31.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/120

Előadó:

Luca JAHIER

1.1

A kultúrára fontos szerep hárul a jelenlegi globális politikai környezetben, amelyben az emberi jogok tiszteletben tartását, a toleranciát, az együttműködést és a kölcsönös szolidaritást egyre nagyobb veszély fenyegeti. Az EGSZB ezért üdvözli a közös közleményt, amely a kultúra hatásának pontos megértéséről tanúskodik, impozáns módon foglalja össze a jelenlegi uniós és nemzeti szintű programokat, továbbá kiemeli a nemzetközi kulturális csere terén lehetséges cselekvési területeket.

1.2

Az EGSZB most azt javasolja, hogy tegyünk még egy lépést előre: az „uniós stratégia felé” mutató szöveget kövesse egy világos stratégia és cselekvési terv elfogadása és azt követő megvalósítása. A cselekvési tervnek négy strukturális igénynek kell megfelelnie: egyértelmű uniós szintű kormányzást kell biztosítania, tagállami szinten koordinációra és kiegészítő támogatás nyújtására kell törekednie, egyértelművé kell tennie a pénzügyi szempontokat, és elő kell mozdítania hálózatok kiépítését a kulturális ágazat egymással szoros kapcsolatban álló és egy virágzó kulturális civil társadalmat képviselő szereplői között.

1.3

A kultúra által a fenntarthatóság megvalósításában betöltött fontos szerep teljes mértékű elismerése érdekében az EGSZB sürgeti, hogy a kultúrát nyilvánítsák a fenntartható fejlődés negyedik pillérének, amely azonos szinten van a gazdasági, társadalmi és környezeti pillérekkel.

1.4

Az EGSZB üdvözli, hogy a kultúrát a béke és a stabilitás döntő fontosságú alapjának ismerik el. A kultúra tehát kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió fő célja – „a béke, az [Unió által] vallott értékek és népei jólétének előmozdítása” (az EUSZ 3. cikke) – szempontjából. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Uniót, hogy Európa tapasztalataira építve vállalja fel globális vezető szerepét a béke megvalósítása, védelme és világszintű előmozdítása terén.

1.4.1

Ezt például olyan kísérleti kezdeményezések kidolgozása által lehet elősegíteni, mint az új „White Dove” (Fehér Galamb) elnevezésű kezdeményezés, amely az EU észak-írországi békefolyamatban betöltött szerepén alapul, és egy olyan kulturális és béketeremtési vonallal egészíti ki a konfliktusmegoldási stratégiákat, amelyre nagy szükség van.

1.4.2

A kultúra mint a béke és a stabilitás pillérének támogatásával párhuzamosan fel kell hívni a figyelmet a művészi kifejezés szabadságára mint emberi jogra, támogatni kell a művészek jogainak védelmére irányuló globális kezdeményezéseket, továbbá elő kell mozdítani az ilyen jellegű kezdeményezések uniós szintű továbbfejlesztését.

1.4.3

Az EGSZB nagyon is tudatában van annak, hogy a kultúrával vissza lehet élni és azt manipulálni lehet annak érdekében, hogy önkényuralmi, populista vagy egyéb politikai programokat támogassanak. Az uniós szintű cserekapcsolatok lehetővé teszik a különböző érdekelt felek nézeteinek és a különféle megközelítéseknek a figyelembe vételét, mégpedig a propagandára oly jellemző hatalmi ellenőrzés eleme nélkül. A sokszínűség rendkívüli gazdagságára épülő kultúra szükségszerűen leküzdi a populista tendenciákat és az állami irányítású kulturális propagandát, áthidalja az emberek közti különbségeket, és lehetőséget kínál a szorosabb együttműködésre és a cserekapcsolatokra.

1.5

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kiemelt szerepet tölt be a fenntartható társadalmakban és valamennyi kulturális kezdeményezés kidolgozásában. Az EU-nak ezért be kellene ruháznia a szervezett civil társadalom fejlődésének támogatásába a kultúra terén.

1.5.1

Az EGSZB kiemeli a kultúra, illetve a gazdasági, szociális és politikai fejlesztési stratégiák közötti kapcsolatot feltáró programok jelentőségét, amelyek a mostanáig a politikai élet peremén elhelyezkedő kultúrát a figyelem középpontjába állítják.

1.5.2

Az EGSZB ösztönzi tágabb értelemben vett kulturális tanulmányi és csereprogramok kidolgozását a sikeresnek bizonyult ERASMUS+ program modelljének az adott programhoz igazított módon történő alkalmazásával.

1.5.3

Az EGSZB üdvözli a valamennyi releváns érdekelt felet bevonó kulturális civil társadalmi platform létrehozására irányuló felhívást, és elkötelezi magát amellett, hogy az elkövetkező években támogatja ezt a fajta strukturált konzultációt és párbeszédet.

1.6

Az EGSZB elismeri a kultúrának és a kreatív ágazatoknak mint a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés kulcstényezőinek fontosságát. A közlemény rámutat számos különböző szempontra és programra, amit az EGSZB teljes mértékben támogat. Az EGSZB ezért megfelelő beruházásokat ösztönöz e területen.

