EUR az uniós képviseletekre; megjegyzi, hogy az EKSZ saját költségvetésén felül a Bizottság 271 millió EUR hozzájárulást nyújtott az uniós küldöttségeken dolgozó személyzet igazgatásának ellentételezésére;

7.

tudomásul veszi, hogy az EKSZ központjánál a költségvetés 65 %-a a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és a külső személyzet bérének és egyéb juttatásainak kifizetését (azaz 138,2 millió EUR), míg 14 %-a (vagyis 29,9 millió EUR) az épületekkel és a számítógépes rendszerekkel kapcsolatos költségeket fedezi (beleértve a minősített informatikai rendszereket és berendezéseket, amelyek 12,7%-ot, azaz 27,1 millió eurót tesznek ki);

8.

megállapítja, hogy az uniós képviseletek esetében a 305,7 millió EUR felosztása a következő volt: 103,4 millió EUR (33,7%) a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet javadalmazására és juttatásaira, 59,8 millió EUR (19,6%) a külső alkalmazottakra és a külső szolgáltatásokra, 19 millió EUR (6,2 %) az alkalmazottakhoz kapcsolódó egyéb kiadásokra, 103,1 millió EUR (33,8%) az épületekre és 20,4 millió EUR (6,7 %) az egyéb igazgatási kiadásokra;

9.

megjegyzi, hogy az EKSZ már teljes mértékben felelős a képviseletek működésével kapcsolatos valamennyi igazgatási költségért, kivéve az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban lévő képviseletek esetében; emlékeztet, hogy egy megfelelő költségvetési eljárás, és különösen a költségvetési struktúra egyszerűsítése fő kihívás marad rövid távon a pénzügyi folyamatok ésszerűsítése és az EKSZ működése megszilárdításának elősegítése érdekében;

10.

felhívja az EKSZ-t, hogy egyszerűsítse jelenlegi költségvetési eljárásait és csökkentse azok merevségét annak érdekében, hogy az Unió érdekeit szem előtt tartva rugalmasan, ugyanakkor hatékonyan lehessen támaszkodni a küldöttségek személyzetének munkájára;

11.

tudomásul veszi az új szervezeti diagramot és ezzel kapcsolatban a korábbi magas vezetői arányú igazgatási struktúra ésszerűsítését egy kevésbé hierarchikus rendszer javára; mindazonáltal sajnálattal jegyzi meg, hogy az EKSZ belső adminisztratív és pénzügyi kerete még mindig túlzottan összetett és merev; megállapítja, hogy a jelenlegi struktúra nem teszi lehetővé az EKSZ számára a válságokra időben történő reagálást, és ehhez hasonlóan a kulcsfontosságú információkhoz való hozzáférés is hosszadalmas; felhívja az EKSZ-t, hogy a Bizottsággal, a Tanáccsal és a tagállamokkal együttműködésben készítsen elő további reformokat belső eljárásai ésszerűsítése és struktúrájának egyszerűsítése érdekében;

12.

ismételten aggódik amiatt, hogy az EKSZ személyzeti összetételében továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható a nemek és az állampolgárság tekintetében; üdvözli a közelmúltbeli előrelépéseket, ugyanakkor megjegyzi, hogy a nemek közötti egyensúlyhiány – különösen a magasabb besorolási fokozatokban és a vezető beosztásokban – továbbra is jelentős; sajnálja az egyik nem alacsony arányát az EKSZ székhelyén (16 %) és a képviseletvezetői beosztásokban (23 %) betöltött felső vezetői pozíciókban, és elvárja, hogy a jövőbeni éves jelentések a nemek közötti egyenlőség javulásáról számoljanak be; ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EKSZ-ben aránytalanul sok magas besorolási fokozatú álláshely van;

13.

sürgeti az EKSZ-t, hogy vizsgálja felül a tagállamokból és az uniós intézményekből érkező személyzet közötti egyensúly megteremtését szolgáló képletet; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a képletet a hierarchia valamennyi szintjén alkalmazni kell, különös tekintettel a képviseletvezetőkre, akik esetében a tagállami diplomaták erősen felülreprezentáltak: a 128 képviseletvezetőből 59 (azaz 46 %) tagállami diplomata, és közülük csak 20 származik a 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott tagállamokból; úgy véli, hogy ez a felülreprezentáltság rossz üzenetet közvetít az EU-hoz 2004 után csatlakozott tagállamok felé; véleménye szerint a tagállamok és az uniós intézmények között, valamint a tagállamokon belül jobb reprezentációra van szükség az Unión belüli sokféleség kifejezésére és tükrözésére;