1.6.1

A kulturális és kreatív ágazatokban folyó készségfejlesztés megalapozza e lehetőségek kibontakoztatását.

1.6.2

Az EGSZB támogatja a „kulturális fővárosok” rendszerének nemzetközi szintű továbbfejlesztését az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val együttműködve, valamint a meglévő városhálózatok kulturális kérdések terén fennálló cserekapcsolatainak megerősítését.

1.7

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kulturális szempontokat kiemelten érvényre kell juttatni valamennyi jövőbeli nemzetközi megállapodásban, például az AKCS-országokkal létrehozott, a 2020 utáni időszakra vonatkozó új partnerségben.

1.8

Az EGSZB véleménye szerint a kulturális örökség közelgő európai éve (2018) által kínált lendületet és lehetőségeket ki kell használni oly módon, hogy elősegítse egy, a nemzetközi kapcsolatok keretében megvalósítandó kulturális cselekvési program elfogadását és azt követő végrehajtását.

2.1

A közös közlemény több megközelítést ismertet egy nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia tekintetében, amelyet az Uniónak globális szereplőként kell megvalósítania.

2.2

A közlemény e stratégia tekintetében az alábbi három pillérre tesz javaslatot: 1. az uniós fellépésekre javasolt irányadó elvek, 2. e fellépések három fő területe és 3. a kulturális diplomáciára vonatkozó stratégiai megközelítés.

2.3

A javasolt irányadó elvek kiemelik, hogy elő kell mozdítani a kulturális sokféleséget és az emberi jogok tiszteletben tartását – amelyek a demokrácia, a stabilitás és a fenntartható fejlődés döntő fontosságú alapjai –, ideértve a véleményalkotás és a művészi kifejezés szabadságát is, valamint hangsúlyozzák, hogy nem elég kifelé közvetíteni az európai kultúrák sokféleségét, hanem hangsúlyozni kell a kölcsönösséget és ezáltal a kölcsönös tiszteletet és a kultúrák közötti párbeszédet. A közlemény hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a fellépések és a tagállamok folyamatban lévő erőfeszítései kiegészítsék egymást, és érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Átfogó megközelítést javasol, amely nemcsak a szűk értelemben vett művészetre vonatkozik, hanem kiterjed a kultúrák közötti párbeszéddel, az idegenforgalommal, az oktatással, a kutatással és a kreatív ágazatokkal kapcsolatos szakpolitikákra és tevékenységekre is. A közlemény végül egyértelműen megfogalmazza, hogy a meglévő együttműködési keretek és pénzügyi eszközök – vagyis az Unió javaslataiban már szereplő egyedi tematikus programok és földrajzi együttműködési keretrendszerek – figyelembevételével el kell kerülni a párhuzamosságokat.

2.4

A partnerországokkal fenntartott kulturális kapcsolatok fejlesztése érdekében javasolt három fő munkaterület a következő: a) a kultúrának mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása; b) a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért és c) az interkulturális örökség területén való együttműködés megerősítése.

2.5

A kultúrának mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatását célzó munkaterülethez a más országoknak a kulturális politikák fejlesztéséhez nyújtott segítség, a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése, valamint a partnerországok helyi hatóságai szerepének erősítése tartozik.

2.6

A kulturális politikák fejlesztéséhez a szakpolitikai párbeszéd elmélyítésével és a kormányzati rendszerek erősítésével, többek között célzott tapasztalatcsere révén lehet támogatást nyújtani.

2.7

A közlemény kiemeli a kulturális és kreatív ágazatok szerepét az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában, megemlítve, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban a kultúra a GDP 1,5–3,7 %-ához járul hozzá (az UNESCO „Kultúra a fejlesztésért” mutatói). A közlemény ezért a szakértelem megosztására tesz javaslatot az ágazat további fejlesztése, a kreatív központok és klaszterek megerősítése, a szükséges készségek fejlesztése, illetve a kis- és középvállalkozások és a területi együttműködés támogatásához egy stabil szabályozási keret kidolgozása érdekében.

2.8

A közlemény hangsúlyozza a kultúra támogatásának jelentőségét a városfejlesztés terén, különös tekintettel annak a növekedésre és a társadalmi kohézióra gyakorolt hatására, továbbá megemlíti egyrészt az audiovizuális programok és az építészet hatását, másrészt azt, hogy a közös tereket mindenki rendelkezésére kell bocsátani.

2.9

A közleményben javasolt második munkaterület – a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása a közösségek közötti békés kapcsolatokért – a kulturális szereplők és a művészek közötti együttműködés, párbeszéd és mobilitás támogatását célozza.

2.10

Figyelmet kap a kultúrák közötti párbeszéd alkalmassága a békeépítés előmozdítására, hiszen a kultúra eszköz lehet mind a konfliktusok megelőzésére, mind a megbékélés elősegítésére a konfliktusokat átélt társadalmakban, továbbá szerepel a dokumentumban különböző meglévő eszközök felsorolása is.

2.11

A közleményben javasolt harmadik munkaterület a kulturális örökség területén folyó együttműködés megerősítése, hiszen a kulturális örökség a kulturális sokféleség egyik fontos megnyilvánulása, valamint az idegenforgalom és a gazdasági növekedés előmozdításának egyik eszköze. Ezért a javaslatok között szerepel a kulturális örökség kutatásának támogatása, a kulturális örökséggel való kereskedelem elleni küzdelem, valamint az UNESCO által irányított, a kulturális örökségi helyszínek védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez való hozzájárulás.

2.12

A harmadik pillér keretében a közlemény javaslatot tesz a kulturális diplomáciára vonatkozó uniós stratégiai megközelítésre, amely a kiegészítő jelleg és a szinergiák érdekében ösztönzi az összes érdekelt fél – a kormányzat valamennyi szintje, a helyi kulturális szervezetek és a civil társadalom, az Európai Bizottság és a főképviselő, a tagállamok és azok kulturális intézetei – közötti együttműködést. A javaslat kitér a megerősített együttműködés különböző lehetséges formáira.

2.13

A közlemény hangsúlyozza továbbá a diákoknak, kutatóknak és öregdiákoknak szóló, meglévő vagy még kialakításra váró rendszerek keretében megvalósuló, kultúrák közötti csereprogramok jelentőségét.

3.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság és a főképviselő által előterjesztett közös közleményt. Jelenleg, amikor a társadalom atomizálódása figyelhető meg, és a populista tendenciák egyre nagyobb teret nyernek, a kultúrának egyre fontosabb szerepet kell játszania a civil társadalmon belüli kapcsolatok megerősítésében, a kölcsönös megértés előmozdításában, a sokszínűség és a cserefolyamatok ösztönzésében, valamint a túlságosan leegyszerűsítő megközelítések elleni küzdelemben.

3.2

A közlemény a kultúra hatásának pontos megértéséről tanúskodik, impozáns módon foglalja össze a meglévő, uniós és nemzeti szintű intézkedéseket, továbbá kiemeli a kulturális csere és a kulturális diplomácia terén lehetséges cselekvési területeket.

3.3

Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a stratégiát egy lépéssel tovább kell vinni. A cselekvési tervnek pontos fókuszpontokat és stratégiai szempontból fontos országokat kell meghatároznia, lehetővé téve egy célzott megközelítés alkalmazását és a stratégia első szakaszának következetes értékelését, figyelembe véve a létező Fejlesztési Együttműködési Eszközt (DCI 2014–2020). Hangsúlyozni kell a stratégia relevanciáját az EU szomszédos országaival és a bővítési országokkal folytatott együttműködés szempontjából.

3.4

A kultúra a külkapcsolatokban nem tekinthető semleges és az érintett országok politikai hátterétől független területnek. Múltbeli és jelenlegi példák egyaránt vannak arra, hogy a kultúrával vissza lehet élni és azt manipulálni lehet annak érdekében, hogy önkényuralmi, populista vagy egyéb politikai programokat támogassanak. Ezért annak ellenére, hogy a kultúra az uniós csereprogramokban is meghatározott célokat szolgál, fontos kihangsúlyozni, hogy a propagandával ellentétben az uniós csereprogramokban számos érdekelt fél nézetei teret kapnak, és sok különböző megközelítés érvényesülhet. Az EU tehát nem alkalmazza a propagandára oly jellemző ellenőrzési elemet. Ebben az értelemben a kultúra, amely a sokszínűség rendkívüli gazdagságára épül, szükségszerűen leküzdi a populista tendenciákat és az állami irányítású kulturális propagandát, áthidalja az emberek közti különbségeket, lerombolja az egyre magasabb falakat, orvosolja az egyre erősebb előítéletek teremtette helyzeteket, és lehetőséget kínál a szorosabb együttműködésre és a cserére.

3.5

A kreatív folyamatokra épülő kulturális oktatás, valamint a sokszínűség megerősítése, ideértve a kultúrák közötti cserét is, tovább növelheti az emberek tudatosságát és ellenállását a kultúra populista módon történő felhasználásával kapcsolatban.

3.6

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az érintett igazgatóságok és érdekelt felek nagy száma miatt az együttműködés egyértelmű irányítási struktúrát igényel ahhoz, hogy egyértelmű javaslatok és eredmények szülessenek. Ennek a struktúrának ugyanakkor rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy ne növelje az adminisztratív terheket. Meg kell határozni a rendelkezésre álló pénzeszközök fő kezelőjét.

3.7

Noha a kultúrát önmagában is értékhordozónak kell tekinteni, az EGSZB hangsúlyozza, hogy helyet kell kapnia a szomszédos politikai területeken is, lehetővé téve, hogy elősegítse a kitűzött célok és fellépések megvalósítását, és elismerve jelentőségét az európai projekt szempontjából. Jelenleg azonban a kultúra hiányzik a meglévő cselekvési tervekből, így az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramjából is. A kultúrának egyre hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az Európai Bizottság prioritásai és fellépései között, és az első konkrét intézkedéseket integrálni kell az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramjába.