14.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok nagysága közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában, amelyek ma az EKSZ központjában és a képviseleteken az adminisztrátori személyzet (AD) 18 %-át teszik ki, ezen országoknak az unió lakosságához viszonyított 21 %-os arányához viszonyítva, és ahol további előrelépésre van szükség;

15.

megjegyzi, hogy 2014-ben az 5 %-os létszámcsökkentés végrehajtásának eredményeként az EKSZ 17 álláshellyel csökkentette központjának személyzetét;

16.

megjegyzi, hogy 2013-ban teljesült az a személyzeti szabályzatban foglalt cél, hogy az adminisztrátori (AD) besorolású alkalmazottak legalább egyharmada tagállami diplomata legyen, amit 2014-ben kis mértékben túl is teljesítettek (33,8 %);

17.

megállapítja azonban, hogy viszonylag magas a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma (2014-ben 407: 350 a központban és 57 a képviseleteken), és juttatásaik, az EKSZ költségvetését terhelő költségek és az esetleges összeférhetetlenségi kérdések további tisztázását kéri; úgy véli, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó egyértelmű politikát tovább kell fejleszteni;

18.

ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa a szolgálaton belül jelenleg zajló vitafolyamatot az EU különleges képviselőinek jövőjéről, valamint a különmegbízottakkal és az EKSZ-szel való kapcsolatukról;

19.

hangsúlyozza, hogy az egyeztetések és a koordináció erősítése, a szinergiák kiaknázása és a költséghatékonyság biztosítása érdekében lépéseket kell tenni az Unió különleges képviselőinek az EKSZ adminisztratív felépítésébe és felső vezetésébe történő szorosabb beintegrálása céljából; üdvözli az EU különleges képviselőinek jobb integrálására tett eddigi erőfeszítéseket és azt az információt, hogy az EKSZ tárgyalásokat folytat erről a tagállamokkal; tájékoztatást kér a kérdés további fejleményeiről;

20.

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság nemcsak a demokratikus ellenőrzés szempontjából elengedhetetlen követelmények, hanem a megfelelő működés és az uniós lobogó alatt megvalósított missziók hitelessége szempontjából is; megismétli, hogy a Parlament nagy jelentőséget tulajdonít a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) terén megvalósuló különböző küldetések és műveletek feletti ellenőrzés gyakorlásának;

21.

tudomásul veszi a megosztott szolgáltatási központok létrehozását, ami javítja mind a központosított logisztikai, közbeszerzési és igazgatási támogatást a civil KBVP-küldetésekhez és az EU különleges képviselőinek, mind a küldetések gyorsabb megkezdését és költséghatékonyságát; szintén tudomásul veszi, hogy jelenleg folyik a küldetéseket támogató platform létrehozása, amely a feladatok megkettőzése nélkül valósul meg;

22.

üdvözli, hogy tovább terjedt az a gyakorlat, amely szerint az uniós küldöttségek és a tagállamok közösen bérelnek épületet: 2014-ben 17 társbérleti egyetértési megállapodást írtak alá, amivel 50-re emelkedett a közösen bérelt épületek száma; kéri az EKSZ-t, hogy haladjon tovább ezen az úton és rendszeresen számoljon be a kérdésről a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának;

23.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet rugalmatlansága miatt az uniós képviseletvezetőket továbbra is túlterhelik az adminisztratív teendők; kifejti, hogy megfelelő eszközöket kell a képviseletvezetők rendelkezésére bocsátani, hogy hatékonyan vezethessék és felügyelhessék a képviseleteket, túlzott adminisztratív terhek generálása nélkül; ezzel összefüggésben üdvözli az arról folyó vitát, hogy a feladatok meghatározására a központtól távol kerülhessen sor, és hogy lehetővé válhasson regionális igazgatási központok létrehozása, amelyek átvennék e terhek egy részét, és egy jövőbeli szélesebb körű megoldás részét képeznék; ismételten felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy fontolják meg a probléma valamennyi megoldási lehetőségét a méretgazdaságosság céljából;

24.

arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy fokozza a koordinációt és a felügyelet az uniós tagállamok nagykövetségei és konzulátusai közötti helyi konzuli együttműködésben, és fontolja meg konzuli szolgáltatások biztosításának lehetőségét az uniós képviseleteken keresztül; megismétli azon kérését, hogy az EKSZ készítsen részletes elemzést a pénzügyi hatásokról és az elérhető költségmegtakarításokról;

25.

sürgeti az EKSZ-t, hogy alakítson ki szorosabb együttműködést, koordinációt és tevékenységi szinergiákat az uniós képviseletek és a tagállamok nagykövetségei között;

26.

aggódik a külföldi uniós képviseletek munkájának és erőfeszítéseinek hatékonysága miatt; sürgeti az EKSZ-t, hogy rendszeresen végezze el az uniós képviseletek értékelését és éves tevékenységi jelentésében számoljon be az uniós képviseletek működése során tapasztalt főbb gyengeségekről és nehézségekről az egyes képviseletekre kidolgozott cselekvési terv alapján, az értékelési folyamat eredményeként;

27.