3.8

A kultúra kulcsfontosságú az Unió globális szerepének megerősítése terén, többek között a közvetlenül említett központi jelentőségű területeken, nevezetesen az Unió Szíriára vonatkozó stratégiája, az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája, valamint az Afrika és az EU közötti stratégiai partnerség tekintetében.

3.9

A kultúra és a kreatív ágazatok jelentőségére való tekintettel az EGSZB javasolja megfelelő rendelkezések bevezetését annak érdekében, hogy a kultúrával és a kreatív ágazatokkal kapcsolatos kérdéseket figyelembe vegyék valamennyi jövőbeli nemzetközi szintű tárgyalásban, kezdve az AKCS-országokkal kialakítandó 2020 utáni új partnerségre vonatkozó következő tárgyalási megbízatással. Ez magában foglalja a kereskedelmi tárgyalásokat is, amelyek során az EU-nak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket az európai kulturális tevékenységek támogatása, védelme és népszerűsítése érdekében (1).

3.10

Az EGSZB-nek napirendre kellene tűznie a kultúra kérdését az általa irányított állandó testületekben és rendes tevékenységeiben is.

3.11

Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény elismeri a kultúra jelentőségét társadalmaink fejlődése szempontjából és hatását a kulcsfontosságú politikai kérdésekre. Az EGSZB mindemellett hangsúlyozza, hogy a művészetben és a kultúrában nem szabad csupán stratégiai és anyagi értéket látni, hanem el kell ismernünk, hogy önmagukban is értéket képviselnek, hiszen közös emberségünk ismérvei.

3.12

A „kulturális jogok” csak röviden kerülnek említésre, de a stratégiának ki kell térnie az európai értékek ezen elvére, amely a kulturális megértés, csere és fejlődés egyik alapja. A stratégia az ENSZ különleges előadója által a kulturális jogok terén végzett fontos munkát is megemlíthetné (OHCHR) (2).

3.13

Bár a közleményben szerepel, hogy az emberek gyakran lépnek egymással kapcsolatba határokon átnyúlóan, digitális eszközök segítségével, és hogy a cserekapcsolatok és a kultúrák közötti együttműködés iránti igény a digitális forradalommal párhuzamosan nőtt, nem kap kellő hangsúlyt, hogy e digitális váltás milyen következményekkel és lehetőségekkel jár a nemzetközi kulturális kapcsolatokra nézve. Ennélfogva mindenképpen fel kell tárni és kezelni kell a digitális váltás hatását, különös tekintettel az emberek közötti interkulturális kapcsolatokat érintő hatásra, és meg kell vizsgálni mind a benne rejlő lehetőségeket, mind az elfogultság és a félretájékoztatás kockázatát. E tekintetben a kulturális cserekapcsolatok lehetővé teszik az emberek érdeklődési körének bővülését, és ösztönzik az információhoz és az online elérhető erőforrásokhoz való hozzáférést.

3.14

Az a kijelentés, hogy a digitális eszközök jelentik az egyre fokozódó cserefolyamat hajtóerejét, megkérdőjelezhető, mivel a gazdasági váltások és a társadalmi kihívások tekinthetőek a globális mozgásokat előmozdító domináns tényezőnek.

3.15

A közelmúlt eseményei fényében az EGSZB javasolja, hogy a vallások közötti párbeszédet illesszék be a közleménybe a kultúrák közötti párbeszéd egyik elemeként, beleértve a világnézeti szervezeteket is, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés „Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből” ösztönzést merítő preambulumával és az EUMSZ 17. cikkével. Ezt segíthetnék kísérleti kezdeményezések, például az egyházi működtetésű egyetemek és vallási iskolák diákjainak és oktatóinak munkáját támogató eszközök az Erasmus+ program keretében.

3.16

A közlemény említést tesz a kultúra által a fenntartható fejlődésre – mint az inkluzív és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés egyik elemére – gyakorolt hatásról (3). Tekintettel az arra vonatkozó ötletekre, hogy a kultúrát a fenntarthatóság egyik önálló pillérének kell tekinteni, az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a kérdés nem kap további figyelmet. Az utóbbi években egyre több szervezet (4) tette magáévá ezt az álláspontot, hangsúlyozva, hogy a kultúrának a fejlődés többi dimenziójával – a gazdasággal, a társadalmi befogadással és a környezettel – azonos jelentőséget kell tulajdonítani. Az EGSZB aktívan támogatja ezt a felfogást. Ez ugyanakkor összefüggésben áll azzal a megközelítéssel, amely a kultúrát a befogadást segítő közösségépítés kulcsfontosságú elemének tekinti.

3.17

Az EGSZB hangsúlyozza a közös alkotási folyamatok központi jelentőségét a művészi fejlődésben és a művészek közötti kapcsolatokban, ám ez a tényező a közleményben nem szerepel. A közös alkotás nemcsak a közvetlen cserekapcsolatokat és tanulást fejleszti, hanem olyan innovatív munkához is vezethet, amely elősegíti mind a művészi fejlődést, mind a növekedést, ideértve a gazdasági és társadalmi fejlődést is.

3.18

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kulturális cserének és párbeszédnek objektív adatokon kell alapulnia, ami lehetővé teszi az adott országnak vagy régiónak leginkább megfelelő kulturális és művészi kapcsolatok kialakítását. Ez a kulturális gyakorlat, valamint az erősségek és kihívások tanulmányozását igényli a partnerországokban és velük együtt is. Érdekes kezdeményezés az Európa Tanács által kidolgozott összefoglaló az európai kulturális politikákról és tendenciákról (Compendium of Cultural policies and trends in Europe).

3.19

Ezenkívül a szükséges, hosszú távú megközelítések folyamatos nyomon követést és felülvizsgálatot igényelnek, ami biztosítja a kulturális cserekapcsolatok és interakciók hatásait és kölcsönös előnyeit.

3.20

A csereprogramok kapcsán felmerülő fordítási és tolmácsolási feladatok finanszírozását már a kulturális csereprogramok kidolgozása során figyelembe kell venni.

3.21

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy új programok kidolgozása során a programról olyan megfelelő kommunikációt kell folytatni mind az Unión belül, mind a partnerországokban, illetve azok polgárai felé, amelynek keretében ismertetik a megközelítést, népszerűsítik a kezdeményezéseket, és tájékoztatást nyújtanak a finanszírozási lehetőségekről. Ezen erőfeszítés támogatása érdekében sor kerülhet különböző meglévő csatornák (Euronews, kulturális díjak) fejlesztésére.

3.22

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy figyelembe kell venni a szubnacionális struktúrák, régiók és városok szerepét, ahogyan erre a Régiók Európai Bizottsága által 2017. február 7–8-án elfogadott vélemény is rámutat.

3.23

Az EGSZB kiemeli annak rendkívüli jelentőségét, hogy ösztönözzék a nyílt eszmecserét, és rendezzék a nemzeti kulturális örökséghez tartozó műtárgyak tulajdonjogáról folytatott, tagállamok közötti vitákat.

3.24

Az EGSZB üdvözli ezt a közleményt, várakozással tekint a javaslatok megvalósítását szolgáló konkrét lépések elé, és tovább kíván foglalkozni azon kérdésekkel, amelyek a javaslatban nem kaptak kellő hangsúlyt: a) a kultúra mint a béke és a stabilitás pillére, b) a kultúra és a civil társadalom és c) a kultúra és a kreatív ágazatok a fenntartható növekedésért és fejlődésért.

3.25

A kulturális örökség közelgő európai évének jelentőségére és láthatóságára tekintettel az EGSZB javasolja, hogy használják ki ezt a kialakított keretet és lendületet a „kultúra a külkapcsolatokban” elnevezésű cselekvési terv kidolgozására és 2018-as bevezetésére.

4.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a kultúrát a béke és a stabilitás döntő fontosságú pillérének ismerik el. A kultúra tehát kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió fő célja – „a béke, az [Unió által] vallott értékek és népei jólétének előmozdítása” (az EUSZ 3. cikke) – szempontjából.

4.2

Az Európai Uniónak fel kell vállalnia az őt jogosan megillető globális vezetői szerepet a béke megvalósítása, védelme és előmozdítása terén. Nobel-díjas modellje, amelynek köszönhetően a világháborúk után Európában beköszöntött a béke és a jólét leghosszabb időszaka, azt bizonyítja, hogy az Unió alkalmas arra, hogy e téren az egész világ élére álljon. Az Unió által az emberi jogok és a demokrácia, az egyenlőség, a tolerancia, a megértés és a kölcsönös tisztelet terén elért eredményeknek nemzetközi szinten nincs párja. Az Unió mottója – „Egyesülve a sokféleségben” – a mai világ globális kihívásainak tükrében erősebben visszhangzik, mint hatvanéves történelme során bármikor.

4.3

Az EGSZB hangsúlyozza a konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint a konfliktusokat követő megbékélés terén kialakított cserekapcsolatok jelentőségét. A kultúra és a művészet által megteremtett mozgástér lehetővé teszi a nyílt eszmecserét és a kölcsönös bizalom kialakulását. Míg a kultúra szerepéről mind a konfliktusok előtti, mind az azokat követő helyzetek kapcsán szó esett, ezzel a szemponttal bővebben kell foglalkozni, különösen amiatt, hogy a kulturális élet harmadik országokból származó szereplői is jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, ami lehetővé teszi a kölcsönösen hasznos tapasztalatcserét. A kulturális emberi jogok tiszteletben tartását be kellene építeni a békemegállapodásokba, ami lehetővé tenné a kulturális kisebbségek tiszteletben tartását is a konfliktust követő helyzetben lévő térségekben (5).