úgy véli, hogy az uniós képviseletvezetőket felvételük során és kiküldetésük előtt rendszeresen emlékeztetni kell az igazgatásban betöltendő, képviseletük műveleti portfóliójával kapcsolatos irányítási és felügyeleti feladataikra (főbb menedzsment folyamatok, ellenőrzési menedzsment, fő teljesítménymutatók megfelelő megértése és értékelése), hogy ne csak feladatkörük politikai aspektusára összpontosítsanak vagy arra koncentráljanak;

28.

megjegyzi, hogy nyolc képviselet adott ki fenntartásokat tartalmazó megbízhatósági nyilatkozatot közbeszerzési ügyek, humánerőforrás-hiány és/vagy rendkívüli helyi biztonsági korlátozások miatt;

29.

úgy véli, hogy az uniós képviseletvezetőket világos útmutatással kell ellátni az általános operatív iránymutatásokban a fenntartás és annak elemei meghatározása, illetve a fenntartás benyújtása esetén megfontolandó elemek tekintetében, úgy mint a pénzügyi és a hírnévvel kapcsolatban fennálló kockázatok szintje, az operatív gyengeségek, a feltárt belső és külső korlátozások, valamint ezek hatása a pénzgazdálkodásra és a kifizetési műveletekre; emlékeztet, hogy egy fenntartás esetleges kiadásakor egyértelműen meg kell határozni a visszatérő vagy ideiglenes gyengeséget mutató folyamatot, amely összefüggésben van a belsőkontroll-szabványok működésével, megfelelőségével és teljesítményével;

30.

üdvözli a belsőkontroll-szabványok hatékony végrehajtását, mint az EKSZ központjában és a képviseleteken 2014-ben végzett belső felmérés következtetését, kivéve az üzleti folytonosság kérdését, amelyhez még gyors javításokra van szükség az igazgatási eljárásokban; hasznosnak tartja dinamikus és holisztikus megközelítés alkalmazását az igazgatási információk, a teljesítménymutatók és a belsőkontroll-szabványok kezelésében, mivel az egyes – az egyértelműen meghatározott politikai és operatív célkitűzések érdekében nemzetközi bevált gyakorlatokon alapuló – információ típusok hozzájárulnak az irányítási folyamatok általános minőségéhez és teljeskörűségéhez, valamint az uniós szakpolitikai irányítás eredményességéhez és hatékonyságához;

31.

felhívja az EKSZ-t és a EuropeAid-et, hogy a Bizottság által közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői minőségük révén erősítsék meg a képviseletvezetők felügyeletét, hogy növeljék elszámoltathatóságukat a globális felelősségvállalási láncban azáltal, hogy minőségi és kimerítő jelentéseket nyújtanak be (az ún. külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket) az EKSZ és a EuropeAid éves tevékenységi jelentéseinek kidolgozása keretében;

32.

sürgeti az EKSZ-t és a EuropeAid-et annak biztosítására, hogy az uniós képviseletek már a végrehajtási szakaszban aktívan kezeljék a külső támogatási programokban és projektekben feltárt hiányosságokat, annak érdekében, hogy a jelenleg folyó programok és projektek elérjék célkitűzéseiket és elkerüljék a késedelmeket;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az erőfeszítéseket és csökkentse a fennálló kötelezettségvállalásokat (csökkentse a fennálló kötelezettségvállalásokat (RAL), a még lekötendő eszközöket (RAC) és a fennmaradó kifizetéseket (RAP)), valamint rövidítse le a projektvégrehajtás átlagos idejét;

34.

üdvözli, hogy a képviseletvezetők felügyeletét megerősítő, mind az elszámoltathatóságra, mind a jelentéstételi követelményekre kiterjedő javított és még átfogóbb iránymutatásokat adtak ki 2015 vonatkozásában a külső támogatások kezeléséről szóló jelentés (EAMR) keretében;

35.

tudomásul veszi, hogy az EAMR-jelentések alapján levonható értékelések csak pillanatfelvételek az egyes projektek év végi helyzetéről, és hogy a feltárt nehézségek aktuális hatása csak a projekt végén értékelhető;

36.

üdvözli az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az EKSZ között, a hatályba lépett új OLAF-rendelettel összhangban aláírt igazgatási megállapodást;

37.

sajnálja, hogy a visszaélést bejelentő személyekre alkalmazandó szabályokat és operatív iránymutatásokat még nem véglegesítették a közös kül- és biztonságpolitika keretén belül; sürgeti az EKSZ-t, hogy 2016 vége előtt véglegesítse és fogadja el ezeket a szabályokat;

38.