4.4

Az Unió észak-írországi békefolyamatban betöltött szerepe fontos, mivel egy globális béketeremtési stratégia alapját képezheti. Az új „White Dove” (Fehér Galamb) elnevezésű kezdeményezést például az Unió által, az egyedülálló PEACE program révén az észak-írországi békefolyamatban betöltött szerep ihletheti (6). Globális hatókörű programként mindenre kiterjedhetne, és biztosíthatná a civil társadalom és a politikai társadalom helyi szintű hozzájárulását. Kapcsolódhatna az Európai Bizottság új Európai Szolidaritási Testületéhez, és követhetné az ERASMUS+ modelljét, ugyanakkor nem korlátozódna a fiatalokra. Együttműködhetne valamennyi uniós intézkedéssel a védelem, a biztonság és a diplomácia terén, és egy olyan kulturális és béketeremtési vonallal egészíthetné ki a konfliktusmegoldási stratégiákat, amelyre nagy szükség van. Ily módon a kultúra, az oktatás és a média segítségével elősegítené a kultúrák közötti párbeszédet, a kölcsönös tiszteletet, a toleranciát és a megértést.

4.5

Az EGSZB felhívja a figyelmet a szervezett civil társadalom, a politikai alapítványok és a helyi önkormányzatok szerepére a béketeremtési és megbékélési folyamatban. Ki kell használni a szakértelmüket, továbbá integrálni és támogatni kell a nézőpontjaikat.

4.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében a helyi szereplőkkel együtt kell fejleszteni a kulturális kezdeményezéseket és cserét, és erőfeszítéseket kell tenni a helyi polgárok megszólítása érdekében, túllépve a kulturális és művészeti programok által rendszerint megcélzott körökön.

4.7

Kormányközi szinten dicséretre méltóak az Európa Tanács kezdeményezései. Az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést meg lehetne erősíteni annak érdekében, hogy kihasználják annak szakértelmét azokkal a szervezet részét képező országokkal kapcsolatban, amelyek szomszédosak az Unióval. Az EGSZB például felhívja a figyelmet a kultúrára és demokráciára vonatkozó mutatórendszerre, valamint a „fiataloknak szóló béketábor” kezdeményezésre, amely lehetővé teszi a konfliktus sújtotta régiókból származó fiatalok és ifjúsági szervezetek számára, hogy párbeszédet és konfliktusok átalakítására irányuló tevékenységeket folytassanak az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás és interkulturális tanulás alapján. Ez a program a fiatalok közötti kulturális párbeszéd modelljeként szolgálhat.

4.8

Az EGSZB továbbá felhívja a figyelmet a kultúra által a városi területek biztonságára és védelmére gyakorolt hatásra, amint az a közelmúltban közzétett, „Kultúra, városok és identitás Európában” című tanulmányában olvasható, és javasolja az e területen szerzett pozitív tapasztalatok cseréjének támogatását (7).

4.9

Folytatni kell annak tanulmányozását, hogy a kultúra – és annak elvesztése – milyen hatást gyakorol a fiatalok radikalizálódására. Hangsúlyozni kell a kulturális tevékenységek és örökség által a társadalmi stabilitásra és kohézióra gyakorolt hatást, és meg kell előzni a kultúrával és a kulturális örökséggel való visszaélést, amelynek során azokat radikális, illetve nacionalista programok előmozdítására használják.

4.10

A kultúra mint a béke és stabilitás pillérének támogatásával párhuzamosan fel kell hívni a figyelmet a művészi kifejezés szabadságára mint emberi jogra. Az üldözött művészek támogatására irányuló globális kezdeményezések a civil szervezetek szintjén működnek (pl. Freemuse, Observatoire de la Liberté de la Création Artistique). Fontos, hogy támogassuk fejlődésüket és hálózatépítésüket az európai civil szervezeti szférán belül.

5.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy aktív civil társadalomra van szükség a részvételen alapuló és inkluzív növekedés, valamint a kulturális fejlődés előmozdításához. A civil társadalom tevékenységeit kulturális csereprogramok és kapacitásépítési tevékenységek révén meg kell erősíteni (8). A civil társadalom adminisztratív kapacitásának fejlesztése kulcsfontosságú eleme a közös alkotás és a közvetlen cserekapcsolatok biztosításának.

5.2

Az EGSZB ezért egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy fokozott támogatást nyújtsanak a partnerországok kulturális ágazatában működő civil társadalmi szervezeteknek. Jogosan hangsúlyt kapott az, hogy szükség van a kulturális ágazat szereplőinek integrálására, és az EGSZB ki kívánja emelni ezen erőfeszítés jelentőségét nemcsak a kultúrák közötti párbeszéd, hanem a kulturális sokféleség és a kulturális jogok szempontjából is.

5.3

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy e folyamatba be kell vonni az európai és a partnerországok nem kormányzati szervezeteit és alapítványait mint a sikeres cserekapcsolatok és párbeszéd értékes szereplőit és erőforrásait. A nemzeti szereplők programjait fel kell használni, együttes erővel kell törekedni a célok elérésére, és tanulni kell a többiektől. Jó példát kínálnak erre a Robert Bosch Alapítvány által a nemzetközi kapcsolatok terén folytatott tevékenységek és az Interarts projektjei, például a „Communities of practice for the public value of culture in the Southern Mediterranean – SouthMed CV” [Gyakorlati közösségek a kultúra közösségi értékének előmozdításáért a dél-mediterrán térségben – SouthMed CV] elnevezésű projekt, amely az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának EUROMED programja révén uniós finanszírozásban részesül, és amelynek célja a mostanáig a politikai élet peremén elhelyezkedő kultúrát a figyelem középpontjába állítani, feltárva annak a gazdasági, szociális és politikai fejlesztési stratégiákkal való lehetséges kapcsolatait.

5.4

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális (kultúrák közötti) csereprogramok nem korlátozódhatnak csak a művészekre és a kulturális ágazat érdekelt feleire, hanem minden polgárt meg kell szólítani, és részvételre kell buzdítani. A kulturális és művészeti csereprogramok az erőfeszítések ellenére általában korlátozott számú embert szólítanak meg, akik gyakran hasonló társadalmi, kulturális háttérrel és előképzettséggel rendelkeznek. Ezért a részvételen alapuló kulturális kezdeményezésekkel kapcsolatos tapasztalatcserének, valamint a művészeti oktatás fejlesztésének egyértelműen a kulturális programok részét kell képeznie. Csak így lehet kihasználni a művészetekben és a kultúrában rejlő lehetőséget a stabilitás, a béke és a fenntartható fejlődés előmozdítására.

5.5

Az EGSZB nagyra értékeli az ERASMUS+ programot és annak a csere, valamint a kölcsönös megértés és tanulás terén betöltött fontos szerepét. A kulturális ágazat szereplőinek, valamint a kultúra és művészetek terén aktív polgároknak szóló hasonló, uniós szintű kezdeményezések nem léteznek. Érdemes megfontolni egy konkrét csere- és mobilitási program kidolgozását a tágabb értelemben vett művészetek és kultúra terén.

5.6

A művészeknek és a kulturális ágazat szereplőinek több tanulmányút- és csereprogram áll rendelkezésére, amelyeket nemzeti kulturális intézetek finanszíroznak bilaterális alapon. Meg kell vizsgálni az e programok – többek között a nem kormányzati kezdeményezések, például a Roberto Cimetta Alap – közötti fokozott szinergiákat.

5.7

A nemzetközi együttműködést és mobilitást olyan eszköznek kell tekintetni, amely a kulturális identitás fejlődését szolgálja egy olyan időszakban, amikor a demográfiai, társadalmi és gazdasági változások is az országok közötti és az országokon belüli távolságok rövidülése felé mutatnak. Ezek a változások kihatnak a kulturális folyamatokra is, valamint egyre több lehetőséget kínálnak a határokon átnyúló kulturális hálózatépítésre. Megfelelő támogatás esetén ez a mobilitás – az általa a gazdasági cserefolyamatokra gyakorolt pozitív hatás mellett – hozzájárulhat a kulturális identitás fejlődéséhez, ami pedig előmozdíthatja a béketeremtést és a társadalmi kohéziót. Ezt a mobilitást olyan szilárd struktúrák kialakítására irányuló támogatással kell kiegyensúlyozottan ötvözni, amelyek biztosítják a kulturális és kreatív kezdeményezések jövőjét.

5.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kulturális hálózatok elő tudják mozdítani a kultúra terén dolgozó szakemberek közötti cserét, alakítani tudják a kulturális életet és aktív kulturális civil társadalmat tudnak létrehozni. Ezért javasolja az európai kulturális hálózatokkal – a Kreatív Európa program egyik finanszírozási sora – folytatott csere ösztönzését. Érdemes lenne támogatni a már működő nemzetközi szintű hálózatokkal fenntartott kapcsolatokat és hálózatok kialakítását a különböző régiókban.

5.9

Ehhez hasonlóan az EGSZB hangsúlyozza a jelenlegi Kreatív Európa program egyéb területei kínálta előnyöket, és arra buzdít, hogy minden finanszírozási lehetőséget vizsgáljanak meg az általuk a nemzetközi szintű kulturális cserére kínált lehetőségek fényében.

5.10

Az EGSZB üdvözli azt a felhívást, hogy hozzanak létre egy olyan civil társadalmi platformot, amely bevonna minden releváns érdekelt felet, és kulcsszerepet játszana az említett, nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó cselekvési tervben. E platform munkájának keretét jelentheti egy évente megrendezett, horizontális csereprogramokon és vitákon alapuló fórum, valamint a különböző, Unión belüli és annak határain túli földrajzi régiókban tartott kísérő találkozók.