úgy véli, hogy az EKSZ-nek és a Bizottságnak támogatási feladatokat kell kidolgoznia a KBVP-küldetések gyors, hatékony és következetes megkezdésének előmozdítására, kiküldetés előtti képzést biztosítva valamennyi munkatárs számára az uniós eljárásokról és politikákról, átfogó iránymutatásokat nyújtva az operatív feladatokról, és a legteljesebb mértékig felhasználva a korábbi KBVP-missziók tanulságait, hogy elősegítse a különböző missziók közötti tudástranszfert és szinergikus hatásokat;

39.

felhívja az EKSZ-t, hogy növelje fő afganisztáni pénzügyi eszközének, az ENSZ Fejlesztési Program (és más harmadik országokbeli, többoldalú adományozói vagyonkezelői alapok) által kezelt Jogrend Alap Afganisztánért (LOTFA) elszámoltathatóságát, amely a nem megfelelő kezelés és átláthatatlanság hiánya miatt kapott bírálatokat; ismételten hangsúlyozza, hogy a misszió politikai céljai és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében minden megfelelő finanszírozási csatornát hatékonyan fel kell használni a jövőbeli KVBP-missziók számára, az uniós vagyonkezelői alapokat is ideértve;

40.

hangsúlyozza, hogy bizonyos KBVP-küldetések jelentős biztonsággal kapcsolatos költségeket vonnak maguk után; ugyanakkor kiemeli, hogy a biztonságos munkakörnyezet alapvető a projektek hatékony végrehajtásához és a képzett személyzet felvételéhez; felhívja az EKSZ-t, hogy vegye fontolóra a biztonsággal kapcsolatos kiadásokat a küldetési költségvetésben, hogy elegendő pénzügyi eszközök álljanak rendelkezésre az aktuális kiküldetési megbízatások végrehajtásához;

41.

kéri, hogy az EKSZ és a Bizottság szenteljen különös figyelmet a közbeszerzési és a humánerőforrással kapcsolatos eljárásokra annak biztosítása érdekében, hogy azok a KVBP operatív szükségleteit tükrözzék; rámutat, hogy a körülményes közbeszerzési eljárások megnehezítették a projektek végrehajtását, ami a várt teljesítmény elmaradásához vezetett;

42.

a KBVP-missziók által elért eredmények fenntarthatóságának javítása érdekében annak biztosítására ösztönzi az EKSZ-t, hogy a fenntarthatósági szempontokat a helyi szükségletek és az eredmények fenntartására való képesség módszeres értékelése révén építsék be valamennyi missziós tevékenység operatív tervezésébe;

43.

felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy jó előre hangolják össze a KVBP-missziókat az egyéb uniós erőfeszítésekkel, kétoldalú missziókkal és a hasonló célú nemzetközi erőfeszítésekkel; e tekintetben nagyobb mértékű együttműködést és koordinációt kér az Unió és tagállamai között, a szinergiák elősegítése révén;

44.

ismételten hangsúlyozza, hogy a költségmegtakarítás érdekében javítani kell a kül- és biztonságpolitikai együttműködést a tagállamok között terén; hangsúlyozza, hogy alapvető jelentőségű, hogy a tagállamok képesek legyenek határozottan fellépni a közös biztonsági kihívásokkal szemben egy olyan időszakban, amikor e kihívások folyamatosan nőnek;

45.

sajnálattal állapítja meg, hogy az EKSZ még mindig nem rendelkezik átfogó stratégiával és elképzeléssel, ami megnehezíti a váratlan eseményekre való gyors reagálást a gyorsan változó világban; felhívja az EKSZ-t, hogy pontosítsa a jövőre vonatkozó elképzelését, hogy irányt adjon az egyébként gyengén végrehajtott küldetésének, és hogy nyújtson magas szintű támogatást az uniós intézmények és a tagállamok számára a külpolitika terén; e tekintetben felhívja az EKSZ-t, hogy bővítse az olyan globális kérdésekkel kapcsolatos szakismereteket, mint az éghajlatváltozás vagy az energiabiztonság;

46.

sürgeti az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel szorosan együttműködve vegyék figyelembe az Eulex-ügyben levont tanulságokat, és vizsgálják meg közösen, hogy hogyan tudnák végrehajtani az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által megrendelt Jacqué-jelentés ajánlásait, továbbá foglalkozzanak a még lezáratlan kérdésekkel.

47.

felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglaljon bele egy áttekintést a Parlament ezen állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásainak EKSZ általi nyomon követéséről.