5.11

Az EGSZB elkötelezi magát amellett, hogy az elkövetkező években támogatni fog egy ilyen, az érintett felekkel a külkapcsolatok terén kialakítandó strukturált konzultációt és párbeszédet. Az EGSZB azt is tovább mérlegeli majd, hogy szerepének és munkamódszereinek keretében hogyan tehet konkrét és strukturált hozzájárulást a fent említett cselekvési terv hatékonyabb kidolgozásához.

6.1

A kultúrát teljes mértékben el kell ismerni a fenntartható fejlődés negyedik pilléreként. Ez lehetővé teszi a kultúráról alkotott – azt a gazdasági növekedés eszközének vagy önálló értékkel rendelkező, a gazdasági prioritásoknak nem alárendelhető tényezőnek tekintő – elképzelések összeegyeztetését.

6.2

Az EGSZB hangsúlyozza a fenntarthatóság fontosságát és a növekedés olyan, alternatív mércéinek jelentőségét, mint amilyen például a társadalmak nagyobb mértékű jólléte.

6.3

Az EGSZB egyértelműen üdvözli, hogy a közlemény számos lényeges szempontra világít rá a kultúrának és a kreatív ágazatoknak (melyekben többnyire kkv-k működnek (9)) a fenntartható fejlődéshez, a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulását illetően. Amint a közlemény hangsúlyozza, 2004 és 2013 között több mint kétszeresére nőtt a kreatív termékek globális kereskedelme (10), a kulturális és a kreatív ágazatok pedig a globális GDP kb. 3 %-át adják és 30 millió munkahelyet biztosítanak (11).

6.4

Hangsúlyozni kell, hogy be kell fektetni a szükséges készségek fejlesztésébe ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a kreatív ágazatokban rejlő növekedési potenciált. A helyi piacokat támogatni kell. Nem szabad, hogy a készségfejlesztés ösztönzését szolgáló mobilitási rendszerek megerősítsék a partnerországokat hátrányosan érintő agyelszívó hatást.

6.5

Az „Európa kulturális fővárosa” elnevezésű eseménysorozat tapasztalatai megmutatták, hogy milyen hatást gyakorol a kulturális fejlődés a városi területek gazdasági és társadalmi fejlődésére. Kapacitásépítési és csereprogramokat lehetne kidolgozni más országokkal a nehézségek és a fenti növekedést lehetővé tévő stratégiák témakörében.

6.6

Bevált gyakorlatként más nemzetközi szervezetek és régiók is átvették a kulturális fővárosok koncepcióját (például az ISESCO – Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet – által kijelölt iszlám kulturális fővárosok). Fel kell tárni az együttműködésre és szinergiák kialakítására kínálkozó lehetőségeket a kölcsönös előnyök és az egymástól való tanulás maximalizálása érdekében. Érdemes fontolóra venni egy nemzetközi kulturális fővárosi rendszer, illetve testvérvárosi kapcsolatok kialakítását e program keretében.

6.7

A helyek és városok közötti kapcsolat másik példája az Európa Tanács „Kulturális útvonalak” elnevezésű programja. E program nemzetközi szintű megvalósítása és fejlesztése további lehetőségeket nyújthatna a kulturális turizmus növelésére és a közös nemzetközi kulturális gyökerek mélyebb megértésére.

6.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell és elő kell mozdítani a városok közötti együttműködést és hálózatépítést Európa határain belül és kívül egyaránt. Számos európai nagyváros jelentős gyakorlattal rendelkezik a kulturális politika kialakítása és annak a fenntartható fejlődés egyéb területeihez (például gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a társadalmi befogadáshoz, a kreatív oktatáshoz, a kulturális turizmushoz stb.) való hozzákapcsolása terén. Ez értékes tényező az Európa és a fejlődő országok közötti hosszú távú együttműködés szempontjából, továbbá az Unió fontos szerepet játszhat a városok közötti együttműködés és hálózatépítés előmozdításában Európa határain belül és kívül. Már működnek ilyen jellegű kezdeményezések, amelyek megfelelő módon hozzá tudnak járulni a hosszú távú együttműködéshez; ilyen például a „Pilot Cities” és „Leading Cities” program.

6.9

E tekintetben értékes tényezőnek tekintendők a kulturális tevékenységeket folytató városhálózatok is, például a Eurocities, a Mercociudades, az Africities, az UNESCO „Kreatív városok” elnevezésű hálózata, a „les Arts et la Ville”, Ausztrália Kulturális Fejlesztési Hálózata vagy a Kanadai Kreatív Városok Hálózata.

6.10

Az EGSZB sajnálatosnak tartja, hogy a közös stratégia megvalósításához javasolt lépések nem szentelnek kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőségnek. Bár a nemek közötti egyenlőség európai értékeink középpontjában áll, a tanulmányok azt mutatják, hogy a nagy nyilvánosságot kapó és fontos pozíciókat betöltő művészek körében nem valósul meg ez az egyenlőség. Az UNESCO szintén egyenlőtlenségeket mutatott ki a kulturális turizmusból és a kulturális fejlesztési intézkedésekből származó előnyök tekintetében. Az EGSZB ezért hangsúlyozza e dimenzió figyelembevételének szükségességét.